Szirák község képviselő testületének 9/2019 (XII.19.) önkormányzati rendelete

Szirák Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2023. 11. 30

Szirák község képviselő testületének 9/2019 (XII.19.) önkormányzati rendelete Szirák Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2023.11.30.

Szirák Község Önkormányzat képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a szervezeti és működési szabályzatról a következő rendeletet alkotja.

1. § [ AZ ÖNKORMÁNYZAT ELNEVEZÉSE ÉS JELKÉPEI]

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szirák Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: Szirák, Petőfi út 31.

(3) A képviselő-testület hivatalának megnevezése és székhelye: Vanyarci Közös Önkormányzati Hivatal, 2688. Vanyarc Veres Pálné út 54.

2. § [Jelképek]

A Község címeréről és zászlajáról, azok használati rendjéről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

3. § (1a) Az Önkormányzat, a képviselő-testület, a polgármester, és a Hivatal bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni.

(1b) Az Önkormányzat bélyegzőinek lenyomatait az 1. számú melléklet tartalmazza.

4. § A képviselő-testület a község díszpolgárává avathatja azt a személyt, aki kiemelkedő tevékenységet végzett a község érdekében. A díszpolgárrá avatásra vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

5. § [A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI, AZ ÖNKORMÁNYZATI JOGOK]

Az önkormányzat jogi személy. Az Önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő testületet illetik meg. A képviselő testületet a polgármester képviseli.

6. § (1) Az önkormányzat köteles ellátni a törvényben meghatározott kötelező feladatait.

(2) A Mötv. 10. § (2) bekezdésében foglaltak betartásával az önkormányzat önként is vállalhat feladatellátást. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt önkormányzati feladatok ellátását.

(3) A közfeladat önkéntes vállalásához, illetve ellátásának megszüntetéséhez a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges.

(4) Az önkormányzat a helyi önkormányzati politikával, illetve annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozásélénkítő környezetet teremt.

7. § (1) A helyi önkormányzat véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban.

(1a) Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

8. § Önkormányzati döntést, a helyi népszavazás, helyi önkormányzat képviselő-testülete – annak felhatalmazására bizottsága, részönkormányzat testülete, társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.

FELADATOK és HATÁSKÖRÖK

9. §

Feladat- és hatáskör

(1) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illetik. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei (bizottságok, polgármester, alpolgármester, jegyző, közös önkormányzati hivatal) látják el. A Képviselő-testület által szerveire átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 2. melléklete tartalmazza. A Képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat.
(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
(3) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat.
(4) Az önkormányzat helyben biztosítandó közfeladatok ellátása körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok körét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény (továbbiakban Mötv.) 13§ (1) és (2) bekezdése tartalmazza.
(5) Az önkormányzati feladatok kormányzati funkciók, és szakfeladatok szerinti
meghatározását a 3. számú melléklet tartalmazza

10. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartoznak a Mötv. 42. §-ban meghatározottak, amelyekben kizárólag a képviselő-testület dönthet.

11. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott ellátandó feladatok

közül a gyermekjóléti szolgáltatások ellátásáról Vanyarc, Bér, Erdőtarcsa, Erdőkürt, Kálló Község Önkormányzatával együtt társulásban gondoskodik.
(2) A viziközmű szolgáltatás körébe tartozó feladatokat Kisbágyon Község Önkormányzatával, Egyházasdengeleg Község Önkormányzatával, Héhalom Község Önkormányzatával és Palotás Község Önkormányzatával kötött társulási megállapodás szerint, együttműködve gondoskodik.

12. §

III. F E J E Z E T

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

A Képviselő-testület tagjai

13. § (1) A Képviselő-testület tagjai a települési képviselők, valamint a megválasztott polgármester.

(2) A Képviselő-testület tagjainak száma 6 fő.

(3) A Képviselők névsorát jelen rendelet 1. számú függeléke tartalmazza. A változásokat a Közös Hivatal 2 munkanapon belül átvezeti.

(4) A képviselő Szirák település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. Részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

(5) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.

(6) A képviselő - tevékenysége során - hivatalos személyként jár el.

(7) A képviselő döntéseit saját meggyőződése alapján hozza. A képviselői minőségben hozott döntéséért kizárólag jogszabály által meghatározott esetekben vonható felelősségre. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(8) A képviselő, a képviselő-testület ülésén a napirendi pontok elfogadását megelőzően

javaslatot tehet a meghívóban előzetesen nem szerepeltetett napirend tárgyalására. A
napirendi pont tárgya lehet határozat meghozatalának kezdeményezése, valamint
rendeletalkotási kezdeményezés is.
A rendeletalkotási kezdeményezés feltétele, hogy a rendeletben szabályozni kívánt
tárgykörben a képviselő írásos előterjesztésben indokolja a rendeletalkotás szükségességét.
A javasolt napirend tárgyalásáról, illetve tárgyalásának időpontjáról a képviselő-testület
határozatban dönt.
(9) Valamennyi képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.
(10) A képviselő főbb jogai és kötelezettségeit az Mötv 32§ (2) bekezdése tartalmazza.
(11) A képviselő írásban, vagy szóban köteles előre a polgármesternek bejelenteni, hogy a képviselő-testület ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.
Igazolt távollétnek kell tekinteni, ha
a./ a távollétet előzetesen bejelentette, vagy
b./ az ülést követő 5 napon belül utólagosan igazolta.
(12) A testületi üléseken történő megjelenési kötelezettségét megszegő képviselőt, a képviselő testület, a megállapított tiszteletdíjának 1 havi megvonásával szankcionálja, amennyiben két egymást követő ülésről igazolatlanul távol marad.
Az 1 havi megvonás, újbóli kötelezettségszegés esetén, ismételhető.

A Képviselő-testület működése

14. § (1) A Képviselő-testület az általa elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint tartja rendes üléseit. Ettől eltérni a Képviselő-testület határozata szerint lehet.

(2) A Képviselő-testület az ülését Szirák Község Önkormányzat tanácskozó termében tartja. A Képviselő-testület ettől eltérhet.

(3) A képviselő testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

A Képviselő-testület ülésének nyilvánossága

15. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben zárt ülést tart illetőleg tarthat.

a.)Az Mötv.46. § (2) bekezdésének b. pontjában foglalt esetekben a zárt ülés elrendelésének kérését, az ügyben érintett, a testület ülésén szóban terjesztheti elő a napirend tárgyalásának megkezdését megelőzően.
b) Az Mötv.46. § (2) bekezdésének c. pontjában foglalt esetekben vagyonával történő rendelkezés során, bármely képviselő szóbeli indítványára, a testület egyszerű többséggel meghozott döntése alapján.
c.) Pályázat elbírálása esetén minden esetben zárt ülést kell elrendelni. A döntését a testület a zárt ülésen történő tárgyalást követően, nyílt ülésen hozza meg.

A Képviselő-testületi ülés összehívása

16. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkét tisztségviselő egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze, és vezeti.

(2) A Képviselő-testületi ülés meghívójának tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának és előadójának megjelölését.

(3) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a fő napirendi pontok tárgyának és előterjesztőjének, továbbá az egyéb napirendi pontok tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(4) A munkaterv szerinti ülésre szóló meghívót az ülés anyagával együtt a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt a testületi ülés napját megelőzően legalább 3 nappal megkapják. A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt – pedig az ülés előtt legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselő-testület ülésének személyesen vagy telefonon történő összehívására.

A Képviselő-testületi ülésre meghívottak köre

17. § A Képviselő-testület ülésére az alábbi személyeket, szervezeteket kell meghívni:

a) a képviselőket,

b) a tisztségviselőket (polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző),

c) a nemzetiségi önkormányzat tagjait,

d) szakértő

Rendkívüli testületi ülés

18. § (1) A Képviselő-testület éves munkatervében nem meghatározott testületi ülést tarthat(továbbiakban: rendkívüli ülés).

(2) A polgármesternek össze kell hívnia a Képviselő-testület ülését:

a) a települési képviselők legalább egynegyedének írásbeli indítványára, annak átvételétől számított 15. napon belüli időpontra;

b) a Képviselő-testület bizottságának határozatba foglalt indítványra, az indítvány átvételétől számított 15 napon belüli időpontra

(3) Rendkívüli ülést a polgármester saját döntése szerint is összehívhat.

(4) A rendkívüli ülés összehívására és levezetésére az e rendeletben foglalt eltérésekkel a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.

(5) A rendkívüli ülés napját és az ülés kezdetének időpontját a polgármester határozza meg.

(6) A rendkívüli Képviselő-testületi ülésen csak a meghívóban szereplő napirendek tárgyalhatók.

(7) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával az ülés előtt kézbesíteni kell a képviselők részére.

Az ülés vezetése

19. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, távollétében a 16. § (1) bekezdésében meghatározott helyettesítés rendje szerint alpolgármester, az alpolgármester akadályoztatása esetén a Korelnök vezeti.

(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester megállapítja a megjelentek számát, az ülés határozatképességét, majd

a) javaslatot tesz a napirendi pontokra, azok sorrendjére,

b) beszámol az elmúlt Képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről,

c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

d) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, illetve rendelettervezetet, berekeszti az ülést.

Napirendek meghatározása

20. § (1) A polgármester az adott ülés napirendi pontjainak tervezésénél figyelembe veszi a Munkatervben arra az ülésre meghatározott napirendeket, a korábbi üléseken tett napirendi javaslatokat, továbbá a Jegyző, és a Közös Hivatal javaslatait.

(2) A polgármester a javasolt napirend ismertetésével nyitja meg a tanácskozást. A napirendekről a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

(3) A Képviselő-testület a napirendek sorrendjének meghatározásáról történt döntést követően, azon egyszerű többséggel változtathat.

Sürgősségi indítvány

21. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, az alpolgármester, bármely bizottság, és a képviselők terjeszthetnek elő.

(2) A sürgősség tárgyában a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(3) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a Képviselő-testület első napirendként tárgyalja.

Vita vezetése

22. § (1) A polgármester minden napirendet külön-külön nyit meg. Az előterjesztő kiegészítése után a polgármester megnyitja a vitát.

