Tés Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2019 (VIII.29.) önkormányzati rendelete

A KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPÉNEK VÉDELMÉRŐL

Hatályos: 2021. 12. 18

Tés Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2019 (VIII.29.) önkormányzati rendelete

A KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPÉNEK VÉDELMÉRŐL

2021.12.18.

Tés Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. Törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXLX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1.pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 43/A § (6) bekezdés és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért és Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Államtitkárság, NMHH Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósági Iroda, a Magyar Építész Kamara, továbbá a Településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet alapján elfogadott, Tés község Önkormányzata Képviselő-testületének a partnerségről szóló 4/2017. (VI.15.) számú határozata szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában használt fogalmak:

1. Információs vagy más célú berendezés: minden olyan berendezés utcabútor, amelynek reklám céljára hasznosítható felületének legfeljebb egyharmadán tehető közzé reklám, illetve helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés. Ilyen berendezés lehet a két-és egyoldali hirdetőtábla, totemoszlop, útbaigazító tábla.

2. értékvizsgálat: olyan, vonatkozó jogszabályban meghatározott szakképzettséggel rendelkező személy, szervezet által készített szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit.

3. védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

4. helyi egyedi védettségű építmény, épület közvetlen környezete: az az ingatlan, amelyen a helyi egyedi védettségű építmény található.

5. helyi értékvédelmi terület: A 2. mellékletben megjelölt és lehatárolt területek, településszerkezeti és épített értéket hordozó területi védelem alatt álló terület.

6. helyi jelentőségű egyedi érték

a) az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese vagy valamely részlete (anyaghasználat, szerkezet, színezés, stb.)

b) az építményhez tartozó földrészlet és annak jellegzetes növénye,

c) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor,

d) egyedi tájérték

7. Az információs kiegészítő elemek: cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla.

8. Védett értékek: a védett településszerkezet, utcakép, építmény, épületrész gyűjtőfogalma.

9. eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot vagy az a későbbi állapot, amelyet a védelem elrendelésekor védendő értékként határoztak meg.

10. területi védelem: e rendelet szempontjából a településszerkezet, a településkép, a településkataszter, valamint beépítési mód védelmével érintett területek.

11. védett műtárgy: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, műtárgy, különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.

12. védett településkép: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, közterületi bútorzatot és burkolatokat.

13. cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, illetve vendéglátó létesítmény bejáratához kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra. Cégérnek minősül az a - nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett - tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos;

14. cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;

15. címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;

16. egyedi tájékoztató tábla: olyan - rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú - hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, illetve megközelítéséről ad információt;

2. A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a község közigazgatási területén:

a) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy végeztet, illetve azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,

b) reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el, tart fenn vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,

c) meglévő építmény rendeltetését - részben vagy egészben - megváltoztatja.

3. § (1) A rendelet Tés község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása különösen az alábbiak szerint történik:

a) a helyi építészei örökség területi és egyedi védelem (továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával.

b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,

c) a településképi követelmények meghatározásával,

d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

4. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

(4) A rendelet 4. mellékletben megjelölt alábbi lehatárolt területek helyi védelemben részesülnek:

1. Az egykori Német utca, Miklós utca, és a régi Kastély területe / Táncsics utca mindkét oldala, a Petőfi S. u. Szabadság tér által határolt településközponti terület /

2. Az egykori Dollár utca területe / Bakony utca /

3. A „Suttonyi – rész” területe / Képesfa utca és Rákóczi utca közötti

4. „A Főszeg” területe /Petőfi utca mindkét oldala, valamint a Pere utca (Dózsa Gy. utca mindkét oldala /

5. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja, a Településképi Arculati Kézikönyvben (továbbiakban: TAK) lehatárolt terület:

a) arculatának, telekhálózatának, telekszerkezetének, beépítésének megtartása,

b) kialakult épületállomány védelme,

c) településszerkezet, táji környezet, településkarakter és egyéb helyi adottságok védelme.

(2) A község e rendelet 3. mellékletben megjelölt területei településképi szempontból meghatározó területeknek minősülnek.

5/A. §¹ A képviselő-testület a településképi véleményezési eljárás, a településképi bejelentési eljárás, a településképi kötelezés önkormányzati hatósági hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

II. Fejezet

A településkép védelmi elemei

3. Településképi szempontból meghatározó területek

6. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:

1. Az egykori Német utca, Miklós utca, és a régi Kastély területe / Táncsics utca mindkét oldala, a Petőfi S. u. Szabadság tér által határolt településközponti terület /

2. Az egykori Dollár utca területe / Bakony utca /

3. A „Suttonyi – rész” területe / Képesfa utca és Rákóczi utca közötti terület /

4. „A Főszeg” területe /Petőfi utca mindkét oldala, valamint a Pere utca (Dózsa Gy. utca mindkét oldala /

5. A Láci – dűlő környezete / Hunyadi utca (valamikori Új utca), Arany János utca /

6. Az egykori „kertek” területe /Kossuth L. utca /

7. Csőszpuszta belterülete

4. Az építészeti örökség helyi védelme, a helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

7. § (1) A helyi értékvédelem feladatai: a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár szempontból védelemre érdemes:

a) településszerkezetek,

b) épületegyüttesek,

c) épületek és épületrészek, építmények,

d) utcaképek és látványok,

e) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek felkutatása,

f) a védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése,

g) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében a Képviselő-testülete a megóvandó települési területeket, és a település épített értékeit helyi védettség alá helyezi.

(3) A helyi védettségre javasolt értékek felsorolását az 1.melléklet tartalmazza.

(4) Nem vonható helyi védelem alá a más módon már műemléki védettséget élvező építmény.

8. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.

(2) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti, erre településrendezési tervművelet vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.

(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védendő érték megnevezését,

b) pontos hely megjelölést (utca, házszám, helyrajzi szám, épület- illetve telekrész),

c) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),

d) a kezdeményezés indoklását.

9. § (1) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez be kell szerezni:

a) a védendő érték jellegétől függően, külön jogszabályban megállapított jogosultsággal rendelkező szakértő véleményét és,

b) az érintett ingatlan tulajdonos álláspontját.

10. § (1) A helyi védettség alá helyezési illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket a helyben szokásos módon közzététellel értesíteni kell. Egyedi értékekre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekelteknek írásban is kézbesíteni kell. A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(2) A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntés megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közzé kell tenni. A közzé tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell.

(3) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az érdekelteket

b) a helyi védettség kezdeményezőjét,

c) a helyi védelem alá helyezett ingatlan tulajdonosát,

d) a helyi védelem alá helyezett ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal,

e) az ingatlan nyílvántartást vezető illetékes hatóságot

f) az illetékes építésügyi hatóságot,

g) területi védelemnél az érdekelt közműveket,

(4) A helyi védelmet a Szabályozási Tervben fel kell tüntetni és a Helyi Építési Szabályzatban ( továbbiakban: HÉSZ ) erre utalni kell.

(5) Védett építmény bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén, a védettség megszüntetését követően kerülhet sor. A bontási dokumentáció egy példányát meg kell küldeni a polgármester számára számára.

5. A területi védelem meghatározása

11. § (1) A területi védelem a 2. mellékletben meghatározott területeken

a) a településszerkezet,

b) a telekstruktúra,

c) az utcavonal-vezetés,

d) az utcakép vagy utcakép részlet,

e) a település- és tájkarakter elemek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányulhat.

12. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek meghatározását az 2. melléklet tartalmazza.

(2) A helyi egyedi védelem a település jellegzetes, értékes illetve hagyományt őrző építészeti arculat, karakterét meghatározó, az (1) bekezdés szerint meghatározó

a) építményekre, építményrészletekre,

b) alkalmazott anyaghasználatra,

c) tömegformálásra,

d) homlokzati kialakításra,

e) táj- és kertépítészeti alkotásra,

f) egyedi tájértékre, növényzetre,

g) szoborra, képzőművészeti alkotásra,

h) utcabútorra terjed ki.

(3) A helyi egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az (2) bekezdésben meghatározottak szerint terjed ki.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jó karbantartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(5) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

6. A védett értékek fenntartása, hasznosítása, fenntartásának támogatása

13. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk fenntartása, megóvása, megőrzése a tulajdonos kötelessége.

(2) A védett értékek megőrzését a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

14. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást nyújthat.

(2) A támogatás mértékét a Képviselő-testület évente a költségvetési rendeletében határozza meg. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el.

(3) A támogatás ingatlanra eső mértékét - az önkormányzati költségvetés keretei között – a Képviselő-testület állapítja meg.

(4) A támogatás nyújtásának feltétele:

a) A védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja, karbantartja, azt neki felróható módon nem károsítja,

b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.

(5) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkákat. Ez esetben a támogatást vissza kell fizetni. E rendelkezés a szabálytalan beavatkozástól számított 5 évig érvényesíthető.

