Kópháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2019. (X.29.) önkormányzati rendelete
Kópháza Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 11. 01- 2021. 11. 29Kópháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2019. (X.29.) önkormányzati rendelete
Kópháza Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Kópháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1 § [A rendelet hatálya]
(1) A rendelet hatálya kiterjed Kópháza község Önkormányzatára és az önkormányzat szerveire, tisztségviselőire.
(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett szervek és személyek feladat- és hatáskörére, továbbá a képviselő-testület és szervei (bizottságok, polgármester, hivatal, jegyző) működési rendjére.
2. § [Önkormányzat hivatalos megnevezése]
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kópháza Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye: 9495. Kópháza, Fő utca 15.
(3) Illetékességi területe: Kópháza község közigazgatási területe
(4) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Kópháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)
(5) A képviselő-testület szerveinek hivatalos megnevezése: Kópháza Község Polgármestere, Kópháza Község Ügyrendi Bizottsága, Kópháza Község Pénzügyi Bizottsága, Kópháza Község Egészségügyi és Szociális Bizottsága, Kópháza Község Jegyzője, Kópházi Polgármesteri Hivatal,
3. § [Önkormányzat jelképei, kitüntetései]
(1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló
(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(3) Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
A képviselő-testület feladat-és hatásköre
4. § (1) A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. Az önkormányzat által ellátandó alaptevékenységek kormányzati funkcióit az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelezően ellátandó feladat és hatáskör ellátása mellett az önként vállalt feladatait az önkormányzat maga határozza meg – a lakossági igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően –, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.
(3) Az Önkormányzat önként vállalt feladatainak felsorolását Kópháza község Önkormányzata Képviselő-testületének évente elfogadott, költségvetésről szóló helyi önkormányzati rendelete tartalmazza.
(4) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságra átruházhatja, e hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.
(5) A képviselő-testület által átruházott hatásköröket a Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete tartalmazza. A képviselőtestület hatásköre gyakorlását az 2. mellékletben foglaltak szerinti felsorolással a polgármesterre ruházza át. A bizottságok működésének szabályait és feladatait a 3. melléklet tartalmazza
A képviselő-testület működése
5. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő és a polgármester, a megválasztott képviselők nevét és címét az 1. függelék tartalmazza.
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. Az alakuló ülés összehívására az Mötv. 43. §-ban foglaltak az irányadóak.
(3) A Mötv. 44. §-a alapján a képviselő-testület az általa elfogadott munkaterv szerint, de évente legalább hat ülést tart. Az ülést össze kell hívni a képviselők egynegyedének, vagy a bizottság indítványára.
(4) Az évenként jóváhagyott munkaterv-tervezetet a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé. A következő évi munkatervet december 31-ig kell a képviselő-testület elé terjeszteni.
(5) A munkaterv tartalmazza:
6. § [Az ülés összehívása]
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze, az ülés meghívóját a polgármester írja alá. Akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti a testületi ülést.
(2) A meghívó tartalmazza az ülés időpontját, helyét, napirendjeit, a napirendek előterjesztőit, napirendenként utalást az ülés nyilvánosságára, illetve zártságára.
(3) A meghívót a helyben szokásos módon, kifüggesztéssel kell kihirdetni.
(4) A meghívót az írásos előterjesztésekkel együtt úgy kell megküldeni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. Rendkívüli esetben – a polgármester indítványára – rövidebb időben is kiküldhető a meghívó. Ilyen esetben a képviselő-testület rövid úton (szóbeli üzenet, telefon, e-mail… stb.) is összehívható.
(5) Az ülésre a napirenddel közvetlenül érintett és Kópháza községben székhellyel rendelkező intézmények, társadalmi szervezetek képviselőit meg kell hívni, akik az ülésen – tevékenységi körükben – tanácskozási joggal vehetnek részt. A községben működő önszerveződő közösségek listáját az 4. melléklet tartalmazza.
