a) a helyi építészeti, természeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával; (ld. II. fejezet)

b) a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásával; (ld. III. fejezet)

c) a területi és egyedi építészeti településképi követelmények meghatározásával; (ld. IV. fejezet 13. § - 24. §)

d) a helyi védelemben részesülő épületekre vonatkozó követelmények ismertetésével (ld. IV. fejezet 17.-19. §)

e) táj- és természetvédelemmel érintett értékekre, területekre vonatkozó követelmények ismertetésével (ld. IV. fejezet 20. §)

f) az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére, a reklámokra, reklámhordozókra, információs célú berendezésekre és információs kiegészítő elemek elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények megadásával, (ld. IV. fejezet 21. § - 24. §)

g) a településkép-érvényesítési eszközök (településkép-védelmi tájékoztatás, szakmai konzultáció, településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, településképi kötelezés és településképi bírság szabályozásával; (ld. V. és VI. fejezet)

h) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával. (ld. VII. fejezet)

a) környezetéhez, a településképhez, a táji környezethez alkalmazkodik,

b) a település építészeti karakterét, meglévő formakultúráját megőrzi, tiszteletben tartja.

a) meghatározása és dokumentálása,

b) védetté nyilvánítása és nyilvántartása,

c) megőrzése és megőriztetése,

d) lakossággal történő megismertetése.

a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal),

b) utcavonalvezetés,

c) településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet,

d) a településkép (külső, belső településkép, utcakép, utcakép részlet),

e) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),

f) településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen).

a) az építmény vagy együttese egészére, a hozzá tartozó kerítésre, kapuzatra,

b) az építmény valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés, homlokzati minta stb.),

c) tömegformálásra,

d) homlokzati kialakításra,

e) az építményhez tartozó földrészletre, annak burkolatára és a telek jellegzetes növényzetére,

f) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor, emlékmű védelmére,

g) egyedi tájérték védelmére,

h) utcabútorra.

a) a település történetének hiteles, egyedi, értékes dokumentuma,

b) kortörténeti jellege az esetleges átalakítások mellett is meghatározó módon érvényesül, és az esetleges károsodás ellenére javítható, helyreállítható – az értékek megsemmisítése nélkül,

c) fenntarthatóan hasznosítható,

d) értékvizsgálata elkészült.

a) egyedi építmények és természeti értékek esetén:

b) településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes, helyi jelentőségű természetvédelmi terület esetén:

a) a kezdeményezés előzetes értékelése,

b) az értékvizsgálat és az értékvizsgálati dokumentáció vagy a védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény alapján a helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló javaslat megfogalmazása,

c) a Képviselőtestület döntésének előkészítése.

a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell,

b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel,

c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik,

d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.

a) a védett értékek megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

b) a tulajdonos nevét, címét,

c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész),

d) a kezdeményezés indoklását helyszíni fotókkal dokumentálva.

a) a bontani vagy átalakítani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) az értékvédelmi dokumentáció szerint védett értéket nem hordoz, és

b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható, azok megőrzése változatlanul biztosított marad,

c) a védett elem részleges bontására műszakilag indokolt, veszély elhárítása érdekében történik, és visszaépítési kötelezettséggel kerül rá sor.

a) Kákics belterülete

b) Kákics erdő-, szántó- és legelőterülete

a) új épületek elhelyezésénél, a telek beépítésének ütemezésénél figyelembe kell venni a későbbi fejlesztési lehetőséget is,

b) új épületet úgy kell elhelyezni, hogy az a szomszédos ingatlanok és az ingatlanokon álló építmények rendeltetésszerű használatát ne akadályozza, azok állagát ne veszélyeztesse, benapozásának, kilátásának és megközelítésének zavartalansága biztosított legyen, a környezetre káros hatást ne fejtsen ki, és a felszíni vizek elvezetése biztosított legyen,

c) amennyiben az előkert mérete egyértelműen meghatározható jellemző, és egyben utcaképileg is meghatározó, úgy az új lakóépületek telepítésénél, ill. a meglévők utcafronti bővítésénél az utcában kialakult épületelhelyezést (pl. fűrészfogas elhelyezés) követni kell, a kialakult előkert megtartásával,

d) a települést északon határoló közút mentén levő illetve a később kialakuló beépítéseknél figyelemmel kell lenni az utca másik oldalán levő szalagtelkes illetve szabadonálló beépítésű térfal meglétére, az új épületek elhelyezésénél ezekhez is illeszkedni kell, településképi szempontból fontos, hogy építészeti térfal-jelleg alakulhasson ki,

e) a kialakult Kákicsi egységes karakter megőrzése érdekében csak olyan új építmények építhetők, amelyek illeszkednek a terület történeti hagyományaihoz, a beépítés karakteréhez, a kialakult előkerti adottságokhoz, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük követelményeihez,

f) észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként,

g) kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az utcasoron kialakultnak megfelelően a nyugati oldalhatárhoz igazodjon,

h) a Petőfi Sándor utca 46 és 52 helyrajzi számú telkek északi telekhatárától déli irányban az épületek bővítése, elhelyezése az utcafronton történjen, mert településképi szempontból fontos, hogy építészeti térfal-jelleg alakulhasson ki e településkaraktertől elütő szélességű telkeken.

a) a meglévő, oldalhatáros, utcára oromfalas épület hajlított házként való utcafronti bővítését az előkert jellemző vonalára kell telepíteni,

b) a meglévő, oldalhatáros, utcára oromfalas lakóépület keresztszárnnyal való bővítésénél a keresztszárny telepítési vonala az utcafronttól legalább 5 m, és a keresztszárny szélessége ne legyen nagyobb, mint a főépület szélessége,

c) különálló új lakóépületet a meglévő lakóépülettel azonos oldalhatárra kell telepíteni az építési helyen belül,

d) üres telken új építésű, utcára oromfalas épület, vagy utca fele hajlított ház telepítési vonalát a településen kialakult előkert mérete és alakja határozza meg,

e) amennyiben 2 főépület van a telken, az egyiknek mindenképp a meghatározó előkertű utcafronton kell lennie,

f) a kialakult szabadonálló beépítésű lakóépület esetén új épületet az építési helyen belül a lakóépület takarásában, azzal illeszkedő egységet képezve kell építeni.

a) általános telepítési szempontok:

b) garázs építése, vagy kialakítása:

c) gazdasági épület átalakítása vagy új építése:

a) az Értékleltárban és a Településarculati Kézikönyvben szereplő helyileg védett valamint a település országosan védett építményeinek, példáinak utcaképben megjelenő karakterjegyeit minden építési tevékenység esetében kötelező figyelembe venni (tömegarány, magasságok, nyílászárók, homlokzati díszek, párkányok, téglaarchitektúra),

b) az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék,

c) a területen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes - elsősorban egyedi tervezésű - építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően alakítottak ki,

d) az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét részleges átalakítás vagy átfestés esetén is meg kell őrizni,

e) az utcára néző oromfalas homlokzatokon, nyílászárócsere esetén az eredeti arányokat tükröző, két különálló ablakot kell elhelyezni,

f) a közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges, de a helyi védett épületek telekszélességében a védett épületet szabadon kell hagyni.