(2) A vita során – a jelentkezések sorrendjének figyelembevételével – a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak, szólhatnak a tárgyhoz.

(3) Egy képviselő, egy adott napirendhez két alkalommal szólhat hozzá, hozzászólásonként maximum 5 perc időtartamban. A polgármester, további egyszeri maximum 3 perc hozzászólási lehetőséget biztosíthat. További hozzászólásra csak a Képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.

(4) A hozzászólás során a képviselői kérdésre a kérdezett választ köteles adni. A választ követően a képviselő folytathatja hozzászólását.

(5) A Képviselő-testület vita közben - egyszerű többséggel - a tanácskozási joggal nem rendelkezőknek is szót adhat, maximum 3 perces hozzászólásra.

A Képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása

23. § (1) A Képviselő-testületi ülésen jelenlévő személyek kötelesek a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani, – olyan jellegű tetszést, vagy nem tetszést, amely zavarhatja mások hozzászólását, nem nyilváníthatnak ki – kötelesek a részükre kijelölt székeken helyet foglalni.

(2) A polgármester köteles gondoskodni a Képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról. A rend fenntartása érdekében:

a) Képviselő általi rendzavarás esetén:

aa) figyelmezteti, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki a tárgytól eltér, már elhangzottakat indokolatlanul ismétel.

ab) rendre utasítja, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki a Képviselő-testület tekintélyéhez méltatlan kifejezést vagy, másokat sértő fogalmazást használ,

b) Egyéb rendzavarás esetén:

ba) A képviselő-testületi ülésén jelenlévő meghívottakat vagy más megjelenteket a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén rendreutasíthatja. Amennyiben a rendzavarás folytatódik, vagy újra megismétlődik, a rendbontókat az ülésterem elhagyására kötelezheti.

(3) A polgármester tanácskozás folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás esetén az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(4) A polgármester, a (2)-(3) bekezdésekben foglalt, a rend fenntartása érdekében tett, indokolt intézkedéseiről a Képviselő-testület nem nyit vitát, azokkal kapcsolatban felszólalásnak helye nincs.

Tanácskozási jog

24. § (1) A Képviselő-testületi ülésen tanácskozási joga van – mely jelenti szavazati jog nélkül a vitában való részvétel jogát (hozzászólás)

a) jegyzőnek, az aljegyzőnek,

b) a közös hivatal köztisztviselőinek a szakterületüket érintő napirendi pontoknál,

c) nemzetiségi önkormányzatok tagjainak,

d) adott napirendi pontnál a napirend előadójának, az ahhoz meghívott személynek,

e) annak, akinek a testület egyszerű többséggel tanácskozási jogot adott,

f) Képviselő-testület által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőinek tevékenységi körükben, a Képviselő-testület, valamint a bizottsági üléseken,

g) könyvvizsgálónak.

Személyes megszólíttatás

25. § (1) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van a napirendi pont lezárása után legfeljebb 1 perc időtartamban észrevételt tenni.

(2) Viszontválasznak helye nincs.

Ügyrendi javaslat

26. § (1) Az ügyrendi javaslat: a Képviselő-testületi ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, eljárási kérdésekre vonatkozó javaslat.

(2) A képviselők az ülés során bármikor tehetnek ügyrendi javaslatot, és részükre soron kívül szót kell adni.

(3) Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

Előterjesztések

27. § (1) Az előterjesztés lehet:

a) javaslat (rendelet-tervezet, vagy határozati javaslat),

b) beszámoló,

c) jogszabályban kötelezően meghatározott formátum.

Előterjesztők

28. § (1) Előterjesztés megtételére jogosult

a) települési képviselő,

b) tisztségviselő,

c) Képviselő-testület bizottsága,

e) nemzetiségi önkormányzatok elnökei,

h) intézményvezetők,

i) jegyző, aljegyző, illetve az általuk megbízott köztisztviselők,

k) esetenként, akit a Képviselő-testület felkér

l) önkormányzati feladatot megállapodás alapján ellátó szervezetek képviselője

Vita lezárása

29. § (1) Ha a napirendhez több hozzászóló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(2) Bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását, melyről a Képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű többséggel határoz.

A Képviselő-testületi döntés meghozatalának módjai

(1) A képviselő-testület döntéseit minősített többséggel, vagy egyszerű többségi döntéssel hozza. Minősített többség szükséges az Mötv 42. § (1),(2).(5).(6).(7) pontjaiban foglaltakhoz.

Nyílt szavazás

30. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) A szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik.

(4) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

Névszerinti szavazás

31 §

(1) Bármely képviselő javasolhat névszerinti szavazást, erről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet névszerinti szavazást elrendelni.
(2) Név szerinti szavazást tartani ügyrendi kérdésben nem lehet.
(3) Név szerinti szavazásnál a jegyző ABC - sorrendben felolvassa a képviselők név-sorát, a képviselők, "igen"-nel, vagy "nem"-mel szavazhatnak.
(4) A jegyző a szavazatokat a névsorban feltünteti, összeszámolja az eredményt, és azt átadja a polgármesternek, aki kihirdeti az eredményt.
(5) Pályázati döntésekkel kapcsolatban minden esetben névszerinti szavazást kell tartani.

Titkos szavazás

32. § (1) A Képviselő-testület jogszabályban kötelezően előírt esetben titkos szavazást tart.

(2) Bármely képviselő javaslatára minősített szótöbbséggel hozott határozata szerint a Képviselő-testület titkos szavazást tarthat azokban az ügyekben is, amelyekben zárt ülést tarthat, vagy köteles tartani.

(3) A titkos szavazás lebonyolításában a Vagyonnyilatkozat vizsgáló és ügyrendi bizottság elnöke és két tagja vesz részt (továbbiakban: szavazatszámláló bizottság).

(4) A titkos szavazás szavazólapon történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(5) A szavazatszámláló bizottság a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke beszámol a Képviselő-testület részére.

(7) A titkos szavazással hozott határozatot már a nyilvános ülésen kell ismertetni.

Határozathozatal

33. § (1) A Képviselő-testület a vita lezárása után szavaz a határozati javaslatról.

(2) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.

(3) A határozatképtelen testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(4) Képviselő-testület a határozatait általában egyszerű szótöbbséggel (a jelenlévő települési képviselők több mint felének egybehangzó szavazata) hozza.

(5) A polgármester elsőként a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat, végül a módosításokkal teljes határozati javaslatot teszi fel szavazásra.

(6) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

(7) A döntést követően ugyanabban a kérdésben bármely képviselő új szavazást kezdeményezhet. Erről a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A szavazás egy alkalommal ismételhető meg.

Határozathozatal személyi kérdésben

34. § (1) A Képviselő-testület valamennyi személyi kérdés esetében (választás, kinevezés, vezetői megbízás) minősített többséggel dönt.

(2) Több jelölt esetén – ha közülük többen is megkapták a minősített többséget – a legtöbb szavazattal támogatott jelölt személyét fogadja el.

Minősített többség

35. § Minősített többség (a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata) szükséges a Mötv. 50. §-ában kötelezően előírtakon kívül:

a) azon ügyekben való döntéshez, amit törvény a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal

b) az éves költségvetés 5%-át meghaladó hitelfelvételhez.

c) tisztségviselő fegyelmi és anyagi felelősségének megállapításához;

d) sürgősségi indítvány elfogadásához;

e) az Önkormányzati vagyon tulajdonjogának, használati jogának ingyenes vagy kedvezményes átengedéséhez, illetve vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséhez, vagyontárgy felajánlásának elfogadásához.

f) képviselő kizárásához

Személyes érintettség

36. § (1) A polgármester, illetőleg a képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

(2) A Képviselő-testületi döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(3) A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület egyszerű többségi szavazással dönt.

(4) Amennyiben a képviselő, illetve a polgármester személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, úgy a döntésből mérlegelés nélkül ki kell zárni.

(5) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

Munkaterv

37. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amelyet a testület évenként hagy jóvá.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző/aljegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a testület elé, minden év január 31-ig.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot tehet:

a.) valamennyi képviselő-testületi tag,
c.) a jegyző/aljegyző,
d.) intézményvezetők
e.) helyi nemzetiségi önkormányzatok képviselői
(4) A munkatervi javaslatokat a munkaterv megtárgyalását megelőzően 20 nappal korábban a polgármesterhez kell benyújtani.
(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a.) az ülésnapok időpontját,
b.) a napirendi pontok tárgyát, címét, előterjesztőjét és az előkészítésért felelős nevét,
c.) a közmeghallgatás időpontját.
(6) A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(7) A képviselő-testület munkatervében elrendelheti egyes napirendek két fordulóban történő tárgyalását. Az első fordulóban meg kell határozni az elérni kívánt célokat és az előkészítés főbb mozzanatait. A második fordulóban vitatja meg a testület az előterjesztést és hozza meg döntését.

A határozat alakszerűsége

38. § (1) A határozat megjelölése magában foglalja a határozatot hozó szerv megnevezését, a határozat számát (arab számmal), meghozatalának idejét (évét, valamint zárójelben a hónapját és napját).

A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.
( 2 A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(3) A képviselő-testület az alábbi kérdésekben a szavazati arányok rögzítésével, alakszerű határozat nélkül dönt:
a.) napirend elfogadása,
b.) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról, amennyiben újabb határidő vagy feladat nem kerül megállapításra,
c.) a polgármester és az alpolgármester előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, eseményeiről szóló beszámoló elfogadása,
d.) a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseinek jóváhagyása,
e.) interpellációra adott válasz elfogadásáról, tudomásul vételéről,
f.) tájékoztatók elfogadásáról, tudomásul vételéről.

