Dötk Község Képviselőtestületének 7/2019(VIII.30.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Hatályos: 2019. 09. 01- 2025. 12. 05

Dötk Község Képviselőtestületének 7/2019(VIII.30.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

2019.09.01.

Dötk Község Önkormányzat Képviselőtestülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53 § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Az Önkormányzat

1. § (1) Az önkormányzat elnevezése:

Dötk Község Önkormányzata

(a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye:

8799 Dötk, Fő u. 35.

2. § Az Önkormányzat önállóan, szabadon és demokratikusan, széleskörű nyilvánosság mellett intézi a község közügyeit. Gondoskodik a közszolgáltatásokról. Gyakorolja a helyi önkormányzati közhatalmat.

3. § (1) Az önkormányzat az alábbi bélyegzőket használja:

A./ hosszúbélyegző
ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLET DÖTK
B./ körbélyegző a Magyarország címerével
ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLET

DÖTK

C./ Az Önkormányzat hivatalának bélyegzője a Magyarország címerével
- Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal
- Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal
Pakodi Kirendeltsége
(2) Az önkormányzat közigazgatási területe:

DÖTK község bel és külterülete

(3) Az Önkormányzat képviselőtestülete

Dötk Község Képviselőtestülete

(4) Az önkormányzat hivatala (költségvetési szerve):
Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal

4. § Az Önkormányzat tisztségviselője: a polgármester és az alpolgármester.

A Képviselőtestület

A képviselőtestület megalakulása

5. § Dötk Község Önkormányzatának Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestület) a polgármesterrel együtt 3 főből áll. A Képviselőtestület tagjainak (a továbbiakban: képviselő) névsorát a 1. függelék tartalmazza.

A Képviselőtestület üléseinek rendje

6. § (1) A Képviselőtestület alakuló, rendes, rendkívüli ülést tart.

(2) Az alakuló ülésre a Mötv-ben foglalt rendelkezések az irányadók.

7. § (1) A Képviselőtestület rendes ülést havonta tart kivételt képeznek ez alól a július és augusztus hónapok, amikor nem ülésezik, de kivételesen a polgármester más napra és más időpontra is összehívhatja az ülést.

(2) A polgármester rendkívüli ülést hív össze, ha azt

a) szükségesnek tartja, vagy

b) jogszabály kötelezővé teszi.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon kívül bármely képviselő is kérheti rendkívüli ülés tartását az e §-ban foglaltak szerint, mely esetben a polgármester dönt az indítványban foglaltak teljesítéséről.

(4) A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslat interpellációt és kérdést nem tartalmazhat. A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslatban szereplő napirendi ponton kívül a polgármester más napirendi pontra is javaslatot tehet.

A Képviselőtestület programja és munkaterve

8. § (1) A Képviselőtestület megbízatásának időtartamára gazdasági programot (a továbbiakban: program) fogad el. A programot a polgármester állítja össze, és terjeszti a Képviselőtestület elé az alakuló üléstől számított hat hónapon belül.

(2) Az előkészítő munka folyamatának megszervezése a Hivatal feladata.

9. § (1) A Képviselőtestület az előre látható feladatok jobb előkészítése érdekében éves munkatervet fogad el.

A Képviselőtestületi előterjesztések

10. § (1) Előterjesztésnek minősül

a) a rendelet megalkotására vonatkozó javaslat,

b) a döntéshozatalra vonatkozó, az a), c) és d) pont alá nem tartozó javaslat,

c) a beszámoló és

d) a tájékoztató.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti előterjesztés polgármester, alpolgármester, Képviselőtestület bizottsága, képviselő, továbbá a Hivatal külön jogszabály által feljogosított köztisztviselője előterjesztésében kerülhet a Képviselőtestület elé.

11. § (1) Az előterjesztés elsődlegesen írásban kerül a Képviselőtestület elé.

