1. § E rendelet célja a város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása a

• a) helyi építészeti, természeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
• b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
• c) településképi követelmények meghatározásával;
• d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

2. § (1) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által a településre elfogadott – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti – településrendezési eszközökkel, továbbá a településkép védelmével kapcsolatban meghatározott szabályokkal, valamint az azokban említett törvények végrehajtásra kiadott központi jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálya alá tartozó területen építési tevékenység alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építési és településképet befolyásoló tevékenységet folytatni az e rendeletben foglaltak, az országos érvényű jogszabályok valamint az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően szabad.

3. § Jelen rendelet a következő mellékleteivel együtt érvényes:

• a) 1. melléklet: A helyi egyedi védelem alatt álló épületek és objektumok jegyzéke
• b) 2. melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása,
• c) 3. melléklet: A településkép szempontjából meghatározó, természeti védelemmel érintett területek lehatárolása,
• d) 4. melléklet: A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak - az elosztó szekrény, erősítő berendezés és azok földalatti vezetékei kivételével - elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolása,
• e) 5. melléklet: Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció iránti kérelem,
• f) 6. melléklet: Településképi bejelentési eljárás kezdeményezése nyomtatvány.
• g) 7. melléklet: Az ültetési távolságokról

4. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása.

(2) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottságok alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi ábrázolását a 3. melléklet tartalmazza.

5. § E rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:

• 1. A tetőidom jellemző hajlásszöge: olyan tetőidom, melynél a tető vízszintes vetületének legalább 80%-án az adott hajlásszög, a fennmaradó 20%-án eltérő hajlásszög érvényesül, és a tetőidom jellemző hajlásszögétől eltérő hajlásszögű tető csak az utcai telekhatártól mért 15 m-en túl létesül.
• 2. Áttört kerítés: olyan kerítés, amely maximum 1/3 hosszban tömör a további 2/3 hosszban kerítésoszlopok között elhelyezett áttört betétekkel kialakított kivitelű.
• 3. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papír alapú reklám közzétételére alkalmas felülettel vagy 72” – 90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik.
• 4. Egyéb tájékoztatási eszköz: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet(továbbiakban:Rr.) hatálya alá nem tartozó információs tábla, cégtábla, üzletfelirat és a vállalkozás használatában álló ingatlanon a vállalkozást népszerűsítő felirat valamint más grafikai megjelenés.
• 5. Első főépület: egy építési telken/telken álló főépületek közül az a főépület, mely az előkert legkisebb méretének betartásával épül(t).
• 6. Épület szélesség:
  • a) négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret,
  • b) épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
• 7. Főépület: az építési övezeti/övezeti előírások megtartásával épített, elsősorban a területfelhasználási egység jellegének megfelelő, másodsorban a településrendezési eszközben meghatározott, a területhasználatot nem zavaró rendeltetésű építmény.
• 8. Földszín: a természetben előforduló (pl. talaj, homok, mész, egyes kőzetek, növényzet), nem szintetikus anyagok jellemző színei, illetve az azok felhasználásával előállított kevéssé telített árnyalatok.
• 9. Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál.
• 10. Hagyományos építőanyagok: függőleges irányú térképző felületekhez a tégla, kő, fa; tetőfedéshez: égetett agyagcserép, vagy felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag.
• 11. Illeszkedés elve: A környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.

6. § (1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e rendelettel nem szabályozott esetben.

(2) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:

• a) környezetéhez igazodik,
• b) a település építészeti karakterét megőrzi,
• c) a meglévő formakultúrát megtartja,
• d) léptékhelyes épülettömeget eredményez, továbbá
• e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.

7. § (1) A helyi védelem megállapításának célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti és természeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

8. § (1) A védett értékek körének számbavétele és nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése.

(2) A védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

9. § A helyi védelem lehet:

• a) területi védelem,
• b) egyedi védelem.

10. § (1) A helyi területi védelem:

• a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet)
• b) a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),
• c) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),
• d) településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen)

védelmére terjed ki.

(2) A helyi egyedi védelem

• a) az építmény vagy együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),
• b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,
• c) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor, emlékmű védelmére,
• d) egyedi tájérték védelmére terjedhet ki.

11. § Az épített vagy természeti környezet eleme akkor helyezhető helyi védelem alá, ha

• a) a helyi védelem alá helyezés közérdekű célt szolgál,
• b) a helyi védelem alá helyezés időszakában fennálló formájában
  • ba) a település történelmének eredeti, hiteles dokumentuma,
  • bb) kortörténeti jellege meghatározó módon érvényesül
  • bc) sérülései ésszerű helyreállítás révén kijavíthatók és a sérülések helyreállítása nem jelent olyan jelentős fizikai változást, amely a védendő értéken a kortörténeti jelleget megszüntetné,
  • bd) fenntartható használata biztosítható, továbbá
  • be) az értékvizsgálat elkészült.

12. § (1) A helyi védelem alá helyezést a partnerségi egyeztetésről szóló külön önkormányzati rendeletben megjelölt bármelyik partner kezdeményezheti, továbbá az Önkormányzat részéről az hivatalból is megindítható.

