BERZENCE NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2019.

BERZENCE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT

KÉPVISELŐ – TESTÜLETÉNEK

9/2019. (XI.26.) önkormányzati

r e n d e l e t e

Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Berzence Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye

1.§

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Berzence Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

Székhelye: 7516 Berzence, Szabadság tér 19.

1. Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Berzence Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
2. Az önkormányzat illetékességi területe: Berzence Nagyközség közigazgatási területe.
3. A képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző, továbbá az önkormányzat részvételével működő társulás.
4. A képviselő-testület hivatalának neve és címe: Berzencei Polgármesteri Hivatal 7516 Berzence, Szabadság tér 19.

Az önkormányzat jelképei

2.§

1. Az önkormányzat jelképei: címer, zászló és pecsét.

1. Az önkormányzat címere:

Az önkormányzat címere:

Kékkel és vörössel hasított álló, csücsköstalpú pajzs, jobb kék mezejében ezüst, jobbharánt pólya, baloldali vörös mezejében zöld talajon álló, zöldtetős ezüst barokk kápolna, toronycsúcsán arany kereszttel. A pajzs felett rovátkolt falkorona, öt, lőrésekkel ellátott oromzatos bástyával.

1. Az önkormányzat zászlaja:

1:2 arányú kék zászló, jobbharánt ezüst pólyával osztva. A zászló hossztengelyének felső harmadában középpontjával az Önkormányzat címere helyezkedik el.

1. Az önkormányzat pecsétje:

A képviselő-testület, az önkormányzat, a polgármester, a jegyző és a polgármesteri hivatal kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

• Berzence Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete
• Berzence Nagyközség Önkormányzata
• Berzence Nagyközség Polgármestere
• Berzence Nagyközség Jegyzője
• Berzencei Polgármesteri Hivatal

1. Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

• a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre,
• a képviselő-testület által adományozott okleveleken,
• az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.

1. A címer és zászló használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

Az önkormányzat kitüntetései

3.§

1. Az önkormányzat képviselő-testülete „Berzence Nagyközség Díszpolgára” kitüntető címet, „Berzencéért” kitüntető díjat, „Berzencéért” oklevelet adományoz.
2. A kitüntető címek adományozásának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza. Az adományozásról történő döntést a képviselő-testület nem ruházhatja át.

Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai

4.§

1. Berzence Nagyközség hivatalos „testvér-települési” kapcsolatot tart fenn Románia Csíkszentdomokos településével.
2. Külföldi önkormányzattal való további együttműködésről szóló megállapodás megkötése, illetve nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

Az önkormányzati média

5.§

1. Az önkormányzatnak Berzencei Határszél elnevezéssel helyi kiadású Önkormányzati Hírlevele van. Szerkesztőségvezető a Művelődési Ház igazgatója.
2. Az önkormányzat hírlevele, tájékoztató jelleggel tartalmazza a képviselő-testület főbb döntéseit, helyi közérdekű információkat, melyek a lakosság széles körét érintik.
3. Az önkormányzat hírlevelét a település polgárai térítésmentesen kapják.
4. Az önkormányzat a nyilvánosság biztosítására, valamint a jogszabályokban foglalt tájékoztatási kötelezettségek teljesítésére saját honlapot működtet: www.berzence.hu címen.
5. A helyi kábeltelevízió csatornáján a nap 24 órájában aktuális hírek, információk olvashatók, melynek szerkesztője a Művelődési Ház igazgatója.

Az önkormányzat feladatai, átruházott hatáskörök

6.§

1. A képviselő-testület ellátja az Mötv 13.§-ában meghatározott, a jogszabály által kötelezően ráruházott és az önként vállalt feladat és hatásköröket.
2. Berzence Nagyközség Önkormányzata az alábbi önként vállalt feladatokat látja el:

• helytörténeti emlékek gyűjtése, gondozása,
• az általános iskolai tanulók tanulmányi eredményének és sporttevékenységének fokozása érdekében „Tanulmányi díj” valamint „Jó tanuló, jó sportoló díj” alapítása,
• alapítványok, egyesületek támogatása.

1. Az önkormányzat támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.

• Tanácskozási joggal vehetnek részt a képviselő-testület, továbbá a bizottság nyilvános ülésein az alapszabályukban rögzített tevékenységi körükkel kapcsolatos kérdésekben, a bírósági nyilvántartásban szereplő, berzencei székhelyű civil szervezetek.
• A tanácskozási jog a szervezet bírósági nyilvántartásában rögzített képviseletére jogosult személyét, vagy meghatalmazottját illeti meg.
• A tanácskozási joggal rendelkező civil szervezet képviselője az ülésen a napirendi pontok elfogadását követően jelzi a polgármesternek (ülés vezetőjének), hogy mely napirendi pontok érintik tevékenységi körét és kíván tanácskozási jogával élni.
• A tanácskozási jog tartalma a kérdezés és véleményezés jogát foglalja magába, mely az érintett napirendi pontonként egy-egy ízben 3 perces időtartamban történhet.

7.§

1. Berzence Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a polgármesterre az alábbi hatásköröket ruházza át:

• Temetési segély megállapítása,
• Alanyi jogon járó temetési segély megállapítása,
• Szemétszállítási díjtámogatás megállapítása,
• Rendkívüli települési támogatás megállapítása,
• Köztemetés elrendelése,
• Kedvezményes tűzifa vásárlás engedélyezése,
• Szociális étkeztetés igénybevételének elbírálása,
• Engedélyezi a közterület használatot, dönt a kifizetendő díjak mértékéről a helyi rendelet szerint,
• Az önkormányzatot megillető munkáltatói jogok gyakorlása közmunka programok, pályázatok esetében.