(6) A képviselő-testület ülésének meghívójához írásban előterjesztést kell csatolni. Azon előterjesztések esetében, amelyekben bővebb háttér-információra van szükség, ott meg kell jelölni, hogy az anyag hol és mikor tekinthető meg. Egyszerűbb ügyekben az előterjesztés mellőzhető. Azokban az esetekben, amikor a döntésre váró napirend a meghívó és az előterjesztés kiküldése után keletkezik, úgy a képviselő-testület ülésére szóban az ügy bevihető. A képviselő-testület az ülésen egyszerű szótöbbséggel dönt arról, hogy kívánja-e a napirendet tárgyalni, vagy mely ülésre halasztja annak megtárgyalását.
(7) Az ülés meghívóját az ülés napja előtt 5 nappal a jegyző kifüggeszti a községháza hirdetőtáblájára, valamint a kiskópházi hirdetőtáblára.
(8) Abban az esetben, ha a meghívó kézhezvételét követően olyan sok képviselő jelenti be távolmaradását, hogy az ülés határozatképességére nincs esély, a képviselőket, meghívottakat rövid úton értesíteni kell az ülés elmaradásáról és az ülés új időpontjáról. A jegyző a meghívón az ülés időpontját kijavítja.
7. § [Az ülésvezetés rendje]
(1) Az ülést a képviselő-testület elnöke, a polgármester vezeti.
(2) Ha az ülés a meghívóban szereplő kezdő időpontot követő 20 perc múlva sem válik határozatképessé, az ülés elmarad. Az ülést az eredeti napot követő hetedik naptári napon, ugyanazon időpontban, ugyanazzal a napirenddel kell megtartani. Ebben az esetben nem kell újabb meghívót kiküldeni, hanem a megjelenteknek be kell jelenteni, a távolmaradt képviselőket pedig rövid úton értesíteni kell. A jegyző a kifüggesztett meghívón az ülés napját kijavítja. Az ismételten határozatképtelen ülés, ülések során szintén eszerint kell eljárni.
(3) Az ülés megnyitását követően a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére. A módosító javaslatokról, valamint a módosító javaslattal kiegészített napirendekről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
8. § [A napirendek vitája, döntéshozatal]
(1) A polgármester minden előterjesztés felett külön nyit vitát.
(2) Az egyes napirendeknél elsőként az előterjesztőt illeti meg a szó, aki az előterjesztett anyaghoz szóbeli kiegészítést tehet. Az előterjesztőt megilleti a szavazás előtt a zárszó is.
(3) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, a kérdések feltevését a polgármester a jelentkezés sorrendjében engedélyezi. A kérdésekre a vita megkezdése előtt kell választ adni.
(4) A polgármester minden felvilágosítást köteles megadni, véleményét azonban elnöki minőségben nem hangoztathatja, azt csak, mint képviselő-testületi tag teheti meg.
(5) Az ülésen a megjelent állampolgárok tanácskozási joggal nem rendelkeznek. Részükre a polgármester napirendenként legfeljebb 2 perc hozzászólást engedélyezhet, melyet szükség szerint meghosszabbíthat.
(6) A vitában jelentkezési sorrendben, a polgármester engedélye alapján lehet részt venni. A vita lezárására bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület-vita nélkül- egyszerű többséggel dönt. A vita lezárása után a napirend előterjesztője választ ad a vita során elhangzott kérdésekre.
(7) Ha a jegyző a megvitatott javaslat törvényességét érintő észrevételt kíván tenni, részére szót kell adni.
9. § [A tanácskozás rendjének fenntartása]
(1) A polgármester köteles gondoskodni a tanácskozás rendjének fenntartásáról.
(2) A hallgatóság sem a tetszését, sem a nem tetszését nem nyilváníthatja ki, ezzel a tanácskozás rendjét nem zavarhatja, a képviselőket nem befolyásolhatja. Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóság köteles elhagyni a tanácskozótermet.