(2) A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védendő érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem elrendelésének indokolását.

(3) A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti az értékvizsgálatot.

13. § A helyi védelem alá helyezést megelőzően az érintett értékre vonatkozó, kormányrendeletben meghatározott tartalmú értékvizsgálatot kell elkészíttetni.

14. § (1) A hivatalból indult helyi védelem alá helyezés folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről a jegyző értesíti a védendő érték tulajdonosát.

(2) A védendő érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védendő érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.

(3) Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 13. § szerinti értékvizsgálatot.

15. § (1) A helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

• a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
• b) a védett terület, illetve egyedi érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
• c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek az értékvédelmi szakvélemény szerint már nem felel meg,
• d) a védett érték magasabb szintű védettséget kap. A helyi védelem az állami védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti.

(2) A helyi védelem megszüntetésének folyamata a védett érték tulajdonosának papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.

(3) A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védett érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem megszüntetésének indokolását.

(4) A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.

(5) Az építményt a kezdeményezéstől a testületi döntésig terjedő időszakban is védettnek kell tekinteni és arra a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

16. § (1) A hivatalból indult helyi védelem megszüntetésének folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védett érték tulajdonosát.

(2) A védett érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védett érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.

(3) Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.

17. § A helyi egyedi védelem megállapítása után, a hatálybalépéstől számított tizenöt napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegeként való feljegyzését.

18. § (1) Ha egy helyi védettség alatt álló értéket műemléki védettség alá helyeznek, annak helyi védettsége automatikusan megszűnik.

(2) Ha a védett érték műemléki védettsége megszűnik, az önkormányzat hivatala megvizsgálja a helyi védettség alá helyezés lehetőségét.

19. § (1) A helyi védelem alatt álló értékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell:

• a) az érték megnevezését,
• b) védelmi nyilvántartási számát,
• c) helyszínrajzot,
• d) a védelem szakszerű, rövid indokolását,
• e) építészeti örökség esetén az eredeti tervdokumentáció másolatát vagy felmérési terveit (amennyiben rendelkezésre állnak),
• f) fotódokumentációt,
• g) a helyi védelem védettségi típusát,
• h) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
• i) építészeti örökség esetén a védett érték rendeltetését és használatának módját.

(2) A nyilvántartás vezetéséről és a törzslap készítéséről a jegyző gondoskodik.

20. § (1) Az építészeti örökség esetén az értékleltárba felvett értéket fizikai valójában kell megőrizni, valamint előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti alkotóanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(2) Az építészeti örökség védett értékeit - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni.

(3) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni az építészeti örökség fennmaradását szolgáló és visszafordítható megoldásokat.

(4) Az építészeti örökséghez történő hozzáépítés, vagy az építészeti örökség telkén új építmény, építményrész építése a védett érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét nem sértheti.

(5) Az építészeti örökségen végzett építési tevékenység esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása a homlokzati tagozatok megőrzendők, illetve amennyiben az eredeti utcai homlokzati kialakítás fotók, tervek alapján ismert, úgy az visszaállítandó.

(6) Az építészeti örökség bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, az építészeti örökség felmérési- és fotódokumentációjának elkészítését, valamint a védettség megszüntetését követően. A felmérési- és fotódokumentáció a védettséget megszüntető döntés melléklete.

(7) Helyi védelem alól kivont épület, vagy helyi területi védelem területén egyedileg nem védett épület lebontása esetén annak helyén csak a lebontott épület nagyságrendjében és arányaival épülő új épület építhető.

(8) Az értékes építészeti elemek és tárgyak megmentését (indokolt esetben lebontott épület helyében épülő új épületbe való beépítését) biztosítani kell.

(9) Természeti érték esetén az érték rongálása, az ép növényzet csonkítása nem megengedett. Fennmaradását biztosítani kell.

21. § (1) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt, közterülettel határos építményrészletet, alkotást, utcabútort, természeti értéket az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni, melyen fel kell tüntetni a helyi védelem tényét és elrendelésének időpontját.

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – külön eljárás nélkül – a helyi Polgármesteri Hivatal gondoskodik. A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.

22. § (1) A 2. melléklet szerint lehatárolt településképi szempontból meghatározó területek:

• a) Falusias karakter,
• b) Kertvárosias karakter,
• c) Kisvárosias karakter,
• d) Gazdasági karakter,
• e) Kiskertek karakter,
• f) Beépítésre nem szánt területi karakter.

(2) A településképi szempontból meghatározó természeti védelemmel érintett területek:

• a) a Natura 2000‐es hálózatba tartozó Nagyhajmási dombok elnevezésű, - HUDD 20033 jelű - különleges természetmegőrzési terület,
• b) az Országos Területrendezési Tervben meghatározott tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek,
• c) a nemzeti ökológiai hálózat részeként nyilvántartott ökológiai folyosó és magterület területe.

(3) A településkép szempontjából meghatározó, természeti védelemmel érintett területek településképi, településkarakteri szempontból a Beépítésre nem szánt területi karakter részét képezik. Területi lehatárolásukat a 3. melléklet tartalmazza.

