Ormosbánya Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2019(XI.13.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2025. 10. 16

Ormosbánya Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2019(XI.13.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2025.10.16.

Ormosbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában az Mötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat képviselő-testületére és annak szerveire.

(2) A képviselő-testület szervei:

(a) A polgármester

(b) A képviselő-testület e rendeletben meghatározott bizottságai

(c) A közös önkormányzati hivatal

(d) A jegyző

(e) A társulás

Az önkormányzat

3. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ormosbánya Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat címe és székhelye: 3743 Ormosbánya Petőfi tér 1. sz.

(3) Az önkormányzat hivatalának megnevezése: Ormosbányai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban : Közös Hivatal)

Az önkormányzat jelképei, elismerő címek és az önkormányzat hivatalos pecsétjei

4. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a címerének és zászlajának leírására, valamint az azok használatának rendjére vonatkozó szabályokat önkormányzati rendeletben állapítja meg.

5. § A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat önkormányzati rendelet tartalmazza.

6. § (1) A képviselő-testület és szervei által használt hivatalos kör alakú pecsét közepén a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

(a) Ormosbánya Községi Önkormányzat Polgármestere

(b) Ormosbánya Községi Önkormányzat Jegyzője

(c) Ormosbánya Községi Önkormányzat

(d) Ormosbányai Közös Önkormányzati Hivatal

(2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni különösen:

(a) a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre,

(b) a képviselő-testület által adományozott oklevelekben,

(c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.

II. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI ÉS AZOK GYAKORLÁSA

Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök

7. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátása mellett – az Mötv. Szabályai szerint – önként vállalhatja további feladat- és hatáskörök ellátását.

(2) Az önkormányzat kötelező feladat- és hatáskörein túl biztosítja:

(a) Munkahelyi és vendégétkeztetés

(3) Új feladat felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságait véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, vagy az erre felkért bizottság folytatja le.

(4) Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és a (3) bekezdésben említett feltételeket.

(5) Az önként vállalt feladatokról általában az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell dönteni.

(6) A közfeladat önkéntes vállalásához, illetve ellátásának megszüntetéséhez a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges.

(7) ¹ Az önkormányzat tevékenységének kormányzati funkció szerinti felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása

8. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. §-a tartalmazza.

(2)² A képviselő-testület hatáskörét az alábbi tárgykörökben a polgármesterre ruházza át:

a) Közterület-használat engedélyezése (14/1999.(VI.01.) önkormányzati rendelet)

b) Köztemetés megállapítása (10/2021 (IX.15) önkormányzati rendelet 14.§.)

(3)³ A képviselő-testület hatáskörét a Szociális, Lakásügyi, Kulturális és Sport Bizottságra ruházza át:

a) Lakhatási támogatás kérelem elbírálása (10/2021 (IX.15) önkormányzati rendelet 8.§.)

b) Települési támogatás keretén belül temetési támogatás nyújtása (10/2021 (IX.15) önkormányzati rendelet 11.§ és 12.§)

c) Rendkívüli települési támogatás kérelem elbírálása (10/2021 (IX.15) önkormányzati rendelet 9.§ és 10.§)

9. § (1) Az átruházott hatáskörben eljáró minden évben egy alkalommal képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(2) Hatáskört átruházni csak rendelettel lehet.

10. § A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról és az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet írásban, vagy szóbeli előterjesztés formájában tájékoztatja.

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

Általános szabályok és a képviselő-testületi ülés összehívása

11. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.

(2)⁴

12. § (1) A képviselő-testület alakuló, munkaterv szerinti (rendes), rendkívüli és ünnepi ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 8 rendes ülést tart.

(3) A képviselő-testület alakuló és rendes ülését - mely a munkatervben előre tervezett - a polgármester hívja össze és vezeti.

(4) A képviselő-testület az Mötv 54. §-ának megfelelően – tárgy megjelölése nélkül – közmeghallgatást tart.

(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal kell válaszolni. A megválaszolatlanul maradó kérdést, kezdeményezést, javaslatot a tárgy szerint illetékes bizottság, vagy a jegyző a képviselő-testület által meghatározott határidőig megvizsgálja, annak eredményéről a következő ülésen tájékoztatást ad és a kérdés felvetőjét tájékoztatja.

(6) A közmeghallgatáson elhangzott, nem a képviselő-testületet és szerveit érintő feladat- és hatáskörökbe tartozó kérdéseket, észrevételeket haladéktalanul továbbítani kell a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez.

(7) A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület tagjai a település lakosságának széles körét érintő ügyekben lakossági fórumot tarthatnak. A lakossági fórumok szervezéséről a képviselő-testület esetenként dönt.