(3) A polgármester a rendzavarót első esetben rendreutasítja, ismételt rendzavaráskor a teremből kiutasítja.
(4) A polgármester rosszallással említi meg azt a képviselőt, aki a testület ülésén a testületet, vagy annak valamely tagját megsérti, testületi ülésről előzetes bejelentés nélkül hiányzik, illetőleg esküjéhez méltatlan magatartást tanúsít. A rosszallást az ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni.
10 § [Az ülés nyilvánossága, zártsága]
(1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bárki részt vehet.
(2) A képviselő-testület
a) zárt ülés tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben,
b) zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben.
(3) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
11. § [A döntések rendje]
(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselőknek több mint a fele (legalább 4 képviselő) jelen van.
(2) A képviselő-testület a döntéseit egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza. Az egyszerű többséggel a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.
(3) Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában, valamint az 55. § (1) bekezdésében meghatározott döntésekhez.
(4) Ha valamely ügyben a képviselő-testület határozatot hozott, annak újratárgyalásáról a képviselő-testület – vita nélkül – egyszerű többséggel dönt.
12. § [A döntéshozatal]
(1) A képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. Kivéve, amikor a törvény kötelezően titkos szavazást ír elő.
(2) Nyílt szavazás során bármely képviselő-testületi tag indítványára, egyszerű többséggel névszerinti szavazást rendelhet el a testület. Névszerinti szavazás esetén a szavazatok nem csak számszerűen kerülnek be az ülésről készített jegyzőkönyvbe, hanem a testületi tagok szavazatát nevükkel együtt külön-külön fel kell tüntetni. Névszerinti szavazáskor a jegyző egyenként olvassa a jelenlévő képviselő-testületi tagok nevét, akik „igennel”, „nemmel” illetve tartózkodómmal szavaznak.
(3) A képviselő a személyes érintettségét köteles bejelenteni a döntéshozatal előtt. A képviselő továbbá, amennyiben a Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltak nem állnak fent, de egyéb okból nem képes az adott ügyben elfogulatlan, tárgyilagos döntést hozni, úgy adott ügyben bejelentheti elfogultságát. A bejelentő az adott ügy vitájában, döntéshozatalában nem vehet részt, személyét a határozatképesség szempontjából az adott ügyben való döntés meghozatalánál nem lehet figyelembe venni.
13. § [A névszerinti szavazás]
(1) A név szerinti szavazást úgy kell lefolytatni, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, a jelenlévő képviselők pedig a nevük felolvasásakor érthetően az „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavak használatával szavaznak.
(2) A név szerinti szavazásról kötelező külön jegyzőkönyvet készíteni, amelyet hitelesítve a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(3) A szavazatok csoportosított összeszámlálásáról a szavazást levezető elnök gondoskodik. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.
14. § [A titkos szavazás]
(1) A képviselő-testület tikos szavazással dönthet az Mötv. 46. § (2) bekezdésébe foglalt ügyekben.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik. A titkos szavazás körülményeinek és eredményének rögzítése a jegyzőkönyvvezető feladata.
(3) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, elhalasztásáról – annak konkrét idejéről – azonnal dönteni kell.
A képviselő-testület határozata
15. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári évenként 1-el kezdődő folyamatos számozással, a meghozatal idejének (év, hó, nap) megjelölésével kell ellátni: ……../20... (….. ….) számú képviselő-testületi határozat.
(2) A határozat tartalmazza a meghozott döntést. Ha a döntés feladatot is tartalmaz, illetve, ha a döntés végrehajtást igényel, akkor a határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős megnevezését és a végrehajtás idejét is.
(3) Nem kell számozott határozatot hozni akkor, ha a módosító indítványok elfogadásáról, vagy elutasításáról dönt a képviselő-testület.
16. § [Önkormányzati rendeletalkotás]
(1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására.