23. § (1) Lakóépület lábazata a domborzat lejtéséhez igazodó, magas kő- illetve tégla kialakítású lehet. Előnyben kell részesíteni a homlokzati kialakítástól anyagában is színezésében is eltérő lábazatot. A lábazat az épület egyéb kiegészítő elemeitől eltérő színű ne legyen. (pl.: ablak keretezés, zsalugáter, tornác oszlopsora)

(2) A település belterületén – a gazdasági ipari terület-felhasználású területeket kivéve

• a) lakóépület esetén tetőszerkezet héjazataként hullámpala, bitumenes hullámpala, cserepes lemez és a trapézlemez fedés nem megengedett,
• b) utcafronton kerítés hullámpalából, bontott betonelemekből (pl. MÁV kerítés), fémlemez borítással, üveg használatával, más egyéb a városképbe nem illő anyagból, vagy technológiával nem készülhet..

24. § (1) A település belterületi közterületen elhelyezett utcabútorok kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolhatja.

(2) Az utcabútorok színe és anyaga a természetestől különböző nem lehet, csak a technológiai szükségesszerűségből adódó egyéb anyagokat tartalmazhat (pl. fém).

25. § (1) A zöldfelületek kialakítása tekintetében:

• a) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,
• b) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,
• c) a művi értékekkel egységben kezelt,
• d) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,
• e) e Rendelet 2. függelékében szereplő ültetési távolságoktól nem eltérő,
• f) nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó, valamint
• g) közterületen, keresztutcák közötti utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő növényzettől eltérő nem telepíthető.

(2) Meglévő közterületi fasorok pótlásánál a látvány egységességének megtartása, illetve kialakítása érdekében az adott területen leggyakoribb fa faj telepítendő.

26. § (1) A falusias karakterre vonatkozó területi építészeti követelmények:

• a) Falusias lakóterületen az építési telken belül úgy kell az első főépületet elhelyezni, hogy az az oldalhatárra, vagy csorgóközzel az oldalhatárra illeszkedjen.
• b) A területen kialakítandó előkert minimális mértéke az építési tevékenységgel érintett építési telek helye szerinti utcaszakaszon - azaz legfeljebb 3-3 azonos oldali szomszédos telket tekintve - a meglévő legkisebb méret.
• c) A lakó funkciójú első főépület földszintesként alakítható ki, a tetőtér beépítése megengedett. Gazdasági épület ennél magasabb nem lehet.
• d) A telkek beépítésének hagyományai szerint a gazdálkodás célját szolgáló épület a gazdasági udvar végén keresztbefordítottan keresztcsűrök is elhelyezése megengedett, ez esetben is biztosítani kell a hátsókertbe való bejárást.

(2) A falusias karakterre vonatkozó egyedi építészeti követelmények a következők:

• a) Az épületek tetőfedése a hagyományos formákhoz igazodó, szimmetrikus nyeregtetős, utcára merőleges gerincűtől - a 2. és 3. pontban foglalt kivételtől eltekintve - eltérő nem lehet.
• b) Amennyiben a szomszédos épület tetőgerince az utcai homlokzattal párhuzamos, úgy ez a beépítés is megengedett.
• c) Helyi értékvédelemmel érintett telek melletti telken a telepítés módjában, az épület tömegalakításában az értékvédelemben részesülő épülethez kell igazodni.
• d) Utcai kerítésként csak áttört kerítés építhető.
• e) Utcai kerítés a településen hagyományos építőanyagok felhasználásával (tégla, fa, kovácsoltvas) és formák (téglapillérek közötti tömör mintázattal, áttört vagy kovácsoltvas mezőkkel kialakított), díszítések használatával létesíthető.
• f) Az építmény tömegformálása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet. Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait nem szabad úgy kialakítani, hogy azok egymással ne legyenek összhangban és formai szempontból ne egységes épületegyüttes hatását keltsék. Az egy telken álló építmények tömegformálásainak, homlokzatainak, kerítéseinek egységét részleges átalakítással megbontani nem szabad.
• g) Az épületek homlokzatainak egységességét részleges átfestéssel megbontani nem szabad.
• h) A főépület tetőfedése cserép, betoncserép vagy jellegében, felületében és színében ahhoz hasonló egyéb anyagtól eltérő nem lehet.
• i) A tetőidom a településen hagyományosan jellemző 30-45° közötti hajlásszögtől eltérő nem lehet.
• j) Épületek maximális szélessége legfeljebb 8,0 m lehet.
• k) Egy épületen megjelenő árnyékolók különbözőek nem lehetnek.
• l) Az utcakép harmonikus alakítása érdekében utcafrontra gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs nem építhető.
• m) Homlokzatra szerelt kémény nem alkalmazható.

27. § (1) A kertvárosias karakterre vonatkozó területi építészeti követelmények:

• a) Az első főépület gerinc és ereszmagasságának kialakítása az illeszkedés elvének megfelelően megengedett.
• b) Ahol az érintett utcaszakaszon az épületek az utcavonalon állnak, ott az új épületet is oda kell helyezni.

