Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a helyi költségvetési rendelet végrehajtására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 111. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet, Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével és Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvényben foglaltak alapján – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – az alábbi rendeletet alkotja.

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed:

a) Dunaújváros Megyei Jogú Városi Önkormányzata Közgyűlésére (a továbbiakban: Közgyűlés) és annak         bizottságaira,

b) Dunaújváros Megyei Jogú Városi Önkormányzata Közgyűlése által fenntartott költségvetési szervekre, beleértve a polgármesteri hivatalt is (a továbbiakban: intézmények),

c) mindazon magánszemélyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, amelyek az önkormányzat költségvetésében szereplő előirányzatokból részesülnek.

2. Címrend

2. § A Közgyűlés a költségvetés címrendjét a 2. melléklet szerint állapítja meg.

II. fejezet

A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések

3. A költségvetés bevételei és kiadásai

3.§ (1) A Közgyűlés a költségvetési kiadások főösszegét az 1. melléklet szerint
36.436.181 E Ft-ban állapítja meg, melyen belül a működési kiadás 16.452.962 E Ft, a felhalmozási kiadás 19.930.219 E Ft, a finanszírozási kiadás 53.000 E Ft.

(2)  A Közgyűlés 3. §-ban meghatározott kiadások forrásául a költségvetés bevételének főösszegét 25.074.713 E Ft-ban állapítja meg, melyen belül a működési bevétel 12.960.635 E Ft, a felhalmozási bevétel 12.114.078 E Ft.

(3)  A Közgyűlés az összesített költségvetési különbözet összegét – 11.361.468 E Ft-ban állapítja meg, melyen belül a felhalmozási költségvetés különbözete: - 7.816.141 E Ft, a működési költségvetés különbözete:
- 3.492.327 E Ft, továbbá államháztartáson belüli megelőlegezés visszafizetésére 53.000 E Ft fedezetét biztosítja.

(4)  A Közgyűlés a költségvetési egyenleg különbözetét belsőfinanszírozási forrásból: 2.049.055 E Ft működési célú- és 6.501.808 E Ft felhalmozási célú, mindösszesen 8.550.863 E Ft előző évi maradvány felhasználásból valamint 1.310.605 E Ft Prémium Államkötvény visszaváltásból származó bevétel elszámolásával egyenlíti ki, illetve 1.500.000 E Ft felhalmozási célú külső finanszírozási forrás igénybevételével rendezi.

(5)  A finanszírozási bevétel figyelembevételével a felhalmozási költségvetés egyenlege és a működési költségvetés egyenlege a keresztfinanszírozás eredményeként kiegyenlítődik.

(6)  Az 1. § (1) bekezdésében megállapított költségvetés bevételi főösszegének címek, alcímek, kiemelt előirányzatok szerinti részletezését az önkormányzati alcímre a 3. melléklet, az önkormányzati fenntartású költségvetési szervek alcímre a 4. melléklet bevételi előirányzatai tartalmazzák.

(7) A költségvetési rendeletben jóváhagyott kiemelt előirányzatoknak és az elemi költségvetésben a rovatrend szerint bontott részletes előirányzatoknak kiemelt előirányzati szinten meg kell egyeznie.

4. § (1)  A 3. §-ban megállapított költségvetés kiadási főösszegének címek, alcímek, jogcím-csoportok szerinti részletezését az önkormányzati alcímre az 5. melléklet, az önkormányzati fenntartású költségvetési szervek alcímre a 4. melléklet kiadási előirányzatai tartalmazzák.

(2 ) A Polgármesteri hivatal működési kiadásait kiemelt előirányzat és feladatonkénti bontásban a 4.a. melléklet tartalmazza.

(3)    Az 5. mellékletben meghatározott egyéb kiadások feladatonként összegzett előirányzatait, bizottsági hatáskörben lebontható támogatások valamint elszámolás köteles dologi kiadás előirányzatokat az 5.a. melléklet tételesen tartalmazza.

