Kisbabot Község Képviselő-testületének 7/2019 (XI.29.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat, valamint szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 06. 02Kisbabot Község Képviselő-testületének 7/2019 (XI.29.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat, valamint szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Kisbabot Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjába meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1), 57. § (1), 82. § (3) bekezdése alapján a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
Az önkormányzat neve, jelképei, elismerő díjak
1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Kisbabot Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat pontos címe: 9133 Kisbabot, Ady Endre u. 2/A.
(3) Az Önkormányzat működési területe: Kisbabot Község Közigazgatási Területe.
(4) Az Önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Kisbabot Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület).
2. § (1) Az Önkormányzat jelképei:
a) a Község címere,
b) a Község zászlója,
(2) A Község címerének és zászlójának leírását és használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
(3) Az önkormányzat pecsétje: kör alakú, benne körfelirat: „Kisbabot Község Önkormányzata" helyezkedik el középen Magyarország címere.
(4) A képviselő-testület pecsétje: kör alakú, benne körfelirat: „Kisbabot Képviselő-testülete” helyezkedik, el középen Magyarország címere.
(5) A polgármester, a jegyző, és a Hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven a következő felirat olvasható:
a) Kisbabot Község Polgármestere
b) Téti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: jegyző)
c) Téti Közös Önkormányzati Hivatal Rábaszentmihály Állandó Kirendeltsége
(6) Az önkormányzat képviselő-testülete pecsétjét kell használni a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére.
(7) Az önkormányzat Képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
(8) A település ünnepei:
a) Március 15.
b) Május 1.
c) Anyák napja
d) Falunap – augusztus hónap utolsó szombatja
e) Augusztus 20.
f) Búcsú - Húsvét
g) Október 23.
(1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.
Az önkormányzat feladata, hatásköre
3. § (1) Kisbabot Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
(2) Az önkormányzat az önként vállalt feladatait az éves költségvetési rendeleteiben határozza meg.
(3) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.
(4) Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
A képviselő-testület megalakulása
4. § A képviselő-testület alakuló ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 43. § (1) - (2) bekezdésében meghatározottak szerint kell összehívni.
5. § (1) A polgármester az alakuló vagy az azt követő ülésen előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek: a Mötv. 43. § (3) bekezdésében meghatározott döntések meghozatalára.
(2) Az alpolgármester választás (titkos szavazás) eredményét a szavazatszámlálási feladatokat ellátó Ügyrendi Bizottság állapítja meg.
(3) Az alpolgármester esküjének szövegét a polgármester olvassa elő.
A képviselő-testület tagjai
6. § A képviselő-testület a polgármesterrel együtt 5 főből áll. A képviselő-testület tagjainak névsorát a 3. melléklet tartalmazza.
7. § Az önkormányzati képviselő jogszabályban meghatározott módon gyakorolja jogait és teljesíti kötelességeit. Az önkormányzati képviselő köteles előzetesen telefonon vagy e-mailben bejelenteni a polgármesternek, ha az ülésen való megjelenésben akadályozva van.
8. § (1) A Polgármesternek és a képviselő-testület tagjainak meg kell felelni a Mötv 36. § ában felsorolt összeférhetetlenséget, valamint a Mötv. 38. §. ában foglalt méltatlanságot kizáró okoknak.
(2) A Képviselő-testületi tagokat és a polgármestert a Mötv. 39. §-a alapján vagyonnyilat-tételi kötelezettség terheli. A vagyonnyilatkozat-tételi eljárással kapcsolatos szabályokat a 1. melléklet tartalmazza.
(3) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül az Ügyrendi Bizottság elé terjeszti kivizsgálásra, amely 8 napon belül javaslatot tesz a képviselő-testület számára.
A képviselő-testület működése
9. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján ülésezik. A munkatervben rögzíti az ülések számát és azok tervezhető napirendjét.
(2) A tervezet elkészítése a polgármester feladata, amelyről a jegyző útján gondoskodik. A tervezetet a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
(3) A munkaterv előkészítésénél javaslatot kell kérni:
b) a képviselőktől,
c) a jegyzőtől.
