Berkenye Önkományzat Képviselő-testületének 9/2019.(XII.13.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2023. 05. 24- 2024. 10. 09Berkenye Önkományzat Képviselő-testületének 9/2019.(XII.13.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Bevezető Rész
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Hivatalos megnevezés
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Berkenye Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).
(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Berkenye Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)
(3) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Nógrádi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal)
2. § Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a képviselő-testület hivatala, és jegyző látják el.
Jelképek
3. § A település címeréről és zászlajáról, azok használati rendjéről külön önkormányzati rendelet szól.
4. § A képviselő-testület, a polgármester, a jegyző, valamint a Hivatal bélyegzőin a Magyarország címerét kell használni. A község címerét ábrázoló bélyegző használható a polgármester által írt leveleken, önkormányzati meghívókon, köszöntő, elismerő okiratokon, emléklapokon.
FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK
5. § (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott feladat- és hatáskörén túl fakultatív módon, saját elhatározása alapján is vállalhat önkormányzati feladatokat. A feladat felvállalása előtt tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit.
(2) Az önkormányzati feladatok kormányzati funkciók szerinti meghatározását a 1. számú függeléke tartalmazza.
6. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik - az Mötv. 42. §-ban meghatározottakon túl – a törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás alkalmával a személyi bér (illetmény) meghatározása.
(2) A képviselő-testület az átruházható feladat- és hatásköreit önkormányzati rendeletben a polgármesterre és bizottságaira átruházhatja. A bizottság feladat és hatáskörét a 1. számú melléklet tartalmazza.
(3) A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, településképi kötelezési eljárás, településképvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos hatósági eljárás lefolytatását.
7. § Az átruházásnál a kollektív döntést igénylő ügyekben az illetékes bizottság, operatív kérdésekben pedig a polgármester dönt. Az átruházott hatáskör végrehajtásának ellenőrzését a polgármester végzi.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET
8. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 4 fő. A tagok névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.
(2) A polgármester az Mötv. 66. §-a alapján tagja a képviselő-testületnek, a testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
Az alakuló ülés
9. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.
(2) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.
10. § (1) A Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati választásokról és annak eredményéről.
(2) A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt.
(3) A polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz, és aláírja az esküokmányt.
11. § Az alakuló ülés minimális napirendje – fent leírtakon kívül – a következő:
a) a polgármester illetményének meghatározása
b) a képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, minősített többséggel hozott határozatával alpolgármestert választ;
c) a bizottságok elnöke és tagjainak megválasztása;
12. § A képviselő-testület legkésőbb soron következő ülésén megválasztja a bizottság tagjait. A bizottság tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet.
A képviselő-testület működése
13. § (1) A képviselő-testület éves munkatervének megfelelően, szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. Kivételes és rendkívüli esetben sor kerülhet rendkívüli ülés tartására is.
(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
a) a képviselő-testület tagjaitól,
b) a képviselő-testület bizottságától,
c) a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől,
d) a jegyzőtől,
e) az önkormányzat intézményeinek vezetőitől.
14. § (1) A munkaterv tervezetét a jegyző a Hivatal közreműködésével előkészíti, és azt legkésőbb a megelőző év december 30-ig a polgármester a testület elé terjeszti.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét,
b) az előterjesztő, közreműködő megnevezését.
15. § A képviselő-testület üléseinek pontos időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívónak a település honlapján, és a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével tájékoztatni kell a lakosságot.
16. § A települési képviselők egynegyedének, vagy a képviselő-testület bizottságának indítványára a képviselő-testület ülését 7 napon belül össze kell hívni.
17. § (1) A képviselők és a meghívottak legalább öt nappal az ülés előtt választásuknak megfelelően - papír alapon, vagy az általuk megadott email címre - megkapják az ülés meghívóját és előterjesztéseit.
(2) Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton szóban (pl. telefonon) is összehívható.
(3) A meghívót a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester írja alá.
(4) A képviselő-testület elé kerülő napirendi pontok írásban és szóban is előterjeszthetők.
18. § (1) Az ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendet, valamint a napirendek előterjesztőit.
(2) A képviselő-testület ülésére – a képviselő-testület tagjai mellett – meg kell hívni:
a) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,
b) a napirendi pont tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét,
c) a bizottság beszámoltatása és bizottsági előterjesztés esetén a bizottság nem képviselő tagjait,
d) önkormányzati intézmények vezetőit, ha a napirend őket érinti,
e) akinek a jelenléte a napirend alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges.
19. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésre, vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.
(2) a képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot kezelő Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(3) A képviselő-testületi ülést vezető személy (ülésvezető):
a) megállapítja az ülés határozatképességét,
b) előterjeszti az ülés napirendi javaslatát,
c) napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről.
d) napirendenként vezeti a vitát és azt összefoglalja, szavazásra bocsátja az elhangzott javaslatokat,
e) napirendek megtárgyalását követően szót ad a képviselőknek a kérdések és interpellációk megtételére,
f) az ülést berekeszti.
