Hajmás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2019(XI.18..) önkormányzati rendelete

Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2021. 12. 11

Hajmás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2019(XI.18..) önkormányzati rendelete

Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2021.12.11.

Hajmás Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye: Hajmás Község Önkormányzata Székhelye: 7473 Hajmás Templom tér 1.

(2) Az önkormányzat működési területe Hajmás község közigazgatási területe.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Hajmás Község Önkormányzat Képviselő-testülete

(4) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, az ügyrendi bizottság, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és a társulás látja el.

(5) A közös önkormányzati hivatal és kirendeltségének megnevezése:

a) Batéi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) Székhelye: 7258 Baté, Fő u. 7.

b) Batéi Közös Önkormányzati Hivatal Mosdósi Kirendeltsége (továbbiakban: Mosdósi Kirendeltség) Telephely: 7257 Mosdós, Kossuth u. 1/A.

c) Batéi Közös Önkormányzati Hivatal Szentbalázsi Kirendeltsége Telephely: 7472 Szentbalázs, Fő u. 85.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és zászló.

(2) Az önkormányzati jelképek pontos leírását, és használatuk rendjének szabályait a Hajmás község címeréről, zászlójáról és használatuk rendjéről szóló előírásai szabályozzák.

(3) Az önkormányzat az alábbi címeket alapítja:

a) Hajmás Község Díszpolgára Cím

b) „Hajmás Községért” Emlékérem

(4) Az önkormányzat által alapított címek és kitüntetések használatát az önkormányzat a díszpolgári cím adományozásáról szóló rendelet, „Hajmás Községért” Emlékérem alapításáról és adományozásának rendjéről.

3. § Az önkormányzat honlapot üzemeltet, amelynek elérhetősége: www.somogy.hu/hajmas

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

4. § (1) Az önkormányzat az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. §. (1) bekezdésében meghatározott kötelező feladatai közül társulásban látja el:

a) az óvodai nevelést a Hajmás önkormányzat gesztorságával fenntartott Surján-völgyi Mesevár Óvoda intézményben,

b) szociális és gyermekjóléti alapellátást Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központot Fenntartó Társulás látja el a Baté Községi Önkormányzat, mint a Hivatal székhely településén keresztül,

c) a nappali ellátás, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a Somogyjád székhelyű Alapszolgáltatási Központban,

d) szociális étkeztetést Szentbalázs gesztorságával látja el.

(2) Az önkormányzat a kötelező feladatokon kívül anyagi lehetőségeit és a feladatfinanszírozást figyelembe véve támogatja:

a) a településfejlesztést,

b) a helyi közművelődést,

c) a helyi sportot,

d) környezetvédelmi, lakossági közösségi feladatokat,

e) a helyi civil szerveződéseket, közösségeket, amelyek támogatásukról az éves költségvetési rendeletében dönt, anyagi lehetőségeitől függően.

(3) Az önkormányzat által ellátandó feladatok szakfeladat rend szerinti besorolt alaptevékenységeket és az alaptevékenységeket meghatározó jogszabályok megjelölését az 1. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatáskörébe tartozik az Mötv. 42. §. –ában felsoroltakon kívül a nettó 1 millió forintot meghaladó beruházásokról vagy fejlesztésekről szóló döntés meghozatala.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságra, társulásra, jegyzőre ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

(3) A képviselő-testület által átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

(4) Az átruházott hatáskör gyakorlója intézkedéseiről, azok eredményéről, minden évben egyszer beszámol a képviselő-testületnek.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

6. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.

(2)1

(3) A képviselő-testület a munkaterv alapján, általánosan havonta, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

(4) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 3 fő jelen van.

(5) A képviselő-testület határozatképtelensége esetén az ülést a polgármester 7 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalásával újra összehívja.

(6) Ha a képviselő-testület ülése közben válik határozatképtelenné és az ülés rövid felfüggesztése után a határozatképesség ismét biztosított, akkor az ülést tovább kell folytatni.

A munkaterv

7. § (1) A képviselő-testület az előre tervezett feladatok megfelelő előkészítése érdekében az önkormányzati munkaterv alapján működik.

(2) A munkaterv elkészítése a polgármester feladata, amit a polgármester minden év legkésőbb március 30-ig terjeszt jóváhagyásra a képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv főbb tartalmai elemei a képviselő-testületi ülések tervezett időpontja, napirendje, előkészítőjének, előadójának megnevezése.

A képviselő-testület ülései

8. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és közös testületi ülést tart.

(2) A képviselő-testületi ülés helye elsődlegesen az önkormányzat székhelye, kivéve ha a meghívóban más hely van meghatározva.

9. § (1) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testület tagjainak megválasztásának eredményét.

(3) A megválasztott képviselők az Mötv. 1. mellékletében foglalt esküszöveg alapján esküt tesznek, amiről esküokmányt írnak alá.

(4) Az alakuló ülésről távollévő testületi tag a képviselő-testület következő ülésén, illetve az akadály megszűnését követően tesz esküt.

(5) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

a) képviselők és polgármester eskütétele,

b) bizottsági tagok megválasztása,

c) polgármesteri program ismertetése,

d) polgármester juttatásainak rögzítése,

e) polgármester javaslatára alpolgármester választása és juttatásainak megállapítása,

f) Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) felülvizsgálata.

10. § (1) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülését a polgármester a munkaterv szerinti időpontban vagy attól eltérő időpontban hívja össze, akadályoztatása esetén az alpolgármester. Mindkettőjük akadályoztatása esetén az ügyrendi bizottság elnöke.

(2) A Hivatalt fenntartó önkormányzatok közös képviselő-testületi ülését a polgármesterek hívják össze a meghívóban meghatározott helyszínre, az ülést a testületi ülés helye szerint illetékes polgármester vezeti.

