Nyírbátor Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (III.27.) önkormányzati rendelete
Nyírbátor Város településképének védelméről
Hatályos: 2019. 04. 26- 2024. 04. 25Nyírbátor Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (III.27.) önkormányzati rendelete
Nyírbátor Város településképének védelméről
Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 43/A. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró
ÁLTALÁNOS - BEVEZETŐ-RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja Nyírbátor Város (továbbiakban: Város) sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) településképi követelmények meghatározásával, és
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
2. A helyi védelem célja
2. § (1) A helyi védelem célja a Város településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
3. § A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása
a) az építészi tevékenységgel érintett építményekre – ide értve a sajátos építményfajtákra is,
b) a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére, és
c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.
4. A rendelet területi hatálya és alkalmazása
4. § (1) E rendelet területi hatálya a Város teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendelet előírásait az önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott településszerkezeti tervvel és leírással, helyi építési szabályzattal és a hozzátartozó szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.
(3) A beépítésre nem szánt területeket a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terv tartalmazza, ezen belül a településkép szempontjából meghatározó, területeket az 1. mellékletben foglaltak szerint kell beazonosítani.
5. Értelmező rendelkezések
5. § E rendelet alkalmazásában:
1. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat, mely nem minősül reklámnak.
2. Címtábla: e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő, az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.
3. Épület főgerince: Az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince.
4. Eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
5. Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, a Korm. rendeletben meghatározottak szerint annak minősülő munkarész.
6. Földszínek: (más néven terra színek) tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a vörös-narancs- sárga-zöldessárga.
7. Helyi védett érték: Településszerkezet, településkarakter szempontjából jelentős helyi védett településszerkezet, helyi védett utcakép és helyi egyedi védett épület, műtárgy (építmény) egyedi védett növényzet összessége.
8. Pasztellszín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.
9. Rikító szín: nagyon élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek, melyeknek nagy a színtelítettsége.
10. Telepszerű: a lakótelep építés időszakában kialakult úszótelkes, tömbtelkes elrendezéssel kialakult beépítési mód.
11. Üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.
12. Vállalkozást népszerűsítő felirat: vállalkozást népszerűsítő felirat a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.
13. Transzparens vagy molinó: kifeszített vagy köztér felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.
14. Hirdetmény: általában meghatározott célközönséget érintő, megjelenési formájától függetlenül gazdasági reklám célú vagy közösségi információ, közlendő, tájékoztató.
15. Hirdető-berendezés: hirdetmény közzététele céljából elhelyezett, eszköz, szerkezet, berendezés, amely a városlakók és a városba érkezők önkormányzat általi tájékoztatására, másrészt a városlakók hirdetményeinek elhelyezésére szolgál.
16. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, hirdető szekrény, útbaigazító információs tábla, a közérdekű molinó.
17. Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat, illetve a kulturális, közművelődési feladatait ellátó szervezete által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére nem használható. (2. melléklet 1. pont)
18. Hirdető szekrény: önálló szerkezetű zárható üveges szekrény, amelyben önkormányzati hirdetmények helyezhetők el. (2. melléklet 2. pont)
19. Útbaigazító információs tábla: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi egy vagy több táblából összeállított, önálló szerkezetű hirdető-berendezés (2. melléklet 3. pont), amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.
20. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozhatófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képzi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
21. Más célú berendezés: pad, kerékpár tároló, hulladékgyűjtő, telefonfülke, közterületi illemhely, transzformátor berendezés.
22. Megállító tábla: közterületen ideiglenesen elhelyezett, általában gazdasági, kereskedelmi vagy szolgáltatási rendeltetési egységet hirdető, mobil reklámhordozó. (2. melléklet 4. pont)
23. Totemoszlop: olyan hirdető-berendezés, mely a kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló objektum nevét, az ott folyó tevékenységet, illetve az ott árusított áruval kapcsolatos hirdetést külön e célra készített építményen jeleníti meg.
A HELYI VÉDELEM
6. A helyi védelem feladata
6. § A helyi védelem feladata a helyi védelmet igénylő építészeti örökség:
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése.
d) A védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, és
e) a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
7. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
7. § (1) Helyi védelem alá helyezésről, és annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.
(2) A helyi védelem alá helyezés alapjául az értékvizsgálat szolgál.
(3) Értékvizsgálat alapján bármely természetes, vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését, továbbá az önkormányzat részéről az hivatalból is megindítható.
(4) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell.
8. A védett érték nyilvántartása
8. § (1) A helyi védettségről nyilvántartást kell vezetni, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) Az egyedi helyi védelem fokozata lehet:
a) teljes, vagy
b) részleges, ezen belül:
ba) homlokzat részleges védelme,
bb) utcai homlokzat védelme,
bc) utcai és udvari homlokzat védelme,
bd) épülettagoltság védelme, vagy
be) épületszerkezetek védelme;
(3) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a helyi védelem fokozatát,
c) a védelem szakszerű, rövid indoklását,
d) fotódokumentációt,
e) a védettségi kategóriát, mely lehet egyedi építészeti, területi, táji, és
f) a helyrajzi számot.