a) a meglévő vagy új lakóépülettel, a községben kialakult oldalhatáron egybeépülő, az oldalhatárral párhuzamos gerincű, magastetős, a lakóépülettel azonos szélességű új gazdasági épület csak a főépülettel azonos eresz- és gerincmagassággal épülhet,

b) a meglévő vagy új lakóépülettel a községben kialakult oldalhatáron egybeépülő, az oldalhatárra merőleges gerincű, magastetős, legfeljebb 8 méter szélességű új gazdasági épület csak a főépülettel azonos eresz- és gerincmagassággal épülhet,

c) a meglévő vagy új lakóépülettől különálló, a községben kialakult oldalhatáron épülő, az oldalhatárral párhuzamos gerincű, magastetős, legfeljebb 8 méter szélességű új gazdasági épület gerincmagassága legfeljebb 9 méter lehet,

d) a meglévő vagy új lakóépülettől különálló, a községben kialakult oldalhatáron épülő, az oldalhatárra merőleges gerincű, magastetős, a községben kialakult oldalhatárra épülő, legfeljebb 10 méter szélességű új gazdasági épület gerincmagassága legfeljebb 9 méter lehet,

e) a csarnok jellegű, nem magastetős, a községben kialakult oldalhatáron épülő, az oldalhatárral párhuzamos gerincű, legfeljebb 15 méter szélességű új gazdasági épület gerincmagassága legfeljebb 9 méter lehet,

f) az utcára merőleges gerincű lakóépületek legmagasabb pontja, gerincmagassága legfeljebb 8 m lehet,

g) az utcával párhuzamos gerincű új, különálló lakóépület gerincvonala legfeljebb 10 m lehet,

h) az utcára merőleges gerincű, keresztszárnnyal bővített épületrész ereszmagassága és gerincmagassága azonos legyen a főépületével,

i) a település helyi védett épületei esetében, amennyiben a védettségi állapotban változás következne be, az épület részleges elbontása után a bővített lakóépület esetén a védett épület eredeti magasságához képest legfeljebb 1 m-rel emelhető a gerincmagasság,

j) a helyi védett lakóépületekkel közvetlenül szomszédos telkek főépületeinek párkány- és gerincmagassága a helyi védett épületétől legfeljebb 1 m-rel térhet el,

k) az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon, és a szomszédos épületek párkány- és gerincmagassága egymáshoz képest legfeljebb 1 m-rel térhet el,

l) Kákics belterületén legfeljebb földszint + tetőteres épület létesíthető.

a) közterület-alakítási tervet a 3. sz. melléklet szerint kijelölt területre kell készíteni a teljes infrastruktúra, a településképi szempontból meghatározó terület, valamint a közterületet közvetlenül határoló telkek beépítésének és az országosan védett műemlékek valamint a helyi egyedi védett épületek figyelembevételével,

b) a gyalogutak megújítása fontos a rendezett utcakép eléréséhez, ezért jó vízáteresztő képességű, könnyen javítható, kiselemes burkolattal, tájbaillő, nem hivalkodó színben kell azokat elkészíteni,

c) utcaszakaszonként legalább, egységes megjelenést biztosító fajösszetételű fasorokat kell alkalmazni, a közművek figyelembevételével.

a) időtálló, minőséget képviselő,

b) természetes (pl. kő, tégla, fa),

c) nem telített (telített = tiszta, élénk, tüzes, telt, határozott, ragyogó, erős, intenzív, harsány, rikító) és környezetével harmonizáló földszínű anyagok, festések, mázolások,

d) tetőfedés esetén a hagyományos anyagú és színezésű (téglaszín, vörös) égetett agyagcserép, valamint a korcolt sima felületű fémlemezfedés a megengedett,

e) terepszint alatti építmény, pince csak épített szerkezettel alakítható ki, amely könnyen elbontható, környezetbarát megoldás,

f) az egyes épületek egységes megjelenését biztosítandó, az adott épületen csak összhangban álló építőanyagok használata (tetőfedés, homlokzatképzés stb.), és egységes színezés a megengedett.

a) egy telken belül a különböző funkciójú épületek egymással nem harmonizáló kialakítása,

b) homlokzatképzésnél, tetőfelület kialakításánál - nem alkalmazhatók:

c) nyílászáróknál nem alkalmazhatók:

d) utcafronti kerítésnél nem alkalmazható anyagok, szerkezetek:

a) építészeti minőséget tükröző, funkciójának logikusan megfelelő, egyszerű tömegformálás a megengedett,

b) amennyiben a telek utca felé eső építési helyén belül új épületet helyeznek el, annak tömege – akár oromfalas, akár hajlított ház – nem lehet kisebb az eredetileg ott volt főépületnél, vagy a két szomszédos épület tömegénél, és a településre jellemző utcai tömegnél sem,

c) az utcára merőleges gerincű új lakóépület (főépület) szélessége nem lehet nagyobb, mint 8,0 m,

d) amennyiben keresztszárny épül, annak szélessége nem haladhatja meg a főépület szélességét, a nyeregtető hajlásszöge, színe, anyaga nem térhet el a főépületétől, s nem lehet aszimmetrikus,

e) új építés, vagy új tető létesítése esetén nem megengedett a közvetlenül szomszédos tetőjellemzőktől való lényeges eltérés (gerincvonal vezetése, iránya, tetőhajlásszög, gerincmagasság), de megengedett a hajlított házra jellemző tetőforma használata,

f) a meglévő vagy új lakóépülettel, a községben kialakult oldalhatáron egybeépülő, oldalhatárral párhuzamos gerincű, magastetős új gazdasági épület szélessége nem térhet el a főépület alaprajzi szélességétől,

g) a meglévő vagy új lakóépülettel a községben kialakult oldalhatáron egybeépülő, oldalhatárra merőleges gerincű, magastetős, új gazdasági épület szélessége nem lehet nagyobb, mint 8 méter,

h) a meglévő vagy új lakóépülettől különálló, a községben kialakult oldalhatáron épülő, oldalhatárral párhuzamos gerincű, magastetős új gazdasági épület szélessége nem lehet nagyobb, mint 8 méter,

i) a meglévő vagy új lakóépülettől különálló, a községben kialakult oldalhatáron épülő, oldalhatárra merőleges gerincű, magastetős, a községben kialakult oldalhatárra épülő új gazdasági épület szélessége nem lehet több, mint 10 méter,

j) a csarnok jellegű, nem magastetős, a községben kialakult oldalhatáron épülő, oldalhatárral párhuzamos gerincű új gazdasági épület szélességi mérete nem lehet több, mint 15 méter,

a) mind az utcával párhuzamos, mind az utcára merőleges gerincvonalvezetés használata megengedett, de az új épület gerincvonalvezetése nem térhet el a két szomszédos tetőétől, vagy ha azok eltérőek, akkor az utcaszakaszra jellemző gerincvonalvezetéstől,

b) megengedett a hajlított házra jellemző tetőforma használata is, valamint az orom- és tűzfal kialakítása is,

c) a településképbe és az épület egészéhez nem illeszkedő tetőfelépítmény nem építhető,

d) új főépület, lakóépület, valamint átalakítás esetében manzárdtető, sátortető és lapostető nem, de a hagyományok szerinti kontyolás és fióktetők alkalmazása megengedett, valamint oromfal és tűzfal is építhető,

e) főépület, lakóépület esetében a magastető tetőzetének hajlásszöge nem lehet 35° alatt, vagy 45° felett, és a tető két oldalának hajlásszöge, gerincmagassága nem térhet el egymástól,