20. § (1) A tárgyalás sorrendje általában:
21. § (1) A képviselő-testület napirendi pontjának előterjesztője lehet:
a) a képviselő-testület tagja
b) a képviselő-testület bizottsága
c) a jegyző
d) intézményvezető
e) a helyi nemzetiségi önkormányzat testülete
f) a képviselő-testület által felkért szervezet vezetője.
(2) Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése a bizottság ügykörébe tartozik, az előterjesztés csak a bizottság véleményével ellátva terjeszthető a képviselő-testület elé.
(3) Bármely képviselő vagy szervezet amennyiben előterjesztést kíván tenni az előterjesztés anyagát köteles legkésőbb az ülés előtt 8 nappal eljuttatni a polgármesterhez.
(4) Amennyiben a polgármester és a jegyző az előterjesztést elégségesnek találja, és az nem igényel további egyeztetést, az ülés napirendjére tűzhető.
(5) Amennyiben a polgármester és a jegyző szerint az előterjesztés hiánypótlást igényel, erre felszólítja a beadót. A hiánypótlás megtörténte és az ügy előkészítése után kerülhet csak a testület elé az előterjesztés.
(6) A képviselő vagy más személy, szervezet az ülésen csak rendkívüli esetben tehet napirendi javaslatot, előterjesztést. A javaslat csak akkor tárgyalható, ha a polgármester és jegyző azt előterjeszthetőnek tartja és a napirendre tűzéssel a képviselők egyetértenek.
22. § (1) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni. Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkező meghívottak kérdéseket intézhetnek, melyekre válaszolni kell. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.
(3) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.
(4) Amennyiben a szavazásra bocsátott kérdésben a szavazástól tartózkodók magas száma miatt érvényes döntés nem született, a szavazás megismételhető, vagy az adott téma tovább tárgyalható.
23. § A képviselő-testület tagja és a tanácskozási joggal meghívott személy a napirend tárgyalása kapcsán a polgármesternek, jegyzőnek, egyéb előterjesztőnek kérdéseket tehet fel.
24. § A képviselő-testület ülésein jelenlévő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs, kivéve, ha adott érdekközösség, lakókörzet megbízottja, vagy az érdekelt személy a képviselő-testületi ülés előtt legalább két nappal írásban kéri. A tanácskozási jog megadása ügyében, valamint a hozzászólás időtartamában a polgármester, illetve az ülés vezetője dönt. Fentiekre az ülés végén kerülhet sor.
25. § A polgármester a vita során minden felvilágosítást köteles megadni. Véleményét a vita során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki.
26. § A polgármester a vitát napirendenként összefoglalja és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.
27. § Az előterjesztés két részből áll:
28. § (1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, mely során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;
b) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;
c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;
d) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához hatóság segítségét veheti igénybe;
(2) A c) d) pontban felsorolt intézkedés a képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazható.
29. § A képviselő-testület határozatképtelensége esetén a képviselő-testület ülését nyolc napon belül újra össze kell hívni.
30. § A képviselő-testület ülésein a szavazás kézfelemeléssel történik.
31. § A határozatokat naptári évenként külön-külön folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. Az együttes ülésről hozott határozat tartalmazza az elfogadás hónapját, napját és az együttes képviselőtestületi határozat megnevezését. A határozat tartalmazza az elfogadás hónapját és napját, és a képviselő-testületi határozat megnevezést.
32. § A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
33. § (1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.
(2) Titkos szavazás – bármely képviselő indítványozására - tartható az Mötv. 46. § (1) bekezdésben meghatározott ügyekben. A titkos szavazásról a képviselő-testület dönt.
(3) A képviselő-testület az alpolgármesteri tisztség betöltéséről titkos szavazással dönt.
(4) A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatot kezelő Bizottság végzi.
(5) A titkos szavazás külön helységben borítékba helyezett szavazólapon történik. A szavazásról jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság tagjai írnak alá.
34. § (1) A polgármester, valamint a képviselők egynegyede indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Név szerinti szavazást kell tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdésében írt esetben is.
(2) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak névsorát, akik nevük felolvasásakor „egyetértek”, „ellenzem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.
35. § (1) A képviselőt megilleti az interpelláció és a kérdezés joga.
(2) Az interpelláció olyan képviselői felszólalás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy legyen az önkormányzat hatásköreinek ellátásával, illetőleg az önkormányzat irányítása alá tartozó szervezet hatáskörébe kell tartoznia. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik és a testület dönt.
(3) A kérdés az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a testület.
(4) A képviselők kérdéseiket, interpellációikat szóban vagy írásban a napirendek megtárgyalását követően tehetik meg.
(5) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén felvilágosítást kérhet, kérdést intézhet a képviselő-testület bizottságához (a bizottság elnökéhez), a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, és a jegyzőhöz.
(6) A felvilágosítás kérésre és a kérdésre általában a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Indokolt esetben legkésőbb tizenöt napon belül írásban kell választ adni. A választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni.
(7) A felvilágosítás kérést szóban és írásban lehet előterjeszteni. Ha a benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább öt nappal sor kerül, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell. A válasz elfogadásáról a felvilágosítást kérő nyilatkozata után a képviselő-testület dönt. Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről.