(2) Az előterjesztés főbb formai és tartalmi elemei a következők:

a) az előterjesztés címe és zárt ülésen való tárgyalásra vagy annak lehetőségére történő utalás,

b) az ülésre történő meghívásra javasolt személyt, szerv képviselőjét,

c) a megszólítás,

d) az elemző rész,

e) a döntési javaslat,

(3) Az előterjesztést az alakuló ülés kivételével a Képviselőtestület ülése előtt, ha az lehetséges, legalább 5 nappal korábban leadja az előterjesztő a szükséges aláírásokkal ellátva.

(4) Bármely képviselő kezdeményezheti a polgármesternél benyújtva az általa elkészített írásos előterjesztés napirendre vételét.

Az ülés összehívása

12. § (1) A Képviselőtestület ülésének meghívóját a polgármester állítja össze és írja alá.

(2) A meghívó tartalmazza

a) az ülés helyét és időpontját,

b) a javasolt napirend sorrendjét,

c) a napirendi pont előterjesztőjének megnevezését,

d) azt a tényt, hogy az anyag később kerül megküldésre, feltéve, hogy a meghívóval együtt, a megküldésre nincsen lehetőség, és

e) a napirendi pont zárt ülés keretében való megtárgyalására vagy annak lehetőségére való utalást.

(3) Rendkívül sürgős esetben a meghívó rövidebb időn belül is kiküldhető. Kivételesen a meghívó kiküldése futárszolgálat, elektronikus levél vagy más rövid úton is történhet.

13. § (1) A Képviselőtestület ülésére tanácskozási joggal kap meghívást

a) a jegyző, az aljegyző,

b) a Hivatal dolgozója,

c) a civil szervezet képviselője - a (3) bekezdés szerint - a tevékenységét érintő napirendi pont tárgyalásához, valamint

d) a polgármester és a napirend előterjesztője által javasolt személy és szerv képviselője.

(2) A meghívott akadályoztatása esetén az őt helyettesítő megbízottat is megilleti a tanácskozási jog. A helyettesítés tényéről a helyettesítő megbízott az ülés megkezdése előtt a polgármestert tájékoztatja, és bemutatja a helyettesítésre irányuló, teljes bizonyító erejű írásbeli felhatalmazást.

(3) A tanácskozási jog gyakorlásának megengedhetősége tekintetében a polgármester dönt.

Az ülések nyilvánossága és a zárt ülés

14. § (1) A Képviselőtestület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a lakosság helyi hirdetőtáblán való közzététellel tájékozódhat.

(2) A Képviselőtestület ülésének helye elsődlegesen a Pakodi Kirendeltségben lévő tárgyalóterem, irodahelyiség.

15. § (1) Ha a zárt ülés elrendelése a Képviselőtestület döntésétől függ, akkor e kérdésben a Képviselőtestület a napirend elfogadása során, a végszavazás előtt minősített többséggel dönt.

(2) A zárt ülésen való tárgyalást az előterjesztő kezdeményezi, de arra a polgármester vagy bármely képviselő is javaslatot tehet.

(3) A zárt ülésen tárgyalt napirendi ponthoz tartozó előterjesztés és a tárgyalás során elhangzottak, az elfogadott döntés és a zárt ülés kapcsán keletkezett adatok - a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok kivételével - titkosak.

Az ülés vezetése és az ülés rendjének biztosítása

16. § (1) A Képviselőtestület ülését a polgármester, a tisztség betöltetlensége, vagy akadályoztatása esetén a Képviselőtestület tagjai közül választott alpolgármester vezeti.

(2) A polgármesteri és a Képviselőtestület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a Képviselőtestület ülését a korelnök hívja össze, és vezeti.

(3) Az elnök megnyitja az ülést, megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését a szervezeti és működési szabályzat szerint hívták-e össze és határozatképes-e. Számba veszi az

igazolatlanul távollévőket. A határozatképességet az ülés egésze alatt vizsgálja.