f) álló tetőfelépítmény az utcával párhuzamos gerincű épület utcára néző tetőfelületén nem lehet,

g) az udvarra néző tetőfelületen a tetőfelépítmények, álló tetőablakok vízszintes mérete legfeljebb 2 méterig megengedett, több tetőablak a tető teljes hosszának legfeljebb ¼-ét foglalhatja el,

h) az előtetőkre vonatkozó követelmények:

a) síktáblás napelemeket, napkollektorokat nem lehet a tető síkjával szöget bezáróan elhelyezni,

b) síktáblás napelemeket, napkollektorokat a tető síkjában nem lehet úgy elhelyezni, hogy a berendezés tartószerkezete a napelem, napkollektor felülete alól kilógjon,

c) egy tetőfelületen tiltott az elemeknek a nem összefüggő, nem szabályos téglalap kontúrban történő elhelyezése, de megengedett az egyirányú, álló vagy fekvő elrendezés,

d) a lakóépület tetősíkjának legfeljebb 30 %-át fedheti be a napkollektor-mező,

e) az utcára merőleges gerincű tetősík esetén, a tetőn az épület utcai homlokvonalától számított 5,0 méteren belül napkollektor, napelem nem helyezhető el,

f) az utcával párhuzamos gerincű tetőn, az utca felöli tetősíkon napelem, napkollektor nem helyezhető el,

g) a napkollektoros, napelemes tetőfelület széleitől számított 50 cm-es sávon belül nem lehet napelem, napkollektor,

h) kontyolt tetőfelületen, csonkakontyon napelem, napkollektor nem helyezhető el,

i) a teljes felületen megengedett a napelemes cserép alkalmazása, de kisebb felület fedése esetén a tetőfelület anyagával és színével összhangba hozva.

a) a falfelületek és a nyílászárók felületeinek aránya az utcai homlokzaton nem lehet eltérő a településre jellemző hagyományos épületeken meglévő arányoktól, (mintaként elsősorban a helyi egyedi védett épületek arányai és a Településarculati Kézikönyvben bemutatott példák szolgáljanak),

b) az utcai homlokzaton a nyílászárók összfelülete nem jelenhet meg egy nagy felületként (pl. hármasablak, nagyméretű kirakatportál, franciaerkély),

c) az oromfalas utcai homlokzaton az ablakok szélességi/magassági arányának megengedett értéke 1:1,5-1,7, a hajlított házak esetében 1:1,8-2,00,

d) megengedett a tagozatokat visszafogottan használó, a díszítésekben egyszerűségre törekvő homlokzat (pl. osztópárkány, nyíláskeretezés készítése szalagkerettel), (mintaként elsősorban a helyi egyedi védett épületek és a Településarculati Kézikönyvben bemutatott példák szolgáljanak),

e) a tagozatok színe nem térhet el három árnyalatnál többel a falak alapszínétől,

f) az utcai homlokzaton nem lehet síkváltás, sem vízszintes, sem függőleges irányban (nem lehet utcai erkély, loggia, alaprajzi ugrás),

g) meglévő lakóépület, főépület energiatakarékos felújításánál az elsődlegesen javasolt természetes, hagyományos anyaghasználat (vakolat) mellett megengedett a korszerű anyagok használata is, de legfeljebb 2 eltérő anyagfajta használható,

h) a külső redőnyszekrényes műanyag árnyékolók helyett a fatáblás, zsalutáblás, zsalugáteres, esetleg elhúzható fa zsalugáteres árnyékolás a megengedett,

i) utcai homlokzaton előkert fölött vízszintes jellegű árnyékoló berendezés nem helyezhető el,

j) állattartásra szolgáló építménynek a telekhatáron, vagy attól számított 3 m-en belül álló homlokzati szakaszán nyílás, természetes, vagy mesterséges szellőzőberendezés nem létesíthető,

k) a meglévő gazdasági épületnek állattartóvá alakításakor nem lehet a lakóépülettel közvetlen belső kapcsolata.

a) főépületek (lakóépületek) esetében településképi, utcaképi szempontból fontos, hogy a látszó téglafelületű, az építésekor a homlokzati síkból kiugró faragott, idomtéglákkal készített, vonal és felület jellegű díszítések megmaradjanak, ezért az épület többi homlokzata energiatudatosan hőszigetelhető és vakolható, de az utcai homlokzat tégladíszeinek átalakítása nem engedhető meg, eredeti kialakításuk nem tűnhet el,

b) az udvari, gazdasági épületek esetében megengedett a lakóépületté való átalakítás, de a közterületről látható és értékes téglaarchitektúrát nem lehet megszüntetni.

a) betonelemekből készített kerítést nem lehet létesíteni, a településen hagyományos (pl. kő, tégla, fa), időtálló, minőségi építőanyagok, formák és díszítő elemek felhasználása a megengedett, a főépülettel összhangot mutató anyag- és színhasználattal,

b) a kerítés felületének nem lehet kisebb az áttört része 70%-nál,

c) a Petőfi u. 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9. sz. előtti kerítések esetében csak lábazat nélküli, keskeny oszlopos acélháló kerítés készíthető, az itt található, bokros beépítésű, utcai oromfalas homlokzatok teljes érvényesülése érdekében,

d) amennyiben a telek terepszintje magasabb az utcaszintnél, a kerítés tömör részének (támfal) átlagmagassága legfeljebb 20 cm-rel haladhatja meg a belső terepszintet.

a) az utcai homlokzaton parabolaantenna nem helyezhető el, egy épületen rendeltetési egységenként egy parabolaantenna helyezhető el,

b) az utcai homlokzatra nem helyezhető gázmérő, villanyóraszekrény, szerelt kémény, füst- és levegőelvezető, légkondicionáló, hőszivattyú és egyéb gépészeti, villamos, informatikai és biztonságtechnikai berendezés, vezetékes és vezetéknélküli hírközlési hálózatok szekrénye, azok tartószerkezete, tartozéka,

c) a tetőt, homlokzatot érintő felújítások során és új épületek építésekor légvezetéket a betáplálásra nem szabad használni, az utcai hálózatról a kerítésen belülre csak földkábelt lehet kialakítani,

d) földre telepített villanyóraszekrény, gázóraszekrény, és ezek vezetékei előkertben nem helyezhetők el takarás nélkül,

e) cégtábla, üzletfelirat, cégér a tevékenységnek helyt adó épület tetőfelületén nem helyezhető el,

f) cégtábla, üzletfelirat, cégér a tevékenységnek helyt adó épület utcai homlokzatán legfeljebb 1 m2 felülettel helyezhető el, de csak a homlokzat tagolásához, anyag- és színvilágához illeszkedően megengedett, vagy több cég esetében 1-1 db, de legfeljebb 1,5 m2 összfelülettel, a homlokzati felületen egységet, összhangot képezve,

g) legfeljebb 0, 5 m2 nagyságú cégér elhelyezhető a fal síkjára merőlegesen, de a gyalogos közlekedést nem akadályozhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti, elhelyezése - ha van - a földszinti osztópárkány alatt, de legalább 2,50 méteres magasságban (legalsó pontja) lehetséges, legfeljebb 0,70 m kinyúlással,

h) a kereskedelmi, vendéglátóipari funkció hirdethető az utcafront nyílászáróin, legfeljebb 30%-os fedettséggel, vagy 100%-ban szitanyomaton,

i) homlokzat síkjában elhelyezett cégér még részben sem takarhatja az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, és egyéb meghatározó építészeti elemét, tagozatát.

