1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Zalasárszeg Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat működési területe: Zalasárszeg község közigazgatási területe

(3) Az önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Zalasárszeg Község Önkormányzata Képviselő-testülete.

(4) Az önkormányzat székhelye: 8756 Zalasárszeg, Dózsa tér. 6.

(5) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal 8751 Zalakomár, Tavasz u. 13.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, pecsét. A címer és zászló leírását, valamint használatát külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A képviselő – testület, a polgármester, a jegyző és a Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

(3) Zalasárszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének pecsétjét kell használni:

3. § (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a község lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(2) Zalasárszeg Község ünnepe: augusztus hónap első vasárnapja.

(3) A képviselő-testület külföldi önkormányzatokkal történő együttműködési megállapodások megkötésére törekszik a község gazdasága és polgárai javára.

(4) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a Megyei Önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.

(5) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv.) 13. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján az Önkormányzat helyi közszolgáltatási feladatairól az alábbiak szerint gondoskodik:

(6) Az önkormányzat az (5) bekezdésben felsoroltakon túl szabadon magára vállalhat többletfeladatot. A pénzügyi kihatással is járó többletfeladatról mindig az éves gazdálkodást meghatározó költségvetési rendeletében dönt.

4. § (1) Az önkormányzat jogállását az Mötv. 41. § (1)-(2) bekezdése határozza meg.

(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: az Ügyrendi Bizottsága, a polgármester, valamint a Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(3) A képviselő-testület egyes hatásköreit az Mötv. 41. § (4) bekezdése szerint átruházhatja. A polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. melléklete, az Ügyrendi Bizottságra átruházott hatásköröket az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.

(4) A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát az Ügyrendi Bizottság végzi.

(5) A testület hatásköréből nem ruházhatóak át az Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök.

(6) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló szerv szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles a testületnek beszámolni.

(7) A képviselő-testület egyes feladat - és hatásköreinek gyakorlását az 3. mellékletben foglaltak szerint a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérség települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás –átruházza.

5. § (1) Az önkormányzat képviselőinek száma: 5 fő. A polgármester az Mötv. 66. §-a alapján tagja a testületnek.

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát jelen rendelet 4. melléklete tartalmazza.

6. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést (rendes és rendkívüli ülése zárt ülés is lehet), valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testületet a polgármester – akadályoztatása esetén az képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester – írásbeli meghívóval hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) A képviselő-testület az önkormányzat székhelyén, Zalasárszeg, Dózsa tér 6. Kultúrházban tartja üléseit, de amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület máshol is ülésezhet.

7. § (1) Az „Mötv. 47. § (1)” bekezdése alapján a képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. (3 fő)

(2) Ha fentiekben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen, a polgármester az ülést bezárja, a nem tárgyalt napirendet, vagy rendkívüli ülésen, vagy a következő rendes ülésen tárgyalja a képviselő-testület, az irányadó szabályok szerint az előzetesen kitűzött napirend bővíthető.

8. § (1) Amennyiben az alakuló ülést a megválasztott polgármester akadályoztatása miatt nem tudja összehívni, úgy a testület összehívásáról a legidősebb képviselő, mint korelnök gondoskodik.

(2) A képviselő- testület alakuló ülésén résztvevőket a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatja a polgármester és a képviselők választásának eredményéről és törvényességéről, majd sor kerül a megbízólevelek átadására.

(3) Az alakuló ülésről távollevő képviselő az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először vesz részt.

9. § Az alpolgármester megválasztására az Mötv. 74. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

10. § (1) A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az Mötv. 116. §-a szerinti gazdasági program tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól.

11. § (1) A képviselő-testület az „Mötv. 44. §-át” bekezdését figyelembe véve szükség szerint, minden év február, március, április, június, szeptember, november és december hónapjában ülésezik.

(2)¹ Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal a meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(3) A meghívót a lakosság tájékoztatása érdekében ki kell függeszteni az önkormányzat (Zalasárszeg, Dózsa tér 6.) épületénél, a Kultúrháznál lévő és a Kossuth utcában található hivatalos hirdetőtáblán.