Ezt követi az esetleges zárt ülés elrendeléséről vagy sürgősségi indítványról történő döntés, majd a napirendi javaslat előterjesztése.
Ekkor kell dönteni a napirendi pontok kiegészítéséről, felcseréléséről, új napirendi pont felvételéről, esetlegesen valamely napirendi pont elnapolására, napirendről levételére történő javaslatról.
Az elnök az ülés kezdetén közli a benyújtott képviselői interpellációk tárgyát is.
(4) Az elnök ülésvezetési feladatai ellátása során biztosítja az ülés folyamatosságát, gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról. Ennek keretében megadja a szót az előterjesztőnek, illetve a hozzászólóknak, figyelmezteti azt, aki eltér a tárgyalt témától, vagy akinek kifejezései a tanácskozáshoz nem illőek, másokra sértő jellegűek. Megvonja a szót attól, aki második felszólítás után is eltér a tárgytól. Rendreutasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
(5) Az elnök vitavezetési feladatai során minden előterjesztés és azzal összefüggő döntési javaslat felett külön-külön vitát nyit. A vita megnyitása előtt lehetőséget biztosít az előterjesztő számára esetleges szóbeli kiegészítésre. Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.
(6) A válaszok elhangzása után az elnök megnyitja a vitát. A napirendek tárgyalása során a képviselők ügyrendi javaslatot bármikor előterjeszthetnek. Az elnök az ügyrendi felszólalásoknak köteles elsőbbséget biztosítani. A vita lezárása után az előterjesztő röviden reagálhat az elhangzottakra. A vita lezárását bármelyik képviselő javasolhatja.
(7) A vita lezárása után az elnök összefoglalja a vitában elhangzottakat, ismerteti az esetlegesen előterjesztett módosító javaslatokat, ebben kéri a testület állásfoglalását, javaslatot tesz a döntés tartalmára, majd szavazást rendel el. Először mindig a módosító javaslatról kell szavazni. Az elnök megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a képviselő-testület döntését.
(8) Az elnöknek a képviselő-testület ülésén bármikor felszólalási joga van.
(9) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakítja. Elnöki összehívásra az ülés folytatódik.
(10) A képviselő-testület ülésén megjelent érdeklődő polgárok tanácskozás rendjét zavaró magatartása estén az elnök a rendzavarót rendre utasíthatja és felkérheti az ülésterem elhagyására. Képviselőt nem távolíthat el.
(11) A méltatlan magatartást tanúsító képviselő sértő kijelentései miatt az elnök figyelmeztetést alkalmazhat.
(12) Az elnök rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, arról vitát nyitni nem lehet.
(13) Az egyes napirendi pontok tárgyalása között az elnök megfelelő időközönként szünetet rendelhet el. Bármelyik képviselő kérésére, vagy saját elhatározásából az elnök tárgyalási szünetet rendelhet el a napirend tárgyalása közben is. Ezzel a jogával mind az elnök, mind a települési képviselő ülésnaponként csak egy alkalommal élhet.

17. § (1) A polgármester az ülés kezdetén elsődlegesen megállapítja, majd folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet.

(2) A polgármester az ülés elején ismerteti az előzetes bejelentés alapján hiányzó, továbbá a késést jelző képviselők névsorát.

Az ülések napirendje

18. § (1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot.

(2) Ha a jegyzőn, az aljegyzőn kívüli, beszámolóra vagy tájékoztatóra köteles, külső szerv vezetőjének az ülésen való jelenléte valószínűsíthető, a beszámolója vagy tájékoztatója megelőzheti a többi napirendi pontot.

(3) A zárt napirendi pont megtárgyalására elsődlegesen a nyílt napirend megtárgyalása után kerülhet sor.

Sürgősség

19. § (1) A jegyző és az aljegyző indokolással ellátva javasolhatja a Képviselőtestületnek valamely előterjesztés sürgősségi tárgyalását.

(2) A sürgősség kérdésében a Képviselőtestület a napirend elfogadása során, a végszavazás előtt minősített többséggel dönt.

(3) A sürgősség elfogadása esetén az előterjesztést a Képviselőtestület első napirendi pontként tárgyalja.

(4) Ha a Képviselőtestület nem fogadja el a sürgősséget, úgy a napirendek meghatározásakor dönti el, hogy az ügyet hányadik napirendi pontként tárgyalja.