(4) Egyedi védettség esetén a (2) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell:
a) a védett érték pontos helyét utca, házszám, helyrajzi szám azonosítással,
b) helyszínrajzot, és
c) a védett érték rendeltetését és használatának módját.
(5) Területi védelem esetén (2) bekezdésben foglaltakon túl a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.
9. A védett érték megjelölése
9. § (1) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt, emlékművet egységes táblával kell megjelölni. A tábla szövege:
10. Testületi döntéssel összefüggő feladatok
10. § (1) A kezdeményezés alapján induló eljárás során a döntés-előkészítés a települési főépítész feladata.
(2) A szükséges értékvizsgálat előkészítéséről és elkészíttetéséről a Képviselő-testület gondoskodik.
(3) A helyi védelem alá helyezés kezdeményezéshez kapcsolódó előkészítéshez be kell szerezni az érintett ingatlan-tulajdonosok együttes álláspontját.
(4) A helyi védettség alá helyezési, vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell
a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell,
b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel,
c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik, és
d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
(5) A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően - a helyben szokásos módon 15 napra közhírré kell tenni.
(6) A közhírré tétel időtartama alatt a helyi védetté nyilvánítás javaslatát és a kapcsolódó értékvizsgálat megtekinthetőségét a Nyírbátori Polgármesteri Hivatalban biztosítani kell.
11. § (1) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után végezhető.
12. § (1) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik.
(3) A bejegyzés elmaradása a védettséget nem érinti.
11. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
13. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában a rendetetés szerinti használatra, továbbá az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti a tulajdonost.
12. A helyi területi és egyedi védelem meghatározása
14. § (1) A helyi egyedi védelem alá vont épületek, szobrok és emlékművek körét, jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.
(2) A helyi egyedi védelem alá vont növényzet jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.
13. Támogatási és ösztönző rendszer
15. § Az önkormányzat a helyi érték feltárásához, továbbá a helyi védelem alatt álló értékek fenntartásához, karbantartásához, felújításához szükséges anyagi fedezet megteremtése érdekében éves költségvetésében meghatározott költségvetési forrást biztosíthat. Az összeg felhasználásáról a Pénzügyi Bizottság pályázat alapján dönt.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
ÉS TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
14. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
16. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre vonatkozóan e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) Nyírbátor város területe az alábbi eltérő karakterű területekre osztható:
a) Városközponti településrész
b) Telepszerű és kisvárosias lakóterületi településrész
c) Általános lakóterületi településrész
d) Ipari gazdasági területek
e) Idegenforgalmi, sport, rekreációs központi településrész
f) Tanyák, beépítésre nem szánt területek és külterületi mezőgazdasági majorok, üzemi területek
(3) A (2) bekezdés szerinti, eltérő karakterű területek közül a településképi arculati kézikönyvben meghatározottaknak megfelelően településképi szempontból meghatározó településrésznek minősül a városközponti településrész.
(4) Településképi szempontból meghatározó terület a (3) pont szerint meghatározott, belterületen található településrészeken kívül:
a) régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,
b) NATURA 2000 terület, különleges természet megőrzési terület, országos jelentőségű és a fokozottan védett természetvédelmi terület, „ex lege” védett–természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe,
c) tájképvédelmi terület, egyedi tájérték területe, és
d) helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték,
(5) A településkép szempontjából meghatározó, természeti és régészeti védelemmel érintett területek
a) településképi, településkarakteri szempontból a beépítésre nem szánt településrész részét képezik,
b) Beazonosításuk a helyi építési szabályzatban és a hozzá tartozó szabályozási terven történik. A területi lehatárolásukat az országos jogszabályok alapján kell megállapítani.
15. Teljes közigazgatási területen az építmények anyag-és színhasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
17. § (1) Az anyaghasználatra és színezésre vonatkozó követelmény kiterjed az építmény településkaraktert befolyásoló valamely minőségi jellemzőjére.
(2) Az utcaképben közterület felől közvetlenül megjelenő épületek, építmények tetőszerkezete nem fedhetők és nem újíthatók fel hullámpala, műanyag hullámlemez és műanyag trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.
(3) A tetőfedő anyagok közül a rikító színek, - különösen élénkvörös, élénk kék, okkersárga, neon zöld- nem alkalmazhatók.
(4) A homlokzatok színezésére a pasztell árnyalatú földszíneken túl további színek nem alkalmazhatók. A színek közül nem használható olyan szín, mely nem illeszkedik, nem harmonizál az épület egyéb homlokzati és tetőfedő anyagainak színvilágához.
(5) Homlokzatokon és tető héjaljzatként zavaró fényhatást okozó, csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók. Ebbe a körbe az üvegfelületek nem értendők bele.