(3)2 A képviselő-testület ülését össze kell hívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetben, az ott meghatározottak szerint, továbbá a jegyző kezdeményezésére.

(4)3 Rendkívüli ülést összehívhat a polgármester a (3) bekezdésen kívüli esetben, amennyiben a képviselő-testület összehívására sürgős, halasztást nem tűrő esetben van szükség.

(5)4

11. § (1)5 A meghívót a rendes ülésre az írásos előterjesztésekkel együtt úgy kell kiküldeni, hogy az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják a képviselők és a meghívottak. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 1 nappal is kiküldhető a meghívó, ez esetben a sürgősség okát közölni kell. Az ülés összehívására ez esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető: el lehet tekinteni az írásbeliségtől is.

(2) A meghívót és a mellékleteit a képviselők részére papír alapon helyi kézbesítővel, vagy a képviselők külön írásbeli kérelme alapján elektronikus úton lehet továbbítani a képviselők által megadott e-mail címre.

(3) A lakosságot a testületi ülésről tájékoztatni kell a meghívónak az önkormányzati székhely épületének és a településen lévő önkormányzati hirdető táblákon történő kifüggesztésével.

(4) A közmeghallgatást is igénylő napirendet tárgyaló ülések időpontját, helyét a meghívóval együtt legalább 10 nappal az ülés előtt nyilvánosságra kell hozni.

(5) A meghívót a polgármester írja alá, amely tartalmazza:

a) az ülés helyét,

b) az ülés kezdésének időpontját,

c) a javasolt napirendeket,

d) a napirendek előterjesztőit.

(6) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:

a) képviselőket,

b) bizottságok nem képviselő tagjait,

c) jegyzőt,

d) a napirend előterjesztőjét,

e) téma szerint érintett szerv, intézmény, helyi szervezet vezetőjét, képviselőjét,

f) akit a polgármester megjelöl,

g) a tárgyban érintett helyi civil szerződés vezetőit.

12. § (1) A képviselő-testület a tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt ülést tarthat.

(2) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a bizottságok nem képviselő tagjait,

b) akit a polgármester meghívott,

c) jegyzőt,

d) a tárgyban érintett, meghívott helyi civil szerződés vezetőit,

(4) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok az ülésen a számukra kijelölt helyet foglalják el. Aki a zárt ülésen jogosulatlanul tartózkodik, azt a polgármester távozásra szólítja fel, szükség esetén kitilthatja.

(5) Zárt ülés elrendelésére az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(6) A képviselő-testületnek a zárt ülésen hozott döntések tartalmát legkésőbb a következő nyilvános ülésen ki kell hirdetnie.

Képviselő-testületi ülés vezetés szabályai

13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Távollétében az alpolgármester, ha ő is távol van az ügyrendi bizottság elnöke vezeti az ülést.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,

b) megállapítja az ülés határozatképességét,

c) javaslatot tesz a napirendre,

d) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,

e) szavazást rendel el, megállapítja annak az eredményét,

f) szünetet rendel el,

g) fenntartja a tanácskozás rendjét,

h) berekeszti az ülést.

(3) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:

a) hosszúra nyílt vita esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását,

b) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a

a) figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel,

b) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testületben méltatlan magatartást tanúsít,

c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót és a testület vita nélkül egyszerű többséggel hozott határozatban dönt arról, hogy a továbbiakban részt vehet -e a tanácskozáson, kivéve a képviselő-testület tagját.

d) súlyos, vagy ismételt rendzavarás esetén a rendzavarót egy további ülésről kizárják, kivéve a képviselő-testület tagját.

(4) A polgármester a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

Előterjesztések

14. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett és új napirenden kívüli anyagok, a képviselő-testület által előzetesen javasolt rendelet és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Az előterjesztést a napirendi pont előadója készíti el, és ő terjeszti a testület elé.

(3) Kötelezően írásos előterjesztést kell készíteni az alábbi ügyekben:

a) rendelet-tervezet,

b) szervezet kialakítása, intézmény alapítása, átszervezés, megszüntetés,

c) helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiírása,

d) gazdasági program, költségvetés meghatározása, költségvetési beszámoló,

e) településrendezési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügyek,

f) valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyek,

g) társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés,

h) intézmény alapítása, megszűnés, átszervezés.

i) Polgári törvénykönyvből eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyek.

(4) A képviselő-testületi ülésre előterjesztést tehet a napirendi pont előadóját kívül bármely képviselő, jegyző, helyi civil szervezet vezetője. Az írásban beterjesztett előterjesztés tárgyalásáról a napirendi pontok elfogadásával együtt dönt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel.

(5) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző legalább 4 nappal kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki a jogszabályi észrevételt megteszi és a postázásról gondoskodik.

(6) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően szóbeli előterjesztést a polgármester engedélyezhet.

(7) Írásos előterjesztés tartalmazza tárgyalandó téma bemutatását és határozati javaslatot, és a jegyző észrevételét.

Vita, szavazás rendje

15. § (1) A képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról vita nélkül a jelenlévő képviselők egyszerű többségi szavazatával hozott alakszerű számozott határozattal dönt. A testület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

(2) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(3) A nyilvános testületi ülésen megjelent állampolgároknak a polgármester hozzászólást, kérdést engedélyezhet, az adott napirendi pont vitájának lezárását követően, amely maximum 2 percig terjedhet.