(2) A kertvárosias karakterre vonatkozó egyedi építészeti követelmények a következők:

• a) A magastetős épület tetejének hajlásszöge:
  • aa) legalább 30° és legfeljebb 45° lehet,
  • ab) kialakult beépítés esetén ± 5^o eltérés a közvetlen szomszédos épületek átlagához képest megengedett.
  • ac) a területen lapostető nem megengedett.
• b) Az utcára oromfalas megjelenésű lakóépület homlokzati szélessége 9,0 m-nél nagyobb nem lehet.
• c) A területeken 9,0 m-nél szélesebb közterület felőli homlokzat esetén a tetőforma az utcával párhuzamos nyeregtető, vagy sátortető lehet.
• d) Tetőfedés anyagaként cserép, betoncserép valamint formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedés a megengedett.
• e) Kiegészítő épület egyéb illeszkedési előírás hiányában a fő rendeltetés szerinti épülethez illeszkedő anyaghasználattal alakítandó ki.
• f) A településképet meghatározó kerítéskialakítás az utcafronton az alacsony lábazatú, vagy lábazat nélküli áttört kerítés, a főépülethez stílusban és anyaghasználatban illeszkedve megengedett.
• g) A sorházas beépítésű területeken utcafronti kerítés csak az 1 méteres magasságot meg nem haladó élősövény alkalmazásával megengedett.
• h) Összetartozó homlokzatok részleges átszínezése nem megengedett.
• i) A sorházak utcai homlokzata csak annak eredeti struktúrájához igazodóan vagy teljes homlokzat átalakítás során változtatható meg.

28. § (1) A kisvárosias karakterre vonatkozó területi építészeti követelmények:

• a) Új beépítések esetében törekedni kell a karakteres (jellegzetes), kisvárosi léptéket megtartó, tagolt tömeg- és homlokzatalakítású, a városközpont jelleget erősítő építészeti megoldásokra, amelytől eltérni nem lehet.
• b) A területre városképi szempontból is igényes, illeszkedő és telkenként egységes arculattal, tömegformálással, anyaghasználattal és színezéssel kialakított épületek kell elhelyezni.
• c) Az épületek előkert nélkül, illetve az utcában kialakult előkerti mélységgel kell elhelyezni.
• d) A telkek beépítésének hagyományai szerint a gazdálkodás célját szolgáló épület a gazdasági udvar végén keresztbefordítottan keresztcsűrök is elhelyezése megengedett, ez esetben is biztosítani kell a hátsókertbe való bejárást.

(2) A kisvárosias karakterre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

• a) Az egységes utcakép érdekében új épület építésekor az épület tetőgerincének utcához viszonyított iránya tekintetében nem lehet eltérni az utcában jellemzően kialakult tetőgerinc iránytól.
• b) A területen zártsorú beépítésű új épület tetőhajlásszöge a szomszédos, csatlakozó épületek tetőhajlásszögével megegyező, vagy a kettő közé eső hajlásszöggel alakítható ki.
• c) A főépület tetőfedése cserép, betoncserép vagy jellegében, felületében ahhoz hasonló egyéb anyagtól eltérő nem lehet.
• d) A tetőfedés színében az egyszínű téglavörös, terrakotta, barna, szürke, vagy antracit színektől eltérő nem alkalmazható.
• e) Az épületek utcai homlokzatán tetőtéri erkély, loggia nem létesíthető.
• f) Utcai homlokzaton nem helyezhető el
  • fa) napenergiagyűjtő panel,
  • fb) hőszivattyú,
  • fc) klíma berendezés kültéri egysége,
  • fd) parabola antenna, és
  • fe) világítás kivételével egyéb műszaki berendezés.
• g) Az karakterben raktárak, garázsok az utcára közvetlenül nem nyithatók, azok megközelítésére az utca felől kapuval lezárt átjárót, vagy tömör kerítést kell létesíteni.

29. § Gazdasági karakterre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

• a) A tájba nem illő színezésű homlokzat, tetőhéjalás kialakítása nem megengedett.
• b) Az egy telken lévő építmények tömegeit nem szabad úgy kialakítani, hogy azok egymással ne legyenek összhangban és formai szempontból ne egységes épületegyüttes hatását keltsék. Az egy telken álló építmények tömegformálásainak, kerítéseinek egységét részleges átalakítással megbontani nem szabad.
• c) A főépület tetőidomának jellemző hajlásszöge – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet kivételével –30-45° közötti értéktől eltérő nem lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet alacsonyabb hajlásszögű tetővel is építhető. Tetőfedés cserép, betoncserép, formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedés vagy a tájba illő – földszíneket alkalmazó - színezésű lemez/fémlemezfedés kivételével nem létesíthető.
• d) Rikító színek, csillogó felületek - a napelemek és napelemes cserép kivételével – nem alkalmazhatók.
• e) A területen a más területhasználat felöli telekhatár mellett az esztétikai elválasztást biztosító növényzet ültetése szükséges.