(4) Az 5. mellékletben meghatározott tartalékok összesített előirányzatait az 5.b. melléklet tételesen tartalmazza.

5. § (1) A Közgyűlés által meghatározott önkormányzati felhalmozási kiadások összesített előirányzatait a 7. melléklet tartalmazza.

(2) A Közgyűlés által meghatározott önkormányzati beruházási kiadások előirányzatait intézmények nélkül a 7.a. melléklet tartalmazza.

(3) A Közgyűlés által meghatározott önkormányzati felújítási kiadások előirányzatait intézmények nélkül a 7.b. melléklet tartalmazza.

(4)  A Közgyűlés által meghatározott, az önkormányzat által fenntartott intézmények beruházási előirányzatait tételesen a 7.c. melléklet tartalmazza.

(5)  A Közgyűlés által meghatározott, az önkormányzat által fenntartott intézmények felújítási előirányzatait tételesen a 7.d. melléklet tartalmazza.

(6)  A Közgyűlés által meghatározott egyéb felhalmozási kiadások előirányzatát a 7e. melléklet tartalmazza.

4. Általános és céltartalék

6. § (1) Az általános tartalék és a céltartalékok összegéről, valamint felhasználásáról a Közgyűlés dönt.

(2) A jóváhagyott általános tartalék felhasználására év közben felmerülő többletkiadások fedezeteként az időarányos felhasználás mértékét is figyelembe véve, a még rendelkezésre álló forrás erejéig vállalható kötelezettség.

(3) A céltartalékok elsősorban a tartalék elnevezése szerinti kiadásokra kerülhetnek felhasználásra.

(4)  A pályázati tartalék a Közgyűlés által jóváhagyott pályázat elkészítésével, benyújtásával összefüggésben felmerülő kiadások, a pályázati program előkészítéséhez, megvalósításához szükséges önerő finanszírozásához, valamint az utófinanszírozott program esetében a megítélt pályázati támogatás megelőlegezéséhez használható fel.

5. A költségvetés mérlegei és kimutatásai

7. § (1) A Közgyűlés Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata ( a továbbiakban: az önkormányzat )   összesített költségvetési mérlegét működési költségvetés és felhalmozási költségvetés szerinti bontásban az 1. melléklet szerint állapítja meg.

(2) Az önkormányzat általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásait a 3.a. melléklet szerint állapítja meg.

(3) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek intézményfinanszírozását a 4. melléklet irányítószervi támogatás sorban szereplő előirányzatnak megfelelően, 5.001.829 E Ft-ban állapítja meg.

(4) Az önkormányzat által az Európai Unió támogatásával megvalósuló programok bevételi-kiadási előirányzatait a 6. melléklet szerint állapítja meg.

(5)  Az önkormányzat által nyújtott közvetett támogatások előirányzatait a 8. melléklet szerint állapítja meg.

(6) Az önkormányzat többéves kihatással járó feladatai ellátására megkötött szerződéseinek összegét a 9. melléklet szerint állapítja meg.

(7)  Az önkormányzat költségvetésének előirányzat felhasználási tervét a 10. melléklet szerint állapítja meg.

(8)  Az önkormányzat lakásalappal kapcsolatos bevételi és kiadási előirányzatait a 11. melléklet szerint állapítja meg.

(9) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény ( a továbbiakban: Áht.) 23. §. (2) bekezdés g) pontja valamint Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény ( a továbbiakban: Gst.) 3. § (1) bekezdés szerinti adósságot keletkeztető ügyletek továbbá az önkormányzati garanciából és önkormányzati kezességből fennálló kötelezettségek tekintetében az Önkormányzat fizetési kötelezettséget 2019. január 1-jén nem tart nyilván. Szerződés szerinti kezességvállalás összege a K&H Bank javára, a Dunanett Kft. működési hitelfelvétele alapján 100.000 E Ft a 2019. évre. A kezességvállalásokra tekintettel a nevezett összegek kiadási előirányzata céltartalékként tervezésre került.

