Rásonysápberencs képviselő- testület az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

1. Az Önkormányzat elnevezése: Rásonysápberencs Községi Önkormányzat

(2) Székhelye: 3833 Rásonysápberencs, Rákóczi út 99.

(3)  Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök Rásonysápberencs Község Képviselő-testületét illetik meg.

(4) A Képviselő-testületet a polgármester képviseli, de meghatározott ügyekben, vagy esetenként, erre más személyt is felhatalmazhat.

(5) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, valamint Kázsmárki Közös Önkormányzati Hivatal, valamint a Társulások látják el.

2.§.

A Képviselő-testület tagjai, feladat- és hatásköre

(1) A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.

(2) A képviselő- testület névsorát az 1. számú melléklet tartalmazza

(3) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztást követő ülésen az
esküt tesz.

(4) A képviselők kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni.

(5) A megválasztott települési képviselő tiszteletdíjra jogosult az erről szóló helyi önkormányzati rendelet alapján.

3.§.

A Képviselő-testület által ellátandó kormányzati funkciók

Az Önkormányzat által ellátandó kormányzati funkcióit az 2. számú melléklet tartalmazza.

4. §

A POLGÁRMESTER

1. A polgármester meghatározott kereteken belül látja el feladatait és gyakorolja önkormányzati és hatósági hatásköreit.

2. A polgármester képviseli az önkormányzatot.

3. A polgármestert vagyonnyilatkozattételi kötelezettség terheli.

4. A polgármester tisztségét főállásban látja el.

5. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester látja el a polgármesteri teendőket.

6. A képviselő- testület a hatáskörébe tartozó hatásköröket a polgármesterre átruházhat. A polgármester átruházott hatáskörben látja el a közterület használatról való rendelkezést is.

5. §

AZ ALPOLGÁRMESTER

1. A képviselő-testület – a saját tagjai közül 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

2. Az alpolgármester a polgármester akadályoztatása esetén látja el feladatait.

3. Az Alpolgármester akadályoztatása esetén a polgármester által megjelölt személy látja el az alpolgármesteri teendőket.

4. Az alpolgármester a polgármester távollétében, valamint akadályoztatása esetén a közmunkával kapcsolatos munkaszerződéseket, valamint a közmunka programmal kapcsolatos egyéb dokumentumokat jogosult aláírni a polgármesterrel történő egyeztetést követően.

6. §

A JEGYZŐ

1. A képviselő-testület - pályázat alapján – felsőbb szintű jogszabályokban meghatározott módon, illetve a pályázati kiírásban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

2. A Munkáltatói jogok gyakorlója a gesztor település Polgármestere

3. Vezeti a Kázsmárki Közös Önkormányzati Hivatalt, valamint ellátja a Közös Hivatal dolgozói feletti munkáltatói jogokat.

4. A jegyzőt terheli a törvényességi jelzés (szignalizációs) kötelezettsége.

5. A jegyző hatásköre, illetékessége Kázsmárk- Léh- Rásonysápberencs településekre terjed ki.

6. Kázsmárki Közös Önkormányzati Hivatal székhelye:

3831, Kázsmárk Fő út 61.

Kirendeltségei:

3832, Léh Kossuth út 4.

3833, Rásonysápberencs Rákóczi u. 99.

7. A Közös Hivatal ügyfélfogadási rendje:

hétfő 8 órától 12 óráig

kedd 8 órától-12 óráig

szerda nincs ügyfélfogadás

csütörtök 8 órától- 15 óráig

péntek 8 órától 12 óráig

8. A jegyző ügyfélfogadást a Közös Hivatal székhelyén tartja.
9. Jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat havi időtartamra- a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. törvény 247.§.-ban meghatározott képzési és alkalmazási feltételeknek megfelelő a Kázsmárki Közös Önkormányzati Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselő látja el.

7.§.

TÁRSULÁSOK

(1) Az Önkormányzat feladat ellátási terheinek csökkentése érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A társulásban való részvétel nem veszélyeztetheti az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyának fenntartását.

(3)Rásonysápberencs Községi Önkormányzata az alábbi Társulásokban vesz részt:

1. Kázsmárk- Rásonysápberencs Községek Köznevelési Intézményfenntartó Társulás (székhely: Kázsmárk)
2. Szikszói Kistérségi Társulás (mint társult tag)
3. Hernád Völgye és Térsége Szilárdhulladékkezelési Önkormányzati Társulás (mint társult tag)

(4)A képviselő- testület az (1) bekezdés a) pontban írt Társulásra átruházza az óvodai nevelési feladatok ellátását.