1. Berzence Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a jegyzőre ruházza át a lakásfenntartási támogatás megállapításának jogkörét.
2. Berzence Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a Szociális és Ügyrendi Bizottságra az alábbi hatásköröket ruházza át:

• Gyógyszer-támogatás megállapítása,
• Ápolási díj megállapítása,
• Köztemetés összegének méltányosságból történő elengedése.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

A képviselő-testület ülései

8.§

1. A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő, melyből 6 fő települési képviselő, 1 fő polgármester. A képviselők névjegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
2. A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
3. A képviselő-testület üléseit az általa elfogadott éves munkatervben rögzített időpontban tartja. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.
4. A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg az egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő-testületi tag, mint korelnök hívja össze.
5. A képviselő-testületi ülés határozatképes, ha azon a képviselők több mint fele (4 fő) jelen van.
6. A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül – ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására – össze kell hívni.
7. A képviselő-testületi ülés helye a polgármesteri hivatal tanácskozó terme. A napirendhez igazodóan ülés, esetenként intézményeknél és gazdálkodó szervezeteknél is tartható.

Az alakuló ülés

9.§

1. A képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül össze kell hívni.
2. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
3. Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet a választás eredményéről. A polgármester és a képviselők ünnepélyes esküt tesznek és aláírják az eskü okmányt.
4. A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztése alapján alpolgármestert választ, valamint dönt a juttatásairól (tiszteletdíj, költségtérítés).
5. Ha az alpolgármester megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a képviselő-testület soron következő ülésén hozza meg döntését.

A rendes ülés összehívása

10.§

1. A képviselő-testület üléseinek időpontjait úgy kell meghatározni a munkatervben, hogy az a hónap utolsó keddjén 14 órára essen.
2. A képviselő-testület üléseit a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze:

A meghívó tartalma:

• az ülés helye és időpontja,
• javasolt napirendi pontok,
• az előterjesztők neve és funkciója,
• utalás az előterjesztés szóbeli jellegére,
• tájékoztatás arról, hogy a meghívott tanácskozási joggal, vagy anélkül vehet-e részt az ülésen.

1. A képviselő-testületi ülés meghívóját az írásos előterjesztésekkel együtt úgy kell kiküldeni, hogy azt a címzettek az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
2. A meghívót a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök írja alá.

11.§

1. A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

• a települési képviselőket,
• a jegyzőt,
• a napirendi pontok előadóit,
• az önkormányzati intézmények, szervezeti egységek vezetőit a feladatkörüket érintő napirendi pontok tárgyalására,
• a polgármesteri hivatal főelőadóit a munkaterületüket érintő ügyekben,
• akiket a polgármester indokoltnak tart, illetve rendkívüli alkalmakkor a testület előzetes meghallgatása alapján javasolt személyeket,
• a Somogy Megyei Kormányhivatal Csurgói Járási Hivatal vezetőjét,
• a berzencei Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét.

1. A képviselő-testület üléséről a települést lakosságát a hirdetmény önkormányzati hirdetőtáblákon való kifüggesztésével, a képújságban és az önkormányzat honlapját történő megjelentetésével, az ülést 5 nappal megelőzően kell értesíteni.
2. Az előterjesztéseket, napirendi pontokhoz kapcsolódó anyagokat a képviselő-testület tagjai részére elektronikus úton kell kiküldeni.
3. Az előterjesztéseket, napirendi pontokhoz kapcsolódó anyagokat – kivéve a zárt ülés anyagai, előterjesztései – a képviselő-testület tagjai részére kiküldésre kerülő időponttal azonosan a település honlapján is közzé kell tenni.

Rendkívüli ülés összehívása

12.§

1. A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja.
2. A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni:

• a települési képviselők egynegyedének (2 fő) indítványára,
• a képviselő-testület bizottságának indítványára,
• a megyei kormányhivatal indítványára,
• jogszabálysértés esetén a jegyző kezdeményezésére,
• nemzetiséget érintő ügyben, a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére.

1. A rendkívüli ülés összehívását a polgármesternél kell kezdeményezni. Az írásbeli indítványban meg kell jelölni a tárgyalásra javasolt napirendet és a tárgyalás sürgősségének indokait.
2. A rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester az indítvány benyújtásától számított 8 napon belül köteles gondoskodni. A meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokait.
3. A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 3 nappal az ülés időpontja előtt kézbesíteni kell a napirend írásos anyagaival együtt.
4. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben, az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
5. A rendkívüli testületi ülésen csak az előre meghirdetett – a meghívón szereplő – napirendek tárgyalhatók.

A képviselő-testület gazdasági programja

13.§

1. Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza.
2. A gazdasági program tervezetének előkészítéséről a képviselő-testület alakuló ülését követő hat hónapon belül a polgármester gondoskodik.
3. A gazdasági programot a képviselő-testület fogadja el.

A képviselő-testület munkaterve

14.§

1. A képviselő-testület éves munkatervet készít.
2. A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

• a települési képviselőktől,
• a bizottságoktól,
• az önkormányzati intézmények vezetőitől,
• a jegyzőtől,
• a helyi szolgáltató szervezetek vezetőitől,
• a területileg illetékes rendőrkapitánytól,
• a nemzetiségi önkormányzattól.