20. § (1) Módosító indítvány tehető a határozati javaslat érdemi részére, felelősére, határidejére, valamint a rendelettervezetre.

(2) A polgármester a vita lezárását követően összefoglalhatja az elhangzottakat, majd a határozati javaslatot és a rendelettervezetet szavazásra bocsátja.

(3) A lezárt napirendet a polgármester javaslatára a testület minősített többséggel, egy alkalommal újra megnyithatja.

A szavazás módja

21. § (1) A szavazás megkezdése előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. Szükség esetén a jegyző felvilágosítást ad a szavazás módjának, menetének törvényben vagy szervezeti és működési szabályzatban előírt feltételeitől.

(2) A nyílt szavazás a (3) bekezdésben foglalt kivétellel kézfeltartással történik.

(3) Képviselő részéről történt ügyrendi javaslatra a név szerinti szavazás esetén a polgármester ABC sorrendben olvassa fel a képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor igen, nem vagy tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A név szerinti szavazásról készített névsor a jegyzőkönyvhöz csatolandó.

Kérdés, interpelláció

22. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben - kivéve az egyedi hatósági és a személyiségi jogot (különösen a személyes adatot tartalmazó) érintő ügyet - intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.

(2) Az interpelláció az önkormányzati hatáskörbe tartozó, a Képviselőtestület által korábban hozott, a lakosság szélesebb körét érintő konkrét döntés végrehajtásához kapcsolódó felvilágosítás-kérés.

(3) Az elnevezéstől függetlenül a polgármester a tartalom alapján állapítja meg a beadványról, hogy az kérdés vagy interpelláció.

(4) A sem kérdésnek, sem interpellációnak nem minősíthető beadványt, valamint az olyan személyhez címzett kérdést vagy interpellációt, aki nem kérdezhető vagy interpellálható, a polgármester 3 napon belül a képviselőnek az ok írásbeli megjelölésével együtt visszaküldi.

23. § (1) Kérdést polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy jegyzőhöz, aljegyzőhöz lehet intézni.

(2) A kérdésre a Képviselőtestület következő rendes ülésén írásban, vagy szóban válaszol a kérdezett, ha az ő feladatkörébe tartozik a kérdés megválaszolása. Ha nem az ő feladatköre, válaszadásra átadja annak, akinek az a feladatköre. Ha a kérdés megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz a kérdés beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg a kérdező részére, mely a rákövetkező rendes Képviselőtestületi ülésen tájékoztatás céljából kiosztásra kerülhet.

(3) A válasz elfogadásáról indokolás nélkül igen vagy nem válasszal csak a kérdező nyilatkozik, azzal kapcsolatban a Képviselőtestület nem foglal állást. Ha a kérdés tárgyalásakor a kérdező nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.

Döntések

24. § (1) A Képviselőtestület rendeletei és határozatai évente elölről kezdődő sorszámmal vannak dátumozva.

(2) Az önkormányzati rendelet megjelölése a jogszabályszerkesztésről szóló IRM rendeletben rögzített módon történik.

(3) A Képviselőtestület határozatainak megjelölése - az alábbi sorrendben -

a) a határozat sorszámát arab számmal,

b) a „/” jelet,

c) a határozat meghozatalának évét,

d) zárójelben a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal és

e) a „Kt. határozat” kifejezést

foglalja magában.

(4) A Képviselőtestület számozott határozat nélkül dönt ügyrendi és egyéb, az ülés vezetésével kapcsolatos kérdésben, beleértve a napirend elfogadását is.

25. § (1) A rendeletek tárgymutatós, a Képviselőtestületi határozatok tárgymutatós és határidős nyilvántartásának vezetéséről a jegyző a Hivatal kijelölt köztisztviselője útján gondoskodik.

(2) A Képviselőtestület határozatait a jegyző továbbítja a végrehajtásért felelősökhöz, folyamatosan figyelemmel kíséri végrehajtásukat, és arról beszámol.