(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet:
17 § [Jegyzőkönyv]
17. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:
A települési képviselő
18. § A települési képviselőt a Mötv. 32-33. §-ában meghatározott jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
19. § [A képviselő-testület bizottságai]
(1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre: Kópháza Község Ügyrendi Bizottsága 3 fő, Kópháza Község Pénzügyi Bizottsága 3 fő, Kópháza Község Egészségügyi és Szociális Bizottsága 3 fő.
(2) A bizottságok működésére vonatkozó alapvető szabályokat az 5. melléklet tartalmazza.
(3) A bizottságok feladat-és hatásköri jegyzékét a 6. melléklet, az összetételét a 2. függelék tartalmazza.
(3) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
Polgármester, alpolgármester, jegyző, hivatal
20. § [A polgármester]
(1) Kópháza Község Polgármestere főállású. A polgármesteri tisztség betöltésének a módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben – a polgármester egyetértésével – megváltoztathatja.
(2) A polgármester főbb feladatai:
a) a település fejlődésének elősegítése
b) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás
c) alpolgármester irányítása, a képviselő-testület tagjainak munkájukban történő segítése
d) a demokratikus helyi közhatalom- gyakorlás érvényesülésének biztosítása
e) nyilvánosság megteremtése hely fórumok szervezése
f) lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, együttműködés kialakítása
(3) A polgármester további részletes feladat – és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.
(4) A polgármester jogállására vonatkozó egyéb szabályokat az Mötv. 63-70. §-ai tartalmazzák.
21. § [Az alpolgármester]
(1) A képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére főállású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármesteri tisztség betöltésének a módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben – az SZMSZ egyidejű módosításával – megváltoztathatja.
(3) Az alpolgármester jogállására vonatkozó egyéb szabályokat az Mötv. 74-79. §-a tartalmazza.
(4) Az alpolgármester tevékenységét a polgármester irányításával végzi.
22. § [Polgármester, alpolgármester helyettesítése]
(1) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a korelnök gyakorolja.
(2) A polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester gyakorolja a polgármester jogkörét teljeskörűen.
(3) Minden egyéb esetben a polgármester a települési képviselők közül, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással jelölheti ki azt a személyt, aki őt önkormányzati ügyben képviselheti.
23. § [A jegyző]
(1) A jegyző kinevezése az ide vonatkozó törvény szabályai alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a település polgármestere gyakorolja.
(2) A jegyző munkájával, kötelezettségeivel kapcsolatos szabályokat az Mötv. 81-83. §-a tartalmazza.
(3) Felügyeli a Hivatal tevékenységének törvényességét, ennek körében ellenőrzi a Hivatal hatósági tevékenységét, szükség esetén funkcionális, eseti és célvizsgálatot rendel el.
(4) Biztosítja a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések igazgatási, szakmai színvonalát és törvényességét, különös figyelemmel a rendelet-tervezetekre és határozati javaslatokra. Törvényességi észrevétele nélkül nem kerülhet előterjesztés a képviselő-testület elé. A döntések törvényességéért, törvényességi észrevételének megtételéért önálló felelősség terheli.
(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a Hivatal igazgatási feladatokat ellátó munkatársa látja el a jegyzői feladatokat.
24. § [A képviselő-testület hivatala]
(1) Az Mötv. 84-86. §-a alapján képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Kópházi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
Társulások
25. § A képviselő-testület társulással kapcsolatos jogait, kötelezettségeit az Mötv. 87-95. §-ai tartalmazzák.
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
26. § Helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a választópolgárok legalább 20 %-a.
27. § [Közmeghallgatás]
(1) A Képviselő-testület évente egy közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatási időpontjáról és helyéről legalább öt nappal korábban tájékoztatni kell a lakosságot. Meghirdetéséről és levezetéséről a polgármester gondoskodik.
(3) A közmeghallgatásra a lakókat családonként kell meghívni.
