Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 7/2019. (III. 1.) önkormányzati rendelete

az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2016. (III.31.) önkormányzati rendelet módosításáról

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze, a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala Kormánymegbízott, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala és Légügyi Hivatala, a Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, a Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért felelős helyettes Államtitkár, a Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája, a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, a Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, a Pest Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály, a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, Pest Megye Főépítésze, Budapest Főváros Önkormányzata, Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata, Törökbálint Város Önkormányzata, Diósd Város Önkormányzata, Halásztelek Város Önkormányzata, Százhalombatta Város Önkormányzata, Martonvásár Város Önkormányzata, Ráckeresztúr Község Önkormányzata, Tárnok Nagyközség Önkormányzata, Tököl Város Önkormányzata, Sóskút Község Önkormányzata, Biatorbágy Város Önkormányzata, valamint a településfejlesztési dokumentumok, településrendezési eszközök, a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 5/2017. (II.27.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

24. Eredeti terepszint: a telek természetes terepszintje a tereprendezés előtt.

(4) Tereprendezés csak úgy végezhető, hogy a szomszédos telekhatártól számított 1 méteres területsávban az eredeti terepszint nem változtatható, kivéve, ha a szomszéd telek már eltért az eredeti terepszinttől, mely esetben a tereprendezést ahhoz igazodóan kell kialakítani. A terepalakítás során az építési helyen kívül az eredeti terepszinthez képest legfeljebb 1,0 m-t lehet eltérni, kivételt képez ez alól az építmény alagsori vagy pinceszinti megközelítését biztosító lépcső vagy lejtő miatti terepalakítás.

e) illeszkedő, ennek hiányában minimum 3 méter előkertet kell tartani azoknál a 20 méternél keskenyebb saroktelkeknél, ahol a telek hosszanti oldala a kedvezőtlenebb égtájú, északi, keleti tájolású és a beépítési mód oldalhatáron álló;

(2) A Rendelet 10. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(11) A hátsókert minimális mérete – az övezeti előírások eltérő rendelkezése hiányában – a tényleges homlokzatmagasság, de minimum 6 méter.

(3) A Rendelet 10. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(14) Az építési hely mélysége a hátsókert vonaláig tart, átmenő telek esetében pedig a másik előkert vonaláig. Amennyiben új út szabályozása nyomán jön létre átmenő telek, az építési hely mélysége a kialakított úttól számított 6,0 m-es előkert vonaláig tart.

(4) A Rendelet 10. §-a a következő (14a) bekezdéssel egészül ki:

(14a) Zártsorú beépítési mód esetén a zártsorú építési hely mélysége az építési hely határától számított 20 m. Ha valamelyik szomszédos zártsorú épület ennél mélyebben épült be, akkor a meglévő épület takarására alakítható ki nagyobb épületmélység, kizárólag azon a telekhatáron, ahol a szomszédos zártsorú épület áll. A másik, szemben lévő oldalsó telekhatár felé a szabadonálló beépítésnek megfelelő méretű oldalkertet kell kialakítani. Az ingatlan fennmaradó területén épületet, épületrészt 7,5 m átlagos homlokzatmagasság értékig a szomszédos beépítéshez igazodva oldalhatárosan vagy szabadonállóan, efölötti homlokzatmagasság esetén csak szabadonállóan lehet elhelyezni. Szabadonálló beépítés esetén az oldalkert legkisebb mérete az övezetben megengedhető legnagyobb homlokzatmagasság átlagának a fele.

(5) A Rendelet 10. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(15) Ha az építési övezetekben meghatározott beépítési mód nem felel meg a meglévő állapotnak, akkor a meglévő, földhivatali nyilvántartásban feltüntetett, illetve engedéllyel készült beépítés megtartható, átalakítható, felújítható, korszerűsíthető, homlokzata megváltoztatható. A meglévő földhivatali nyilvántartásban feltüntetett, illetve engedéllyel készült épület beépítettséget növelő bővítése, valamint új épület elhelyezése csak az előírt beépítési módnak megfelelően történhet. A bővítés a 10. § (4) bekezdés a) pontjában jelölt utak mentén egyszer, legfeljebb 50m² mértékben, egyéb területeken mérethatár nélkül lehetséges.

(5) Kertvárosias lakóterületen 1000 m²–nél kisebb telekterületig legfeljebb 1 lakásos lakóépület; 1000 m² telekterületet elérő, és afeletti teleknagyság esetén legfeljebb 2 lakó rendeltetési egység építhető. Akkor is építhető 2 lakó rendeltetési egység, ha az adott telek területe közterület-szabályozás miatt csökken 1000 m² alá. A korábban jogerős építési engedély szerint épülő, de használatbavétellel nem rendelkező, 2 lakó rendeltetési egységet tartalmazó lakóház esetében 1000 m²-nél kisebb telken is kialakítható – a vonatkozó övezeti előírásoknak megfelelően – a 2 lakás. Az 1500 m² telekterületet elérő és afeletti teleknagyság esetében két épületben is létesíthető a 2 rendeltetés. Az 1000 és 1500 m² közötti nagyságú telken azonban csak egy épületben, vagy ikresen egybeépített épületben létesíthető a két lakó rendeltetési egység. Egy épületnek csak a legalább egy szinten minimum 12 négyzetméteres felületen csatlakozó fedett és legalább egy oldalfallal összeépített rendeltetési egységek számítanak. Az átmenő telkek beépítésére a 10. § (8) bekezdésének előírása vonatkozik.