(8) A lakosságot a lakossági fórum és a közmeghallgatás helyéről és időpontjáról annak megtartása előtt legalább 5 nappal korábban értesíteni kell. A meghívót a Közös Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni és az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.

(9) A fórumot a polgármester, az alpolgármester, vagy egy önkormányzati képviselő vezeti. A fórumról az elhangzott vélemények, állásfoglalások lényegét tartalmazó feljegyzés készül. Elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

13. § (1) A határidőhöz kötött, illetve fontos és halaszthatatlan napirend megtárgyalására rendkívüli képviselő-testületi ülés hívható össze, melyet - az Mötv. 44. §-ban meghatározottakon túl – indítványozhat :

(a) A polgármester

(b) Nemzetiségi ügyekben a roma nemzetiségi önkormányzat képviselője

(2) ⁵ A képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester az ok felmerülésétől, vagy a kezdeményezéstől számított 15 napon belüli időpontra hívja össze.

(3) A rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítványt, a napirendi pontként javasolt előterjesztéssel együtt a polgármesterhez kell benyújtani. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát.

(4) A sürgősségi előterjesztések és a rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

Meghívó

14. § (1) A képviselő-testületi ülést mindig a hónap utolsó szerdájára kell összehívni.

(2) Az ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű tartós akadályoztatásuk esetében a képviselő-testület ülését a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(4)⁶ Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja – ilyen körülmény a társulást érintő kérdés, az önkormányzatok együttműködését érintő kérdés - a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol – a társulás székhelyén, vagy bármely tag önkormányzatának székhelyén, illetve a Közös Hivatalt fenntartó önkormányzatok székhelyén hívja össze az ülést.

(5) A képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmaznia kell:

(a) Az ülés helyét és időpontját

(b) A javasolt napirendi pontokat

(c) A napirendek előterjesztőit

(d) A napirendekhez kapcsolódó véleményezőket

(e) Az ülés minősítését ( alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi)

(6) A képviselő-testület tagjain kívül minden nyilvános ülésre meghívja:

az ülés anyagának megküldésével,

1) tanácskozási joggal:

(a) a jegyzőt,

(b) a bizottságok külső tagjait,

(c) a nemzetiségi önkormányzat elnökét

2) a meghívó és a vonatkozó előterjesztés megküldésével:

(a) a napirendi pontok előterjesztőit

(b) az önkormányzati intézmények vezetőit

(c) a civil szervezetek képviselőit a szervezetet érintő ügyben

(d) akit a polgármester szükségesnek tart.

(7) A képviselő-testület ülésére meg lehet hívni:

(a) az illetékes országgyűlési képviselőt tanácskozási joggal;

(b) a lakossági szervezetek képviselőit

(8) A képviselő-testület zárt üléseire a képviselő-testület tagjain kívül meg kell hívni:

(a) a jegyzőt,

(b) a nemzetiségi önkormányzat elnökét, az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy tárgyalásakor,

(9) A meghívóban szereplő tárgysorozat az alábbi sorrendben kerül rögzítésre:

(a) rendelet-tervezetek, költségvetési-, zárszámadási előterjesztések,

(b) gazdasági, vagyoni ügyek,

(c) választási, kinevezési ügyek,

(d) a polgármester, jegyző, bizottsági elnökök munkatervben rögzített előterjesztései,

(e) interpellációk, közérdekű bejelentések,

(f) testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek.

15. § (1) Az képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt – pedig az

ülés előtt legalább 2 nappal előbb ki kell kézbesíteni. Rendkívül sürgős esetben lehetőség

van a képviselő-testület ülésének személyesen vagy telefonon történő összehívására

(3) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról a nyilvánosságot az ülés időpontja előtt legalább 3 nappal értesíteni kell a település honlapján, illetve a Közös Hivatal hirdetőtábláján. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet megtekinteni.

(4) A lakosság tájékoztatása a jegyző feladata .

Munkaterv

16. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amelyet a testület évenként hagy jóvá.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a testület elé.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

(a) valamennyi képviselő-testületi tagtól,

(b) a bizottságok nem képviselő-testületi tagjaitól,

(c) a jegyzőtől,

(d) intézményvezetőktől.

(4) A munkatervi javaslatokat a munkaterv megtárgyalását megelőzően 2 nappal korábban a polgármesterhez kell benyújtani.

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(a) az ülésnapok időpontját,

(b) a napirendi pontok tárgyát, címét, előterjesztőjét és az előkészítésért felelős nevét,

(c) a közmeghallgatás időpontját.

(6) A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(7) A munkaterv éves tervezetét tárgyévet megelőző év december 31 napjáig a polgármester terjeszti elő.

(8) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

(a) az önkormányzati képviselőknek;

(b) a bizottság(ok) nem képviselő tagjainak;

(c) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének.

17. § A jóváhagyott ciklusprogramot és a munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat honlapján és az önkormányzat hirdetőtábláján.