a) a 3. sz. mellékletben lehatárolt területre készítendő közterület-alakítási tervvel nem összhangban lévő növényzettelepítés nem megengedett a területhez kapcsolódó zöldfelületeken,

b) a településen az e rendelet 5. sz. mellékletében meghatározott és ajánlott növény és fafajok ültetése megengedett, lehet alkalmazni azok alakilag változatos fajtáit, egységes koncepció alapján,

c) allergén és invazív fajok nem alkalmazhatók,

d) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő, őshonos és honos fafajokat ajánlott alkalmazni, a növényfelújítás előnevelt faanyaggal megengedett,

e) kerülendő a színeslombú fajok tömeges alkalmazása,

f) a meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell,

g) fapótlásként a kivágott fa 1 m-es magasságában mért törzsátmérőjének másfélszeresével megegyező össz-átmérőjű fák ültetendők,

h) burkolatépítés, felújítás során a kiselemes térburkolatokat kell előnyben részesíteni, helyszíni öntött betonburkolat nem építhető,

i) a köztéri berendezések, bútorok egységes karakterű készítése megengedett,

j) az előkertben legfeljebb 1 méter magasságú növény telepítése megengedett, lombhullató fajok telepítése javasolt,

k) a gazdasági funkció lehatárolása növényfuttatással, alacsony, lombhullató sövénnyel megengedett,

l) a függőleges ereszcsatornából a csapadék kivezetése a vízelvezető árokba csak rejtetten, fedetten megengedett.

a) a kerti építmények (nyárikonyha, kút, kerti pihenő, kemence stb.) természetes anyagból (fa, tégla, kő), a táji látványhoz, a főépülethez és a növényzethez illeszkedően, egységes arculattal megengedettek,

b) a lakossági gáztartályt terepszinten nem lehet az utcafronttól mért 30 m-en belül elhelyezni,

c) a terepszinten elhelyezett gáztartályt az utcafront felől cserjeszinten zárt növényzettel takartan megengedett elhelyezni,

d) a trágyatárolót az állattartó épülettől különállóan nem lehet megépíteni, nem lehet nyitott, fedetlen kivitelű,

e) síktáblás napelemeket, napkollektorokat az utcafronttól mért 40 méteren belül nem lehet elhelyezni, de távolabb a földön (terepszinten), a természetes terepadottságokhoz igazítottan, az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel takartan megengedett ezeket a berendezéseket elhelyezni,

f) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorítva, az építménnyel összhangban, (anyag, szín, méret) a táji látványt előtérbe helyezve, építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselve megengedett kialakítani, ügyelve a talaj vízháztartására, (pl. összefüggő betonjárda helyett tipegő jellegű burkolat).

a) az épületek, építmények szabadon álló építési módban, telepszerűen helyezendők el, ahol egy épület beépített alapterülete lakóépület esetében 150 m2, gazdasági épület esetében 300 m2 lehet,

b) lakóépület és vele együtt épülő gazdasági és kiszolgáló részek esetében az alapterület legfeljebb 400 m2 lehet,

c) a telepszerű elhelyezésen belüli épület összeépítés csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges,

d) az épület legmagasabb pontja legfeljebb 9 m lehet,

e) az épületszélesség, és a tagolt épület épületszárnyainak szélességi mérete nem lehet 10 m-nél nagyobb,

f) mezőgazdasági területen, amennyiben az épület tervezett utcai homlokzatszélessége nagyobb, mint 15 méter, az épület nyeregtetős tetőgerincét a közlekedési célú közterülettel vagy magánúttal párhuzamosan kell kialakítani.

a) az épületek, építmények szabadon álló építési módban, telepszerűen helyezendők el, ahol egy épület beépített alapterülete lakóépület esetében 100 m2, gazdasági épület esetében 200 m2 lehet,

b) lakóépület és vele együtt épülő gazdasági és kiszolgáló részek esetében az alapterület legfeljebb 250 m2 lehet,

c) a telepszerű elhelyezésen belüli épület összeépítés csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges,

d) az épület legmagasabb pontja legfeljebb 8 m lehet,

e) az épületszélesség, és a tagolt épület épületszárnyainak szélességi mérete nem lehet 8 m-nél nagyobb,

f) mezőgazdasági területen, amennyiben az épület tervezett utcai homlokzatszélessége nagyobb, mint 15 méter, az épület nyeregtetős tetőgerincét a közlekedési célú közterülettel vagy magánúttal párhuzamosan kell kialakítani.

a) a táji, természetvédelmi értékekhez igazodóan a szabadon álló új épületek, építmények, telepszerűen, közterületek fele főhomlokzatukkal helyezendők el,

b) a telepszerű elhelyezésen belüli épület-összeépítés csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges,

c) több épületből álló beépítés esetében a nagyobb tömegű és a toronyszerű technológiai épületek a telek belseje felé kerüljenek elhelyezésre,

d) a beépített alapterület 1 épület esetében legfeljebb 1000 m2 lehet, a funkcióból adódó védőtávolságokat be kell tartani,

e) az építmények a kerékpártároló, a portaépület és a mérlegház kivételével a közterület felé eső telek határától legalább 10 méterre telepítendők,

f) új épületek elhelyezésénél, a telek beépítésének ütemezésénél figyelembe kell venni a későbbi fejlesztési lehetőséget is,

g) az új építésű gazdasági épületek esetében a 8 m-nél kisebb épületszélesség esetében a magastető (35-45 fok) gerincmagassága legfeljebb 11 m lehet,

h) 8 méternél nagyobb épületszélesség esetén, ahol egy tetőegység szélessége legfeljebb 10 méter, ott a gerincmagasság legfeljebb 12 méter lehet,

i) 8 m-nél szélesebb lapostetős épületek legmagasabb pontja legfeljebb 10 m lehet,

j) az épület legmagasabb pontja technológiailag indokolt esetben lehet 12 m, de az indokoltságot az építési hatóság bírálja el.

a) építészeti minőséget tükröző, funkciójának logikusan megfelelő, de összességében az egyszerű tömegformálás a megengedett, nem építhető a környezetéhez nem illeszkedő tető és felépítmény,

b) a 8,0 méternél kisebb épületszélesség esetén a magastető tetőzetének hajlásszöge nem lehet 35° alatt vagy 45° felett, és aszimmetrikus tető nem készíthető,

c) 8 m-nél nagyobb épületszélesség esetén is lehet magastetős az épület, de az nem fedhető le egyetlen magastetővel, de épülhet több szimmetrikus vagy aszimmetrikus kialakítású magastetős tetőegységből, ahol egy tetőegység szélessége nem lehet 10 méternél nagyobb,

d) a 8,0 m-nél nagyobb épületszélesség esetén lapostető is alkalmazható,

e) 15 méternél szélesebb és 50 méternél hosszabb épületek technológiai indokok nélkül nem létesíthetők, ebben az esetben az épület homlokzata nem lehet egy egységből álló, tagolatlan,

f) táj- és természetvédelmi területen technológiai indokkal sem létesíthető 15 méternél szélesebb és 50 méternél hosszabb épület,

g) magastető esetén a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez és egymáshoz illeszkedően lehet kialakítani vagy megválasztani,

h) az előtető elhelyezése, kialakítása csak a teljes épülethomlokzathoz illeszkedően megengedett,

i) a telepített épületek esetében nem megengedett a közvetlenül szomszédos tetőjellemzőktől való lényeges eltérés (gerincvonal vezetése, iránya, tetőhajlásszög, gerincmagasság),

j) személygépkocsi parkolók kialakítása fás-cserjés zöldsávokkal tagoltan megengedett, 3-6 gépkocsi állásonként 1 db közepes termetű fa ültetésével.