(10)Az önkormányzat 2019. évi költségvetési forrásainak kiegészítéséhez tervez olyan fejlesztést, melynek forrásául adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik szükségessé, mely megalapozásához az Áht. 29.§ és a 29./A. § -ban foglalt adatokat a 13. melléklet szerint állapítja meg.

III. fejezet

 Hatásköri és eljárási szabályok

6. A likviditás kezelése

8. § (1)         Hitel felvétel összegéről és idejéről Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX törvény ( a továbbiakban: Mötv.) előírásait figyelembe véve a Közgyűlés dönt.

(2) Az önkormányzat kezességet kizárólag hitel- vagy kölcsön visszafizetésére vállalhat, az Áht., az Mötv. és a Gst. rendelkezéseinek figyelembevételével.

(3) Az önkormányzat átmenetileg szabad forrásként kezelt saját bevételeit rövid lejáratú lekötött betétként a számlavezető pénzintézetnél helyezheti el. A betét elhelyezés részleteiről Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármestere ( a továbbiakban Polgármester ) dönt.

(4) Az önkormányzat az átmenetileg szabad pénzeszközeiből, a hazai pályázati források kiutalt előlegeiből a várható felhasználás időpontjának figyelembe vételével állampapírt jegyezhet, a jegyzés időpontjában rendelkezésre álló legkedvezőbb kamatozás mellett. A jegyzés részleteiről a Polgármester dönt. A közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy döntéséhez kapcsolódóan a költségvetésben szükséges előirányzat módosításokat végezze el, a közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett.

9.§  A költségvetés végrehajtása során kötelezettség vállalásra a költségvetési szerv vezetője vagy az általa meghatalmazott személy jogosult.

10.§(1) A költségvetési rendelet 5.a. mellékletében szereplő támogatási jogcímek előirányzatainak felhasználása támogatási igény - mely lehet pályázatra benyújtott vagy egyedi kérelem - elbírálása alapján történik. A pályázati eljárás alkalmazására és a pályázati kiírás tartalmára, felhasználására az előirányzathoz megjelölt Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat bizottsága (a továbbiakban bizottság) tesz javaslatot. A pályázatot a bizottsági javaslatot követően a polgármester teszi közzé. A mellékletben szereplő egyes nevesített előirányzatok felhasználására az előirányzathoz megjelölt bizottságok tesznek javaslatot. A dologi kiadások kiemelt előirányzatba tartozó keretösszegeknél döntésenként nettó 8 millió Ft értékhatárig, az egyéb kiadások, támogatások kiemelt előirányzatok közé tartozó keretösszegeknél esetenként 5 millió Ft értékhatárig az előirányzat felhasználásáról a bizottsági javaslat alapján a Polgármester határozattal dönt. Az értékhatár feletti támogatásokról a Közgyűlés határoz.

(2) A támogatási igényeket az (1) bekezdésben hivatkozott előirányzatok keretösszegén belül egyedi döntéssel kell elbírálni.

7. A költségvetés végrehajtására vonatkozó szabályok

11.§(1) Minden költségvetés módosítást érintő előterjesztésről a Közgyűlés dönt.

(2) Költségvetési kihatással járó új kiadási célok meghatározása csak a kiadási célhoz egyértelműen hozzákapcsolható, kötött felhasználású, külső forrásból származó bevétel rendelkezésre állása esetén vagy kivételes esetben tartalék előirányzatból lehetséges.

(3) A közgyűlés a költségvetését – az első negyedév kivételével – negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja.

(4) A költségvetésben jóváhagyott előirányzat felhasználási tervet az intézmények adatszolgáltatása alapján havi rendszerességgel aktualizálni kell, melyet az önkormányzatra összesítve a polgármester hagy jóvá.

(5)  Az önkormányzat és az általa fenntartott költségvetési szervek a tárgyévet megelőző év december 31. napján fennálló, 100.000 Ft-ot meg nem haladó követeléseiket nem teljesülés esetén az önkéntes teljesítésre történő felhívástól számított 1 év elteltével saját hatáskörben törlik, ha fizetési felszólítás 2 esetben igazoltan megtörtént, behajtásuk eredménytelennek látszik és a végrehajtási eljárás indokolatlan többletköltséget jelentene. Az Áht. 97. § (3) bekezdése alapján ezen tételeket behajtásra előírni nem kell.

