1. § E rendelet célja Attala Község településképének, épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A helyi építészeti értékek minden olyan helyi építészeti, településtörténeti, községképi, néprajzi, képzőművészeti, iparművészeti szempontból jelentős egyedi, vagy együttes alkotás, annak tartozékai és részei (különösen épület, építmény, épületegyüttes, település-rész), valamint az ezeket körülvevő építészeti környezet, ami nem minősül műemléknek, műemlék jellegű értéknek, műemléki környezetnek.

(2) A helyi védelem célja Attala Község településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző építészeti örökségeinek és táji értékeinek védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(3) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

4. § (1) A helyi védelemnek két fajtája van: területi és egyedi. A területi védelem (HT) településszerkezet, vagy utcakép védelem. Az egyedi védelem egy létesítményre szól és kiterjedhet az építmény teljes külső megjelenésére (H₁), vagy az építmény valamely részértékére (H₂).

(2) A helyi védelem alatt álló területet és védett értékeket e rendelet 1. melléklete tünteti fel.

5. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A kezdeményezésre a településrendezési eszközök keretében elkészült örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik. Az értékvizsgálatot és szakmai indoklást az önkormányzat készíti vagy készítteti el.

(4) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(5) A védetté nyilvánításról és a védelem megszüntetéséről írásban értesíteni kell:

(6) Helyi védelem alá helyezésről, vagy megszüntetéséről kizárólag a Képviselő-testület hozhat – e rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.

(7) A helyileg védett értékké nyilvánítás, illetőleg megszüntetés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti. Az illetékes földhivatalt a bejegyzés végett a jegyző keresi meg.

6. § (1) A védett értéket meg kell jelölni az erre a célra rendszeresített táblával („Védett épület”, vagy „Védett építmény”).

(2) A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.

(3) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről és eltávolításáról a jegyző gondoskodik.

(4) A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.

7. § (1) A védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

8. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) A védett épületek belső korszerűsítését, átalakítását a védettség nem akadályozza, azt az eredeti szerkezet, annak jellege és belső értékek lehetőség szerinti megtartásával kell megoldani.

9. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jókarbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.

(3) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött megállapodásban kell rögzíteni.

10. § (1) Az önkormányzat településképi szempontból meghatározó területekként jelöli az alábbi területeket:

(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

11. § (1) Településkép védelme szempontjából kiemelt területek:

(2) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek felsorolását és lehatárolását az 1. függelék tartalmazza.

12. § (1) A 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területen új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék.

(2) Tetőtér csak egyszintesen építhető be.

13. § (1) A 10. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott területen új lakóépületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.

(2) Tetőtér csak egyszintesen építhető be.

14. § (1) A 10. § (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott területen épületet, építményt úgy kell elhelyezni, hogy telepítésével, műszaki megoldásaival alkalmazkodjon a természetes terepadottságokhoz.

(2) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében új épület építése csak a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.

15. § (1) A 10. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott területeken az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak, kerítéseinek színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.

(2) A homlokzatok burkolóanyaga – a gazdasági területek kivételével – nagyelemes fém és műanyag hullám- illetve trapézlemez burkolat nem lehet.

(3) Homlokzat színezése során fehér, tört-fehér, illetve pasztellszínek és földszínek alkalmazhatók.

(4) A közterület kialakításának követelményei:

(5) A zöldfelület kialakításának követelményei:

16. § (1) A 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területen az új épületek, vagy épületbővítések tömegaránya, fő méretei a környezetében már meglévő épületekhez illeszkedve alakítható ki.

(2) Új lakóház 35-45°-os tetőhajlásszögű magastetővel létesíthető. Az épület tetőgerince nem térhet el az utcában jellemzően kialakult tetőgerinc iránytól.

(3) Új lakó- és középület építése vagy felújítása esetén alkalmazható tető-héjazati anyag: a hagyományos égetett cserép színárnyalatainak megfelelő színű cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, vagy cserépfedést utánzó fémlemez.

(4) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.

(5) A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől színében és anyagában kirívóan eltérő anyag nem alkalmazható.

(6) Az egy telken lévő építmények tömegei és homlokzatai úgy alakíthatók ki, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.

(7) Az utcafronton áttört vagy tömör kerítés létesíthető, anyagában, kialakításában harmonizáljon a főépülettel.