7. A védett értékek nyilvántartása

15. § (1) A helyi védetté nyilvánított értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését,

b) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),

c) a helyszínrajzot,

d) a rendeltetés és használati mód megnevezését,

e) az eredeti tervdokumentáció másolatát, ha az rendelkezésre áll,

f) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát, a védettségi kategória meghatározását,

g) a védett érték felmérési terveit, amennyiben beszerezhetők, illetve előállíthatók,

h) a védett érték fotódokumentációját,

i) a védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek jegyzékét (iktatószámát),

j) minden egyéb adatot, amelyet a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.

(3) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt - annak értékeit nem sértő módon - az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni. A tábla szövege: „Helyi építészeti emlék" „Tés” község Önkormányzat védetté nyilvánította.. ..(évszám)"

(5) A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.

8. A védett településszerkezetre, településképre vonatkozó általános építési előírások

16. § (1) A település jellegzetes védett szerkezetének, telekosztásának utcavonal-vezetését meg kell őrizni.

(2) Az új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.

(3) A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka, illetve olyan állapot fennmaradása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei, történeti, helytörténeti értékét.

(4) A védett területen közterületet, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

(5) Védett területen a meglévő épületek átépítése, felújítása a szomszédos két-két épületparamétereinek figyelembe vételével történhet, amelyet fotókkal, tömegvázlattal igazolni kell.

(6) Védett területen új beépítés, a meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése, cégtábla, cégér, hirdetés elhelyezése csak a szakmai konzultáció pozitív minősítése alapján lehetséges.

9. Településképi követelmények, előírások Általános településképi követelmények

Településképi védelemmel kapcsolatos előírások

17. § (1) Új építményeket, valamint meglévő építmények átalakítását a település meglévő építészeti és környezeti értékeihez igazodva kell megvalósítani. Az új építményeket a településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.

(2) Kialakult beépítésű telektömbben új épület vagy épületrész elhelyezésénél az elő-oldal- és hátsó kert, tetőidom tömegformájának megtervezésénél a környezetében kialakult állapotot kell figyelembe venni.

(3) Biztosítani kell az épületek külső felületeinek meghatározásakor az egyes anyagokra jellemző természetes hatású színek használatára, kerülni kell a nagy felületeken megjelenő, rikító, a településképben bántóan harsányan megjelenő építészeti- és színezési megoldásokat.

10. Az épületek formálása, anyaghasználata, homlokzati megjelenése, kerítések

18. § (1) A település belterületének harmonikus településkép kialakítása érdekében az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) a területen 1m-nél nagyobb terepalakítás – feltöltés, bevágás – nem készíthető

b) az épületek tömegformálásánál kialakult beépítés esetében az illeszkedés szabályait betartva, a védett értékeket hordozó épített örökség tiszteletben tartása mellett lehet új építményt építeni, vagy a meglévőt felújítani, átalakítani, bővíteni,

c) új beépítésnél a területre meghatározott övezeti előírásokat betartva mértéktartó tömegformálással helyezhető el építmény,

d) az épületek anyaghasználatánál törekedni kell a hagyományos építőanyagok alkalmazására,

e) az épületek a kialakult állapotra vonatkozó eseteket kivéve meghatározóan, a beépítettség 80 %-át meghaladó mértékben magastetővel építhetők,

f) a magastető hajlásszöge 30-45 fok,

g) az épületek magastetős tetőfelületein az adott tetősík legfeljebb 20%-a bontható meg tetőfelépítménnyel, tetősíkablakkal, bevilágító felülettel vagy egyéb a tetőfedő anyagtól eltérő anyagú felületrésszel,

h) a magastetőn alkalmazható tetőfedő anyag cserép, betoncserép vagy természetes alapanyagú pikkelyes tetőfedő anyag (pala), homokszórt fémlemez.

i) a tetőfedő anyag színe a természetben fellelhető vagy hagyományos égetett eljárással készülő tetőfedő anyag színével harmonizáló színű tetőfedő anyag lehet,

j) az épületeken alkalmazható fémlemez fedés, illetve bádogos szerkezetek színe illeszkedjen a tetőfedő anyag színéhez.

k) A közterület felöli telekhatáron tömör és áttört kerítés egyaránt létesíthető telektömbönként illetve utcaszakaszonként lehetőleg az utcában kialakult állapothoz, illetve a települési hagyományokhoz illeszkedő egységes módon

l) a települési hagyományokhoz illeszkedő kerítés:

la) téglaanyag esetén 25x25cm, vagy 38x38cm pillérmérettel, vakolt felülettel

lb) betonelem esetén 30x30cm, vagy 40x40cm pillérmérettel, vakolt felülettel

lc) mindkét esetben 60 cm magas lábazat fölötti lécbetétes vagy kovácsoltvas kerítés mezőkkel, alakítható ki.

m) a kerítésmezőhöz hasonló módon kialakított kétszárnyú fa vagy kovácsoltvas kapu, a kapu két oldalán legalább 38x38 cm vagy 40x40 cm keresztmetszetű pillérrel készüljön, vakolt kivitelben.

n) a kerítésfalat és a kapupillért, valamint a kerítéspilléreket beton, vagy műkő fedkő fedje

n) A helyi védettség alatt álló ingatlanon, helyi értékvédelmi területen belül kerítés kizárólag településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően építhető.

o) Telken belül az egyes külön használatú telekrészek drótfonatos kerítéssel vagy élősövénnyel választhatók el. Telken belül egyéb más kerítés nem létesíthető.

p) A helyi védettség alatt álló ingatlanon végzett építési, környezet alakítási tevékenység esetében kizárólag az épület, építmény védettségét megalapozó építéskori állapothoz igazodóan lehet anyagokat felhasználni. Az épület védett értékeit, meghatározó eredeti nyíláshelyeit és arányait, építészeti karaktert hordozó elemeit meg kell óvni, illetve helyre kell állítani. Új, kortárs építőanyagok használata oly mértékben megengedett, hogy azok az eredeti arculatot meghatározóan ne változtassák meg.

q) Helyi védettség alatt álló épületen a védettség tárgyát képező tömegformálás, homlokzat, épületszerkezet, építészeti részlet áll kizárólagos védelem alatt. Minden a védettség szempontjából nem meghatározó szerkezet, anyaghasználat meg szüntethető, elbontható, illetve átépíthető.

r) Helyi értékvédelmi területen, valamint "műemléki környezet határa, területe" jelkulccsal jelölt területen belül végzett építési, környezet alakítási tevékenység esetében illeszkedni kell a területre jellemző telekstruktúrához, tömegformáláshoz, építészeti részletképzéshez és anyaghasználathoz.

s) Helyi védettség alatt álló ingatlanon, helyi értékvédelmi területen, valamint "műemléki környezet határa, területe" jelkulccsal jelölt területen az épület minden meghatározó, illetve védettséget élvező homlokzatán, egyéb ingatlanok esetében az épület utcai homlokzatán, tetőfelületén, parabolaantenna, klímaberendezés kültéri egysége, szerelt fém kémény, szélkerék nem helyezhető el.

11. Melléképületek kialakítása

19. § (1) Lábon álló kerti tető, és épületnek nem minősülő kerti építmény az ingatlanon 1 db épülhet, fa szerkezetből, a 18. § (1) bekezdés h) és i) pontja szerinti tetőhéjazattal, és magas tetős kialakítással készülhet.

(2) Nyitott fedetlen gépkocsi beálló kivételével melléképület utcáról nem nyílhat.

(3) Melléképület homlokzatát hagyományos vakolt felülettel kell készíteni, fa, fém homlokzati burkolás nem megengedett.

12. Növényzet, növénytelepítés

20. § (1) A tájba illő, helyi ökológiai adottságoknak megfelelő növényzetet kell alkalmazni.

(2) Magánszemélyek közterületi növénytelepítést kizárólag tulajdonosi hozzájárulás alapján végezhetnek. A tulajdonosi hozzájárulást – lehetőség szerint kertész szakember szakmai véleménye alapján - a polgármester adja ki.

13. Mezőgazdasági területekre vonatkozó épületek formálása, anyaghasználata, kerítések

21. § (1) Mezőgazdasági területeken, erdőterületen kerítés, kizárólag fából, cserjesávval takart drótfonatból lábazat nélküli vadvédelmi kerítés létesíthető. Tömör kerítés mezőgazdasági területeken és erdőterületen nem alakítható ki.

III. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények

14. Az egykori Német utca, Miklós utca, és a régi Kastély területe

22. § (1) A településrész településképi szempontból meghatározó részének lehatárolását a 3.melléklet tartalmazza.

(2) Új épület építése, épület újraépítése esetén meg kell tartani az eredeti beépítési módot, utcai beépítési síkot, igazodni kell a szomszédos épületek tömegéhez, épületmagasságához, tetőidomához, a területre jellemző hagyományos anyaghasználathoz, homlokzati felületképzéshez, színezéshez.