Interpelláció

39. § (1) A képviselő a testületi ülésen - a fő napirendi pontok lezárása után – a testület tagja

a.) polgármestertől
b.) alpolgármestertől,
c.) jegyzőtől
önkormányzati ügyekben maximum 3 perc időtartamban felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 10 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
(2) Interpellálni szóban és írásban lehet. Az interpelláció szándékát az ülés kezdetét 5 nappal megelőzően a polgármesternél kell írásban bejelenteni. Az írásos interpellációt, vagy a szóban előterjeszteni kívánt interpelláció rövid, lényegét tartalmazó írásos vázlatát a szándék bejelentésével egyidejűleg kell a polgármesterhez eljuttatni..
(3) Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:
a.) az interpelláló nevét
b.) az interpelláció tárgyát és címzettjét
c.) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.
(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő legfeljebb 3 percben fejtheti ki véleményét. Amennyiben a képviselő nem fogadja el a választ, úgy a testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. Ha a választ a testület sem fogadja el, akkor az interpelláció kivizsgálásával megbízza a polgármestert (alpolgármestert). Az interpelláló képviselőt be kell vonni a vizsgálatba. A vizsgálatot 5 napon belül le kell folytatni. Az interpellációval kapcsolatos döntésre a vizsgálat befejezését követő soros testületi ülésen kerül sor.
(5) A lefolytatott vizsgálat eredményéről készült előterjesztést és a határozati javaslatot a jegyző terjeszti elő a testületi ülésre, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

A jegyzőkönyv

40. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell Mötv 52. § (1) bekezdésében meghatározottakat. Erről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző/aljegyző, valamint egy fő képviselő – mint hitelesítő - írja alá.

(3) A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Nógrád Megyei Kormányhivatala részére.

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. Erre a közös önkormányzati Hivatalban, valamint Szirák Község honlapján van lehetőség.

Hangfelvétel

41. § (1) A képviselő-testület üléseiről kizárólag a jegyző jogosult hangfelvételt készíteni abból a célból, hogy segítségére legyen a jegyzőkönyv összeállításánál. A jegyzőkönyv elkészültével a hangfelvétel megsemmisítésre kerül.

IV. F E J E Z E T

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

42. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) Képviselő-testület tagjai,

b) a Képviselő-testület bizottságai, a tanácsnok,

c) nemzetiségi önkormányzat,

d) a jegyző, aljegyző,

(2) A javaslatot a jegyzőhöz kell írásban benyújtani.

(3) Az elfogadott önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(4) A rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(5) A képviselő-testületnek a rendeletei előkészítésében való társadalmi részvétel szabályait e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(6) A rendelettervezetről való szavazás során először a módosító indítványokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt a testület.

(7) A rendelet végén minden esetben meg kell határozni hatálybalépésének napját.

(8) A rendeleteket az önkormányzat honlapján valamint a– 5. számú mellékletben rögzített helyszíneken található – hivatalos hirdetőtábláin a rendeletalkotásról szóló hirdetmény kifüggesztésével ki kell hirdetni.

V. F E J E Z E T

A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI

43. § (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

a.) a helyi népszavazás és népi kezdeményezés,
b.) közmeghallgatás,
c.) fórum,
d.) képviselői fogadóóra.
(2) A képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését, a településnek hírnevet szerző, vagy azt öregbítő magánszemélyek tevékenységét és velük együttműködik.

HELYI NÉPSZAVAZÁS

44. § (1) A helyi népszavazásban az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választásra jogosult.

(2) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a választópolgárok legalább 25 %-a.

(3) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezte.

(4) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester hívja meg az aláírást gyűjtők képviselőjét.

(5) A helyi népszavazás lebonyolításának a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvények rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni

A KÖZMEGHALLGATÁS

45. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és az érdekelt szervezetek közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás helyét és idejét a munkatervben meg kell határozni.

(2) A közmeghallgatás tényét az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(4) A közmeghallgatáson is – mint a képviselő-testületi ülésen – a testületnek határozatképesnek kell lennie.

A FÓRUM

46. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - fórumot hívhat össze.

(2) A fórumot a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti.

(3) A fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.

(4) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.

(5) A fórumról feljegyzést kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

A KÉPVISELŐI FOGADÓÓRA

47. § (1) A képviselő-testület tagjai a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás érdekében képviselői fogadóórát tarthatnak.

(2) A képviselői fogadóórákon az elhangzott közérdekű bejelentésekről, javaslatokról a képviselő feljegyzést készít. A feljegyzés alapján a szükséges intézkedések megtételéről a jegyző gondoskodik.

VI. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

48. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó bizottságokat választ és ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hozhat létre.

(2) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre (tagjai névsorát e rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

a) Vagyonnyilatkozat vizsgáló és ügyrendi bizottság, 3 fővel, amelynek, tagjainak több mint fele, önkormányzati képviselő.

b) Szociális bizottság, 3 fővel, amelynek, tagjainak több mint fele, önkormányzati képviselő.

c) Kulturális és sport bizottság, 3 fővel, amelynek, tagjainak több mint a fele, önkormányzati képviselő.

(3) A képviselő egyidejűleg csak egy bizottságnak lehet az elnöke. E rendelkezés nem zárja ki, hogy a képviselő ad hoc bizottságnak elnöke lehessen.

(4) A bizottsági üléseken bármely képviselő részt vehet tanácskozási joggal, szavazati joggal azonban csak a bizottság megválasztott tagjai bírnak.

(5) A bizottság belső működési szabályait – az Mötv. és e rendelet keretei között – maga állapítja meg.

(6) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(7) Az ideiglenes- bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(8) A bizottságok feladat és hatáskörét, működésük alapvető szabályait, e rendelet 7. számú melléklete tartalmazza

49. § (9) Az állandó bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell megválasztani. A polgármester és a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(10) A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(11) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre formailag és tartalmilag is a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

VII. F E J E Z E T

A POLGÁRMESTER ÉS AZ ALPOLGÁRMESTER

A POLGÁRMESTER

50. § (1) Szirák Község Önkormányzatának vezetője a polgármester, aki megbízatását főállásban látja el. Tevékenysége során elsősorban a polgármesteri programjában foglaltak végrehajtása a fő célkitűzés.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő. A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(3) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul Szirák település fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.

(4) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével látja el. A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében, a társult önkormányzatok polgármestereivel közösen, irányítja a hivatalt.

(5) A polgármester szabadsága tekintetében a döntési jogosultság a képviselő-testületet át nem

ruházható hatáskörében illeti meg. A szabadság kiadásáról a képviselő testületnek határozatban kell rendelkeznie.
(6) A polgármestert évi 25 nap alapszabadság, és 14 nap pótszabadság illeti meg.
(7) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra megfelelően alkalmazni kell a közszolgálati
tisztviselőkről 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 103-104 §-ainak, a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseit.
(8) A polgármester minden év február 15. napjáig a testület elé terjeszti éves szabadságolási tervét. A jóváhagyott szabadságolási tervtől a testület előzetes, illetve rendkívüli esetben utólagos jóváhagyásával, a polgármester eltérhet.

51. § (1) A polgármester feladatait az Mötv. 67. § (1) bekezdése tartalmazza.

(2) Amennyiben a képviselő-testület két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést úgy az Mötv 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével, döntést hozhat.

(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

(4) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(5) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzat képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

AZ ALPOLGÁRMESTER

52. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 2 fő alpolgármestert választhat. A képviselő-testület az alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester megbízatása megszűnik az új polgármester megválasztásával, valamint ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a tisztséget, a képviselő-testület által a törvény keretei között meghatározott tiszteletdíjban részesül.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával végzi feladatát.

(3) A polgármesterre vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak az alpolgármesterre is.

(4) Az alpolgármester heti egy alkalommal ügyfélfogadást, fogadónapot tart.

VIII. F E J E Z E T

A POLGÁRMESTERI HIVATAL ÉS A JEGYZŐ

53. § (1) . Szirák Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Vanyarc Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Bér Község Önkormányzata Képviselő-testülete Vanyarci Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel közös hivatalt hozott létre, az önkormányzatok működésével, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatok ellátására az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény , az államháztartásról szóló törvény végrehajtását meghatározó 368∕2011. (XII.31.) számú Korm. rendelet, valamin az Mötv.85. § (1) bekezdése alapján

(2) . A képviselő-testületek meghatározzák a közös hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát.

(3) . A polgármesterek a képviselő-testületek együttes üléseinek döntései, valamint a megkötött megállapodásuk szerint irányítják a közös hivatalt.

(4) . A közös hivatalt a jegyző vezeti.

(5) . A települési képviselők a közös hivataltól a jegyző/aljegyző útján igényelhetik a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.

(6) . A közös hivatal önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati költségvetési szerv. Költségvetési előirányzatait a létrehozó önkormányzatok együttes ülésen határozzák meg, amely előirányzat beépül a székhely (Vanyarc) település költségvetési rendeletébe.

(7) .A jegyző külön döntése alapján az érdemi ügyintézők kiadmányozási jogot kaphatnak.

(8) A közös hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát az SZMSZ. 8. számú melléklete tartalmazza.

(9) .A közös hivatal látja el a nemzetiségi és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos feladatokat, így költségvetési gazdálkodásának könyvelését, házipénztár kezelését, jegyzőkönyveinek elkészítését, ügyviteli feladatainak ellátását.

A JEGYZŐ

54. § (1) A polgármesterek – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző vezeti a közös hivatalt, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(3) A jegyző feladatait az Mötv. 81. § (3) bekezdése felsorolja.

(4) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(5) A jegyzőt szabadságának, illetve más okból történő távollétének ideje alatt az aljegyző, a jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása esetén, a Közös Hivatal anyakönyvvezetői feladatokat ellátó ügyintézője helyettesíti.

IX. F E J E Z E T

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

55. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet (vagyonrendelet) állapítja meg.

(2) A vagyonrendeletben meg kell határozni a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.