a) az épületek külső megjelenéséhez időtálló, minőséget képviselő építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést megengedett használni,

b) telepszerű telepítésnél, és a különböző funkciójú épületek esetében is csak az épületegyüttes összhangjára törekedve megengedett a forma-, anyag-, és színhasználat,

c) az egyes épületek egységes megjelenését biztosítandó, az adott épületen csak összhangban álló építőanyagok használata (tetőfedés, homlokzatképzés stb.), és egységes színezés a megengedett,

d) nem telített (telített = tiszta, élénk, tüzes, telt, határozott, ragyogó, erős, intenzív, harsány, rikító) és környezetével harmonizáló földszínű anyagok, festések, mázolások alkalmazása megengedett,

e) csak matt színezés alkalmazható,

f) falburkolatként elsősorban természetes anyagokat (kő, tégla, fa, vékony kőlap) valamint üveghomlokzatot is megengedett alkalmazni,

g) a táj- és természetvédelmi területen kívül megengedett a fém, bevonatos acél-, vagy alumínium síklemez, acél fegyverzetű szendvicspanel, kőfurnér, szálcementlap, matt fémlemezfedések alkalmazása,

h) magastető esetén a hagyományos anyagú és színezésű (téglaszín, vörös) égetett agyagcserép alkalmazható,

i) a temető területén a fő funkcióhoz kapcsolódó, magastetős, hagyományos építőanyagok felhasználásával tervezett építmény (pl. ravatalozó, kápolna) helyezhető el.

a) az előtetők héjalásánál a műanyag hullámlemez, hullámpala, bitumenes zsindely anyagok,

b) homlokzatképzésnél, tetőfelület kialakításánál:

c) nyílászáróknál:

a) épített és szerelt jellegű kerítést is lehet létesíteni, időtálló, hagyományos és modern anyagokkal, de csak a főépülettel összhangot mutató anyag- és színhasználattal,

b) 20 %-nál több tömör felületet tartalmazó és ipari táblás beton kerítés nem építhető, de megengedett a természetes anyagok használata, esetleg sövénykerítés,

c) a temető területét legalább 70 %-ban áttört kerítéssel, vagy élősövénnyel körül kell keríteni.

a) a berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei a közterület felöli homlokzaton látszó módon nem helyezhetők el,

b) a közterület felől látható homlokzatra nem helyezhető el parabolaantenna, valamint takarás nélkül gázmérő, szerelt kémény, füst- és levegőelvezető, légkondicionáló, hőszivattyú berendezések, és azok tartozékai,

c) a tetőt, homlokzatot érintő felújítások során és új épületek építésekor légvezetéket a betáplálásra nem szabad használni, a közterületi hálózatról a kerítésen belülre a földkábellel történő csatlakozás a megengedett,

d) földre telepített villanyóraszekrény, gázóraszekrény, és ezek vezetékei előkertben nem helyezhetők el takarás nélkül.

a) a teljes tetőfelületen megengedett a napelemes cserép alkalmazása, de kisebb felület fedése esetén a tetőfelület anyagával és színével összhangba hozva,

b) síktáblás napelemeket, napkollektorokat a magastető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) úgy lehet elhelyezni, hogy a berendezés tartószerkezete a napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki,

c) magastető esetén, egy tetőfelületen tiltott az elemeknek a nem összefüggő, nem szabályos téglalap kontúrban történő elhelyezése, de megengedett az egyirányú, álló vagy fekvő elrendezés,

d) az adott tetősík legfeljebb 80 %-át fedheti be a napkollektor-mező, és a tetőfelület széleitől számított 50 cm-es sávon belül nem lehet napelem, napkollektor,

e) síktáblás napelemeket, napkollektorokat lapostető esetén a tető síkjával szöget bezáróan is megengedett elhelyezni, de csak a táj- és természetvédelemmel nem érintett területeken,

f) síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan el lehet helyezni, a berendezés telepítése a közterület felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel takartan megengedett, az elemek alatti terület füvesítésével.

a) a szántóföld területeken a mezőgazdasági táj jellegét erdősávokkal, tájfásítással változatosabbá ajánlott tenni, a megvalósuló létesítmények környezetét legalább 15 m-es sávban zöldfelületként rendezve.

b) a színeslombú fajok tömeges alkalmazása nem megengedett,

c) fapótlásként a kivágott fa 1 m-es magasságában mért törzs-körméretének másfélszeresével megegyező össz-átmérőjű fák ültetése megengedett,

d) árnyékolására alkalmas, a táji jellegzetességet visszatükröző, fás szárú, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat, nem allergén és nem invazív fajokat, őshonos és honos fafajokat (felsorolásukat az 5. sz. melléklet tartalmazza) megengedett telepíteni,

e) a 2-3 méter magas, átláthatatlan falat képező örökzöld ültetések nem megengedettek, helyettük alacsonyabb, lombhullató térhatárolókat megengedett ültetni,

f) erdőtelepítés, fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során az 5. sz. melléklet szerinti helyben honos, őshonos, hosszúéletű fajok alkalmazása a megengedett,

g) az erdősítési programokat lehetőleg a másképpen gazdaságosan nem hasznosítható földterületeken kell megvalósítani,

h) a vízfelületek mentén a feltöltéseket, mederburkolásokat kerülni kell,

i) közlekedési nyomvonalak mellé egységes koncepció alapján legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepítése megengedett, fasoroknál a minimális telepítési távolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m, ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni,

j) csak az épített környezettel és a közterülettel egységes megjelenésre törekvően megengedett a növények telepítése,

k) a 020/1-es rekreációs területen a szabályozási terv szerinti 10 méteres előkertbe a közút másik oldalán lévő zöldfelülettel nem összhangban lévő növényzetet nem szabad telepíteni.

l) az építési telkek esetében:

a) bármilyen építési munka esetén az eredeti épület utcaképi szerepe nem változhat,

b) védett épületet tartalmazó ingatlanon további épület, építmény csak a védett épület telki helyzetéhez illeszkedően, annak elsődlegességét tiszteletben tartóan helyezhető el,

c) különálló új épület csak a védett épülettel azonos oldalhatárra tehető,

d) a helyi egyedi védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület tömegével, formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie, s az értékleltárban szereplő értékek nem károsodhatnak, azokat eltakarni nem szabad,

e) a védett épületet az épület mögött, az oldalhatár mentén, hosszirányban lehet bővíteni, és a meglévő épület értékleltárban szereplő értékeit meg kell tartani (például tornác),

f) a védett épületek lakótéri bővítése vagy a tetőtérben, vagy a gazdasági épület átalakításával lehetséges, ahol a tömeget, a nyílásrendet és a díszítést is meg kell őrizni,

g) a védett gazdasági épületben új funkciók kialakíthatók (például garázs, új, lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, kézműipari) de a védett értékek nem sérülhetnek,

h) új terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből, s földalatti részei sem nyúlhatnak túl az építési helyen,

i) olyan új garázs, melynek bejárata az utcára néz, nem építhető, és nem alakítható ki,

j) az új, állattartásra szolgáló építményeket úgy kell elhelyezni és használni, hogy az ingatlanon, és a szomszédos ingatlanon álló építmények rendeltetésszerű használatát ne akadályozzák, azok állagát ne veszélyeztessék, a környezetre káros hatást ne fejtsenek ki.