Az önkormányzati rendelet

26. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotására vagy módosítására irányuló kezdeményezés írásban - a rendelet-alkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével - a polgármesternél nyújtandó be, ha az nem a rendelet megalkotásának szervezeti és működési szabályzat szerinti előterjesztőjétől származik.

(2) A kezdeményezésre kidolgozott rendelettervezetet a jegyző, illetve aljegyző véleményének kikérése után a polgármester a Képviselőtestület elé terjeszti, mely dönt annak elfogadásáról.

27. § A rendelet elfogadását követően a hiteles szöveg szerkesztése a jegyző és aljegyző feladata.

28. § Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző az Önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel gondoskodik. A rendelet az Önkormányzat – pakod.hu - honlapján is megjelenik.

Határozathozatal

29. § (1) A Képviselőtestület általában egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot.

(2) A Képviselőtestület minősített többséggel dönt

a) törvényben, különösen a Mötv.-ben meghatározottakról és
b) az a) ponton kívül
1. a hitelfelvételről, ha az Önkormányzat által az adott évben felvett hitel a 10 millió Ft-ot meghaladja, ide nem értve a likviditási hitelt, amely az Önkormányzat és a számlavezetője között létrejött szerződés alapján áll fenn,
2. a kötvény kibocsátásról,
3. a gazdasági társaságba történő belépésről, kilépéséről, tőkeemelésről,
4. a népszavazás elrendeléséről, ha az nem kötelező,
5. a sürgősségi indítványról,
6. a titkos szavazás tartásáról,
7. a zárt ülés elrendeléséről,

Jegyzőkönyv

30. § (1) A Képviselőtestület üléséről hangfelvétel készülhet, azonban a hangfelvétel kizárólag a jegyzőkönyv elkészítéséhez nyújt segítséget, annak archiválásáról gondoskodni nem kell.

(2) A jegyzőkönyv a felvett hangfelvétel alapján az Mötv.-ben meghatározott tartalommal készül.

(3) Az ülésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi az e rendelet vagy más jogszabály alapján csatolandó dokumentum.

31. § A Képviselőtestület nyílt ülésének dokumentumaiba a betekintést a Hivatal igazgatási előadó munkatársa biztosít lehetőséget.

A Képviselőtestület és a lakosság kapcsolata

32. § (1) A Képviselőtestület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, lehetőség szerint az Önkormányzat éves költségvetési koncepciójának tárgyalása előtt.

(2) A közmeghallgatás helye és időpontja az Önkormányzat Hirdetőtáblán kerül közzétételre.

33. § (1) A közmeghallgatáson napirendi pont is tárgyalható, amely esetében a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) A közmeghallgatás során elhangzott kérdés és vélemény lehetőség szerint az ülésen szóban megválaszolandó. A kivizsgálást igénylő kérdés vagy észrevétel esetén a hozzászóló a kivizsgálás eredményéről írásban kap tájékoztatást.

Lakossági fórum

34. § (1) A lakosság véleményének megismerésére, a döntés-előkészítésbe való bevonása céljából az Önkormányzat lakossági fórumot tart

a) a közterület elnevezéssel kapcsolatos előterjesztés előkészítése során, vagy

b) ha a Képviselőtestület azt határozatban elrendeli.

(2) A polgármester, valamint a képviselő a lakosság fontos döntésről való tájékoztatására vagy a választókkal való találkozás és véleményük megismerése céljából is szervezhet lakossági fórumot.

35. § (1) A lakossági fórum szervezéséről a polgármester, valamint a képviselő - a terület egyéni képviselőjével együtt - a jegyző segítségével gondoskodik.

(2) A lakossági fórum helyéről, időpontjáról és témájáról a lakosság és a szervezetek az Önkormányzati Hirdetőtáblán kapnak tájékoztatást.

A képviselő

36. § (1) A képviselő a képviselői munka ellátása során a Hivatal kijelölt helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti, a Hivatal munkatársától ügyviteli közreműködést igényelhet.