(3) Meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése során az építéskori állapotnak megfelelő beépítési arányokat, valamint a homlokzati megoldásokat, tetőformákat meg kell őrizni. Az eredetitől eltérő, tetősíkból kiugró tetőfelépítmény nem készíthető, tetőtérbeépítés csak a tető tömegén belül, az épület tetőzetének tetősíkban fekvő, egyedi bevilágító megoldással történhet

(4) A 18. § (1) bekezdésben megfogalmazott általános szabályokon felül az alábbi előírások betartása kötelező:

a) új épület építése esetén a környezetnek megfelelő, kialakult állapot szerinti beépítés követendő,

b) a meglévő telekformák megőrzendők, a telkek hossztengellyel párhuzamos tovább osztása nem megengedett

c) az előkert mélysége illeszkedjen a két szomszédos ingatlan beépítési vonalához

d) az épület jellemző tetőidoma merőleges legyen az utca vonalára, de figyelembe kell venni az utcában kialakult állapotot.

e) tetőfedő anyagként kerámiacserép, valamint homokszórt fémlemez alkalmazható, hullámpala, hullámlemez és bitumenes zsindely fedés nem készülhet. A tetőfadő anyag színe vörös, vöröses barna, természetes palafedés esetén grafit. Fémborítás kizárólag kiegészítő szerkezetként készülhet – épületbádogozás - grafit színben

f) az épület utcafronti maximális szélessége 7 m, melyet az épület hosszának utcafronti oldaláról nézve 1/3-án meg kell tartani

g) pasztel színű, vakolt homlokzat, a TAK ajánlást figyelembe vételével

h) az épület utcafrontján garázskapu nem létesíthető,

i) nyílászáró színezése természetes, natúr fa, vagy a környezetbe illeszkedő hagyományos színek (fehér, zöld, barna ill. a szürke árnyalatai), az ablakok külső árnyékolására a spaletta, vagy zsalugáter ajánlott, redőnyszekrényt csak rejtett kivitelben, a nyílászáróval azonos színben lehet alkalmazni,

j) nem szabályos, vékony hasítottkő burkolás az ablakok körül nem megengedett,

k) tetőfelépítmény, többszörösen tagolt tetőszerkezet kialakítása nem megengedett,

l) tetőfelület eresznél történő törésével járó előtető kialakítás nem megengedett, helyette a tetőszerkezettel fedett tornác készülhet,

m) utcafronti kerítés nem lehet fémoszlopos, drótháló, drótfonat, nagytáblás fémlemez- vagy műanyagbetétes,

n) az utcafronti kerítések építésénél, felújításánál figyelembe kell venni a területen történelmileg kialakult „bástyás” rendszert, miszerint a kerítés mezőket egymástól falazott pillérek válasszák el. Jellemzően a nagykapu a kiskapu mellé kerüljön, széleiken, és közöttük választó pillérekkel. A pillérek fedkővel zárulnak.

o) az utcafronti kerítés betonelemből – zsalukőből – kizárólag vakolt felületképzéssel készülhet. Vakolat nélkül, csak előregyártott, felületképzéssel ellátott kiselemes, falazott technológiával készülő kerítések létesülhetnek, a 18. §(1) bekezdés l) pontja szerint

p) A kerítés kivételesen tömören készülhet, ha felületét legalább 50%-ban örökzöld futónövény fedi.

q) a területen kerítés, előre gyártott beton és fémkerítéselemből nem készülhet.

r) a területen látszó szerelt kémény nem készülhet

s) az utcafronttal határos melléképületek „kamrák” megtartandók, helyükön felújíthatók, bontás esetén újjáépítésük az utcakép fenntartása érdekében kötelező.

t) az állattartó építmények és egyéb melléképületek, a főépület vonalában, azzal azonos építészeti igényességű műszaki megoldásokkal és minőségben (anyaghasználat, kidolgozottság, homlokzati és tető kialakítás, megjelenés) készülhetnek.

(5) A területen lakófunkcióval konténerház, mobilház és faanyagú épület (rönkház, gerendaház ) nem helyezhető el,

(6) Az új, vagy cserére szoruló nyílászárók utcai homlokzati megjelenés felől csak hagyományos, faanyagúak illetve fa hatását keltő műanyag nyílászárók lehetnek.

(7) Tagozatos, díszítések, falazott, húzott párkányok javításakor és felújításakor az építészeti tagozatok, homlokzati felületek helyreállítása, javítása, színezése csak az eredeti megjelenéssel azonosan, az eredeti anyagokkal és építési megoldásokkal kompatibilis módon készülhet.

(8) A területen, új építések esetén, törekedni kell a karakteres (jellegzetes) falusi léptéket megtartó tömeg- és homlokzatalakítású, a falusi jelleget erősítő, építészeti megoldásokra

15. Az egykori Dollár utca területe

23. § (1) A településrész településképi szempontból meghatározó részének lehatárolását a 3.melléklet tartalmazza.

(4) A 18. § (1) bekezdésben megfogalmazott általános szabályokon felül az alábbi előírások betartása kötelező:

a) új épület építése esetén a környezetnek megfelelő, kialakult állapot szerinti beépítés követendő,

b) a meglévő telekformák megőrzendők, a telkek hossztengellyel párhuzamos tovább osztása nem megengedett

c) az előkert mélysége illeszkedjen kell a két szomszédos ingatlan beépítési vonalához

d) az épület jellemző tetőidoma merőleges legyen az utca vonalára, de figyelembe kell venni az utcában kialakult állapotot, sátor és Manzard-tető nem készülhet

e) tetőfedő anyagként kerámiacserép, valamint homokszórt fémlemez alkalmazható, hullámpala, hullámlemez és bitumenes zsindely fedés nem készülhet. A tetőfedő anyag színe vörös, vöröses barna, természetes palafedés esetén grafit. Fémborítás kizárólag kiegészítő szerkezetként készülhet – épületbádogozás - grafit színben

f) az épület utcafronti maximális szélessége 7 m, melyet az épület hosszának utcafronti oldaláról nézve 1/3-án meg kell tartani

g) pasztel színű, vakolt homlokzat, a TAK ajánlást figyelembe vételével

h) az épület utcafrontján garázskapu nem létesíthető,

j) nem szabályos, vékony hasítottkő burkolás az ablakok körül nem megengedett,

k) tetőfelépítmény, többszörösen tagolt tetőszerkezet kialakítása nem megengedett,

l) tetőfelület eresznél történő törésével járó előtető kialakítás nem megengedett, helyette a tetőszerkezettel fedett tornác készülhet,

m) utcafronti kerítés nem lehet fémoszlopos, drótháló, drótfonat, nagytáblás fémlemez- vagy műanyagbetétes,

p) A kerítés kivételesen tömören készülhet, ha felületét legalább 50%-ban örökzöld futónövény fedi.

q) a területen kerítés, előre gyártott beton és fémkerítéselemből nem készülhet.

r) a területen látszó szerelt kémény nem készülhet

s) új beépítés esetén az előkert mérete a tömb érintett utcai oldalán kialakult jellemző állapothoz igazodjon

(5) A területen lakófunkcióval konténerház, mobilház és faanyagú épület (rönkház, gerendaház ) nem helyezhető el,

(6) Az új, vagy cserére szoruló nyílászárók utcai homlokzati megjelenés felől csak hagyományos, faanyagúak illetve fa hatását keltő műanyag nyílászárók lehetnek.

16. A „Suttonyi – rész”

24. § (1) A településrész településképi szempontból meghatározó részének lehatárolását a 3.melléklet tartalmazza.

(2) Általános elvárás, hogy az új beépítés igazodjon a környező lakóterület, utca, utcaszakasz beépítéséhez és illeszkedjen építészeti megjelenéshez (beépítés módja, előkert mértéke, tömegarányok, tetőforma, homlokzatkialakítás, anyaghasználat).