(3) Törzsvagyonnak az, az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(4) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

56. § (1) A képviselő-testület a költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

a.) az első fordulóban (koncepció) a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak körültekintő, alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján összeállított gazdasági koncepciót kell a testület elé terjeszteni. A koncepcióban számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségét, meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, a szükségletek kielégítésének sorrendjét. Be kell mutatni a felmerült igényeket és ezek kielégítésének alternatíváit, változatait, továbbá fel kell mérni a várható döntések hatásait.
b.) A második fordulóban a költségvetési törvény által előirt részletezésben a rendelettervezetet tárgyalja a testület. A tervezet több változatot is tartalmazhat. A tervezet elsősorban a törvényben előirt kötelező önkormányzati feladatok megvalósítását, és a további, még vállalható önkormányzati feladatokat rögzíti. A költségvetés a bevételi forrásokat, a kiadásokat célok szerint tartalmazza. Tartalékot is kell képezni az esetleges forráskiesés, többletfeladat, áremelkedés fedezetére. A rendeletben szabályozni kell az évközi előirányzat-módosítási hatáskör gyakorlását is.
(3) A költségvetési rendelettervezetet a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a testület elé. Az előterjesztést valamennyi bizottság előzetesen megtárgyalja és véleményezi.

57. § (1) A költségvetési évet követően a képviselő-testület zárszámadását rendeletben állapítja meg. A rendelettervezetet a költségvetési törvényben előírtaknak megfelelően kell elkészíteni.

(2) A zárszámadás előkészítésére és előterjesztésére a költségvetési rendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

58. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot készít. A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(2) A gazdasági program tartalmazza különösen:

a.) a fejlesztési elképzeléseket,
b.) a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését,
c.) a településfejlesztési politika célkitűzéseit,
d.) az adópolitika célkitűzéseit,
e.) az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat,
f.) befektetés-támogatási politika célkitűzéseit,
g.) településüzemeltetési politika célkitűzéseit.
(3) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el, amennyiben az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.
X. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE

59. § (1) A helyi önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi

(2) A közös hivatal és az intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el megfelelő képesítéssel rendelkező belső ellenőr útján.

(3) Belső ellenőrzési feladatok ellátására a közös hivatal köt megállapodást a közös hivatalt fenntartó önkormányzatok, és azok által fenntartott valamennyi intézményre vonatkozóan.

XI. Fejezet

TÁRSULÁSOK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, ÉRDEKKÉPVISELET

60. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel, gazdasági-, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel alakíthat ki társulásokat.

(2) Az önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg.

(3) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli.

61. § (1) A képviselő-testület feladatköreiben más képviselő-testületekkel, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakít ki, feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik.

(2) Az együttműködés keretében a felek tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében.

(3) Együttműködési megállapodás megkötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a képviselő-testület nevében a polgármester írja alá.

62. § Az önkormányzat az önkormányzati jogok és érdekek kollektív képviseletének, védelmének és érvényesülésének előmozdítása, valamint az önkormányzati működés fejlesztése céljából érdekképviseleti szervezeteket hozhat létre.

63. §

VAGYONNYILATKOZAT TÉTELI KÖTELEZETTSÉG

(1) A képviselő-testület a kinevezési jogkörébe tartozó közszolgálatban álló alkalmazottak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét a 9. számú mellékletben határozza meg.
(2) A vagyonnyilatkozatok őrzéséért a polgármester felelős.
XII. Fejezet

A FELTERJESZTÉSI JOG

64. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetve a helyi önkormányzat feladat és hatáskörét érintő bármely kérdésben - közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján - az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és

a.) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet,
b.) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti,
c.) az általa irányított szerv működésével, illetve az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.
(2) A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően kikérheti a témakör szerint érintett bizottság véleményét.

XIII. F E J E Z E T

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

65. § (1) Jelen rendelet 2019. december 20. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Szirák Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 2/2015 (III.09.) számú rendelete

1. függelék

Szirák Község Önkormányzat Képviselő-testületének tagjainak névsora

1a. Kómár Jánosné

1b. Cselovszki László

1c. Dudás Edit

1d. Hlavacska Péter

1e. Novák Lajos

1f.1 Pogány Jenőné

1g.2 Lakatos Andrea

1. melléklet

Szirák Község Önkormányzat bélyegzőinek lenyomatai

2. melléklet

Szirák Község Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti- és Működési Szabályzatához
1.Az önkormányzat képviselő testülete a következő hatáskörök gyakorlását átruházza a Polgármester hatáskörébe:

a) - Települési temetési támogatás

- Felsőfokú oktatási intézménybe járó diákok támogatása
- Szociális étkeztetés
- 80 év felettiek támogatása
- étkeztetési támogatás
- köztemetés

2. Az önkormányzat képviselő testülete a következő hatáskörök gyakorlását átruházza a Jegyző hatáskörébe: Települési lakásfenntartási támogatási kérelem elbírálása.

3. Az önkormányzat Képviselő-testülete a következő hatáskörök gyakorlását átruházza a Szociális Bizottság hatáskörébe: Rendkívüli települési támogatás

3. melléklet

A Szirák Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:

1a. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

1b. 013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés

1c. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

1d. 013390 Egyéb kiegészítő szolgáltatások

1e.3

1f. 041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

1g. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

1h. 041236 Országos közfoglalkoztatási program

1i. 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram

1j. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

1k. 047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

1l. 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

1m. 063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás

1n. 064010 Közvilágítás

1o. 066010 Zöldterület-kezelés

1p. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

1q. 072111 Háziorvosi alapellátás

1r. 072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás

1s. 072311 Fogorvosi alapellátás

1t. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

1u. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

1v. 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

1w. 082044 Könyvtári szolgáltatások

1x. 082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

1y. 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

1z. 096010 Óvodai intézményi étkeztetés

11. 104042 Gyermekjóléti szolgáltatások

12. 107051 Szociális étkeztetés

13. 107052 Házi segítségnyújtás

14. 107054 Családsegítés

4. melléklet

Az önkormányzati rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel szabályai
1./ Szirák Község Önkormányzat képviselő-testülete az év utolsó munkaterv szerinti ülésén, a következő naptári évre jogalkotási programot fogad el.
2/ A jogalkotási program a testületi ülés munkaterv szerinti ülései szerint tartalmazza az új tárgykörben megalkotandó és a hatályos önkormányzati rendeleteket módosító rendelettervezetek címét.
3./ A jogalkotási programot Szirák Község honlapján közzé kell tenni.
4./ A jogalkotási programban szereplő rendelet-tervezetek kapcsán a
- Társadalmi szervezetek
- Alapítványok, Közalapítványok
- Magánszemélyek
- Gazdálkodó szervezetek
Továbbiakban együttesen (egyeztetésben résztvevők) előzetes javaslatot fogalmazhatnak meg, melyet írásban kell eljuttatniuk a polgármesteri hivatal jegyzője részére ,a munkaterv szerinti ülést megelőző negyedik hét első napjáig.
5./ Az előzetes javaslatnak tartalmaznia kell az
- egyeztetésben résztvevő nevét, vagy képviselőjének nevét - egyeztetésben résztvevő elérhetőségét, telefonszámát - a rendelettervezet címét
- javaslatot, észrevételt
- a javaslat indoklását
- a benyújtó, vagy annak képviselőjének aláírását.
6./ Az előzetes javaslatot a rendelet-tervezetről szóló előterjesztés tárgyalásakor ismertetni kell. A javaslat elfogadásáról, vagy elvetéséről a képviselő-testült dönt, de minden esetben indokolnia kell.
7./ Az indoklásról szóló tájékoztatást a jegyző írásban küldi meg a javaslattevő elérhetőségére.

5. melléklet

A hivatalos hirdetőtáblák helyszínei
è Szirák Község Önkormányzat épületének előterében található hirdetőtábla
3044 Szirák, Petőfi út 31.
è Szirák Község hivatalos honlapja
www.szirak.hu

6. melléklet

A képviselő-testület bizottságai és tagjainak névsora
Vagyonnyilatkozat vizsgáló és ügyrendi Bizottság
- Dudás Edit
- Hlavacska Péter
- Puporka Ludmilla külső tag
Kulturális és Sport bizottság
- Zámbó Árpád
-Szénási Sándor
- Kiss Norbert külső tag
Szociális Bizottság
- Cselovszki László
- Dudás Edit
-- Baranyiné Novák Viktória külső tag

8. melléklet

VANYARCI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
SZERVEZETI - ÉS MŰKÖDÉSI
SZABÁLYZATA
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10 §. (5). bekezdése, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet13 §. (1) bekezdése alapján Vanyarci Közös Önkormányzati Hivatal ( továbbiakban: közös hivatal ) Szervezeti és Működési Szabályzatát a létrehozó önkormányzatok képviselő-testületei az alábbiakban szabályozzák:
A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) célja, hogy rögzítse a közös hivatal adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, a közös hivatal működési szabályait.

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.) A közös hivatal legfontosabb adatai:

a) A közös hivatal neve: Vanyarci Közös Önkormányzati Hivatal

b) A közös hivatal székhelye, címe: 2688 Vanyarc, Veres Pálné út 54.

c) A közös hivatal kirendeltségei:

- Vanyarci Közös Önkormányzati Hivatal Sziráki Kirendeltsége
3044 Szirák, Petőfi út 31.
- Vanyarci Közös Önkormányzati Hivatal Béri Kirendeltsége
3045 Bér, Petőfi út 32.

d) Az alapítók megnevezése:

Vanyarc Községi Önkormányzat Képviselő--testülete,
Szirák Község Önkormányzat Képviselő-testülete,
Bér Község Önkormányzat Képviselő-testülete.

e) Létrehozásáról rendelkező határozatok száma:

Vanyarc Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a 16/2013. (II.27.),
Szirák Község Önkormányzata Képviselő-testülete a 34/2013. (II.27.),
Bér Község Önkormányzata Képviselő-testülete a 10/2013.(II.7.) számú
határozatával döntött arról, hogy
Vanyarc székhelyen 2013. március 1. napjával határozatlan
időtartamra Közös Hivatalt alakítanak és tartanak fenn.

f) Az alapítás éve: 2013.

g) A közös hivatal szakágazati besorolása: Önkormányzati igazgatás

h) A közös hivatal törzsszáma: 814032

i) A közös hivatal adószáma: 15814036-1-12

j) A közös hivatal költségvetési elszámolási számla száma: 55400077-11056328-00000000

k) A közös hivatal ÁFA alanyisága: nem alanya

l) A közös hivatal működési területe: Vanyarc, Szirák és Bér települési

önkormányzatok közigazgatási területe

m) A közös hivatal irányító szerve:

Vanyarc Községi Önkormányzat
2688 Vanyarc, Veres Pálné út 54.
Alapítói jogokat gyakorló irányító szervek neve, székhelye:
Szirák Község Önkormányzat Képviselő-testülete 3044 Szirák, Petőfi út 31.
Bér Község Önkormányzat Képviselő-testülete 3045 Bér, Petőfi út 32.
A Közös Hivatal törvényességi felügyeleti szerve:
Nógrád Megyei Kormányhivatal (3100 Salgótarján, Rákóczi út 36.)
A közös hivatal gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
Pénzügyi ellenőrzést végeznek:

a) Pásztói Kistérség Többcélú Társulása belső ellenőrei, illetve belső ellenőr

b) a Képviselő-testületek.