a) a helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a párkány- és gerincmagasságok megőrzendők,

b) a telken esetleges új, vagy a bővített épület legfeljebb földszint + tetőteres épület lehet,

c) a telken esetlegesen épülő új épület esetén annak gerincmagassága nem lehet nagyobb, mint a védett lakóépületé.

a) védett épület anyagának és színének, a tetőfedés anyagának megváltoztatása csak az eredeti állapot visszaállítása vagy egységesebb kép kialakítása érdekében megengedett, de ott is illeszkedve a védett épület megjelenéséhez,

b) csak időtálló, természetes (kő, tégla, fa), minőséget képviselő anyagok alkalmazhatók,

c) új tetőfedés esetén a hagyományos anyagú és színezésű (téglaszín, vörös) égetett agyagcserép a megengedett, nem használható rozsdásodó bádog, hullámpala, pala (kivéve a természetes pala), bitumenes zsindely, bitumenes zsindelytekercs, valamint műanyag hullámlemez,

d) a település történelmi anyaghasználatától idegen anyag, (pl. burkolatként fém, műanyag, bevonatos acél cserepes- és trapézlemez, acél fegyverzetű szendvicspanel, bevonatos alumínium cserepes- és trapézlemez) sem homlokzatra, sem tetőre nem tehető,

e) nyílászáró cseréje esetében fa nyílászárót kell beépíteni, az értékleltárban megjelölt eredeti arányokat, osztásokat meg kell tartani,

f) utcafronti kerítésnél nem alkalmazható anyagok, szerkezetek: ipari nádszövet, acélszál, műanyag vagy beton elem, nagytáblás fém-, vagy műanyag hullám, vagy trapézlemez

g) bővítés, új építés esetén az új részek anyag- és színhasználatánál a védett értékhez kell illeszkedni, annak megjelenését hangsúlyozandó,

h) védett épületek felújításánál csak a nem telített (telített = tiszta, élénk, tüzes, telt, határozott, ragyogó, erős, intenzív, harsány, rikító) és környezetével harmonizáló földszínű anyagok, festések, mázolások alkalmazhatók, az épületek külső burkolatainál fénylő, csillogó felületek nem alkalmazhatók,

i) terepszint alatti építmény, pince csak épített szerkezettel alakítható ki, amely könnyen elbontható, környezetbarát megoldás.

a) a védett épület eredeti tömegét nem lehet megváltoztatni,

b) a védett épület bővítésénél, átalakításánál ügyelni kell arra, hogy a védett épület eredeti tömegformája, tömegarányai ne változzanak, és a gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje,

c) a védett épület bővítésekor, a telken új épület építésekor magastetőt kell alkalmazni, melynek hajlásszöge a védett épület tetőhajlásszögéhez illeszkedően 35-45 fok közötti lehet,

d) a Petőfi S. utca 13., 25. 58. sz. helyi egyedi védett épületek tetőtéri beépítése esetén az utcafronti térdfalmagasság és a gerincvonal nem emelhető, s az utcafronti tetőfelületre csak tetősíkban lévő ablak tehető, az utcai homlokzattal illeszkedő kiosztásban.

a) az utcára merőleges gerincű tetősík esetén az épület utcai homlokvonalától számított 7,0 méteren belül napkollektor, napelem nem helyezhető el,

b) az adott tetősík legfeljebb 30 %-át fedheti be a napkollektor-mező,

c) az utcával párhuzamos gerincű, az utca felé néző tetősíkon napelem, napkollektor nem helyezhető el,

d) síktáblás napelemeket, napkollektorokat a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) úgy lehet elhelyezni, hogy a berendezés tartószerkezete a napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki,

e) egy tetőfelületen belül az elemek csak egy összefüggő, szabályos téglalap kontúrban helyezhetők el, de megengedett az egyirányú, álló vagy fekvő elrendezés,

f) a napkollektoros, napelemes tetőfelület széleitől számított 50 cm-es sávon belül nem lehet napelem, napkollektor,

g) kontyolt tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el,

h) a teljes felületen megengedett a napelemes cserép alkalmazása, de kisebb felület fedése esetén a tetőfelület anyagával és színével összhangba hozva,

i) síktáblás napelemeket, napkollektorokat előkertben elhelyezni nem lehet.

a) a Településarculati Kézikönyv Örökségünk című fejezetében bemutatott mintákat és az Értékleltár felsorolt értékeit, javaslatait a homlokzatfelújítás során kötelezően figyelembe kell venni,

b) a helyi egyedi védett épületen végzett bármilyen építési munka esetén az eredeti homlokzati kialakítás, a nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők, vagy a gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedjék,

c) a védett épület homlokzati anyagának és színének, a tetőfedés anyagának, a nyílászárók anyagának, az utcai ablakok meglévő osztásának és arányának megváltoztatása csak az eredeti állapot visszaállítása, vagy az egységesebb kép kialakítása érdekében megengedett,

d) főépületek (lakóépületek) esetében településképi, utcaképi szempontból fontos, hogy az Értékleltárban szereplő vakolatdíszes utcai és udvari homlokzatok megmaradjanak, de az épület többi homlokzata energiatudatosan hőszigetelhető és vakolható,

e) új nyílás létesítése esetén az épület homlokzatának nyílásrendjéhez, és megjelenéséhez kell alkalmazkodni, be kell tartani az Értékleltár korrekciós javaslatait,

f) a védett épület dokumentált eredeti színezését vissza kell állítani, ennek hiányában a településen hagyományos színezést (fehér), föld- vagy pasztellszíneket kell alkalmazni, de a hideg és erős színek nem használhatók,

g) védett épület utcai homlokzatán, az Értékleltárban értékkel megjelölt udvari homlokzatain (pl. tornác), parabolaantenna, szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) és a légkondicionáló kültéri egységei nem helyezhetők el,

h) az Értékleltárban védendő értékként nem szereplő épülettartozékok (pl. rács, vasalat, világítótest, korlát, kerítés) helyettesíthetők,

i) nem megengedett a műanyagtokos nyílászárók, valamint a külső redőnyszekrényes műanyag árnyékolók használata,

j) a helyi védett épületen nem helyezhető el hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet, fényreklám és reklám,

k) cégtábla, üzletfelirat, cégér az utcai homlokzaton legfeljebb 1 m2 felülettel helyezhető el, de csak a homlokzat tagolásához, anyag- és színvilágához, értékeihez (pl. tornác, homlokzatdísz, téglaarchitektúra stb.) illeszkedően megengedett, vagy több cég esetében 1-1 db, de legfeljebb 1,5 m2 összfelülettel, a homlokzati felületen egységet, összhangot képezve alakítható ki,

l) legfeljebb 0, 5 m2 nagyságú cégér elhelyezhető a fal síkjára merőlegesen, de a gyalogos közlekedést nem akadályozhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti, elhelyezése - ha van - a földszinti osztópárkány alatt, de legalább 2,50 méteres magasságban (legalsó pontja) lehetséges, legfeljebb 0,70 m kinyúlással,

m) a kereskedelmi, vendéglátóipari funkció hirdethető a tevékenységgel érintett helyi védett épület utcafronti nyílászáróin, legfeljebb 30%-os fedettséggel, vagy 100%-ban szitanyomaton,

n) homlokzat síkjában elhelyezett cégér még részben sem takarhatja az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, és egyéb meghatározó építészeti elemét, tagozatát, az Értékleltárban szereplő elemeit.