(3) A 18. § (1) bekezdésben megfogalmazott általános szabályokon felül az alábbi előírások betartása kötelező:

a) Lakóépület építése esetében 30-45 fokos magastető készülhet. Tetőfelépítmény kialakítása nem megengedett.

b) tetőfedő anyagként kerámiacserép, betoncserép, természetes pala, homokszórt fémlemez alkalmazható, hullámpala, hullámlemez és bitumenes zsindely fedés nem készülhet. A tetőfedő anyag színe vörös, vöröses barna, antracit, természetes palafedés esetén grafit. Fémborítás kizárólag kiegészítő szerkezetként készülhet – épületbádogozás - grafit színben

c) új kerítés építése esetén, az utca és közterület felőli kerítésszakaszok alacsony lábazatú, falazott natúr kő, vakolt tégla-, beton felülettel, egyszerű kialakítású fa, vagy acél anyagú áttört betétekkel, kapuzattal készüljenek,

d) kerítés falazott része vakolat nélkül, kizárólag előregyártott felületképzéssel ellátott kiselemes, falazott technológiával készülő kerítés létesíthető, a 18. §(1) bekezdés l) pontja szerint

e) utcai kerítés nem lehet nagytáblás fémlemez- vagy műanyagbetétes.

f) A kerítés tömör kivitelben készülhet, ha felületét legalább 50%-ban örökzöld futónövény fedi.

g) homlokzati felületek anyagai lehetnek tégla, fa, kő, a vakolat pasztell földszínekben, harsány és telt színek nem alkalmazhatók.

h) Új beépítésű területeken az épületek földszinti padlóvonal magassága a csatlakozó telken lévő szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

i) Az épületek homlokzata az összes homlokzati felület nagyságának maximum 25%-ig burkolható fával.

j) nem szabályos anyagú, vékony kő burkolólapok vagy hasított kő alkalmazása lábazatként, vagy az ablakok körül nem megengedett,

k) a területen látszó szerelt kémény nem készülhet

l) az állattartó építmények és egyéb melléképületek, lehetőség szerint a főépület vonalában, azzal azonos építészeti igényességű műszaki megoldásokkal és minőségben (anyaghasználat, kidolgozottság, homlokzati és tető kialakítás, megjelenés) készülhetnek.

m) Nyílászáró anyaga fa illetve műanyag, színezése természetes fa, a környezetbe illeszkedő hagyományos színek (fehér, zöld, barna ill. a szürke árnyalatai),

n) az ablakok külső árnyékolására a spaletta, vagy zsalugáter ajánlott, redőnyszekrényt csak rejtett kivitelben, a nyílászáróval azonos színben lehet alkalmazni.

(4) Új épületek építése esetén meg kell tartani az eredeti beépítési módot, utcai beépítési síkot, igazodni kell a szomszédos épületek tömegéhez, épületmagasságához, tetőidomához, a területre jellemző hagyományos anyaghasználathoz, homlokzati felületképzéshez, színezéshez.

(5) A közterületek kialakítása, átépítése, felújítása során törekedni kell a pihenőhelyek komfortos kialakítására (növényzet, árnyék, víz biztosítása), ezzel is növelve a közterületek megtartó erejét.

(6) A területen lakófunkcióval konténerház, mobilház és faanyagú épület (rönkház, gerendaház) nem helyezhető el.

17. A „Főszeg” területe

25. § (1) A településrész településképi szempontból meghatározó részének lehatárolását a 3.melléklet tartalmazza.

(3) A 18. § (1) bekezdésben megfogalmazott általános szabályokon felül az alábbi előírások betartása kötelező:

a) Lakóépület építése esetében 30-45 fokos magastető készülhet. Tetőfelépítmény kialakítása nem megengedett.

b) Az előkert mélysége illeszkedje a kialakult állapothoz, az új lakóépület utcafronti maximális szélessége 7 m.

c) Az épület utcafrontján garázskapu nem létesíthető.

d) tetőfedő anyagként kerámiacserép, betoncserép, természetes pala, homokszórt fémlemez alkalmazható, hullámpala, hullámlemez és bitumenes zsindely fedés nem készülhet. A tetőfedő anyag színe vörös, vöröses barna, antracit, természetes palafedés esetén grafit. Fémborítás kizárólag kiegészítő szerkezetként készülhet – épületbádogozás - grafit színben

e) új kerítés építése esetén, az utca és közterület felőli kerítésszakaszok alacsony lábazatú, falazott natúr kő, vakolt tégla-, beton felülettel, egyszerű kialakítású fa, vagy acél anyagú áttört betétekkel, kapuzattal készüljenek,

f) kerítés falazott része vakolat nélkül, kizárólag előregyártott felületképzéssel ellátott kiselemes, falazott technológiával készülő kerítés létesíthető,

g) utcai kerítés nem lehet nagytáblás fémlemez- vagy műanyagbetétes.

h) közterület felől tömör kerítés készíthető, ha felületét 50%-ban növény borítja.

i) homlokzati felületek anyagai lehetnek tégla, fa, kő, a vakolat pasztell földszínekben, harsány és telt színek nem alkalmazhatók.

j) Új beépítésű területeken az épületek földszinti padlóvonal magassága a csatlakozó telken lévő szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

k) Az épületek homlokzata az összes homlokzati felület nagyságának maximum 25%-ig burkolható fával.

l) nem szabályos anyagú, vékony kő burkolólapok vagy hasított kő alkalmazása lábazatként, vagy az ablakok körül nem megengedett,

m) a területen látszó szerelt kémény nem készülhet

n) az állattartó építmények és egyéb melléképületek, lehetőség szerint a főépület vonalában, azzal azonos építészeti igényességű műszaki megoldásokkal és minőségben (anyaghasználat, kidolgozottság, homlokzati és tető kialakítás, megjelenés) készülhetnek.

o) Nyílászáró anyaga fa illetve műanyag, színezése természetes fa, a környezetbe illeszkedő hagyományos színek (fehér, zöld, barna ill. a szürke árnyalatai),

p) az ablakok külső árnyékolására a spaletta, vagy zsalugáter ajánlott, redőnyszekrényt csak rejtett kivitelben, a nyílászáróval azonos színben lehet alkalmazni.

(4) Új épületek építése esetén igazodni kell a szomszédos épületek tömegéhez, épületmagasságához, tetőidomához – sátor és Manzard-tető nem készülhet - a területre jellemző hagyományos anyaghasználathoz, homlokzati felületképzéshez, színezéshez.

(6) A területen lakófunkcióval konténerház, mobilház és faanyagú épület (rönkház, gerendaház) nem helyezhető el.

18. A Láci – dűlő környezete

26. § (1) A településrész településképi szempontból meghatározó részének lehatárolását a 3.melléklet tartalmazza.

(3) A 18. § (1) bekezdésben megfogalmazott általános szabályokon felül az alábbi előírások betartása kötelező:

a) lakóépület építése esetén 30-45 fokos magastető készülhet, tetőfelépítmény kialakítása nem megengedett.

b) az előkert mélysége illeszkedje a kialakult állapothoz

c) az épület utcafrontján garázskapu nem létesíthető.

f) kerítés falazott része vakolat nélkül, kizárólag előregyártott felületképzéssel ellátott kiselemes, falazott technológiával készülő kerítés létesíthető,

g) utcai kerítés nem lehet nagytáblás fémlemez- vagy műanyagbetétes.

h) közterület felől tömör kerítés készíthető, ha felületét 50%-ban növény borítja.

i) homlokzati felületek anyagai lehetnek tégla, fa, kő, a vakolat pasztell földszínekben, harsány és telt színek nem alkalmazhatók.

j) Új beépítésű területeken az épületek földszinti padlóvonal magassága a csatlakozó telken lévő szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

k) Az épületek homlokzata az összes homlokzati felület nagyságának maximum 25%-ig burkolható fával.

l) nem szabályos anyagú, vékony kő burkolólapok vagy hasított kő alkalmazása lábazatként, vagy az ablakok körül nem megengedett,

m) a területen látszó szerelt kémény nem készülhet

o) Nyílászáró anyaga fa illetve műanyag, színezése természetes fa, a környezetbe illeszkedő hagyományos színek (fehér, zöld, barna ill. a szürke árnyalatai),

p) az ablakok külső árnyékolására a spaletta, vagy zsalugáter ajánlott, redőnyszekrényt csak rejtett kivitelben, a nyílászáróval azonos színben lehet alkalmazni.

(6) A területen lakófunkcióval konténerház, mobilház és faanyagú épület (rönkház, gerendaház) nem helyezhető el.

19. Az egykori „kertek” területe

27. § (1) Az egykori „kertek” területének lehatárolását a 3.melléklet mutatja.