18. § (1) Az épületek színezésénél a városképpel való összhang és az építészeti egység érdekében a homlokzat teljes falfelületén a fehér, a pasztell- és földszínek árnyalatainak alkalmazása megengedett, rikító színek nem alkalmazhatóak.
(2) A lábazaton, valamint az oromfalak, és homlokzati ornamentikai díszítésénél sötétebb színek is alkalmazhatóak, de rikító színek nem.
(3) A telepszerű, iparosított technológiával épült lakóépületek homlokzati színezésénél épületenként megtervezett színdinamikai terv nélkül meghatározott színek nem alkalmazhatók.
(4) Homlokzat anyaghasználatát átalakítani, megjelenést megváltoztatni, erkélyt, teraszt, loggiát lehatárolni az épülethez, és a közvetlen környezethez nem igazodó módon nem megengedett.
a) Utólagos hőszigetelést, homlokzatszínezést utcaképben közterület felől közvetlenül megjelenő homlokzati felületeken az épület egészére vonatkozó ahhoz illeszkedő színvilágú színezési terv alapján lehet, lakásonként, rendeltetési egységenként nem.
b) Utcafronti homlokzati nyílások, nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása csak a homlokzat egészével összhangban lehetséges, egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásméretek és a nyílászáró osztása, színe, anyaghasználata nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, nyílásméretektől, osztásrendtől, azok színétől, anyaghasználatától.
c) Új homlokzatképző elem megalkotása során a már meglévőkhöz illeszkedő tömegformálású, anyaghasználatú építészeti megoldásokon túl más megoldásokat nem lehet alkalmazni.
16. Belterületen a beépítésre szánt településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi követelmények
19. § (1) A beépítés telepítés módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan – a helyi építési szabályzat keretein belül – kell meghatározni. Kötelezően alkalmazandó telepítési mód nem kerül meghatározásra.
(2) A jellemző szintszámot, a környezeti adottságokhoz igazítottan, - a helyi építési szabályzat keretein belül kell megállapítani.
(3) A közterületi alakítási terv e rendeletben történő lehatárolás hiányában nem készíthető.
17. A belterületi településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
20. § (1) Rikító színű fémlemez, cserepes lemezfedés nem alkalmazható.
(2) Rönkfából gerendaház, továbbá műanyag lambériás borítású homlokzat nem építhető.
(3) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása a környezet kialakult állapotához igazodjon.
(4) Az építéssel érintett telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához igazodjon a környezetében lévő:
a) tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épület főgerinc irányokhoz,
b) kialakult párkánymagasságokhoz,
c) tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz, és
d) homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz.
(5) A környezethez való illeszkedés határozza meg az egyedi homlokzatkialakítás módját. Ebből következően
a) az illeszkedés érdekében a településrészen jellemző homlokzati nyílások arányrendszere, teljes homlokzati felülethez való aránya, a homlokzati díszítő elemek és tagozatok, továbbá színezés veendő figyelembe,
b) a tetőszerkezet kialakítása, hajlásszöge, a tetőgerinc magassága, tetőfelépítménye, anyaghasználata, annak színhasználata a környezet adottságaihoz illeszkedjen, akár lépcsőzetes magasságok alkalmazásával is,
c) az épület-ornamentika (díszítőelemek), anyaghasználat, homlokzati felületi megjelenés tekintetében az épülethez legyen arányos és illeszkedő a környezetéhez.
(6) Az épület homlokzati síkjára rögzített, kiálló, kitekerhető árnyékoló szerkezet a homlokzat tagolásának, építészeti viszonyrendszere egysége kialakításának figyelembevételével lehet elhelyezni. Az árnyékoló szerkezetek nem egészíthetők ki, építhetőek össze szélfogóval, oldalfallal
(7) Dobogót kialakítani csak indokolt esetben lehet. E rendelet szempontjából indokolt a dobogó kialakítása szintkülönbség áthidalása, növényzet feletti áthidalás esetén.
21. § (1) Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítását:
a) az épület telken történő kialakult telepítéstől nem eltérő telepítésével, és
b) a táj és a termőhelyi adottságoknak megfelelő őshonos fásszárú növények telepítésével.
(2) A zöldfelület kialakítása során
a) nem ültethető: allergén, nem őshonos növényzet, különösen gyalogakác, zöld juhar, szürke nyár és kanadai nyár fafajok,
b) a telekhatár mentén nem telepíthető fás szárú növényzet úgy, hogy az a szomszédos ingatlan használatát korlátozza és ezzel szükségtelen zavarást okozzon.
c) amennyiben közcélú épület elhelyezés történik, úgy az épület – a helyi építési szabályzat keretein belül- mélyebb előkerttel is telepíthető, ha az így kialakított megnövekedett előkertet közkertként alakítják ki és azt megnyitják közhasználatra. Ettől eltérően nem lehet mélyebb az előkert.