1. A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
2. A munkaterv főbb tartalmi elemei:

• a tárgyidőszak fő feladatainak a felvázolása, azoknak az ügyeknek a pontos megjelölése, amelyek eldöntéséhez a képviselő-testület igényli a lakossági fórumok segítését és közreműködését,
• a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei,
• a napirend előterjesztőjének (felelősének) a megjelölése,
• azoknak a napirendeknek a megjelölése, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,
• az előkészítésben résztvevők felsorolása,
• azoknak a témaköröknek a tételes megjelölése, amelyeket valamely bizottság nyújt be, illetőleg amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,
• egyéb (szervezési) teendők rögzítése.

1. A tárgyévre vonatkozó munkatervet a képviselő-testület január 31-ig fogadja el. A munkaterv elfogadásakor tájékoztatót kell adni a munkatervbe fel nem vett javaslatokról, azok elutasításának indokaival együtt.
2. A munkatervtől történő eltérésre csak a képviselő-testület döntése alapján van lehetőség. A munkaterven végrehajtott módosítások átvezetését, a munkaterv karbantartását a jegyző biztosítja.
3. A képviselő-testület által elfogadott munkatervet meg kell küldeni:

• a képviselő-testület tagjainak,
• a nemzetiségi önkormányzatnak,
• a munkatervben érintett előadóknak.

Az ülések nyilvánossága

15.§

1. A képviselő-testület ülése nyilvános.

A választópolgároknak ebből eredően joguk van arra, hogy figyelemmel kísérjék a képviselő-testület tevékenységét. A nyilvánosság a testületi ülésen való személyes részvétel lehetőségét is jelenti a testületi munka zavarása nélkül. Meghatározott, illetve egyedi esetekben a testület egyedi – egyszerű szótöbbséggel hozott – döntéssel hozzászólási jogot adhat a megjelent választópolgárnak, ha ő azt igényli. Ennek hiányában a hallgatóság a képviselő-testületi ülést hozzászólással, megjegyzéssel, kérdéssel, vélemény-nyilvánítással nem zavarhatja.

 A választópolgárok a képviselő-testület működéséről, döntéseiről tájékoztatást kapnak a település honlapjára feltett önkormányzati dokumentumokból, testületi ülések jegyzőkönyveiből. A „Berzencei Határszél” önkormányzati hírlevélben megjelenő tájékoztatóból.

A képviselő-testület üléseit a helyi kábeltelevízión keresztül felvételről nyomon követheti a lakosság.

1. A képviselő-testület:

• zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adás, illetőleg visszavonás, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás, illetve a Szociális és Ügyrendi Bizottság beszámolójának tárgyalásakor.
• zárt ülést rendelhet el – minősített többségi szavazással – a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
• Az érintett a) pont szerinti nyilatkozatát írásban szerzi be legkésőbb a meghívó, illetőleg az érintett napirend kiküldésének napjáig.

1. A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, nemzetiségi önkormányzat elnöke – a nemzetiséget érintő napirend tárgyalásánál-, a jegyző, továbbá meghívás esetén az érintett és a szakértő vehet részt. Törvény előírhatja, hogy mely esetben kötelező az érintettek meghívása.
2. A zárt ülés megtartását indítványozhatja:

• 
  
• bármely képviselő,
• a jegyző.

1. A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást a polgármester adhat, amely azonban nem sértheti meg azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.
2. A zárt ülésről, illetve az ülés zárt részéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és abba csak az ülés résztvevői, a tárgyban közvetlenül érdekeltek vagy hivatalos megbízott tekinthet be.

A képviselő-testület tanácskozási rendje

16.§

1. A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök vezeti. Az ülések vezetőjének munkáját a jegyző segíti.
2. Az ülést a polgármester nyitja meg:

• megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelően történt,
• megállapítja az ülés határozatképességét,
• előterjeszti az ülés napirendjét,
• napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát, valamint összefoglalja az elhangzottakat, módosító indítványokat,
• szavazást rendel el,
• megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a határozatot.

1. A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

Sürgősségi indítvány

17.§

1. A polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők és a jegyző írásban kérheti egyes javaslatok sürgősségi megtárgyalását.
2. A sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél.
3. A sürgősség elfogadásáról és a napirend megtárgyalásáról a testület külön-külön határoz. Elfogadásához minősített szótöbbség kell.
4. Az indítvány elfogadása azt jelenti, hogy azt a képviselő-testület első napirendi pontként tárgyalja.
5. Ha a képviselő-testület a sürgősségi indítványt nem fogadja el, úgy az ügyet egyszerű napirendi javaslatként tárgyalja.
6. Amennyiben a polgármester vagy valamelyik képviselő ellenzi a sürgősségi indítvány megtárgyalását, azt vitára kell bocsátani. A sürgősségi indítvány ismertetése után az indítványtevőnek 2 perc áll rendelkezésére arra, hogy a sürgősség tényét indokolja.

Előterjesztések

18.§

1. Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzőleg javasolt rendelet- és határozat tervezet, beszámoló és tájékoztató.
2. A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
3. Az alábbi ügyekben kötelező az írásos előterjesztés készítése:

• rendelet alkotás,
• szervezet kialakítása,
• helyi népszavazás kiírása,
• gazdasági program, költségvetés meghatározása (végrehajtási beszámoló),
• munkaterv tervezete,
• település rendezési tervének jóváhagyásával kapcsolatos ügyek,
• összes Ptk-ból eredő jogügylet,
• valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügy,
• társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés,
• intézményalapítás, megszüntetés, átszervezés,
• a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek.

1. Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

• a tárgy pontos meghatározását,
• az előterjesztést készítők megnevezését,
• az előzményeket, a témakör ismételt napirendre kerülésekor a korábbi döntést, és a végrehajtás érdekében tett intézkedéseket,
• az előkészítés során felmerülő véleményeket, a szakmai, jogi, pénzügyi megállapításokat,
• azon körülmények összefoglalását, amelyek a döntést indokolják,
• egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, esetlegesen alternatív megoldási javaslatokat,
• a végrehajtásért felelős személy megnevezését,
• a határidő megjelölését.

1. Hatósági ügyekben tett előterjesztés alapján hozott testületi döntést a jegyző az ügyfél számára kiadható formában nyújtja be.
2. Szerződéskötést igénylő ügyekben szerződés-tervezet formájában kell előterjeszteni a javaslatot.

19.§

1. A képviselő-testületi ülésre előterjesztést nyújthatnak be:

• a képviselő-testület tagjai,
• a képviselő-testület bizottságai,
• a jegyző,
• az önkormányzati intézmények, szervezetek vezetői,
• a képviselő-testület által felkért személy vagy szerv vezetője.

1. Az előterjesztéseket az ülés előtt 15 nappal kell a jegyzőnek benyújtani.
2. A jegyző az előterjesztést törvényességi szempontból felülvizsgálja, célszerűséget nem vizsgál. A törvényességi felülvizsgálatot kézjegyével igazolja.
3. A jegyző ellenőrzi a határozati javaslatok törvényességét is,

• amennyiben azt állapítja meg, hogy a határozati javaslat a törvényességi szempontoknak, illetve a jogszabályban foglalt kötelezettségeknek nem felel meg, erről az előterjesztőt és a polgármestert tájékoztatja.

Az előterjesztések tárgyalása

20.§

1. A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett – kivéve a tájékoztató napirendeket – külön-külön nyit vitát, melynek során:

• Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.
• Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre a vita előtt az előadó köteles választ adni.

1. Felszólalási jog:

• az ülésen elsősorban a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak van felszólalási joguk
• az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak, feltéve, ha ezt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal lehetővé teszi.

1. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama (esetenként) a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
2. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedményezhet.
3. Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.
4. Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
5. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
6. A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
7. Az előterjesztő és a kijelölt bizottság elnöke, illetőleg a bizottság megbízottja a határozathozatal előtt ha kér, kaphat szót, melyre 3 perc áll rendelkezésre.
8. Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

A tanácskozás rendjének fenntartása

21.§

1. A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

• Figyelmezteti a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.
• Ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót.
• Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.
• Tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester – ha ismételt figyelmeztetései nem jártak eredménnyel- felfüggeszti az ülést.

1. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
2. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

A szavazás rendje

22.§

1. A polgármester, az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja úgy, hogy előbb a vitában elhangzó módosító és kiegészítő javaslatokról, majd az eredeti javaslatról kell dönteni.
2. A képviselő-testület hatáskörébe tartozó, választási, kinevezési, megbízási és kitüntetési cím adományozása ügyében – ha a határozati javaslatban több személy szerepel – a képviselő-testület lépcsőzetes szavazással dönt. Ez úgy történik, hogy az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személy (ek) kiesik.
3. a) A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása során fordulónként a képviselőknek egy szavazatra van lehetőségük. A korábbi forduló(k)ban leadott szavazatuk tartalmától (igen, nem, vagy tartózkodás) a későbbi forduló(k)ban eltérhetnek.

b)Amennyiben valamelyik szavazási fordulóban az egyik személy a határozat elfogadásához szükséges számú szavazatot megkapja, akkor azt elfogadottnak kell tekinteni. Ennek hiányában annyi szavazási fordulót kell tartani (maximum) ahány személy szerepel a határozati javaslatban.

A döntéshozatal szabályai

23.§

1. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű szótöbbség).
2. Minősített többség szükséges:

(A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.)

• önkormányzati rendelet alkotáshoz,
• az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,
• önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz,
• külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,
• intézmény alapításához,
• a képviselő kizárásához,
• zárt ülés elrendeléséhez,
• a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,
• polgármester elleni kereset benyújtásához,
• a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
• hitel felvételéhez,
• kötvény kibocsájtásához,
• önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez,
• helyi népszavazás kiírásához,
• az SZMSZ-ben meghatározott ügyek eldöntéséhez.

1. A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
2. A (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.
3. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó tárgyhavi illetményét, tiszteletdíját 25 %-al kell csökkenteni.

A szavazás módja

24.§

1. Szavazni személyesen kell.
2. A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A nyílt szavazás név szerint is történhet.
3. A nyílt szavazásnál a polgármester először a javaslattal egyetértőket, majd a javaslat ellenzőit kéri fel szavazásra. Ezt követően történik a tartózkodás kinyilvánítása.
4. A szavazás eredményét a jegyző közreműködésével kell megállapítani, kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.
5. A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd a javaslat ellen szavazók, végül a tartózkodók számát.
6. A képviselő-testület titkos szavazást rendel el a törvény által kötelezően előírt esetekben, titkos szavazást rendelhet el mindazon esetekben és ügyekben, amelyekben zárt ülést kell vagy lehet tartani.
7. Titkos szavazásnál a Szociális és Ügyrendi bizottság képviselő tagjai szavazatszámláló bizottságként járnak el és lebonyolítják a titkos szavazást. A bizottság elnöke egyben a szavazatszámláló bizottságnak is az elnöke.
8. Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.