a) főépületek (lakóépületek) esetében településképi, utcaképi szempontból fontos, hogy a látszó téglafelületű, az építésekor a homlokzati síkból kiugró faragott, idomtéglákkal készített, vonal és felület jellegű díszítések megmaradjanak, ezért az épület többi homlokzata energiatudatosan hőszigetelhető és vakolható, de az utcai homlokzat tégladíszeinek átalakítása nem engedhető meg, eredeti kialakításuk nem tűnhet el (beleértve a nyílászárókat is),

b) az udvari, gazdasági épületek esetében megengedett a lakóépületté való átalakítás, de a közterületről látható és értékes téglaarchitektúrát nem lehet megszüntetni.

a) az országosan védett műemléki környezet területéről és a helyi védettségű épületek közeléből a műszaki berendezések esedékes felújításakor át kell a zavaró elemeket helyezni a kedvezőbb látvány érvényesülése érdekében,

b) a berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az értékkel rendelkező, és a közterületről látható homlokzatokon nem helyezhetők el,

c) egy épületen, rendeltetési egységenként egy parabolaantenna helyezhető el, de az értékkel rendelkező és a közterületről látható homlokzatokon valamint az utca felöli tetőfelületen nem helyezhető el,

d) az értékkel rendelkező és a közterületről látható homlokzatokon és az utca felé néző tetőfelületen nem helyezhető el gázmérő, villanyóraszekrény, szerelt kémény, füst- és levegőelvezető, légkondicionáló, hőszivattyú és egyéb gépészeti, villamos, informatikai és biztonságtechnikai berendezés, vezetékes és vezetéknélküli hírközlési hálózatok szekrénye, azok tartószerkezete, tartozéka,

e) a helyi egyedi védett épületek felújításakor a betápláló légvezetékeket le kell cserélni földkábelre,

f) földre telepített villanyóraszekrény, gázóraszekrény, és ezek vezetékei előkertben nem helyezhetők el takarás nélkül.

a) a védett épületek telkén az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas, csak az e rendelet 5. sz. mellékletében meghatározott és ajánlott fajokat, vagy azok alakilag változatos fajtáit lehet alkalmazni, egységes koncepció alapján, az építészeti értékekkel egységben kezelve,

b) az előkertben legfeljebb 0,5 méter magasságú növény telepítése megengedett, lombhullató fajok telepítése javasolt,

c) a gazdasági funkció lehatárolása növényfuttatással, alacsony, lombhullató sövénnyel megengedett,

d) csak nem allergén és nem invazív fajok alkalmazhatók,

e) a helyi egyedi védett épületek és a szomszédaik előtti útszakaszt egységesként kell kezelni, ld. 14. § (9) d) pont, és ügyelni kell arra, hogy a növényzet ne takarja a védett értékeket,

f) a helyi egyedi védett épületek utcai telekhossza elé színeslombú fajokat nem szabad ültetni.

a) védett kerítés (Petőfi S. u. 13.) felújításakor a védettség alapját jelentő eredeti külső megjelenését, egészének és részleteinek külső geometriai formáit, eredeti anyaghatását, díszítettségét meg kell őrizni vagy helyre kell állítani,

b) a védett épületet tartalmazó ingatlanon új kerítés csak az utcaképhez illeszkedő, a településen hagyományos épített jellegű, 70%-ban áttört kerítést kell létesíteni, ahol a 30% tömör rész csak lábazat lehet, síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen elhelyezni nem lehet,

c) az új kerítés a településen hagyományosnak számító természetes építőanyagok (kő, tégla, fa), formák és díszítőelemek felhasználásával, az épülettel összhangot mutató színhasználattal épülhet,

d) a védett épület kerítésén ingatlanonként egy cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el a kerítésoszlopon, annak arányait figyelembe véve, legfeljebb 0,12 m2-es nagyságban.

a) a kerti építmények kialakítása az építési helyen belül csak természetes anyagokból (fa, tégla, kő), egységes anyag-, szín-, formaarculattal megengedett, a táji látványhoz, a védett épülethez és a növényzethez illeszkedően,

b) a kerti építmények, műtárgyak a telek táji és építészeti karakterével összhangban kell legyenek, kerülni kell az élénk színeket,

c) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorítva, az építménnyel összhangban, (anyag, szín, méret) a táji látványt előtérbe helyezve, építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselve megengedett kialakítani, ügyelve a talaj vízháztartására, (pl. összefüggő betonjárda helyett tipegő jellegű burkolat),

d) síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) az utcafronttól számított 40 méteren belül és a védett épület végétől a telek hátsó határa felé számított 6,0 méteren belül nem lehet elhelyezni,

e) a terepre helyezett napelemeket, napkollektorokat, tartályokat a természetes terepadottságokhoz igazítottan, az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel takarni kell,

f) a lakossági gáztartályt terepszinten nem lehet az utcafronttól mért 40 m-en belül elhelyezni,

g) trágyatároló az állattartó épülettel egységben épülhet zárt, fedett, szivárgásmentes, szigetelt kivitelben.

a) Területi építészeti követelmények:

b) Egyedi építészeti követelmények:

a) a település alábbi területei alkalmasak elsősorban a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére (a felsoroltakból kivéve a b) pontban kiemelt területek):

b) a település alábbi területei nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:

a) nemzeti ökológiai hálózat részeként, magterületként nyilvántartott területrész,

b) Natura 2000 terület,

c) tájképvédelmi terület,

d) temető területe,

e) település beépítésre szánt területe, és az attól számított 200 m-es távolság, kivéve meglévő antenna tartószerkezetének felhasználása, a telepszerűen beépített új gazdasági jellegű terület, birtoktest, birtokközpont, az ottani épületek, építmények

f) régészeti területek.

a) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelembe kell venni, lehetőség esetén területüket, szerkezeteiket javasolt felhasználni,

b) a táji feltárulást, a közterületről való láthatóságot növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni.

a) építési reklámháló felszerelése, a kivitelezés építési naplóval igazolt megkezdésétől az építési tevékenység befejezésének időtartamáig, mely időtartam egyszer meghosszabbítható három hónappal, a meghosszabbítás előtt 30 nappal a kérelmet benyújtva,

b) évente összesen legfeljebb 12 naptári hétre, a Polgármester által jelentősnek minősített eseményről való, reklámfelületen történő tájékoztatás érdekében, de a Polgármester döntése nem pótolja, és nem helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének a feladata,

c) időkorlát nélkül megengedett az önkormányzati információs felület használata az előírt nyilvánosság biztosítása érdekében.

a) kereskedelmi és szolgáltató üzletek előtt, kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt, és az adott tevékenység hirdetésére,

b) alkalmi rendezvények esetén a szükség szerinti helyeken, közterületen, járdán, vagy téren, egyéb közintézmény területén, a rendezvény 300 m-es körzetén belül

a) az Önkormányzat működés körébe tartozó információk,

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,

d) idegenforgalmi és közlekedési információk,

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk,

f) további, gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ.