(8) A képviselő köteles legjobb tudása szerint feladatait ellátni, tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában. Köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára. Köteles felkérés alapján részt venni a testület ülésének előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban. Köteles írásban vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van. Köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
36. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő-testület tagja;
b) a képviselő-testület bizottsága;
c) a jegyző;
d) a helyi nemzetiségi önkormányzat testülete.
(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.
(3) A rendelet előkészítése során a testület állást foglalhat az előkészítés főbb elveiről, meghatározhatja az egyeztetések és vitafórumok rendjét. A tervezet elkészítésével bizottságot bízhat meg vagy külön bizottságot hoz létre.
37. § (1) A rendelet-tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.
(2) Az előkészítés során a rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetés céljából, az azt tárgyaló képviselő-testületi ülést megelőző 12. napon kell közzétenni Berkenye Község hivatalos honlapjának felületén. A rendelet-tervezet a képviselőtestületi ülést megelőző 7. nap 12.00 óráig véleményezhető.
b) a helyi adókról,
c) a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról,
d) a kiemelkedő közérdek miatt sürgős döntésről szóló tervezeteket, vagy az egyeztetésre bocsátással,
(10) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik, vagy név nélküli.
38. §1 A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint a Nemzeti Jogszabálytár hivatalos honlapján való közzététellel kell kihirdetni. A hirdetményt tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés napja a kifüggesztés napja.
39. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a polgármester és a jegyző írja alá és önkormányzati pecséttel látnak el.
(2) A jegyzőkönyv a jogszabályban meghatározottakon túl tartalmazza
40. § (1) A képviselő-testület zárt ülést az Mötv. 46. § (2)-(3) bekezdésében meghatározottak szerint tart, illetve tarthat. A zárt ülés tartását a polgármester, a képviselő, a jegyző indítványozhatja.
(2) Személyt érintő ügy esetén az érintett szóbeli nyilatkozata is elég.
(3) A zárt ülésen elhangzottakról a polgármester adhat tájékoztatást, mely során nem sértheti azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
41. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:
42. § A képviselő-testület eseti feladatai ellátására – meghatározott időre, vagy feladat ellátására - ideiglenes bizottságot alakíthat. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
43. § (1) Egy képviselő egyidejűleg több bizottságnak lehet tagja. A bizottság elnöke más bizottság tagja nem lehet.
(2) A bizottság tagjaira és a bizottság elnökére a polgármester vagy bármelyik képviselő is javaslatot tehet.
44. § A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.
45. § A bizottság megállapítja működésének részletes szabályait. A bizottság határozatképességére, a határozathozatal módjára, a döntéshozatalból kizárásra és a zárt ülés tartása tekintetében a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.
46. § (1) A bizottság ülésének összehívásáról és az ülés vezetéséről a bizottság elnöke – ak6dályoztatása esetén annak megbízott tagja - gondoskodik. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt legalább öt nappal meg kell küldeni a bizottsági tagok részére.
(2) A bizottságot 8 napon belül össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester, valamint a bizottsági tagok egyharmadának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(3) A bizottsági ülésekre – a napirendekről való tájékoztatással - meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt.
(4) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke - akadályoztatása esetén annak megbízott tagja - és a jegyző írja alá.
47. § A bizottság működéséhez szükséges szakmai, technikai, ügyviteli, adminisztrációs feltételek biztosítását, a döntések végrehajtását a Hivatal látja el.
48. § A bizottság évente egyszer munkájáról beszámol a képviselő-testületnek.
A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT
49. § A települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete saját hatáskörében határozza meg szervezeti és működési rendjét.
50. § (1) Amennyiben a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselőtestület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni.
(2) A képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Nektv.) 81. §-ban meghatározott tárgykörökben önkormányzati döntést csak a nemzetiségi önkormányzat egyetértésével hozhat.
(3) A nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, illetőleg a nemzetiséghez tartozók képzésére is kiterjedő képviselő-testületi döntéshez a Nektv. 81. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges.
(4) A nemzetiségi önkormányzat a (2)–(3) bekezdésben meghatározott jogát a Nektv. 83. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint gyakorolhatja.
(5) A Nektv. 80. §-ban foglalt kérdések tekintetében az önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat között létrejött együttműködési megállapodást a 4. számú függelék tartalmazza.
51. § (1) A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében meghatározott összegben a nemzetiségi önkormányzat működéséhez támogatást nyújthat.
(2) A nemzetiségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátáshoz szükséges, a települési önkormányzat tulajdonában lévő vagyon tekintetében a nemzetiségi önkormányzat részére az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint kell biztosítani, azonban ez nem akadályozhatja a települési önkormányzat feladat és feladat hatáskörének ellátását.
(3) A nemzetiségi önkormányzat saját hatáskörében határozza meg:
a) az önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatát,
b) költségvetését, zárszámadását, a képviselő-testület által rendelkezésre bocsátott források felhasználását.