A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

• a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
• a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
• a szavazás során felmerült körülményeket,
• a szavazás során tett megállapításokat (érvényes, érvénytelen szavazás) és a hozott határozatokat,
• a szavazás eredményét.

A titkos szavazásról hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni.

1. A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezetők írják alá.
2. Az alpolgármester választása titkos szavazással történik.
3. Zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell kihirdetni. Ha a határozat személyes adatokat tartalmaz, akkor csak az érintett hozzájárulása esetén lehet nyilvánosságra hozni.

25.§

1. Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

• azt törvény írja elő,
• azt a megválasztott képviselő-testületi tagoknak több, mint a fele indítványozza,
• azt a polgármester vagy a bizottsági elnökök többsége kéri.

Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.

1. Név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben olvassa fel a tagok nevét és a jelenlévő képviselők pedig a nevük felolvasásakor „igen, nem, tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
2. Név szerinti szavazást kell tartani a következő ügyekben:

• önkormányzati vagyon vagy tulajdon elidegenítésénél, megterhelésénél,
• 5000 e. Ft-ot meghaladó összegű hitel felvételénél,
• a települési jogi státuszát érintő ügyeknél.

1. A név szerinti szavazás eredményét a testületi ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
2. A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.

Kérdés, interpelláció

26.§

1. a) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozás.

b)Interpelláció: Az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben.

1. A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. A válaszadás maximális időtartama 5 perc. Ha az érintett kérdésre nem tud válaszolni az ülésen, azt 15 napon belül írásban megteheti. Erről azonban a testület dönt. Ha a testület kötelezi a válaszadót a válasz megadására, azt 15 napon belül köteles megadni.
2. A képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után – a:

• 
  
• 
  
• az önkormányzati bizottságok elnökeitől,
• a jegyzőtől,

önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az érintett az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ ad.

1. Az interpellált írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kell juttatni. Elfogadásáról azonban ekkor is (a következő) testületi ülésen kell dönteni.
2. Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 4 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.
3. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, valamely önkormányzati bizottság elnökét.
4. A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.
5. Az interpellációkról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve

27.§

1. A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv az Mötv 52.§ (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

• az ülésről távolmaradó képviselő nevét, és azt, hogy a távolmaradás igazolt vagy igazolatlan,
• az ülésen tanácskozási joggal résztvevők felsorolását, az érdeklődő állampolgárok számát,
• napirendi pontonként a napirend tárgyát és előadóját,
• név szerinti és titkos szavazás esetén a határozathozatal módját,
• szükség esetén a polgármester intézkedéseit,
• az ülésen történt fontosabb eseményeket,
• az interpellációkat, kérdéseket.

1. A jegyzőkönyv mellékletként tartalmazza:

• a meghívót,
• az előterjesztéseket,
• a jelenléti ívet,
• a képviselő írásban benyújtott hozzászólását,
• a névszerinti szavazás hitelesített névsorát,
• a titkos szavazásról készített jegyzőkönyvet,
• a rendelet kihirdetett szövegét,
• a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó megjegyzését tartalmazó feljegyzést.

1. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve nem szó szerint tartalmazza az ülésen elhangzottakat. Ha a képviselő hozzászólásának, megjegyzésének szó szerinti rögzítését kéri, köteles azt egyértelműen, közérthetően jegyzőkönyvbe diktálni.
2. A jegyzőkönyv egy példánya a polgármesteri hivatalban kerül elhelyezésre, egy pedig az irattárba. A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyv települési honlapon történő közzétételéről.
3. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
4. A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – a polgármesteri hivatalban is betekinthetnek az előterjesztésekbe és az ülésekről készült jegyzőkönyvekbe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI

Az önkormányzati rendeletalkotás

28.§

1. A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
2. Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

• a képviselő-testület tagja,
• a képviselő-testület bizottsága,
• a polgármester,
• a jegyző,
• a nemzetiségi önkormányzat.

1. A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.
2. A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő. A képviselő-testület megbízhatja az előkészítéssel a rendelet tárgya szerinti illetékes bizottságot vagy e célra ideiglenes bizottságot is alakíthat. A rendelet-tervezet elkészítéséhez szükség esetén szakértő is igénybe vehető.
3. A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 10 napig közszemlére kell bocsátani, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. A közszemlére tett rendelet-tervezettel kapcsolatos észrevételeit, javaslatait, kifogásait a lakosság a jegyzőnél teheti meg.
4. A jegyző (illetve más előterjesztő) az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indoklással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Az előterjesztő tájékoztatja a döntéshozókat a tervezetben nem szereplő észrevételekről, javaslatokról, és utal mellőzésük indokaira.
5. A rendelet végleges és hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
6. Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni és a következőképpen megjelölni:

BERZENCE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK……/év (…hónap…nap) önkormányzati rendelete.

1. Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik.
2. Az önkormányzat rendeletéről a polgármesteri hivatalban nyilvántartást kell vezetni.
3. A hatályos önkormányzati rendeleteket (szükség esetén egységes szerkezetbe foglalva) közzé kell tenni Berzence Nagyközség honlapján.
4. A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyes tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.