a) a településképi követelmények egyeztetésére,

b) a tervezés során felmerült lehetőségek, megoldások értékelésére.

a) építési engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenység esetén,

b) építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetén.

a) egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység előkészítésénél,

b) helyi védelem alatt álló építészeti örökségen végzendő, bármilyen, a településképet érintő építési tevékenység,

c) a helyi védett épület melletti két, valamint a vele szemben lévő három ingatlant érintő bármilyen, a településképet érintő építési tevékenység,

d) településképileg meghatározó területen tervezett olyan építési engedély nélkül végezhető tevékenység esetében, mely utcaképet, vagy tájképet meghatározó építményre, vagy növény telepítésére irányul (felsorolásuk megtalálható a 29. § (1) bekezdésében),

e) reklám/reklámhordozó és egyéb tájékoztatási eszköz elhelyezése.

a) a kérelmező (tulajdonos, tervező, építtető) és amennyiben van, a tervező nevét, címét, elérhetőségét,

b) az érintett ingatlan pontos adatait (utca, házszám, hrsz stb.),

c) a tervezett településképet érintő tevékenység megnevezését, paramétereit,

d) a kérelem által érintett településképi követelmény(ek) megnevezését.

a) helyi védett épülettel kapcsolatos építési tevékenység,

b) közterületet is érintő építési tevékenység,

c) parkoló létesítésére, igénybevételére irányuló építési tevékenység,

d) az összes utcaképet, vagy tájképet meghatározó építési tevékenység esetén.

a) megfelelés a településrendezési eszközöknek,

b) megfelelés e rendelet településképi követelményeinek (a beépítés telepítési módja, utcavonal vezetése, utcakép megőrzése, építmények legnagyobb magassága, anyaghasználat, színhasználat, tömegformálás, homlokzat tagolás, kiegészítő és sajátos építmények kialakítása, kerti építmények elhelyezése, növényzet telepítése),

c) helyi védett értékek megőrzése,

d) a megvalósuló építmény illeszkedése az utcaképbe, és a tájképbe,

e) a közterület funkcionális és esztétikai jellegének megőrzése.

a) településrendezési eszközöknek való megfelelés,

b) e rendeletben megállapított településképi követelmények és minden vonatkozó jogszabály betartása,

c) a megvalósuló építmény utcaképbe vagy tájképbe illeszkedése,

d) a szomszédok érdekeinek védelme,

e) a közterület funkcionális és esztétikai védelme,

f) a helyi védett értékek megőrzése.

a) helyi értékvédelem alatt álló építményeken a védett elemeket érintő bármilyen -építésügyi hatósági engedélyhez és egyszerű bejelentéshez nem kötött változtatás,

b) közfunkciót ellátó területről látható építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét nem érintik,

c) építmények rendeltetésének megváltoztatása esetén,

d) közfunkciót ellátó területről látható utólagos hőszigetelés, homlokzatszínezés, homlokzat felületképzésének megváltoztatása, új tetőhéjalás, homlokzati nyílászárócsere, közterülettel érintkező kerítés építése, meglévő felújítása, átalakítása,

e) közfunkciót ellátó területről látható homlokzathoz kapcsolódó előtető, védőtető, ernyőszerkezet, egyéb műszaki berendezés létesítése, a meglévő felújítása, átalakítása (pl. napkollektor, klímaszekrény),

f) közterületről látható, de nem emberi tartózkodású építmények elhelyezése, bővítése, felújítása, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot, és a 4,5 m gerincmagasságot,

g) közfunkciót ellátó területről látható kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése,

h) közfunkciót ellátó területről látható kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű építmények építése, bővítése (amely a bővítés után is legfeljebb 20 m2),

i) közfunkciót ellátó területről látható, a legfeljebb 180 napig fennálló, megfelelőség-igazolással, vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező következő építmények esetében: színpad, lelátó, színpadi tető, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó építmény, kiállítási vagy elsősegélynyújtó építmény, levegővel felfújt, vagy feszített sátorszerkezet, ideiglenes fedett lovarda, legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építmény,

j) közfunkciót ellátó területről látható magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, meglévő átalakítása, melynek a terepcsatlakozástól mért legnagyobb magassága legfeljebb 5 m,

k) közfunkciót ellátó területről látható, a legfeljebb 2 m mélységű, és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése,

l) közfunkciót ellátó területről látható szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6 métert,

m) önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,

n) az építmények homlokzatára, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített, vagy közterületen elhelyezésre kerülő

o) engedélyköteles építési tevékenységtől való eltérés, ha az eltérés nem engedélyhez kötött.

a) ha a helyi védett épületek műszaki állapota karbantartás hiányában romlik, balesetveszélyessé vált,

b) ha a helyi védett érték károsodott, a védelem tárgyát képező érték torzult, károsodott (egész épület, vagy részletek tönkrementek, megsemmisültek),

c) a telkek közterületről látható részén lévő szemét- és törmelékkupacok 15 napon belüli eltávolítása érdekében,

d) rossz műszaki állapotban lévő, a településképet rontó építmények külső helyreállítása, színezése érdekében,

e) a telek bekerítésének előírása az egységes utcakép biztosítása, a településkép megőrzése, vagy a közterület és a szomszédos ingatlanok védelme érdekében (pl. a telken folytatott tevékenység miatt),

f) a jelen rendeletben rögzített településképi követelmények megsértése,

g) a településképet rontó (nem megfelelő anyagú, színű, formájú, műszaki állapotú, tartalmú) reklám, cégér, cégtábla, üzletfelirat elhelyezése. (Ebben az esetben a Polgármester a kötelezéssel egyidejűleg 15 napon belül értesíti a megyei Kormányhivatalt a településrendezési eszközökről szóló kormányrendelet értelmében.)

a) adókedvezmény biztosítása,

b) anyagi támogatás nyújtása – kérelem és pályázat útján - a vissza nem térítendő támogatás mértéke az elszámolható költségek 50%-a, de legfeljebb 150.000 forint,

c) egyéb támogatási formák,

d) arculati verseny meghirdetése – lebonyolítása a településképi követelményeket teljesítő épületek tulajdonosai számára.

a) a kérelmező nevét és állandó lakhelyét, valamint a kérelmező állandó lakhelyét alátámasztó hatóság által kiadott dokumentum másolatát,

b) a kérelmező adóazonosító jelét, valamint a kérelmező adóazonosító jelét alátámasztó hatóság által kiadott dokumentum másolatát,

c) a kérelmező bankszámlaszámát és a számlát vezető pénzintézet nevét,

d) a beruházással érintett ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját,

e) a vásárlásra és/vagy kivitelezésre vonatkozó, a kérelmező nevére és címére/beruházás címére szóló költségvetést,

f) a beruházás megvalósítása előtti állapot ismertetését és fotódokumentációját, valamint a településkép-védelmi célnak való megfelelőséget,

g) a beruházás megvalósítását követő állapot ismertetését.

a) a benyújtási határidőn belül került-e benyújtásra és

b) a kérelmező a lehetséges támogatást igénylői körbe tartozik.

a) támogatásáról, vagy

b) elutasításáról.