(5)A képviselő- testület az (1) bekezdés c) pontban írt Társulásra átruházza az szilárdhulladék-kezelési önkormányzati feladatok ellátását.

(6)A képviselő- testület az (1) bekezdés b) pontban írt Társulásra átruházza az orvosi ügyeleti feladatok ellátását.

II. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET

MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI

8. §.

A Képviselő-testület munkaterve

(1) A Képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik. A következő évre vonatkozó munkatervet az év utolsó ülésére kell beterjeszteni.

(2) A munkatervre vonatkozó javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani.

A Képviselő-testület munkatervének programjára javaslatot tehetnek:

- települési képviselők,

- a helyi kisebbségi önkormányzat,

- jegyző

-  óvodavezető

        A munkatervnek tartalmaznia kell:

- az ülések időpontját, helyét,

-  az évi rendendes képviselő- testületi üléseket

- a napirend tárgyát, előterjesztőjét, (külön előadó esetén annak megnevezését)

- az előterjesztés előkészítésének határidejét

-  a közmeghallgatás(ok) időpontját, napirendjét,

-  a napirend tárgyalásához (amennyiben szükséges) külön meghívottakat.

(3)A munkaterv előterjesztésével egyidejűleg a Képviselő-testületet tájékoztatni kell a munkatervbe be nem került javaslatokról.

6. A képviselő- testület a munkaterven kívül rendkívüli ülés tartására jogosult.

(6) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni:

- a Képviselő-testület tagjainak,

- a kisebbségi önkormányzatoknak,

-  jegyzőnek

-  óvodavezetőnek

- a munkatervben érintett előadóknak

9.§.

A Képviselő-testület ülése

(1) A Képviselő-testület megválasztását követően alakuló ülést tart, továbbá rendes üléseket.

2. A Képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése, valamint a rend fenntartása a polgármester feladata.

3. A Képviselő- testület 3833, Rásonysápberencs Rákóczi út 99. szám alatti Önkormányzat Polgármesteri irodájában ülésezik, ettől eltérő helyszínen való ülésezésről a meghívóban kell rendelkezni.

4. A képviselő- testület üléseinek meghívóját -a nyilvánosság biztosítása érdekében- a helyben szokásos módon kell közzétenni a képviselő- testületi ülést megelőzően a Rásonysápberencs Községi Önkormányzat épületében (3833 Rásonysápberencs Rákóczi út 99.) lévő hirdetőtáblán.

5. A képviselő- testület rendes ülésének meghívóját küldeni szükséges a képviselő- testület tagjainak, a napirendi pontok előadóinak, amennyiben érintettek a napirendi pontok esetében, akkor a településen jelenlévő önszerveződő közösségek képviselőinek.

6. A képviselő- testületi nyílt üléseken a lakosság részvételét biztosítani szükséges.

(7) A képviselő- testület akkor határozatképes, ha a képviselők közül 3 fő jelen van.

(8)A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a Képviselő- testület ülését Medve Ferencné hívja össze.

(9)A képviselő- testületi nyílt üléseken a helyi önszerveződő közösséget tanácskozási jog illeti meg.

10.§.

Az alakuló ülés

(1) A Képviselő-testület alakuló ülését a polgármester a választást követő 15 napon belül hívja össze.

(2) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.

11.§.

Rendes ülés

(1) A Képviselő-testület szükség szerint, az éves munkatervében meghatározott számú, de minimum 6 ülést tart.

7. Az üléseket rendszerint bármely munkanapon össze lehet hívni. A Képviselő-testület rendes üléseit úgy kell összehívni, hogy az ülés napja ne essen ünnepnapot megelőző, vagy azt követő napra.
8. A képviselő- testületi ülések az erre vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezési hiányában nyíltak.

9. Az előző ülést követő 20 óra után új napirendi pont tárgyalására nem kerülhet sor. Az ilyen okból elmaradt előterjesztések napirendre tűzésére és tárgyalására a napirendi pontok tárgyalásának elnapolására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A polgármester a Képviselő-testület rendes ülését – indokolt esetben – az előzetesen meghatározottól eltérő időpontban is összehívhatja.

12. §.

(1) A Képviselő-testület rendes ülésének napirendjére, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot.