(4) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, a nyilvános ülés kezdésének időpontját, a javasolt napirendeket és a napirendek előterjesztőit.

12. § (1) Rendkívüli ülés indítványozását írásban a polgármesternél kell előterjeszteni.

(2) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát és időpontját a meghívóban fel kell tüntetni.

(3) Sürgős, halasztást nem tűrő, rendkívüli esetben a meghívó az ülés előtti napon is kiküldhető. El lehet tekinteni az írásbeliségtől is – telefonon történő meghívás esetén, de a sürgősség okát mindenképpen közölni kell.

13. § (1) A testületi ülésekre meg kell hívni:

14. § (1) A nyilvános ülésen a részvételi lehetőség nem korlátozható. Az ülésen – az erre kijelölt helyen – hallgatóként bárki megjelenhet. A képviselőtestület működését hozzászólással, megjegyzéssel kérdéssel, véleménynyilvánítással a hallgatóság nem zavarhatja. A rendbontó választópolgárokat a polgármester kivezettetheti.

(2) A testület esetenként – egyszerű szótöbbséggel – dönt a hozzászólási jog megadásáról az ülésen hallgatóként megjelenteknek maximum 5 perc időtartamra.

15. § (1) A képviselő - testület zárt ülés tartására vonatkozó szabályokat az Mötv. 46. § (2) és (3) bekezdése tartalmazza.

(2) Az érintett az ülés megkezdéséig írásban nyilatkozik arról, hogy a személyét érintő ügy tárgyalásakor hozzájárul-e a nyílt ülés tartásához, vagy zárt ülés elrendelését kéri.

(3) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott üzleti érdek sérelme áll fenn, ha a rendelkezés konkrét vagyontárgy (vagyonelem) felett történik és a rendelkezés az adott vagyontárgy (vagyonelem) jogi helyzetét közvetlenül befolyásolja és a döntéshozatali folyamat nyilvánossága vagy a döntés indokainak (előzetes) nyilvánosságra kerülése az önkormányzat gazdasági érdekeit vagy gazdálkodásának biztonságát alaposan vélelmezhetően közvetlenül veszélyeztetné.

(4) Zárt ülésen hozott közérdekű döntést nyilvános ülésen ismertetni kell.

16. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, tárgyalásuk sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot. Az ülés napirendjéről - figyelembe véve a képviselői javaslatokat - a képviselő-testület határoz.

(2) A képviselő-testület olyan halaszthatatlan döntést igénylő előterjesztést is napirendre vehet, melyre tekintettel a képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne. A napirendre vétel önálló napirendi pontként történik.

(3) A tájékoztatókhoz csak kérdés tehető fel és a tájékoztatókra és a kérdésekre adott válaszokról vita nem indítható.

17. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester, vagy valamely képviselő- testületi képviselő által javasolt:

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.

(3) A képviselő-testülethez előterjesztést nyújthatnak be:

(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(5) Tájékoztató-jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.

18. § (1) Az előterjesztés kiküldésekor még nem ismert olyan kérdésekben, amelyekben sürgős döntést kell hozni, az ülésen is lehet előterjesztést kiosztani és felvenni a napirendi pontok közé, melynek feltétele, hogy azt a képviselők egyszerű szótöbbséggel a napirendek közé megszavazzák. Az előterjesztés felvételének szavazásra történő bocsátása előtt a polgármesternek illetve az előterjesztőnek meg kell indokolni annak szükségességét és rövid tartalmát.

19. § (1) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(2) A képviselő a képviselő-testület ülésén – napirendek lezárása után – a polgármestertől, az alpolgármestertől, az Önkormányzati bizottság elnökétől és a jegyzőtől önkormányzati ügyben szóban vagy írásban felvilágosítást kérhet (interpellálhat).

(3) Az interpellált az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – legfeljebb 5 percben köteles válaszolni. Ha a megkérdezett írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kell juttatni. Az elfogadásáról azonban ekkor is (a következő) testületi ülésen kell dönteni.