A képviselő-testület ülésével és

annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok

18. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti akadályoztatása esetén e rendelet 14. § (2), vagy (3) bekezdése szerint kell eljárni.

(2) A polgármester a testületi-ülés vezetése során:

(a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést;

(b) az ülés megnyitásakor a polgármester tájékoztatja a testületet a távollevő képviselőkről és közli a távollét bejelentett indokát

(c) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívására az SZMSZ szabályainak megfelelően került sor;

(d) megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt;

(e) előterjeszti az ülés napirendjét;

(f) tájékoztatás ad a két ülés közötti eseményekről,

(g) beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

(h) az esetleges sürgősségi indítványról tájékoztatást ad,

(i) a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását,

(j) vagy lezárja a vitát, vagy tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor.

(3) Határozatképtelenség vagy az ülés megszakadása esetén a testületet 15 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.

(4) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(5) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet.

Napirend előtti témák és a napirend

19. § (1) Határozatképesség esetén a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, de bármely képviselő és a jegyző is jogosult a meghívóban feltüntetett napirendek vonatkozásában javaslattal élni.

(2) Az utolsó napirendi pont tárgyalását követően a képviselő-testület a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról a polgármester által kap tájékoztatást. A polgármester szükség szerint kiegészítheti az előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről és a beszámolási időszak legfontosabb eseményeiről szóló tájékoztatóját, valamint a témakörökhöz kapcsolódóan a képviselők részére biztosítja a hozzászólás lehetőségét.

(3) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) A polgármester vagy a képviselő, illetve a jegyző javasolhatja bármelyik napirendi pont tárgyalásának elnapolását, illetve kezdeményezheti több napirend összevontan történő tárgyalását.

Az előterjesztés

20. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, valamint a képviselő-testület, annak bizottsága, illetve a polgármester, valamint a jegyző által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés – fő szabályként - írásban kerül benyújtásra.

(3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés két részből áll:

Első rész:

(a) az előterjesztés címének, tárgyának pontos meghatározása,

(b) utalás arra, hogy a téma szerepelt-e már korábban a testület előtt, és ha igen, milyen döntés született, és azt milyen eredménnyel hajtották végre,

(c) lehetőségek, szükségszerűségek és következmények bemutatása,

(d) különböző megoldási lehetőségek és azok pénzügyi hatásainak, illetve ezeket alátámasztó gazdasági számítások bemutatása,

(e) tárgykört rendező jogszabályok rövid ismertetése

(f) az előzetes hatásvizsgálat eredményéről szóló tájékoztatást

(g) társadalmi egyeztetés eredményét

(h) rendelettervezet indoklását

Második rész:

(a) egyértelműen megfogalmazott határozati javaslat (az esetleges alternatív javaslatok megfelelő elkülönítésével),

(b) indítvány az esetleges korábbi testületi határozat hatályban tartására (megerősítésére), vagy hatályon kívül helyezésére,

(c) a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezése,

(d) végrehajtási határidő(k) megjelölése (meghatározott időpont / azonnal / folyamatos).

(4) Az egyedi ügyekre vonatkozó előterjesztések a tényállás lényeges elemeit és a határozati javaslatot tartalmazzák.

(5) Hatósági ügyekben a határozati javaslatot és az indokolást tartalmazó előterjesztést az ügyfél részére történő kiadásra alkalmas formában kell előkészíteni és előterjeszteni.

(6) Az előterjesztések előkészítése során be kell tartani a következőket:

(a) az előterjesztés elkészítéséért, a tárgy szerinti érdekeltekkel való egyeztetéséért az előterjesztő a felelős

(b) több szervezeti egységet érintő előterjesztés előkészítése során egyeztetést kell lefolytatni.

(7) Előterjesztést tehetnek:

(a) a polgármester,

(b) az alpolgármester,

(c) a bizottságok elnökei,

(d) települési képviselő

(e) a jegyző,

(f) valamint a képviselő-testület által felkért szervek, szervezetek vezetői.

(8) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés a (9) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 8. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását

(9) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.

(10) Az előterjesztések valamennyi típusa csak az érintett bizottság(ok) véleményének, valamint a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.

Ügyrendi kérdés

21. § (1) Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(2) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tett azon indítványát, mely a vita lezárását és a határozati javaslat illetve a módosító határozati javaslatok azonnali szavazásra bocsátását javasolja - a polgármester szavazásra bocsátja.

(4) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek a polgármester felhívására meg kell jelölnie a rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik. Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben sincs vitának helye.

A sürgősségi indítvány

22. § (1) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az képviselő-testületi ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.