30. § (1) A Kiskertek területére vonatkozó területi építészeti követelmények a következők:

• a) A telken belül úgy kell a főépületet elhelyezni, hogy a főépület és az utcai telekhatár közötti távolság legalább 5 m legyen, de nem lehet kevesebb, mint a dűlőút tengelyétől mért 10 m.
• b) Telken belül úgy kell a melléképítményt – kivéve a közmű-becsatlakozási műtárgyat és közműpótló műtárgyat - elhelyezni, hogy a melléképítmény és az utcai telekhatár közötti távolság legalább 10 m legyen.

(2) A kiskertek területére vonatkozó egyedi építészeti követelmények a következők:

• a) A településen hagyományos építészeti karakterhez nem igazodó építmény, valamint a tájba nem illő színezésű homlokzat, tetőhéjalás kialakítása nem megengedett.
• b) Az építmény tömegformálása a kiskert területen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet. Az egy telken lévő építmények tömegeit nem szabad úgy kialakítani, hogy azok egymással ne legyenek összhangban és formai szempontból ne egységes épületegyüttes hatását keltsék.
• c) A főépítményen szimmetrikus nyeregtetőtől eltérő tetőidom építése nem megengedett, melynek jellemző hajlásszöge 40-45° közötti értéktől eltérő nem lehet.
• d) Tetőfedés cserép, betoncserép, formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedés vagy az utcaképbe és tájba illő színezésű fémlemezfedés kivételével nem létesíthető.
• e) Az épület szélességi mérete a 5,0 m-t nem haladhatja meg.
• f) Tömör, támfal(szerű) illetve takart drótháló kerítés alakítása nem megengedett.
• g) Kerítés a dűlőút tengelyétől minimum 10 m-re, áttört kivitelben helyezhető el.
• h) Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felőli oldalon, vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie.
• i) Az utcai kerítés kialakítása csak áttört jellegű, a településen jellemző, hagyományos építőanyagból vagy élősövénnyel takart drótfonat kialakítással megengedett.

31. § (1) Beépítésre nem szánt területi karakterre vonatkozó területi építészeti követelmény, hogy a telken belül az épületet/épületeket úgy kell elhelyezni, hogy az épület(ek) a dűlőút tengelyétől legalább 10 méterre legyen(ek).

(2) Beépítésre nem szánt területi karakterre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

• a) A településen hagyományos építészeti karakterhez nem igazodó építmény, valamint a tájba nem illő színezésű homlokzat, tetőhéjalás kialakítása nem megengedett.
• b) Lakóépület tömegformálása a településen hagyományos, egyszerű tömegű, 32-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetőtől eltérő nem lehet.
• c) A főépület tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet kivételével – szimmetrikus nyeregtetős, cserép, betoncserép vagy felületében és színében ahhoz hasonló anyagú lehet.
• d) A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet tetőhajlásszöge 30°-nál meredekebb nem lehet. Legmagasabb pontja a 10 m-t ne haladja meg. Tetőfedés cserép, betoncserép, formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedés vagy a tájba illő színezésű fémlemezfedés kivételével nem létesíthető.
• e) Az egy telken lévő építmények tömegeit nem szabad úgy kialakítani, hogy azok egymással ne legyenek összhangban és formai szempontból ne egységes épületegyüttes hatását keltsék. Az egy telken álló építmények tömegformálásainak, kerítéseinek egységét részleges átalakítással megbontani nem szabad.

32. § (1) Zöldterületen építmény magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.

(2) Mágocs igazgatási területén elhelyezett közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek hagyományos építőanyagok felhasználásával létesülő, egységes kialakításúak legyenek, legmagasabb pontjuk ne haladja meg az 5 m-t.

33. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak - az elosztó szekrény, erősítő berendezés és azok földalatti vezetékei kivételével - elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza

(2) Új vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése nem megengedett az alábbi területeken:

• a) a Belterületen,
• b) a Helyi védelemmel érintett területeken,
• c) a Natura 2000‐es hálózatba tartozó különleges természetmegőrzési területen,
• d) az Országos Területrendezési Tervben meghatározott tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken,
• e) a nemzeti ökológiai hálózat részeként nyilvántartott ökológiai folyosó és magterület területén.

34. § (1) A helyi védelemmel érintett területeken a sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések anyaghasználatánál az alábbi követelményeket kell alkalmazni:

• a) időtálló,
• b) minőségi, minőséget képviselő,
• c) környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő,
• d) élénk színeket kerülő,
• e) állagát hosszútávon megőrző,
• f) a település karakterével összhangban lévő.

(2) Belterületen, újonnan kialakuló közterületen az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(3) A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(4) Transzformátor állomás, kábelcsatlakozó szekrény növényzettel takartan, látványában kedvező megjelenéssel helyezhető el.

(5) Elektronikus hírközlési építményt, valamint elektromos elosztót, oszloptranszformátort elsősorban állami vagy önkormányzati közterületen, meglévő alépítmények közös eszközhasználatával kell elhelyezni, műemléki vagy helyi védettségű épületek közeléből a következő rekonstrukció alkalmával át kell helyezni a látvány kedvezőbb érvényesülése érdekében.