(6)  A Polgármesteri hivatal köztisztviselői részére 2019. évre, cafeteria juttatás céljára bruttó 200.000 Ft/fő/év összegű előirányzat-keret kerül megállapításra.

(7) Az önkormányzat fenntartásában lévő intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak részére 2019. évre béren kívüli juttatás céljára nettó 5.000 Ft/fő/hó + járulékok és költségei összegű előirányzat-keret kerül megállapításra.

(8)  A közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert és a Polgármesteri hivatal gazdálkodása tekintetében Dunaújváros Megyei Jogú Város Jegyzőjét ( a továbbiakban jegyző ), hogy a tárgyévi költségvetés zárlata során szükséges bevételi és kiadási előirányzat-módosításokat valamint a pénzforgalmi elszámolások korrekciós tételeit egymással szemben rendezze.

(9) A költségvetés végrehajtása érdekében tett kötelezettségvállalások során érvényes kötelezettségvállalás 200.000 Ft /szerződés elérő értékhatártól csak írásban lehet tenni.

8. A költségvetési szervek számlavezetése

12.§(1) Az önkormányzat számlavezető pénzintézete az OTP Bank Nyrt. A költségvetési szervek pénzeszközeiket az önkormányzat által meghatározott hitelintézetnél nyitott fizetési számlán kezelik, más hitelintézetnél bankszámlát nem nyithatnak.

      (2) A 2011. évi CXCV törvény 111.§ (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, az önkormányzat a részére megítélt európai uniós forrásból nyújtott, 50 M Ft-ot meghaladó támogatások összegét a Magyar Államkincstárnál vezetett, elkülönített számlákon kezeli. A támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a Kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesíti.

IV. fejezet

Az intézmények költségvetésének végrehajtásával

kapcsolatos rendelkezések

9. Az intézmények finanszírozása, likviditáskezelése

13.§(1) Az intézmények vezetői az intézmény várható bevételeinek valamint az időszak elején rendelkezésre álló pénzkészlete együttes összegének alapulvételével a teljesíthető kiadásokról a költségvetési rendelet elfogadását követő 15 napon belül éves likviditási tervet készítenek, ezt követően havi rendszerességgel tárgyhónap 2. napjáig aktualizálják azt.

(2)  Az önkormányzati támogatás utalására a likviditási terv alapján, havi 2 alkalommal ütemezetten, nettósított összegben kerül sor.

(3) Amennyiben az intézmény a kiutalt nettó személyi juttatások és a nettósítás elszámolása során keletkezett összegével túllépi a részére megállapított intézményfinanszírozás 1/12-ed részét, a többlet finanszírozás összegét a tárgyhót követő hónap 15. napjáig köteles visszautalni.

10. Az intézményi gazdálkodás szabályai

14.§(1)  Előirányzat módosítása a költségvetési szervek hatáskörében:

a) Az intézmények saját hatáskörben megemelhetik kiadási és bevételi előirányzatukat a B1 Működési célú támogatások államháztartáson belülről, a B2 Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről,   a B6 Működési célú átvett pénzeszközök  és B7 Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain tervezett előirányzaton felül a tárgyévben meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott bevétel erejéig, a többletbevétel összegével egyező és a feladathoz kapcsolódó kiadási előirányzatok egyidejű  növelésével, melyről tájékoztatják a Közgyűlést.

b) Az intézmény saját előirányzat-módosítási hatáskörében előirányzatait a zárszámadásban jóváhagyott maradványával is megemelheti a Közgyűlés döntésének megfelelően, a végrehajtásról tájékoztatja a Közgyűlést.

c) Az a) - b) pontok szerint végrehajtott előirányzat növelése költségvetési támogatási igénnyel sem a költségvetési évben, sem a következő év(ek)ben nem járhat.