(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 8 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.

(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, a bizottság elnökét. Ideiglenes bizottság is megbízható a kivizsgálással, valamint a kivizsgálás bármely szakaszában külső szakértő is bevonható. A kivizsgálásban az interpelláló képviselő maga is részt –vehet.

(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát az 5. pont szerint kell lefolytatni.

(7) Az interpellációkról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

20. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a napirendek tárgyalását követően a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, jegyzőhöz, és a bizottság elnökéhez kérdést intézhet.

(2) A kérdés az önkormányzat feladatkörébe tartozó, szervezeti, működési, döntési és előkészítő jellegű felvilágosítás kérés, amely nem kapcsolódik az ülés napirendjeinek témaköréhez, és nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe.

(3) A kérdéshez hozzászólásnak viszontválasznak nincs helye, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem dönt.

(4) A kérdés elmondására és a válaszra 3-3 perc áll rendelkezésre.

(5) Amennyiben a kérdezett a választ az ülésen nem tudja azonnal megadni, úgy köteles arra 15 napon belül írásban válaszolni, mely írásos választ egyidejűleg valamennyi képviselő részére meg kell küldeni.

21. § (1) A képviselő a közérdeklődésre számot tartó bejelentéseket, kérdéseket a képviselői közlemények keretében legfeljebb egyszer, 2 perc időtartamban terjesztheti elő. A közleményekhez kérdésnek, hozzászólásnak nincs helye.

22. § (1) A képviselő a – képviselőtestület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben – a napirendben nem szereplő képviselői indítványt terjeszthet elő, amelynek meg kell felelnie az előterjesztésekkel szemben támasztott alaki követelményeknek.

(2) A képviselői indítványokat legalább a képviselő-testületi ülést megelőző 3 nappal kell a polgármesternek írásban vagy elektronikus úton leadni.

(3) Az önálló indítványt a polgármester a testületi ülés meghívójában napirendi javaslatként tünteti fel, és annak mellékleteként kiküldi.

(4) A képviselő-testületi ülés előtt csak a napirendekhez vagy az önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő anyagok oszthatók ki.

23. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester vagy a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, mindkettejük tartós akadályoztatása esetén a korelnök vezeti az ülést.

(2) Az ülést a polgármester nyitja meg és a határozatképesség szempontjából megállapítja a jelenlévő képviselők számát, valamint azt, hogy az ülés az SZMSZ előírásainak megfelelően került-e összehívásra.

(3) A polgármester az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos határozathozatalnál is ellenőrzi a határozatképességet.

(4) A polgármester, illetve az előterjesztő javasolhatja – maximum 3 perces indokolással – a napirendi pont tárgyalásának megszakítását vagy a napirendi pont határozathozatal nélkül történi lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel – dönt, egyúttal meghatározza a napirendi pont szükség szerinti kiegészítését, illetve tárgyalásának új időpontját.

(5) A képviselő-testületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás rendjét fenntartani és méltóságát tiszteletben tartani.

(6) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester – illetve a mindenkori levezető elnök – gondoskodik.

(7) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

(8) A polgármester a rend fenntartása érdekében tett – e rendeletben szabályozott – indokolt intézkedései ellen észrevételt tenni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(9) A képviselő-testületi ülésen bármilyen címen jelenlévő meghívott, illetve érdeklődő által a tanácskozás rendjének bármilyen módon történi megzavarása az ülés levezető elnökének rendre utasítását vonja maga után.

(10) Az érdeklődők részéről történt ismételt rendzavarás esetén az ülés levezető elnöke az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.

(11) A képviselő-testület ülése alatt a teremben a mobil telefonokat ki kell kapcsolni, illetve csengőhangját el kell némítani akkor is, ha erre a polgármester nem hívja fel a figyelmet.