(3) A 18. § (1) bekezdésben megfogalmazott általános szabályokon felül az alábbi előírások betartása kötelező:

a) lakóépület építése esetén 30-45 fokos magastető készülhet, tetőfelépítmény kialakítása nem megengedett.

b) az előkert mélysége illeszkedje a kialakult állapothoz

c) tetőfedő anyagként kerámiacserép, betoncserép, természetes pala, homokszórt fémlemez alkalmazható, hullámpala, hullámlemez és bitumenes zsindely fedés nem készülhet. A tetőfedő anyag színe vörös, vöröses barna, antracit, természetes palafedés esetén grafit. Fémborítás kizárólag kiegészítő szerkezetként készülhet – épületbádogozás - grafit színben

d) új kerítés építése esetén, az utca és közterület felőli kerítésszakaszok alacsony lábazatú, falazott natúr kő, vakolt tégla-, beton felülettel, egyszerű kialakítású fa, vagy acél anyagú áttört betétekkel, kapuzattal készüljenek,

e) kerítés falazott része vakolat nélkül, kizárólag előregyártott felületképzéssel ellátott kiselemes, falazott technológiával készülő kerítés létesíthető,

f) utcai kerítés nem lehet nagytáblás fémlemez- vagy műanyagbetétes.

g) közterület felől tömör kerítés készíthető, ha felületét 50%-ban növény borítja.

h) homlokzati felületek anyagai lehetnek tégla, fa, kő, a vakolat pasztell földszínekben, harsány és telt színek nem alkalmazhatók.

i) Új beépítésű területeken az épületek földszinti padlóvonal magassága a csatlakozó telken lévő szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

j) Az épületek homlokzata az összes homlokzati felület nagyságának maximum 25%-ig burkolható fával.

k) nem szabályos anyagú, vékony kő burkolólapok vagy hasított kő alkalmazása lábazatként, vagy az ablakok körül nem megengedett,

l) a területen látszó szerelt kémény nem készülhet

m) az állattartó építmények és egyéb melléképületek, lehetőség szerint a főépület vonalában, azzal azonos építészeti igényességű műszaki megoldásokkal és minőségben (anyaghasználat, kidolgozottság, homlokzati és tető kialakítás, megjelenés) készülhetnek.

n) Nyílászáró anyaga fa illetve műanyag, színezése természetes fa, a környezetbe illeszkedő hagyományos színek (fehér, zöld, barna ill. a szürke árnyalatai),

o) az ablakok külső árnyékolására a spaletta, vagy zsalugáter ajánlott, redőnyszekrényt csak rejtett kivitelben, a nyílászáróval azonos színben lehet alkalmazni.

(5) A területen lakófunkcióval konténerház, mobilház és faanyagú épület (rönkház, gerendaház) nem helyezhető el.

20. Csőszpuszta belterülete

28. § (1) Csőszpuszta belterületének lehatárolását a 3.melléklet mutatja.

(3) A 18. § (1) bekezdésben megfogalmazott általános szabályokon felül az alábbi előírások betartása kötelező:

a) lakóépület építése esetén 30-45 fokos magastető készülhet, tetőfelépítmény kialakítása nem megengedett.

b) az előkert mélysége illeszkedje a kialakult állapothoz

e) kerítés falazott része vakolat nélkül, kizárólag előregyártott felületképzéssel ellátott kiselemes, falazott technológiával készülő kerítés létesíthető,

f) utcai kerítés nem lehet nagytáblás fémlemez- vagy műanyagbetétes.

g) közterület felől tömör kerítés készíthető, ha felületét 50%-ban növény borítja.

h) homlokzati felületek anyagai lehetnek tégla, fa, kő, a vakolat pasztell földszínekben, harsány és telt színek nem alkalmazhatók.

i) Új beépítésű területeken az épületek földszinti padlóvonal magassága a csatlakozó telken lévő szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.

j) Az épületek homlokzata az összes homlokzati felület nagyságának maximum 25%-ig burkolható fával.

k) nem szabályos anyagú, vékony kő burkolólapok vagy hasított kő alkalmazása lábazatként, vagy az ablakok körül nem megengedett,

l) a területen látszó szerelt kémény nem készülhet

n) Nyílászáró anyaga fa illetve műanyag, színezése természetes fa, a környezetbe illeszkedő hagyományos színek (fehér, zöld, barna ill. a szürke árnyalatai),

o) az ablakok külső árnyékolására a spaletta, vagy zsalugáter ajánlott, redőnyszekrényt csak rejtett kivitelben, a nyílászáróval azonos színben lehet alkalmazni.

(5) A meglévő sorházas beépítések felújítása során a lakóegységeket elválasztó főfalak, a tetősíkon kívül 30 cm-rel túlnyújtandók. /tűzszakaszok/ Lefedésük az épülettömbben azonosan alakítandók ki.

(6) A sorházas beépítések tetőfelújítása során azonos anyagú és színű tetőhéjazat használható.

(7) A területen sem lakó, sem tároló funkcióval konténerház, mobilház és faanyagú épület (rönkház, gerendaház) nem helyezhető el.

IV. Fejezet

Reklámok és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó előírások

21. Általános előírások

29. § (1) Reklám-, illetve hirdető berendezés, felületépítése, elhelyezése, áthelyezése, átalakítása és bővítése a jogszabályok, a HÉSZ, és e rendelet betartásával végezhető. Reklám-, illetve hirdető berendezés, felület közterületen, valamint közterületről látható magánterületen a településrész jellegzetes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatához illeszkedő formai kialakítással, színhasználattal létesíthető.

(2) Reklám-, illetve hirdetés elhelyezése közterületen csak információs berendezésen lehetséges.

(3) Hirdetőtábla hát- vagy előfalának felhasználásával, egyedileg kialakított zárt üvegvitrinben helyezhető el hirdetés, a vitrin méretéhez igazodó méretben.

(4) Sajtótermék kiskereskedelmi forgalmazására, hideg-meleg étel és ital árusítására, virág, ajándék árusítására, illetve turisztikai funkciók biztosítására irányuló tevékenység folytatására szolgáló árusító pavilon, üvegvitrinében helyezhető el csak a hirdetés. A pavilon homlokzatát, tömegét az adott településrészre vonatkozó településképi előírások szerint kell kialakítani, murália (ragasztás, falfestés) elhelyezése nem megengedett.

(5) Információs vagy más célú berendezés közérdeket szolgál, 1/3 részben önkormányzati közcélú információt átadó, 2/3 részben adott cégre vagy tevékenységre figyelmet felhívó, tájékoztató, felület vagy berendezés lehet, ha az hirdető tábla, vagy egyedi tájékoztató tábla

(6) Közművelődési célú hirdetőoszlopon, hirdető felületen – legfeljebb 2 m2 – kizárólag csak közművelődéssel kapcsolatos tájékoztatás, reklám, plakát helyezhető el.

(7) Építményeken, kerítésen az adott épületben működő szervezettel, céggel, tevékenységgel kapcsolatban a következő hirdető-felületek, - berendezések helyezhetők el legfeljebb 1,5 m2 nagyságban:

a) cégtábla,

b) cégér,

c) címtábla,

d) saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület.

(8) A (7) bekezdésben felsoroltakon felül reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése magánterületen nem megengedett.

(9) A község védett területein reklám, reklámfelület nem létesíthető.

(10) Utas várón, valamint információs vagy más célú berendezésen összesen egy darab, annak legfeljebb egy oldalán, maximum 2,0 m2 felületén lehet reklámot elhelyezni, azt ragasztás útján nem lehet rögzíteni.

(11) A temetők 20m-es környezetében reklámot, hirdetőtáblát, valamint köztárgyak (szobor, emlékmű, stb.) csak a kegyeleti méltóság tiszteletben tartásával helyezhetők el.

30. § (1) Világító felületű vagy megvilágított hirdető-berendezés csak cégér, cég-, címtábla, kirakat lehet.

(2) Saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról.

(3) Ha a saját vállalkozást népszerűsítő berendezés tulajdonosa a (2) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget és azt felszólításra sem teljesíti, úgy a polgármester településképi kötelezés keretében előírhatja a berendezés leszerelését, a felület megszüntetését.

22. Információs kiegészítő elemek elhelyezésére vonatkozó egyedi építészeti követelmények

31. § (1) Az információs kiegészítő elemek így különösen a cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla méretének kialakítását, anyaghasználatát az épület, építmény építészeti megjelenéséhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodóan kell kialakítani.

(2) Egy építményen, épületen megjelenő több információs kiegészítő elem anyaghasználatának, méretének kialakításának egymással összhangban kell lenniük.

(3) Az információs kiegészítő elemek még csak részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

32. § (1) A rendelet 4. § (1) pontjában meghatározott helyi védettségre javasolt területeken és azok épületeinek és építményeinek, homlokzatán cégtábla, címtábla, cégér az alábbiak szerint helyezhető el, illetve alakítható ki:

a) portál, vagy kirakat erre a célra kialakított felirat mezőjén önálló betű és logó, ragasztva, vagy a háttértől eltartottan felerősítve, élben, háttérből, vagy kívülről derítő fénnyel megvilágítva,

b) festett, polistirol, öntött, anyagában színezett műanyaggal,

c) fa, festett gipsz, kerámia anyaggal,

d) festett fém, rozsdamentes acél, réz, szálcsiszolt alumínium anyaggal vagy,

e) natúr, savmart, pasztellszínű edzett üveg anyagokból

23. Az épületportálok kialakítására, a cég- és címtáblák elhelyezésére vonatkozó egyes szabályok

33. § (1) A kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó rendeltetési egységet, valamint közforgalmú irodát, illetve bemutatótermet magába foglaló új és meglévő épület közterületről látható felületén (homlokzat, a kapualj, az épület előtti kerítés, illetve támfal) elhelyezendő cég- és címtáblákat, valamint a saját vállalkozást népszerűsítő berendezéseket és az egyéb épületszerkezetek, így különösen az esővédő tetők és kirakatszekrények, kialakításának módját, megvilágításának megoldását, az önkormányzattal egyeztetni kell.

