Parádsasvár Község képviselő testületének 6/2019 (XI.19.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2024. 12. 06Parádsasvár Község képviselő testületének 6/2019 (XI.19.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Parádsasvár Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjának felhatalmazása alapján a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Parádsasvár Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 3242Parádsasvár, Kristály tér 3.szám.
(3) Az önkormányzat honlapjának címe: www.paradsasvar.hu
(4) Az önkormányzat elektronikus levelezési címe: onkormanyzat.paradsasvar@t-online.hu
(5) Az önkormányzat önálló jogi személy.
(6) Az önkormányzat illetékességi területe: Parádsasvár község közigazgatási területe, beleértve a bel-, és külterületeket.
2. § (1) Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló. Az önkormányzat a jelképek használatát önálló önkormányzati rendeletben szabályozza.
(2) Az önkormányzat polgármesteri hivatalának hivatalos megnevezése: Recski Közös Önkormányzati Hivatal Parádsasvári Kirendeltsége(továbbiakban KÖHK)
(3) A KÖH székhelye: 3245 Recsk, Kossuth Lajos út 165. szám.
(4) A KÖH kirendeltség székhelye: 3242 Parádsasvár, Kristály tér 3.
(5) A képviselő-testület a KÖH szervezeti tagozódását, feladatait és működésének szabályait határozattal állapítja meg.
(6) A képviselő testület önálló önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát.
Az önkormányzat feladat-, és hatáskörei
3. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat a Mötv. valamint más törvény határozhat meg.
(2) Az ellátott feladatok szakfeladat szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) Az önkormányzat a feladatai ellátását, közszolgáltatások biztosítását az 1. sz. függelékben felsorolt intézmények közvetlen vagy társulásban történő működtetésével, megállapodás alapján történő hasznosításával látja el.
(4) Az önkormányzat helyi közügy önálló megoldását akkor vállalja, ha az nem veszélyezteti a kötelező feladatok ellátását és az önként vállalt feladatok ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak.
(5)1
(6) Az önkormányzat által ellátott közszolgáltatások, valamint az önként vállalt (többlet) feladatok tárgyában – a lakosság igényei és az anyagi lehetőségek alapján – a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben, az éves költségvetésben – fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalnia a képviselő-testületnek.
(7) A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági ciklusprogramja tartalmazza. A gazdasági ciklusprogramot a polgármester, az alakuló ülést követő hat hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé. A program végrehajtását az éves költségvetési rendelet tartalmazza.
4. § (1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladat és hatásköröket az Mötv. 42. §-a határozza meg.
(2) A képviselő-testület a polgármesterre, a jegyzőre, bizottságaira, és társulásaira hatáskört ruházhat át, és azt visszavonhatja. Az átruházott hatáskörben eljáró szervének, önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen jogorvoslattal a képviselő-testülethez lehet fordulni.
(3) A képviselő-testület átruházott hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.
(4) A képviselő-testület a Mötv. 42. §-ában felsorolt hatáskörökön kívül nem ruházhatja át:
a) a képviselő-testület munkatervének elfogadását,
b) civil szervezetek részére történő támogatás megállapítását.
A képviselő-testület és szervei
1.Önkormányzati képviselők
5. § (1) Az önkormányzat képviselő-testületének tagjai a polgármester és a 4 települési önkormányzati képviselő, akik névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.
(2) A képviselő a Mötv-ben rögzített jogok és kötelezettségek mellett köteles
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,
b) köteles előzetesen írásban, vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén, a megjelenésben akadályoztatva van,
c) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
d) kapcsolatot tartani a település polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel, helyi civil szervezetekkel.
(3) A képviselők juttatásait a képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.
2.Bizottságok
6. § (1) A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátására a következő állandó bizottságot hozza létre:
3.A polgármester, alpolgármester
7. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a „Parádsasvár Polgármestere” felirat olvasható.
8. § (1) A polgármester feladatait a Mötv. 67. §-a alapján látja el.
(2) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása során:
a) képviseli az önkormányzatot,
b) szervezi-, és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
c) segíti a képviselők munkáját,
d) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról,
e) gondoskodik helyi fórumok szervezéséről,
f) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, a helyi civil szervezeteket,
g) kapcsolatot tart a felsőbb szintű szervekkel, a megyei közgyűléssel, az országgyűlési képviselőkkel, más település önkormányzatával, a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel, a történelmi egyházak vezetőivel.
(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi ügyekben dönthet:
a) közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívás jóváhagyása,
b) dönt a költségvetési tartalék terhére alkalmanként – az éves költségvetési rendeletben meghatározott – összeg erejéig történő felhasználásáról.
