Jászjákóhalma Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el

1.§

/1/   Jászjákóhalma Község Képviselő-testületének hivatalos megnevezése:

       JÁSZJÁKÓHALMA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

       A hivatal megnevezése:

       JÁSZJÁKÓHALMAI POLGÁRMESTERI HIVATAL

       Székhelye: 5121 Jászjákóhalma, Fő út 27.

   a/ A polgármester és a jegyző, az önkormányzat és a polgármesteri hivatal bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni. Külön rendeletben szabályozott esetekben  a helyi  címerrel ellátott bélyegző is használható.

  b/ Jászjákóhalma Község Önkormányzatának testületi tagjainak száma 7 fő.  A képviselő-testület és a bizottságok névsorára az 1. sz. melléklet tartalmaz adatokat,  míg a 2. sz. melléklet az ügyrendet tartalmazza.

1. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET

2.§

/1/   Az önkormányzati jogok alanya a község választó polgárainak közössége. A        választópolgárok a községi önkormányzást közvetlenül helyi népszavazással, illetőleg          közvetetten a választott képviselő-testület által gyakorolják.

/2/   A képviselő-testület ellátja a jogszabályokban meghatározott valamint az önként vállalt feladatokat.

       A helyi önkormányzat - a választott helyi képviselő-testület által, vagy a helyi        népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló        megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi    közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként             vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt         önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását.

/3/   Az önként vállalt feladat- és hatáskörök megjelölését, szabályait külön önkormányzati           rendeletben állapítja meg, melynek elfogadásához minősített többség szükséges.

/4/  Az önkormányzat, a Képviselő-testület és szerveinek székhelye:

             5121 Jászjákóhalma, Fő út 27.

/5/       Az önkormányzat feladatait az alábbi telephelyeken végzi:

            5121 Jászjákóhalma, Fő út 54.                       Egészségügyi alapellátási feladatok

            5121 Jászjákóhalma, Bajcsy Zs. u. 7.            Közösségi színtér biztosítása

            5121 Jászjákóhalma, Bajcsy Zs. u. 7.             Községi könyvtári feladatok

            5121 Jászjákóhalma, Fő út 33.                       Képtár

            5121 Jászjákóhalma, Fő út 52.                      Óvodai ellátás

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSEI

3.§

/1/   a/  A képviselő-testület alakuló, soros és soron kívüli ülést tart.

       b/ A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester  hívja össze.

/2/Az alakuló ülést Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) előírásai szerint tartja meg.

/3/   A képviselő-testület munkaterve szerint, de évenként legalább 6 ülést tart.

/4/   Soron kívüli ülés

       a/  A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban és  témában is összehívhatja, ha az indokolt.

b.)A képviselő-testület soron kívüli ülését össze kell hívni:

a képviselők egynegyedének, valamint a képviselő-testület bármelyik bizottságának,   illetve a kormányhivatal vezetőjének indítványára.

      c/  A b/ pontban meghatározottak alapján soron kívüli ülés összehívására vonatkozó  indítványt a javasolt napirend megjelölésével a polgármesternél kell írásban  előterjeszteni:

          - az előterjesztés alapján a polgármester a képviselő-testület összehívásáról 3 napon belül gondoskodik,

          - soron kívüli indítvány napirendjének megtárgyalása a soros képviselő-testületi ülés időpontjára is kitűzhető, elsőségi tárgyalással.

      d/ Soron kívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott:

            - a napirendi pont beterjesztéséről a levezető elnök gondoskodik. Az indítványozó a  soron kívüli ülés összehívását és az indítvány napirendre tűzését köteles előadni és      indokolni.

A képviselő-testület összehívásának rendje

4.§

/1/   A polgármester hívja össze a képviselő-testület üléseit a 3.§ /1/ bek. b/ pontjának   megfelelően.

/2/   A meghívó tartalmazza:

       - az ülés helyét és kezdésének időpontját,

       - a napirendi javaslatot az előadók megnevezésével.

/3/   A soros ülésre szóló meghívót az írásos előterjesztésekkel együtt az ülés előtt legalább 5.      napon, a soron kívüli ülésre szólót legalább 24 órával előbb ki kell küldeni.

/4/   A képviselő-testület ülésének időpontjáról, tárgyáról a község lakosságát értesíteni kell az alábbi módokon:

       a/ a polgármesteri hivatal hirdető tábláján,

       b/ a Közösségi Ház könyvtárában,

       c./település honlapján.

/5/   A képviselő-testület a községháza tanácskozó nagytermében tartja üléseit. Célszerűségi   szempontból kihelyezett képviselő-testületi ülés is tartható.