35. § A helyi egyedi védelemben részesülő épületek, objektumok listáját jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

36. § (1) A helyi egyedi védelemben részesülő építészeti örökségre vonatkozó egyedi építészeti követelmények a 20. §-ban rögzítetteken túl a következők:

• a) Az épületek tömegaránya, tetőformája, anyaghasználata, az utcai kerítés a környezetükben lévő hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakult mértéket ne haladja meg.
• b) Az építészeti örökség eredeti tetőformáját kell megtartani, mely felújítás során, bontás után is visszaépítendő.
• c) A homlokzat színezésénél a meglévő vagy az értékvizsgálatban javasolt színezést kell alkalmazni.
• d) A homlokzat eredeti felületképzését meg kell tartani, valamint a felújítás során az eredeti felületképzéssel egyező felületként kell kialakítani. Amennyiben nem ismeretes az eredeti felületképzés, úgy azt simított vakolattal kell kialakítani.
• e) Az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek) meg kell tartani, folyamatos karbantartásukról gondoskodni kell. Felújítás során az eredeti homlokzati díszeket meg kell tartani, a hiányzókat pótolni kell. Az építészeti örökség eredeti állapotától idegen homlokzati kialakítást, homlokzati díszek elhelyezését kerülni kell.
• f) Az eredeti nyílászárókat meg kell tartani, folyamatos karbantartásunkról gondoskodni kell. Csak műszaki avultság esetén cserélhetők és az eredetivel azonos anyagú, színezésű és osztású nyílászáró építendő vissza.
• g) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
• h) Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.
• i) Az egyedi védelemmel érintett, lakóépület telkének utcai telekhatárán a kerítés anyagának, kialakításának illeszkednie kell a hagyományosan kialakulthoz. Jellemzően áttört, fa, fém, kő, vagy tégla anyagú legyen.
• j) Az utcai homlokzaton az eredeti arányú és osztású földszinti nyílászárók megtartandók;

37. § (1) Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglalt kivételekkel – az országos érvényű jogszabályok szerint helyezhető el.

(2) Reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés csak úgy helyezhető el, hogy az megfeleljen a településképi követelményeknek illetve a közlekedésbiztonsági előírásoknak.

(3) Reklámhordozó elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(5) Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi területi védelem alatt álló területeken.

(6) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(7) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(8) A közérdekű molinó, az építési reklámháló kivételével molinó, ponyva reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(9) A városban kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(10) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozó tartó berendezés – az utasváróban és a kioszokon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.

(11) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklám közzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklám célra.

(12) Közterületen reklámhordozón reklám egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el.

(13) Mágocs közterületein reklámhordozó:

• a) horganyzott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;
• b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;
• c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;
• d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;
• e) fa hirdetőtáblán

helyezhető el.

(14) A közérdekű reklámfelület, az utasváró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán Mágocs Város Önkormányzata az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.

38. § (1) Mágocs közigazgatási területén a közművelődési intézményekkel megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.

(2) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

• a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
• b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
• c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
• d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
• e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

(3) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (4) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.

39. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évenként tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

(4) Jelentősnek minősített események esetén alkalmazható hirdetőberendezések a következők lehetnek:

• a) legfeljebb 1 m² alapterületű, 2 m magasságú, igényesen kivitelezett, nem borulásveszélyes reklámtotem, melynek minden felülete felhasználható a reklám közlésére,
• b) közterület fülé kifeszített molinó,
• c) az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény épületének homlokzatán elhelyezett reklám vagy hirdetőberendezés méretkorlátozás nélkül.

40. § (1) Mágocs közigazgatási területén a közművelődési intézmények közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosultak.

(2) A közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.

41. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban – az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

42. § (1) Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

• a) azok a tető széleinek, gerincének szélső 60 cm-es sávján ne nyúljanak túl,
• b) széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz,
• c) legfeljebb az adott tetősík 30 %-át fedheti le,
• d) sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.

(2) Színben és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép alkalmazása teljes tetőfelületen megengedett valamennyi építmény esetében.

(3) Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.

(4) A lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell felszerelni, vagy a kerítésbe kell beépíteni – a közmű üzemeltetők előírásait figyelembe véve.

(5) Az épületeken tetőfelépítmény, műszaki berendezések (parabola antenna, gépészeti elemek, klíma külső egysége, gázmérő stb.) elhelyezése utcai homlokzaton nem megengedett.

(6) Gázkészülék égéstermékének utcai homlokzatra történő kivezetése csak meglévő épületnél és csak műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással lehetséges, amennyiben az épület oldal- vagy hátsókertre néző homlokzatán nem helyezhető el

43. § (1) Egy építményen, épületen megjelenő több információs kiegészítő elem anyaghasználatának, méretének kialakításának egymással összhangban kell lenniük.

(2) Az épületek homlokzatain kizárólag az ott található tevékenységhez szorosan kapcsolódó, tartósan rögzített cégér, cég- és címtábla illetve üzlet felirat az épület közterület felőli vagy közforgalom céljára megnyitott magánterület felőli, földszinti homlokzati falfelületén vagy kerítésen helyezhető el, úgy hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, ritmusához, együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(3) Közterülettel határos épület homlokzaton a falsíkkal párhuzamosan, épületenként legfeljebb összesen 2 m² nagyságot meg nem haladó, de legfeljebb az adott homlokzat-felület 1/20 részét elfoglaló, rendeltetési egységenként legfeljebb 1,0 m² felülettel helyezhető el cég- és címtábla, információs kiegészítő elem.