22. § (1) Épületen, építményen, előkertbe az energiafogyasztást mérő berendezések takarás nélkül nem helyezhetők el.
(2) Épületeken újonnan parapet konvektor, vagy klímaberendezés kültéri egysége az utcai homlokzaton és a közterület felől látható oldalkerti homlokzaton csak az épület megjelenéséhez illeszkedve vagy takart módon – a kialakult környezetet hátrányosan nem megváltoztatva – helyezhető el.
(3) Épületeken utcaképben közvetlenül megjelenő antenna, hírközlési berendezés takarás nélkül nem helyezhető el.
(4) A bejárati elő lépcsőt, az akadálymentesítésre szolgáló építményt, a rámpát és elemeit, közterületbe nyúló épületrészt és az utcai kerítést nem lehet úgy kialakítani, hogy
a) az a kapcsolódó közterület funkcionális használatát akadályozza, és ne igazodjon annak használatához,
b) a rámpa az utcaképben - előkert nélküli épület elhelyezés esetén - részben takarást biztosító építészeti kialakítás nélkül jelenjen meg, és
c) a rámpa, elő lépcső lefedésére nem alkalmazható olyan anyag, mely nem igazodik az épületen alkalmazott homlokzatképző anyagokhoz, színekhez.
(5) Magastetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor a ferde tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el. Lapostetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor takarás nélkül nem helyezhető el.
18. A beépítésre nem szánt, településkép szempontjából meghatározó természet - és régészeti védelemmel érintett területekbe ékelődő
állattartó-, üzemi-. mezőgazdasági üzemi, különleges, valamint tanya funkciójú épületek tájba illesztési szabályai
23. § (1) Az épületek, építmények szabadon állóan, az alkalmazott üzemelés technológia és használat szerint csoportosítva helyezendők el.
(2) Az egyes épület összeépítések csak technológiával igazolt módon és esetben lehetségesek.
24. § (1) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket hosszúkásan legalább 1:2 arányban nyújtott, tömeggel, magastetős kialakítással kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.
(2) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, a félnyeregtetős és lapostetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.
(3) Szociális és iroda épületeken a hagyományos építőanyagok - különösen: tégla agyagcserép natúr fa – kizárólagos alkalmazása nem kötelező és síkban eltolt tömegkialakítással is építhetők. A túlságosan tördelt és manzárd tető kialakítás nem lehetséges.
(4) A szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében intenzív fásítás szükséges.
25. § (1) Az épületek homlokzata világos, pasztellszínezésűek lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek a rikító színek, különösen a neon sárga, neon zöld, élénkpiros, lila, élénk kék színezések.
(2) Az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színezés, matt fémfelület alkalmazható.
19. Nyilvántartott műemléki értékre vonatkozó
kiegészítő településképi követelmények
26. § (1) Nyilvántartott műemléki értékkel érintett ingatlanon elhelyezhető új épületek kialakítása igazodjon a védett épület, épületegyüttes eredeti struktúrájában betöltött pozíciójához. Biztosítani kell a védett épület látványának megőrzését. A szerkezeti homlokzatképzési, tömegképzési arányok, hangsúlyok nem tolódhatnak el a védett épülettől az új épület irányába.
(2) Nyilvántartott műemléki érték esetén a védett érték méltó településképi vagy tájképi megjelenésének biztosítása érdekében az épület hordozta, örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell.
20. A helyi védelemben részesülő értékre vonatkozó
építészeti követelmények
27. § (1) A helyi védett értékek körét e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(2) Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelemre kerül, azt az értéket a rendelet mellékletéből törölni kell.
(3) Helyi védett érték felújítása esetén a védett érték méltó településképi, vagy tájképi megjelenésének biztosítása érdekében a hagyományos örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell az épület felújítás, átalakítás, bővítés és a külső térhasználat kialakítása esetén is.
21. A helyi egyedi védett épület építészeti követelményei
28. § (1) A helyi egyedi védett épület felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni az épület:
a) tömegformáját, tömegarányait,
b) tetőformáját, tetőfelépítményeit,
c) homlokzati tagozatait,
d) homlokzati díszítőelemeit,
e) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit, és
f) nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.
(2) Az eredeti állapot szerinti épülettartozékok - különösen rács, vasalat, világítótest, korlát, kerítés - helyettesíthetők.
(3) A helyi védett épület homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő földszíneket, vagy ha fellelhető az eredeti színt, színeket kell elsősorban alkalmazni. Nem alkalmazhatók rikító színek és túlzott kontrasztok.
(4) A helyi egyedi védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület eredeti állapotának formai megjelenésével, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.
(5) A helyi egyedi védett épületeket belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló településképi követelmények betartása mellett megengedett.
(6) A helyi egyedi védett épületek közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően, továbbá a reklámhordozókra vonatkozó településképi követelményeket szabályozó IV. fejezet előírásait is betartva helyezhető el.
22. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
29. § (1) A település közigazgatási területén hírközlést szolgáló antennatornyok, ha egyéb előírás valamely területen egyébként ezt nem tiltja, és a (2) bekezdésben felsorolt esetek kivételével, elhelyezhető.
(2) Hírközlést szolgáló antennatornyot nem szabad elhelyezni:
a) a lakóterület határától 50 méteren belül,
b) védett természeti területen, és
c) az ökológiai hálózat magterület övezetébe tartozó területen.
(3) A közterületről látható homlokzaton klímaberendezés az épület megjelenéséhez illeszkedve, vagy takart módon létesíthető. Több, egy homlokzaton megjelenő klímaberendezés esetén azokat építészetileg egységes elv alapján meghatározott helyen és módon kell elhelyezni. A kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, az a közterületre vagy a szomszédos ingatlanra nem folyhat át.
(4) Transzformátor-állomás a városközponti településrészen belüli közterületeken csak földbe süllyesztve, takarva helyezhető el.
(5) A Helyi értékvédelmi terület határvonalán belül a villamos energia ellátási, a távközlési, a kábel TV és internet hálózat létesítésekor és rekonstrukciójakor földkábelbe, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.
(6) A város beépítésre szánt területén területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a villamos energia, a közvilágítási és a távközlési, a kábel TV és internet hálózat szabadvezetékeit közös oszlopsoron kell vezetni, amennyiben ennek indokolható műszaki akadálya nincs.
(7) A közművek elhelyezésénél az utcák legalább egyoldali fásítási lehetőségét figyelembe kell venni ott, ahol a kialakult kiszolgáló utcák 12,0 métert, a gyűjtőutak a 22,0 métert elérik, vagy annál szélesebbek.
(8) Újonnan több telket kiszolgáló víz, csatorna, gáz, elektromos, hírközlés közmű gerincvezetékeket csak közterületen szabad elhelyezni, építési telken nem.
(9) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(10) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
(11) Közszolgálati hírközlési antennák a településkép, a tájkép fő rálátási, kilátási irányaiban nem létesíthetők.
REKLÁMHORDOZÓKRA VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
23. Reklám közzétételére és reklámhordozók elhelyezésének területi szabályai
30. § (1) Közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanokon reklám közzététele és reklámhordozó elhelyezése
a) a beépítésre szánt területen belül a vegyes és lakóterületeken kizárólag utcabútor igénybevétel esetén lehetséges, egyéb területen nem megengedett,
b) a beépítésre nem szánt területeken nem megengedett.
(2) Magánterületen reklám közzététele és reklámhordozó elhelyezése
a) beépítésre szánt területen belül a buszpályaudvar és a vasútállomás területét kivéve nem megengedett,
b) beépítésre nem szánt területeken nem megengedett.
24. Reklám közzétételére és reklámhordozók elhelyezésének szabályai településkép szempontból meghatározó és egyéb besorolású területeken
31. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat napvédő ponyvákat, reklámzászlót és üzlet feliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek, cég- és címtáblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.
(2) Közterületről látható épületek egy-egy homlokzatának 10%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés.
(3) Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz a magánterületen nem helyezhető el.
(4) Közvilágítási berendezésen, egyéb közműberendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.
(5) Önkormányzati hirdetőtábla és megállító tábla, oszlop tartószerkezetű tábla, továbbá útbaigazító információs tábla és transzparens közterületen a közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.
(6) Totemoszlop csak üzemanyag töltő állomáson és 300 m2-nél nagyobb ipari-, kereskedelmi- és szolgáltató egységek esetén lehet elhelyezni.
(7) A reklámhordozó tulajdonosa köteles gondoskodni a reklámhordozó folyamatos jó karbantartásáról és graffiti mentesítésről, illetve ezen feltételek teljesülését legalább évente köteles felülvizsgálni és indokolt esetben a városképnek való megfelelőség érdekében a szükséges intézkedést megtenni.
(8) A reklámhordozó ipari technológiával készült, fém tartószerkezetű lehet.
(9) Hirdető-berendezés – a megállító tábla kivételével – közterületen önállóan vagy közterületbe nyúlóan kizárólag Nyírbátor Város Önkormányzata által helyezhető el.
(10) Hirdető-berendezés elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(11) Hirdető-berendezés az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(12) Hirdetmény a 6. melléklet által lehatárolt területeken fényújságszerűen mozgó feliratokat vagy mozgó alakokat, villogó, káprázást okozó fényt vagy futófényt nem tartalmazhat. A hirdetmény külső fényforrással történő megvilágítása lehetséges.
(13) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
32. § (1) Önkormányzati hirdetőtábla közterületen a rendelet 2. melléklet 1. pontja szerint helyezhető ki.
(2) Hirdető szekrényt közterületen a rendelet 2. melléklet 2. pontja szerint helyezhető ki, kizárólag önkormányzati hirdetmények elhelyezése céljából.