(4) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztását a polgármester és a jegyző indítványozhatja bármely okból, erről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) Az előterjesztő a javaslatot, vagy a képviselő a módosító javaslatot a vita bezárásáig megváltoztathatja, és azt a szavazásig visszavonhatja. A vita lezárására bármelyik képviselő javaslatot tehet, amelyről testület vita nélkül határoz. A vita lezárás után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(6) A vita lezárás után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, aki a javaslatok törvényességet illetően észrevételt tehet.

(7) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő eredeti határozati javaslatról dönt a testület.

Felszólalások

16. § (1) A képviselő-testületi felszólalások lehetnek:

a) a napirendhez kapcsolódó kérdés és hozzászólás,

b) felszólalás ügyrendi kérdésben,

c) személyes megjegyzés,

d) kérdés,

e) interpelláció.

(2) Az előadóhoz és a szakértőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdést intézhetnek, amelyre a vita megkezdése előtt kell választ adni.

(3) A napirendi ponthoz hozzászólásra a vita során szóban lehet jelentkezni a polgármesternél. A vita során ismételt hozzászólásra a polgármester adhat engedélyt. Amennyiben ezt a polgármester nem adja meg, a képviselő-testület vita nélkül dönt a hozzászólás engedélyezéséről.

(4) Az előkészítésben résztvevők, a napirendi pont előadója és a jegyző a döntéshozatal előtt bármikor felszólalhat, észrevételt tehet.

(5) Személyes megjegyzést ugyanaz a képviselő a napirend kapcsán csak egy alkalommal tehet.

Kérdés, interpelláció

17. § (1) A napirendi pontok tárgyalása előtt került sor az interpellációk és a kérdések felvetésére.

(2) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya az önkormányzati hatáskör ellátása.

(3) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, elkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(4) A kérdésre a testületi ülésen köteles választ adni a megkérdezett. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdést feltevő igen vagy nem felelettel nyilatkozik. Ha a kérdező nem fogadta el a választ, a képviselő- testület a válasz elfogadásáról vita nélkül dönt.

(5) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozata után a képviselő-testület dönt vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel.

(6) A képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban lehessen érdemben választ adni. A válasz másolati példányát minden települési képviselőnek meg kell küldeni. A testület a válasz elfogadásáról a következő ülésen dönt.

A szavazás módja

18. § (1) Szavazás nyílt vagy titkos szavazással történik. A testületi tagok „igen” vagy „nem” szavazattal vesznek részt a szavazásban, illetve tartózkodnak a szavazástól. Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A nyílt szavazás történhet:

a) kézfelemeléssel,

b) név szerinti szavazással.

(3) Név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott „igen”, „nem” vagy „tartózkodás” választ a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki, a külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) Név szerinti szavazást kell elrendelni ha azt a :

a) jelenlévő képviselők ¼-e, legalább 2 fő kéri,

b) polgármester kéri,

c) település jogi státuszát is érintő önkormányzati tulajdoni kérdésekben,

d) ha ezt törvényt előírja.

19. § (1) Titkos szavazás tarható mindazon ügyekben, ahol a testület zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(2)6

(3) A titkos szavazás a külön borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik.

(4) A titkos szavazást az ügyrendi és jogi bizottság bonyolítja le a jegyző közreműködésével ,aki:

a) ismerteti a szavazás módját és előkészíti a szavazólapokat,

b) összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,

c) szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a szavazás helyét, napját, ügyrendi bizottság tagjai nevét és tisztségét, szavazás során felmerülő egyéb körülményeket,

d) a szavazás eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet.

20. § (1) A képviselő-testület tagja az Mötv. szerinti személyes érintettségét a polgármesternek a napirendi pont tárgyalása előtt, de legkésőbb a döntéshozatal előtt bejelenti.

(2) A képviselőnek a képviselő-testületi ülésen tett szóbeli bejelentését a személyes érintettségéről írásban is csatolni kell a jegyzőkönyvhöz.

(3) A kizárás bejelentésének elmulasztása esetén bármely képviselő, vagy jegyző javaslatára a képviselő-testület dönt a kizárásról.

(4) A képviselő kizárásáról minősített többségű döntéssel dönt a képviselő-testület.

(5) A kizárás bejelentésének szándékos elmulasztása esetén kezdeményezhető a képviselőnek adott havi tiszteletdíj 10%-ának kifizetésének megvonása. A kezdeményezés az ügyrendi bizottság feladata. A kezdeményezésről a képviselő-testület soron kívül minősített többséggel dönt.

Döntések, döntéshozatal

21. § (1) A képviselő-testület minősített többségű döntése - minimum 3 fő egybehangzó igen szavazata - szükséges az Mötv.-ben foglalt eseteken kívül az alább felsorolt esetekben:

a) munkaterv és gazdasági program elfogadásához,

b) önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez,

c) titkos szavazás elrendelésére,

d) képviselő-testület hatáskörének meghatározásához,

e) képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlásához,

f) polgármester elleni kereset benyújtásához.

g) hitelfelvételhez,

h) helyi népszavazás kiírásához,

i) településfejlesztési eszközök és településfejlesztési döntés esetében,

j) képviselői tiszteletdíj megvonásához, csökkentéséhez.

(2) A képviselő-testület döntései :

a) határozat

aa) normatív határozat,

ab) egyedi határozat

b) rendelet.

22. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

a) határozat sorszáma arab számmal,

b) a határozat elfogadásának évét arab számmal, hónapját római számmal, napját arab számmal,

c) Hajmás Önkormányzat Kt. határozata megjelölést,

d) normatív határozat esetében a határozat tárgya (pl: 1/2015.(V.20.) Hajmás Önkormányzat Kt. határozata az Önkormányzat 2015-2019. évi gazdasági programjának elfogadásáról)

(2) Képviselő-testületi határozat hozatalát kezdeményezheti bármelyik képviselő és jegyző a tárgyalt napirenddel kapcsolatban szóban, vagy előzetesen külön írásbeli előterjesztéssel.