2.) A Közös Hivatal jogállása:
A közös hivatal önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati költségvetési szerv.
Vezetője a jegyző, akit a társult Önkormányzatok polgármesterei a Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 82. § - 83. §-ainak megfelelően határozatlan időre nevezik ki.
A jegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat a társult községek polgármesterei együttesen gyakorolják.
A jegyzővel kapcsolatos fegyelmi és anyagi felelősség érvényesítéséről, közszolgálati jogviszonyának megszüntetetéséről a polgármesterek közösen jogosultak dönteni.
A közös hivatal dolgozói tekintetében a munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja.
A kinevezéshez, a felmentéshez, a jutalmazáshoz a polgármesterek egyetértése szükséges.
Együttes ülések rendje:
A képviselő-testületek a közös hivatalt érintő testületi hatáskörbe tartozó ügyeket szükség szerint együttes ülésen tárgyalják meg.
Az együttes ülést a székhely település polgármestere hívja össze a társult Önkormányzatok polgármestereivel egyeztetve és az ülést ő vezeti.
A közös hivatalt fenntartó Önkormányzatok bármely polgármestere írásbeli kezdeményezésére a székhely település polgármesterének 10 napon belül az együttes ülést össze kell hívnia.
Akadályoztatása esetén a társtelepülések polgármestereinek bármelyike összehívhatja az ülést és levezetheti.
Gazdálkodási formája:
A közös hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, pénzügyi, gazdálkodási feladatait önállóan látja el.
Költségvetési előirányzatait a létrehozó önkormányzatok képviselő-testületei együttes ülésen határozzák meg, amely előirányzat beépül a székhely település költségvetési rendeletébe. A közös hivatal fenntartási és működési költségeihez szükséges hozzájárulás arányát és az és az átutalás rendjét „Megállapodás a Vanyarci Közös Önkormányzati Hivatal alakítására és fenntartására” dokumentum tartalmazza.
A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:
841105 Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége
011130 Önkormányzatok és önkormányzati Hivatalok jogalkotó és általános igazgatási
tevékenysége
011140 Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége
011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás
013210 Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások
016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz
kapcsolódó tevékenység
Vállalkozási tevékenységet a közös hivatal nem folytat.
A közös hivatal alapító okirata az SZMSZ 1. számú melléklete.
3.) A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya
A közös hivatal számára jogszabályokban, testületi döntésekben megfogalmazott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembe-vételével kell alkalmazni.
Az SZMSZ hatálya kiterjed:

a) a közös hivatal vezetőjére,

b) a közös hivatal dolgozóira,

c) a közös hivatal szolgáltatásait igénybe vevőkre.

II. fejezet

A köZÖS HIVATAL feladatai
1.) Az közös hivatal feladatai és hatásköre
A közös hivatal számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek a közös hivatal dolgozói közötti megosztásáról a jegyző gondoskodik.
A feladatok és hatáskörök megosztása nem lehet ellentétes a jogszabályok és az alapító, fenntartó által a közös hivatal vezetőire és dolgozóira kötelezően előírt feladatokkal, hatáskörökkel.
A közös hivatal munkájával kapcsolatos kérdésekben szükség szerint a képviselő-testületek együttes ülésen határoznak. A jegyző a polgármesterek egyetértésével nevezi ki, menti fel jutalmazza a közös hivatal dolgozóit, és gyakorolja a munkáltatói jogokat.
A közös hivatal működésének ellenőrzését, a feladatok egyeztetését, az érdekelt községek polgármesterei együttesen végzik.
2.) Közös Hivatal alapvető feladatai az önkormányzatok működésével kapcsolatban:

a) ellátja a Képviselő-testületek működéséhez kapcsolódó szervezési és adminisztrációs feladatokat,

b) tájékoztatással és ügyviteli közreműködéssel segíti az önkormányzati képviselők és a Képviselő-testületek munkáját,

c) közreműködik a testületi szervek által tárgyalandó írásos előterjesztések elkészítésében,

d) előkészíti és végrehajtja a Képviselő-testületek döntéseit (határozatok, rendeletek)

a polgármester és a jegyző operatív vezetésével.
e.) A Közös Hivatal alapvető feladata a képviselő-testület munkájának adminisztratív
segítése, az államigazgatási ügyek intézése, azok döntésre való szakszerű előkészítése,
valamint a végrehajtásukkal kapcsolatos feladatok ellátása.
f.) A Közös Hivatal feladatainak ellátása során együttműködik a társhatóságokkal és
társszervekkel, valamint a közszolgáltatást végző szervezetekkel.

III. fejezet

a köZÖS HIVATAL szervezeti felépítése
A költségvetési szerv létszámának meghatározásánál elsődleges cél, hogy a közös hivatal feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően.
A fenti körülmények figyelembe vételével, a helyi adottságoknak megfelelően a Közös Hivatal létszámát - szervezeti egységek létrehozása nélkül - az alábbiakban határozzák meg.
a.) jegyző
b.) aljegyző, illetve e feladattal megbízott köztisztviselő
c.) gazdálkodás- pénzügyi ügyintéző 3 fő
d.) adó- anyakönyvi ügyintéző 1 fő
e.) általános ügyintéző 1 fő
f.) igazgatás – általános ügyintéző ( gyámügy, szociális ügyek, ügyviteli feladatok
stb.) 5 fő, ebből a sziráki kirendeltségen 3 fő, a béri kirendeltségen 1 fő dolgozik.
Indokolt esetben a jegyző elrendelheti, hogy a székhelyen dolgozó köztisztviselők a Szirák-i, valamint a Bér-i Kirendeltségen, illetve a Kirendeltségen dolgozó köztisztviselők a székhelyen is végezzenek munkát.
A közös hivatal dolgozóinak díjazása, jutalmazása
A köztisztviselőt a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011.évi CXCIX. törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén iskolai végzettségének és a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni. Ennek alapján havonta illetményre jogosult.
Az illetményen kívül valamennyi köztisztviselő részére illetménykiegészítés kerül meg- állapításra, amelynek mértéke a köztisztviselő alapilletményének 15 %-a.
Személyi illetmény megállapítására is sor kerülhet, megállapításának feltétele a minősítéssel, annak hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló teljesítmény. A személyi illetmény megállapítására a polgármesterek jóváhagyásával, a jegyző jogosult.
Elismerésben, illetve jutalomban részesíthető az a köztisztviselő, aki közszolgálati feladatait kiemelkedően teljesíti, feladatait hosszabb időn át eredményesen végzi. A jutalmazáshoz a polgármesterek jóváhagyása szükséges.
A közös hivatal dolgozóinak feladatai
A Közös Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenységeket a jegyző irányításával az ügyintézők látják el.
A közös hivatalban foglalkoztatott dolgozók feladatainak leírását a munkaköri leírások tartalmazzák.
A munkaköri leírásoknak tartalmazniuk kell a foglalkoztatott dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelően feladatait, jogait és kötelezettségeit névre szólóan.
A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, személyi változás, valamint feladat változása esetén azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül módosítani kell.
A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért a jegyző felelős. A munkaköri leírások a személyi anyagokban találhatók, valamint jelen SZMSZ. 2. számú függelékében.
A munkaidő beosztása
A Közös Hivatalban a munkavégzés heti 40 órás időtartamban történik.
Valamennyi dolgozó köteles munkaidő nyilvántartást (jelenléti ív) vezetni, melyben fel
kell tüntetni a munkakezdés és az eltávozás időpontját. A jegyző a ledolgozott munkaidőt e nyilvántartásból ellenőrzi.
A közös hivatal a hivatalos munkarendje, mely a munkaidőt és a pihenőidőt (ebédidő) tartalmazza a következő:
- hétfő 8,00 órától - 17 óráig
- kedd- csütörtök 8,00 órától - 16 óráig
- péntek 8,00 órától - 15 óráig
Indokolt esetben a jegyző az általános munkarendtől eltérően is megállapíthatja a köztisztviselő munkarendjét.
Munkaidőn kívüli, illetve a heti szabad- és pihenőnapokon is el kell látni a következő szolgáltatásokat:
a.) házasságkötés
b.) családi ünnepségen történő közreműködés (pl: névadó)
c.) polgári temetés (igény esetén)
d.) testületi ülések, közmeghallgatások
e.) választások, népszavazás lebonyolítása
f.) halasztást nem tűrő közérdekű feladatok ellátása.
Túlmunka végzése esetén szabadidőt a jegyző engedélyezheti.
Szabadság
Az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen a jegyzővel kell egyeztetni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak a jegyző jogosult.
A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a közszolgálati köztisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben, valamint a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások szerint kell megállapítani, és a szabadságolásról tárgyév február 28-ig éves szabadságolási tervet kell készíteni.
A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
A munkáltatói jogkör gyakorlója , a jegyző

a) szolgálati érdek esetén a szabadságot a tárgyévet követő év január 31-ig, kivételesen fontos

szolgálati érdek esetén legkésőbb március 31-ig,

b) a köztisztviselő betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az

akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve
eltelt.
A dolgozókat megillető - és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni.
A helyettesítés rendje
A közös hivatalban folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja.
A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása a jegyző feladata.
A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban kell rögzíteni.
A munkába járás, a munkavégzés költségeinek megtérítése
A munkáltató köteles a munkába járás költségeit, annak jogszabályban meghatározott százalékát a vonatkozó rendelkezések értelmében megtéríteni, illetve indokolt esetben a személygépjármű munkába járáshoz való igénybevételénél az ide vonatkozó jogszabályok alkalmazásával kifizetni.
Ha a dolgozónak alkalmazása után a munkába járás körülményeiben változás állt be, azt a jegyző részére azonnal be kell jelenteni.
A dolgozóknak munkakörükkel összefüggő - helyközi közlekedést igénylő - feladatellátásért utazási költségeit a közös hivatal megtéríti. ( kirendeltségre való utazás )
A saját tulajdonú gépjárművek használatának térítési díja és elszámolási rendszere a mindenkor érvényes központi előírások rendelkezései, illetve az adójogszabályok szerint történik
Anyagi felelősség
A közös hivatal valamennyi dolgozója felelős a berendezési felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek stb. megóvásáért.
A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak a jegyző engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve vihet ki onnan. (Pl. írógép, számítógép, stb.)
A közös hivatal vezetése és a vezetők feladatai
Jegyző feladatai:

a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben,

b) vezeti a közös hivatalt, felelős a közös hivatal működéséért és gazdálkodásáért,

c) biztosítja a közös hivatal működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, a képviselő-testületek által megszabott költségvetési keretek között,

d) képviseli a közös hivatalt külső szervek előtt,

e) tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a közös hivatal szakmai és gazdasági működésének valamennyi területét,