(2) A polgármester köteles meghatározott módon az ülés napirendjére felvenni:

az előterjesztéseket,

az önálló indítványokat,

az interpellációkat,

tájékoztatókat,

bejelentéseket.

(3) A polgármester a napirend előtt tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről, a lejárt határidejű határozatokról, a közbeszerzési és egyéb pályázatokról.

13. §.

Rendkívüli ülés

1. Nem minősül rendkívüli ülésnek, ha a meghívó és az írásos előterjesztés az ülést megelőző 12 nappal kézbesíthető.

2. A rendkívüli ülés összehívása indokolt esetben történhet a polgármester által távközlési eszköz útján is.

(3) A Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni minden olyan esetben, amikor az adott napirendi pont tárgyalására nyitva álló határidő rövid, valamint a határidő lejárta közeleg.

14. §.

(1)A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványnak tartalmaznia kell:

a)   a rendkívüli ülés összehívására tett kezdeményezés indokait

b)   a határozat-tervezetet,

c)   az ülés napirendjére, helyére, időpontjára vonatkozó javaslatot

3. A polgármester, lehetőleg az indítványban megjelölt időpontban, de ha az indítvány ennél rövidebb időpontra szól, legkésőbb a benyújtástól számított 2. napra köteles összehívni a Képviselő-testület ülését.

15. §.

(1) A rendkívüli ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztést legalább a Képviselő-testületi ülés előtt 24 órával kell a képviselők és a jegyző, valamint az előadók, előterjesztők részére kézbesíteni.

16. §.

(1) A rendkívüli Képviselő-testületi ülésen az a napirendi pont tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott, valamint a meghívó kiküldése és a képviselő- testület ülés időpontja közötti időben felmerült, illetve az ’Egyebek’ napirendi pont is felvehető

 (2) A napirendi pont beterjesztéséről a polgármester gondoskodik, az indítványozó, illetve képviselője a rendkívüli Képviselő-testületi ülés összehívásának és az indítvány napirendre tűzésének indokait ismertetheti.

17.§.

Napirendi pont tárgyalásának elnapolása

(1) A polgármester javasolhatja, az adott napirendi pont vitájának lezárásáig, napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Azokat az előterjesztéseket, amelyek tárgyalását a Képviselő-testület elnapolta, vagy amelyek tárgyalása határozat-képtelenség miatt maradt el, a következő ülés napirendjének elejére kell felvenni, kivéve ha az elnapolásról hozott határozatában a Képviselő-testület másként döntött.

18.§.

A tárgyra térés, a szó megvonása

(1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2) Az elnök az (1) bekezdés szerinti második felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

19.§.

Az ülés félbeszakítása

Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést félbeszakíthatja. Ha a polgármester nem talál meghallgatásra, elhagyja a tanácskozási irodát, az ülés ezzel félbeszakad és polgármesteri összehívásra folytatódik.

20.§.

Rendfenntartás

Ha a képviselő felszólalása során a Képviselő-testület vagy bármely személy tekintélyét személyiségi jogait megsérti, vagy a Képviselő-testület tagjait sértő kifejezést használ, illetve az SzMSz-nek a tanácskozás rendjére és a szavazás szabályaira vonatkozó előírásait megszegi, a polgármester rendre utasítja.

21.§.

Az előterjesztés tárgyalásának részletes vitavezetési szabályai

(1) A polgármester napirendi pontonként megnyitja az előterjesztés tárgyalását.

Megadja a szót az előterjesztőnek, az előadónak, aki(k) az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést fűzhetnek. Az előterjesztő az előterjesztést a vita megnyitásáig módosíthatja, visszavonhatja, ill. a vita lezárásáig, átdolgozásra visszakérheti.

(2) A képviselők az előterjesztőhöz, az előadóhoz, az adott előterjesztés tárgyalására meghívott szakértőhöz kérdést intézhetnek, akik kötelesek az azonnali válaszadásra valamint a soron következő képviselő- testületi ülésre beterjesztett írásbeli válaszadásra.

(3) Az előterjesztéshez módosító javaslatot bármely települési képviselő, a polgármester, a jegyző nyújthatnak be. A módosító javaslatot a napirend vitájának megnyitása előtt kell bejelenteni, de a polgármester engedélyezheti a vita során is, a módosító javaslat előterjesztését. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, akkor a javaslattevő kérésére az engedély megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. Indokolt esetben a polgármester elrendelheti a módosító javaslat írásban történő benyújtását. A módosító javaslatot indokolni kell.