(4) A munkaterv tartalmazza:
a) a fő feladatokat;
b) az ülések tervezett időpontját, napirendjét;
c) az egyes napirendi pontok előadóit;
d) az egyes napirendek előkészítésében résztvevőket;
e) azokat a napirendi pontokat, amelyeknél közmeghallgatást kell tartani;
f) azokat a témákat, amelyeket valamelyik bizottság nyújt be, illetőleg amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni;
g) a jelentések, előterjesztések elkészítésének határidejét;
h) az egyéb szervezési feladatokat.
(5) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet a Téti Közös Önkormányzati Hivatal honlapján közzé kell tenni.
10. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, e tisztségek betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
(2) A képviselő-testület munkatervben tervezett üléseit a polgármester, vagy a (1) bekezdésben meghatározott személy, az ülés előtt legalább 4 nappal kiküldött meghívóval hívja össze.
a) Az alakuló ülés kivételével a képviselő-testületi ülés meghívóját és tárgyalandó előterjesztéseket - az ülés előtt, amennyiben az lehetséges, legalább 3 nappal – írásban vagy elektronikus formában (email-en, vagy más elektronikus adathordozón) – ki kell küldeni,
a) A kiküldés után aktuálissá váló napirendi pontok előterjesztéseit az ülést megelőző napig kell eljuttatni, amennyiben ez nem lehetséges és a napirendi pont tárgyalása nem halasztható, akkor a napirendi pont előterjesztését az ülés előtt kell kiosztani.
A havi gyakoriságnál rövidebb időn belül összehívott képviselő-testületi ülés esetében a kiküldési idő legkésőbb az ülést megelőző nap.
(3) Sürgős halasztást nem tűrő esetben a meghívó rövid úton is kiküldhető. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető.
(4) A polgármester által aláírt meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét és kezdési időpontját;
b) a javasolt napirendeket;
c) a javasolt napirendi pontok előterjesztőit;
d) szóbeli előterjesztés esetén az erre való utalást;
e) kötelezően zárt ülés esetén az erre való utalást.
(5) A képviselő-testület ülésére a szavazati joggal rendelkező képviselők mellett meg kell hívni:
a) a napirendi pontok előadóit;
b) állandó jelleggel tanácskozási joggal meg kell hívni:
ba) a jegyzőt, az aljegyzőt;
(6) A szavazati joggal meghívottak részére, valamint állandó jelleggel tanácskozási joggal az (5) bekezdés b) pontjában szereplő meghívottak részére, a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket és a határozati javaslatokat írásban vagy elektronikus formában meg kell küldeni.
(7) Az esetenként meghívottak részére a meghívóhoz csak az őket érintő előterjesztéseket és határozati javaslatokat kell mellékelni írásban vagy elektronikus formában (e-mailen, vagy más elektronikus adathordozón).
(8) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és helyéről, napirendjéről a lakosságot az ülés meghívójának a község honlapján való megjelentetésével, valamint az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével tájékoztatni kell.
(9) Zárt ülés előterjesztését kizárólag a következő személyeknek kell megküldeni:
a) a képviselő-testület tagjainak;
b) a polgármester döntése szerint az előterjesztés tárgyalására meghívott személyeknek;
c) a napirendi pontot előkészítő, valamint végrehajtó köztisztviselőknek.
(10) Az elektronikus formában megküldött zárt ülési anyagokat a zárt ülést követően az adathordozóról törölni kell oly módon, hogy az adattartalom visszaállítására ne legyen mód.
(11) A zárt ülés dokumentumaival rendelkezőknek gondoskodniuk kell arról, hogy azokba illetéktelen személyek ne tekinthessenek be. A zárt ülést követően a zárt ülés előterjesztései, illetve az azokhoz kapcsolódó egyéb dokumentumok visszaszolgáltatását a polgármester kezdeményezi és a visszaszolgáltatás után gondoskodik azok megsemmisítéséről.