28. § [Falugyűlés]
(1) A képviselő-testület évente 1 alkalommal falugyűlést tart. A falugyűlésen a polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat működéséről, kikéri a falugyűlés állásfoglalását azokban a kérdésekben, amelyet a képviselő-testület esetenként aktuálisnak és fontosnak tart. A polgármester a falugyűlést követően tájékoztatja a képviselő-testületet a falugyűlés állásfoglalásáról, az ott felmerült véleményekről.
(2) A falugyűlésre a lakókat családonként kell meghívni.
(3) A lakosság tájékoztatását szolgálja a Kópházi Hírek elnevezésű lap, mely az Önkormányzat hivatalos lapja. A lap szerkesztésével kapcsolatos feladatokat a Közművelődési munkatárs látja el. Az újság tartalmának kontrollálását az Ügyrendi Bizottság látja el.
Az Önkormányzat vagyona, költségvetése, gazdálkodása, ellenőrzése
29. § (1) Az önkormányzat vagyonával, költségvetésével, gazdálkodásával, ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat az Mötv. VI. fejezete tartalmazzák.
(2) Az önkormányzat a költségvetését az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szabályai szerint állítja össze, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(3) Az önkormányzat a vagyonával való rendelkezés szabályairól, gazdálkodásáról külön rendeletet alkot.
Horvát Nemzetiségi Önkormányzat
30. § (1) Kópházán közvetlen módon létrejött 5 fős horvát nemzetiségi önkormányzat működik.
(2) A nemzetiségi önkormányzat működésére a nemzetiségek jogállásáról szóló 2011. évi CLXXIX. törvény előírásai vonatkoznak.
(3) A helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges:
Záró rendelkezések
31. § (1) E rendelet 2019. november 1. napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Kópháza Község Önkormányzatának 11/2015. (VI. 25.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
1. Az Ügyrendi Bizottság bírálja el átruházott hatáskörben:
1.) Jóváhagyja a helyi újság, a Kópházi Hírek megjelenő számait
2.) Nyilvántartja és ellenőrzi a képviselők vagyonnyilatkozatát
2. A Pénzügyi Bizottság bírálja el átruházott hatáskörben:
1.) Az önkormányzati vagyon felújításával, fejlesztésével, karbantartásával kapcsolatos beruházásról br. 500.000 Ft értékhatártól bruttó 2 millió Ft forint értékhatárig dönt a beruházás engedélyezéséről, lebonyolításáról. A munkák elvégzéséhez legalább három árajánlat szükséges.
2.) Civil szervezetek számára a költségvetési rendeletben meghatározott éves támogatás megítéléséről és elszámolásának elfogadásáról.
3. Egészségügyi és Szociális Bizottság bírálja el átruházott hatáskörben:
a) települési lakásfenntartási támogatást
b) étkezési térítési díj támogatás
c) iskolakezdési támogatást
d) települési ápolási támogatás
e) rendkívüli települési támogatás
f) települési gyógyszertámogatás
4. melléklet
1. Kópházi Horvát Egyesület 9495 Kópháza, Fő u. 15.
2. Hravati-Horvát Egyesület 9495 Kópháza, Fő u. 62.
3. Kópházi Őszirózsa Nyugdíjas Klub 9495 Kópháza, Fő u. 17.
4. Kópháza Községi Sportkör Egyesület 9495 Kópháza, Fő u. 15.
5. Sinkovits Mátyás Természetbarát Egyesület 9495 Kópháza, Vasút u. 77.
5. melléklet
6. melléklet
1. Ügyrendi Bizottság
Véleményezi:
- a helyi újság, a Kópházi Hírek megjelenő számait,
- a polgármester alapbérére a jogszabályban meghatározottak figyelembevételével, jutalmára,
egyéb költségeinek térítésére vonatkozó előterjesztéseket
Egyéb feladat
- ellátja a polgármester és a képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos feladatokat:
1. A polgármester, ha a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a törvényes határidőn belül nem szünteti meg, úgy bármely képviselő indítványára az ügyrendi bizottság határozat meghozatalát kezdeményezi a képviselő-testületnél.
2. Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségére irányuló kezdeményezést az ügyrendi bizottság a képviselő-testület elé terjeszti döntés meghozatala céljából.
- figyelemmel kíséri a polgármesteri hivatal, a képviselő-testület, a bizottságok törvényes működését,
- a titkos szavazásnál ellátja a szavazólapok elkészítésével, kiosztásával, összeszámlálásával, a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatos feladatokat,
- ellátja a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat:
1. Az ügyrendi bizottság nyilvántartja és ellenőrzi a helyi önkormányzati képviselők és polgármester vagyonnyilatkozatait, valamint lefolytatja a vagyonnyilatkozat ellenőrzésével kapcsolatos eljárást a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek jogállásáról szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A. § (1)-(5) bekezdéseiben meghatározottak szerint.
2. A vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személy nyilatkozatát az ügyrendi bizottság elnökének adja át, átvételi elismervény ellenében. Az ügyrendi bizottság elnöke az átvett nyilatkozatokról, azok benyújtási időpontjáról folyamatos sorszámozással ellátott nyilvántartást vezet. A vagyonnyilatkozatokat – az egyéb hivatali iratoktól elkülönítetten – kell őrizni, az ügyrendi bizottság ülésén lehet felbontani; az irat kivételének tényét és okát a nyilvántartásban rögzíteni kell.
3. Az ellenőrzésre irányuló eljárás megindítására vonatkozó kezdeményezést az az önkormányzati képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint kell megtenni.
4. Az ügyrendi bizottság, amennyiben a helyi önkormányzati képviselő nyilatkozattételi kötelezettségét elmulasztja, erről a tényről értesíti a képviselő-testületet és a mulasztó képviselőt azzal, hogy a vagyonnyilatkozat benyújtásáig képviselői jogait nem gyakorolhatja.
5. Ha a polgármester szándékosan nem tesz eleget kötelezettségének vagy a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat az ügyrendi bizottság határozat meghozatalát kezdeményezi a képviselő-testületnél a polgármester elleni kereset benyújtása tárgyában.
2. Pénzügyi Bizottság
Véleményezi:
- az éves költségvetési javaslatot,
- az önkormányzati intézmények gazdálkodását, részt vesz a költségvetésének, zárszámadásának ellenőrzésében
Egyéb feladat:
- figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek és kiadások alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,
- javaslatot tesz hitelfelvételre, vizsgálja hitelfelvétel indokoltságát, gazdasági megalapozottságát,
- ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem
érvényesítését,
- Az önkormányzati vagyon felújításával, fejlesztésével, karbantartásával kapcsolatos beruházásról bruttó 1.000.000 Ft értékhatártól bruttó 2 millió Ft forint értékhatárig dönt a beruházás engedélyezéséről, lebonyolításáról. A munkák elvégzéséhez legalább három árajánlat szükséges.
- Dönt a civil szervezetek számára a költségvetési rendeletben meghatározott éves támogatás megítéléséről és elszámolásának elfogadásáról.
3. Egészségügyi és Szociális Bizottság
Javaslatot tesz:
- lakossági igények alapján az egészségügyi és szociális intézményhálózat bővítésére, fejlesztésére, új ellátási formák bevezetésére
- többszörösen hátrányos helyzetű családok – személyek – támogatására, kezdeményezi a szociális segélyezés meghatározott pénzügyi kereteinek átcsoportosítását, javaslatot tesz a kiegészítésre
Véleményezi:
- a polgármesteri hivatal egészségügyi és szociális ellátással kapcsolatos tevékenységét,
- az egészségügyi és szociális ellátórendszer működését, a nyújtott szolgáltatások minőségét,
- átruházott hatáskörben bírálja el
a) települési lakásfenntartási támogatást
b) étkezési térítési díj támogatás
c) iskolakezdési támogatást
d) települési ápolási támogatás
e) rendkívüli települési támogatás
f) települési gyógyszertámogatás
1. függelék
2. függelék