(3) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:

(a) a polgármester,

(b) az alpolgármester,

(c) a témakör szerint illetékes bizottság(ok) elnöke(i),

(d) a képviselő-testület tagja,

(e) a jegyző

(f) a nemzetiségi önkormányzat elnöke, vagy tagja

(4) Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására;

(5) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.

(6) Sürgősségi indítvány esetében is megfelelően alkalmazni kell a 20. § (2)-(7) bekezdéseiben foglaltakat.

Interpelláció

23. § (1) A képviselő a testületi ülésen - a fő napirendi pontok lezárása után - a

(a) polgármestertől

(b) alpolgármestertől,

(c) az önkormányzat bizottságainak elnökeitől,

(d) jegyzőtől

önkormányzati ügyekben maximum 2 perc időtartamban felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 3 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) Interpellálni szóban és írásban lehet. Az interpelláció szándékát az ülés kezdetét 1 nappal megelőzően a polgármesternél kell írásban bejelenteni. Az írásos interpellációt, valamint a szóban előterjeszteni kívánt interpelláció rövid, lényegét tartalmazó írásos vázlatát a szándék bejelentésével egyidejűleg kell a polgármesterhez eljuttatni. A szóban előterjesztett interpelláció írásba foglalásáról és a képviselő általi aláírásáról a jegyző gondoskodik. Az írásban illetve szóban előterjesztett interpelláció képviselő által előterjesztett példányát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:

(a) az interpelláló nevét

(b) az interpelláció tárgyát és címzettjét

(c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő legfeljebb 2 percben fejtheti ki véleményét. Amennyiben a képviselő nem fogadja el a választ, úgy a testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. Ha a választ a testület sem fogadja el, akkor az interpelláció kivizsgálásával megbízza a polgármestert, vagy a tárgy szerint illetékes bizottságot. Az interpelláló képviselőt be kell vonni a vizsgálatba. A vizsgálatot 5 napon belül le kell folytatni. Az interpellációval kapcsolatos döntésre a vizsgálat befejezését követő soros testületi ülésen kerül sor.

(5) A lefolytatott vizsgálat eredményéről készült előterjesztést és a határozati javaslatot a megbízott szerv vezetője terjeszti elő a testületi ülésre, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

Hozzászólások és a vita

24. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, - vagy az egyes napirendi pontok összevonását is javasolhatja, - melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

(2) A bizottságok elnökei ismertetik a bizottságuk álláspontjait, valamint a bizottsági tagok kérésére a bizottsági tagok külön véleményét és annak indokolását.

(3) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A képviselői felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(4) Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(5) A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak a polgármester kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. A hozzászólás időtartama két perc lehet. Az adott ügyhöz ismételt hozzászólást a polgármester engedélyezhet, legfeljebb két perc időtartamban. A polgármester további megszólalási lehetőséget csak indokolt esetben engedélyezhet.

(6) A polgármester lehetőséget adhat arra, hogy a vitában érintett részvevő személyek – személyes érintettség címén – két perc időtartamban megjegyzést tehessenek.

(7) A tárgyalt napirendi pontot érintően bármikor szót kérhetnek és ügyrendi észrevételt, javaslatot tehetnek a képviselő-testület tagjai és a jegyző.

(8) A vita lezárása után a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

Döntéshozatal

A szavazás rendje

25. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában egyszerű többséggel nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(2) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltak szerint szermélyes érintettségét nem jelenti be, a bejelentés elmulasztásától 3 hónapig az őt megillető tiszteletdíj 75 %-ára jogosult.

(3) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha az eredmény megállapításával kapcsolatban kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételtetni.

(4) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester a szavazatokat megszámolja. A szavazás számszerűsége helyességével kapcsolatban felmerülő kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.

(5) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(6) Eredménytelen szavazás esetén az előterjesztő az előterjesztést szükségképpen átdolgozza, kiegészíti és a képviselő-testület a soron következő ülésén azt újból megtárgyalja.

(7)⁷ A titkos szavazást a Pénzügyi Jogi és Ügyrendi Bizottság, mint Szavazatszámláló Bizottság bonyolítja le.

(8) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(9) A Szavazatszedő Bizottság összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát.

(10) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

(a) a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,

(b) a Szavazatszedő Bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

(c) a szavazás során felmerült körülményeket,

(d) a szavazás eredményét,

(e) a jegyzőkönyvvezető nevét,

(f) a bizottság tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.

(11) A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

26. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve bármelyik képviselő javaslatára.

(2) A névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlevők nevük felolvasásakor "igen"-nel, "nem"-mel vagy "tartózkodom"-mal szavaznak.

(3) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(4) A névszerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

A határozat és az alakszerű határozat nélküli döntés

27. § (1) A határozat megjelölése a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet 15. § foglaltak szerint történik.

(2) A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

(3) A testületi határozatokról a Közös Hivatal nyilvántartást vezet.

