1. § Az Önkormányzat

(1) Megnevezése: Szentpéterúr Községi Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat)

(2) A Képviselő-testület hivatalának neve:

2. § Az önkormányzat, a polgármesteri hivatal, a polgármester, a jegyző bélyegzőjén Magyarország címere használható. A bélyegzőkön az alábbi szövegezés van:

3. § (1) Az önkormányzati jogokra a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

4. § (1) A képviselő-testület feladatainak és céljainak elérése érdekében együttműködik a Megyei Önkormányzattal, részt vesz a megyei tervek, koncepciók, tervek, elképzelések kidolgozásában, amit összehangol a helyi elképzelésekkel.

(2) A megyei önkormányzattal való folyamatos és rendszeres kapcsolattartás - a jegyző közreműködésével - a polgármester feladata.

(3) A település ünnepei Magyarország hivatalos nemzeti ünnepei. Az ünnepi rendezvények megszervezése a polgármester feladata.

(4) Egyéb ünnepségek, rendezvények esetében a képviselő-testület más személyt, illetve szervezetet is megbízhat a rendezvények lebonyolítására.

5. § (1) Az önkormányzat feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. §-a határozza meg.

(2) A képviselő-testület feladatait önállóan, illetve társulási formában látja el.

(3) Az önként vállalt önkormányzati feladatok megvalósításának kérdésében az éves gazdálkodást meghatározó költségvetésben fedezetbiztosítás meghatározásával kell állást foglalni.

6. § (1) A képviselő-testület feladatai ellátása érdekében kapcsolatok létesítésére törekszik a jelen rendelet 10. § (4) bekezdésében felsorolt lakossági önszerveződő közösségekkel. A koordináció fő módszerei: rendszeres meghívások képviselő-testületi ülésekre az önszerveződő közösségek működésével összefüggő ügyekben, vizsgálatokban való részvételre való felkérés, véleménykérés kiemelkedő jelentőségű ügyekben.

7. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságaira, roma nemzetiségi önkormányzat testületére, társulásra átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja, a hatáskör gyakorlójának döntését megsemmisítheti, megváltoztathatja, illetőleg a gyakorló szervet beszámoltathatja.

(3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) Az átruházott hatáskör gyakorlója intézkedéseiről, azok eredményeiről évente egyszer beszámol.

(5) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, más szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket.

(6) A képviselő-testület kizárólagos hatásköreit, valamint a polgármesterre, illetve az Ügyrendi Bizottságra és a Szociális Bizottságra átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

8. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.

(2) A képviselő-testület feladat és hatáskörét képviselő-testületi ülésen gyakorolja.

(3) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal - munkaterv szerint - ülésezik. A képviselő-testületi üléseit a közös önkormányzati hivatalban, a közmeghallgatást és a falugyűlést a kultúrházban tartja.

(4) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a polgármester gondoskodik, az ülést a legidősebb települési képviselő vezeti korelnökként.

(5) A képviselők és a polgármester az alakuló ülésen az alábbi szövegezés szerint esküt tesznek:

(6) Az alakuló ülésen kell dönteni a polgármester és az alpolgármester tiszteletdíjának megállapításáról.

9. § (1) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését.

(2) A képviselő-testület összehívását a Zala Megyei Kormányhivatal vezetője, illetve a jegyző is indítványozhatja. Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának írásos indítványára.

(3) A (2) bekezdés szerinti indítvány esetén a polgármester 3 munkanapon belül összehívja a képviselő-testület rendkívüli ülését.

(4) A képviselő-testület június 15-től augusztus 23-ig — a nyári szabadságolások miatt — munkaterv szerint nem ülésezik. Ezen időszakban ülés csak rendkívül indokolt esetben hívható össze.

10. § (1) A polgármester megválasztását követő három hónapon belül programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a főbb településfejlesztési és helyi közszolgáltatás-szervezési célokat tartalmazza.

(2) A képviselő-testület munkaterv alapján ülésezik. A programban megfogalmazott célokat, elképzeléseket a munkatervben való napirendre tűzéssel ülteti át a gyakorlatba. A munkaterv ezen túlmenően tartalmazza mindazokat a feladatokat, amelyek évről évre ismétlődnek, illetve amelyek a költségvetési évben való napirendre tűzésével nagy valószínűséggel számolni lehet.

(3) A munkaterv tervezetét a polgármester véleményének megkérdezése és az előző évben megtárgyalt napirendi pontok áttekintése után a jegyző állítja össze, majd a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé. A munkaterv beterjesztésének határideje minden év március 1-e. A munkatervet a következő év februárjának végéig kell tervezni.

