Pincehely Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete  az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I.

Általános rendelkezések

1.§

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pincehely Nagyközség Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 7084 Pincehely Kossuth L. u. 81.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Pincehely település közigazgatási területe.

(4) Pincehely Nagyközség Önkormányzata jogi személy.

(5) Az önkormányzat feladatait és hatásköreit a képviselő-testület látja el.

(6) A képviselő-testületet a polgármester képviseli

2.§

(1) Az önkormányzat jelképei:

a) Pincehely település címere,

b) Pincehely település zászlaja.

(2) Az önkormányzat jelképeinek leírását, használatuk szabályait külön rendelet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat a település életében kiemelkedő szerepet játszó, vagy munkássága révén a településnek is elismerést szerző személyeket díszpolgári címben, vagy Pincehelyért kitüntető díjban részesítheti. A cím és díjadományozás részletes szabályait külön rendelet állapítja meg.

(4) Az önkormányzat partner települése:

a) Perbete( Szlovákia ).

II.

Az önkormányzat feladat- és hatásköre

3.§

(1) Az önkormányzat – anyagi lehetőségeitől és a lakossági igényeitől függő mértékben és módon –ellátja a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat.

(2) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.

(3) A képviselő-testület szervei:

a) polgármester

b) a képviselő-testület bizottságai,

c) a polgármesteri hivatal,

d) a jegyző,

e) a társulások.

(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik:

a) a település infrastrukturális ellátásához szükséges önként vállalt beruházásokról és felújításokról,

b) nemzetközi, testvérvárosi kapcsolatok kialakításáról, fenntartásáról,

c) a civil szervezetek támogatásáról,

d) a közösségi, kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének, a helytörténeti emlékek gyűjtésének és gondozásának támogatásáról,

e) a polgárőrség működésének támogatásán keresztül a közbiztonság biztosításában történő közreműködésről.

(5) A képviselő-testület (továbbiakban: testület) az önként vállalt feladatok ellátása tekintetében, az éves költségvetésben fedezet biztosításával egyidejűleg foglal állást.

4.§

(1) Az önkormányzat feladatainak eredményesebb ellátása érdekében más önkormányzattal – a kölcsönös érdekek alapján – társulhat, vagy más módon együttműködhet önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel, egyéb szervezetekkel.

(2) A társulás kiterjedhet egy vagy több intézmény közös irányítására, fenntartására, működtetésére, új intézmény, gazdálkodó szervezet alapítására, fenntartására, fejlesztésére.

(3) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli.

5.§

(1) A képviselő-testület –törvényben meghatározott kivételekkel – önkormányzati rendeletben egyes feladat- és hatásköreit

a) a polgármesterre,

b) bizottságaira,

c) a jegyzőre,

d) társulásra

átruházhatja.

(2) A polgármesterre átruházott feladatok és hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

III.

Az önkormányzati képviselők

6.§

(1) Az önkormányzati képviselő (a továbbiakban: képviselő) az esküjének megfelelően, a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választói érdekeit.

(2) A képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(3) A képviselő a Büntető Törvénykönyv alkalmazásban hivatalos személynek minősül.

7.§

(1) A képviselő

a) részt vehet a testület döntéseinek előkészítésében, a végrehajtás szervezésében és ellenőrzésében;

b) kezdeményezheti a testületnél a testület által átruházott hatáskörben hozott határozat felülvizsgálatát;

c) a testület vagy a polgármester megbízása alapján képviselheti az önkormányzatot;

d) a hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést;

e) közérdekű ügyekben kezdeményezheti hivatal intézkedését, amelyre tizenöt napon belül érdemi választ kell adni;

f) javaslatot tehet, interpellálhat, kérdést tehet fel e rendelet szabályai szerint;

g) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén, javasolhatja a bizottság hatáskörébe tartozó bármely ügy megtárgyalását.

(2) A képviselő köteles:

a) részt venni a testület munkájában; a közéleti szerepléssel járó felelősségre a polgármester felhívhatja a figyelmét,

b) előzetesen bejelenteni a testületi, bizottsági munkában való akadályoztatását,

c) a képviselőként a tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni,

d) a vele, vagy a képviselőtársaival szemben fennálló kizárási okot bejelenteni.

(3) A kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület legfeljebb 12 havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja.

A képviselő javaslattételi, kérdezési és interpellálási joga

8.§

(1) A képviselő az általa fontosnak tartott témában javaslatot tehet annak testületi megtárgyalására. Erről a testület határoz, megjelölve azt, hogy melyik ülésen és kinek az előterjesztésében tűzi napirendre a témát.