(12) A választópolgárok - az adatvédelmi szabályok betartásával - az Önkormányzati Hivatal titkárságán az ülés előterjesztéseibe betekinthetnek és térítési díj ellenében azokról másolatot kaphatnak.
11. § (1) A képviselő-testület ülését általában a munkatervben rögzített időpontra kell összehívni, de ettől a polgármester indokolt esetben eltérhet.
(2) A polgármester önállóan is jogosult rendkívüli ülés összehívására.
(3) A rendkívüli ülésre meg kell hívni a képviselő-testületi tagokat, valamint állandó jelleggel tanácskozási joggal 13. § (5) bekezdés b) pontjában szereplő meghívottakat a napirendi pontok előterjesztőit, valamint a polgármester által szakértőként megjelölt személyeket.
(4) A képviselő-testületi ülés napirendjeinek alaposabb előkészítése érdekében a polgármester – szükség esetén szakértő bevonásával – a képviselőket konzultációs megbeszélésre hívhatja össze.
(5) Amennyiben a polgármester indokoltnak tartja, a testületi ülést megelőzően, munkaértekezleten (az egyes témák előzetes véleményezése, alaposabb előkészítése érdekében) megtárgyalják azokat a napirendeket, amelyek előzetes megtárgyalását a polgármester indokoltnak tartja.
12. § (10) A képviselő-testület ülése a Mötv. 46. § (1) alapján nyilvános.
(2) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdése a), illetve a b) pontjában meghatározott esetben zárt ülést tart.
(3) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdése c) pontja alapján zárt ülést rendelhet el.
(4) Zárt ülésen a Mötv. 46. §(3) bekezdésben meghatározottak lehetnek jelen.
13. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, e tisztségek betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke (a továbbiakban: ülésvezető) vezeti.
(2) Az ülésvezető főbb feladatai a Képviselő- testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja a képviselő-testületi ülés határozatképességét, ismerteti az előzetes bejelentés alapján hiányzó, illetve késést jelző képviselők nevét, a határozatképességet az ülés folyamán folyamatosan figyelemmel kíséri,
b) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról,
c) ismertetést ad a részére átruházott hatáskörében hozott döntéseikről.
d) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről
e) előterjeszti az ülés napirendi pontjait, megnyitja a vitát,
f) jogosult tárgyalási szünet elrendelésére,
g) jogosult a napirendi pontok összevont tárgyalásának kezdeményezésére,
h) jogosult az ülés félbeszakítására,
i) jogosult a vita lezárásának kezdeményezésére,
j) megállapítja a szavazás eredményét.
(3) A képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha a Mötv. 47. § (1) bekezdése szerint az ülésen az önkormányzati képviselők több mint fele (3 fő) jelen van.
(4) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 5. napon belül újra össze kell hívni.
14. § (1) Napirend előtti megtárgyalásra írásban sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, alpolgármester, bármelyik képviselő, a jegyző.
(2) A sürgősségi indítvány a sürgősség tényének indokolásával legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 1000 óráig nyújtható be a polgármesternél írásban.
(3) Az indítványozónak a sürgősség tényét röviden indokolni kell.
(4) A sürgősség tárgyában a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(5) Ha a sürgősségi indítvány tárgya valamely döntésre jogosult bizottság hatáskörébe tartozik, akkor a képviselő-testületnek döntenie kell, hogy magához vonja-e az ügyet.
(6) Ha a képviselő-testület a sürgősségi indítványt elfogadja, akkor az indítványt első napirendi pontként tárgyalja.
(7) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni, hányadik napirendként kerül megtárgyalásra.
15. § (1) A polgármester a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról az első napirendi pontként írásban, az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről pedig szóban vagy írásban tájékoztatást ad, és ismerteti az átruházott hatáskörben hozott döntéseket, valamint a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő és egyéb fontosabb jogszabályokat.
(2) Új napirendi pont felvételét, illetve törlését bármelyik képviselő kezdeményezheti.