(4) A jegyző a munkaterv összeállításához javaslatot kér a polgármestertől. Javaslatot kérhet: képviselőktől, bizottsági elnököktől, önkormányzati intézmények vezetőitől, közszolgáltatást nyújtó szervektől, és az alábbi társadalmi önszerveződő közösségektől:

11. § (1) A munkatervben nem szereplő képviselő-testületi ülés rendkívüli ülésnek minősül.

(2) Rendkívüli ülésen - az előző ülés határozatainak végrehajtásáról szóló beszámolón kívül - maximum 5 napirendi pont tárgyalható.

12. § (1) A polgármester a meghívó fogalmazványát legkésőbb a testületi ülés előtt 8 munkanappal a jegyzőnek átadja vagy szóban tájékoztatja.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

13. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülés nyilvánossága az állampolgároknak a részvétel lehetőségét jelenti, ezért az ülés időpontját és helyét, a javasolt napirend feltüntetésével az állampolgárok számára hirdetmény útján közzé kell tenni.

(2) A közzététel a közös önkormányzati hivatal épületében levő hirdetőtáblára való kifüggesztést jelenti. A közzétételről a polgármester a jegyző útján gondoskodik.

(3) A jegyző - legkésőbb a képviselőknek való anyag kiküldésének napján - tájékoztatja a lakosságot a képviselő-testület üléséről és annak napirendi pontjairól.
(4) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 8 nappal az ülés előtt nyilvánosságra kell hozni az (1) bekezdésben megfogalmazott módon.

14. § (1) A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló törvény előírásai szerint zárt ülést tart.

(2) Zárt ülés tartására bármelyik képviselő javaslatot tehet, amelyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

15. § (1) Szavazati joggal rendelkezik: a polgármester, a települési képviselő.

(2) Tanácskozási joggal rendelkezik:

16. § (1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el.

(2) Az állampolgár kérdezési és hozzászólási szándékának elfogadásáról, a felszólalások időtartamának korlátozásáról a polgármester jogosult dönteni.

(3) A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a felszólalásokra.

17. § (1) Az ülésvezetői tisztség betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén az ülés vezetése az SZMSZ szerinti helyettest illeti meg.

(2) Helyettesítési rend:

18. § (1) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.

(2) A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

(3) Sürgős esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak ülésen történő kiosztását. Az ilyen eseteket minden esetben indokolni kell. Ha a képviselő-testület nem fogadja el az indoklást, az előterjesztés, illetve határozati javaslat nem kerül napirendre.

(4) Kötelezően írásos előterjesztés készül az alábbi ügyekben:

19. § (1) A bizottság az önkormányzati hatáskörbe tartozó helyi ügyek teljes körében előterjeszthet.

(2) A polgármester mindazon önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben terjeszt elő, amelyekben a képviselő-testület nem kér bizottsági előterjesztést.

(3) A jegyző a közös önkormányzati hivatal működésével és döntéseivel kapcsolatos ügyek előterjesztője.

(4) Külső szervek feladatkörükkel összefüggésben szerepelhetnek önálló előterjesztőként.

20. § (1) Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:

• a) előterjesztés felépítése:
  • aa) a tárgy pontos meghatározását, előkészítésben részt vevők megnevezése
  • ab) a jogszabályi hátteret,
  • ac) a tárgyalandó témában hozott korábbi testületi döntéseket és végrehajtásuk eredményét, - az adott téma alapos, tárgyilagos bemutatását (az elemzéseket és vizsgálati eredményeket), - más szervek esetleges eltérő véleményét,
  • ad) az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatok egymástól elkülönüló megfogalmazása,
  • ae) bizottsági tárgyalás esetén a kisebbségi véleményeket, ha a kisebbségben maradt fél kéri,
  • af) a meghozandó döntés indokainak bemutatását,
  • ag) a jegyző törvényességi észrevételét;
• b) az előterjesztés megállapításain alapuló feladat-meghatározást tartalmazó határozati javaslat, melynek:
  • ba) kapcsolódnia kell szervesen az előterjesztés megállapításaihoz,
  • bb) törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie, konkrétan meg kell határozni a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit,
  • bc) ha a döntésnek vagy a végrehajtásnak több módja is lehetséges, tartalmaznia kell alternatívákat,
  • bd) rendezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsát (részben, vagy egészben történő hatályon kívül helyezés esetleges módosítása, kiegészítése vonatkozásában)
  • be) meg kell jelölni a végrehajtásért felelőst (felelősöket). Több felelős esetén fel kell tüntetni a feladatok végrehajtásának koordinálásáért felelős személyt„
  • bf) meg kell jelölni a végrehajtási határidőt. A határidőt általában évre, hóra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridót lehet alkalmazni. Eltérő végrehajtási határidők esetén pontonként, egyébként a határozati javaslat végén kel a végrehajtási határidőt (felelősökkel együtt) feltüntetni.
  • bg) amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása értelemszerűen folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a „folyamatos”, illetve „azonnal” megjelölés alkalmazandó a végrehajtásról szóló jelentés pontos rögzítése mellett (pl. „határidő: végrehajtásra folyamatos, jelentéstételre .. . év... .hó.. .nap).