(4) Ha az előterjesztés rendelet vagy határozat módosítására irányul, akkor a módosító javaslat nem terjedhet ki a rendelet, ill. a határozat előterjesztéssel nem érintett részeire, kivéve, ha ez a szabályszerű módosító javaslat tartalma miatt nyilvánvalóan szükséges.

(5) A kérdések, válaszok, módosító javaslatok elhangzása után a polgármester megnyitja a napirend vitáját.

(6) A hozzászólásra jelentkezőknek az elnök a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót.

22.§.

Felszólalás ügyrendi kérdésben

(1) Az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi javaslatot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésben bármelyik képviselő szót kérhet és javaslatot tehet. (Ügyrendi javaslat)

4. Az ügyrendi javaslat elhangzása után ehhez felszólalásra jelentkezőknek, hozzászólás engedélyezhető. Egyébként a Képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz.

23. §.

A vita lezárása

(1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.

(2) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását. A Képviselő-testület e kérdésben vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. A vita lezárása esetén, az, aki hozzászólási szándékát a lezárásra vonatkozó javaslat elhangzása előtt jelezte, még szót kaphat.

24.§.

A döntéshozatal szabályai

(Határozathozatal, rendeletalkotás)

(1) A Képviselő-testület, döntést igénylő kérdésben, határozatot – a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A Képviselő- testületi rendeleteket az Önkormányzat hirdetőtábláján kell kifüggeszteni.

(3)Szavazategyenlőség esetén az adott napirendi pont újra tárgyalásra kerül. Amennyiben az újratárgyalást követően is szavazategyenlőség van, akkor a Képviselő—testület ülését 48 órán belül ismét össze kell hívni.

25.§.

A szavazás rendje

(1) A Képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2)A képviselő a vita megkezdése előtt köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt.

26. §.

(1) A Képviselő-testület döntéseit, az SzMSz-ben és más jogszabályban meghatározott kivételekkel, nyílt szavazással hozza.

A nyílt szavazás kézfelemeléssel történhet.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felöl kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, a polgármester köteles a szavazást megismételni. A napirendi pont végszavazása után a részszavazások (pl. módosító indítványok esetében) nem ismételhetők meg.

(3) Nyílt szavazás esetén, legalább három képviselőnek a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára, név szerinti szavazást kell tartani.

27. §.

(1) A Képviselő-testület titkos szavazást tart az Mötv.-ben meghatározott ügyekben.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik.

(3)  A szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület a képviselők közül háromtagú – elnökből és két tagból álló – szavazatszámláló bizottságot választ.

(4)A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(5) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

 -    a szavazás tárgyát, helyét, napját, kezdetének és befejezésének időpontját,

- a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

- a szavazás során felmerült, jogi jelentőséggel bíró körülményeket,

- a szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatait,

- a szavazás eredményét.

(6) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják.

(7) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek – a jegyzőkönyv ismertetésével – jelentést tesz, amelynek elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

28. §.

Titkos szavazással lebonyolított választás, kinevezés, megbízás, kitüntetés esetén, – amennyiben kettőnél több jelölt van és a jelöltek egyike sem kapja meg a szükséges szavazatot, – a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre ismételt szavazást kell tartani.

29.§.

A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

1. A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

2.  Az ülésről szó szerinti jegyzőkönyv nem készül.

3. A képviselő- testületi ülés jegyzőkönyvét az ülés megnyitását követően a polgármester által kijelölt képviselő hitelesíti, a jegyzőkönyv minden oldalát ellátja szignójával.

4. A képviselő- testület jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

5. A képviselő- testület jegyzőkönyvének hitelesítésére kijelölt személy köteles a jegyző jegyzőkönyv elkészüléséről szóló szóbeli tájékoztatást követően haladéktalanul a jegyzőkönyvet megismerni és a hitelesítést megtenni.

6. A jegyzőkönyv hitelesítő nem akadályozhatja a jegyző nemzeti jogszabálytár útján történő közzétételi kötelezettségét.

30.§.

A képviselő- testület intézményei és azok jogállása

A képviselő- testület a tartja fenn a Kázsmárki Szivárvány Óvodát Kázsmárk településsel társulásba, amely önállóan működő és nem önállóan gazdálkodó szervezet.

31.§.