d) A költségvetési szerv vezetője az a) - b) pontban meghatározott előirányzat módosítást a közgyűlés utólagos tájékoztatásával hajthatja végre.

e) A költségvetési szerv vezetője rovatok közötti átcsoportosítást az időszakos pénzforgalmi jelentések teljesítési adatai szerint hajthat végre, kivéve  a K331 rovat és a hozzá kapcsolódó Áfa előirányzat esetében, amely előirányzatból átcsoportosítás nem engedélyezett. Az e soron keletkezett előirányzat-maradványról az intézmény az intézményfinanszírozás egyidejű csökkentésével legkésőbb a december 31-i teljesítési adat alapján köteles lemondani.

(2) A költségvetési szerv vezetője a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításokról a tárgyhót követő hó 15. napjáig köteles a fenntartót írásban tájékoztatni.

(3) A költségvetési szerv bevételeit - ideértve az eredeti előirányzatot meghaladó többletbevételeket is - köteles nyilvántartani.

(4)  A többletbevételekről és a bevétel elérése érdekében felmerült kiadásokról a költségvetési szerv vezetője előirányzat módosítást megelőzően tételesen tájékoztatja a fenntartót. A B4. működési bevételek rovatokon elszámolt többletteljesítés összegét és a bevétel elérése érdekében felmerült kiadásokat kiadás-nemenként be kell mutatni. Amennyiben a bevétel meghaladja a szorosan hozzá kapcsolódó kiadás (önköltség) összegét, úgy a bevételi többlet 50%-át az intézményfinanszírozás csökkentésére kell fordítani.  A bevételi előirányzat összegét meghaladó teljesített bevétel felhasználását a Közgyűlés hagyja jóvá.

(5) A költségvetési szerv kiemelt kiadási előirányzatait nem lépheti túl, ezek között átcsoportosítást csak a Közgyűlés előzetes jóváhagyásával hajthat végre.

(6)  Az önálló létszám- és bérgazdálkodási jogkörrel rendelkező intézmény vezetője e jogkörében eljárva:

a )az átmenetileg betöltetlen álláshelyekre jutó személyi juttatások előirányzatával úgy kell gazdálkodnia, hogy az álláshely az év bármely időpontjában betölthető legyen,

b) a tartósan üres álláshelyek előirányzat-maradványát maximum 50 % mértékéig használhatja fel a többletmunka, jutalom kifizetésére, amennyiben a üres álláshely nem feladat-elmaradáshoz kötődik, erről a Közgyűlés részére az intézmény az év végi zárszámadás keretében beszámol, és

c) a tartósan üres álláshely előirányzat-maradvány 50%-a csak a Közgyűlés döntése alapján kerülhet felhasználásra.

(7)  A Közgyűlés a kiadások készpénzben történő kiegyenlítésének esetén a kifizethető összeg felső határát:

a)  működési kiadás esetében 400.000 Ft/eset, vagy

b)  felhalmozási kiadás esetében 200.000 Ft/eset összeghatárban maximalizálja.

(8)  Az intézmény nem önkormányzati pénzalapból történő támogatásra pályázatot csak közgyűlési jóváhagyást követően nyújthat be, amennyiben az önkormányzat részéről (elő)finanszírozási kötelezettséggel  vagy sajáterő igénnyel jár.

(9)  A költségvetési szervek tevékenységük, gazdálkodásuk során kötelesek a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeit érvényesíteni.

(10) A költségvetési szerv vezetője köteles a jogszabályban előírt időközi költségvetési jelentést és mérlegjelentést a jogszabályban meghatározott határidőt megelőző 5 munkanappal, az év végi beszámolót a jogszabályban meghatározott határidőt megelőző 8 munkanappal fenntartóhoz ellenőrzés céljából megküldeni.

(11)  A Közgyűlés felhatalmazást ad az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek vezetőinek, hogy az (1) bekezdés a) - b) pontjai szerint végrehajtott előirányzat módosítás összegével a költségvetési adatszolgáltatás során a költségvetési rendeletben jóváhagyott előirányzat összegétől a (2) bekezdés szerint közölt adattal egyezően eltérhetnek.