(2) Egyszerűbb ügyekben megfelelő a szóbeli előterjesztés is. Ebben az esetben elegendő a jól megszerkesztett és világosan megfogalmazott határozati javaslat.

(3) A kiküldött előterjesztésekkel kapcsolatban a hatáskörrel rendelkező bizottságok és bármely képviselő módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testületi ülésen.

21. § (1) Írásos előterjesztés esetén az előterjesztő - függetlenül attól, hogy az SZMSZ kötelezi, vagy saját akaratából készít írásos előterjesztést - képviselő-testületi vitára alkalmas fogalmazványt, valamint határozati javaslatot készít, amelyet legkésőbb a meghívó és az ülés anyagának kiküldése előtt két nappal átad a jegyzőnek -jogi- véleményezésre.

(2) Társadalmi megbízatású polgármester az előterjesztésében megtárgyalandó napirendi pontok tartalmára, határozati javaslatra vonatkozóan szóbeli konzultációt is folytathat a jegyzővel.

(3) A jegyző az átadott fogalmazványt, valamint a szóbeli konzultáció során elhangzott elképzeléseket a közös önkormányzati hivatal dolgozóival legépelteti, és valamennyi írásos előterjesztést sokszorosíttatja.

(4) A jegyző az előterjesztéssel kapcsolatos törvényességi észrevételét írásban köteles közölni az előterjesztővel. Észrevétele esetén a képviselő-testületet legkésőbb az ülésen tájékoztatja. Az észrevétel az ülés anyagának kiküldését nem akadályozhatja meg.

22. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti:

23. § (1) Határozatképtelenség esetén a polgármester az ülést elnapolja, és 3 munkanapon belül új ülésnapot jelöl ki. Az ismételt ülésre meghívót nem küld, csak tájékoztatja a képviselőket az ülés elmaradásáról és az újabb ülésnapról.

(2) A határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülés megváltoztatott napirenddel is megismételhető. Ebben az esetben új meghívót, kiegészítő előterjesztéseket is ki kell küldeni, az SZMSZ idevonatkozó szabályai szerint ( 12. § (4) bek.).

24. § (1) Az ülésvezetőnek indokolnia kell a munkatervtől vagy a meghívóban szereplő napirendi pontoktól való eltérést.

(2) Képviselői indítványra a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül új napirendi pontot tűzhet napirendre, melyhez írásos előterjesztés, határozati javaslat nem szükséges.

(3) Nem lehet a (2) bekezdés szerint eljárni kötelezően írásos előterjesztést igénylő napirendek esetében.

(4) Ha az ülésen a jegyző a várható döntés törvényességéről nem tud azonnal megnyugtatóan nyilatkozni, javaslatot tesz a kérdéskör alaposabb kimunkálására, és a következő ülésen való előterjesztésre.

(5) A testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz az ilyen ügy következő, munkaterv szerinti ülésen való előterjesztéséről.

25. § (1) Az egyéb hozzászólásokra a testület által elfogadott napirendek megtárgyalása után kerül sor.

(2) E napirendi pontban történő hozzászólás szándékát a napirend elfogadásánál jelezni kell.

(3) A hozzászóló megjelöli hozzászólásának címét, témáját. Egy hozzászóló több témában is szólhat.

(4) A hozzászólásnak tartalmi kötöttsége nincs, írásos előterjesztést, határozati javaslatot nem igényel.

(5) Ha a hozzászólás határozati formában való döntést igényel, a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz a hozzászólás következő munkaterv szerinti ülésen napirendként való előterjesztéséről.

26. § (1) Kérdést szóban vagy írásban bármely képviselő feltehet a közös önkormányzati hivatal vagy intézményei hatáskörébe tartozó ügyekben. A kérdés szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Ha az érintett a kérdésre nem tud válaszolni az ülésen, írásban 15 napon belül megteheti. A válaszról a képviselő-testület következő ülésén tájékoztatást kell adni.

27. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a napirendek lezárása után a

28. § (1) Az előterjesztő szóbeli kiegészítésében csak az írásos előterjesztésben nem szereplő kérdések hangozhatnak el, a leírtak nem ismételhetők meg, a témától nem lehet eltérni.

(2) Írásos előterjesztés esetében maximum 5 perc szóbeli kiegészítést lehet tenni.

(3) Szóbeli előterjesztés maximum 10 perces lehet.

(4) A (2-3) bekezdésekben meghatározott időtartam lejártát a polgármester jelzi.

(5) A polgármester előterjesztése esetén az alpolgármester jelzi a (2-3) bekezdésekben meghatározott időtartam lejártát.

(6) A polgármester, illetve alpolgármester jelzése után az előterjesztő köteles beszédét abbahagyni.

29. § (1) Minden előterjesztés és vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni.

(2) Az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.

(3) A vita során, ha képviselőt érintő felszólalás hangzott el, válaszadásra lehetőséget kell biztosítani. Ennek ideje maximum három perc.

(4) A vita során egy személy maximum háromszor szólhat. A hozzászólások ideje egyenként maximum 3 perc.

(5) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amelyről a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(6) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(7) A szavazás előtt az ülésvezető a jegyzőnek szót ad, amennyiben bármelyik javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

30. § (1) Az ülésvezető azt a hozzászólót (felszólaló állampolgárt), aki eltér a tárgytól, felszólíthatja a tárgyhoz való visszatérésre. Ennek eredménytelensége esetén a szót megvonhatja. Vita esetén a kérdésben a képviselő-testület dönt.

(2) Ha az ülésvezető tér el a tárgytól, két képviselő együttes indítványára a testület dönt a megvonásáról.

31. § (1) A határozathozatal általában kézfelemeléssel való szavazással történik.

(2) Az ülésvezető összefoglalja a vita során megfogalmazott döntési alternatívákat. Az írásos határozati javaslatot — ha szükséges, a szóban tett módosításokkal —, valamint a vita során elhangzó egyéb javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(3) A döntés sorrendisége:

32. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) az ülésen nyílt szavazással hozza.

(2) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve tarthat.

(3) Az ülkésvezető név szerinti szavazást rendel el

33. § (1) Képviselői indítvány esetén a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) Két képviselő együttes indítványa esetén kötelező titkos szavazást tartani.

(3) Az Ügyrendi Bizottság titkos szavazással kapcsolatos feladatai:

34. § (1) Név szerinti szavazás elrendelésénél a titkos szavazásra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, akik „igennel”, „nemmel” vagy „tartózkodommal” válaszolnak.

(3) Név szerinti szavazás esetén a képviselő a névsorban kézjegyével is ellátja a neve mellett lévő „igen”, „nem”, „tartózkodom” rubrikák valamelyikét. A jegyző hitelesíti a névsort.

(4) A (3) bekezdésben említett névsor a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

(5) A szavazatok összeszámlálásáról a jegyző gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy azt valamelyik települési képviselő a határozat kihirdetéséig kéri, az ülésvezető a szavazást köteles megismételtetni.

35. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődő, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2) A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését és aláírását követő öt munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

36. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülésvezető gondoskodik. Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illó, másokat sértő módon fogalmaz.

(2) A tanácskozások rendjének ismételt megzavarása esetén az ülésvezető rendre utasíthatja a rendzavarót. Súlyosabb rendzavarás esetén az ülésvezető a nem képviselő rendbontó személyt a terem elhagyására kötelezheti.

(3) Tartós rendzavarás, állandósult lárma vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében az ülésvezető - ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel - felfüggesztheti az ülést.

(4) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

37. § (1) A képviselő-testületi ülésekről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülésre szóló meghívót, jelenléti ívet, az előterjesztések egy-egy példányát.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

38. § (1) A jegyzőkönyveket két képviselő hitelesíti.

(2) A hitelesítésre a polgármester kijelöli azokat a képviselőket, akik az egész ülésen jelen voltak.

(3) A két új hitelesítő kijelölése ülésenként történik. E tekintetben nem mérvadó, hogy munkaterv szerinti vagy rendkívüli ülésről van szó. A képviselő a hitelesítési munkában való akadályoztatása esetén az ülésen visszautasíthatja a hitelesítést.

(4) A hitelesítő a jegyzőkönyveket a polgármester aláírása előtt kézhez kapja, a jegyző pedig gondoskodik legkésőbb az átvételt követő második napon a jegyzőkönyv közös önkormányzati hivatalba munkaidő alatti vissza hozataláról. A hitelesítő köteles gondoskodni a jegyzőkönyv biztonságáról.