(2) Amennyiben a már meglévő cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés megjelenése, kialakítása ellentétes az e rendeletben megfogalmazott településképi elvárásokkal, illetve elhelyezésük bejelentés nélkül történt, az önkormányzat kezdeményezheti azok átalakítását, megszüntetését.

24. Hirdetmények elhelyezése építmények közterületről látható felületén

34. § (1) Építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú fényreklám) létesíthető, illetve az építési telken csak hasonló tartalmú önálló hirdető-berendezés helyezhető el a településképre vonatkozó előírások betartásával.

(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a közművelődési intézményi épületek, építmények homlokzatán, az ilyen célú ingatlanok kerítésén, kerítéskapuján és támfalán létesített, illetve elhelyezett hirdető-berendezésekre.

(3) Védett épületen, valamint a hozzátartozó telken, a telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán cégér, cég-, címtábla kivételével saját vállalkozást népszerűsítő berendezés nem helyezhető el.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint tervezett saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület, építmény, építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez.

25. A közterületi információs hirdető-berendezések létesítésének általános szabályai

35. § (1) Közterületen információs hirdető-berendezést - függetlenül annak méretétől és szerkezetétől - a jogszabályi tilalmakra is figyelemmel úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részei és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit.

(2) Legfeljebb 10 m2 nagyságú közterületi információs hirdető-berendezés a védett területeken kívül, kereskedelmi és gazdasági övezetek közterületén létesítendő.

(3) Legfeljebb 1,5 m2 nagyságú közterületi információs hirdető-berendezés védett területeken kívül, valamennyi építési övezetben.

(4) Közterületi információs hirdető-berendezés, közművelődési célú hirdetőoszlop a település teljes közigazgatási területén csak egységes kivitelben készülhet, az önkormányzat által jóváhagyott terv szerint.

V. Fejezet

Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

26. Általános előírások

36. § (1) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területeken új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új energiaellátási elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(4) Már beépített területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is

a) műemléki környezetben,

b) településközpontban,

c) sétáló utcává alakítandó utcában,

d) területgazdálkodási igény miatt így közlekedés célú területbővítési igény miatt,

e) helyi védettségű területen,

f) közparkokban csak föld alatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(5) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen új 120kV-os nagyfeszültségű, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamos-energia ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat átépítésével járó rekonstrukciót végezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

(6) A nem használt, felhagyott légvezetékeket és tartóelemeiket a szolgáltatónak, vagy a vezeték tulajdonosának az oszlopsorokról el kell távolítani, valamint az épületekhez való becsatlakozást el kell bontani.

(7) Új közműkiépítéseknél a kisfeszültségű erőátviteli- és közvilágítási hálózatokat föld alatt kell kiépíteni.

(8) Gazdasági területeken kívül önálló antennatartó szerkezet (torony) nem építhető.

27. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés

37. § (1) Új antenna csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el. Az illeszkedést tervtanácsi véleménnyel kell igazolni.

(2) Belterületen belül, valamint a külterület beépítésre szánt területein az antennák elhelyezésénél a következő követelményeknek kell megfelelni:

a) antenna csak már meglevő építményre telepíthető a lakóövezetek kivételével.

b) ha meglévő épület, építmény tetejére valamely okból nem lenne telepíthető az új antenna, akkor - lakóövezetek kivételével - az antenna önállóan csak multifunkcionális így különösen a sportpálya térvilágítás, vendéglátó egységgel együtt építve, kilátó, vadles kialakítással telepíthető,

c) antenna templomtoronyra nem helyezhető el,

d) helyi védettséggel érintett építményen, területen, közparkban, lakó építési övezetben antenna nem telepíthető,

e) gazdasági övezetekben önálló tartószerkezettel telepített antenna lakóépületektől csak legalább 100 méter távolságra helyezhető el,

(3) A mikrohullámú összeköttetés biztosításához szükséges magassági korlátozást minden esetben be kell tartani.

28. Egyedi előírások

38. § (1) Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a mezőgazdasági és gazdasági területek

(2) Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek: védett területek.

(3) Helyi védelemmel érintett területeken a sajátos építmények, műtárgyak terepszint feletti kialakítása esetén:

a) az építmény anyaga kő vagy tégla

b) a homlokzatképzés vakolt felület

c) a tetőhéjazat korcolt fémlemezfedés

VI. Fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök

29.² Beépítési és településképvédelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

39. § (1)³ Az építtető, illetve az általa megbízott tervező az építési tevékenységgel érintett ingatlanra vonatkozóan a helyi építési szabályzat előírásairól, valamint a településképi követelményekről tájékoztatást, konzultációt kérhet.

(2)⁴ A tájékoztató,valamint konzultáció iránti kérelem - a kérelmező egyértelmű megjelölésével és aláírásával – papír alapon illetve digitális formában (.pdf formátumban) nyújtható be.

(3)⁵

(4)⁶ A dokumentációt a tervezőnek elektronikus úton (pdf. vagy jpg. formátumban) a szakmai konzultációt legalább 7 nappal megelőzően meg kell küldenie az önkormányzatnak.

(5)⁷ A konzultáció alkalmával az irányadó szabályozási elemektől, településképi előírásoktól, ajánlásoktól, illeszkedési követelményektől való eltérés esetén a tervezőnek tervdokumentáció műleírásában indokolni kell az eltérés szükségességét és megalapozottságát.

(6)⁸ Amennyiben a szakmai konzultáción az illeszkedés megítélése tekintetében a felek véleménye nem egyezik, az építtető kérheti, a főépítész kezdeményezheti a helyi építészeti műszaki tervtanács összehívását.

(7) Az építési munkával érintett ingatlan, illetve a tervezési feladat sajátosságainak ismeretében az önkormányzat javaslatot tehet a tervvel kapcsolatos koncepcionális, illetve tartalmi kérdések előzetes tisztázását célzó szakmai konzultációra.

(8) A tájékoztató építési munka végzésére nem jogosít.

40. § (1)⁹ A konzultációt, ezen belül a tájékoztatást a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell megadni.

30.¹⁰

41. § (1) A településkép védelme érdekében az alábbi eljárásokban a szakmai konzultáció kötelező:

a) egyszerű bejelentési eljárás alá tartozó új lakóépület építése, meglévő lakóépület bővítése esetén

b) az építési engedélyezési eljárással létesülő egyéb épületek építése, bővítése esetén.

(2) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van:

a) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére,

b) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,

c) a tájékoztatóban foglalt irányadó szabályozási elemek, illetve e rendelet szerinti illeszkedési követelmények egyeztetésére,

d) az esetleges tervtanácsi bemutatással összefüggő tartalmi és eljárási szabályok pontosítására valamint

e) a hatályos rendezési tervvel kapcsolatos tájékoztatásra.

42. §¹¹

43. §¹²

VII. Fejezet

31.Településképi véleményezési eljárás

44. § (1) Építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti műszaki tervekkel kapcsolatban településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni:

a)¹³ új, építési engedélyhez kötött építmény építésére,

b)¹⁴ meglévő, építési engedélyhez kötött építmény - a beépített szintterület növekedését eredményező - bővítésére, illetve a településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárások esetén.

(2)¹⁵ A településképi véleményezést a tervdokumentáció az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszerbe (a továbbiakban: ÉTDR) feltöltéssel kell kezdeményezni. A rendszerben való feltöltéssel egy időben a polgármester felé papír alapon kell a kérelmet az. 5. melléklet szerinti nyomtatványt kitöltve.

(3)¹⁶ Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

a) az egyedi építészeti követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet,

b) a rendeltetés meghatározását, valamint

c) az egyedi építészeti követelményeknek való megfelelésről szóló rövid leírást.

(4)¹⁷ E Fejezet előírásait nem kell alkalmazni a területi és központi építészeti-műszaki tervtanács hatásköre alá eső, valamint az összevont telepítési eljárás, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakasz kezdeményezésére vonatkozó esetekre.

(5) A polgármester véleményét általánosan az önkormányzati főépítész véleménye, e rendeletben meghatározott esetekben a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontja alapján alakítja ki.

(6) Amennyiben a tervtanács határozatképessége objektív okok miatt nem biztosítható, kivételes esetben a tervtanácsi állásfoglalást az önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalása helyettesítheti.

(7) A tervezési terület, illetve az építési munka sajátosságai alapján indokolt esetben a polgármester kezdeményezheti a helyi építészeti-műszaki tervtanácsi véleményezését.