Bizottság

1. A képviselő- testület Vagyonnyilatkozat –vizsgáló Bizottság működik.
2. A bizottság tagjai:                 

                                                     Medve Ferencné Elnök

Fehér László Bizottsági tag

Drozdáné Orosz Erzsébet Bizottsági tag

3. A képviselő- testület ügyrendi bizottságot hoz létre. Ügyrendi Bizottság tagjai:                                                                                  Drozdáné Orosz Erzsébet elnök

Gulyás Géza tag

Medve Ferencné tag

4. Ügyrendi Bizottság a képviselők méltatlansági eljárását lefolytatja, valamint a tiszteletdíj mértékének csökkentéséről dönt a tiszteletdíjról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint.

III. Fejezet

A lakossági fórumok rendje

Közmeghallgatás

32.§.

1. A Képviselő- testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről a közmeghallgatást megelőző 15 napon belül az értesítést ki kell függeszteni az Önkormányzat hirdető tábláján.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

33. §.

Helyi népszavazást a felsőbb szintű jogszabályokban meghatározottak szerint lehet kezdeményezni.

IV.

NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

34.§.

1. Rásonysápberencs településen Cigány Nemzetiségi Önkormányzat működik.

2. A Nemzetiségi önkormányzattal történő együttműködésről a Szervezeti és Működési Szabályzat 3. számú melléklete rendelkezik.

3. A képviselő- testület az önkormányzat azon képviselő- testületi üléseire, melyeken a roma nemzetiséget érintő kérdésekről dönt, köteles a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat tagjait meghívni és nekik tanácskozási és véleményezési jogkört biztosítani.

4. A (3) bekezdésben foglalt esetekben a Nemzetiségi Önkormányzat tagjai részére meghívót kell küldeni.
5. A Nemzetiségi Önkormányzat a roma nemzetiséget érintő kérdésben javaslatot, kezdeményezést nyújthat be a képviselő- testület felé, melyet a képviselő- testület a soron következő képviselő- testületi ülésen köteles napirendre tűzni. A javaslat, kezdeményezés tárgyában hozott döntésről a polgármester a Nemzetiségi Önkormányzatot írásban tájékoztatja.

6. A közoktatással kapcsolatos egyetértési vagy véleményezési jog gyakorlására a Njtv. 27.§.-ban a nemzetiségi kulturális önigazgatással kapcsolatos ügyben egyetértési vagy véleményezési jog gyakorlására a Njtv. 35.§.-ban foglaltak alapján kell eljárni.

V. Fejezet

Az Önkormányzat vagyona, gazdálkodása

35. §.

(1) Az Önkormányzat vagyona feladatok ellátását, a Község fejlődésének elősegítését szolgálja.

(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi kereteit és szabályait a Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletben határozza meg.

(3) Az éves költségvetést a Képviselő-testület külön megtartott rendes ülésen tárgyalja.

 (4) Az Önkormányzat intézményeinek pénzügyi ellenőrzését látja el.

VII.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. §

1. E rendelet a  kihirdetést követő napon lép hatályba.
2.  E rendelet hatályba lépését követően hatályát veszti 3/2019.(III.13.) önkormányzati rendelet.

P. H.

1. számú melléklet

A képviselő- testület tagjai:

Medve Ferenc polgármester

Drozdáné Orosz Erzsébet alpolgárester

Gulyás Géza képviselő

Fehér László képviselő

Medve Ferencné képviselő

2. számú melléklet

Kormányzati funkciók felsorolása:

Kormányzati funkciók felsorolása:

011130                        Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013320                        Köztemető-fenntartás és -működtetés

041233                        Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041237                        Közfoglalkoztatási Minta Program

045120                        Út, autópálya építése

045160                        Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

051030                        Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

052020                        Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

063020                        Víztermelés, -kezelés, -ellátás

064010                        Közvilágítás

066010                        Zöldterület-kezelése

066020                        Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

082044                        Könyvtári szolgáltatások

082092                        Közművelődés-hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

104037                        Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

107051                        Szociális étkeztetés

107052                        Házi segítségnyújtás

3.számú melléklet

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

Rásonysápberencs Községi Önkormányzat, valamint Rásonysápberencs Cigány Nemzetiségi Önkormányzat között a nemzetiségek jogairól szóló 2011.évi CLXXIX. törvény 80.§-a értelmében

1. Általános szempontok

1.) Rásonysápberencs Község Önkormányzat Képviselő-testülete, valamint a Rásonysápberencs Cigány Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a 2011.évi CLXXIX. Törvény 80.§.-a és 83.§. (4) bekezdésében foglaltak szerint együttműködési megállapodást (továbbiakban: megállapodás) kötnek.