(3) Közérdekű molinó kihelyezése az azt megalapozó esemény időpontját megelőző 10 nappal lehetséges. A kihelyezéshez a polgármester írásos hozzájárulása szükséges. Az eltávolításról az eseményt követő legkésőbb 3 napon belül gondoskodni kell.
(4) Az Önkormányzat kulturális, közművelődési feladatait ellátó szervezete közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosult. A hirdetőoszlop a főépítész javaslata alapján polgármesteri engedéllyel helyezhető ki.
(5) Más célú berendezésen a reklám elhelyezés a város teljes közigazgatási területén nem megengedett.
25. Útbaigazító információs táblán való hirdetmény elhelyezés
33. § (1) Útbaigazító információs tábla kihelyezésére kizárólag Nyírbátor Város Önkormányzata jogosult.
(2) Útbaigazító információs táblán magánszemélyek, vállalkozások a közérdekű tájékoztatás érdekében helyezhetnek el hirdetményt. A hirdetmény külső megjelenési formáját a főépítész javaslata alapján a polgármester hagyja jóvá. A hirdetmény elkészítését a kérelmezőnek kell vállalnia.
(3) Az útbaigazító információs táblán való hirdetmény elhelyezés engedélyköteles az önkormányzat külön rendelete alapján.
26. Meghatározó területekre, vonatkozó kiegészítő előírások
34. § (1) Árnyékolásra az épület homlokzatához illeszkedő homogén, pasztellszínű, vászon borítású napernyő használható. Cégfeliratot, dekorációt csak az ernyő lelógó szegélyén lehet megjeleníteni
(2) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el. A cég és címtábla nem készülhet egyedi címfestett táblából.
(3) Megállító tábla a városközponti településrészen az 2. melléklet 4. pontjában meghatározott műszaki kialakítású és méretű lehet, kizárólag a kereskedelmi, vendéglátó vagy szolgáltató egység nyitva tartásának ideje alatt kihelyezve. Anyaga fekete színű, kovácsoltvas, vagy kovácsoltvas jellegű, megengedett a fém és faanyag kombinációja is.
(4) Megállító tábla a városközponti településrészen kívüli közterületeken az alábbiak figyelembe vételével létesíthető:
a) magassága legfeljebb 1,2 méter, szélessége legfeljebb 0,80 méter lehet, és
b) az érvényes közlekedési és egyéb vonatkozó jogszabályok figyelembevételével helyezhető el.
(5) A megállító tábla kihelyezése engedélyköteles az önkormányzat külön rendelete alapján.
(6) Üzletenként legfeljebb egy cégtábla és egy darab cégér helyezhető el. Saroktelek esetén mindkét közterület irányába elhelyezhető a cég és címtáblák és 1-1 db cégér. A cégér csak egyedi kovácsoltvas, ill. azt leképező korszerű anyaghasználatú lehet. Tetőfelületre cégér, reklám felírat nem helyezhető el.
(7) Az Üzletfelirat anyagában a fa, vagy a fém és az üveg, opál üveg többségét biztosítani kell. Megvilágítása belső vagy egyedi fali karos külső világítással történhet.
(8) Védett épület esetén csak térbeli betűkből készülhet, az üzlet felirat, a vállalkozást népszerűsítő felirat. Ezek az épület homlokzati kialakításához és nyílászáró rendjéhez igazítottan helyezhetők el, de a betűk nem lehetnek nagyobbak 35 cm - nél.
27. Reklámhordozókra vonatkozó követelményektől való eltérés szabályai
35. § (1) Reklámhordozó elhelyezése
a) a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében egy évben összesen 12 naptári hét időtartamára köztulajdonban álló ingatlanon lakó- és vegyes területen nem csak utcabútor igénybevételével lehetséges, míg a különleges- és egyéb területen utcabútor igénybevételével lehetséges,
b) beépítésre nem szánt területek közül közkertben és közparkban és egyéb területen burkolt vagy fásított köztéren utcabútor igénybe vételével lehetséges, vagy
c) önkormányzat által támogatott rendezvényekről eseményekről tájékoztatás bármelyik információs vagy más célú berendezésen is lehetséges.
(2) Építési reklámháló az építés időtartamára alkalmazható. Ennek során az építési naplóban kell igazolni az építés, felújítás megkezdését.
(3) A reklám közzé tevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezi.
28. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
36. § (1) Magán- és közterületi térvilágítással fényszennyezést, kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, és ez által a közlekedés biztonságát, az emberi egészséget veszélyeztetni, az ingatlan biztonságos használatát korlátozni nem szabad.
(2) Amennyiben a cég-és címtábla és cégfelirat, a cégér világító típusú, úgy nem vibrálhat, nem villoghat, nem lehet káprázást okozó és nem lehet futófény.
(3) A városközpont-történeti beépítéssel településrészen, és a védett épületek esetében a reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(4) Kültéri világító berendezések úgy alakítandók ki, hogy azok a fényt a talaj felé sugározzák. Egyéb ferde megvilágítású berendezés csak élet és vagyonbiztonsági okból alakítható ki.