52. § A képviselő-testület ülésein a nemzetiségi önkormányzat tagja anyanyelvét is használhatja, ha a felszólalás valamely nemzetiség nyelvén hangzott el, a felszólalás magyar nyelvű szövegét, vagy annak tartalmi kivonatát az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ
53. § Berkenye községben a polgármesteri tisztség betöltése társadalmi megbízatásban történik. Felette a munkáltatói jogkört a testület gyakorolja.
54. § (1) A polgármester a képviselő-testület elnöke, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.
(2) Főbb feladatai:
a) a település fejlődésének elősegítése,
b) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás,
c) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,
d) az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése,
e) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása,
f) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,
g) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása,
h) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése,
i) a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása,
j) maga, vagy az általa megbízott személy útján ellátja a képviselő-testület tulajdonosi képviseletét az önkormányzat vállalkozásaiban,
k) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,
l) a képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése,
m) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése,
n) a képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.
(3) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.
55. § A polgármester hetente egy alkalommal hétfői napon a hivatalban ügyfélfogadást tart 14 és 16 óra között.
56. § (1) A képviselőtestület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselőtestület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ, aki tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.
(3) Az alpolgármester fogadóórájának időpontja megegyezik a polgármester fogadóórájával, tehát hétfőn 14 és 16 óra között tart ügyfélfogadást.
57. § (1) A jegyző főbb feladatai:
a) vezeti a Hivatalt, elkészíti a hivatal szervezeti és működési szabályzatának, valamint ügyrendjének és mellékleteinek javaslatát, gondoskodik azok folyamatos karbantartásáról,
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a megállapított szabályok szerint, elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását, a köztisztviselői teljesítménykövetelményeket és teljesítményértékelést, valamint a köztisztviselők minősítését,
c) saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét,
d) tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, jogszabály-változásokról,
e) a képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyvi feladatok ellátásáról, azon tanácskozási joggal részt vesz,
f) tájékoztatja a képviselő-testületet a körjegyzőség munkájáról, az ügyintézésről,
g) gondoskodik az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és végrehajtásáról,
h) gondoskodik a Hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről,
i) utalványozza és ellenjegyzi a pénzügyi kötelezettségvállalásokat,
j) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.
(2) A hivatal részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.
(3)2 Berkenye településen a jegyző keddi napokon 8:00 és 12:00 óra, szerdai napokon 8:00 és 16:15 óra között, szükség szerint pénteki napokon végez munkát. Ügyfélfogadást keddi napokon 8:00 és 12:00 óra között és szerdai napokon 8:00 és 16:15 óra között tart.
A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
58. § (1) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 84. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkört Nógrád Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján a Nógrádi Közös Önkormányzati Hivatal látja el. A megállapodást a 5. számú függelék tartalmazza.
(2) A közös hivatal látja el Berkenyei Német Nemzetiségi Önkormányzatával kapcsolatos adminisztratív teendőket.
(3) A közös hivatal belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadási rendjét a közös hivatal szervezeti és működési szabályzata és ügyrendje határozza meg.
AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA
59. § (1) Az önkormányzat az Mötv., valamint az államháztartásról szóló törvény, és a végrehajtási rendelet rendelkezései szerint, költségvetési rendelet alapján gazdálkodik.
(2) A polgármester a gazdálkodás első félévi helyzetéről szeptember 15-ig tájékoztatja a testületet.
(3) A vonatkozó jogszabályok szerint összeállított zárszámadást a polgármester minden évet követő április 30-ig terjeszti a képviselő-testület elé.
(4) Az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályait külön helyi rendelet állapítja meg.
KÖZMEGHALLGATÁS
60. § (1) A képviselőtestület évente legalább egy alkalommal a költségvetés megtárgyalását megelőzően előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
(2) A képviselőtestület esetenkénti döntése alapján közmeghallgatás más alkalommal is tartható.
(3) A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester hirdetmény formájában értesíti a lakosságot.
(4) A közmeghallgatás célja, hogy az állampolgárok a közérdekű kérdéseket, javaslatokat közvetlenül a képviselőtestületnek tegyék meg.
(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(6) A közmeghallgatáson felmerült kérdésekre szóban vagy szükség szerint 15 napon belül írásban válaszolni kell.
LAKOSSÁGI FÓRUMOK
61. § (1)3 A polgármester évente legalább egy alkalommal falugyűlésen tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat munkájáról és kikéri a lakosság véleményét a község életében alapvető jelentőségű kérdésekről.
(2) A falugyűlés összehívását kezdeményezheti
AZ ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSEI
62. § A képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodáson alapuló együttműködések létrehozására törekszik. Együttműködési megállapodás kötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a polgármester írja alá.
ZÁRÓ RENDELKEZÉS
63. § (1) Ez a rendelet 2020. január 1-én lép hatályba.
(2) A hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti Berkenye Község Önkormányzat képviselő-testületének a szervezeti és működési szabályzatról szóló 9/2014.(XII.06.) rendelete.