(12) A (10) bekezdésben meghatározott adatközlés Magyar Államkincstár (továbbiakban MÁK ) felé továbbításra előirt határidejének késedelme esetén az Áht. 108 §. és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet ( a továbbiakban: Ávr.) 171. §. szerint megállapított bírság összege a késedelmet okozó költségvetési szervre az intézményfinanszírozás csökkentése útján áthárításra kerül.

(13)  A költségvetési szervek kötelesek a feladatfinanszírozás alapjául szolgáló intézményi mutatók figyelembevételével igényelt támogatás összegének megállapításához és ellenőrzéséhez pontos, a jogszabályi követelményeknek megfelelően dokumentált és a számviteli előírások szerint alátámasztott adatot szolgáltatni. Utólagos MÁK ellenőrzés során jelentkező visszafizetési kötelezettség összege a téves adatot szolgáltató költségvetési szervtől az intézményfinanszírozás csökkentése útján elvonásra kerül. A feladatfinanszírozás elszámolását alátámasztó kiadási előirányzat maradványa más célra nem használható fel, a keletkezett előirányzat maradványt a szervezet az intézmény finanszírozás egyidejű csökkentésével köteles leadni.

(14) Az intézmények a működésük során szükséges beruházási- és felújítási igényeiket elsősorban saját erőforrások igénybevételével készítik elő. Új célkitűzés esetén, bruttó 2.500 E Ft összérték alatt, ha a felhalmozási célkitűzés műszaki tartalma azt igényli, az előkészítés feladatai során a Polgármesteri hivatal Városüzemeltetési és beruházási osztálya segítséget nyújt: a közgyűlés felé szükséges előterjesztést elkészíti és felügyeli annak végrehajtását. A szükséges fedezet közgyűlési döntést követően az intézmény költségvetésében kerül elszámolásra és a rendeletben számviteli besorolásának megfelelően a 7.c. intézményi beruházás vagy 7.d. intézményi felújítás mellékletben kerül megtervezésre.

(15) Összetett műszaki tartalmú vagy 2.500 E Ft bruttó értéket meghaladó beruházás vagy felújítás az intézmény kezdeményezése alapján, az önkormányzat nevében a Polgármesteri hivatal Városüzemeltetési és beruházási osztálya szervezésében kerül kivitelezésre, az intézményi vagyonként aktiválásra kerülő beruházás előirányzata a 7.a. mellékletben, a felújítás előirányzata a 7.b. mellékletben kerül megtervezésre és teljesítésre. A teljesítés pénzügyi elszámolását követően a vagyon növekedés értéke a vagyont tulajdonosként használó intézmény részére befejezetlen beruházásként kiközlésre kerül, a teljesítésként elszámolt beruházási érték (vagyonnövekedés) az intézmény számviteli nyilvántartásában kerül aktiválásra.

(16) Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat belső szabályzatban rögzíteni a mindenkor érvényes hatályos jogszabályok figyelembe vételével, illetve a szükséges módosításokat határidőben végrehajtani.

V. fejezet

Jogi személyek, szervezetek támogatása

11. A támogatásokra vonatkozó szabályok

15.§(1) A támogatási előirányzatok felhasználása a beérkező és pályázati kiírásnak megfelelő tartalmú kérelmek figyelembevételével történik.

(2)  Az Önkormányzat költségvetéséből támogatási célú pénzeszköz átadásokra a kedvezményezettel megkötött támogatási megállapodás, szerződés alapján kerülhet sor. A megállapodásokban a támogatott szervezet, illetve magánszemély számára számadási kötelezettséget kell előírni a részére céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott összeg rendeltetésszerű felhasználásáról. Számadási határidőként általában a felhasználás végső határidejeként meghatározott napot követő 30. napot, de legkésőbb a költségvetési évet követő 90. napot kell kikötni.  Az önkormányzat a szerződés-aláírás feltételeként jelöli meg a támogatott részére, hogy a támogatott által a szerződés mellékleteként kerüljön csatolásra - 30 napnál nem régebbi- a helyi önkormányzati adóhatóság által kiállított hatósági bizonyítvány, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ( a továbbiakban NAV ) által kibocsátott nemleges adóigazolás.