9. § (1) A képviselő-testület tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ
(2)2
(3) Az alpolgármesterek feladatait és munkarendjét a polgármester határozza meg.
(4) A polgármester távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén képviselő testület tagjai közül választott alpolgármester teljes jogkörrel helyettesíti a polgármestert.
4.A jegyző, aljegyző
10. § (1) Az önkormányzat Recsk Önkormányzat Képviselő-testületével kötött megállapodás alapján az önkormányzatok működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt működtet.
(2) A közös önkormányzati hivatalt a jegyző vezeti.
(3) A jegyző a Mötv. 81. § (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott, a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségeit az alábbiak szerint teljesíti:
a) az írásos előterjesztések esetében az előterjesztés mellékletként írásban köteles a jelzést megtenni,
b) szóbeli előterjesztések esetében az ülésen szóban köteles jelezni, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell,
c) a működésre vonatkozó jogszabálysértéseket az üléseken szóban köteles jelezni, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
11. § (1) A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.
(2) A jegyzőt – távolléte esetén – teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti.
(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a közös hivatal jegyzőre vonatkozó képesítési előírásoknak megfelelő köztisztviselőjét kell megbízni a jegyzői feladatok ellátásával.
5.Társulások
12. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.
(2) A társulás célja és rendeltetése:
a) társult településsel vagy településekkel együtt közös intézmény fenntartása,
b) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, közös megvalósítása,
c) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,
d) a lakosság szélesebb körének a közügyekbe való bevonása,
e) a közös érdekképviselet, közös fellépés meghatározott közös érdekű feladatok ellátására.
(3) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.
IV fejezet
A képviselő-testület és a bizottságok működése
6.Ülések összehívása
13. § (1) A képviselő-testület évente 6 alkalommal tart rendes ülést az éves munkatervében – melyet a tárgyévet megelőző év decemberi ülésén fogad el – elfogadott napirendek szerint, valamint szükség esetén rendkívüli ülést tart. A rendes ülésekre rendszerint az adott hónap utolsó harmadában kerül sor.
(2) A képviselő-testület ülését székhelyén, az önkormányzati hivatal tanácskozótermében tartja, azonban esetenként – a napirend jellegéből adódóan – az más helyszínre is összehívható.
(3) Az üléseket a polgármester, annak távollétében az alpolgármester, hívja össze és vezeti. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal korábban megkapják.
(4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(5) Sürgős, halasztást nem tűrő esetekben a képviselő-testület azonnal összehívható telefonon szóban, vagy szöveges üzenettel. Ez esetben részükre az ülés kezdete előtt kell átadni a meghívót és a mellékleteit.
(6) A határozatképtelenség esetén a testületi ülést 15 napon belül ismételten össze kell hívni. A megismételt testületi ülés napirendjébe új pontok is felvehetők. Amennyiben a megismételt testületi ülés is határozatképtelen, a napirendi pontokat a következő, soros testületi ülésen, annak napirendi pontjaival együtt kell megtárgyalni.
(7) A képviselő-testület zárt ülésére meg kell hívni az érintettet, ha
a) fegyelmi büntetés kiszabásáról-,
b) összeférhetetlenség kimondásáról-,
c) méltatlanság kimondásáról szól az előterjesztés, továbbá ha
d) a zárt ülés tartását az érintett kérte.
7.Nyilvánosság
14. § (1) A képviselő-testület-, valamint a bizottságok ülései nyilvánosak.
(2) Az ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről a jegyző köteles a lakosságot tájékoztatni a hivatali hirdetőtáblára kifüggesztett-, közzétett közleményben.
(3) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt, aljegyzőt
c) akit a polgármester megjelöl, mert jelenléte a napirend alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges
(4) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(5) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a jegyzőt, aljegyzőt
a) akit a polgármester megjelöl, mert jelenléte a napirend alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges
8.A Képviselő-testület ülésének menete
15. § (1) A képviselő-testület ülésének menete:
a) A polgármester az ülés megnyitását követően megállapítja a megjelentek létszámát, az ülés határozatképességét.
b) Javaslatot tesz a megvitatásra kerülő napirendekre, a meghívó kiküldése után érkezett sürgősségi indítványok tárgyalására és a tárgyalás sorrendjére.
c) A képviselő-testület – nyílt szavazással az egyik kéz magasba emelésével – dönt az ülés napirendi pontjainak elfogadásáról.
d) A polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról és a legutóbbi testületi ülés óta eltelt időben bekövetkezett eseményekről.
e) A képviselő-testület – nyílt szavazással az egyik kéz magasba emelésével – dönt a beszámoló elfogadásáról.
f) A polgármester napirendi pontonként külön-külön megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát.
g) Elsőként a napirend előadóját illeti meg a szó, aki az előterjesztett írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést tehet.
h) A polgármester – előterjesztett döntésenként – szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, rendeleteket.
i) Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.
j) A szavazás az egyik kéz magasba tartásával manuálisan történik.
k) A polgármester kihirdeti a szavazás eredményét és az elfogadott határozatokat.