/6/   A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

       a/ Jászjákóhalma község önkormányzati képviselőit,

       b/ a jegyzőt,

       c/ a Polgármesteri Hivatal szakembereit,

       d/ a napirendi pontok előadóit,

       e./helyi kisebbségi önkormányzat elnökét,

       f/ akiket a polgármester vagy a képviselők javasolnak.

       ( b-e. pontig szereplők tanácskozási joggal vesznek részt a testületi ülésen.)

/7/   A /6/ bek. c/, d/ pontjában megjelöltek írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendhez        kapnak, amelyben érintettek, vagy melyhez meghívásuk kapcsolódik. Tanácskozási joguk   is csak e kérdések tekintetében van.

Az ülések nyilvánossága

5.§

/1/   A képviselő-testület ülése nyilvános.

Zárt ülés

6.§

/1/A képviselő-testület zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

/2/zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

 /3/zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

2. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS LEVEZETŐ ELNÖKE ÉS JOGKÖRE

7. §

/1/   /a/A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén az        alpolgármester, annak hiányában a korelnök.

       /b/A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége illetőleg tartós   akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testületi ülést.

/2/   Az ülés megnyitását követően számszerűen megállapítja a testület határozatképességét, javaslatot tesz a jegyzőkönyvet hitelesítők (két képviselő) személyére.

/3/   A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjeire, amelyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

/4/   Első napirendként a polgármester, illetve a téma illetékese tájékoztatást ad az előző ülést    követően tett fontosabb intézkedésekről, közérdekű eseményekről, lejárt határidejű        határozatok végrehajtásáról.

/5/   A polgármester minden előterjesztés és az azzal kapcsolatos határozati javaslat fölött   külön-külön vitát nyit, miután a felvetett kérdéseket megválaszolták.

      A vita lezárására a képviselő-testület bármelyik tagja javaslatot tehet, amelyről a testület            vita nélkül határoz.
       (A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.)
       Itt kerülhet sor a „személyes megjegyzés” elmondására annak, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával        kapcsolatban felmerült félreértéseket tisztázni.

/6/   Az ülés rendjének fenntartására a polgármester az alábbi jogkörrel rendelkezik:

       a/ felhívja a hozzászóló képviselő figyelmét, - aki eltért a tárgyalt témától - hogy térjen a                        tárgyra,

       b/ amennyiben a hozzászóló képviselő ezt nem teszi, figyelmezteti, ha

       c/ a figyelmeztetés eredménytelen, megvonja a képviselőtől a szót.
           Amennyiben a képviselő visszakéri a szót, a képviselő-testület - vita nélkül - dönt,             hogy visszaadja-e a szót, vagy sem.

       d/ rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testülethez méltatlan magatartást tanúsít, másokat                      sértően fogalmaz,

/7/   A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatot        egyenként bocsájtja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és    kiegészítő indítványról döntsenek.

/8/   A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, erről a képviselő-testület - vita nélkül - határoz.

/9/   A polgármester ismerteti a következő ülés tervezett időpontját, napirendjét, melyhez a     képviselők észrevételt tehetnek.

3. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSE. HATÁROZATKÉPESSÉG

8. §

8.§./a./ Ha a képviselő-testület ülésén a megválasztott képviselők több, mint fele nincs jelen, az ülés határozatképtelen.

/b/A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.”

Távollét

9. §

/1/   Igazoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki azt előzetesen a        Polgármesteri Hivatal illetékes ügyintézőjének bejelentette, vagy utólag igazolja.

Munkaterv

10. §

/1/   Az előre tervezett feladatok megfelelő előkészítése érdekében az önkormányzat        képviselő-testülete éves munkatervet készít és hagy jóvá.

/2/   A munkaterv-tervezet előterjesztése a polgármester feladata. A tervezethez szóban, vagy    írásban javaslatot kell kérni:

      a/  a képviselőktől,

       b/ a bizottságok elnökeitől,

       c/  a jegyzőtől.

/3/   A munkatervhez javaslatot tehet bármely jászjákóhalmi természetes és jogi személy.

/4/   A javaslatokat minden év október 30-ig kell a polgármesterhez írásban benyújtani.

/5/   A munkatervnek tartalmaznia kell:

       a/  az ülések tervezett helyeit, időpontjait,

       b/ az ülések nepirendjeit, azok előadóit,

       c/  meg kell jelölni azokat a témákat, melyek előkészítésével közmeghallgatást kell   tartani, vagy valamelyiket bizottság nyújt be, illetve amelyikhez bizottsági  állásfoglalást be kell terjeszteni,

       d/ a jelentések elkészítésének határidejét,

       e/  a meghívottak körét,

       f/  egyéb szervezési feladatokat.