2.) A Rásonysápberencs Cigány Nemzetiségi Önkormányzat (továbbiakban: települési kisebbségi önkormányzat) gazdálkodásának végrehajtó szerve – megállapodás alapján – a Rásonysápberencs Község Önkormányzat (továbbiakban: helyi önkormányzat) költségvetési szerveként működő Kázsmárki Közös Önkormányzati Hivatala (a továbbiakban együtt: önkormányzati hivatal).

3.) A megállapodás részletesen tartalmazza azokat a feladatokat és együttműködési lehetőségeket, amelyek eredményesen segítik a jogszabályokból adódó kötelezettségek teljesítését és a közösen megfogalmazott célok megvalósítását.

2. Az együttműködési lehetőségek területei és formái

1.) A helyi önkormányzat a települési kisebbségi önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati feladatellátáshoz szükséges a 3833 Rásonysápberencs Rákóczi út 99. szám alatt lévő önkormányzati épületben lévő iroda helyiséget.

2.) A helyiséghasználat időtartama havi bontásban a helyi nemzetiségi önkormányzat igénye szerint, de legalább tizenhat óra.

3.) A helyi önkormányzat a Kászmárki Közös Önkormányzati Hivatalán keresztül segíti a települési kisebbségi önkormányzat munkáját, nem akadályozva ezzel az általános feladat ellátást.

4.) A helyi önkormányzat segíti a települési kisebbségi önkormányzat kulturális, művészeti hagyományőrző rendezvényeinek megszervezését és lebonyolítását. Ezen kívül közös rendezvények szervezésével népszerűsítik és mutatják be a települést és annak értékeit. A helyi önkormányzat támogatja a településen működő hagyományőrző együttesek, klubok, civil szervezetek működését.

3. A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje

I. A költségvetési koncepció elkészítése

1.) A költségvetési koncepció összeállítása a jegyző, a gazdálkodási munkatárs a helyi kisebbségi önkormányzat tekintetében a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével november 15-ig áttekinti a költségvetési szervek következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, az önkormányzat bevételi forrásait, továbbá a nemzetiségi és etnikai feladatok finanszírozását és a helyi önkormányzati támogatás lehetőségét.

2.) A jegyző a helyi önkormányzat költségvetési koncepció tervezetének a helyi kisebbségi önkormányzatot érintő adatairól, keretszámairól – a tervezet elkészültét követő három napon belül írásban – tájékoztatja a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét.

3.) A jegyző a helyi önkormányzat koncepcióját, annak jogszabályban meghatározott előterjesztésére biztosított időpontot – november 30-ig, az általános választások évében december 15-ig – követő 15 munkanapon belül a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke rendelkezésére bocsátja.

4.) A helyi kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzat költségvetési koncepciójának tervezetét – a helyi kisebbségi közügyeket érintő ügyekben – véleményezi, az erről szóló határozatát a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési koncepciójával egyidejűleg küldi meg a jegyzőnek.

5.) A polgármester a költségvetési koncepció tervezetéről a helyi önkormányzatnál működő képviselő- testület a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint kikéri, és azt a helyi kisebbségi önkormányzat véleményével együtt a költségvetési koncepció tervezetéhez csatolja.

6.) A helyi önkormányzat költségvetési koncepciójának a helyi kisebbségi önkormányzatra vonatkozó részéről a megbízott tájékoztatja a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét.

II. A települési kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának elkészítése

1.) A helyi kisebbségi önkormányzat készíti elő a költségvetési határozat tervezetét egyeztetve a gazdálkodási munkatárssal.

2.) A jegyző helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésére a költségvetési törvényből adódó részletes információk megismerése után, haladéktalanul rendelkezésre bocsátja a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésének megtervezéséhez szükséges adatokat.

3.) A települési kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatát február 15-ig elfogadja.

A képviselő-testület által jóváhagyott éves költségvetésről az államháztartás pénzügyi információs rendszere keretében adatszolgáltatást Csehovics Gyuláné gazdálkodási munkatárs teljesít.

6.) A helyi önkormányzat a települési kisebbségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan döntési jogosultsággal nem rendelkezik.