(2) A polgármester jogai és kötelességei az ülés során:
a) folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti,
b) biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát, ehhez megadja a szót,
c) az ülésen tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevőnek megadja a szót, ha a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel ezt jóváhagyja,
d) tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folyamatát akadályozó körülmény felmerülésekor,
e) az ülést meghatározott időre megszakítja vagy berekeszti,
f) megtagadja a szót a további hozzászólást kérőtől, amennyiben a már feltett kérdésére adott választ a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel elfogadja,
g) indítványozhatja a tárgyalt napirend keretében a vita lezárását a vita 15. percétől, erről a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt,
h) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
i) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
j) figyelmezteti azt a hallgatóságban megjelent állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarása esetén a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A tájékoztató napirendek felett nem lehet vitát nyitni. Azokat a napirendeket, amelyek tárgyalása elmaradt, fel kell venni a munkaterv szerint soron következő ülés napirendjére. A napirend előadója a szavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(4) A napirend tárgyalása során és a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat, vagy indítvány tekintetében törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
(5) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szavazással határoz.
(6) A képviselő-testület elhatározhatja, hogy a kiemelkedően fontos ügyeket két fordulóban – előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet – tárgyalja meg.
(7) Amennyiben a képviselő a Mötv. 49. §-a szerinti személyes érintettségét nem jelenti be, és a képviselő-testület így nem határoz a döntésből való kizárásáról, és ezt a testületi ülést követő 60 napon belül bárki írásban jelzi, akkor:
a) a döntés hatályban marad, ha azt legalább 3 képviselő megszavazta,
b) a döntést ismételten a testület elé kell terjeszteni megerősítésre, vagy elvetésre, ha az 3 szavazatnál kevesebbel lett elfogadva.
9.Előterjesztés
16. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) a határozati javaslat,
b) a rendelettervezet,
c) a beszámoló,
d) a tájékoztató.
(2) Az előterjesztés megtételére jogosultak:
a) a képviselő-testület bizottságai,
b) a polgármester,
c) a képviselő-testületi tag,
d) a jegyző,
e) az önkormányzati fenntartású intézmény vezetője.
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(4) A képviselő-testület éves munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek, kivéve a sürgősségi indítvány által tárgyalt ügyeket. A bizottság a véleményét a testületi ülésen írásban vagy szóban terjesztheti elő.
(5) A sürgősségi indítvány előterjesztésére a képviselő-testületi bizottság elnökei, a polgármester, a képviselők és a jegyző jogosult. Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely a meghívóban nem szerepel vagy az ülés előtt az illetékes bizottság indítvány hiányában nem tárgyalja.
(6) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgy pontos meghatározását,
b) az előkészítésben résztvevők megnevezését,
c) a döntés-előkészítés során beszerzett véleményeket,
d) az adott tárgykörrel kapcsolatos hatályos jogszabályok pontos felsorolását,
e) utalást azokra a dokumentumokra, döntésekre, szabályzatokra, melyek az adott előterjesztéshez kapcsolódnak,
f) a korábban hozott kapcsolódó döntéseket – amennyiben a képviselő-testület által már tárgyalt tárgykörben készül előterjesztés,
g) egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot,
h) a hozandó döntés indokainak felsorolását,
i) vagylagos előterjesztés esetén egymástól elkülöníthető megfogalmazásokat, döntési alternatívákat – bemutatva az egyes döntések következményeit, előnyeit, hátrányait,
j) az adott döntés meghozatalának pénzügyi vonzatát és a költségvetésre gyakorolt hatását, az adott költségvetési sor megjelölésével,
k) költség felmerülése esetén, hogy milyen forrásból biztosítható annak fedezete,
l) szükség szerint a felelős és a végrehajtási határidő megjelölését.
(7) A lakosság széles körét érintő kérdésekben – ha az előterjesztés előkészítésére legalább 3 hónap rendelkezésre áll – hatásvizsgálatot kell készíteni a döntések várható következményeiről, amit az előterjesztésben be kell mutatni, be kell számolni a közzétett rendelet-tervezetekre érkezett lakossági jelzésekről és egyéb szervek véleményéről.