A soros ülés napirendje

11. §

/1/   A képviselők a napirendek tárgyalása előtt tehetik meg interpellációjukat, melyeknek   megválaszolására a nyilvános ülés végén kerül sor.

/2/   A napirendi pontok tárgyalási sorrendje:

       a/  lejárt határidejű határozatokról szóló jelentés,

       b/ tájékoztató átruházott jogkörben tett intézkedésekről,

       c/  tájékoztató a két ülés közötti fontosabb eseményekről, intézkedésekről,

       d/ előterjesztések (jelentések, beszámolók, közérdekű bejelentések, javaslatok),

       e/  rendeleti javaslatok.

Előterjesztések

12.§

/1/   Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett,  a  képviselő, a képviselő-testület vagy    bizottsága, a polgármester, a jegyző által előzetesen javasolt:

      a/  rendeleti javaslat,

       b/ határozati javaslat,

       c/  beszámoló,

       d/ tájékoztató.

/2/   Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

       a/  a tárgyat és a tényállást

       b/ a lehetséges döntést - döntési alternatívákat

       c/  indokokat, a döntés várható hatásait, a javasolt döntés elmaradásának következményeit

       d/ a határozati javaslatot.

/3/   Az előterjesztés tárgyalásakor első javaslatként az illetékes bizottság álláspontját a

testülettel ismertetni kell.

Képviselői önálló indítványok

13. §

/1/   A képviselői önálló indítványt a polgármesternél kell az ülés napját megelőzően legalább          10 nappal, írásban beterjeszteni.

/2/   Az írásban be nem terjesztett képviselői indítvány napirendre tűzéséről a testület dönt.

/3/   Képviselői önálló indítványt bármelyik képviselő tehet.

/4/   A képviselő-testület akkor köteles napirendre tűzni a képviselői önálló indítványt, ha azt   még 3 képviselő támogatja.

Interpellációk

14. §

/1/   A képviselő-testületi ülésen a képviselő a

       a/  polgármestertől

       b/ jegyzőtől

       c/  bizottság elnökeitől

önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 8 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

/2/   Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik és külön dönt        erről a képviselő-testület is, ha az interpelláló a választ nem fogadja el.

/3/   Az interpelláció és a válasz elmondásának időtartama 3-3 perc.

Nem önálló indítvány

15. §.

/1/   Sürgősségi javaslat:

       a/  A polgármester, a bizottságok, a képviselő és a jegyző javasolhatják a képviselő-             testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását.

       b/ A sürgősségi indítvány kérdéseiben a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel             határoz.

/2/   Módosító javaslat:

       a napirendi javaslathoz és a határozati javaslathoz a polgármester, a bizottságok, a        képviselő és a jegyző módosító javaslatot tehetnek.

/3/   Bizottsági ajánlás:

       ha a képviselő-testület bizottsága hatáskörébe nem tartozó ügyben foglal állást, azt        ajánlásként terjesztik a képviselő-testület elé.

Kizárás a döntéshozatalból

16. §

/1/   A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját           az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes         érintettséget, melynek elmulasztása esetén a polgármester szóbeli figyelmeztetésben részesíti.

Felszólalás a képviselő-testületi ülésen

17. §

/1/   Ügyrendi felszólalás:

       a/  A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő 1 percre szót             kérhet, javaslatot tehet.

       b/ Az ügyrendi javaslat elhangzása után a jegyző véleménye alapján a testület vita nélkül              határoz.

/2/   Napirendhez kapcsolódó felszólalás:

       a/  a képviselők és az elnök a napirend során 2 alkalommal legfeljebb 5 percre,

       b/ a tanácskozási joggal rendelkezők a napirend során legfeljebb 3 percre kaphatnak szót.

/3/   Rendeletalkotás és határozathozatal előtti felszólalás:

       az előterjesztő és a kijelölt bizottság elnöke vagy előadója a rendelet alkotása és a        határozathozatal előtt 3 percben felszólalhat.

4. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT RENDELETE

18. §

       A képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok        rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati           rendeletet alkot.

19. §

/1/   A rendelet alkotását kezdeményezhetik:

       - a képviselő-testület tagjai,

       - a képviselő-testület bizottságai,

       - a jegyző.

/2/   A rendelettervezetet a jegyző készíti el és gondoskodik a rendelettervezetnek a        képviselőkhöz és az általa meghatározott érdekeltekhez történő eljuttatásáról.

/3/   A rendelettervezetet legalább 5 napra nyilvánosságra kell hozni, a helyben szokásos        módon közhírelni kell és ezt követően a tervezetet a testület elé terjeszteni.

Szavazás a rendeletről

20. §

       A képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a        rendelettervezet egészéről dönt.