1. melléklet a 9/2019. (XII. 13.) önkormányzati rendelethez a 9/2019. (XII. 13.) önkormányzati rendelethez
1. függelék 4
|
COFOG száma |
COFOG megnevezése |
|
|---|---|---|
|
1. |
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
|
2. |
013320 |
Köztemető-fenntartás és -működtetés |
|
3. |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
4. |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
|
5. |
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
|
6. |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
7. |
049010 |
Máshova nem sorolt gazdasági ügyek |
|
8. |
051040 |
Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása |
|
9. |
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatások |
|
10. |
063020 |
Víztermelés, -kezelés, -ellátás |
|
11. |
063080 |
Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése |
|
12. |
064010 |
Közvilágítás |
|
13. |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
|
14. |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
15. |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
|
16. |
072112 |
Háziorvosi ügyeleti ellátás |
|
17. |
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
|
18. |
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
|
19. |
082042 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
|
20. |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
|
21. |
082064 |
Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység |
|
22. |
082091 |
Közművelődés-közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
|
23. |
082092 |
Közművelődés — hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
|
24. |
082094 |
Közművelődés — kulturális alapú gazdasági fejlesztés |
|
25. |
091140 |
Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai |
|
26. |
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
|
27. |
104031 |
Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása |
|
28. |
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
|
29. |
107051 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
|
30. |
107052 |
Házi segítségnyújtás |
2. függelék
|
A helyi önkormányzati képviselők név, cím, telefon és elektronikus elérhetőségeinek jegyzéke |
|||
|
Név |
Tisztség |
E-mail cím |
Telefonszám |
|
German József |
polgármester |
polgarmester@berkenye.hu |
06-70-4500-350 |
|
Székely András Sándor |
alpolgármester |
szekely.andras@berkenye.hu |
|
|
Molnár Gábor |
képviselő |
|
|
|
Sághy Krisztián |
képviselő |
saghy.krisztian@berkenye.hu |
|
|
Somlói Zsolt |
képviselő |
somloi.zsolt@berkenye.hu |
|
3. függelék az 1. melléklethez a 9/2019. (XII. 13.) önkormányzati rendelethez
4. függelék az 1. melléklethez a 9/2019. (XII. 13.) önkormányzati rendelethez
EGYÜTTMŰKÖDÉSI
MEGÁLLAPODÁS
Helyi önkormányzat és
Nemzetiségi önkormányzat
között
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
I. Berkenyei Német Nemzetiségi Önkormányzat működése,
a személyi-tárgyi feltételek biztosítása
-1-
1. A) Az Önkormányzat havonta igény szerint, de legalább 32 óra időtartamban biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat ügyfélfogadásainak, üléseinek, fórumainak lebonyolításához szükséges helyiségeket a községháza (2641 Berkenye, Kossuth u. 20.) tanácskozótermében, valamint önálló munkavégzésre az emeleten található 1. számú iroda helyiséget. A helyiségekben internethasználat biztosított.
B) A Berkenye, Petőfi u. 6. szám alatt található művelődési házat és a Berkenye Petőfi u. 17. szám alatt található Falumúzeumot a hagyományápoló és egyéb kulturális rendezvények megtartása céljából használatba adja. Az 1. A) pont szerinti használatnál törekedni kell a hivatali munkaidőben történő használatra.
2. Az Önkormányzat a Berkenye és Nógrád települések által létrehozott közös önkormányzati hivatalon (továbbiakban: Hivatal) keresztül biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket.
3. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatban a nyilvántartási feladatokat (költségvetés készítése, könyvvezetés, beszámoló készítés, adóbevallások készítése, banki ügyintézés, törzskönyvi nyilvántartás) a fenti közös önkormányzati hivatal látja el.
4. Az Önkormányzat igény szerint biztosítja a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatát, melynek felelőse a jegyző.
5. A Hivatalhoz érkezett valamennyi – nemzetiségi önkormányzat működését érintő – dokumentum, vagy annak másolata haladéktalanul továbbításra kerül a nemzetiségi önkormányzat elnöke részére.
6. A jegyző, vagy megbízottja az önkormányzat megbízásából és képviseletében vesz részt a nemzetiségi önkormányzat ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
II. A költségvetési határozat elkészítésének és elfogadásának rendje, tartalma
1. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának elkészítése
-2-
2. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje
3. Információszolgáltatás a költségvetésről
4. A beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje
-3-
5. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje
6. A belső kontrollrendszer és a belső ellenőrzés
III. A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje, kötelezettségvállalás
1. Költségvetési határozat végrehajtása
2. Kötelezettségvállalás rendje
a) A Nemzetiségi Önkormányzat feladatainak ellátását szolgáló fizetési, vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni, vagy ilyen követelést előírni összeghatárra való tekintet nélkül az elnök jogosult.
b) Kötelezettségvállalás előtt – a kötelezettséget vállalónak – meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló (fel nem használt) előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet.
c) Kötelezettségvállalás 200.000 Ft alatt szóban, 200.000 Ft felett csak írásban, és a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése után történhet.