(3) Az összefüggő napirendi pontok együttes tárgyalását, bármelyik képviselő kezdeményezheti.
(4) A képviselő-testület az interpellációkat, kérdéseket külön napirendi pontként a testületi ülés nyilvános részének végén tárgyalja.
16. § (1) Az ülésvezető biztosítja a tanácskozás rendjének fenntartását:
a) gondoskodik a képviselők jogainak biztosításáról,
b) figyelmeztetheti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,
c) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
d) az egész tanácskozás ideje alatt egyperces személyes megjegyzésnek van helye.
(2) A nyilvános ülésen megjelent választópolgárok a részükre kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének zavarása esetén a polgármester rendre utasítja a megjelenteket. Ismétlődő rendzavarásnál kötelezheti az érintetteket a terem elhagyására. Erre az időre az ülést felfüggesztheti.
17. § (1) A napirendi pont előterjesztője az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti.
(2) Az előadói kiegészítés után az ülésvezető előterjesztés felett megnyitja a vitát. A felszólalásokra a jelentkezések sorrendjében kerülhet sor.
(3) Az előadóhoz először a képviselők, utána a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a kérdezett köteles röviden válaszolni.
(4) A képviselő-testületi ülés során a képviselők rövid, lényegre törő hozzászólásaikat 5 percben tehetik meg. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama sem haladhatja meg az 5 percet. Az idő túllépése miatt az ülésvezető megvonhatja a szót a felszólalótól.
(5) A vita lezárására a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatokról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja.
(7) A hozzászólások elhangzása után az ülésvezető a vitát lezárja.
(8) Ügyrendi kérdésben a képviselőknek soron kívül legfeljebb egy percben hozzászólási lehetőséget kell biztosítani.
(9) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
18. § (1) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni, a jegyző a jogszabálysértést köteles jelezni.
(2) Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról dönt a testület.
(3) A képviselők kézfelemeléssel szavaznak. Igen vagy Nem szavazattal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodnak a szavazástól.
(4) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
(5) A titkos szavazás lebonyolítását 3 tagú szavazatszámláló bizottság látja el.
a) A szavazatszámláló bizottság tagjai az Ügyrendi Bizottság tagjai. Amennyiben az ekként felálló szavazatszámláló bizottság tagjai nincsenek jelen ilyen létszámban az ülésen, illetve ha bármelyikük személyes érintettség okán nem járhat el, helyette a képviselő-testület a tagjai sorából a szavazatszámláló bizottsági feladatok eseti ellátására szükséges számban választ szavazatszámláló bizottsági tagot. A szavazatszámláló bizottság elnöke az Ügyrendi Bizottság elnöke, amennyiben a poszt betöltetlen, személyes érintettség áll fenn, vagy nincs jelen, a képviselő-testület által a szavazatszámláló bizottság tagjai közül megválasztott képviselő.
b) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit az Önkormányzati Hivatal biztosítja.
c) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét jegyzőkönyvben rögzíti, amit a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell rögzíteni.
d) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.
(6) Név szerinti szavazást kell elrendelni a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, valamint
a) a polgármester indítványára,
b) a település jogi státuszát érintő ügyeknél.
(7) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok a nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól. A név szerinti szavazást a képviselői névsoron rögzíteni kell. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(8) Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott eseteken kívül az alábbi esetekben:
a) fegyelmi eljárás során hozott határozat,
b) polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendelése,
c) 2 millió Ft (nettó) feletti költségű beruházások esetén,
d) az önkormányzat tulajdonában álló 2 millió (nettó) forintot meghaladó vagyontárgy feletti rendelkezés esetén,
e) kitüntetés adományozás,
f) hitelfelvétel,
g) helyi népszavazás elrendelése.
19. § A képviselő köteles a Mötv. 49. § (1),(3) bekezdésében meghatározott személyes érintettségét az ülésvezetőnek napirend tárgyalása előtt bejelenteni.