A képviselő-testület határozatai

29.§

1. A képviselő-testület a rendeletalkotás eseteit kivéve határozatot hoz:
2. A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámozással és év, hónap, nap megjelöléssel kell ellátni. A több feladatot tartalmazó határozatot alpontokba szedve kell rögzíteni. Az alpontokat arab számmal kell jelölni. A határozatot felelős és határidő megjelölésével kell ellátni. A határozatokról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.
3. A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szervezeteknek.
4. A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
5. A képviselő-testület egyedi határozatot vagy normatív határozatot hoz.
6. A normatív határozat közzététele a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára 15 napra való kifüggesztéssel történik, melyről a jegyző gondoskodik.

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

A képviselők jogállása

30.§

1. Az önkormányzati képviselő az Mötv 32.§-ában meghatározott módon gyakorolja jogait és teljesíti kötelezettségeit.
2. Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl köteles:

• kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
• lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
• képviselőkhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
• a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

1. A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó további magatartási szabályokat az alábbiak szerint határozza meg:

• a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
• a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
• a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott hozzászólási jogot a testületi ülésen szabályszerűen gyakorolni.

1. A települési képviselők, bizottsági elnökök és tagok tiszteletdíját az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEI, AZOK JOGÁLLÁSA, FELADATAI

A képviselő-testület szervei

31.§

• a polgármester (alpolgármester)
• a képviselő-testület bizottsága
• a jegyző
• önkormányzati hivatal.

A polgármester és az alpolgármester

32.§

1. A polgármester megbízatását főállásban látja el.
2. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából, települési képviselőnek tekinthető. A polgármester a megválasztást követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.
3. A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladati különösen:

• segíti a képviselők, a bizottsági elnökök munkáját,
• összehívja és vezeti a testület üléseit,
• képviseli az önkormányzatot,
• szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
• biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.
• gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel, vállalkozókkal és részükre félévente koordinációs megbeszélést tart,
• a polgármester – véleménye szerint önkormányzati érdeket sértő – képviselő-testületi döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezheti.

1. A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.
2. A polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:

• A képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt.
• A jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.
• Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben.
• A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására.
• Szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
• Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
• Egyetértése szükséges a hivatal ügyintézőinek kinevezéséhez és felmentéséhez.

1. Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:

• önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
• az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
• az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítás miatt intézkedést kell hozni.

1. A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő ügyekben:

• önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
• az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
• az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatt intézkedést kell hozni.

33.§

1. A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ.
2. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
3. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.
4. Berzence Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 1 fő alpolgármester választ.

A képviselő-testület bizottságai

34.§

1. A képviselő-testület -meghatározott önkormányzati feladatok ellátására- állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.

1. A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre

-Pénzügyi Bizottságot 3 fővel,

            -Szociális és Ügyrendi Bizottságot 3 fővel.

1. Az egyes bizottságok által ellátandó általános teendők:

-Döntés hatáskörébe utalt ügyekben (a testület azonban bármely bizottsági ügyet magához vonhat és a bizottsági döntést módosíthatja is),

-A testületi döntések előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben.

-Előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket.

-Közreműködik a tevékenységi köréhez tartozó képviselő-testületi rendeletek és határozatok tervezeteinek kidolgozásában.

-Ellenőrzi feladatkörében a polgármesteri hivatal munkáját, a képviselő-testületi döntések előkészítésében, illetve annak végrehajtásában.

-Javaslatot tesz a testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.

1. Az egyes bizottságok feladatkörei:

• Pénzügyi Bizottság:

-Pénzügyi, államháztartási, adóügyek, szolgáltatási ügyek,            környezetvédelem, kommunális és településfejlesztési ügyek.

• Szociális és Ügyrendi Bizottság:

- Szociális, ifjúsági és sport ügyek.

-Általános igazgatási ügyek, intézményekkel kapcsolatos ügyek, kivéve a költségvetésüket.

            -Intézményvezetői és egyéb pályázatok elbírálásával összefüggő ügyek.

            -A polgármester és az önkormányzati képviselők, valamint a bizottságok külső tagjai vagyonnyilatkozatának vizsgálata, nyilvántartása és ellenőrzése.

            -Választások, titkos szavazások lebonyolítása, szavazatok összeszámlálása.

            -A képviselők összeférhetetlenségének vizsgálata.

• A polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatainak vizsgálatával, nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos Szociális és Ügyrendi Bizottsági feladatok:

-Felhívja a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételre.

-Igazolást ad ki a kitöltött vagyonnyilatkozatok átvételéről.

-Nyilvántartást vezet az átvett vagyonnyilatkozatokról, továbbá az azokhoz kapcsolódó egyéb iratokról.

-Hozzáférhetővé teszi a polgármester, alpolgármester és a települési képviselők vagyonnyilatkozatait, érdeklődés esetén.

-A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén felhívja az érintettet az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok közlésére.

-Ellátja a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

• A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos ellenőrzési eljárás:

-Az ellenőrzési eljárást bárki kezdeményezheti, de a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetére van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Szociális és Ügyrendi Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

-A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló -új tényállítás nélküli- ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

-A bizottság eljárására a képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

-Az eljárás eredményéről a bizottság a soron következő képviselő-tesületi ülésen köteles tájékoztatást adni.

-A vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

-A vagyonnyilatkozatokra vonatkozó azonosító adatokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.

• A bizottság a belső működési szabályait -az Mötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.

• A képviselő-testület állandó vagy ideiglenes jelleggel -szakmai tanácsadó szerveként- albizottságot alakíthat. Az albizottság működésének szabályait a testület állapítja meg, az albizottság hatáskört nem kaphat, vezetője csak képviselő lehet.