3. Utalványozás
a) Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési kiadásainak a bevételi beszedésének elrendelésére (továbbiakban utalványozás) az elnök jogosult összeghatárra való tekintet nélkül.
b) Az utalványozásra csak az érvényesítés után kerülhet sor. Az utalványozás írásbeli rendelkezés.
-4-
4. Ellenjegyzés
a) A kötelezettségvállalás, illetőleg a követelés előírásának, továbbá az utalványozásnak az ellenjegyzésére a jegyző, vagy az általa kijelölt személy által írásban kijelölt a Hivatal állományába tartozó – pénzügyi – számviteli szakképzettséggel rendelkező köztisztviselő jogosult.
b) A pénzügyi ellenjegyzésre jogosult feladata, hogy meggyőződjön arról, hogy a kötelezettségvállalás és utalványozás megfelel-e a jogszabályi előírásoknak és biztosított –e a fedezet.
c) Amennyiben a pénzügyi ellenjegyző véleménye szerint a kötelezettségvállalás és az utalványozás a b.) pontban foglaltakkal ellentétes, akkor köteles a szabálytalanságra felhívni a Nemzetiségi Önkormányzat elnökének figyelmét.
5. Érvényesítés
a) Az érvényesítés feladatát a jegyző által írásban kijelölt a Hivatal állományába tartozó – pénzügyi – számviteli szakképzettséggel rendelkező - köztisztviselő végzi.
b) Az érvényesítés során meg kell vizsgálni a kiadások teljesítésének és a bevételek beszedésének jogosságát, nevezetesen, hogy
6. Összeférhetetlenség szabályai
-5-
IV. A Berkenyei Német Nemzetiségi Önkormányzat pénzforgalmi számlája
V. Egyéb a Berkenyei Német Nemzetiségi Önkormányzat működésével
kapcsolatos szabályok
1. A felek megállapodnak abban, hogy az önkormányzat a nemzetiségi költségvetési határozatának törvényességéért, bevételi és kiadási előirányzatainak megállapításáért, illetve egymás kötelezettségvállalásaiért és tartozásaiért felelősséggel nem tartoznak.
2. A központi költségvetésből igényelhető feladatalapú támogatással kapcsolatos adminisztrációs teendőket – az elnök kezdeményezése alapján - a Hivatal látja el.
3. Felek megállapodnak abban, hogy egymás pályázatait kölcsönösen támogatják, azok megvalósításában szükség esetén részt vesznek.
4. Kulturális, szabadidős programokat közösen szervezhetnek, finanszírozását éves költségvetésükben tervezhetik.
5. Az Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat lehetőségeik keretén belül együttműködnek és elősegítik a nemzetiségi és etnikai jogok érvényesülését.
A felek megállapodnak abban, hogy 2019. december 31. napjával a köztük 2014. december 29-én létrejött, Berkenyei Önkormányzat Képviselő-testülete által a 66/2014.(XII.22.), valamint a Berkenyei Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete által 25/2014.(XII.02.) határozatokkal elfogadott együttműködési megállapodás érvényét veszti.
-6-
-7-
1. számú melléklet
Kötelezettségvállalási, ellenjegyzői, szakmai teljesítést igazoló, érvényesítő és utalványozási joggal felruházott személyek
1. Kötelezettségvállaló:
|
Megnevezés: |
Aláírás: |
Szignó: |
|---|---|---|
|
German Veronika Ágota elnök |
||
|
Kucsera Réka elnök-helyettes |
2. Kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyző és pénztárellenőr:
|
Megnevezés: |
Aláírás: |
Szignó: |
|---|---|---|
|
Árpásné Schlenk Judit jegyző |
3. Szakmai teljesítésigazolás:
|
Megnevezés: |
Aláírás: |
Szignó: |
|---|---|---|
|
German Veronika Ágota elnök |
||
|
Kucsera Réka elnök-helyettes |
4. Érvényesítő:
|
Megnevezés: |
Aláírás: |
Szignó: |
|---|---|---|
|
Rottek Zoltánné pénzügyi előadó |
5. Utalványozási jog:
|
Megnevezés: |
Aláírás: |
Szignó: |
|---|---|---|
|
German Veronika Ágota elnök |
||
|
Kucsera Réka elnök-helyettes |
6. Bankszámla feletti rendelkezési jog:
a)
|
Megnevezés: |
Aláírás: |
Szignó: |
|---|---|---|
|
German Veronika Ágota elnök |
||
|
Kucsera Réka elnök-helyettes |
-8-
|
Megnevezés: |
Aláírás: |
Szignó: |
|---|---|---|
|
German Veronika Ágota elnök |
||
|
German József polgármester |
|
Megnevezés: |
Aláírás: |
Szignó: |
|---|---|---|
|
German Veronika Ágota elnök |
||
|
Árpásné Schlenk Judit jegyző |
7. Pénztáros:
|
Megnevezés: |
Aláírás: |
Szignó: |
|---|---|---|
|
Rottek Zoltánné pénzügyi előadó |
-9-
5. függelék az 1. melléklethez a 9/2019. (XII. 13.) önkormányzati rendelethez
Megállapodás
a közös önkormányzati hivatal létrehozására és fenntartására
Módosított megállapodás
1. A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Nógrádi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban Közös Önkormányzati Hivatal).