Önkormányzati rendelet kihirdetése

21. §

/1/   Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

/2/   Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek        naprakészen-tartásáról a jegyző gondoskodik.

/3/ Az önkormányzati rendeletek és normatív határozatok kihirdetése, illetve közzététele a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján papíralapú példánnyal, illetve a honlapon történik meg.

5. FEJEZET

A SZAVAZÁS RENDJE

22. §.

/1/   A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

/2/   Szavazás előtt a jegyző - törvényességi kérdésben - észrevételt tehet.

/3/   Az ülés elnöke a napirend során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét határozati        javaslatokat egyenként bocsájtja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az         előterjesztésben szereplő tervezetekről, javaslatokról dönt a testület.

Határozathozatal

23. §.

/1/   Az egyszerű szótöbbséggel hozott határozathoz a jelenlévő képviselők több, mint felének            az egybehangzó szavazata szükséges.

/2/ Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata szükséges.

       Minősített többség szükséges:

       a/  rendeletalkotáshoz,

       b/ törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz, szervezetek kialakításához,

       c./ önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,

       d/ hitelfelvételhez,

       e/  kitüntetések, elismerő címek alapításához és adományozásához,

       f/  külföldi önkormányzattal való együttműködéshez,

       g/ önkormányzati képviselő kizáráshoz,

       h/ közterület elnevezéséhez, emlékműállításhoz,

       i/  intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez,

       j/  alkotmánybíróság előtti eljárás kezdeményezéséhez,

       k/ olyan ügyekben történő véleménynyilvánításhoz, amelyben a törvény az önkormányzat álláspontját előírja,

l/  szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,

m/ megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,

n/ törvényben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez,

o/ az SZMSZ 6.§./2/bekezdése szerinti zárt ülés elrendeléséhez

p/ az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához.

q/ képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés.

/3/   Szavazni személyesen kell.

/4/   A szavazás nyílt, vagy titkos.

/5/   A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza.

       a/  Nyílt szavazás történhet:

            - kézfelemeléssel

          - név szerinti szavazással.

       b/ Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az        elnök köteles a szavazást megismételni.

/6/   A képviselő-testület esetenként elrendelheti a név szerinti szavazást, melyre bármelyik       képviselő tehet javaslatot, és erről a testület vita nélkül dönt.

       A név szerinti szavazás esetén a jegyző egyenként olvassa a képviselők nevét, a        jelenlévők a nevük felolvasásakor „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak.

/7/   A szavazás eredményét a polgármester mindig számszerűen állapítja meg és kihirdeti a     határozatot.

/8/   A hozott határozatokról a jegyzőkönyvi kivonatot kell küldeni az érintetteknek.

/9/   Titkos szavazás

a.)  Alpolgármester választása.

b.) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, továbbá önkormányzati, ható-sági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor, illetve a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor.

c.) A titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.

d.) Titkos szavazásnál 3 tagú szavazatszámláló bizottságot kell választani, mely 1 elnökből és 2 tagból áll.

A jegyzőkönyv

24. §.

/1/   A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

/2/   A jegyzőkönyv tartalmazza:

       a/  az ülés helyét, időpontját,

       b/ a megjelent képviselők nevét,

       c/  az ülésre, illetve az egyes napirendi pontok tárgyalásához meghívottak nevét,

       d/ az elfogadott napirendet,

       e/  napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és a felszólalók nevét, a kérdések,                    szóbeli előterjesztések, hozzászólások lényegét,

       f/  a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,

       g/ a határozathozatal módját,

       h/ a rendeletek, határozatok szövegét, feltüntetve a szavazás eredményét,

       i/  szükség esetén az elnök rendfenntartás érdekében tett intézkedéseit,

       j/  szüneteket,

       h/ az ülés bezárását.

/3/   A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékleteit képezik:

       a/  meghívó,

       b/ írásos előterjesztések, képviselői önálló indítványok, interpellációk, nem önálló             indítványok,

       c/  a név szerinti szavazásról készült névsor.

/4/   A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

/5/   A képviselő-testület a jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző, valamint két választott        hitelesítő írja alá.

/6/   A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül az önkormányzat honlapján nyilvánosan közzé kell tenni.

/7/   A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület üléseinek        jegyzőkönyveibe a Polgármesteri Hivatalban és a Közösségi Ház könyvtári        olvasótermében.

/8/   A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a polgármester titkos iratként kezeli.

6. FEJEZET

LAKOSSÁGI FÓRUMOK

25. §.

/1/   A lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása érdekében évente egyszer           - vagy szükség szerint közmeghallgatást kell tartani, melynek megszervezése a polgármester          feladata.