(2) A Rendelet 29. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(8) A kertvárosias lakóterületen az állattartó épületek összes alapterülete legfeljebb a beépíthetőség mértékének 5 %-a lehet. A szomszédos ingatlanok felé az állattartó épület takarására, annak vonalában 2,0 m magas, tömör kerítést kell létesíteni, vagy a kerítéstől számított 2m-es sávban lombos növényzet (cserje, fa) ültetendő.

(5) Falusias lakóterületen 1000 m²–nél kisebb telekterületig legfeljebb 1 lakásos lakóépület; 1000 m² telekterületet elérő, és afeletti teleknagyság esetén legfeljebb 2 lakó rendeltetési egység építhető. Akkor is építhető 2 lakó rendeltetési egység, ha az adott telek területe közterület-szabályozás miatt csökken 1000 m² alá. A korábban jogerős építési engedély szerint épülő, de használatbavétellel nem rendelkező, 2 lakó rendeltetési egységet tartalmazó lakóház esetében 1000 m²-nél kisebb telken is kialakítható – a vonatkozó övezeti előírásoknak megfelelően – a 2 lakás. Az 1500 m² telekterületet elérő és afeletti teleknagyság esetében két épületben is létesíthető a 2 rendeltetés. Az 1000 és 1500 m² közötti nagyságú telken azonban csak egy épületben, vagy ikresen egybeépített épületben létesíthető a két lakó rendeltetési egység. Egy épületnek csak a legalább egy szinten minimum 12 négyzetméteres felületen csatlakozó fedett és legalább egy oldalfallal összeépített rendeltetési egységek számítanak. Az átmenő telkek beépítésére a 10. § (8) bekezdésének előírása vonatkozik.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak alól kivételt képeznek az 5. mellékletben lehatárolt, alább felsorolt területek, valamint a d) pont szerinti ingatlanok, melyek esetében csak a (3) bekezdés szerinti számítás alkalmazandó:

a) Parkvárosi alközpont: M7-es – Simító utca – Törökbálinti út – Sóskúti út – Gépész utca – M7-es autópálya;

b) „Pára” területe: Somogyvári utca – Bajcsy-Zsilinszky út – hrsz 6564 DK-i határa – hrsz 6564 és 6562/2 DNY-i határa – hrsz 6562/1 DK-i határa, Salgói utca – hrsz 6585 DK-i határa – Selmeci utca – Somogyvári utca;

c) Városközpont: Velencei út – Elöljáró utca – Hivatalnok utca – Esküdt utca – (Főnök utca) – Elnök utca – Érd-Felső vasútvonal – Tompa Mihály utca – Erkel Ferenc utca – Sándor utca – Zoltán utca – 13635 hrsz. Ny-i telekhatár – 13636 hrsz. Ny-i és É-i telekhatár– Diósdi út – Aba utca – Marcella utca – Érd-Alsó vasútvonal – Angyalka utca – Ágota utca – 22257 hrsz. K-i telekhatár – Budai út – Emőke utca – Emma utca – Edit utca – Alsó utca – Karolina utca – Felső utca – Katalin utca – Ilona utca – Ercsi út – 18870 hrsz. D-i telekhatár – 18869 hrsz. D-i telekhatár – Intéző utca – Mérnök utca – 18754 hrsz. ÉK-i és DK-i telekhatár – Érd-Felső vasútvonal – Velencei út által határolt területek;

d) A város teljes területén a településközpont (Vt) területbe sorolt ingatlanokon, amennyiben az érintett ingatlanon 300m² hasznos alapterületnél nagyobb főépület valósul meg.

(2) A Rendelet 31. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

(12) Az előírt legkisebb beépítettségi százaléktól abban az esetben lehet eltérni, ha a kialakult telek szabálytalan alakú, vagy az övezetből fakadó elő-, oldal- és hátsókert méretek miatt nem lehet a minimális beépítést kialakítani.

(2) A Rendelet 32. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(11) A Vt-2/z jelű építési övezetben:

a) A Magyar Földrajzi Múzeum műemlék-együttes tömbjétől délre lévő tömbben a sétány, valamint az Alsó és Felső utcák mentén álló épületek sétányra néző homlokzatmagassága legfeljebb 10,5m lehet;

b) A 12m homlokzatmagasságot meghaladó épület esetén, a legfelső építményszintet – a zártsorú csatlakozás kivételével – az épület homlokzati síkjai mögött minimum 3 m-rel lehet kialakítani.

(3) A Rendelet 32. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

(17) A Magyar Földrajzi Múzeum épületének két oldalán az új beépítések és átalakítások során csak a védett épületegyüttes funkciójához igazodó rendeltetések helyezhetők el lakó és szállás rendeltetés kivételével.

(10) A Délibáb utca - Tolmács utca - 6. és 7. számú elkerülő út között fekvő Gksz-1k gazdasági övezet területén önálló raktározási rendeltetés (pl. konténer-lerakat, falerakat) nem valósítható meg.

(2) A Rendelet 34. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:

(19) A 30 méter telekmélységet meghaladó építési telkek előkertjének minimális mélysége 10 méter.