(5) Talajszintbe épített fényverő berendezés csak akkor építhető, ha annak fénye a megvilágított építményen teljes mértékben elnyelődik.
RENDELKEZÉS TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTŐ ESZKÖZÖKRŐL
29. Településkép védelmi szakmai konzultáció
37. § (1) A településképi követelményekről a főépítész az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez, kérelemre, szakmai konzultációt biztosít. A szakmai konzultáció kérelmének formanyomtatványát a 3. számú függelék tartalmazza.
(2) Szakmai konzultáció az építés megkezdése előtt legalább egyszer kötelező:
a) településkép szempontjából meghatározó területen
aa) új épület építése,
ab) meglévő épület átalakítása, bővítése, utólagos hőszigetelése,
ac) meglévő épület homlokzatszínezéssel járó felújítása, vagy
ad) új cégér és reklámhordozó elhelyezése
eseteiben.
b) A településkép szempontjából általános besorolású területeken
ba) új lakóépület építése, vagy
bb) meglévő lakóépület átalakítása, bővítése esetén, ha az eredeti épület tömege, tetőszerkezete a közterület felé eső, illetve az oldalkert irányából utca, ill. egyéb közterület felől látható módon megváltozik.
(3) A településképi konzultáció során a főépítész javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítésének módjaira.
(4) A konzultációról emlékeztető készül, melyben foglaltakat az építés során be kell tartani.
30. Településképi véleményezési eljárás
38. § (1) Jelen rendelet előírásai szerint az 5. mellékletben meghatározott területekre településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni új építmény építésére, meglévő építmény bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárások hatálya alá tartozó azon építési tevékenységekkel összefüggésben, melyekre jogszabály tervtanácsi vélemény beszerzését nem írja elő. A településképi véleményezési eljárás formakérelmét az 1. függelék tartalmazza.
(2) Településképi véleményezési eljárás lefolytatása kötelező az építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárások esetén az 5. mellékletben lehatárolt területeken kívül eső területeken alábbi esetekben:
a) műemléki vagy helyi védett értéket érintő, továbbá műemléki környezetben lévő építmény bővítése, településképet érintő felújítása, átalakítása esetén,
b) minden közhasználatú építmény építése, bővítése, településképet érintő átalakítása esetében, mely beépítésre szánt területeken helyezkedik el, vagy
c) temető területén új építmény építése, meglévő építmény bővítése, településképet érintő átalakítása (fő, ill. azt kiegészítő rendeltetésű épület, árusító pavilonok) esetén.
(3) A polgármester településképi véleményét minden esetben a települési főépítészi állásfoglalás alapozza meg.
(4) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképi rendelet követelményeinek való megfelelést kell érvényesíteni.
39. § (1) A telepítéssel kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:
a) a tervezett beépítés megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
b) figyelembe veszi-e a rálátásból adódó városképi igazodás helyi jellegét és követelményeit, és
c) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmény bővítése esetén:
ca) biztosított lesz- vagy megmarad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
cb) amennyiben az építési tevékenységet ütemezetten kívánják megvalósítani, az egyes befejezett ütemek megfelelnek-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(2) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatos részletes szempontok:
a) az alkalmazott építészeti megoldások megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszközök által rögzített előírások szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a tervezett homlokzati megoldás gépészeti és egyéb beépített berendezései, tartozékai elhelyezése, takarása, megfelelő-e a városképi megjelenésben,
d) a tetőzet kialakítása – hajlásszöge, esetleges tetőfelépítményei, anyaga, jellemző részletei – megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, elősegítik-e az építmény városképi szempontból előnyösebb megjelenését.
(3) A polgármester településképi véleményét a Városfejlesztési Csoport közreműködésével a főépítész készíti elő.
(4) A polgármester településképi véleményét 15 napon belül adja ki.
31. Településképi bejelentési eljárás
40. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le - nyilvántartott műemléki értékek vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek kivételével – a településkép fokozottabb védelme érdekében
a) a város közigazgatási területén levő közterületen, és köztulajdonban álló ingatlanokon, valamint közterületnek nem minősülő magánterületen közterületről látható esetekben reklám közzétételére, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezéséhez.
b) a 6. mellékletben lehatárolt területeken az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról is szóló kormányrendeletben építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek tekintetében:
ba) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel és talpazatának építése, elhelyezése, meglévő átalakítása,
bb) növénytermesztésre szolgáló üvegház, fóliasátor építése, átalakítása, bővítése, felújítása,
bc) 20m2-nél kisebb alapterületű kereskedelmi vendéglátó rendeltetésű épület építése, max. 20m2 -re történő bővítése, átalakítása, vagy
bd) közterületen telefonfülke, újságárusító pavilon létesítése, meglévő felújítása, átalakítása, bővítése
c) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben:
ca) az új rendeltetés parkoló igénye növekszik,
cb) lakó rendeltetés más rendeltetésre változik,
cc) bármely meglevő rendeltetés ipari, gazdasági, vendéglátó, egészségügyi rendeltetésre változik.
esetén.