(2) A képviselő közérdekű témában kérdést tehet fel vagy interpellációt adhat be legkésőbb az ülés megkezdéséig, illetve az ülésen – napirend előtt – jegyzőkönyvbe mondhatja.

(3) Ha a kérdést vagy interpellációt legalább öt munkanappal korábban írásban benyújtották, illetve a (2) bekezdés esetében, ha a címzett azt vállalja, úgy arra az ülésen érdemi választ kell adni. Később benyújtott kérdés vagy interpelláció esetén a címzett tizenöt napon belül írásban köteles válaszolni.

(4) Az írásbeli válaszról a következő ülésen a testületet tájékoztatni kell. Amennyiben a képviselő azinterpellációra a testületi ülésen adott választ nem fogadja el, úgy arról a testület vita nélkül határoz.Testületi elutasítás esetén a következő ülésen – szükség esetén ismertetve az illetékes bizottság véleményét is – az interpellációra érdemi választ kell adni.

(5) A képviselő által kérdést feltenni, interpellálni a polgármester, a jegyző, más képviselő, vagy azonszervezet, intézmény vezetője felé lehet, ahol a fenntartó az önkormányzat.

Sürgősségi indítvány

9.§

(1) Bármelyik képviselő vagy a jegyző javasolhatja indítványa sürgős megtárgyalását, ami írásban, a polgármesternél nyújtható be, legkésőbb az ülést megelőző nap 12. órájáig.

(2) A levezető elnök az ülésen a napirend elfogadása előtt ismerteti az indítványt és lehetőséget ad az indítványozónak a sürgősség tényének indokolására. Az indítványról a testület vita nélkül határoz.

(3) A sürgősségi indítvány elfogadása esetén azt a testület besorolja az ülés napirendjébe, elutasítása esetén pedig dönt a munkatervbe felvételéről vagy elutasításáról.

IV.

A Képviselő-testület működése

10.§

(1) Pincehely Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének (a továbbiakban: testület) létszámát és a tagok név szerinti felsorolását az 1. függelék tartalmazza.

(2) A polgármester a törvény alapján tagja a testületnek.

(3)A testület alakuló ülését – amelyet a megválasztott polgármester hív össze – a választás eredményének jogerőssé válását kövező tizenöt  napon belül tartja meg.

(4) Az önkormányzati jogokat a testület gyakorolja. Ennek során ellátja a jogszabályokban ráruházott, valamint az önként vállalt feladat- és hatásköröket.

A testület feloszlása

11.§

(1) A képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja feloszlását, azonban a feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, valamint az általános választást megelőző év november 30. napját követően. A határidő megállapításkor a feloszlásra irányuló kezdeményezés időpontját kell figyelembe venni.

(2) A testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét.

12.§

(1) A testület havonta, a hónap utolsó szerdai napján 17:⁰⁰ órakor ülésezik, munkaterv szerint, illetve szükség szerint rendkívüli vagy ünnepi ülést tarthat.

(2) Július hónapban a testület munkaterv szerint nem tart ülést.

(3) A testület az üléseit éves munkaterv szerint tartja, amelyet saját maga fogad el.

13.§

(1) A testület elnöke a polgármester, annak akadályoztatása, vagy az általa adott megbízás alapján az alpolgármester, aki összehívja és vezeti a testület ülését.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg a polgármester, az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a testületi ülést a pénzügyi bizottság elnöke hívja össze és vezeti le.

(3) Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(4) Rendkívüli ülés esetén az ülés formális meghívó nélkül, telefonon vagy futár útján is összehívható.

14.§

(1) A testületi ülésre szóló meghívó – napirendi javaslattal és az írásos előterjesztésekkel együtt – történő kiküldéséről a jegyző intézkedik a hivatal igazgatási osztályán keresztül oly módon, hogy a címzettek legalább három nappal korábban – rendkívüli ülés esetén lehetőség szerint haladéktalanul, ennek hiányában helyszíni kiosztással – megkapják.

(2) A képviselőkön és az állandó – tanácskozási joggal – meghívottakon kívül más meghívottak részére a javasolt napirendeket tartalmazó meghívót kell küldeni.

(3) Írásos előterjesztést kell készíteni és ahhoz csatolni kell az illetékes bizottság(ok) véleményét, illetve annak az ülésen való ismertetésére lehetőséget kell adni; ettől csak kivételes esetben lehet eltérni.