2. A közös önkormányzati hivatal székhelye és telephelye:
3. A közös önkormányzati hivatal állandó jellegű kirendeltsége: Nógrádi Közös Önkormányzati Hivatal Berkenyei Kirendeltsége 2641 Berkenye Kossuth utca 20.
4. A közös önkormányzati hivatal feladatainak ellátásai a jegyző vezetésével a székhelyen és kirendeltségen történik.
5. A közös önkormányzati hivatal illetékességi területe Berkenye és Nógrád települések közigazgatási területére terjed ki.
Megállapodás létrehozásának, módosításának, megszüntetésének módja
1. A megállapodás létrehozásáról, módosításáról, az érintett képviselő-testületek minősített többséggel hozott határozattal döntenek. A döntés a képviselő-testületek át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
2. A megállapodás módosítását kezdeményezheti bármely önkormányzat, illetve polgármester
3. A közös önkormányzati hivatal megszüntetére, abból való kiválásra, illetve ahhoz történő csatlakozásra az Mötv. 85. §.(3) bekezdésében foglaltak vonatkoznak.
4. A megállapodás módosításához, megszüntetéséhez az érintett képviselő-testületek azonos tartalmú minősített többséggel hozott határozata szükséges.
5. A közös hivatal megszűnése esetén amennyiben közös vagyon keletkezett a feleknek egymással el kell számolniuk, megegyezés hiányában lakosságszám arányosan történik az elszámolás.
A közös önkormányzati hivatal szervezeti kérdései
1. A Hivatal irányítását a Mötv. 67. §. a) és b) pontja tekintetében a polgármesterek, a d) pont tekintetében a képviselő-testületek látják el.
1. A közös önkormányzati hivatalt a jegyző vezeti.
2. A jegyző felett a munkáltatói jogokat a polgármesterek a Mötv. 83. §-ának b) pontja szerint gyakorolják. Az egyéb munkáltatói jogokat Nógrád község polgármestere gyakorolja, azzal, hogy a teljesítményértékelés és jutalmazás tekintetében a társult önkormányzat polgármesterének hozzájárulása is szükséges.
3. A Közös Önkormányzati Hivatal közszolgálati tisztviselői tekintetében a munkáltatói jogkört a jegyző gyakorolja az érintett települések polgármestereinek egyetértésével.
4. A jegyző Berkenye településen hétfőn és szerdán, Nógrád településen kedden és csütörtökön végez munkát, pénteken szükség szerint, előre meghatározott időpontban ügyfelfogadást tart.
5. A jegyző a Közös Önkormányzati Hivatal működéséről évente beszámol a társult önkormányzatok képviselő-testületei előtt.
6. A Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítését, munkarendjét, ügyfélfogadásának rendjét a dolgozók munkarendjét, a kiadmányozás rendjét a szervezeti és működési szabályzat és ügyrend tartalmazza. Külön szabályzatok rögzítik az iratkezelés szabályait, és pénzügyi feladatokat.
7. A Közös Önkormányzati Hivatal Berkenye településen állandó kirendeltséget működtet, ahol folyamatosan teljes körű ügyintézés folyik.
1. A Közös Önkormányzati Hivatal létszáma az alábbi:
2. A feladatok hatékony ellátása érdekében a székhelyen és kirendeltségen dolgozók az ügyrendben részletezettek szerint bármely településekre vonatkozóan elláthatnak feladatokat.
3. Indokolt esetben a jegyző elrendelheti, hogy a Közös Önkormányzati Hivatalnál foglalkoztatott személyek szokásos munkavégzési helyüktől eltérő helyen (kirendeltségen vagy székhelyen) végezzenek munkát.
4. A hivatal a székhelyen, Nógrád Község Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatával a kirendeltségen Berkenyei Német Nemzetiségi Önkormányzattal kapcsolatos adminisztrációs feladatait is ellátja.
5. A székhelyen és kirendeltségen az önkormányzatok külön gondoskodnak a takarítói és hivatalsegédi feladatok ellátásáról.
A Közös Önkormányzati Hivatal költségvetéséhez való hozzájárulás és a Közös Önkormányzati Hivatal vagyoni viszonyai
1. A hivatal éves költségvetés alapján gazdálkodik. A Közös Önkormányzati Hivatal kapcsán járó állami támogatás a Közös Önkormányzati Hivatal bevétele, mely a székhely település számlájára kerül folyósításra.
2. A Hivatal költségvetéséről a költségvetési rendeletüket tárgyaló testületek ülésükön külön-külön -vagy együttesen is dönthetnek. Külön-külön – vagy együttesen is -dönthetnek továbbá a költségvetési zárszámadásról, a féléves beszámolóról, valamint a III. negyedéves költségvetési tájékoztatóról.
3. A Hivatal, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv éves költségvetése Nógrád Község Önkormányzat költségvetésének részét képezi. A költségek megosztása jelen megállapodás szerint történik.