(4) Közterülettel határos épület homlokzaton falsíkra merőlegesen legfeljebb 0,5 m kinyúlással és legfeljebb 20 cm szerkezeti vastagsággal, maximum 0,3 m2 felülettel épületenként egységes megjelenéssel létesíthető cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés.

(5) Világító, vagy megvilágított cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla kizárólag rejtett kábelezéssel helyezhető el.

44. § (1) Mozgatható (a talajhoz, burkolathoz nem rögzített megállítótábla) hirdető berendezés közterületen csak:

• a) kereskedelmi és szolgáltató üzletek előtt, kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt, és az adott tevékenység hirdetésére
• b) alkalmi rendezvények esetén a szükség szerinti helyeken a rendezvény 300 m-es körzetén belül,

helyezhető el úgy, hogy az ne zavarja a közlekedést, a közterület tisztaságát és rendjét.

(2) Mozgatható hirdető berendezések minden oldalának esztétikusnak kell lennie.

45. § (1) A polgármester a településképi követelményekről e rendelet eljárási szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.

(2) A szakmai konzultáció kiterjedhet

• a) a településképi követelmények egyeztetésére,
• b) a hatályos településrendezési eszközben foglalt előírásokra,
• c) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére.

46. § (1) A szakmai konzultáció a tulajdonos, használó vagy az általa megbízott tervező (továbbiakban: kérelmező) által benyújtott, jelen rendelet 5. melléklete szerinti kérelmének beérkezésével indul.

(2) Településképet érintő konkrét tevékenység esetén a kérelem mellékleteként a műszaki megoldásokat és a településképbe való illeszkedést is bemutató munkarészeket tartalmazó tervdokumentációt is mellékelni kell.

(3) A konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében, vagy kérésre, indokolt esetben a helyszínen is lefolytatható.

(4) Az önkormányzati főépítész – annak hiányában – a polgármester gondoskodik a szakmai konzultáción elhangzott észrevételeket, javaslatokat, véleményeket tartalmazó emlékeztető elkészítéséről.

(5) Az emlékeztetőt az általános iratkezelési szabályzat szerint szükséges kezelni.

(6) Az emlékeztető egy példányát meg kell küldeni a kérelmező részére.

47. § (1) A polgármester a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében jelen rendeletben foglalt különös településképi követelmények, valamint a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános követelmények érvényesítése érdekében, továbbá a helyi védett építményeken építési engedélyhez és egyszerű bejelentéshez sem kötött építési tevékenységet megelőzően bejelentési eljárást folytat le.

(2) Az eljárás jelen rendelet 6. melléklete szerinti kérelem benyújtásával kezdeményezhető.

(3) Az eljárásra vonatkozó szabályokat a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet rögzíti.

(4) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.

(5) A bejelentett tevékenység a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt kikötések figyelembe vételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(6) Az eljárásban keletkezett iratokat az iratkezelési szabályzatban rögzítettek szerint kell kezelni.

48. § (1) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le,

• a) a településképi bejelentéstől eltérően megvalósított építési tevékenység,
• b) a polgármester településképi bejelentést elutasító döntése, felszólítása ellenére megvalósított, településképi bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén.
• c) A településképi követelmények megszegése esetén.

(2) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági határozatban rendelkezik.

(3) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(4) A határidő eredménytelen eltelte esetén az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi. A döntés végre nem hajtása esetén településkép-védelmi bírság kerül kiszabásra.

(5) A településképi kötelezés végre nem hajtása esetén a kötelezettet a képviselő testület 10 000 forinttól 200 000 forintig terjedő településképi bírsággal sújthatja.

(6) A településkép-védelmi bírság összege:

• a) a polgármester elutasító döntése ellenére végzett építési tevékenység esetén legalább 200.000 forint,
• b) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén, az eltérés mértékétől függően legalább 100.000 forint, legfeljebb 200.000 forint,
• c) a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 100.000 forint.

(7) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál mérlegelendő

• a) a jogsértéssel okozott hátrány, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
• b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
• c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
• d) a jogsértő állapot időtartamát,
• e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
• f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását.

(8) A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településképi bírságot mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

49. § (1) A településkép-védelmi bírság a polgármesternek a jogsértő cselekményről való tudomásszerzésétől számított fél éven belül, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított egy éven belül szabható ki.

(2) A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.

(3) A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja, a bírság összegét megállapító határozatban megjelölt önkormányzati számlára kell átutalási megbízással teljesíteni vagy készpénz átutalási megbízással postai úton befizetni.

(4) A jogerősen kiszabott és be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

50. § (1) A képviselő-testület az építészeti örökség megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése érdekében az Önkormányzat éves költségvetésében pénzügyi keretösszeget hozhat létre.