(3) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza legalább :

a) a határozat tárgyát és számát,

b) határozat tömör kivonatát,

c) végrehajtás határidejét és felelősét.

(4) Az együttes testületi ülésen minden képviselő-testület külön határozatot hoz, a határozatszáma mindig a soron következő.

(5) A határozatokról készült kivonatot a jegyző megküldi a végrehajtásért felelős személyeknek, vagy szerveknek.

(6) Az önkormányzat normatív határozatai a helyben szokásos módon: az önkormányzati székhely épület (Hajmás Templom tér 1.) hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel megtekinthetők. A normatív határozatokat az önkormányzat honlapjára is ki kell tenni.

Önkormányzati rendeletalkotás

23. § (1) Önkormányzati rendeletalkotását kezdeményezheti:

a) helyi képviselők,

b) képviselő-testület bizottsága,

c) polgármester,

d) jegyző,

e) községi, társadalmi, érdekképviseleti, civil szervezet képviselője,

f) mindazok a központi szervek, amelyeknek az Mötv. értelmében a helyi önkormányzattal kapcsolatos feladatai és hatáskörei vannak.

(2) A rendeletalkotásának kezdeményezését a polgármesternél kell benyújtani. A rendeletalkotás benyújtásának elfogadásáról és előkészítés határidejéről a képviselő-testület dönt egyszerű szótöbbséggel. A jegyző a törvényességi szempontok alapulvételével előzetes állást foglal, szükség szerint intézkedik a tervezet előkészítéséről. A polgármester a tervezetet a testületnek benyújtja az előkészítésben meghatározott határidőre.

(3) Az önkormányzati rendelet előkészítése során előzetes hatásvizsgálatot kell tartani a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott szempontok szerint. Az előkészítésbe a képviselő-testület bizottsága, szakértő is bevonható.

(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

24. § (1) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következő szerint:

a) a képviselő-testület megnevezését,

b) rendelet sorszámát és évét arab számmal,

c) a rendelet kihirdetésének idejét zárójelben, a hónapot római, a napot arab számmal

d) önkormányzati rendelete kifejezést

e) a rendelet címét (pl: Hajmás Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015.(V.20) önkormányzati rendelete A helyi adókról)

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja: Az önkormányzati rendelet megtekinthető a település honlapján a Nemzeti Jogszabálytár pontos linkére való átirányításával is.

(3) Az önkormányzati rendeletből egy példányt a Hivatalban, egyet a Hivatal Szentbalázsi Kirendeltségén, egyet az önkormányzat székhelyén a polgármesternél kell elhelyezni. A rendeletet alkalmazása szempontjából meg kell küldeni az érintett szerveknek.

(4)7 A rendelet kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik. Szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését. A hatályos egységes rendeletek jegyzékét a jegyző vezeti.

(5) A hatályos rendeletekről készült nyilvántartás az alábbiakat tartalmazza:

a) rendelet tárgyát, számát, címét,

b) meghozatalának és kihirdetésének idejét,

c) módosító és kiegészítő rendelet számát és idejét,

d) hatályon kívül helyező rendelet számát és idejét.

(6) A jegyző szükség szerint, de legalább évente szükség szerint gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. A jegyző szükség szerint kétévente a rendeletek utóvizsgálatát elvégzi és ennek eredményeiről előterjesztést készít a testület számára.

A jegyzőkönyv

25. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az Mötv-ben meghatározottak tartalmai elemeiken túl tartalmazza a polgármester, jegyző aláírását.

(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet kettő példányban kell elkészíteni, egyik példány a Hivatal Szentbalázsi Kirendeltségén található, amely elektronikusan a Kormányhivatal által működtetett törvényességi felügyeleti írásbeli kapcsolattartási modulon keresztül megküldésre kerül a törvényességi ellenőrzés részére, egy példányt az önkormányzat székhelyén a polgármester kezel.

(3) A jegyzőkönyv mindegyik példányához mellékelni kell a jelenléti ívet, meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeletet, az írásban benyújtott hozzászólásokat.

(4) A nyilvános ülésről és a zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amit külön is kell kezelni.

(5) A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagjai, a jegyző továbbá az érintett és a szakértő, valamint a jegyző által kijelölt jegyzőkönyv-vezető tekinthet be.

(6) Az állampolgárok a Hivatal Szentbalázsi Kirendeltségen ügyfélfogadási időben betekinthetnek a nyílt ülés jegyzőkönyvébe egy ügyintéző jelenlétében.

IV. Fejezet

A települési képviselő, bizottságok

Települési képviselő

26. § (1) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.

(2) A képviselői eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

(3) A képviselő köteles:

a) a választóival kapcsolatot tartani, jogos panaszaik intézését figyelemmel kísérni,

b) írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,

c) a képviselő-testület munkájában tevékenyen részt venni, a testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban felkérésre részt venni,

d) a képviselői megbízatásához méltó, a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani,

e) a képviselői tevékenység során tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni,

f) bejelenteni döntéshozatal előtt az Mötv-ben szerint a személyes érintettségét.

(4) A képviselő- testület a képviselők részére költségtérítést és juttatást, és tiszteletdíjat állapíthat meg a képviselők tiszteletdíjáról szóló rendeletében foglaltak szerint.

(5) A képviselő-testület egy havi tiszteletdíját megvonja annak a képviselőnek, aki igazolatlanul legalább egymást követő két alkalommal hiányzik a rendes képviselő-testületi ülésről. Az előterjesztést az ügyrendi bizottság nyújtja be a következő testületi ülésre.