• A képviselő-testület az általa szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására, ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

35.§

1. "A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja."

1. Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható, de bizottsági elnöki tisztséget csak egy bizottságban tölthet be.

1. "A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."

1. A képviselő-testület munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.

1. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

1. Bármely képviselő javaslatot tehet valamely -a bizottság hatáskörébe tartozó- ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

1. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrízni.

1. A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint -külön indítványra- a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.

1. A bizottság, átruházott hatáskörben hozott döntését 8 napon belül a jegyzőnek átadja, aki a törvényességi ellenőrzés után megküldi a polgármesternek felfüggesztési jogának gyakorlása végett.

1. A bizottság tevékenységéről két évente beszámol a képviselő-testületnek.

A jegyző

36.§

1. A polgármester - pályázat alapján, határozatlan időre - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

1. A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát.A jegyző gondoskodik a képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

Ebben a körben:

-Előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket.

-Ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat.

-Tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein.

-Törvényességi észrevételeket tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában.

-Gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá.

-Rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

1. A jegyző egyéb főbb feladatai:

-Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.

-Ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket.

-Dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

-"A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéséhez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazásához a polgármester egyetértése szükséges."

-Szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját.

-Ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.

-Eleget tesz a jogszabályokból eredő jegyzőkönyv és határozat, egyéb iratanyagok megküldési kötelezettségének.

-Biztosítja a vagyonnyilatkozatok biztonságos kezelését, tárolását.

A polgármesteri hivatal

37.§

1. A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról a Berzencei Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik.
2. A hivatal a jegyző által elkészített és a képviselő-testület által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely tartalmazza a hivatal feladatait, belső munkamegosztását, munka- és ügyfélfogadásának rendjét és a mozgáskorlátozottak ügyintézésére vonatkozó segítségnyújtás lehetőségeit.
3. A települési képviselő a polgármesteri hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.
4. A polgármesteri hivatal ügyfélfogadási rendje:

TÁRSULÁSOK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁK

Társulások

38.§

1. Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.

Társulásos formákat keres a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek és elképzelések megvalósításánál.

1. A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

1. A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:

• tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
• a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,
• kultúrális javak megóvása és fejlesztése.

39.§

1. A képviselő-testület tagja a csurgó kistérség önkormányzatai részvételével az önkormányzati közszolgáltatások ellátásának, valamint a kistérség összehangolt fejlesztésének előmozdítása céljából létrejött Csurgói Többcélú Kistérségi Társulásnak és a megállapodásban nevesítetten felsorolt mikrotérségi társulásnak.

1. A képviselő-testület a Szervezeti és Működési Szabályzatában egyes feladat és hatásköreinek ellátását a többcélú társulásra vagy a mikrotérségi társulásra átruházhatja.

1. A többcélú társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat-, hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak.

1. Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a többcélú társulás tanácsa kezdeményezi

1. Az együttes képviselő-testületi ülést a társulást alkotó képviselő-testületek saját Szervezeti és Működési Szabályzataiban meghatározottak szerint a polgármesterek hívják össze a saját testületüket illetően.

1. Az együttes képviselő-testületi ülést a többcélú társulás tanácsának elnöke vezeti.

Ennek keretében többek között:

-köszönti a jelenlévőket,

-bemutatja a tanácskozási joggal meghívottakat,

felkéri a polgármestereket a társulási megállapodások aláírásának sorrendjében a saját testületük határozat-képességének, a napirend elfogadására vonatkozó és a napirendek tárgyalása során az általuk hozott határozatoknak az ismertetésére,

-koordinálja a hozzászólásokat,

-bezárja az együttes ülést.

1. Az együttes ülésen az egyes képviselő-testületek ülése, - az együttes ülés vezetését kivéve - a társulást alkotó képviselő-testületek saját Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltaknak megfelelően zajlik.

Ennek keretében a társulási megállapodás aláírásának sorrendjében testületenként külön-külön történik

-a határozatképesség megállapítása,

-napirend elfogadása,

-határozathozatal,

-jegyzőkönyv elkészítése.

1. Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot saját Szervezeti és Működési Szabályzatukban foglaltak szerint.

1. Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amely a települési önkormányzat saját testületiülése jegyzőkönyvére vonatkozó szabályoknak megfelelően a képviselő-testület által hozott határozatokat külön, a tanácskozás lényegét valamennyi –más képviselő-testület tagja által elhangzott- hozzászólást rögzítve tartalmazza.

Együttműködés a nemzetiségi önkormányzattal

40.§

1. Az önkormányzat a 2011. évi CLXXIX. törvény 80.§-ának (1)-(5) bekezdésében meghatározottak értelmében biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat Testületi működéséhez az Önkormányzat tulajdonában lévő Szabadság tér 19. szám alatti épületben a helyiséghasználatot, havonta legalább 16 órában. E helyiség működési költségeit (fűtés, világítás, vízhasználat, stb.) az Önkormányzat vállalja.
2. A nemzetiségi Önkormányzat által szervezett közcélú rendezvények – közmeghallgatás, lakossági fórum – megtartása érdekében az Önkormányzat ingyenesen bocsát rendelkezésre, erre a célra alkalmas helyiséget.
3. A Nemzetiségi Önkormányzat egyéb rendezvényei megtartásához az Önkormányzattól, vagy az intézményektől igényelt helyiségekre vonatkozóan, az érintett szervezet vezetőjével kell egyeztetni, illetve megállapodni.
4. Az Önkormányzat a polgármesteri hivatalon keresztül biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, a működéshez szükséges tárgyú és személyi feltételeket.
5. Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző vagy annak –a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – helyettese és a Polgármesteri Hivatal témafelelősei vesznek részt.
6. A jegyző vagy a helyettesítésével megbízott személy biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületi ülésein a törvényességet és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
7. A nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátását az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal pénzügyi és beruházási csoportján keresztül biztosítja.
8. A Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátását (meghívók, előterjesztések kiküldése, jegyzőkönyvek elkészítése, sokszorosítás, jegyzőkönyvek www.tfik.njt.hu honlapra feltöltése, stb.) a Polgármesteri Hivatal pénzügyi ügyintézője (aki a mindenkori pénztárosi feladatokat is ellátja) végzi.