24. § (1) A polgármester előterjeszti a nyílt ülés napirendi tervezetét, mégpedig a következő sorrendiséget figyelembe véve:

(2) A zárt ülés napirendjeinek ismertetésére és a napirend elfogadására a nyílt ülés lezárását követően – külön ülés keretében – kerül sor.

(3) A nyílt, illetve a zárt ülés napirendi tervezetéről a képviselő-testület vita nélkül határoz. Az ismertetett és elfogadott napirend egyben tárgyalási sorrendet is jelent.

(4) A polgármester és bármely képviselő kezdeményezheti a napirendi pontok összevont tárgyalását, tárgyalási sorrendjének módosítását. A tárgyalási sorrend cseréjéről a képviselő- testület vita nélkül, a jelenlévők többségi szavazatával határoz.

(5) A polgármester minden napirendi pont felett (a tájékoztatók kivételével) az előterjesztést követően köteles vitát nyitni, majd azt lezárni.

(6) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése maximum 5 perc lehet. Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező, de jelenlévő szakértő(k) segítségét is.

(7) A képviselőknek a napirendhez való hozzászólásra a polgármester adja meg a szót.

(8) A hozzászóló mondanivalójának időtartama maximum 5 perc lehet, amibe a kérdésfeltevés ideje nem számít bele.

(9) Második hozzászólásra 2 percben van lehetőség. A polgármester engedélyezheti a többszöri hozzászólást.

(10) A vita lezárását követően a polgármester szavazásra teszi fel a határozati javaslatokat.

(11) A vita lezárására bármelyik képviselő vagy a levezető elnök tehet javaslatot. A képviselő-testület a javaslatról vita nélkül határoz.

(12) A jegyző törvényességi észrevétel esetén köteles felszólalni.

25. § (1) Módosító javaslatot a képviselők a napirendi pont vitájának keretében terjeszthetnek elő.

26. § (1) Az ügyrendi javaslat a képviselő-testület vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érinti, eljárási kérdésekre vonatkozó javaslat.

(2) Ügyrendi javaslat céljából a képviselők az ülés során bármikor szót kérhetnek, ha a levezető elnök megállapítja, hogy a javaslat nem ügyrendi, a képviselőitől megvonja a szót.

(3) Az ügyrendi javaslat megfogalmazásának időtartama legfeljebb 1 perc lehet.

(4) Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) Nem minősül vitának a jegyzőnek az adott ügyrendi javaslat jogszabályba ütközése tekintetében kifejtett álláspontja.

27. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából történi kizárást az Mötv. 49. § (1) bekezdése szabályozza.

(2) Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és a köztudomású, vagy a képviselő-testület azt megállapítja, a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget, szükség esetén döntését felülvizsgálja.

(3) A képviselő-testület minősített többségének szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ában foglalt esetekben, továbbá az alábbi esetekben:

(4) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – valamennyi ügyben döntést hozhat.

28. § (1) A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet.

(2) A képviselő - testület a döntéseit nyílt kézfelemeléssel történő szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A képviselő – testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

(3) A levezető elnöknek a vita során elhangzottakat egymástól elkülönítve kell megszavaztatni mégpedig úgy, hogy előbb a módosító javaslatokat, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a végleges határozatot.

29. § (1) Ha a képviselő-testületi ülésen jelenlévő képviselők fele kéri vagy azt jogszabály kötelezővé teszi, név szerinti szavazást kell elrendelni.

(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben kell az Ügyrendi Bizottság elnökének felolvasni.

(3) A képviselők az „igen” „nem”, illetve a „tartózkodás” szavak érthető kimondásával szavaznak.

(4) Az elnök vagy az őt helyettesítő képviselő a szavazást a képviselők névsorán feltünteti, a szavazatokat külön-külön összeszámolja és kihirdeti a szavazás eredményét. A szavazási névsor a jegyzőkönyv része.

30. § (1) A képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő kezdeményezésére titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

31. § (1) A szavazás titkosságáról és a titkos szavazás módjáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazás szavazólapon történik, amelyet a hivatal hivatalos pecsétjével kell ellátni.