A képviselő-testület bizottságai

27. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó, a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható, egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott testületi szervek.

(2) A képviselő- testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság a működéséről a testületnek évente beszámol. A bizottság ügyviteli feladatait a Hivatal Szentbalázsi Kirendeltsége látja el.

(3) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(4) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára az Mötv. képviselő-testületre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(5) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszt, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(6) Bizottság ülésen nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani az Mötv. képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint. Döntéseiről a bizottság elnöke ad tájékoztatást.

(7) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készült, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint külön indítványára a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá. A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Ügyrendi bizottság

28. § (1) Hajmás Önkormányzat Képviselő-testülete állandó bizottságként, ügyrendi bizottságot hoz létre.

(2)8 A bizottság 3 főből áll.

(3) Az ügyrendi bizottság feladatai:

a) a szavazatszámlálási feladatok ellátása az alpolgármester titkos választása során,

b) a polgármester juttatásainak előterjesztése

c) polgármester szabadság tervének jóváhagyása,

d) a képviselők, a polgármester összeférhetetlensége és méltatlansága esetén az eljárás lefolytatása,

e) vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos feladatok ellátása,

f) lebonyolítja a titkos szavazást igénylő napirendi pontokat a testületi ülésen,

g) javaslatot tehet a testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben,

h) képviselő tiszteletdíj megvonása tárgyában előterjesztés nyújt be,

i) képviselő kizárás bejelentésének elmulasztása esetén tiszteletdíj csökkentésére előterjesztést nyújt be.

(4) Az ügyrendi bizottság részletes feladatait a 3. melléklet tartalmazza.

(5) A bizottság elnöke legalább évente egyszer köteles beszámolni a képviselő-testületnek a munkájáról.

V. Fejezet

A helyi önkormányzat tisztségviselői

A polgármester

29. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester a jogszabályban és az SZMSZ-ben már tárgyalt hatáskörét túlmenően:

a) dönt a vagyonrendeletben és a szociális rendeletben meghatározott esetekben,

b) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

c) nyilatkozik sajtónak, a hírközlő szerveknek,

d) ellátja a honvédelmi törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat, amelynek fedezetét az éves költségvetésben kell biztosítani

a) e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatalt fenntartó polgármesterterekkel közösen a jegyzővel, aljegyzővel kapcsolatban a Hivatali megállapodásban foglaltak szerint,

e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a közfoglalkoztatottakkal kapcsolatban.

f) dönt a költségvetésben elfogadott dologi előirányzatok felhasználásáról,

g) dönt a nettó 1 millió forintot meg nem haladó felhalmozási és felújításokról a költségvetésben meghatározott célok szerint,

h) halaszthatatlan esetekben dönthet a saját forrás nélkül beadható pályázatokról – utólagos testületi jóváhagyással,

(3) A polgármester bizottsággal kapcsolatos feladatai:

a) indítványára a bizottságot össze kell hívni,

b) felfüggeszti a bizottság döntéseinek végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz,

c) bizottsági döntéshozatalnál a bizottsági elnök esetében dönt a kizárásról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

(4) A polgármester feladatai a képviselő-testület működésével kapcsolatban:

a) biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,

b) segíti a települési képviselők munkáját,

c) helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás,

d) önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,

e) önkormányzat gazdálkodás, feltételeinek megteremtése,

f) lakosság önszervező közösséginek a támogatása, a szükséges együttműködés

a) kialakítása,

g) előkészíti a képviselő-testület döntéseit, megszervezi és ellenőrzi azok végrehajtását,

h) a polgármester az összeférhetetlenséget a megválasztástól, illetve az

b) összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni,

i) ha a képviselő-testület döntését sértőnek tartja, egyazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását,

j) képviseli az önkormányzatot.

(5) A polgármester főbb feladatai a Hivatal és a Szentbalázsi Kirendeltség működésével kapcsolatban:

a) a Hivatal által tartandó fenntartói polgármesteri, vezetői értekezleten részt vesz,

b) dönt a jogszabály által a hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,

c) a jegyző kezdeményezésére javaslatot tehet a Hivatal belső szervezeti tagozódására, munkarendjére, az ügyfélfogadás rendjére,

d) saját feladat– és hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét,

e) a képviselő–testület döntéseivel összhangban irányítja az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos gazdálkodást,

f) összehangolja mindazon feladatokat, amelyek a képviselő–testület és a bizottságok munkájával összefüggnek, részt vesz a szakmai egyeztetésekben, figyelemmel kíséri és segíti, valamint ellenőrzi a bizottságok döntéseinek végrehajtását,

g) egyetértési joga van a többi polgármesterrel közösen a Hivatal vezetőinek megbízása és a vezetői megbízás visszavonása, valamint a köztisztviselők kinevezése és jutalmazása, bérezése tekintetében a Hivatali megállapodásban foglaltak szerint.

Alpolgármester

30. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül - a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok, amennyiben a polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti.

(3) Alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

Polgármester, alpolgármester helyettesítése

31. § (1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatás a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört az ügyrendi bizottság elnöke gyakorolja.

(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:

a) a 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat

b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés

c) 30 napon meghaladó fizetés nélküli szabadság.

A jegyző

32. § (1) A jegyző vezeti a képviselő-testület Hivatalát, akit az Mötv.-ben foglalt szabályok szerint, akit a Hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei lakosságszám-arányos többségével határozatlan időre neveznek ki.

(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyző feladatokat a képesítési és alkalmazási feltételeknek is megfelelő Szentbalázsi Kirendeltség-vezető látja el.