10.Döntéshozatal
17. § (1) Minősített többség – a megválasztott települési képviselők több mint a felének szavazata, azaz legalább 3 szavazat – szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott esetekben, továbbá:
a) a képviselő-testület munkatervének és gazdasági programjának elfogadásához,
b) a település rendezési tervének elfogadásához,
c) hitelfelvételhez,
d) kitüntetéshez (díszpolgári cím adományozásához),
e) helyi népszavazás kiírásához.
(2) A képviselő-testület titkos szavazást tart mindazokban az ügyekben, amelyekben a Mötv. ezt lehetővé teszi. A titkos szavazást bármely képviselő kezdeményezheti, a kezdeményezésről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A titkos szavazás szavazófülkében, urna igénybevételével történik, a szavazás számszerű eredményét és a döntést határozat formájában a testületi ülésről készült jegyzőkönyv tartalmazza.
(3) A képviselő testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára.. Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.
(4) A névszerinti szavazás során az elnök felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, és a jelenlévőtagok – a nevük felolvasását követően – „igen”-nel, vagy „nem”-mel, vagy „tartózkodom”-al szavaznak.
(5) Amennyiben a Mötv. szerint az érintett hozzájárulása szükséges a nyílt testületi ülés tartásához – a testületi ülés kezdetéig – az érintettet írásban nyilatkoztatni kell, hogy beleegyezik-e a napirend nyílt ülésen való tárgyalásába.
18. § (1) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodóan szükség szerint tartják. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(2) A bizottsági ülést össze kell hívni:
a) a képviselő-testület döntése alapján,
b) a polgármester indítványára,
c) legalább 2 bizottsági tag kezdeményezésére.
(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(4) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt a Mötv. kötelezővé teszi, illetve, ha arra lehetőséget biztosít, és az érintett ezt kéri. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
11.Jegyzőkönyv
19. § (1) A képviselő-testület üléséről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.
20. § (1) A bizottság üléséről 2 példányban készül jegyzőkönyv, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra –a kisebbségi véleményeket tartalmazza.
(2) A jegyzőkönyvet az elnök valamint a bizottság egy tagja írja alá.
(3) A bizottsági jegyzőkönyvet a 19. § (1) bekezdés a) – b) pontja szerint kell továbbítani.
A képviselő-testület döntései
21. § (1) A képviselő testület határozatai külön-külön évente egytől kezdődő folyamatos arab sorszámokkal kell ellátni.
(2) A határozat megjelölése tartalmazza a képviselő-testület megnevezését, a határozat sorszámát az elfogadásának dátumával, valamint a határozat megjelölést a következők szerint:
22. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását, módosítását és hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:
a) a polgármester
b) a települési képviselők
c) az önkormányzat bizottságai
d) a jegyző
(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt az illetékes bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti azt. A rendeletalkotás szükségességében a képviselő-testület foglal állást.
(3) A képviselő-testület megbízhatja bizottságot a rendelettervezet előkészítésével. A rendelettervezetet a jegyző minden esetben véleményezi.
(4) A képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletet - 3 napon belül - ki kell hirdetni.
(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a szabályszerűen megalkotott és aláírt rendelet teljes szövegének a hirdetőtáblán való kifüggesztésével történik.
közmeghallgatás, lakossági fórumok
23. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatással szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.
(2) Közmeghallgatást a képviselő-testület minden évben egy alkalommal tart.
(3) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.
24. § (1) A képviselő-testület – szükség szerint – lakossági fórumot szervezhet:
a) a lakosság széles körét érintő, fejlesztési, beruházási kérdésekben,
b) fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,
c) a közvetlen tájékoztatásra,
d) közérdekű bejelentésre, vagy javaslattételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:
a) közmeghallgatás,
b) állampolgári közösségek rendezvényei,
c) érdekegyeztető tanácskozás,
Az önkormányzati gazdálkodás
25. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot. Megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadók. A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.
26. § (1) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről – a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett – saját hatáskörben döntsön.
(2) A képviselő-testület az önkormányzat belső ellenőrzést megállapodással foglalkoztatott belső ellenőr útján látja el.
27. § A képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás szabályairól külön rendeletet alkot.
Záró rendelkezések
28. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Parádsasvár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2015.(IX.21.) rendelete.
A 3. § (5) bekezdését a Parádsasvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XII. 5.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (2) bekezdését a Parádsasvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XII. 5.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet a Parádsasvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XII. 5.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Parádsasvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XII. 5.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1-3. függelék a Parádsasvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XII. 5.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.