20. § (1) Kérdés: Az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett, kivéve, ha az, akihez a kérdést intézik, úgy ítéli meg, hogy a válaszadáshoz vizsgálat, illetve bővebb információszerzés, tájékozódás szükséges. Ez esetben a következő képviselő-testületi ülésen kell választ adni.
(3) Interpelláció: A 24. § (4) bekezdésében meghatározott személyek magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben.
(4) Az önkormányzati képviselő a községi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben magyarázat kérése céljából a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, a jegyzőhöz, aljegyzőhöz, intézményvezetőkhöz interpellációt intézhet. Az interpellációt és az ezzel kapcsolatos tényleírást legkésőbb az ülést megelőző munkanap 10 órájáig a polgármesternél kell benyújtani. E határidő elmulasztása esetén a benyújtó képviselő választása szerint vagy kérdésként nyújtható be vagy interpellációként olyan képviselő-testületi ülésen adható elő, amellyel kapcsolatban a benyújtási határidő teljesült.
(5) Az önkormányzati képviselők által írásban beterjesztett interpelláció másolatát a polgármester legkésőbb a képviselő-testületi ülés megkezdéséig köteles eljuttatni valamennyi önkormányzati képviselőhöz.
(6) A polgármester a képviselő-testület nyílt ülésének végén bejelenti a beterjesztett interpellációkat.
(7) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.
(8) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely 5 percnél hosszabb időtartamú nem lehet. A képviselő-testületi ülésen előterjesztett interpelláció azonban nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott.
(9) Az interpellációra az azt tárgyaló képviselő-testületi ülésen választ kell adni, kivéve, ha az, akihez az interpellációt intézik, úgy ítéli meg, hogy a válaszadáshoz vizsgálat, illetve bővebb információszerzés, tájékozódás szükséges. Az utóbbi esetben, az interpelláló 8 napon belül írásban kap választ az interpellációra. A válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. Ilyenkor a válasz elfogadása tárgyában az interpelláló a következő képviselő-testületi ülésen nyilatkozik.
(10) A képviselő-testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő képviselő nyilatkozik. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.
21. § (1) A képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni, elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni.
(2) A képviselő-testület tagjának előzetes kérésére a hozzászólását a jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni.
(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv – a zárt ülésről készített jegyzőkönyv kivételével – a Téti Közös Önkormányzati Hivatal, valamint Rábaszentmihály Község honlapján megtekinthető.
22. § (1) A képviselő-testület döntéseinek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
(2) A képviselő-testület határozatait – külön-külön – minden naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, valamint a határozat meghozatalának időpontjára való utalással és megkülönböztető jelzéssel kell ellátni.
23. § (1) A lejárt határidejű rendelkezések végrehajtásáról a polgármester a legközelebbi képviselő-testületi ülésen ad számot.
(2) A képviselő-testület rendelkezései végrehajtásának ellenőrzésére jogosult a képviselő-testület tagja, a bizottsági elnök, vagy az e célból létrehozott ideiglenes bizottság.
Az önkormányzati rendeletalkotás
24. § (1) A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai:
a) a rendeletalkotás kezdeményezése, Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezhetik:
aa) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző
ab) a települési képviselők
ac) önkormányzati társulás tagjai
ad) lakosság erre irányuló népi kezdeményezéssel
ae) mindazok a központi szervek, amelyeknek a törvény értelmében a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatai és hatásköre vannak.
b) a rendelet-tervezet elkészítése
ba) a képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg;
bb) a tervezetet a jegyző és az Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett munkatársai készítik el, megbízható azonban az előkészítéssel külső szakértő is;
bc) szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot;
bd) az Önkormányzati Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet szakértő készíti el.
c) a tervezet véleményezése
ca) Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni..
cb) A polgármester – a jegyző véleményének meghallgatása után – egyes rendelet-tervezeteket érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthat, valamint a Község honlapján véleményezés céljából megjelentethet.
d) a tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása
da) a rendelet-tervezetet a jegyző törvényességi szempontból történő véleményezése nélkül nem terjeszthető a képviselő-testület elé.