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat,

g) ellátja a közös hivatal működését érintő jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben és döntésekben a vezető részére előírt feladatokat,

h) elkészíti a közös hivatal SZMSZ-ét és más, kötelezően előírt szabályzatait, rendelkezéseit,

i) kapcsolatot tart a helyi, területi és országos szakmai szervezetekkel, közös hivatalokkal, polgármesteri hivatalokkal,

j) támogatja a közös hivatal munkáját segítő testületek, szervezetek, közösségek tevékenységét,

k) folyamatosan értékeli a közös hivatal tevékenységét, munkáját.

l) a közös hivatal dolgozói részére negyedévente értekezletet tart, ahol az aktuális feladatokon túl tájékoztatást ad a Képviselő-testület döntéseiről, a testület működésével kapcsolatos várható feladatokról. Az értekezletekről emlékeztető készül.

m) a jegyző a képviselő-testület éves munkatervének megfelelően beszámol a

közös hivatal munkájáról.
A képviselő-testület működésével kapcsolatban:

a) összehangolja az előkészítő munkát, gondoskodik a törvényességről, a jogszabályok

önkormányzati rendeletek, határozatok rendelkezéseinek betartásáról;

b) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testületek, bizottságok ülésein,

c) figyelemmel kíséri az előterjesztések, döntési tervezetek előzetes bizottsági

megtárgyalását;

d) figyelemmel kíséri a testületi ülések menetét törvényességi szempontból, ha a

döntéseknél jogszabálysértést észlel, köteles jelezni,

e) gondoskodik a jegyzőkönyvek pontos vezetéséről, a döntések érdekeltek részére

történő eljuttatásáról, ha a döntéseknél jogszabálysértést észlel, köteles jelezni;

f) kezeli a polgármesterek személyi anyagát, ellátja a foglalkoztatásukkal kapcsolatos ügyviteli feladatokat.

g) gondoskodik a törvényességi ellenőrzést szolgáló, az önkormányzatot és szerveit

érintő dokumentumoknak a Nógrád Megyei Kormányhivatalhoz történő felterjesztéséről,

h) évente beszámol a képviselő-testületeknek a hivatal tevékenységéről

Aljegyző, illetve e feladatot ellátó feladatai:
- a jegyző akadályoztatása, tartós távolléte esetén ellátja a vezetői feladatokat,
- a jegyző által meghatározott feladatok ellátása. ( munkaköri leírása alapján )
Az ügyfélfogadás rendje
A közös hivatal ügyfélfogadási rendjét a szabályzat 3. függelékében szereplő jegyzői
utasítás határozza meg.
Az ügyfélfogadás rendjéről a lakosságot tájékoztatni kell.
A közös hivatal ügyiratkezelése
A közös hivatalban a postabontás, az érkező és kimenő iratok (ügyiratok) kezelése az egységes iratkezelési szabályzat alapján a székhelyen és a kirendeltségen elkülönítve történik. A névre szóló küldeményeket felbontás nélkül a címzettnek kell továbbítani.
Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért a jegyző felelős.
Az ügyiratkezelést az Iratkezelési szabályzatban foglalt előírások alapján kell végezni.
A kiadmányozás rendje
Kiadmányozás:

a) aláírás, hitelesítés, döntéstervezet jóváhagyása az arra jogosult személy részéről;

b) külső szervhez vagy személyhez iratot, kiadmányt csak a kiadmányozási joggal

rendelkező személy aláírásával lehet továbbítani, elküldeni.
A kiadmány akkor hiteles, ha:

a) azt az illetékes kiadmányozó saját kezűleg aláírja;

b) a kiadmányozó gépelt neve mellett az „s.k.” jelzés szerepel és – nem nyomdai

sokszorosítású irat esetén – a hitelesítéssel felhatalmazott személy az aláírásával
igazolja;

c) nyomdai sokszorosítás esetén elegendő a kiadmányozó gépelt neve mellett az „s.k.”

jelzés, vagy a kiadmányozás alakhű aláírás-mintája és a kiadmányozó szerv
bélyegzőlenyomata;

d) a másolattal kiadmányozott (s.k. jelzéssel ellátott) iratnál is kell lenni olyan eredetinek,

melyet a kiadmányozó saját kezűleg írt alá;

e) a kiadmányozó, illetve a felhatalmazott személy aláírása mellett a szerv címerrel és

sorszámmal ellátott, hivatalos bélyegzőjének lenyomata szerepel.

f) a másolat vagy kiadmány hitelesítését, az eredeti iratot őrző ügyintéző végzi

záradékolással.

g) helyettesként történő kiadmányozásnál a helyettesítő köteles a helyettesített neve

mellett „h” betűvel a helyettesítés tényét jelezni.

h) megbízás alapján történő kiadmányozás esetén meg kell az iraton jelölni, kinek a

megbízásából történik a kiadmányozás, az arra jogosult nevét, tisztségét.
A kiadmányozó aláírásra, hitelesítésre jogosult.
Az Mötv.67. § e.) pontja alapján a polgármesterek tekintetében a kiadmányozás rendjét az alábbiak szerint szabályozza
A polgármesterek kiadmányozzák az önkormányzat nevében:

a) az alapító okiratokat;

b) a felhívásokat, közleményeket, meghívókat, a Képviselő-testületet érintő ügyekben a

testületi beszámolókat, tájékoztatókat;

c) főhatóságokhoz, más szervezetekhez az önkormányzat nevében benyújtott

pályázatokat, kérelmeket;

d) külföldre, önkormányzati tárgyban küldendő leveleket;

e) a polgármestereknek, intézményeknek, vállalatok és gazdasági társaságok vezetőinek

szóló megkereséseket, és válaszleveleket, egyéb az önkormányzat nevében írt vagy az
önkormányzatnak, polgármesternek címzett levelekre adott válaszleveleket;

f) az önkormányzat nevében kötött szerződések aláírása tekintetében a pénzkezelési

szabályzat rendelkezései az irányadók;

g) az önkormányzat nevében a keresetlevelet, önkormányzati perekben a jogi képviselő

meghatalmazását;

h) az önkormányzat nevében adott meghatalmazásokat;

i) polgármesteri rendelkezéseket, utasításokat, belső határozatokat;

j) honosítási, visszahonosítási esküokmányokat;

k) az Önkormányzat jelképei használata tárgyában kiadott engedélyt.

Saját nevében kiadmányozza:

a) a törvény által hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben és hatósági jogkörben

keletkezett ügyiratokat;

b) a nevére érkezett kérelmekre, levelekre adott válaszokat;

c) polgármesteri utasításokat, körleveleket;

d) intézményeknek szóló körlevelek kiadását.

Az alpolgármesterek kiadmányozzák:
A polgármester távolléte, akadályoztatása, helyettesítése esetén mindazokat az iratokat,
amelyeket a polgármester az önkormányzat nevében, valamint saját hatáskörében
kiadmányoz.
A jegyző jogosult kiadmányozni a Mötv. 81. § (2) bekezdés j.) pontjának felhatalmazása alapján:

a) az államigazgatási ügyekben hozott döntéseket

b) a felsőbb szintű közigazgatási szervekkel folytatott levelezéseket, felterjesztéseket,

tájékoztatókat, jelentéseket;

c) a közös hivatal tevékenységére vonatkozó jelentéseket;

d) a jegyző hatáskörébe tartozó közszolgálati tárgykörben keletkezett ügyiratokat;

e) jogszabálysértésekre vonatkozó indítványok tárgyában keletkezett levelezéseket;

f) saját nevére érkező kérelmekre, levelekre, megkeresésekre adott válaszokat;

g) az országgyűlési képviselőnek, a testületi képviselőknek a közös hivatal működésével

kapcsolatban írt leveleket;

h) a testületek részére készített előterjesztéseket, beszámolókat;

i) az első fokú hatósági határozatok ellen benyújtott fellebbezések felterjesztését a

Nógrád Megyei Kormányhivatalhoz, valamint a bírósághoz, ügyészséghez irányuló
kifogást és panaszt;

j) az új anyakönyvet, használatba vétele előtt hitelesíti;

k) a közös hivatal képviseletére adott meghatalmazásokat.