4. A hivatal költségvetése fedezi a székhelyen és kirendeltségen dolgozó jegyző és tisztviselők személyi juttatásait, járulékait, munkába járással, kiküldetéssel, továbbképzéssel, cafetériával kapcsolatos költségeit. Fedezi továbbá az egyéb dologi kiadások közül a szoftverdíjakat, számitástechnikai, és rendszerüzemeltetési, informatikai, és ezzel kapcsolatos karbantartási költségeket, nyomtatványokat, papír-írószert, egyéb irodaszert és szakmai anyagot, postaköltséget.
5. A társult önkormányzatok – amennyiben az állami támogatás nem fedezi a hivatal költségvetésének kiadásait – éves hozzájárulást fizetnek.
6. Az éves hozzájárulás mértéke Berkenye 30%, Nógrád 70%.
7. Berkenye Község kérelmének megfelelően Nógrád Község önkormányzata kötelezettséget vállal arra, hogy a közös hivatalra kapott alaptámogatáson felül az erre a célra kapott kiegészítés összegét is a közös hivatali feladatok ellátására fordítja.
8. Amennyiben az állami támogatás - kiegészítéssel növelt összege - meghaladja a Közös Hivatal éves költségvetési kiadását, az így keletkezett plusz támogatás a hivatali működéssel kapcsolatban felmerült székhely és kirendeltség közüzemi díjainak fedezetére szolgál. Ennek mértékéről mindig az adott időszakban történő várható felhasználást figyelembe véve a költségvetés elfogadásakor kell megállapodni.
9. A felek megállapodnak abban, hogy minden évet követően, legkésőbb a zárszámadáskor elszámolnak az előző év bevételeiről és kiadásairól. Amennyiben az elszámolással kapcsolatban bármelyik fél részéről fizetési kötelezettség keletkezik, azt 30 napon belül rendezik egymással.
1. A székhelyen és kirendeltségen a Közös Önkormányzati Hivatal működésére használt ingatlanokat az önkormányzatok ingyenes használatra továbbra is biztosítják. Az ingatlanok karbantartási, felújítási feladatairól a jövőben is a tulajdonosok saját költségükön gondoskodnak.
2. Az önkormányzatok tulajdonában maradnak továbbra is a hivatali feladatok ellátásához használt ingó vagyontárgyak.
3. A székhelyen és kirendeltségen használt ingó vagyontárgyak szükséges javításáról, felújításáról, pótlásáról – ellenkező megállapodás hiányában – a jövőben is az illetékes önkormányzatok gondoskodnak.
A Közös Önkormányzati Hivatal munkájának nyilvánossága
1. A hivatal működtetése során biztosítani kell az önkormányzati és hivatali munka átláthatóságára, nyilvánosságára vonatkozó jogszabályi előírások betartását.
2. A közérdekű adatok nyilvánosságának biztosításával kapcsolatos feladatok ellátásáról a jegyző gondoskodik a rendelkezésre álló szakemberek segítségével.
3. A jegyző a határozatok és nyilvános ülések jegyzőkönyveinek elérhetővé tételéről, valamint rendeletek nyilvánosságáról kihirdetésükkel gondoskodik az egyes önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatainak előírásai szerint.
4. Az egyéb közérdekű információk közzétételében a felelősök az egyes polgármesterek. Fő szabály szerint a közzététel módja a hirdetőtáblán való közzététel vagy a település honlapja és egyéb mód.
Záró és átmeneti rendelkezések
1. Minden év januárjában a polgármesterek és a jegyző áttekintik a megállapodásban foglaltak megvalósulását, és amennyiben szükséges javaslatot tesznek a módosításra.
2. Jelen megállapodásból eredő vitás kérdésekben bármely polgármester jogosult egyeztető tárgyalást összehívni. Az egyeztető tárgyalásról emlékeztető készül, melynek elkészítéséről a tárgyalást összehívó polgármester köteles gondoskodni és azt 5 napon belül megküldeni.
3. Amennyiben az egyeztető tárgyalás eredményre vezetett és ennek alapján jelen megállapodás módosítása szükséges, úgy a székhely község polgármestere 30 napon belül köteles a megállapodás módosításáról előterjesztést készíteni, amelyet a társult önkormányzatok képviselő-testületei a következő ülésen megtárgyalnak.
4. A felek a vitás kérdés bírói útra terelését megelőzően legalább 1 alkalommal kötelesek egyeztetni az előző pontokban foglaltak szerint.
5. Az egyeztetés eredménytelensége esetére a felek jelen megállapodásból eredő jogvita elbírálására a Balassagyarmati Törvényszék kizárólagos illetékességét kötik ki.
6. Jelen megállapodás a képviselő-testületi elfogadást és a polgármesterek aláírását követően 2020. január 1-jén lép hatályba.
7. Jelen megállapodást annak elolvasása után, tartalmának megismerését és megértését követően, az önkormányzatok képviselő-testületeinek képviseletében eljáró polgármesterek a képviselt önkormányzatok akaratával mindenben megegyezően annak nevében saját kezűleg aláírják.
A 38. § a Berkenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 57. § (3) bekezdése a Berkenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 61. § (1) bekezdése a Berkenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 1. függelék a Berkenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.