(4) A határozatokat az ülést követő 2 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(5) A képviselő-testület tagjai a határozatokat a legközelebbi képviselő-testületi ülés anyagával kapják meg.

(6) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(7) A képviselő-testület az alábbi kérdésekben a szavazati arányok rögzítésével, alakszerű határozat nélkül dönt:

(a) napirend elfogadásáról,

(b) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról, amennyiben újabb határidő vagy feladat nem kerül megállapításra,

(c) a polgármester és az alpolgármester előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, eseményeiről szóló beszámoló elfogadásáról,

(d) a polgármester és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseinek jóváhagyásáról,

(e) interpellációra adott válasz elfogadásáról, tudomásul vételéről,

(f) tájékoztatók elfogadásáról, tudomásul vételéről

A jegyzőkönyv

28. § (1) A képviselő-testület üléséről a résztvevő jegyzőkönyvvezető közreműködésével jegyzőkönyvet, valamint kép- és hangfelvételt kell készíteni.

(2) A kép- és hanganyag zárt ülésen keletkezett része a továbbiakban nem használható fel, a Közös Hivatalból nem lehet kiadni.

(3) A kép- és hanganyag megőrzéséről a Közös Hivatalban kell gondoskodni, az nem selejtezhető.

(4) A kép- és hanganyagot a Közös Hivatalon belül zároltan kell kezelni és gondoskodni kell annak őrzéséről.

(5) A jegyzőkönyv – az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl – tartalmazza:

(a) az ülés minősítését

(b) a napirend előttii felszólalásokat és azok lényegét

(c) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat

(d) a polgármester ülésvezetésével összefüggő intézkedéseit, a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,

(e) külön indítványra az elhangzott bizottsági kisebbségi véleményt,

(f) az ülés bezárásának időpontját.

(6) A jegyzőkönyv mellékletei:

(a) a meghívó

(b) a jelenléti ív

(c) az előterjesztések és azok mellékletei

(d) az írásban benyújtott hozzászólás

(e) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv.

(7) A nyilvános testületi ülésről készült jegyzőkönyv egy eredeti példányát évente be kell köttetni, és a Közös Hivatalban kell megőrizni.

(8) A testületi és a bizottsági ülésekről jelenléti ívet kell vezetni, melyet a jelenlevő tagok aláírnak. A jelenléti íven a hiányzó képviselő és a bizottsági tag neve mellett fel kell tüntetni távollétének okát, illetve annak igazolt, vagy igazolatlan voltát. A hiányzást a polgármester, illetve a bizottság elnöke igazolja.

IV. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok

29. § (1) Rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

(a) a polgármester,

(b) az alpolgármester,

(c) a bizottságok,

(d) a képviselő,

(e) a jegyző

(f) nemzetiségi önkormányzat testülete.

(2) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

(a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg;

(b) a rendelet tervezetet a jegyző készítteti el. A tervezet előkészítésével önkormányzati bizottság is megbízható;

(c) a Közös Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság készíti el.

(d) minden rendelet-tervezet előkészítése során ki kell kérni a jegyző törvényességi véleményét

(e) a tervezetet megvitatás céljából a jogi feladatokkal foglalkozó bizottság elé kell terjeszteni, amely azt – a tárgy szerint érintett más bizottsággal együttesen tartott ülésén – megvitatja. Erre az ülésre a jegyzőt és szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.

(f) a jegyző – a polgármester és a bizottság véleményezését követően – a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti;

(g) a testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.

(3) A rendelettervezetről való szavazás során először a módosító indítványokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt a testület.

(4) A rendelet záró rendelkezésében minden esetben meg kell határozni hatálybalépésének napját.

(5) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. Az elfogadott rendeleteket az önkormányzat honlapján közzé kell tenni és a Közös Hivatal Ormosbányai hirdetőtábláján kell kifüggesztéssel kihirdetni. A rendelet a kifüggesztéssel válik kihirdetetté.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a normatív határozat közzétételére is alkalmazni kell.

(7) A rendeletekről a Közös Hivatal nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) a rendelet számát és tárgyát

b) meghozatalának, hatálybalépésének és kihirdetésének időpontját

c) módosító, kiegészítő rendelet számát és annak időpontját

d) hatályon kívül helyező rendelet számát, hatálybalépésének és kihirdetésének időpontját

(7) ⁸

(8) ⁹

(9) ¹⁰

(10) ¹¹

(11) ¹²

(12) ¹³

(13) ¹⁴

(14) ¹⁵

V. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

Általános rendelkezések

30. § (1) A képviselő Ormosbánya település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit.

(2) A képviselő döntéseit saját meggyőződése alapján hozza. A képviselői minőségben hozott döntéséért kizárólag jogszabály által meghatározott esetekben vonható felelősségre. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(3) A települési képviselőt az Mötv. és jelen szabályzatban rögzített jogok illetik meg, illetőleg kötelezettségek terhelik.