(5) A hitelesítő ellenőrzi, hogy a jegyzőkönyvbe foglaltak az ülésen elhangzottaknak megfelelő tartalommal vannak-e megfogalmazva. Ha a leírtakkal nem ért egyet, és a jegyző a jegyzőkönyvet szóbeli kérésére nem dolgozza át, a hitelesítő a jegyzőkönyvet aláírja és írásos észrevételt mellékel.

(6) Az írásos észrevétel a testületi ülést követő 30 napon belül nyújtható be a jegyzőnél, aki azt haladéktalanul továbbítja a Kormányhivatalnak.

39. § A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveinek biztonságos tárolásáról, évente pedig a jegyzőkönyvek és mellékleteinek beköttetéséről.

40. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkothat. Az önkormányzati rendelet a helyi közhatalom gyakorlásának megjelenítési formája, az önkormányzat területén állampolgári jogot, kötelezettséget állapíthat meg.

(2) Rendeletalkotást kezdeményezhetnek:

41. § (1) Az önkormányzati rendeletet a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(2) A rendeletek nyilvántartásáról, egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

42. § (1) A képviselő-testület tagja köteles:

43. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott önkormányzati feladatok ellátására 3 fős állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ. A képviselő-testület állandó bizottságként Ügyrendi Bizottságot és Szociális Bizottságot hoz létre.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg - ha erre a testület igényt tart - az erről szóló jelentés képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) A bizottság belső működési szabályait - a helyi önkormányzatokról szóló törvény és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.

(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(5) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(6) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(7) A bizottsági ülés nyilvános. A bizottság zárt ülésére a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályok az irányadók.

(8) A bizottság mmden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(9) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint - külön indítványra - a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.

(10) A bizottság tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek.

44. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

45. § (1) A képviselő-testület az Mötv. szabályainak figyelembe vételével egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban, a polgármester irányításával látja el feladatait.

(3) Az alpolgármesterre a polgármester helyettesítésének idejére irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

49. § (1) A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát.

50. § (1) A jelentősebb képviselő-testületi döntések, helyzetértékelések előtt az önkormányzat választott képviselői lakossági fórumot szervezhetnek. A lakossági fórumok a lakosság fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

(2) A lakossági fórumok fajtái:

51. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - falugyűlést hívhat össze.

(2) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 munkanappal.

52. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatáson lehetővé teszi az állampolgároknak, a társadalmi szervezeteknek, hogy közvetlenül terjesszék elő közérdekű kezdeményezéseiket.

(3) A lakosság meghatározó körét vagy egészét érintő testületi döntések meghozatala előtt a képviselő-testület közmeghallgatást tarthat, amelyen a döntés által érintettek megjelenhetnek, és maximum 5 perces felszólalással a döntéshozók előtt közvetlenül kifejthetik álláspontjukat az előterjesztésről. A képviselő-testülethez az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(4) A közmeghallgatás helyéről, idejéről az esetleges ismertetésre kerülő tárgykörökről az érintetteket és a lakosságot a közös önkormányzati hivatalban és a községben elhelyezett hirdetőtáblák útján tájékoztatni kell a rendezvény előtt legalább 5 munkanappal.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok vonatkoznak.

53. § (1) A képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(2) A képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelettervezetet, amely több változatban is készülhet.

(3) A költségvetési rendelet tervezetet a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

54. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket önkormányzati rendelet határozza meg, melyben a testület megállapítja

55. § (1) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak.

(2) Az önkormányzat által fenntartott intézmények pénzügyi ellenőrzéséről a képviselő-testület köteles gondoskodni.

(3) A képviselő-testület az általa fenntartott és irányított szerv működésével, döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.

56. § Az Önkormányzat gazdálkodásának feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el a jegyző által elkészített, a polgármester által jóváhagyott pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján.

57. § (1) A települési önkormányzat, valamint a helyi roma nemzetiségi önkormányzat együttműködési megállapodásban rögzítik az együttműködésük szabályait.

(2) Az együttműködési megállapodásnak ki kell terjednie különösen:

58. § (1) A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a kihirdetését követő napon lép hatályba. Kihirdetésének napját és módját az SZMSZ eredeti példányán fel kell tüntetni.

(2) Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 4/2011 (X.18.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 5/2012.(II.28.), 8/2012. (XI.15.), 7/2013(V.29.), 12/2014. (X.21.), 4/2018 (IV.10.), 7/2018 (VIII.29.) önkormányzati rendelet.