(4) A jegyző feladatait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza (továbbiakban: SZMSZ), egyéb főbb feladatai:

a) előkészíti a képviselő-testületi ülést, a bizottságok, nemzetiségi önkormányzat elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a képviselő- testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) törvényességi észrevételeket tehet a döntés előkészítés során vagy az előterjesztés vitájában

d) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

e) a Hivatal munkájáról és az ügyintézésről évente beszámol,

f) ellátja a jogszabályban előirt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket

g) szervezi a Hivatal jogi felvilágosító munkáját,

h) biztosítja az állampolgárok ügyeinek humánus, törvényes, gyors és szakszerű intézését,

i) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,

j) gondoskodik a rendelet mellékleteinek és függelékeinek naprakész állapotban tartásáról,

k) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,

l) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyzővel kapcsolatban,

m) gyakorolja a munkáltató jogokat a Hivatal köztisztviselőivel kapcsolatban a Hivatal SZMSZ-ben meghatározottak szerint,

n) jelzi a képviselő-testületi ülésén – szóban vagy írásban – amennyiben a képviselő-testület bármely szerve és a polgármester jogszabálysértő döntést hoz.

Aljegyző

33. § (1) Az aljegyzőt a Hivatalt fenntartó Önkormányzatok polgármesterek lakosságszám-arányos többsége a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint határozatlan időre neveznek ki.

(2)9 Az aljegyző helyettesíti a jegyzőt és vezeti a Hivatal Mosdósi Kirendeltségét a jegyző utasítása alapján.

(3) Az aljegyző ellátja a Hivatal SZMSZ-ben meghatározott és a jegyző által meghatározott feladatokat, hatásköröket.

VII. Fejezet

A képviselő-testület hivatala

34. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. §. (1) bekezdésében meghatározott feladatok elvégzésére közös önkormányzati hivatalt hoz létre Baté, Fonó, Mosdós, Kaposkeresztúr, Szentbalázs, Kaposhomok, Kaposgyarmat, Hajmás, Gálosfa, Cserénfa községek Képviselő-testületeivel közösen Baté Község székhellyel és a közös hivatalnak Kirendeltségét működtetik Mosdós és Szentbalázs telephellyel.

(2) A hivatal elnevezése Batéi Közös Önkormányzati Hivatal, röviden Batéi Közös Hivatal. A Kirendeltségek elnevezése Batéi Közös Önkormányzati Hivatal Mosdósi Kirendeltsége, Batéi Közös Önkormányzati Hivatal Szentbalázsi Kirendeltsége.

(3)10 A Hivatal jogállását, szervezeti felépítését, hivatali létszámát, működésének részletszabályait, valamint részletes feladat és hatásköreit a Hivatal Alakításáról és fenntartásáról szóló megállapodás és a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti, amit a tíz fenntartó képviselő-testület fogad el.

35. § (1) A Hivatal Szentbalázsi Kirendeltsége:

a) ellátja az érintett képviselő-testületek, bizottságok, nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos igazgatási teendőket,

b) előkészíti a polgármesterek hatáskörébe utalt hatósági döntéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról,

c) a jegyző vagy a jegyző által megbízott aljegyző, Szentbalázsi kirendeltség-vezető, vagy köztisztviselő köteles a Hivatalhoz tartozó települések képviselő-testületi ülésein részt venni.

(2) Az önkormányzat és a hozzá tartozó intézmények gazdálkodási feladatait a Hivatal Szentbalázsi Kirendeltsége látja el:

a) a jogszabályok által előirt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, beszámolót, valamint a negyedéves pénzforgalmi információt, és ezeket megküldi a Magyar Államkincstár Somogy Megyei Területi Igazgatósága (továbbiakban: MÁK) részére,

b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,

c) a feladatmutatók alapján leigényli a MÁK-tól az állami támogatásokat,

d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott, társulásban működtetett intézmények pénzellátásáról,

e) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, ezen belül kialakítja a saját, valamint intézmények könyvvitelének számlarendjét,

f) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,

g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,

h) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

(3) A települési képviselő a Hivatal Szentbalázsi Kirendeltségétől, jegyzőtől, aljegyzőtől igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.

VIII. Fejezet

Az önkormányzat kapcsolatai

Együttműködéses kapcsolat

36. § (1) A képviselő-testület önkormányzati feladatainak gazdaságos, célszerű és hatékony ellátása és a település gazdaságának fejlesztése, valamint a lakossági vélemények megismerése és az állampolgári ellenőrzés céljából együttműködik:

a) települési képviselő-testületekkel,

b) Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlésével,

c) Somogy Megyei Önkormányzattal,

d) gazdálkodó szervezetekkel,

e) egyesületekkel és érdekvédelmi, civil szervezettekkel,

f) társulásokkal.

(2) A települési önkormányzat együttműködik a megyében működő állami szervekkel, valamint a választókerületének országgyűlési képviselőivel. Együttműködést alakít ki az egyházakkal.

Az önkormányzat társulásos kapcsolatai

37. § (1)11 Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) Társulásos formákat keres a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek és elképzelések megvalósításánál.

(3) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak.

(4) A társuláshoz való csatlakozásról, abból való kiválásról szóló döntését a képviselő- testület minősített többséggel hozza meg.

(5) A képviselő-testület által a társulásokra átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

(6) A társulás fenntartásának költségeit a társulásban résztvevők a társulási megállapodásban foglaltak szerint vállalják.

IX. Fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

38. § A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.

Lakossági fórumok

39. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi közügyekben való részvételre.

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

a) helyi fórum

b) közmeghallgatás.

(3) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében, az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából helyi fórumot hívhat össze, amelyről emlékeztetőt készít a jegyző megbízottja.