A jegyző az önkormányzat rendeleteit, a Képviselő-testület jegyzőkönyvét a polgármesterrel együttesen jogosult kiadmányozni.
A jegyző távollétében, külön a jegyző megbízása alapján a kiadmányozás jogát az aljegyző , illetve a jegyző által megbízott köztisztviselő gyakorolja.
Feladatkörében önálló kiadmányozási joggal rendelkezik az anyakönyvvezető.
A közös hivatal ügyintézői jogosultak:

a) az anyakönyvvezetői megbízással rendelkező(k) a nyilvántartással összefüggésben

kiállított okiratok, levelek kiadmányozására;

b) a hatósági munkájukkal kapcsolatban általuk készített feljegyzés, jegyzőkönyv

aláírására; valamint

c) munkáltatói intézkedések értelmében az ügyintézők kiadmányozási jogot gyakorolnak.

d) hagyatéki ügyekben, adó- és értékbizonyítvány kiállításában, adó-elszámolási

kiértesítésekben az adóügyi előadó rendelkezik kiadmányozói jogosítvánnyal.
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkaköröket a 2007. évi CLII. tv. 3. §-a alapján e szabályzat 5. számú melléklet tartalmazza. A vagyonnyilatkozatok őrzéséért a jegyző által megbízott , személyzeti ügyeket intéző köztisztviselő a felelős.
Bélyegzőhasználat, nyilvántartás:
a.) a bélyegzőkről az általános ügyintéző nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia
kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor vette használatba, melyet az átvevő személy a
nyilvántartásban aláírásával igazol. Nyilvántartását a 4. számú függelék tartalmazza.
b.) a polgármesterek " Polgármester Vanyarc " , „Polgármester Szirák”, „Polgármester Bér”
feliratú, középen magyar címert tartalmazó körbélyegző használatára saját személyében
jogosultak
c.) a jegyző " Vanyarci Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője " feliratú ,középen magyar címert tartalmazó körbélyegző használatára saját személyében jogosult.
d.) a közös Hivatal körbélyegzője: „ Vanyarci Közös Önkormányzati Hivatal” feliratú,
középen a magyar címerrel körbélyegzőt a kiadmányokon lehet használni.
e.) „ Vanyarci Közös Önkormányzati Hivatal Sziráki Kirendeltsége” feliratú, középen a
magyar címerrel körbélyegzőt a sziráki Kirendeltségen, a „ Vanyarci Közös
Önkormányzati Hivatal Béri Kirendeltsége” középen a magyar címerrel körbélyegzőt a
béri kirendeltségen a kiadmányokon lehet használni.
f.) kizárólag pénzügyi átutalásokon , pénzintézetnél használt bélyegző:” „ Vanyarci Közös
Önkormányzati Hivatal”.
g.) anyakönyvezésnél, anyakönyvi iratoknál „Anyakönyvvezető Vanyarc” , „Anyakönyvvezető
Szirák”, „Anyakönyvvezető Bér „ feliratú, középen a magyar címerrel ellátott körbélyegzőt
a megbízott anyakönyvvezetők használhatják.
Az avult bélyegzőket a levéltárakra vonatkozó szabályok szerint kell kezelni, nyilvántartani, megsemmisíteni.
Ha megszűnik a bélyegzőt kezelő dolgozó jogviszonya, a bélyegző visszaadását az átvevő nyilatkozaton igazolni köteles. A bélyegzőkezelő anyagi, fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik a bélyegző jogszerű használatáért.
A közös hivatal gazdálkodásának rendje
A gazdálkodási feladatokat a külön Ügyrendben meghatározott módon kell végezni.
A gazdálkodás vitelét elősegítő belső szabályzatok
- Számviteli politika,
- Eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata,
- Eszközök és források értékelési szabályzata
- Önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat
- Pénzkezelési szabályzat,
- Pénzgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és
érvényesítés rendjéről szóló szabályzat
- Belső ellenőrzési szabályzat (FEUVE )
- Bizonylati szabályzat és bizonylati album,
- Ügyrend,
Bankszámlák feletti rendelkezés
A banknál vezetett számla feletti rendelkezésre jogosultakat a jegyző jelöli ki. Nevüket és aláírásukat be kell jelenteni az érintett pénzintézethez.
Az aláírás-bejelentési kartonok egy-egy másolati példányát a gazdálkodási előadó köteles őrizni.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. A Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (Ügyrendje) - 2013. május 1.

napján lép hatályba.

2. Hatályát veszti a Vanyarc – Szirák- Bér Községek Körjegyzősége Szervezeti- és Működési Szabályzata (ügyrendje).

3. Vanyarci Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának

(Ügyrendje) mellékletei, illetve függelékei:

a.) 1. melléklet: Közös Hivatal alapító okirata

b.) 2. függelék Közös Hivatal dolgozóinak munkaköri leírásai

c.) 3. függelék Ügyfélfogadás rendje

d.) 4. függelék Bélyegző nyilvántartás

e.) 5. melléklet: Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek

Vanyarc, 2013. április 15.

( Várnai Ildikó)

jegyző

1. számú melléklet

ALAPÍTÓ OKIRAT

Vanyarc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Szirák Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, és Bér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról kiadott 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 5. § (1)-(2) bekezdésében foglalt tartalmi követelményeknek megfelelően az alábbi alapító okiratot adják ki.

A költségvetési szerv

1. Megnevezése, székhelye, telephelyei:

Vanyarci Közös Önkormányzati Hivatal Sziráki Kirendeltsége: 3044 Szirák, Petőfi út 31.

Vanyarci Közös Önkormányzati Hivatal Béri Kirendeltsége: 3045 Bér, Petőfi út 32.

a) Megnevezése: Vanyarci Közös Önkormányzati Hivatal

b) Székhelye: 2688 Vanyarc, Veres Pálné út 54.

c) Telephelyei neve, címe:

2. Közfeladata:

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 84. § (1) bekezdése alapján a közös hivatal ellátja az önkormányzatok működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

3. Alaptevékenysége:

A közös hivatal ellátja a Mötv.-ben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban a számára meghatározott feladatokat Vanyarc, Szirák, Bér települések vonatkozásában. A közös hivatal feladatait részletesen a társult települések önkormányzatai által jóváhagyott, a közös hivatal működtetésére és fenntartására létrejött megállapodás tartalmazza.

4. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:

841105 Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége

011130 Önkormányzatok és önkormányzati Hivatalok jogalkotó és általános igazgatási

tevékenysége

011140 Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége

011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás

013210 Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások

016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz

kapcsolódó tevékenység

5. Vállalkozási tevékenység felső határa a módosított kiadási előirányzatok arányában:

Vállalkozási tevékenységet nem folytat.

6. Illetékessége, működési köre:

Vanyarc, Szirák és Bér önkormányzatok közigazgatási területe

7. Irányító szerv neve, székhelye:

Vanyarc Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2688 Vanyarc Veres Pálné út 54.

Alapítói jogokat gyakorló irányító szervek neve, székhelye:

Szirák Község Önkormányzat Képviselő-testülete 3044 Szirák Petőfi út 31.

Bér Község Önkormányzat Képviselő-testülete 3045 Bér Petőfi út 32.

8. Gazdálkodási besorolása:

Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv

9. Vezetőjének megbízási rendje:

A Közös Hivatal vezetője a jegyző.

A jegyző kinevezése a Mötv. 82-83. §-ai, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően történik.

Az érintett települések polgármesterei – pályázat alapján határozatlan időre – nevezik ki a jegyzőt.

A jegyző kinevezéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszám-arányos, többségi döntése szükséges.

A vezető felett az egyéb munkáltatói jogokat a társult önkormányzatok polgármesterei együttesen gyakorolják.

10. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése:

A foglalkoztatottjainak jogviszonya: alapesetben közszolgálati, akikre a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény az irányadó.

Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya: munkaviszony, akikre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az irányadó,

Közalkalmazotti, akikre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó.

Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (külön megbízásos jogviszony) az irányadó.

A jegyző – az érintett polgármesterek (az általuk meghatározott körben) – egyetértésével gyakorolja a munkáltató jogokat a közös hivatal köztisztviselői, közalkalmazottai, illetve a munka törvénykönyve, valamint a Ptk. alapján foglalkoztatott alkalmazottak tekintetében.

11. Záradék:

Jelen alapító okirat 2013. március. 1-jén lép hatályba.

Az Alapító Okiratot határozataikban jóváhagyták:

Vanyarc Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a 16/2013.(II. 27.) határozatával, Szirák Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 34/2013.(II. 27.) határozatával,

Bér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 10/2013.(II. 07.) határozatával.

Vanyarc, 2013. február 28.

…………………… ……………………… ……………………… Hrncsjár Mihályné Kómár Jánosné Matics János József

polgármester polgármester polgármester

………………………

Várnai Ildikó

jegyző

2. számú függelék

Közös hivatal dolgozóinak munkaköri leírása

1.A jegyző ( aljegyző) munkaköri leírása

1. Képviselő-testületek és bizottságok működéséhez kapcsolódó feladatok:

Ø A Képviselő-testületek és a bizottságok munkájának előkészítése.

Ø Tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testületek és a bizottságok ülésein.

Ø A Képviselő-testületi ülések és a bizottsági ülések meghívójának összeállítása a munkaterv, testületi határozatok és egyéb előterjesztések és indítványok alapján.

Ø Írásos tájékoztatás adása az ülések időpontjáról a tervezett napirendekről.

Ø Az ülések meghívóinak elkészítése

Ø Testületi, bizottsági anyagok sokszorosítása és kiküldése.

Ø Az ülések technikai feltételeinek biztosítása

Ø Az üléseken jegyzőkönyv vezetése – az igazgatási munkatárs közreműködésével - hiteles jegyzőkönyv- és határozat-kivonatok elkészítése

Ø Képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül a jegyzőkönyvek Nógrád Megyei Kormányhivatalhoz történő továbbítása.

Ø Önkormányzati rendeletek kihirdetése honlapon történő megjelentetéssel. A Kormányhivatal részre a kihirdetést követően a rendeletek megküldése.

Ø Képviselők részére leírási és egyéb adminisztrációs feladatok ellátása.

Ø Az önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátása.

Ø Képviselő-testületi előterjesztések elkészítése.

Ø Rendeletalkotás, felülvizsgálat és hatályon kívül helyezés kezdeményezése, előkészítése.

Ø Képviselő-testületi határozatok, helyi rendeletek nyilvántartása, a rendeletek egységes szerkezetbe foglalása.