(2) Az építészeti örökség tulajdonosának kérelmére (továbbiakban: kérelmező) a szokásos jó karbantartási kötelezettségen túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat vissza nem térítendő támogatást nyújthat, amennyiben a tárgyévi költségvetésében az erre a célra létrehozott (1) bekezdés szerinti keretösszeg szerepel.

(3) A vissza nem térítendő támogatás mértéke az elszámolható költségek 30%-a, de legfeljebb 300.000 forint.

(4) A kérelmet kizárólag magyar nyelven, papír alapon lehet benyújtani az (5) bekezdésben részletezett tartalommal.

(5) A kérelemnek tartalmaznia kell

• a) a kérelmező nevét és állandó lakhelyét, valamint a kérelmező állandó lakhelyét alátámasztó hatóság által kiadott dokumentum másolatát,
• b) a kérelmező adóazonosító jelét, valamint a kérelmező adóazonosító jelét alátámasztó hatóság által kiadott dokumentum másolatát,
• c) a kérelmező bankszámlaszámát és a számlát vezető pénzintézet nevét,
• d) a beruházással érintett ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját,
• e) a vásárlásra és/vagy kivitelezésre vonatkozó, a kérelmező nevére és címére/beruházás címére szóló költségvetést,
• f) a beruházás megvalósítása előtti állapot ismertetését és fotódokumentációját, valamint az (1) bekezdésben szereplő célnak való megfelelőséget,
• g) a beruházás megvalósítását követő állapot ismertetését.

(6) A kérelem tárgyévi felújítás támogatására április 1. és április 30. napja között nyújtható be.

51. § (1) Építészeti örökségenként egy pályázat benyújtására van lehetőség.

(2) Amennyiben építészeti örökségenként több kérelem került benyújtásra, úgy a benyújtásra került kérelmek közül csak a legkorábban benyújtásra került kérelem részesíthető támogatásban.

(3) A kérelem beérkezését követően a polgármester megvizsgálja, hogy a befogadási kritériumoknak megfelel-e a kérelem, ennek keretében vizsgálja, hogy a kérelem

• a) a benyújtási határidőn belül került-e benyújtásra és
• b) a kérelmező a lehetséges támogatást igénylői körbe tartozik.

(4) A befogadási kritériumoknak megfelelő kérelem befogadásra kerül, a befogadási kritériumoknak nem megfelelő kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. A polgármester a kérelmezőt a kérelem befogadásáról vagy elutasításáról a beérkezéstől számított 8 napon belül írásban értesíti.

(5) Ha a kérelmező a befogadott pályázatot hibásan, hiányosan nyújtotta be, a polgármester megfelelő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – írásban felszólítja a kérelmezőt az ellentmondások feloldására, a hiányosságok pótlására.

52. § (1) A befogadott kérelmek esetében a képviselő-testület tárgyév május 31. napjáig dönt a kérelem

• a) támogatásáról, vagy
• b) elutasításáról.

(2) A kérelmet abban az esetben utasítja el a képviselő-testület, ha a beruházás nem felel meg az e rendeletben foglalt előírásoknak.

(3) A polgármester a kérelmezőt a döntésről a döntés meghozatalát követő 15 napon belül írásban értesíti.

(4) A döntés meghozatalát követő 30 napon belül az önkormányzat támogatási szerződést köt a támogatott kérelmezővel és a támogatás teljes összege folyósításra kerül a kérelmező bankszámlájára történő utalással.

53. § (1) A támogatott kérelmező a kapott pénzügyi támogatás felhasználásáról a támogatási szerződés szerint köteles elszámolni a támogatási cél megvalósulását követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év január 31. napjáig.

(2) Az elszámolási kötelezettség a támogatási szerződés szerinti "Elszámoló Lap" kitöltésével, és a támogatás összegének felhasználásáról szóló bizonylatok – pályázó által hitelesített - másolatának benyújtásával teljesíti.

(3) Az elszámolások elfogadásáról a Képviselő-testület - a pénzügyi csoport ellenőrzése alapján – a tárgyévet követő év februári ülésén dönt.

54. § (1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti

• a) Mágocs Város helyi építési szabályzatáról szóló 3/2006. (XII. 14.) sz. rendelet 9. § (1), (2), (3), (4) és (7) bekezdése, a 18. § (2) bekezdés e) pontja, 18. § (4) bekezdés a) pontjának 7. és 8. szakasza, a 18. § (6) bekezdés a), b), c) pontja és d) pontjának „a helyi hagyományoknak megfelelő kialakítású, anyaghasználatú” szövegrésze, a 19. § (4) és (5) bekezdése, a 27. § (4) bekezdés g) és i) pontja, a 27. § (9) bekezdés d) pontja, e) pontjának 3. szakasza valamint f) pontjának 2. szakasza, a 29, 30, 31. §-a, és a 3. melléklete.
• b) Mágocs város képviselő testületének a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről szóló 15/2017. (XI. 15.) önkormányzati rendelete.

(2) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(3) E rendelet előírásai az építtető kérelemére a hatályba lépéskor már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazhatók.

(4) E rendelet 2019. május 1. napján lép hatályba.