Közmeghallgatás

40. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás szabályai:

a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez , egyes települési képviselőkhöz, polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz, intézményvezetőkhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek,

b) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a napirendekről az önkormányzat hirdetőtábláin, meghívóval tájékoztatja a lakosságot a polgármester, az ülés előtt 10 nappal.

c) a közmeghallgatást a polgármester vezeti,

d) a közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok, a jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A közmeghallgatáson felmerült bonyolult ügy kivizsgálásával a képviselő-testület megbízza a polgármestert vagy a tárgy szerint érdekelteket, ha szükséges az ügy vizsgálatára alkalmi bizottságot is létrehozhat.

(4) A közmeghallgatáson a polgármester beszámol az előző évi költségvetésről teljesítéséről, az évi költségvetési irányszámokról, önkormányzati adók alakulásáról, településfejlesztési elképzelésekről, önkormányzati vagyon helyzetéről.

X. Fejezet

Az önkormányzatok költségvetése, vagyona

Az önkormányzat vagyona

41. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, más célú hasznosítására, önkormányzat tulajdonára és gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendeletben határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani:

a) forgalomképtelen vagyontárgyak körét,

b) törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,

c) azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással lehet dönteni.

(2) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.

Az önkormányzat költségvetése

42. § (1) A képviselő-testület a költségvetését minden évben rendeletben határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

43. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről és annak teljesítéséről, beszámolásáról rendeletet alkot, amit a jegyző előkészítésében a polgármester terjeszt elő.

(2) A képviselő-testület a megválasztását követő 6 hónapon belül gazdasági programot készít, amelynek alapja a polgármesteri program. A gazdasági program alapozza meg a képviselő-testület éves költségvetéseit. Gazdasági program tartalma:

a) a község általános bemutatása,

b) helyzetelemzés,

c) a jövőre nézve fejlesztési koncepció, stratégiai célok bemutatása.

(3) A gazdasági programot az Mötv-ben foglaltak szerint a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé.

44. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodásának részletes szabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képező szabályzatokat - számlarend, számviteli politika, leltározási, leltárértékelési, selejtezési, pénztárkezelési, ellenőrzési - a jegyző készíti el és a fenntartó polgármesterek hagynak jóvá.

(2) A Hivatal és az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból, a házipénztári szabályok szerint teljesítik, készpénzkifizetés szabályait a költségvetési rendelet is tartalmazza.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

45. § (1) A képviselő-testület és a Hivatal gazdálkodásának belső ellenőrzését a Kaposvár Környéki Belső Ellenőrzési Önkormányzati Társulás belső ellenőrei végzik társulási megállapodás alapján.

(2) A más települési önkormányzattal közösen fenntartott intézmények ellenőrzési rendjét a fenntartók közösen alakítják ki, erről a társulási megállapodásban rendelkeznek.

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

46. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszi Hajmás Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2015.(XI.17.) önkormányzati rendelete.

(3) A rendelet mellékleteinek és függelékeinek folyamatos vezetéséről, naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik. A rendeletet a Hivatal Szentbalázsi Kirendeltségén mindenki számára hozzáférhető helyen és módon kell elhelyezni. A rendelet egy példányát az önkormányzatnál is el kell helyezni.

(4)12

1. melléklet

Az önkormányzat által ellátandó alapfeladatokról, kormányzati funkciók szerinti rendben az Mötv. 13. §-ában felsorolt feladatok alapján

1

Kormányzati funkciók HAJMÁS

2

011130 Önkormányzatok és önk. Hivatalok jogalkotó és ált. ig.tev

3

013320 Köztemető fenntartás és működtetés

4

013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcs. feladatok

5

041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

6

041232 Start munkaprogram téli közfoglalkoztatás

7

041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

8

041237 Közfoglalkoztatási Mintaprogramok

9

042130 Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások

10

045120 Út, autópálya építése

11

045160 Közutak, hidak üzemeltetése, fenntartása

12

061020 Lakóépület építése

13

062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk

14

063020 Víztermelés- kezelés, ellátás

15

064010 Közvilágítás

16

066010 Zöldterület kezelés

17

066020 Város-községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

18

081030 Sportlétesítmények működtetése

19

081045 Szabadidősport, rekreációs sporttevékenység támogatása

20

081071 Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés

21

082044 Könyvtári szolgáltatás

22

082091 Közművelődés-közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

23

082092 Közművelődés, hagyományos közösségi, kulturális értékek gondozása

24

091140 Óvodai nevelés, ellátás, működtetési feladatok

25

102031 Idősek nappali ellátása

26

102032 Demens betegek nappali ellátása

27

104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

28

106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

29

107051 Szociális étkeztetés

2. melléklet

Átruházott hatáskörök jegyzéke

I. Polgármesterre átruházott feladatok:

A) rendeletekben átruházott

1. Szociális rendeletben foglalt segélyek megállapítása, megszüntetése, módosítása, felülvizsgálat

2. Vagyonrendeletben meghatározott feladatok.

3. A közterület rendeltetésről eltérő célú használatával kapcsolatos rendeletben meghatározott feladatok.

4. A településképi rendeletben foglalt feladatok, hatáskör ellátása
B) Kiadmányozási jogkör átruházása önkormányzati hatósági ügy esetében: A polgármester kiadmányozza a képviselő-testület érdemben hozott határozatát. A képviselő-testület határkörébe tartozó, az eljárás során felmerült minden más kérdésben kiadott végzés esetében a kiadmányozó jog a polgármestert illeti meg.