(2) Amennyiben hatósági engedélyhez nem kötött vállalkozást népszerűsítő felirat egyéb építmények, megállító tábla elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület-használati szerződés megkötésére csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembe vételével kerülhet sor.
(3) A polgármester településképi bejelentési igazolását a Városfejlesztési Csoport közreműködésével a főépítész készíti elő.
41. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatvány jelen rendelet 2. függeléke. A bejelentéshez papír alapú vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
42. § (1) A 6. melléklet szerinti területet érintő bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység összhangban van-e az épített és természeti örökséggel, illeszkedik-e a település kialakult, vagy kialakulandó képéhez, megfelel-e a településrendezési eszközökben foglalt kötelező előírásainak.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) a beépítés módja – az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, vagy nem sérti-e egyéb vonatkozásokban a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, használóinak a jogos érdekeit, a szabályoknak megfelelő beépíthetőségét.
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmények bővítése esetén
da) biztosított lesz az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága, és
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, és a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv megfelelő javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására, és
d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére.
43. § (1) A településképi bejelentési kötelezettség és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.
(2) Amennyiben a bejelentés elmulasztását vagy eltérő végrehajtást tapasztal, akkor a polgármester a kötelezési eljárást lefolytatja.
(3) Reklám és reklámhordozó elhelyezése esetén tapasztalt eltérő végrehajtás esetén a polgármester értesíti az illetékes kormányhivatalt.
32. Önkormányzati támogató és ösztönző rendszer
44. § (1) A helyi védelem alá helyezett építészeti örökség védettségből eredő és a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket meghaladó, vagy a védettségből eredő kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségekhez való hozzájárulás, valamint e rendelet szerinti településképi követelmények alkalmazásának elősegítése érdekében az Önkormányzat részéről helyileg támogatás (a továbbiakban: Támogatás) nyújtható:
a) az államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról szóló külön önkormányzati rendelet szabályai szerint;
b) a helyi adókról szóló jogszabályokkal összhangban, adókedvezmény, vagy adómentesség biztosításával, külön önkormányzati rendeletben.
(2) Nem adható Támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően, valamint szabálytalanul végeztek bármilyen – elsősorban – építési munkát.
33. Településképi kötelezési eljárás, településképi bírság kiszabásának esetei, és mértéke
45. § (1) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester – hivatalból vagy kérelemre – településképi kötelezési eljárást folytat le.
(2) A településkép védelmi szakmai konzultáció betartását a főépítész – alkalmazásának hiányában a polgármester - ellenőrzi.
(3) A településképi követelményekkel szembeni mulasztásokat, amennyiben tudomására jut, a polgármester kivizsgálja, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján jár el.
46. § (1) A településképi követelmények be nem tartása esetén a polgármester településképi bírságot szabhat ki az építtetőre, mely többször is kivethető, amíg a jogszerűtlen állapot fennmarad.
(2) A településképi bírság összege
a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint
34. A településképi bírság kiszabásánál mérlegelendő szempontok és megfizetésének módja
47. § (1) A polgármester a településképi bírság kiszabása esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény alapján dönt a bírság összegéről.
(2) A településképi bírság befizetésének módja:
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
35. Hatálybalépés
48. § (1) A rendelet kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) A rendelet előírásait hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
36. Hatályon kívül helyező rendelkezések
49. § (1) Jelen rendelet hatályba lépésével egy időben hatályát veszti a településképi véleményezési, településképi bejelentési és kötelezési eljárásról szóló 9/2015. (II.25.) önkormányzati rendelet, és a városképet meghatározó hirdető-berendezések, hirdetmények elhelyezéséről szóló 25/2017. (XI.29.)számú önkormányzati rendelet.
(2) Hatályát veszti Nyírbátor Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási terve jóváhagyásáról szóló 8/2004.(VII.15.) önkormányzati rendelet
a) 6. § (1) bekezdése,
b) a 6. § (6) bekezdése,
c) 9. § (14) bekezdés d)- j) pontjai
d) a 9. § (15) bekezdés ca), cc), cd) pontjai
e) a 10. § (6) bekezdés d)- h) pontjai,
f) a 12/A § (3) bekezdés,
g) a 14. § (2) bekezdés n) pont negyedik mondata,
h) a 15. § (5) bekezdés első pontja,
i) a 17. § (7) bekezdés
j) a 30. § (3) – (5) bekezdés,
k) a 30. § (6) bekezdés a) pont utolsó mondata,
l) a 30. § (6) bekezdés b) – g) pontjai
m) 30. § (7) – (10) bekezdések
n) 4. melléklete
o) 1. függeléke
p) 2. függelék (2) – (3) bekezdései