17. § (1) A 10. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott területen utcai épület esetében magastető építhető 35-45 fokos hajlásszöggel.

(2) A lakóépületek tetőfedése cserép, betoncserép, bitumenes zsindely és egyéb hagyományos héjazattal létesíthető.

(3) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.

(4) A lakótelken épülő gazdasági-kiszolgáló épületek a lakóépülettel azonos, vagy azzal harmonizáló megjelenésű homlokzatképzéssel létesíthetők.

(5) Az utcafronton áttört, fa vagy fém kerítés létesíthető. Az alkalmazott anyag- és színhasználat harmonizáljon az épülettel.

18. § (1) A 10. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott területen az épületek, építmények az adott terület építési hagyományainak megfelelően tájba illően alakítható ki.

(2) Tetőfedés színeként természetes színek alkalmazhatók.

(3) Épületcsoportnál azonos tetőalakítás alkalmazása javasolt.

19. § (1) A 10. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott területen tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni.

(2) A tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel is építhetők.

(3) Az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely és egyéb hagyományos héjazattal létesíthető.

(4) A tájbaillesztés érdekében a rálátási irányba nyitott telekhatárok mentén, az épület, építmény takarására honos fa- és cserjefajok telepítendők.

20. § Az 1. mellékletben jelölt területen a településszerkezet védelmét kell biztosítani. Ezért itt

21. § (1) A védett építményeket, épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban és homlokzati jellegükkel kell megtartani, érintetlenül hagyva (szükség esetén visszaállítva) az eredeti nyílásrendet, a nyílászárók osztását, a díszeket, a homlokzati és kiegészítő tagozatokat.

(2) Védett épületeket csak úgy lehet bővíteni, hogy azok eredeti tömegformája, homlokzati kialakítása és utcaképi szerepe ne változzon.

(3) Az épület jellegéhez szorosan hozzátartozó építmények (kerítés, kapu, szegletkő, rács) lehetőség szerint eredeti állapotukban megőrzendők.

(4) Reklám, reklámhordozó helyi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte levő közterületen nem helyezhető el.

(5) Védett épületek bontása csak a műszaki avultság beálltával történhet, a védettség megszűntének kimondása után.

22. § (1) Utcai homlokzaton, tetőfelületen elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabola antenna stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, valamint mesterséges szellőzés kültéri egysége nem helyezhető el.

(2) Épület közvetlenül közterület felé néző homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.

(3) A villanyóra szekrények falba süllyesztve, a nyílászárókkal harmonizáló takarással helyezhetők el.

(4) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető. Épített égéstermék elvezető csak tégla vagy vakolt felületű lehet.

23. § (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek: a 10. § (1) bekezdés a)–b) pontjában és a 11. § (1) bekezdésében meghatározott területek.

(2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek: a 10. § (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott területek, az (1) bekezdés figyelembevételével.

24. § (1) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat elsősorban földkábelbe fektetve kell építeni. A földfeletti vezetés esetén az építendő hálózatot lehetőleg a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni.

(2) Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.

25. § A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembe vétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:

26. § (1) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.

(2) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető, kivéve műszaki szükségszerűség, amely esetén az épület homlokzatán takartan - az épülettel szerves egységet képező módon - helyezhető el.

(3) A csapadékvíz-, ill. szennyvíz-elvezetés, tárolás módjának és kezelésének építményei, műtárgyai a közterületet sem műszakilag, sem településképvédelmi szempontból nem zavaró módon alakítandók ki.

27. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(2) Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.

(3) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(4) Épületeken cégtábla, címtábla, üzletfelirat, névtábla legfeljebb 2 m² területen helyezhető el.

(5) Üzletenként legfeljebb 1 db cégtábla és 1 db címtábla helyezhető el.

28. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen reklámok, reklámhordozók, cég-, címtáblák és cégérek csak a jelen rendeletben előírt célra és módon, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben meghatározott területfelhasználású területen és módon.

(2) A község területén legfeljebb 50 db reklámhordozó helyezhető el a település építészeti arculatához illeszkedő formai kialakítással, jellemzően fa vagy fém anyaghasználattal.

29. § (1) Közterületen reklám közzétételére, reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként kizárólag utcabútor használható.