A településképi véleményezési eljárás szabályai

45. § (1) A polgármester településképi véleményét az önkormányzati főépítész készíti elő, szakmailag megvizsgálja a véleményezésre benyújtott dokumentációt, megadja szakvéleményét vagy a tervtanácsról szóló önkormányzati rendeletben szabályozott esetekben összehívja a tervtanácsot.

(2) A településképi véleményhez csatolni kell a tervtanácsi vagy főépítészi állásfoglalást, melynek elutasítás esetén tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklását.

(3) Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció a beépítési tájékoztatás és a tervekkel kapcsolatos szakmai konzultáció, illetve e rendelet, valamint a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától eltérő megoldást tartalmaz, az eltérést a műleírásban indokolni kell.

(4)¹⁸

(5)¹⁹ Polgármester a tervezett építési tevékenységet feltétel nélkül vagy feltétel meghatározásával javasolja, vagy engedélyezésre nem javasolja, ha

a) a kérelem vagy melléklete nem felel meg az e rendeletben meghatározottaknak, vagy

b) a (2) bekezdés szerinti szakmai álláspont a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.

(6)²⁰ A polgármester véleménye tartalmazza:

a) a kérelmező (építtető) adatait,

b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,

c) véleményét és annak részletes indokolását.

(7)²¹ A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.

(8)²² A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

32. A településképi vélemény kialakításának szempontjai

46. § (1)²³ A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell:

a) településképi rendeletben foglalt előírásoknak való megfelelést,

b) az építészeti- műszaki tervdokumentáció kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,

c) a telepítés környezetbe illeszkedését, a településképbe való illeszkedést, a helyi építészeti érték érvényre juttatását, a környezetre gyakorolt hatását

d) d) a közterülettel határos homlokzat kialakításának módját

e) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

(2)²⁴

(3)²⁵

(4)²⁶

(5)²⁷

VIII. Fejezet

Településképi bejelentési eljárás

33. Általános szabályok

47. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

a) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek,

b)²⁸ reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében,

c)²⁹ építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltoztatása esetén.

(2) E rendeletben foglaltak szerint településképi bejelentés köteles az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt építési munkák közül

a) építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.

b) meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

c) meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése.

d) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.

e)³⁰ kizárólag az épület homlokzatához rögzített előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, elhelyezése,

f) épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.

g)³¹ klegfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak megfelelő - kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m² alapterületet

h)³² nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m³ térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot,

i)³³ önálló reklámtartó építmény valamint gépjármű-üzemanyag egységárának feltüntetésére szolgáló oszlop vagy tábla építése, elhelyezése,

j)³⁴ temető területén sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,

k) Ideiglenes fedett lovarda,

l)³⁵ növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése.

m)³⁶ növénytermesztésre és gombatermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése,

n)³⁷ A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, bővítése

o) A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.

p) A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m- nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása.

q)³⁸ Támfal építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.

r)³⁹ Közterület felőli kerítés, kerti építmény, háztartási célú kemence, építménynek minősülő növénytámasz építése, bővítése

s) Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó felvonulási építmény építése.

t)⁴⁰ pince építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a 20 m³ légteret és a 2,0 m mélységet a csatlakozó terepszinttől számítva.

34. A településképi bejelentési eljárás szabályai

48. § (1)⁴¹ A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton – vagy az Eüsztv. hatálya alá nem tartozó személyek - papíralapon benyújtott kérelemre indul, melyhez mellékelni kell 1 példány papíralapú dokumentációt és a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót.

(2)⁴² A kérelem és annak mellékletei, a hiánypótlás és az ügyfél által tett nyilatkozat csak írásban terjeszthető elő.

(3)⁴³ A dokumentációnak tartalmazni kell

a) a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, műszaki leírást, továbbá rendeltetésváltozás esetén igazolást a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést

b) az 5. melléklet szerinti értelemszerűen kitöltött nyomtatványt.

49. §⁴⁴

35. A településképi bejelentés elbírálásának szempontjai

50. § (1)⁴⁵ A polgármester a bejelentést követően, 15 napon belül a tervezett építési tevékenységet, reklám és reklámhordozó elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatást – feltétel meghatározásával vagy anélkül – tudomásul veszi, ha a bejelentés

a) megfelel a 48. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek,

b) a tervezett építési tevékenység illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek, a tervezett reklám, reklámhordozó elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek, és

c) a tervezett rendeltetésváltozás megfelel a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek.

(2)⁴⁶ Megtiltja az építési tevékenységet, reklám és reklámhordozó elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését, és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha

a) a tervezett építési tevékenység nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi követelménynek,

b) a tervezett reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelménynek, vagy nem felel meg a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,

c) a tervezett rendeltetésváltozás nem felel meg a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek.

(3)⁴⁷ Megszünteti az eljárást, ha a kérelem és melléklete nem felel meg a 48. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek, vagy az eljárás okafogyottá válik.

(4)⁴⁸ Ha a rendeltetésváltozás megfelel a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek, a polgármester kérelemre - az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából - 15 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki az építmény, valamint az építményen belüli önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosításáról és új rendeltetéséről, valamint az építmény rendeltetési egységei számának megváltozásáról és az új rendeltetésszámáról.

(5)⁴⁹ A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal

a) az 51. § szerint jár el, vagy

b) reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

(6)⁵⁰

IX. Fejezet

36.Településképi kötelezés

51. § (1) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését, a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, vagy a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, azonban attól eltérő végrehajtást tapasztal, kötelezési eljárást folytat le.

(2)⁵¹ A polgármester - figyelmeztetést tartalmazó döntésében – megfelelő határidő biztosításával felhívja a jogsértőt a jogszabályértés megszüntetésére.

(3)⁵² A településképi figyelmeztetés határidejének eredménytelen eltelte esetén a polgármester, önkormányzati hatósági döntéssel, településképi kötelezés formájában a jogsértőt a településképi követelmények teljesítésére és egyidejűleg a kötelezettet településkép védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.

(4)⁵³ A településkép-védelmi bírság közigazgatási bírságnak minősül, melynek legkisebb összege 100.000.-Ft, legmagasabb összege természetes személy esetén 200.000,-Ft, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 2.000.000,-Ft.

(5)⁵⁴ A kötelezettnek a bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a határozatban megjelölt számlájára kell átutalási megbízással teljesítenie vagy készpénzátutalási megbízással postai úton befizetnie.

(6)⁵⁵ A polgármester a kötelezésben foglaltak nem teljesítése esetén - a településkép-védelmi bírság ismételt kiszabása helyett - a kötelezést tartalmazó döntés végrehajtását foganatosítja, mely során a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégzi vagy mással elvégezteti. Egyúttal a kötelezettet a felmerülő költség megfizetésére kötelezi.

(7) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában.

(8) A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt tájékoztatást és felhívást küld a tulajdonosnak.

(9) A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településképi bírságot ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

(10)⁵⁶

(11) A jogsértő állapot előírt határidőn belüli megszüntetésének elmulasztása miatt a bírság ismételten kiszabható.

(12) A jogerősen kiszabott és be nem fizetett településképi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(13) A kiszabott településképi bírság az önkormányzat településképi támogatási és ösztönző rendszerének bevételét képezi.

X. Fejezet

37. Záró rendelkezések

52. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(2) Hatályát veszti Tés Község Önkormányzat képviselő-testületének A Község Településképének Védelméről szóló 10/2017.(XI.8.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet

A település műemléki védettség alatt lévő épületei

	megnevezés	utca, házszám	hrsz.
1.	Római Katolikus templom	Petőfi S. u.	182
2.	Szélmalom	Táncsics M. utca 16.	469; 468
3.	Szélmalom	Táncsics M. utca 32.	461; 460

2. melléklet

Védelemre javasolt Helyi jelentőségű egyedi értékek, helyi védelemre javasolt épületek, és ingatlanok jegyzéke

	megnevezés	utca, házszám	hrsz.
1.	Kőkereszt	Szabadság tér	489/2
2.	Kőkereszt	Táncsics M. utca Bakony utca találkozásánál	268/6
3.	Egykori Német –tó területe		019/10
4.	Zsidó –tó területe		236
5.	Evangélikus templom	Petőfi S. u.	518
6.	Egykori Evangélikus iskola épülete	Petőfi S. u. 19	171
7.	Evangélikus parókia	Petőfi S. u. 22	517
8.	Római Katolikus Parókia	Petőfi S. u. 31	183
9.	Kőkereszt a katolikus templom kertjében	Petőfi S. u.	182
10.	Az egykori Mundi – kocsma épülete	Petőfi S. u.	509
11.	Csőszpuszta - Kőkereszt		708/1
12.	Csőszpuszta – Grófi istálló épülete		706/1
13.	Kovácsműhely és ingatlana	Táncsics M. u. 20.	466

3. melléklet

Településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek lehatárolása

1.számú terület: Az egykori Német utca, Miklós utca, és a régi Kastély területe / Táncsics utca mindkét oldala, a Petőfi S. u. Szabadság tér által határolt településközponti terület