(2) A képviselő

a) olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,

b) tevékenyen részt vesz a Képviselőtestület, valamint bizottság munkájában, amelynek tagja,

c) a tudomására jutott - nem közérdekű vagy nem közérdekből nyilvános adat kivételével - minden információt megőriz azzal, hogy e titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll,

d) bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselőtestület ülésén akadályoztatása miatt nem tud részt venni,

e) bejelenti a polgármesternek, ha valamely megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,

f) bejelenti a személyes érintettségét a döntéshozatalnál, valamint

g) vagyon-nyilatkozatot tesz.

(3) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt kötelezettség megszegése esetén az ülés vezetője - ha tudomással bír róla - felhívja a képviselőt arra, hogy jelentse be személyes érintettségét.

(4) Ha a képviselő úgy nyilatkozik, hogy ő személyesen nem érintett az ügyben, de a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a képviselő személyes érintettsége fennáll, a képviselő kizárásáról a polgármester javaslatára a Képviselőtestület dönt.

37. § A képviselőt a képviselői tevékenysége ellátásáért külön rendeletben meghatározott összegű havi tiszteletdíj illeti meg (amennyiben ilyet a Képviselőtestület elfogad).

A bizottság

38. § (1) A Képviselőtestület bizottságot nem hoz létre.

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az aljegyző jogállása

A polgármester

39. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester minden héten kedden 9 óra és 10 óra között ügyfélfogadást tart.

40. § (1) A Képviselőtestület a 1. mellékletben felsorolt hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

(2) A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről írásban tájékoztatást ad. A tájékoztató előkészítése érdekében a döntés egy példányát eljuttatja a Hivatal illetékes szervezeti egységének.

(3) A polgármester döntést hozhat, ha a Képviselőtestület - határozatképtelenség vagy elfogadott határozat hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, és halaszthatatlan ügyről van szó, kivéve a Képviselőtestület át nem ruházható hatáskörébe tartozó döntést.

(4) A polgármester határozatának nyilvántartását a jegyző a Hivatal kijelölt köztisztviselője útján végzi.

Az alpolgármester

41. § (1) A Képviselőtestület a Képviselőtestület tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármester a polgármester irányításával végzi munkáját.

(2) A polgármester az alpolgármester megválasztását követő 15 napon belül írásban meghatározza az alpolgármester feladatkörét.

A jegyző és az aljegyző

42. § (1) A jegyző és az aljegyző alkalmazásának feltételei a Mötv-ben körülírt feltételek maradéktalan betartásán túl a társult önkormányzatok megállapodásukban szabályozták. A megállapodásban rögzítettek szerint a jegyző felett a munkáltatói jogkört Pakod önkormányzat polgármestere gyakorolja.

(2) A társult önkormányzatok megállapodása alapján a jegyző elsősorban a közös önkormányzati hivatal székhelyén Kehidakustányban, az aljegyző elsősorban a Kirendeltségen Pakodon látja el a Mötv-ben, illetve munkaköri leírásában meghatározott feladatokat.

(3) A jegyzőt távolléte esetén teljes hatáskörrel az aljegyző helyettesíti és gyakorolja jogköreit.

A jegyzői és az aljegyzői álláshely megüresedése esetén az alapító önkormányzatok polgármesterei az állás betöltésére annak megüresedésétől számított 30 napon belül pályázatot kötelesek kiírni.
(4) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a közös önkormányzati hivatal polgármesterek által kijelölt köztisztviselője látja el.

A Közös Önkormányzati Hivatal

43. § A Képviselőtestület az Önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Kehidakustány Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel hivatalt hoz létre.

44. § A Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítését a Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

A helyi népszavazás kezdeményezése

45. § (1) Helyi népszavazást a választópolgárok 15%-a kezdeményezhet a polgármesternél.

(2) A Képviselőtestület kitűzi a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 25%-a kezdeményezi.

(3) A Képviselőtestület a népszavazás elrendeléséről - ha annak kitűzése nem kötelező - minősített többséggel határoz.

Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása

46. § A Képviselőtestület az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat külön rendeletben állapítja meg.

Záró rendelkezések

47. § (1) E rendelet 2019. szeptember 01. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Dötk Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2017.(VIII.18.) rendelet és annak módosításai.