/2/   A falugyűlésen tájékoztatást kell adni az önkormányzat tevékenységéről, a fontosabb        községpolitikai célkitűzésekről, feladatokról és azok végrehajtásáról.

/3/   Különböző fórumok tartásáról, a helyi egyesületekkel, lakossági önszerveződő        közösségekkel való kapcsolattartás formáiról az önkormányzat éves munkatervének        jóváhagyásakor dönt.

/4/   A képviselő-testület ülésén évente legalább egy alkalommal lehetőséget kell biztosítani a    „közmeghallgatásnak”, ahol az állampolgárok és a helyi szervezetek előterjeszthetik           közérdekű kezdeményezésüket, javaslataikat. A „közmeghallgatás” időpontjának       kitűzéséről a polgármester gondoskodik.

/5/   A képviselők kötelesek részt venni a testület által összehívott lakossági fórumokon.

7. FEJEZET

A KÖZSÉGI KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA

26. §

/1/   Képviselők jogait és kötelességeit az önkormányzati törvény szabályozza.

       Munkaidőben végzett testületi tevékenysége idejére munkahelyén fel kell menteni a        munkavégzés alól.

/2/   A kiesett munkabért és egyéb költségeit az önkormányzat költségvetéséből kell        megtéríteni, esetenkénti elszámolással.

/3/   Megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.

/4/   Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának az intézkedését,

       melyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.

/5/   Köteles részt venni a képviselő-testület munkájában.

/6/ A képviselő-testület a polgármesternek, bármely települési képviselőnek a javaslatára a települési képviselők közül tanácsnokokat választhat. A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását.

8. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

27. §.

/1/   A képviselő-testület bizottságai:

       a/  Pénzügyi-Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság

       b/ Kulturális, Oktatási, Sport, Ifjúsági, Szociális és Egészségügyi Bizottság.

/2/   A bizottságokat - amik legalább 3 főből állnak - a képviselőtestület választja meg úgy, hogy azok tagjainak több, mint fele, illetve elnöke az önkormányzati képviselők közül kell, hogy kikerüljön.  Egy képviselő több bizottság tagjává is választható. A bizottságok elnökeit saját képviselőtagjaik közül a bizottságok választják meg.

/3/   A bizottságba a szolgáltatást nyújtó, és az ágazatilag illetékes más szervek jelölhetnek,     illetve javasolhatnak nem önkormányzati képviselő személyeket.

/4/   Meghatározott feladatok végzésére a bizottságok ideiglenes bizottságot hozhatnak létre     tagjaikból.

/5/   Ideiglenes bizottságot a képviselő-testület is létrehozhat. Tagjait és összetételét az adott    feladathoz kell megválasztani.

Az önkormányzat bizottságainak általános feladatai

28. §

/1/   Valamennyi bizottság általános feladata

       a/  működési körébe tartozó jogszabályok, önkormányzati rendelkezések megismerése,             végrehajtásuk ellenőrzése,

       b/ működési körébe tartozó önkormányzati rendelet-tervezetek, tervek, programok             véleményezése, az előkészítésükben való közreműködés,

       c/  a polgármesteri hivatal és a nem önkormányzati szervek tevékenységének                       összehangolása,

       d/ amire a képviselő-testület, vagy a polgármester esetenként felkéri,

       e/  az éves pénzügyi terv megtárgyalása.

Az egyes bizottságok sajátos feladatai

29. §

/1/ Pénzügyi-Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság

         A képviselő-testület ülésére az alábbi előterjesztések csak a bizottság állásfoglalásával           együtt nyújthatók be:

         a/           az éves pénzügyi terv,

         b/           az éves pénzügyi terv módosítása,

         c/           az éves pénzügyi terv végrehajtásáról készült zárszámadás,

         d/           a helyi adók megállapítására, mértékére vonatkozó javaslat,

         e/           az önkormányzat anyagi alapjai terhére más szerveknek juttatott támogatás,

         f/            javaslat a polgármester bérfejlesztésére és egyéb juttatására,

         g/           minden pénzügyi kihatású döntés,

         h/           vagyonnyilatkozatok vizsgálata,

         i/             összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálása,     

         j/           munkahelyteremtő beruházásokra, azok támogatására vonatkozó javaslat,

         k/           más önkormányzatokkal gazdasági társulás létesítésének előkészítése,

         l/            önkormányzati tulajdon elidegenítésére javaslat.

m/          épített és természeti környezet védelme

n/           helyi közutak és közterületek fenntartása és fejlesztése

o/           műszaki, kommunális ügyek

p/           köztisztasági kérdések és közszolgáltatások

q/           közlekedési, vízügyi témakörök

r/            balesetelhárítási, bűnmegelőzési, közbiztonsági előterjesztések

s/            ipari, kereskedelmi, szolgáltatási, vállalkozási célkitűzések

t/            településfejlesztés és területrendezés

u/           méltatlansági eljárás

         A községet érintő kérdéseken belül foglalkozik az önkormányzat műszaki, kommunális, lakásépítési, építési, közlekedési, vízügyi, balesetelhárítási és kislakásépítési szakágazatokkal kapcsolatos tervezésekkel, célkitűzésekkel. Közreműködik az ipar, a kereskedelem és az élelmiszergazdasági tervek, célkitűzések előkészítésében, véleményezi azokat és ellenőrzi az abban foglaltak végrehajtását. Segíti és koordinálja a vállalkozásokat.

