Egervár Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Zala Megyei Kormányhivatal véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. § A helyi építési szabályzat megállapításáról szóló 14/2012. (XI.30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R) 12.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. Gazdasági területek

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetek

12.§ (1) Gksz jelű Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben az OTÉK 19.§ (2) – (3) bekezdések szerinti építmények helyezhetők el. Az övezetben csak olyan létesítmények üzemeltethetőek, amik védőtávolságot nem igényelnek.

(2) Kialakítható legkisebb telek terület méret: 3000 m².

(3) Beépítési mód: oldalhatáron álló.

(4) Legnagyobb beépítettség: 60%.

(5) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 9,0 m.

(6) Közművesítettség mértéke:

1. a huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) b) pontjában meghatározott részleges;
1. a nem huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) d) szerinti közművesítetlen azzal a kitétellel, hogy közműpótló műtárgy létesítése (legalább zárt szennyvízgyűjtő) kötelező. Ezen kitétel alól az engedélyező hatóság felmentést adhat abban az esetben, ha az épület vezetékes vízzel nem ellátott, valamint az engedélyezés során bizonyítást nyer, hogy a tervezett épület használata során szennyvíz keletkezése nem valószínűsíthető.
2. A telek területére jutó csapadékvíz befogadóját az építési engedélyben kell meghatározni. Befogadó lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is. A befogadó terhelhetőségét (befogadóképességét) az engedélyezési eljárás során igazolni kell.

(7) Zöldfelület legkisebb mértéke: 20%.

(8)Környezetterhelési határértékek: a vonatkozó, hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.

(9) Terepszint alatti építmény csak a telekhatártól legalább 1,0 méter távolságban helyezhető el.

(10) Az építési hely határai:

az előkert legkisebb mérete 2,0 méter;

az oldalkert legkisebb szélessége 8,0 méter;

a hátsókert legkisebb mérete nem lehet kisebb sem a hátsókertre néző homlokzatmagasság mértékénél, sem 6,0 méternél - kivétel a 02062/38 hrsz.-ú ingatlan, ahol 2,0 méternél.

(11) Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.

(12) Az övezetben jelölt Ev védelmi erdőt saját telken belül a mindenkori telek tulajdonosának kell megvalósítania, a telek megosztása nélkül, legkésőbb az első építmény használatba vételi engedélyének kiadási időpontját követő 3 éven belül.

(13) A Szabályozási Terveken szabályozási vonallal lehatárolt út kialakítása a mindenkori telektulajdonos feladata.”

2. § Az R a következő 29/A.§-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„17/A. Különleges területek

Különleges beépítésre nem szánt övezetek

29/A.§ (1) Kb-1 jelű lovas sportolási célú Különleges beépítésre nem szánt övezetben a lovas turizmushoz kapcsolódó sport, vendéglátó, szálláshely, illetve gazdasági funkciójú építmények helyezhetőek el.

(2) Kialakítható legkisebb telek terület méret: 10.000 m².

(3) Beépítési mód: szabadon álló.

(4) Legnagyobb beépítettség: 10%.

(5) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m.

(6) Közművesítettség mértéke:

2. a huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) b) pontjában meghatározott részleges;
3. a nem huzamos emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épület esetében legalább az OTÉK 8. § (2) d) szerinti közművesítetlen azzal a kitétellel, hogy közműpótló műtárgy létesítése (legalább zárt szennyvízgyűjtő) kötelező.
4. A telek területére jutó csapadékvíz befogadóját az építési engedélyben kell meghatározni. Befogadó lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is. A befogadó terhelhetőségét (befogadóképességét) az engedélyezési eljárás során igazolni kell.

(7) Környezetterhelési határértékek: a vonatkozó, hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.

(8) Terepszint alatti építmény csak a telekhatártól legalább 1,0 méter távolságban helyezhető el.

(9) Be nem építhető telekrész: a telekhatároktól mért 5 méteres területsáv.

(10) Az egyes telkek rendeltetésének megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.”

3.§ (1) Az R 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.                                                                                              

(2) Az R 2. melléklete az 1. és 2. melléklet szerint módosul.

(3) Az R Közművek előírásai alcím számozása 17/A-ról 17/B-re módosul. 

4. § (1) Jelen rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

(2) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni. A rendelet előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az a kérelem kedvezőbb elbírálását teszi lehetővé.

Záradék:

A rendelet 2019. augusztus 12-én kihirdetésre került.

Dr.Ürmösiné Kőmíves Eleonóra

Jegyző