(3)  Amennyiben a finanszírozott, vagy támogatott szervezet, vagy magánszemély az előírt beszámolási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni, részére új támogatás nem adható, új szerződés nem köthető.

(4)  A támogatások felhasználására és elszámolására, valamint a kapcsolódó kötelezettségekre vonatkozó részletes szabályokra a támogató és a kedvezményezett között megkötésre kerülő szerződés tartalma az irányadó.

(5)  Amennyiben a támogatás kedvezményezettje a támogatást nem a megjelölt célra, vagy a megadott határidőre használta fel, akkor a támogatás összegét köteles haladéktalanul a folyósító részére visszafizetni.

(6)  A támogatási szerződésekről és azok előirányzatairól valamint teljesítési adatairól a Polgármesteri hivatalban az ASP integrált számviteli rendszer alkalmazásával egységes nyilvántartást kell vezetni. A támogatási szerződéseket előkészítő osztályok kötelesek a megkötött szerződéseket az aláírást követő 3 munkanapon belül rögzíteni, valamint a szerződéshez kapcsolódó pénzügyi teljesítéseket az integrált számviteli rendszer nyilvántartásában követni.

(7)  A támogatási szerződéseket előkészítő osztályok kötelesek ellenőrizni az ágazatukhoz tartozó támogatások felhasználását, a felhasználásról adott számadást. Az elszámolás tényéről, annak elfogadásáról 15 napon belül kötelesek tájékoztatni a költségvetési és pénzügyi osztályt.

(8)  A támogatási szerződést előkészítő osztály a (3) bekezdésben szabályozott esetben haladéktalanul köteles tájékoztatni a költségvetési és pénzügyi  osztályt.

(9)  A támogatási szerződéseket előkészítő osztályok gondoskodnak a megítélt támogatások adatainak kezeléséről, közzétételéről.

VI. fejezet

Beszámolás, maradvány-elszámolás

12. Zárszámadás

16.§(1) Az éves költségvetés végrehajtásáról zárszámadás keretében kell a Közgyűlést tájékoztatni.

(2)  A zárszámadási rendeletben a költségvetés elfogadásakor jóváhagyott előirányzatokat módosított előirányzat és teljesítés adatával kiegészítve kell bemutatni.

(3)  A vagyonkimutatás az önkormányzat vagyonát az önkormányzat és a költségvetési szervek mérlegkimutatás sorainak megfelelően tartalmazza.

(4)  Az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok, gazdálkodó szervezetek a működésükből származó kötelezettségeket tartalmazó kimutatást a tárgyévet követő március 16-ig kötelesek megküldeni az önkormányzat Polgármesteri hivatalának, a költségvetési és pénzügyi osztály címére, mely adatairól az előkészítő szervezeti egység a zárszámadás keretében tájékoztatja a Közgyűlést.

13. Költségvetési maradvány jóváhagyás, felhasználás

17.§(1) A költségvetési szerv által a költségvetési maradvány felhasználására tett javaslatot a felügyeleti szerv felülvizsgálja, a felülvizsgált és jóváhagyott pénzmaradvány csak a zárszámadási rendeletben foglaltak figyelembevételével használható fel.

(2)  A költségvetési maradvány elszámolása során az intézményektől elvonásra kerül:

      a)  a feladathoz kötött támogatás feladatra fel nem használt része,

      b)  a  kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradvány része, és

      c) a költségvetési szerv által jogtalanul igénybe vett, feladatmutatóhoz kapcsolódó állami támogatás összege.

VII. fejezet

 Záró rendelkezések

18. § (1)  A rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)  Rendelkezéseit 2019. január 1-től kell alkalmazni.