2.számú terület: Az egykori Dollár utca területe

/ Bakony utca /

3.számú terület: A „Suttonyi – rész” / Képesfa utca és Rákóczi utca közötti rész/

4.számú terület: A Főszeg /Petőfi utca mindkét oldala, valamint a Pere utca (Dózsa Gy.u.) mindkét oldala /

5.számú terület: A Láci – dűlő környezete / Hunyadi utca (valamikori Új utca) – Arany János utca /

6.számú terület: Az egykori „kertek” területe /Kossuth L. utca/

7.számú terület: Csőszpuszta belterülete

4. melléklet

A település helyi védelemre javasolt területeinek lehatárolása

2.számú terület: Az egykori Dollár utca területe

/ Bakony utca /

3.számú terület: A „Suttonyi – rész” / Képesfa utca és Rákóczi utca közötti rész/

4.számú terület: A Főszeg /Petőfi utca mindkét oldala, valamint a Pere utca (Dózsa Gy.u.) mindkét oldala /

5. melléklet

nyomtatványok

8109 TÉS, SZABADSÁG TÉR 1

Telefon: (+36 88)589-431 polgarmester@tes.hu

BEJELENTÉSI KÉRELEM Tes közseg Önkormányzatának........................................... rendelete alapján, településképi bejelentési eljárás lefolytatásához
Beerkezes dátuma:		Iktatószám:
Átvevő neve:
Kérelmező tölti ki!

1. Bejelentő (építtető) adatai:			Tervező adatai:
Nev, Lakcím vagy szekhely:			Tervezői jogosultság száma:
Levelezesi cím (amennyiben az előzőtől elter):			Levelezesi cím:
Kapcsolattartó:			Tervező szervezet:
Telefon/e-mai:			Telefon/e-mai:
2. Bejelentes tárgya:
reklámhordozó elhelyezese	epítesi tevekenyseg			rendeltetesváltozás
A tervezett tevekenyseg rövid leírása:
Korábbi települeskep vedelmi szakmai konzultáció időpontja:
3. Az érintett ingatlan címe:				Helyrajzi száma:
4. Tevékenység megvalósításának tervezett időtartama:		................. ev...................... hó....... nap ; ...................... ev...................... hó....... nap

5. mellékelt dokumentáció tartalma:				2 peldány szükseges
műszaki leírás
Helyszínrajz
alaprajz(ok)
homlokzat(ok)
helyszínre illesztett látványterv:
tulajdonosi hozzájárulás / társasházi hozzájárulás:
egyeb (pl. kerteszeti munkarészek stb.):................
Alulírott Építtető, a fent megjelölt hrsz.-ú ingatlanon, a bejelentés tárgya szerinti tevékenység megvalósítására vonatkozóan, a 4. pontban megjelölt időtartamra kérelmezem a településképi bejelentési eljárás folytatását. Kelt: Tes,..................... ev................... hónap.............. nap Építtető aláírása

8109 TÉS, SZABADSÁG TÉR 1 Telefon: (+36 88)589-431 polgarmester@tes.hu

KÉRELEM Tés község Önkormányzatának..................................... rendelete alapján, lefolytatandó szakmai konzultációhoz
Beérkezés dátuma:	Iktatószám:
Átvevő neve:
Konzultáció időpontja:

Kérelmező tölti ki!
1. Kérelmező Adatai:		Tervező adatai: (amennyiben releváns)
Név:		Név:
Lakcím vagy székhely:		Tervezői jogosultság száma:
Levelezési cím (amennyiben az előzőtől eltér):		Levelezési cím:
Kapcsolattartó:		Kapcsolattartó:
telefon/e-mail:		telefon/e-mail:
2. Szakmai konzultáció tárgya: (A tervezett tevékenység rövid leírása)

3. Az érintett ingatlan adatai:
címe:			helyrajzi szám:
Alulírott kérelmező, a fent megjelölt hrsz.-ú ingatlanon, a 2. pont szerinti tárgyban kérelmezem a településképi szakmai
konzultáció biztosítását.
Kelt. Tés,........... év ..	.................... hónap........... nap*
		kérelmező aláírása

8109 TÉS, SZABADSÁG TÉR 1 Telefon: (+36 88)589-431 polgarmester@tes.hu

VÉLEMÉNYEZÉSI KÉRELEM Tés község Önkormányzatának................................................ rendelete alapján.
	településképi véleményezési eljárás folytatásához
Beérkezés dátuma:			Iktatószám:
Átvevő neve:

Kérelmező tölti ki!

1. Építető adatai:				Tervező adatai:
Név:				Név:
Lakcím vagy székhely:				Tervezői jogosultság száma:
Levelezési cím (amennyiben az előzőtől eltér):				Levelezési cím:
Kapcsolattartó:				Tervező szervezet:
Telefon/e-mai:				Telefon/e-mai:
2. Véleményezés tárgya:
A tervezett tevékenység rövid leírása:
A megvalósítás tervezett dátuma:
Korábbi településkép védelmi szakmai konzultáció időpontja:
3. Az érintett ingatlan adatai:
címe:					Helyrajzi szám:
övezet besorolása:		jelenlegi beépítettség:			helyi vagy műemléki
ingatlan mérete:		Tervezett beépítettség:			védelem alatt áll:
4. A településképi véleményezési dokumentáció tartalma:					2 példány szükséges
műszaki leírás:
helyszínrajz:
eltérő szintek alaprajzai:
minden eltérő megjelenésű homlokzat:
legalább kettő metszet:
tulajdonos hozzájáruló nyilatkozata (amennyiben releváns):
Alulírott 1. pont szerinti Építtető, a 3. pontban megjelölt ingatlanon, a 2. pont szerinti hatósági engedélyhez kötött tevékenységre vonatkozóan kérelmezem a településképi véleményezési eljárás folytatását.
Kelt: Tés,..................... év	............... hónap -	........ nap
					Építtető aláírása

Az 5/A. §-t a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

A 29. alcím címe a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

A 39. § (1) bekezdése a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴

A 39. § (2) bekezdése a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵

A 39. § (3) bekezdését a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶

A 39. § (4) bekezdése a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷

A 39. § (5) bekezdése a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸

A 39. § (6) bekezdése a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹

A 40. § (1) bekezdése a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰

A 30. alcím címét a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 12. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹¹

A 42. §-t a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 12. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

¹²

A 43. §-t a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 12. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

¹³

A 44. § (1) bekezdés a) pontja a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴

A 44. § (1) bekezdés b) pontja a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁵

A 44. § (2) bekezdése a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁶

A 44. § (3) bekezdése a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷

A 44. § (4) bekezdése a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸

A 45. § (4) bekezdését a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 12. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁹

A 45. § (5) bekezdése a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁰

A 45. § (6) bekezdését a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.

²¹

A 45. § (7) bekezdését a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.

²²

A 45. § (8) bekezdését a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.

²³

A 46. § (1) bekezdése a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.

²⁴

A 46. § (2) bekezdését a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 12. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁵

A 46. § (3) bekezdését a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 12. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁶

A 46. § (4) bekezdését a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 12. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁷

A 46. § (5) bekezdését a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 12. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁸

A 47. § (1) bekezdés b) pontja a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁹

A 47. § (1) bekezdés c) pontja a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁰

A 47. § (2) bekezdés e) pontja a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³¹

A 47. § (2) bekezdés g) pontja a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 8. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

³²

A 47. § (2) bekezdés h) pontja a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 8. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

³³

A 47. § (2) bekezdés i) pontja a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 8. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁴

A 47. § (2) bekezdés j) pontja a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 8. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁵

A 47. § (2) bekezdés l) pontja a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 8. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁶

A 47. § (2) bekezdés m) pontja a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 8. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁷

A 47. § (2) bekezdés n) pontja a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 8. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁸

A 47. § (2) bekezdés q) pontja a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 8. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁹

A 47. § (2) bekezdés r) pontja a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 8. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁰

A 47. § (2) bekezdés t) pontja a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 8. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴¹

A 48. § (1) bekezdése a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴²

A 48. § (2) bekezdése a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴³

A 48. § (3) bekezdését a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 9. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴⁴

A 49. §-t a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 12. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁵

Az 50. § (1) bekezdése a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁶

Az 50. § (2) bekezdése a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁷

Az 50. § (3) bekezdése a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁸

Az 50. § (4) bekezdése a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁹

Az 50. § (5) bekezdése a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁰

Az 50. § (6) bekezdését a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 12. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵¹

Az 51. § (2) bekezdése a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.

⁵²

Az 51. § (3) bekezdése a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.

⁵³

Az 51. § (4) bekezdése a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁴

Az 51. § (5) bekezdése a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁵

Az 51. § (6) bekezdése a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁶

Az 51. § (10) bekezdését a Tés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 12. § h) pontja hatályon kívül helyezte.