7.) A helyi önkormányzat a települési kisebbségi önkormányzat költségvetési határozata törvényességéért, bevételi és kiadási előirányzatainak megállapításáért és teljesítéséért, továbbá egymás kötelezettségvállalásiért és tartozásaiért nem felelős.

III. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje

1.) A kisebbségi önkormányzati előirányzatok, kizárólag a települési kisebbségi önkormányzat költségvetési határozata alapján módosíthatók.

2.) Amennyiben a települési kisebbségi önkormányzat az eredeti előirányzatai felett többletbevételt ér el, bevétel kiesése keletkezik, vagy kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, abban az esetben módosítania kell költségvetési határozatát.

3.) A települési kisebbségi önkormányzat által végrehajtott előirányzat változásának határozat-tervezetét az elnök a gazdálkodási munkatárssal készíti elő. Az év közben engedélyezett központi támogatások felhasználásáról, a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-átcsoportosítások miatt a költségvetési határozat módosításáról az elnök által történő előkészítése után, az elnök előterjesztése alapján a települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete dönt.

4.) Az előirányzat átcsoportosításról a települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete – az első negyedév kivételével – negyedévenként, de legkésőbb a költségvetési évet követő év február 28-ig - december 31-i hatállyal - dönt a költségvetési határozatának ennek megfelelő módosításáról.

IV. Beszámolási kötelezettség

1.) Az önkormányzati hivatal gazdálkodási főmunkatársa a települési kisebbségi önkormányzat féléves költségvetési beszámolójának elkészítéséhez július 31-ig, III. negyedéves beszámolójának elkészítéséhez október 31-ig adatot szolgáltat.

2.) A települési kisebbségi önkormányzat az éves gazdálkodásáról szóló zárszámadását – a költségvetéshez hasonlóan – határozatban köteles elfogadni. A települési kisebbségi önkormányzat zárszámadási határozatát április 10-ig.

V. A költségvetési gazdálkodás szabályai

1.) A települési kisebbségi önkormányzat operatív gazdálkodásának bonyolító szerve a közös önkormányzati hivatal gazdálkodási főmunkatárs, aki a költségvetési szervekre vonatkozó gazdálkodási szabályok betartása mellett végzi feladatait.

A települési kisebbségi önkormányzat operatív gazdálkodásával összefüggő döntési hatáskörök és ellenőrzési jogkörök gyakorlásának rendjét, felelőseinek és a helyettesítés rendjének a meghatározását a közös önkormányzati hivatal kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés, szakmai teljesítés igazolás rendjének szabályzata (továbbiakban: szabályzat) tartalmazza.

V./1. Kötelezettségvállalás

1.) A települési kisebbségi önkormányzat feladatainak ellátását szolgáló fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni, vagy ilyen követelést előírni Gulyás Géza elnök jogosult.

2.) A kötelezettségvállalás csak az írásban kijelölt személy ellenjegyzése után, és csak írásban történhet. Az éves gazdálkodás során kötelezettségvállalás és utalványozás a költségvetésben meghatározott és jóváhagyott előirányzatok mértékéig történhet.

3.) A települési kisebbségi önkormányzat kötelezettségvállalásainak nyilvántartásáról az önkormányzati hivatal gazdálkodási főmunkatársa gondoskodik.

V/.2. Kötelezettségvállalás ellenjegyzése

1.) A Kötelezettségvállalás és ellenjegyzés megoszlik az elnök és a gazdálkodási főmunkatárs között.

V/.3. Szakmai teljesítés igazolás

1.)A szakmai teljesítés igazolására a helyi kisebbségi önkormányzat nevében a elnök, jogosult.

2.) A szakmai teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényre történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.

V./4. Érvényesítés

Érvényesítésre a helyi kisebbségi önkormányzat nevében a gazdálkodási főmunkatárs jogosult.

Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását.

V/.5. Utalványozás

Utalványozásra a helyi kisebbségi önkormányzat nevében Gulyás Géza elnök írásban jogosult.

Utalványozni készpénzes gazdasági eseményhez kapcsolódóan a bevételi- és kiadási pénztár-bizonylaton, míg a banki forgalomhoz kapcsolódó gazdasági események esetében utalványrendeleten lehet.

V./6. Utalvány ellenjegyzés

1.) A helyi kisebbségi önkormányzat esetében az utalvány ellenjegyzésére a gazdálkodási főmunkatárs köztisztviselő jogosult.