        Segíti a településfejlesztést, a településrendezést, az épített és természeti környezet védelmét, a helyi közutak és közterületek fenntartását, továbbá felelős a település tisztaságának biztosításáért.

       (2) Kulturális, Oktatási, Sport, Ifjúsági, Szociális és Egészségügyi Bizottság

         Figyelemmel kíséri az óvodai, az alapfokú oktatási és napköziotthon, illetve gyermekélelmezési ellátást, a szociális helyzetükből eredően rászorult személyek, családok pénzbeli és természetbeni ellátását.

       Segíti és támogatja a rendszeres és alkotó művelődési közösségeket, klubokat. Kiemelt           figyelemmel kíséri a helytörténeti gyűjtemény sorsát.

       Javaslatot tesz:

• Az Önkormányzati óvodák és általános iskola működésével kapcsolatos kérdésekben.
• Foglalkozik minden olyan kérdéssel, amelynek megvizsgálását, véleményezését az önkormányzat testülete, vagy a bizottság fontosnak tart, továbbá a szolgáltatást igénybevevők részéről érkezett bejelentésekkel is.
• a helyi sportfeladatokra, előkészíti a sportfejlesztési célkitűzéseket,
•  a testnevelés, a diáksport, a szabadidő sport, a verseny- és élsport, az utánpótlás nevelése, a természetjárás, valamint a turizmus fejlesztésének támogatására,
• sportegyesület létesítésére, szétválására, egyesülésére.”

       Ellenőrzi és vizsgálja:

       Az ifjúság életkörülményeit, különösen az egészségügyi, oktatási, pályaválasztási és        lakáshoz juttatás feltételeit.

       A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos kérdéseket, megoldásukra javaslatot        dolgoz ki.

       Kapcsolatot tart az iskolával, az ifjúságvédő intézetekkel,  az óvodával.

       A bizottság állásfoglalásával terjeszthető a képviselő-testület elé:

       - intézmény létesítésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával összefüggő        javaslatok,

       - az önkormányzat oktatási, kulturális, közművelődési intézményei vezetőinek                   kinevezésére vonatkozó személyi javaslatok.

       Közreműködik:

         A lakosság életmódjának korszerűsítésében, sportnapok, sporthétvégék, más tömegsportok szervezésében.

         A szociális támogatásokban döntést hoz.

       Véleményezi:

• a szociálpolitikai feladatokra fordítandó pénzügyi fedezet megállapítását,
• szociális illetve egészségügyi intézmény létesítését, megszüntetését, működési körének módosítását, feladatának megváltoztatását, átszervezését,
• a szociális, illetve egészségügyi intézmény vezetőjére vonatkozó javaslatot.

A bizottságok működése

30.§

/1/   A bizottságok működésük részletes szabályait maguk állapítják meg.

       A bizottságok éves munkaterv alapján dolgoznak, évente legalább 4 alkalommal, illetve szükség szerint tartanak ülést. Minden feladatkörükbe tartozó határozati javaslatot meg-
       tárgyalnak.

       A bizottságot össze kell hívni:

• ha a képviselő-testület elrendeli,
• ha a bizottsági tagok 1/3-a napirendi javaslattal indítványozza,
• ha a polgármester kezdeményezi.

  A bizottság ülését az elnök hívja össze. A bizottság tagjainak és a képviselőtestület    minden tagjának
írásbeli meghívót kell küldeni a napirendi javaslatok előterjesztéseivel együtt. A bizottsági ülésen a képviselőtestület nem bizottsági tagjai és a meghívottak tanácskozási joggal vesznek részt. Az ülés nyilvános.. A nyilvános ülést közzé kell tenni a honlapon kell.

  A bizottság üléseit az elnök vezeti. A bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A         jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és titkára írja alá.

  A bizottságok működéséért, feladatainak ellátásáért a bizottság elnöke a felelős. A bizottság ügyviteli teendőjét a bizottság elnökének egyetértésével a bizottság titkára látja el, a  titkár a jegyzőkönyvvezető is egyben.

A bizottságok javaslataival kapcsolatos feladatok

31.§.