(4) Indokolt esetben az ülésen az előzetesen megküldött napirendekhez nem kapcsolódó előterjesztést is benyújthat a polgármester, amelynek napirendre történő felvételéről a testület alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt.

15.§

(1) A testület ülései nyilvánosak, azok időpontját, helyét és a tervezett napirendeket az önkormányzat hirdetőtábláin, a település honlapján előzetesen közzé kell tenni.

(2) A testület zárt ülést tart a Mötv. által meghatározott esetekben.

(3) A testület titkos szavazást tart a Mötv. által meghatározott esetekben.

(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. (5) A zárt ülésen hozott határozatok nyilvánosak. A közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés esetén is biztosítani kell.

(6) Az e §-ban foglaltakat a bizottságok működésére is megfelelően kell alkalmazni.

16 §

(1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a jegyzőt.

(2) A tevékenységüket érintő napirend tárgyalásához:

a) a bizottságok nem települési képviselő tagjait,

b) az óvoda tagintézmény vezetőjét,

c) a Gondozási Központ vezetőjét,

d) a Művelődési Ház és Könyvtár igazgatóját,

e) a Tamási Rendőrkapitányság Rendőrfőkapitányát,

f) az Önkéntes Tűzoltó Egyesület vezetőjét,

g) a Pincehelyi Polgárőr Egyesület vezetőjét,

h) a Pincehely településen tevékenykedő egyesületek vezetőit,

i) a polgármesteri hivatal illetékes ügyintézőjét,

j) a napirendi pont előterjesztőjét,

k) azt, akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akinek a meghívását a polgármester az egyes napirendi pont tárgyalásához indokoltnak tart.

17.§

(1) A képviselő a képviselő-testületi ülésről való távolmaradását az ülést megelőző nap 12:00 óráig köteles bejelenteni a polgármesternek.

(2) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében:

a) figyelmeztetheti a hozzászólót, hogy csak a napirenddel kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát, és attól ne térjen el,

b) felszólíthatja a hozzászólót, hogy tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,

c) rendreutasíthatja azt, aki a testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

d) megvonhatja a szót attól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,

e) a nem képviselő résztvevőt – ismételt rendzavarás esetén – a teremből kiutasíthatja.

(3) A képviselő-testület – bármely tagjának javaslatára – vita nélkül, minősített többséggel hozott határozattal, rendbírsággal sújthatja azt a képviselőt, aki

a) az ülésen másokat sértő vagy a testülethez méltatlan, nem illő kifejezést vagy hangnemet használt,

b) a napirendtől ismételt figyelmeztetés ellenére eltért.

(4) A rendbírság összege alkalmanként 5.000 Ft.

A tanácskozás rendje

18.§

(1) Az ülés akkor határozatképes, ha azon a képviselők több mint fele, azaz négy fő jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést be kell rekeszteni és nyolc napon belül azonos napirenddel ismét össze kell hívni. Ugyanígy kell eljárni, ha az ülés a képviselő(k) eltávozása miatt válik határozatképtelenné.

(2) Az ülést – mint levezető elnök – a polgármester vezeti.

(3) A levezető elnök

a) megnyitja, berekeszti, vagy indokolt esetben félbeszakítja az ülést, illetve szünetet rendel el;

b) megállapítja és kimondja a határozatképességet, számba veszi a távollévő képviselőket;

c) javaslatot tesz a napirendekre;

d) vezeti az ülést, amelynek során megadja, vagy megtagadja a szót, a tárgyra térésre felszólít, figyelmeztet, megvonja a szót, intézkedik az ülés zavartalanságának biztosítása iránt;

e) megnyitja és berekeszti a vitát;

f) szavazást rendel el és – a jegyző segítségével – megállapítja annak eredményét és kimondja az elfogadott határozatot.

(4) Az ülés napirendjének elfogadásáról a testület vita nélkül határoz.

19.§

(1) A napirend tárgyalása során először az előterjesztőnek kell lehetőséget adni a szóbeli kiegészítésre.

(2) Ezt követően a képviselők a vita során kérdéseket tehetnek fel, elmondhatják a véleményüket, módosító javaslatot tehetnek, amelyre az előterjesztő reagálhat.

(3) A határozathozatal során a levezető elnök (szükség esetén a jegyző segítségével) először a módosító javaslatokat, majd az így kialakult végleges határozati javaslatot teszi fel szavazásra.