Helyi népszavazás

41.§

A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás feltételeit, eljárási rendjét.

Közmeghallgatás

42.§

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.

-A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.

-A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján, a helyi televízió képújsága útján, valamint a település honlapján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 15 nappal a lakosságot.

-A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

- A közmeghallgatás szabályai a testületi ülés szabályaival megegyeznek, kivéve a    hozzászólások.

-A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(2)A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat a törvényben előírt módon kell intézni. Az érdekelteket tájékoztatni kell az elintézés módjáról.

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

Az önkormányzat vagyona

43.§

1. Az önkormányzat vagyona ingók és ingatlanok tulajdonából, valamint a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.
2. A képviselő-testület a jogszabályi rendelkezéseken túlmenően önkormányzati rendeletben állapítja meg a vagyontárgyak tételes listáját.
3. Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekben – részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban. A részvétel formájáról és módjáról szintén a vagyonrendelet tartalmaz előírásokat.
4. A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.
5. A polgármester az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat a közmeghallgatáson.

Az önkormányzat költségvetése

44.§

1. A képviselő-testület a költségvetését képviselő-testületi rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
2. A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.

• Az első forduló főbb elemei:

-A Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele.

-Az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés.

Ezen belül:

-a bevételi források,

-azok bővítésének lehetőségei,

-a kiadási szükségletek, azok gazdaságos (törvényes keretek között mozgó) célszerű megoldásainak a meghatározása,

-igények és célkitűzések egyeztetése,

-a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása,

-a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.

• A második tárgyalási forduló kötelező tartalmi követelményei:

-A közmeghallgatást követően tárgyalja meg a képviselő-testület a költségvetési rendelet-tervezetét, amely több változatban is készülhet.

-A költségvetési javaslat tartalmazza:

            -bevételi forrásokat,

            -a működési, fenntartási előirányzatokat, intézményen belül kiemelt       előirányzatonként részletezve,

            ezen belül:

            -a személyi jellegű kiadásokat,

            -a munkaadókat terhelő járulékokat,

            -a dologi jellegű kiadásokat,

            -az ellátottak pénzbeli juttatásait,

            -a speciális célú támogatásokat,

            -a felújítási előirányzatokat célonként,

            -a felhalmozási kiadásokat feladatonként,

            -a fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben,

            -a polgármesteri hivatal költségvetését feladatonként, valamint külön tételben,

            -az általános és a

            -céltartalékot,

            -éves tervezett létszámkeretet,

            -a több éves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban,

            -a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok bemutatását             tájékoztató jelleggel mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de - a     finanszírozási műveleteket is figyelembe véve - együttesen egyensúlyban.

1. A költségvetési rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a pénzügyi bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja és véleményezi.

Zárszámadás

45.§

1. A polgármester a tárgyévet követően zárszámadási rendelet-tervezetet terjeszt a képviselő-testület elé.

1. A zárszámadást a képviselő-testület önkormányzati rendeletben állapítja meg.

Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

46.§

1. Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal látja el. E körben különösen:

-Az Áht rendelkezései alapján előkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Kincstár részére.

-Beszedi az önkormányzat saját bevételeit.

-Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül kialakítja a saját könyvvitelének számlarendjét.

-Biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását.

-Elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.

-Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

-Javaslatot tesz és jelzéssel él a képviselő-testület felé a biztonságos gazdálkodás érdekében.

1. Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket csak a jegyző által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmények részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

47.§

1. Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

1. A képviselő-testület, az önkormányzat és intézményeinek belső ellenőrzését a Csurgói Többcélú Kistérségi Társulás belső ellenőreinek közreműködésével biztosítja.

1. A pénzügyi bizottság feladatkörébe tartozik az önkormányzatnál és intézményeinél:

-Véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit.

-Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.

-Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.

1. "A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a képviselő-testülettel. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek."

1. Az önkormányzat biztonságos gazdálkodásáért a képviselő-testület felel, a szabályszerűségért a polgármester és a törvényességéért a jegyző.

• fejezet

FELTERJESZTÉSI JOG

48.§

1. "A képviselő-testület az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását."
2. "A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésekben- közvetlenül az érdekképviseleti szervezete útján- az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és

            -tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a      továbbiakban együtt: tájékoztatást) kérhet,

            -javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti."

1. A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlásáról előzetesen kéri a tárgy szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

49.§

1. E rendelet 2019. november 26-án 15 óra 15 perckor lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
2. Jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 8/2015. (IV.21.) önkormányzati rendelet.

Berzence, 2019. november 26.

                        Kovács Zoltán                                                            Cseh István

                        polgármester                                                                jegyző