(4) A képviselő-testület tagjait, a bizottságok tagjait és elnökeit megillető tiszteletdíjat és természetbeni juttatást önkormányzati rendelet állapítja meg.

(5) A képviselő a képviselő-testületi és bizottsági ülésről, a nem képviselő bizottsági tag a bizottsági ülésről való hiányzást 15 napon belül köteles igazolni.

(6) A képviselő és a nem képviselő bizottsági tag megállapított tiszteletdíját 25 %-al csökkenteni kell két hónap időtartamra, ha a munkaterv szerinti rendes képviselő-testületi ülések, illetve munkaterv szerinti rendes bizottsági ülések közül két ülésen igazolatlanul nem vesz részt.

(7) A képviselő köteles előzetesen bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testületi ülésen nem vesz részt. A képviselő egy naptári évben – a soron kívüli ülések kivételével – két alkalommal jelentheti be távolmaradását a testületi ülésről külön igazolás nélkül. Ilyenkor a jelenléti íven "igazoltan távol" bejegyzést kell tenni.

(8) Igazoltnak kell tekinteni a hiányzást, ha a képviselő, illetve a nem képviselő bizottsági tag:

(a) a helyi önkormányzat tevékenységével kapcsolatosan az önkormányzat megbízásából és tudtával van távol;

(b) betegsége miatt,

(c) vagy más, személyes közreműködést igénylő, halasztást nem tűrő ügy intézése miatt ( pl.: hozzátartozó halála, betegsége, munkahelyi továbbképzés stb.) hiányzik.

(9) Az (5) ; (8) bekezdésben szabályozott igazolásról képviselő esetén a képviselő-testület, bizottsági tag esetén az érintett bizottság dönt.

(10) A képviselő összeférhetetlenségére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36. § és 37. § -ában foglaltak az irányadóak. Az összeférhetetlenségi bejelentést az ok megjelölésével a Pénzügyi- Jogi és Ügyrendi Bizottsághoz kell előterjeszteni.

(a) Az összeférhetetlenségi ügyeket a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság vizsgálja.

(b) A bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségi bejelentést a legközelebbi testületi ülésen ismertetni, s döntésre előkészíteni.

(11) A települési képviselő a jogszabályban meghatározottak szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

(12) A bizottságok nem képviselő tagjait az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény szerinti, nem nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.

VI. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

A bizottságok típusai, feladatai, szervezete és működése

31. § (1)¹⁶ A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság, létszáma: 2 fő képviselő +1 fő külső tag

b) Szociális, Lakásügyi, Kulturális és Sport Bizottság, létszáma: 3 fő képviselő

(2)¹⁷

(3) A képviselő egyidejűleg csak egy bizottságnak lehet az elnöke és egy bizottság tagjává választható. E rendelkezés nem zárja ki, hogy a képviselő ideiglenes bizottságnak tagja, vagy elnöke lehessen.

(4) A bizottsági üléseken bármely képviselő részt vehet tanácskozási joggal, szavazati joggal azonban csak a bizottság megválasztott tagjai bírnak.

(5)¹⁸ A bizottság működési szabályait az állandó bizottságok esetében az Ügyrend tartalmazza.

(6) A Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatait. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos részletes eljárási szabályokat a bizottság ügyrendje tartalmazza.

(7)¹⁹ A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(8) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(9) A bizottságok működésével összefüggő ügyviteli feladatokat a Közös Hivatal látja el.

(10) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre formailag és tartalmilag is a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá.

(11) A bizottság tagja köteles előzetesen bejelenteni a bizottság elnökének, ha a bizottsági ülésen nem vesz részt. A bizottság bármely tagja egy naptári évben két alkalommal külön igazolás nélkül hiányozhat a bizottsági ülésről, ezen eseteket előzetes bejelentése alapján "igazoltan távol" bejegyzéssel kell a jelenléti íven feltüntetni.

VII. Fejezet

A TISZTSÉGVISELŐK

A polgármester

32. § (1) A polgármester megbízatását főállású polgármesterként látja el.

(2) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul Ormosbánya település fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.

(3) A polgármester tiszteletdíjáról a képviselő-testület az Mötv. rendelkezéseinek megfelelően alakuló ülésen dönt.

(4) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:

(a) dönt a költségvetési tartalék 10 % százalékig terjedő felhasználásáról;

(b) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris

feladatokat;

(c) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;

(d) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról;

(e) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét;

(5) A polgármester a Közös Hivatalban minden héten hétfőn 7:00 órától 16:00 óráig fogadónapot tart .

Az alpolgármester

33. § (1) A képviselő-testület egy alpolgármester választ.