(4) A jegyző köteles a képviselő-testületnek jelezni, amennyiben döntésük vagy működésük jogszabálysértő.

A határozathozatal

20.§

(1) A testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza, így a határozati javaslat elfogadásához (a határozathozatalhoz) a határozatképesen jelenlévő képviselők több mint a felének az egyetértő (igen) szavazata szükséges. Ennek hiányában a javaslat elvetettnek tekintendő. 

(2) A határozathozatalból kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját  az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról a testület vita nélkül minősített többséggel határoz. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő-testület tagjának a mulasztásról való tudomásszerzéskor érvényes tiszteletdíja- maximum 10% mértékig- megvonható.

(3) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

21.§

(1) Minősített többséggel dönt a testület

a) rendeletalkotás;

b) szervezetének kialakítása és működésének a meghatározása, továbbá a törvény által a hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás;

c) helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása;

d) gazdasági program, költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról,

e) helyi adó megállapítása,

f) ötmillió forint feletti hitelfelvétel valamint kötvénykibocsátás, továbbá közösségi, célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása;önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás, abból történő kiválás.

g) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás, abból történő kiválás;

h) külföldi önkormányzattal való együttműködés, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;

i) intézmény alapítása, átszervezése, más fenntartónak való átadása és megszüntetése;

j) alapítvány létrehozása és az ahhoz való csatlakozás;

k) név szerinti szavazás elrendelése;

l) a hatáskörébe tartozó fegyelmi vagy kártérítési eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, kártérítés megállapítása;

m) a településrendezési terv jóváhagyása;

n) közterület elnevezése vagy nevének megváltoztatása; közterületen lévő emlékmű, szobor el-, áthelyezése vagy eltávolítása;

o) az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés tárgyában; továbbá

p) zárt ülés elrendelésének azon esetében, amikor az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(2) Minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(3) Név szerint szavaz a testület           

a) fontos önkormányzati tulajdonnal kapcsolatban;

b) a testületnek a feloszlás kimondása; továbbá

c) az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára.

(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző alfabetikus sorrendben szólítja a képviselőket, akik "igen", "nem" vagy "tartózkodom" kijelentéssel szavaznak. Utolsó előttiként szavaz az alpolgármester, utolsónak a polgármester.

22.§

(1) Az elfogadott határozatokat évenként kezdődő folyamatos sorszámmal tört évszámmal kell jelölni, zárójelben az elfogadás hónapjának római, napjának pedig arab számával.

(2) A határozatokról kivonatot kell készíteni, egy példányával pedig az érintetteket kell – tértivevénnyel – értesíteni.

A rendeletalkotás

23.§

(1) A testület jogszabályok által központilag nem szabályozott helyi viszonyok rendezésére, továbbá jogszabályi felhatalmazás alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkothat.

(2) A rendeletalkotásra a polgármester, a testület bizottsága, bármely képviselő és a jegyző tehet javaslatot. Bármely szervezet vagy állampolgár a javaslattevők felé ilyen irányú kezdeményezést tehet.

(3)A tervezetet a jegyző terjeszti a testület elé.

(4) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(5) Az önkormányzati rendeletet évenként kezdődő folyamatos sorszámmal tört évszámmal kell jelölni, zárójelben a kihirdetés római számmal jelölt hónapjával és arab számmal jelölt napjával.

(6)Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület a helyben szokásos módon- a település honlapján, valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel- hirdeti ki.

A jegyzőkönyv

24.§

(1) A testület ülésén elhangzottakat hangfelvételen kell rögzíteni, majd arról jegyzőkönyvet kell készíteni. A hangfelvételt hat hónapig kell megőrizni.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a testületi ülés helyét;

b) időpontját;

c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;

d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;

e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

f) az előterjesztéseket;

g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;

h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

i) a döntéshozatalban résztvevők számát;

j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

l) a szavazás számszerű eredményét;

m) a hozott döntéseket és a határozatok számát, szövegét, az elfogadott rendeletek számát, címét, a szavazások eredményét;

n) a polgármester intézkedéseit;

o) az ülésen történt egyéb fontos eseményeket.

(3) A jegyzőkönyvet egy eredeti példányban kell elkészíteni és mellékletekkel kell ellátni.

(4) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:

a) a meghívó;

b) a jelenléti ív;

c) az ülésen elfogadott határozatok és rendeletek mutatója;

d) az írásos előterjesztések, indítványok, kérdések, interpellációk;

e) hozzászólások, észrevételek, írásos vélemények;

f) egyéb fontos írásos dokumentum.