db) a polgármester vagy a jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti;
dc) a tervezet megtárgyalása – a testület döntése szerint – lehet egyfordulós és kétfordulós;
dd) a tervezethez csatolni kell a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény szerinti előzetes hatásvizsgálatról szóló tájékoztatót.
e) az önkormányzati rendelet kihirdetése
ea) Az önkormányzati rendeletet - helyben szokásos módon - a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell kihirdetni 15 napig tartó kifüggesztéssel. A kihirdetés napja a kifüggesztés első napja. A kifüggesztés megtörténtét rá kell vezetni a rendelet eredeti példányára.
eb) A rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez a rendelet 1 példányát meg kell küldeni.
ec) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.
f) az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása
fa) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.
fb) Az önkormányzati rendeletek jelentős vagy többszöri módosítása esetén a jegyző – az aljegyző útján – gondoskodik a rendelet egységes szerkezetbe foglalásáról és közzétételéről.
Közmeghallgatás
25. § (1) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, és egyéb módon (plakát, szórólap, stb.) kell tájékoztatót közzé tenni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.
(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(4) A közmeghallgatáson tájékoztatni kell a jelen levőket a Község anyagi helyzetéről, valamint az adóbevételek alakulásáról, a községet érintő fontosabb kérdésekről.
Lakossági fórum
26. § (1) A lakossági fórumok a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását és a legfontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.
(2) Képviselői fórumot hívhat össze a települési képviselő saját elhatározása szerint, képviselői munkájáról való tájékoztatás és a választók véleményének megismerése céljából. A képviselők képviselői fórumot együtt is összehívhatnak.
(3) Képviselői fogadóórát a Közös Önkormányzati Hivatalban a települési képviselők – előzetes egyeztetést követően - saját belátásuk szerint, hivatali időben bármikor tarthatnak.
(4) A lakossági fórumok előkészítéséhez és lebonyolításához a Közös Önkormányzati Hivatalnak a fórum témájában illetékes köztisztviselői segítséget nyújtanak, a képviselői fórum és fogadóóra esetében azonban csak a meghívók elkészítésében és a helyiség biztosításában kötelesek közreműködni.
A képviselő-testület szerve
A Bizottság
27. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó bizottságot hoz-, és ideiglenes bizottságokat hozhat létre
(1) (2)A képviselő-testület 3 fő képviselő taggal állandó ügyrendi bizottságot hoz létre.
(2) A bizottság működésére a Mötv. 60. § rendelkezései az irányadók. A bizottság működési szabályzatot készít. A bizottsági munkában az elnököt az általa felkért bizottsági tag önkormányzati képviselő helyettesíti.
(3) A bizottság tagjainak névsorát a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
28. §
Ügyrendi Bizottság feladatai
Az önkormányzat tisztségviselői
Polgármester, alpolgármester
29. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester átruházott hatáskörben dönt a 2. mellékletben meghatározott ügyekben.
(3) A polgármester az átruházott jogkörben hozott döntéseiről a képviselő-testületet a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatja.
(4) A polgármester átruházott jogkörben hozott döntéseit a Jegyző által kijelölt ügyintéző tartja nyilván.
30. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára egy alpolgármestert választ tagjai sorából.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát a polgármester irányításával.
(3) A polgármester, alpolgármester ügyfélfogadási rendjét a 5. melléklet tartalmazza.
Jegyző, aljegyző
31. § (1) A Közös Hivatal polgármestere - a Mötv. 82. § (1) bekezdése, 83. § c) pontjában kapott felhatalmazás és az Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló megállapodás alapján- nevezi ki a jegyzőt.
(2) Az aljegyző feladatkörét, a jegyző és az aljegyző közötti munkamegosztást, a jegyző határozza meg.
(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásáról az Önkormányzati Hivatalba lévő jegyzői képesítési előírásainak megfelelő, köztisztviselő látja el. Amennyiben, nincs ilyen végzettségű személy a polgármester haladéktalanul gondoskodik a jegyző helyettesítéséről.