(3) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelölt(ek)re, döntési alternatívákra lehet.

(4) Érvénytelen a szavazat; ha:

32. § (1) A titkos szavazás lebonyolításában az Ügyrendi Bizottság vesz részt.

(2) Az Ügyrendi Bizottság megállapítja a titkos szavazás eredményét, melyről tájékoztatja a képviselő-testületet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.

(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

(4) A jegyzőkönyvet az Ügyrendi Bizottság szavazás lebonyolításában résztvevő tagjai aláírásukkal hitelesítik.

33. § (1) A szavazólapoknak a képviselők részére történő átadását a képviselők névjegyzékén jelölni kell.

34. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatokat hoz.

(2) A testületi döntéseket naptári évenként kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni: ……./……… (… …) önkormányzati rendelet/határozat.

(3) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti a polgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző, civil szervezet képviselője.

(4) A rendelet szakmai előkészítését a jegyző végzi, de a képviselő-testület szükség esetén más szakértőket is felkérhet, valamint előkészítő csoportot hozhat létre.

(5) A rendelet és a normatív határozatok kihirdetésére a helyben szokásos módon, az önkormányzat (Zalasárszeg, Dózsa tér 6.) épületénél, a Kultúrháznál lévő és a Kossuth utcában található hivatalos hirdetőtáblán kerül sor.

35. § (1) A jegyzőkönyv készítés szabályaira az Mötv. 52. §- ban foglaltak az irányadóak.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv-ben foglaltakon kívül:

(3) A polgármester valamint a képviselők indítványára a testület egészéről, vagy egy-egy napirendjének a tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A jegyzőkönyv mellékletei a meghívó, az előterjesztések, rendelet-tervezetek, rendeletek, határozat-tervezetek, jelenléti ív, írásban benyújtott hozzászólás.

(5) A választópolgárok a képviselői-testületi előterjesztéseket és az ülések jegyzőkönyveit – a zárt ülés kivételével – a Közös Önkormányzati Hivatalban (Kisrécse, Szentkirály u. 14.) tekinthetik meg.

36. § (1) A képviselőtestület - a költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is -támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg a közösségekkel együttműködik.

(2) Az együttműködés formái:

(3) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja a képviselő-testület dokumentumainak széles körben való ismertetése

37. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetetten közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról a lakosságot tájékoztatni kell, összehívásáért és meghirdetéséért a polgármester a felelős.

(3) A közmeghallgatáson elhangzottak (közérdekű javaslatok, észrevételek) összegzéséről a közmeghallgatást követő két hónapon belül a polgármester ad tájékoztatást.

(4) A közmeghallgatás technikai lebonyolításáért a jegyző felelős.

(5) Közmeghallgatás összehívása előtt a polgármester tájékoztatást tesz közzé közmeghallgatás időpontja előtt legalább 5 nappal a következő helyeken:

(6) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre a képviselő-testületnek lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(7) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester vizsgálja.

(8) A kérdést a polgármester 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(9) A közmeghallgatáson a képviselő-testület önálló napirendeket is megtárgyalhat.

38. § (1) Lakossági fórumot kell tartani:

39. § A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben és a képviselő-testület önálló rendeletében foglaltak irányadók.

40. § (1) A képviselő jogállását az Alaptörvény és az Mötv. rendelkezései határozzák meg.

(2) A képviselő a Bünteti Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § 11. pont i) pontja szerint hivatalos személynek minősül.

41. § (1) A képviselő köteles az Mötv. rendelkezésein túl:

(2) Azt a képviselőt, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő- testület üléséről előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távol marad, és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek kell minősíteni.

(3) A képviselő-testület tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának kezeléséről, nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló részletes szabályokat a rendelet 7. melléklete tartalmazza.

42. § (1) A képviselő-testület a 2. mellékletben meghatározott önkormányzati feladatok ellátására alábbi állandó bizottságot hoz létre:Ügyr endi Bizottság

(2) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak névsorát az 5. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet.