(5) Bármelyik képviselő vagy a jegyző kifejezett kérésére az írásban benyújtott vagy szóban elmondott hozzászólását, véleményét a jegyzőkönyvhöz csatolni, illetve abban szó szerint rögzíteni kell.

(6) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik, amelyet a polgármesterrel egyetemben aláír.

V.

A képviselő-testület bizottságai

25.§

(1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, valamint egyes átruházott önkormányzati hatáskörök gyakorlására két állandó bizottságot hoz létre

a) Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság, valamint

b) Szociális és Kulturális Bizottság

elnevezéssel.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bizottság tagjainak száma öt fő.

(3) A bizottságok elnökének és tagjainak nevét a 2. számú függelék tartalmazza.

(4) A bizottságok üléseinek nyilvánosságára, illetve zárt ülés tartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

26.§

(1) A képviselő-testület a 23.§-ban meghatározott állandó bizottságokon túl, egyes kiemelt jelentőségű időszakos feladatok ellátására ideiglenes, ad hoc bizottságokat hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság létrehozásáról a képviselő-testület dönt, melyben meghatározza a bizottság

a) nevét

b) létszámát és összetételét,

c) feladatát és hatáskörét,

d) megbízatásának időtartamát, mely 24 hónapnál hosszabb nem lehet,

e) a bizottság működési és eljárási szabályait.

(3) Az ideiglenes bizottság a megbízatására meghatározott időtartam előtt is megszűnik, ha a számára előírt feladatot teljesítette, arról a képviselő-testületnek beszámolt, s a beszámolót a testület elfogadta.

27.§

(1) Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság

a) véleményezi a költségvetési, valamint a zárszámadási rendelet tervezetét

b) véleményezi a költségvetés I. félévi végrehajtásáról szóló beszámoló tervezetét,

c) véleményezi a képviselő-testület gazdasági programját,

d) önállóan, vagy más szervvel együttműködve pénzügyi és gazdaságossági ellenőrzést végezhet az önkormányzati intézményeknél,

e) előzetesen véleményezi a önkormányzati ingó vagy ingatlan vagyontárgy elidegenítését,

f) véleményezi a településfejlesztési koncepciót és a településszerkezeti tervet,

g) ellenőrizi az önkormányzati beruházások, felújítások terv és engedély szerinti megvalósítását,

h) véleményezési a közszolgáltatási szerződések tervezetét,

i) véleményezi hárommillió Ft értékű ingó vagy ingatlan vagyontárgy megvásárlását,

j) ellátja a képviselő-testület tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatai kezelésével és vizsgálatával kapcsolatos feladatokat,

k) véleményezi a térítési díjakról, valamint az egyéb pénzügyi tárgyú rendeletek tervezetét.

(2) A Szociális és Kulturális Bizottság

a) előkészíti, véleményezi az oktatási és kulturális tárgyú előterjesztéseket;

b) figyelemmel kíséri az önkormányzat oktatási és kulturális feladatainak végrehajtását;

c) előkészíti, véleményezi az oktatási és kulturális intézmények működését, létesítését, átszervezését és megszüntetését;

d) véleményezi az oktatási és kulturális intézmények vezetésére kiírt pályázatokat;

e) előkészíti, véleményezi az egészségügyi, szociális, ifjúsági és sporttárgyú előterjesztéseket;

f) véleményezi az intézmények szervezeti és működési szabályzatát, valamint házirendjét,

g) ellátja a testületi döntésekből adódó egyéb feladatokat.

VI.

A polgármester, és az alpolgármester

A polgármester

28.§

(1) A polgármester tagja a testületnek, amely gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el, államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(3) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladat- és hatásköreit a hivatal közreműködésével látja el.

29.§

(1) A polgármesternek a testület működésével kapcsolatos feladatai különösen:

a) irányítja a testület munkáját;

b) összehívja és vezeti a testület üléseit;

c) képviseli a testületet és az önkormányzatot;

d) a testület üléséről készült jegyzőkönyvet és az önkormányzati rendeletet – a jegyzővel együtt – aláírja.

(2) A polgármesternek a bizottságokkal összefüggő feladatai:

a) indítványozhatja a bizottság összehívását;

b) felfüggesztheti a bizottsági döntés végrehajtását.

(3) A polgármester a testület döntései szerint és önkormányzati hatáskörében irányítja a hivatalt.