2.) Az utalvány ellenjegyzése során meg kell győződni arról, hogy a szakmai teljesítés igazolása és az érvényesítés megtörtént-e.

3.) Amennyiben az ellenjegyzésre jogosult nem ért egyet az utalvánnyal, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az ellenjegyzés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja.

VI. Pénzellátás

1.) A helyi kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzat számlavezetőjénél – OTP Bank - vezeti pénzforgalmi számláit.

2.) A helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat pénzforgalmi számlát, alszámlákat – a meghatározott kivételekkel – egy belföldi hitelintézetnél vagy a Kincstárban nyithat, és csak egy pénzforgalmi számlával rendelkezhet. Költségvetési gazdálkodásával és a pénzellátással kapcsolatos minden pénzforgalmát e számlán – ideértve az elszámolási számla alcímű számláit is – köteles lebonyolítani.

3.) A kisebbségi önkormányzat a választott számlavezetőt a hónap első napjával változtathatja meg.

4.) A helyi kisebbségi önkormányzat döntése alapján és forrásai terhére

a) költségvetési elszámolási számlát és/vagy ehhez kapcsolódóan alcímű számlákat vezethet.

A települési kisebbségi önkormányzat önálló pénztárat működtet.

A települési kisebbségi önkormányzatot megillető – az éves Költségvetési törvényben meghatározott – éves támogatást a helyi önkormányzat, annak jóváírását követő öt napon belül átutalja a települési kisebbségi önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.

VII. Vagyongazdálkodás

1.) A települési kisebbségi önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetéről a közös önkormányzati hivatal elkülönített nyilvántartást vezet.

2.) A települési kisebbségi önkormányzat vagyona, – az abban bekövetkezett növekedés vagy csökkenés – elkülönítetten a könyvviteli mérleg szerkezete szerinti tagolásban, a zárszámadási határozatban kerül bemutatásra.

3.) A vagyon leltározása a helyi önkormányzat leltározási és leltárkészítési szabályzatában előírtak szerinti rendszerességgel és módon történik. A települési kisebbségi önkormányzat vagyonának leltározásában az elnök, és az általa írásban kijelölt képviselő közreműködik.

4.) A vagyontárgyak selejtezésével összefüggő szabályokat a helyi önkormányzat felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének a szabályzatában előírtak szerint kell elvégezni. A települési kisebbségi önkormányzat a selejtezésre javasolt eszközeire az elnök – a települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének véleményét kikérve – tesz javaslatot a jegyző felé.

VIII. Ellenőrzés

1.) A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (továbbiakban: FEUVE) rendszerének kialakítása az önkormányzati hivatal szabályzataiban került sor, ami kiterjed a települési kisebbségi önkormányzatra is.

2.) Az ellenőrzési nyomvonal rendszerét, a szabálytalanságok kezelésének eljárás rendjét, a kockázatkezelés rendjét az önkormányzati hivatal FEUVE szabályzata tartalmazza, ami kiterjed a települési kisebbségi önkormányzatra.

3.) A települési kisebbségi önkormányzat belső ellenőrzését az erre megbízott szolgáltató végzi.

4.) Belső ellenőrzésre a kockázatelemzéssel alátámasztott éves belső ellenőrzési tervben meghatározottak szerint kerül sor. A belső ellenőrzés lefolytatásának rendjét a belső ellenőrzési vezető által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza. A települési kisebbségi önkormányzatot érintő belső ellenőri jelentést az elnök a települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testületével ismerteti.

5.) Az elnök a FEUVE rendszer és a belső ellenőrzés települési kisebbségi önkormányzatot érintő értékeléséről készülő beszámolót a települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testületével ismerteti.

IX. Záró rendelkezések

A megállapodás 2019. január 01. napjától lép hatályba, amennyiben Rásonysápberencs Község Önkormányzata is jóváhagyólag dönt róla és az ebben foglaltakat e naptól kezdve kell alkalmazni.

A megállapodást évente a helyi önkormányzat képviselő-testülete és a települési kisebbségi önkormányzat képviselő testülete felülvizsgálja. A megállapodás minden évben január 15-ig módosítható.

Kelt: Rásonysápberencs, 2019. március 12.

Záradék:

Az együttműködési megállapodást a Rásonysápberencs Cigány Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete a 3/2019. (III.12.) számú határozatával és Rásonysápberencs Község Önkormányzat a 18/2019.(III.12.) k-t határozatával jóváhagyta.