II. Társulási Tanácsra átruházott feladatok:

1. Társulási megállapodásokban foglaltak szerint.

2. Gálosfa-Hajmás- Kaposgyarmat Önkormányzatok által létrehozott Surján-völgyi Mesevár Óvodafenntartó Önkormányzati Társulási Tanácsra átruházott feladatok a külön megállapodás szerint:

a) A Társulási Tanács elnökének, alelnökének a megválasztása, visszahívása.

b) A Társulás által alapított intézmény vezetőjének kinevezése, felmentése, jutalmazása, fegyelmi eljárás megindítása, összeférhetetlenség megállapítása.

c) A tagi hozzájárulás mértékének megállapítása.

d) Tagokat terhelő egyéb kötelezettség megállapítása.

e) Tag kizárásának elhatározása, mely határozat hatálybalépéséhez a Társulásban résztvevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többségével hozott döntése szükséges.

f) Társulási megállapodás módosítása, mely határozat hatálybalépéséhez a Társulásban résztvevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többségével hozott döntése szükségeltetik.

g) Társulás megszűnésének elhatározása, mely határozat a Társulásban résztvevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többségével hozott döntésével lép hatályba,

h) Társulás éves munkatervének, költségvetésének elfogadása. A költségvetés első félévi, háromnegyedévi és éves végrehajtásáról szóló beszámoló; éves mérlegének elfogadása.

i) a Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása

j) Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadása.

k) Az intézmény pedagógiai, nevelési és minőségügyi programjának, házirendjének, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása, módosítása.

l) A k) pont alatti programokban meghatározott feladatok végrehajtásának ellenőrzése, a pedagógiai, szakmai munka eredményességének értékelése.

m) Az intézményvezető éves beszámolójának, ciklusprogram értékelésének elfogadása,

n) Az intézmény költségvetésének, zárszámadásának elfogadása.

o) Dönt az általa irányított intézmény alapító okiratának elfogadásáról, módosításáról, amelyhez a működtető és finanszírozó önkormányzatok egyetértése szükséges.

p) Az általa irányított intézmény feladatának megváltoztatása, átszervezése, megszüntetése, amelyhez a működtető és finanszírozó önkormányzatok egyetértése szükséges.

3. melléklet

I. Feladatok meghatározása Az ügyrendi és jogi bizottság az alábbi feladatokat látja el:

1. szavazatszámlálással kapcsolatos feladatok lebonyolítása az alpolgármester választásakor,

2. a képviselők és a polgármester összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárással kapcsolatos feladatok ellátása,

3. a képviselők, polgármester és hozzátartozójuk vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos feladatok ellátása,

II. Feladatok részletezése

1. A szavazatszámlálással kapcsolatban ellátja:

a) alpolgármester választás lebonyolítását,

b) szavazatszámlálás előkészítését, eredmény megállapítását, kihírdetését

2. A polgármester juttatásának előterjesztése
A polgármester juttatásait a törvény által meghatározottak szerint beterjeszti a testületi ülésre.

3. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban ellátja:

a) Vagyonnyilatkozatok nyilvántartását, azonosítókkal való ellátását

b) Vagyonnyilatkozatok határidőben történő beadására felhívás megtétele,

c) Vagyonnyilatkozatok kiosztását,

d) Vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás lefolytatását, amennyiben azt bárki kezdeményezi, és erről tájékoztatni a képviselő-testületet,

e) Kezdeményezni a képviselő-testületnek – a polgármester útján - a vagyonnyilatkozat-tételi határidő elmulasztása esetén a képviselői juttatások megvonását

f) A vagyonnyilatkozati azonosítók nyilvántartását.

g) A képviselők és polgármester vagyonnyilatkozatába történő betekintést biztosítja, amelyhez legalább a bizottsági elnök jelenléte szüksége.

h) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartását a Hivatal székhely épületében lévő páncélszekrényben biztosítja.

4. Összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárással kapcsolatban:
c)A polgármester Mötv.-ben foglalt összeférhetetlenség és méltatlanság fennállás esetén indítványt tesz a testület elé az összeférhetetlenség kivizsgálására.

a) A képviselők összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárásával kapcsolatban a vizsgálat lefolytatását.

b) Az összeférhetetlenségi és méltatlansági vizsgálat lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület elé terjesztés döntésre.

5. Képviselői tiszteletdíj csökkentése és megvonásával kapcsolatosan:

a) képviselő tiszteletdíj megvonása tárgyában előterjesztés nyújt be,

b) képviselő kizárás bejelentésének elmulasztása esetén tiszteletdíj csökkentésére előterjesztést nyújt be.

1. függelék13

2. függelék14

3. függelék15

4. függelék16

Társulási megállapodások jegyzéke17

1

A 6. § (2) bekezdését a Hajmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 7. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

2

A 10. § (3) bekezdése a Hajmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 10. § (4) bekezdése a Hajmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

4

A 10. § (5) bekezdését a Hajmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 7. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

5

A 11. § (1) bekezdése a Hajmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

6

Hatályon kívül helyezte a 7/2020. (XII.14 ) önk. rendelet Hatálytalan: 2020. december 15-től

7

A 24. § (4) bekezdése a Hajmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

8

A 28. § (2) bekezdése a Hajmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

9

Módosította a 7/2020. (XII.14.) önk.rendelet Hatályos: 2020. december 15-től

10

A 34. § (3) bekezdése a Hajmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

11

A 37. § (1) bekezdése a Hajmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

12

A 46. § (4) bekezdését a Hajmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 7. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

13

Az 1. függeléket a Hajmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 7. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

14

A 2. függeléket a Hajmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 7. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

15

A 3. függeléket a Hajmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 7. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

16

A 4. függeléket a Hajmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 7. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

17

Az 5. függeléket a Hajmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 7. § h) pontja hatályon kívül helyezte.