A Közös Önkormányzati Hivatal
32. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre és tart fent Mérges, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Tét települések Képviselő-testületével.
(2) Kisbabot településen állandó kirendeltség nem működik. A képviselő-testület megállapodása szerint Rábaszentmihály Községben „Téti Közös Önkormányzati Hivatal Rábaszentmihályi Kirendeltsége” működik, melynek működési területe Kisbabot községre is kiterjed.
(3) Az Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, a Hivatal feladat- és hatásköri jegyzékét az Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata – 6. melléklet - tartalmazza.
A helyi népszavazás, népi kezdeményezés
33. § A képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha a település választópolgárainak 25%-a kezdeményezi. A helyi népszavazás lebonyolítására a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló a 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezései az irányadók.
A társulások
34. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.
(2) A képviselő-testület a társulás megállapodások megkötése során a Mötv. IV. fejezete a helyi önkormányzatok társulásainak szabályai irányadóak.
Az önkormányzat vagyona
35. § A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg.
Az önkormányzat költségvetése
36. § (1) A képviselő-testület gazdasági program és éves költségvetés alapján működik.
(2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről külön önkormányzati rendelet alkot.
(3) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetési törvény határozza meg.
Az önkormányzati gazdálkodás szabályai
37. § (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:
a) a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és az időközi költségvetési és mérlegjelentés elkészítése a pénzügyminiszter által előírt módon és határidőre;
b) a címzett és céltámogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása;
c) az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetése.
(2) Az önkormányzat kormányzati funkcióit a 7. melléklet tartalmazza.
38. § (1) Az önkormányzat kiadásai teljesítésének, bevételei beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
(2) Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy – akadályoztatása esetére - az általa felhatalmazott személy jogosult.
(3) Az (1)–(2) bekezdésen alapuló felhatalmazás részletes szabályait a hivatal kötelezettségvállalási szabályzatában kell megállapítani.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
39. § (1) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzését a Téti Közös Önkormányzati Hivatal szervezi.
(2) A belső ellenőrzést az önkormányzat, megbízás útján láttatja el.
A képviselő-testület gazdasági programja
40. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
Záró rendelkezések
41. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat, szervezeti és működési szabályzatáról szóló 1/2015.(II.7.) önkormányzati rendelet.
(2) Az SZMSZ mellékletét képezi:
1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos részletszabályok
2. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök
3. A Képviselők névsora
4. Bizottsági tagok névsora
5. Polgármester, alpolgármester ügyfélfogadási rendje
6. A Téti Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata
7. Az önkormányzat államháztartási szakágazati besorolása és szakmai alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolása
2. melléklet a 7/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
1. halálesettel kapcsolatos önkormányzati támogatás megállapítása
2. születési támogatás megállapítása
3. rendkívüli élethelyzet áthidalására önkormányzati segély biztosítása
4. a közterület használat engedélyezését
5. a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díjának csökkentése, elengedése
5. melléklet a 7/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
6. melléklet a 7/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
7. melléklet a 7/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás |
013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés |
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek |
016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek |
3 |
041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás |
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
041236 Országos közfoglalkoztatási program |
041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram |
042130 Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások |
044210 Feldolgozóipar igazgatása és támogatása |
045120 Út, autópálya építése |
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
047110 Kis- és nagykereskedelem igazgatása és támogatása |
047120 Piac üzemeltetése |
049010 Máshova nem sorolt gazdasági ügyek |
052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás |
064010 Közvilágítás |
066010 Zöldterület-kezelés |
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
072111 Háziorvosi alapellátás |
072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás |
072311 Fogorvosi alapellátás |
074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás |
081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
082044 Könyvtári szolgáltatások |
082094 Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés |
104030 Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet vagy alternatív napközbeni ellátás útján |
104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások |
107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán |
107052 Házi segítségnyújtás |
A 3. melléklet a Kisbabot Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Kisbabot Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. mellékletben foglalt táblázat 7. sorát a Kisbabot Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (V. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.