43. § (1) A bizottság a belső működési szabályait - az „Mötv.” és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.

(2) Az Ügyrendi Bizottság általános feladatai:

(3) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A bizottság ülésének összehívására az Mötv. 60. §-ának szabályai az irányadók.

(5) A bizottsági döntéshozatalból való kizárásra és a zárt ülés tartására az „Mötv.” szabályait kell alkalmazni. Zárt ülésről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(6) A bizottság elnöke a bizottság tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek.

44. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2)² A polgármester a Kultúrházban (Zalasárszeg, Dózsa György tér. 6.) minden hónap első hétfőjén reggel 8.00 órától 9.00 óráig fogadóórát tart.

(3) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket a Mötv. szabályozza.

45. § (1) A polgármester az Mötv. 67. § rendelkezései szerint látja el feladatait.

(2) A polgármester a képviselő-testület működésével a Mötv. 65-68. §.-aiban és egyéb jogszabályokban rögzített feladatain túl feladata:

46. § (1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok. Az alpolgármester tiszteletdíjának és a költségtérítésének mértékére a Képviselő- testület bármely tagja javaslatot tehet.

(3) Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően végzi.

(4) Az alpolgármester a Kultúrházban (Zalasárszeg, Dózsa György tér. 6.) minden hónap második péntekén reggel 8.00 órától 9.00 óráig fogadóórát tart.

47. § (1) Zalasárszeg Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Mötv. 84-85. §-ban foglalt felhatalmazással élve igazgatási feladataik ellátására, az önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek illetve a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Közös Önkormányzati Hivatalt hozott létre Zalakomár, Balatonmagyaród, Kisrécse Községek Önkormányzataival.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye Zalakomár, elnevezése: Zalakomári Közös Önkormányzati Hivatal címe: 8751 Zalakomár, Tavasz u. 13.

(3) Az együttműködési megállapodásban kell rögzíteni a Közös Önkormányzati Hivatal fenntartásához való hozzájárulás szabályait, munkáltatói jogok gyakorlásának rendszerét, az együttműködés részletes feltételeit.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(5) A Közös Önkormányzati Hivatal részletes ügyfélfogadás rendjét, idejét, a hivatal szervezeti felépítését a Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-e rögzíti.

(6) A Közös Önkormányzati Hivatalnál a hivatal SZMSZ- e tartalmazza a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket.

(7) Hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő - testületnek és az önkormányzati bizottságnak.

48. § (1) A polgármesterek – pályázat alapján – jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki, határozatlan időre az Mötv. 82. § (1) bekezdése és 83. § b) pontja alapján.

(2) A jegyző köteles jelezni a testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek az Mötv. 81. § (3) bekezdés e) pontja alapján, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(3)³ A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós távolléte, akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat legfeljebb hat hónap időtartamra Zalakomár, Balatonmagyaród, Kisrécse, Zalasárszeg községek vonatkozásában a Balatonmagyaród településen dolgozó megfelelő szakképzettséggel rendelkező igazgatási feladatokat ellátó köztisztviselő jogosult. A helyettesítés ellátását a köztisztviselők munkaköri leírása tartalmazza.

49. § (1) Az Mötv. 87. §-a alapján a helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

50. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodására az Mötv. 111. §.--115. §-ának szabályai és egyéb ágazati jogszabályok vonatkoznak.

51. § (1) Az önkormányzat vagyontárgyainak nyilvántartását, elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetve más célú hasznosításának lehetőségeit külön rendelet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet gazdasági vállalkozásokban. Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelősségének mértéke nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(3) A képviselő-testület az ügyek eredményesebb megvalósítása érdekében közérdekű kötelezettség vállalásokat tehet.

52. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásáról, vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a zalasárszegi polgárokat a lakossági fórumokon tájékoztatja.

53. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Kihirdetéséről a helyben szokásos módon-hirdetőtáblára való kifüggesztéssel a jegyző gondoskodik.

(2) A jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 5/2011. (III.30.) számú rendelet.