(2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az alpolgármester feladatait a polgármester utasításainak megfelelően látja el.

VIII. Fejezet

A jegyző

34. § (1) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, évente egy alkalommal tájékoztatja a képviselő-testületet a Közös Hivatal munkájáról.

(2) A jegyző jogszabályban meghatározott feladatai mellett:

(a) szervezi a Közös Hivatal jogi felvilágosító munkáját,

(b) ellátja a Közös Hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,

(c) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármesterek és bizottsági elnökök kérésére jogértelmezési kérdésekben,

(d) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,

(e) köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását,

(3) A jegyző vagy megbízottja a Közös Hivatalban Ormosbányán minden héten a Hétfőn 8:00 – 12:00 óra között valamint szerdán ügyfélfogadást tart.

(4) ²⁰ A jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása, valamint a jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő, a hivatalban alkalmazásban álló, legmagasabb fizetési osztályba besorolt ügyintéző látja el a jegyzői feladatokat, legfeljebb 6 hónap időtartamig.

(5) Amennyiben a Hivatalban nem dolgozik képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselő a székhely önkormányzat polgármestere kezdeményezi a kormányhivatal vezetőjénél helyettesítő jegyző kijelölését.

A Közös Hivatal

35. § (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati ügyek végrehajtására, a működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Közös Hivatalt hozott létre.

(2) A Közös Hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működési rendjét, valamint részletes feladat és hatáskörét az Ügyrend részletezi.

(3)²¹

(4) A Közös Hivatalt létrehozó képviselő-testület dönt:

(a) a Közös Hivatal működéséről szóló beszámoló elfogadásáról,

(b) a Közös Hivatal költségvetéséről és zárszámadásáról,

(5) A Közös Hivatal működésének ellenőrzése, a feladtok egyeztetése céljából polgármester a jegyző rendszeresen tartanak megbeszéléseket.

IX. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS

36. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt

(2) A képviselő-testület a Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulásnak tagja és egyben székhelye is.

Feladata a jogszabályban megjelölt belső ellenőrzési hatáskörök gyakorlása.

(3) ²² A képviselő-testület a következő társulásoknak tagja:

a) Sajó- Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás

b) Feladata a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos hatáskörök gyakorlása.

c) Rudabánya és Környéke Szociális Szolgáltató Önkormányzati Társulás

d) Feladata a családsegítés ás házi segítségnyújtással kapcsolatos hatáskörök gyakorlása.

(4) A képviselő-testület feladatköreiben más képviselő-testületekkel, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakít ki, feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik

(5) Az együttműködés keretében a felek tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében

(6) Együttműködési megállapodás megkötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást

a képviselő-testület nevében a polgármester írja alá.

X. Fejezet

Települési nemzetiségi önkormányzat

37. § (1) AZ önkormányzat együttműködik a helyi nemzetiségi életkörülmények javítása, kulturális értékeinek megőrzése érdekében a közvetlen választással létrehozott roma nemzetiségi önkormányzattal.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzattal való együttműködés keretében a polgármester szükség szerint egyeztető megbeszélést kezdeményez a települési nemzetiségi önkormányzat elnökével.

(3) Az önkormányzat biztosítja a helyi roma nemzetiségi önkormányzat ( a továbbiakban:nemzetiségi önkormányzat) működési feltételeit:

(4) A (3) bekezdésben foglaltak részletes meghatározására az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat által kötendő megállapodásban kerül sor. A megállapodás szükség szerint, de évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

(5) A jegyző a nemzetiségeket érintő szociális ügyekben kérheti a nemzetiségi önkormányzat együttműködését.

(6) A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke az Önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzetiségi közügyek intézése érdekében polgármesternél kezdeményezhetik a képviselő-testület eljárását, valamint ilyen ügyekről tájékoztatást kérhetnek, a képviselő-testület részére javaslatot tehetnek.

(7) A polgármester a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben ( a továbbiakban : Njtv.) előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.

(8) Azon előterjesztések esetében, amelyek vonatkozásában az Njtv. alapján a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, annak beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

(9) A (8) bekezdés szerinti véleményezési, egyetértési jog gyakorlására a véleményezési, egyetértési jog jogosultjának az erre irányuló kezdeményezés kézhezvételét követő 5 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésre.

(10) A települési nemzetiségi önkormányzat az Njtv.-ben rögzített egyetértési és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a nemzetiségi önkormányzat elnöke a polgármesternek küldi meg. A véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról, a nyilatkozatétel elmaradásáról a képviselő-testületet az előterjesztő tájékoztatja.

XI. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, KÖLTSÉGVETÉSE

VAGYONA

38. § (1) Az önkormányzat vagyonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket önkormányzati rendelet (vagyonrendelet) állapítja meg.