Az alpolgármester

30.§

(1) Az alpolgármestert a testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester helyettesítésére saját tagjai közül választja meg

(2) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az alpolgármesternek a - polgármester helyettesítésén túli - feladatait a polgármester állapítja meg.

(4) Az alpolgármester tiszteletdíját és költségtérítését a képviselő-testület állapítja meg.

A jegyző

31.§

(1) A település polgármestere pályázat útján határozatlan időre nevezi ki a jegyzőt és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

(2) A jegyző vezeti a hivatalt.

(3) A jegyzői szabadságolása idején, a szabadságolás időtartamára, illetve a tisztség betöltetlensége vagy a jegyző tartós akadályoztatása esetén –legfeljebb 6 hónap időtartamra- a jegyzőt az anyakönyvvezető helyettesíti. Amennyiben a jegyző és az anyakönyvvezető egyidejűleg szabadságát tölti, annak idejére a jegyző helyettesítését az adóügyi és környezetvédelmi ügyintéző látja el.

VII.

A polgármesteri hivatal

32.§

(1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt hoz létre.

(2) A hivatal vezetője a jegyző, belső szervezeti egységei a csoportok.

(3) A hivatal vezetője a jegyző, belső szervezeti egységei a csoportok, amelyek élén csoportvezetők állnak. A csoportvezetőket a jegyző nevezi ki határozatlan időre, vagy bízza meg határozott időre.

33.§

(1) A hivatal munkarendje:

a) hétfőtől csütörtökig 7:³⁰ – 16:⁰⁰,

b) pénteken 7:³⁰ – 13:³⁰,

amely magában foglalja a napi 30 perces ebédidőt.

(2) A munkáltató az (1) bekezdésben írtaktól eltérő munkarendet is megállapíthat.

(3) A hivatal szervezeti egységeiben a jegyző határozza meg az ügyfélfogadás rendjét.

34. §

(1) A hivatal működésének részletes szabályait – külön testületi határozattal elfogadott – hivatali szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) szabályozza.

(2) A hivatali köztisztviselők közszolgálati jogviszonyának részletes szabályait a közszolgálati szabályzat tartalmazza.

VIII.

Kapcsolattartás a lakossággal

A helyi népszavazás

35.§

(1) A helyi népszavazást – külön jogszabály szerint – a kezdeményezheti

a) a képviselő-testület legalább három tagja;

b) a testület bizottsága;

c) legalább kétszázötven fő állandó lakos választópolgár.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában írt esetekben a testület köteles kiírni a helyi népszavazást, míg egyébként a testület dönt.

A közmeghallgatás

36.§

(1) A testület az éves munkatervében megállapított időpontban, előre meghirdetett helyen közmeghallgatást tart, amelynek határozatképességére, levezetésére stb. a testület működésére vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) A közmeghallgatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdéseket és javaslatot tehetnek, amelyre vagy azonnal, vagy nyolc napon belül írásban érdemi választ kell adni. Amennyiben a közérdekű javaslattévő a választ nem fogadja el, úgy a javaslatot döntésre– bizottsági előkészítés után – a testület elé kell terjeszteni.

Lakossági fórum

37.§

(1) A polgármester, bármelyik képviselő általános, vagy az állampolgárok nagyobb csoportját érintő témákban előre meghirdetett lakossági fórumot tarthat.

(2) Képviselői kezdeményezésre tartott lakossági fórum helyét, időpontját stb. a polgármesterrel előzetesen egyeztetni kell, aki a tervezett téma ismeretében meghatározza az önkormányzat és szervei részéről résztvevők körét.

IX.

Nemzetiségi önkormányzat

38.§

(1) Pincehelyen a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján megválasztott helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik.

(2) A települési önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat számára térítésmentesen biztosítja a testületi működéshez szükséges tárgyi feltételeket.

(3) Az (2) bekezdés szerinti feladatok végrehajtásáról a hivatal gondoskodik oly módon, ahogyan a polgármester erről megállapodást köt a nemzetiségi önkormányzattal.

(3) A hivatal, mint a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, a jogszabályok szerint ellátja ezen önkormányzatok gazdálkodási feladatait.

X.

Záró rendelkezések

39.§

(1) E rendelet 2019. október 25. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti: az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2018. (V.10.) önkormányzati rendelet.

Piringer József                                                 dr. Bodor Katalin

polgármester                                                                          jegyző

dr. Bodor Katalin

jegyző