/1/   A Polgármesteri Hivatal:

       a/  segíti, hogy a bizottságoknak a képviselő-testülethez intézett javaslatait a legköze-
            lebbi ülésen megtárgyalják,

       b/ az egyéb, nem a Polgármesteri Hivatalhoz intézett bizottsági javaslatokat az illetékes
            szervezetek vezetőihez eljuttatják és közreműködnek a válasz elkészítésében,

       c/  tájékoztatják a bizottságok elnökeit a szervezetek vezetőinek válaszáról. A feladatkö-
            rükhöz kapcsolódó bizottságok javaslatairól nyilvántartást vezetnek és a javaslatok                   megvalósítását figyelemmel kísérik, ellenőrzik.

       Ha a bizottság javaslatának címzettje a Községi Polgármesteri Hivatal, a jegyző köteles a
       bizottság javaslatát megvizsgálni, a szükséges intézkedést megtenni és arról a bizottság
       elnökét a javaslat megtételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül tájékoztatni. A jegyző köteles           tájékoztatni a bizottságokat a javaslat végleges elintézéséről is.

       Ha a bizottság javaslata jogszabályellenes, a jegyző köteles azt a véleményével a képvise-
       lő-testület legközelebbi ülése elé terjeszteni.

9. FEJEZET

A polgármester

32. §.

/1/   A polgármester általános feladatai:

       a/  gondoskodik az önkormányzat demokratikus működéséről; a döntéselőkészítésbe be-
            vonja a lakosság minden rétegét, széleskörű nyilvánosságot biztosít.

       b/ a település, a közszolgáltatások fejlesztése,

       c/  a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel való kapcsolat-
            tartás, együttműködés.

/2/   A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

       a/  képviseli az önkormányzatot a ráruházott jogok szerint,

       b/ összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,

       c/  segíti a képviselők bizottsági munkáját,

       d/ az önkormányzati rendeleteket, a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvet - a
            jegyzővel együtt - hitelesíti.

/3/   A bizottságok munkájával összefüggő jogai:

       a/  indítványozhatja a bizottságok összehívását,

       b/ felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testü-
            let határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.

/4/   A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a     képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.

/5/   A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében i-
       rányítja a hivatalt. A polgármester:

       a/  a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.

       b/ dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörök-
            ben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja.

       c/  a jegyző javaslatára előterjeszti a hivatal belső szervezeti tagozódásáról, munkarendjé-
            ről, valamint ügyfélfogadási rendjéről szóló javaslatát.

       d/ a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

       e.)gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében, valamint az  egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében, illetve az Önkormányzat által foglalkoztatott közalkalmazottak felett.

/6/   A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja,
       ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A
       kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a be-
       nyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

Alpolgármester

33. §

/1/   A képviselő-testület - a saját tagjai közül - a polgármester javaslatára, titkos szavazással a
       polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

/2/   Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

/3/   A megválasztott alpolgármester társadalmi megbízatásként végzi feladatait.

/4/   A polgármesteri teendőket az alpolgármester látja el abban az időszakban, amikor a pol-
       gármester hosszabb ideig akadályoztatva van.

       Tevékenységére megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

Jegyző

34.§

/1/A polgármester – pályázat alapján határozatlan időre – nevezi ki a jegyzőt, a jegyző javaslatára az aljegyzőt. A jegyzői és az aljegyzői kinevezés vezetői megbízásnak minősül, alkalmazni kell rá a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vezetői megbízásra vonatkozó rendelkezéseit.

/2/   A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát.

       A jegyző

       a/  gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

       b/ a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét. Gyakorolja a
            munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A
            kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásá-
            hoz, jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester   egyetértése szükséges;

       c/  döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

       d/ dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

       e/  tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és bizottságainak ülésein;

       f/  dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

/3/   A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságának és a polgármesternek, ha
       a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

/4/   Önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatai:

       a/  kezdeményezheti rendelet alkotását;

       b/ a polgármesterrel együtt aláírja az önkormányzati rendeleteket;

       c/  gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről.

/5/a./A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a hivatal megfelelő képesítésű dolgozói végzik a helyettesítést.

   b./Amennyiben az a.)ponti szabályozás nem valósítható meg, akkor helyettesítő jegyző  kijelölését kéri az önkormányzat a Kormánymegbízottól.

10. FEJEZET

POLGÁRMESTERI HIVATAL

35. §

/1/   A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre „Polgármesteri Hivatal” elnevezéssel.

/2/   A hivatal feladata:

       a/  előkészíti a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati ügyeket;

       b/ végrehajtja a ráháruló önkormányzati döntéseket ;

       c/  végzi a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat;

       d/ ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat.