(2) A képviselő-testület a költségvetését rendeletben állapítja meg.

(3) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

(a) Az első fordulóban a költségvetési törvény által előirt részletezésben a rendelettervezetet tárgyalja a testület. A tervezet több változatot is tartalmazhat. A tervezet elsősorban a törvényben előirt kötelező önkormányzati feladatok megvalósítását, és a további, még vállalható önkormányzati feladatokat rögzíti. A költségvetés a bevételi forrásokat, a kiadásokat célok szerint tartalmazza.

(b) A második fordulóban kerül sor a Rendelet elfogadása.

(4) A költségvetési rendelettervezetet a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a testület elé. Az előterjesztést valamennyi bizottság előzetesen megtárgyalja és véleményezi.

XII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

39. § (1) Ez a rendelet a 2019. november 15. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Ormosbánya Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2014. (XI.20) önkormányzati rendelet.

1. függelék²³

2. függelék²⁴

3. függelék²⁵

4. függelék²⁶

1. melléklet²⁷

2. melléklet²⁸

3. melléklet²⁹

4. melléklet³⁰

5. melléklet³¹

6. melléklet³²

COFOG szerinti tevékenységi körbe tartozó feladatok megjelölése

1	Megnevezés	COFOG
2	Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai	091110
3	Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai	091140
4	Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenység	011130
5	Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok	013350
6	Köztemető - fenntartás és működés	013320
7	Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás	041233
8	Országos közfoglalkoztatási program	041236
9	Közfoglalkoztatási mintaprogram	041237
10	Közutak, hidak. alagutak üzemeltetése, fenntartása	045160
11	Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása	051030
12	Víztermelés, kezelés, ellátás	063020
13	Közvilágítás	064010
14	Zöldterület-kezelés	066010
15	Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások	066020
16	Háziorvosi alapellátás	072111
17	Fogorvosi alapellátás	072311
18	Könyvtári szolgáltatások	082044
19	Közművelődés - hagyományos közösségek kulturális értékek gondozása	082092
20	Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben	096015
21	Intézményen kívüli gyermekétkeztetés	104037
22	Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben	096025
23	Házi segítségnyújtás	107052
24	Idősek nappali ellátása	102031
25	Szociális étkeztetés szociális konyhán	107051
26	Család és nővédelmi egészségügyi gondozás	074031
27	Településfejlesztési projektek és támogatások	062020

A 7. § (7) bekezdése az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 7. § (7) bekezdése az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

A 8. § (2) bekezdése az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 16.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

A 8. § (3) bekezdése az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 16.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

⁴

A 11. § (2) bekezdése az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 16.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. A 11. § (2) bekezdését az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 9. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵

A 13. § (2) bekezdése az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

⁶

A 14. § (4) bekezdése az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

⁷

A 25. § (7) bekezdése az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

⁸

A 29. § (7) bekezdését az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁹

A 29. § (8) bekezdését az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰

A 29. § (9) bekezdését az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹¹

A 29. § (10) bekezdését az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹²

A 29. § (11) bekezdését az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹³

A 29. § (12) bekezdését az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁴

A 29. § (13) bekezdését az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁵

A 29. § (14) bekezdését az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁶

A 31. § (1) bekezdése az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (V. 18.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 31. § (1) bekezdése az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (VI. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

¹⁷

A 31. § (2) bekezdése az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 16.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg. A 31. § (2) bekezdését az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 9. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁸

A 31. § (5) bekezdése az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹

A 31. § (7) bekezdése az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁰

A 34. § (4) bekezdése az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

²¹

A 35. § (3) bekezdése az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 16.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg. A 35. § (3) bekezdését az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 9. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

²²

A 36. § (3) bekezdése az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.

²³

Az 1. függeléket az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 16.) önkormányzati rendelete 7. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁴

A 2. függeléket az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 16.) önkormányzati rendelete 7. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁵

A 3. függeléket az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 16.) önkormányzati rendelete 7. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁶

A 4. függeléket az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 16.) önkormányzati rendelete 7. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁷

Az 1. mellékletet az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 9. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁸

A 4. függelék 2. mellékletet az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 9. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁹

A 3. mellékletet az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 16.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdése iktatta be. A 3. mellékletet az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 9. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁰

A 4. mellékletet az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 16.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be. A 4. melléklet az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (V. 18.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (VI. 19.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. A 4. mellékletet az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 9. § h) pontja hatályon kívül helyezte.

³¹

Az 5. mellékletet az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 16.) önkormányzati rendelete 6. § (3) bekezdése iktatta be. Az 5. mellékletet az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 9. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

³²

A 6. mellékletet az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 16.) önkormányzati rendelete 6. § (4) bekezdése iktatta be. A 6. melléklet az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (V. 18.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 6. melléklet az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 6. melléklet az Ormosbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (X. 15.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.