(2) Építési reklámháló kizárólag az építési tevékenység időtartamára - de legfeljebb 6 hónapos időtartamra - helyezhető ki azzal a feltétellel, hogy az építési napló bejegyzése igazolja a felújítás megkezdését, illetve amennyiben az építési napló vezetésére nem áll fenn kötelezettség, vállalják ennek vezetését és igazolják a felújítás megkezdését. Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges.

(3) Utasváró, kioszk tetején reklámhordozó, illetve reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el, ezt meghaladóan az utasváró és a kioszk teljes felülete felhasználható reklám közzétételére.

(4) Közművelődési célú hirdetőoszlop teljes felülete reklám céljára felhasználható, az információs célú berendezésnek legfeljebb 2/3 része.

(5) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezést.

(6) Közművelődési célú hirdetőoszlop kizárólag közművelődési intézmény közelében helyezhető el.

(7) Helyi rendezvény, vagy a település által támogatott eseményről, rendezvényekről történő tájékoztatás érdekében az adott esemény bekövetkezését megelőző két héten belül az eseményre vonatkozó tájékoztatás reklámhordozón, transzparensen a közterület, illetve magánterület igénybevételével is elhelyezhető.

(8) Az ingatlan elidegenítésére irányuló hirdetés legfeljebb 1,5 m² nagyságú ideiglenes reklámhordozón helyezhető el közút és a közforgalom számára el nem zárt magánút felőli részen.

(9) Építési reklámháló által igénybe vehető felület nem haladhatja meg a 8 m²-t.

(10) Jelen rendelet szabályaitól eltérően elhelyezett, idejét múlt, egyéb jogszabályokba ütköző reklámhordozót haladéktalanul el kell távolítani.

30. § (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek, felülete, rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(2) Belterületen 1,0 m²-es nagyságot meghaladó reklám, reklámhordozó szerkezet nem helyezhető el, és nem engedélyezhető 1 m² felületet meghaladó reklámjellegű homlokzatfestés sem.

31. § (1) Magántulajdonban lévő ingatlanon elhelyezett reklámhordozók, nem az engedélyeknek megfelelő kivitelezésből eredő lebontásáért az ingatlan tulajdonosa a reklámhordozó elhelyezőjével egyetemlegesen felel.

(2) A reklámhordozó elhelyezője kártalanítási igény nélkül köteles a reklámhordozót átalakítani, vagy lebontani, különös tekintettel, ha

32. § (1) A település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester - szakmai konzultáció keretében tájékoztatást biztosít a településképi követelményekről, valamint a hatályos településrendezési eszközben foglalt előírásokról.

(2) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni:

(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:

(4) A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.

(5) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell lefolytatni.

(6) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.

33. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:

34. § (1) Településképi véleményezési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak szerint kerül lefolytatásra.

(2) A polgármester véleménye a 33. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.

35. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet az e rendelet 3. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az ÉTDR tárhelyére fel kell tölteni.

(2) A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni a Korm. rendeletben meghatározott tartalommal.

(3) A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.

(4) A polgármester véleményében a tervezett építési tevékenységet

(5) A polgármester a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek.

36. § A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

37. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma

(2) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

38. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.

(2) A kérelmet Attala Község Polgármesteréhez a Korm. rendelet 26/B. § (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tartalommal, a 36. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani, az e rendelet 4. mellékletét képező kérelem benyújtásával.

(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.

(4) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Attala Község Önkormányzatának Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.

39. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le

(2) A településképi kötelezési eljárás keretében a polgármester felhívja az ingatlan-tulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlantulajdonost az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, egyidejűleg településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.

(4) A (3) bekezdés szerinti hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az önkormányzat képviselő-testülete az ingatlantulajdonossal szemben településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el, melynek összege:

(5) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

(6) A településkép-védelmi bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a Magyar Államkincstárnál vezetett – és a határozatban is megjelölt – előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással, vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton kell megfizetni.

(7) A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény előírásai az irányadók.

40. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nap lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

41. § (1) Hatályát veszti Attala község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építészeti értékek védelméről szóló 3/2001. (V.1.) önkormányzati rendelete.

(2) Hatályát veszti Attala község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 12/2017. (X.31.) önkormányzati rendelete. Hatályát veszti Attala község Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 6/2018. (IX.28.) önkormányzati rendelete.