/3/   A Polgármesteri Hivatal a helyi kisebbségi önkormányzat működésével kapcsolatos        feladatai:

       a./kérésre biztosítja a kisebbségi önkormányzat testületi működésének                             feltételeit és ellátja az ezzel kapcsolatos teendőket, így különösen a kisebbségi        önkormányzat testületi működésének rendjéhez igazodó helyiséghasználatot, a postai,    kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, ideértve az ezzel járó költségek        viselését is.

       b./A kisebbségi önkormányzat a testületi üléseiről 4 példányos jegyzőkönyvet vezet.

       c./Rendelkezésre bocsátja a kisebbségi önkormányzat munkájához szükséges                  jogszabályokat.

       d./A kisebbségi önkormányzat által jóváhagyott költségvetés alapján             ellátja a     gazdálkodással kapcsolatos feladatokat.

       e./Vezeti a kisebbségi önkormányzat költségvetési számláját és kezeli a               házipénztárát.

11. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

36. §

       Az önkormányzat költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával
       kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéstől egyrészt elkülönül,

       másrészt az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik.

       A képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendelet állapítja meg.

/1/   Az önkormányzat az éves költségvetés jóváhagyásával is végzi gazdasági tevékenységét.

/2/   Az éves költségvetést (gazdálkodást) a Polgármesteri Hivatal készíti el, és a polgármester

       terjeszti a képviselő-testület elé.

/3/   A költségvetés tervezetében először a törvényben, vagy önkormányzati rendeletben köte-
       lezően előírt önkormányzati feladatok megvalósítását kell kidolgozni, ezek után kell java-
       solni további, még vállalható feladatokat.

/4/   a/  Számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit.

       b/ Meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait.

       c/  Be kell mutatni a felmerült igényeket, ezek kielégítésének változatait.

       d/ A testület elé terjesztés előtt a bizottságok tárgyalják meg a költségvetési (gazdálko-
            dási) tervezetet, és megállapításaikat, javaslataikat ismertetik a képviselő-testület előtt.

/5/   A költségvetési törvény értelmében, a gazdálkodási évet követően a polgármester előterjeszti a zárszámadást a képviselő-testület elé. (Beszámol az előző évi pénzügyi- gazdálkodási terv       végrehajtásáról.)

Az önkormányzat vagyona

37. §

/1/   Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgyaktól
       elkülönítve kell nyilvántartani. A nyilvántartás módját a jegyző határozza meg.

/2/   A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomké-
       pes.

       a/  Forgalomképtelenek: a helyi közutak és műtárgyaik, a terek és parkok.

       b/ Korlátozottan forgalomképesek: a közművek, az intézmények és a középületek.

/3/   Az előző bekezdésben felsorolt törzsvagyon körének bővítéséről a képviselő-testület        külön rendeletet hoz.

/4/   Meghatározott vagyontárgy, vagy vagyoni része elidegenítéséről, vállalkozásba bevi-    teléről, illetve más célú hasznosításáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

Az önkormányzat bevételei

38. §

/1/   Az önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg a gazdálkodás formáit és a pénz-
       ügyi előírások keretei között önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat.

/2/   Az önkormányzat a helyi adókról szóló törvény keretei között külön rendeletben állapít
       meg és vet ki adókat.

       Az éves költségvetésben fel kell tüntetni az adott évre vonatkozó adótételeket.

12. FEJEZET

                                                 KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

39. §

/1/   A településen közvetlenül választott roma nemzetiségi kisebbségi önkormányzat jött létre.

/2/   A kisebbségi önkormányzat önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű        nyilvánosságot teremtve, óvja a kisebbség kultúráját, hagyományait, gondoskodik ezek       fejlesztéséről, erősítéséről.

/3/   A kisebbségi önkormányzat szervezeti és működési rendjét a kisebbségi önkormányzat            képviselőtestületi határozata szabályozza.

40. §     

/1/   A községi képviselőtestület az önkormányzat vagyonából a Jászjákóhalmi Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére vagyont nem különített el.

/2/   A működéshez szükséges pénzügyi források megállapításáról és felhasználásának        módjáról az éves költségvetési rendeletében dönt a képviselőtestület.

/3/   A községben a romáknak sem védett műemlékei, sem emlékhelyei nincsenek.

13. FEJEZET

ZÁRÓ- ÉS HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

41. §

/1/   A Szervezeti és Működési Szabályzat a kihirdetése napján lép hatályba.

/2/   A kihirdetés napján hatályát veszti az 1/1995.(I.30.)sz.  sz. önkormányzati rendelet.

                  Terjéki Tünde                                                            Botlik Tiborné         

                   polgármester                                                           helyettes jegyző