Ø Jelzi a képviselő-testületeknek, bizottságoknak, polgármestereknek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

Ø Évente beszámol együttes testületi ülésen a Vanyarci Közös Önkormányzati Hivatal tevékenységéről.

Ø Döntésre előkészíti a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.

Ø Dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármesterek adnak át.

2. Munkáltatói jogokhoz kapcsolódó feladatok:

Ø Gyakorolja a munkáltatói jogokat a Vanyarci Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében.

Ø Közszolgálati jogviszonyt érintő előkészítő feladatok ellátása.

Ø Szabadság-nyilvántartás vezetése hivatali dolgozók és intézményvezetők vonatkozásában.

Ø Köztisztviselői jogviszony létesítéssel, megszűnéssel kapcsolatos iratkezelés, nyilvántartás.

3. Fejlesztési, karbantartási és műszaki feladatok:

Ø Önkormányzatok közbeszerzési eljárásainak előkészítése.

Ø Építési tevékenységgel is járó közterület használat engedélyének kiadása.

Ø Helyi közút nem közlekedési célú igénybevételének engedélyezése, útkezelői hozzájárulások, kiadása.

Ø Önkormányzat tulajdonosi hozzájárulását igénylő ügyek előkészítése.

Ø A közlekedéssel, közlekedésszervezéssel és forgalomtechnikai változtatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásnak szervezése.

4. Egyéb feladatok:

Ø Közreműködés az önkormányzati rendezvények előkészítésében, szervezésében és lebonyolításában.

Ø Önkormányzati vagyonhasznosításhoz kapcsolódó testületi döntések előkészítése.

Ø Törvényben vagy kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatok, hatósági hatáskörök ellátásának biztosítása.

Ø A Vanyarci Közös Önkormányzati Hivatal munkájának megszervezése, vezetése

Ø Kiadmányozás rendjének szabályozása.

Ø Köztisztviselők és intézményvezetők személyi anyagának kezelése, közszolgálati nyilvántartás vezetése.

Ø Költségvetési koncepció, éves költségvetés, költségvetés módosítás, féléves és éves költségvetési beszámoló testületi előterjesztésének elkészítése.

Ø Kötelezettségvállalás, utalványozás ellátása – szabályzat szerint.

Ø Gazdálkodással kapcsolatos munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatok ellátása.

Ø Intézményvezetői álláshelyek pályáztatási eljárásának lebonyolítása.

Ø Intézmények alapító okiratainak kezelése.

Ø Adatszolgáltatás teljesítése.

Ø Szakhatósági hozzájárulások kiadása.

Ø A képviselő-testületek hatáskörébe tartozó ügyekben döntés előkészítés, testületi előterjesztés elkészítése.

Ø Közreműködés a közrend, a közbiztonság védelmében.

Ø Közreműködés a közterület, az épített és természeti környezet védelmében.

Ø Közreműködés az állategészségügyi és ebrendészeti feladatok ellátásában.

Ø Kapcsolattartás a közüzemi szolgáltatókkal.

Ø Káreseményekkel kapcsolatos biztosítási ügyek intézése, helyreállítás.

A jegyző határozza meg a jegyző és aljegyző közötti munkamegosztás rendjét.

2.) Adóügyi előadó- anyakönyvvezető

Helyi adóval és gépjárműadóval kapcsolatos feladatok:

Ø helyi adórendeletek előkészítése.

Ø a helyi adókkal, a gépjárműadóval, talajterhelési díjjal és az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos I. fokú adóhatósági feladatok ellátása (adókivetés, adóbevallások ellenőrzése, nyilvántartása, határozat elkészítése, értesítés, felhívás kiadása).

Ø méltányossági ügyek előkészítése, környezettanulmányok készítése.

Ø behajthatatlan tartozások törlése.

Ø adók számítógépes nyilvántartása, adóbevételek könyvelése.

Ø adóellenőrzések végzése.

Ø adótartozások, és az adók módjára behajtandó köztartozások végrehajtásával kapcsolatos ügyek intézése.

Ø adó- és értékbizonyítvány, adóigazolás valamint perköltségmentességhez szükséges igazolás kiadása.

Ø statisztikai adatszolgáltatások teljesítéséről.

Anyakönyvvezetői feladatok

Állampolgársági és anyakönyvi igazgatási feladatok ellátása.

Ø születési, házasságkötési és halálozási anyakönyv vezetése, utólagos bejegyzések teljesítése.

Ø családi eseményeket (házasságkötés, névadó) megelőző eljárás lefolytatása és annak ünnepélyes lebonyolítása.

Ø közreműködés felmentés megadásában a házasságkötést megelőző kötelező várakozási idő alól.

Ø anyakönyvi kivonat és másolat kiadása.

Ø adatszolgáltatás az alap- és utólagos bejegyzésről.

Ø külföldi állampolgár anyakönyvi eseményeiről az érintett állampolgársága szerint illetékes idegen állam magyarországi külképviseleti hatóságának értesítése.

Ø magyar állampolgárok külföldi anyakönyvi eseményei hazai anyakönyvezésének előkészítése (jegyzőkönyv felvétele, annak dokumentumokkal együtt történő felterjesztése).

Ø házassági névváltoztatással kapcsolatos feladatok (jegyzőkönyv, anyakönyvi kivonat kiadás, adatszolgáltatás) ellátása.

Ø születési családi és/vagy utónév megváltoztatásával kapcsolatos előkészítő (kérelem nyomtatvány kitöltése és továbbítása a az illetékes szervhez ) eljárás.

Ø kiskorúak családi jogállásának rendezése teljes hatályú apai elismerő jognyilatkozattal.

Ø állampolgárság megszerzésére irányuló kérelmek előkészítése és továbbítása az illetékes szervhez.

Ø az állampolgársági eskü előkészítése, lebonyolítása és az előírt adatszolgáltatás teljesítése.

Csatolt feladatként látja el:

Ø végzi a hagyatéki ügyintézéssel kapcsolatos feladatokat

3.) Gazdálkodási – pénzügyi előadók:

I. ügyintéző, egyben gazdasági vezető

Ø költségvetésekkel, zárszámadásokkal, féléves beszámolókkal kapcsolatos feladatok koordinálása, ezzel összefüggő előterjesztések elkészítése, rendelet-tervezetek elkészítése
Ø közös hivatal gazdálkodásával kapcsolatos feladatok, számlák kontírozása, könyvelése, MÁK felé jelentések elkészítése, eszközök nyilvántartása
Ø közös hivatallal kapcsolatos banki műveletek
Ø gazdálkodással kapcsolatos belső szabályzatok előkészítése
Ø a pénzügyi dolgozók munkájának koordinálása
Csatolt feladatok:
Ø közös hivatal személyzeti munkával összefüggő feladatok
Ø anyakönyvvezetői feladatok ellátása Vanyarc településen
Ø A Közös Önkormányzati Hivatali dolgozók kinevezési, átsorolási, jogviszony módosítási és megszűnési iratának elkészítése az KIR programban, és azok felterjesztése.
Ø Szabadság, betegállomány egyéb távollét jelentése havonta a MÁK felé
II-III. ügyintéző
Vanyarc , Szirák, Bér községi önkormányzat esetében:
a.) Önkormányzatok költségvetéséhez, beszámolójához kapcsolódó feladatok:
Ø Költségvetési koncepció előkészítése, az intézményvezető bevonásával
Ø Költségvetési javaslat összeállítása, az intézményvezető bevonásával
Ø Költségvetési rendelet és ahhoz kapcsolódó egyéb helyi önkormányzati rendeletek előkészítése.
Ø Az elfogadott költségvetésről információ-szolgáltatás a központi költségvetés részére.
Ø Az önkormányzatok költségvetési rendelete szerinti gazdálkodás biztosítása.
Ø Féléves gazdálkodásra vonatkozó tájékoztató elkészítése.
Ø Költségvetési koncepció tárgyalására az adott időarányos teljesítésére vonatkozó beszámoló előkészítése.
Ø Az éves zárszámadás, ennek keretében a normatív költségvetési hozzájárulás elszámolás elkészítése.
Ø Időszaki beszámoló készítése az önkormányzatok gazdálkodásáról.
Ø Kötelezető statisztikai adatszolgáltatások biztosítása.
Ø A költségvetési rendeletben jóváhagyott beruházási, felújítási feladatok végrehajtásának előkészítése, lebonyolításának szervezése.
b.) Költségvetési gazdálkodási feladatok:
Ø Pénzügyi-statisztikai adatszolgáltatás.
Ø Kötelezettségvállalás nyilvántartásának vezetése.
Ø Kötelezettségvállalás, érvényesítés és utalványozás szabályainak megfelelő kifizetendő számlák átutalása.
Ø Áfa-bevallások elkészítése.
Ø Szakfeladatonként bérnyilvántartás vezetése és negyedévente egyeztetése a könyvelési adatokkal.
c.) Számviteli feladatok
Ø Számlarend és számviteli politika kialakításában, módosításában való közreműködés.
Ø Banki kivonatok felszerelése, ellenőrzése, kontírozása és TATIGAZD könyvelési rendszerben történő könyvelése.
Ø Önkormányzatok vagyonának nyilvántartása.
Ø Leltározási Szabályzat szerint az Önkormányzat és egyéb szervei vagyonának leltározása.
Ø Vagyonkataszter és a tárgyi eszköz nyilvántartás adatainak egyezetése.
Ø Mérlegbeszámolókhoz analitikus nyilvántartás készítése.
Ø Az államháztartás igényeinek megfelelően havi, negyedéves, féléves, háromnegyed éves és éves információ-szolgáltatás.
Ø Kettős könyvvitel rendszerében a pénzforgalmi szemléletű nyilvántartások vezetése.
Ø Időszaki költségvetési jelentés és időszaki mérlegjelentés készítése.
Ø Féléves és éves költségvetési beszámoló elkészítése, Könyvvizsgáló részére az auditáláshoz szükséges táblázatok elkészítése.
Ø Kiegyenlítő, függő, átfutó bevételek és kiadások analitikus nyilvántartásának vezetése.
Ø Analitikus nyilvántartások vezetése, intézkedés a hátralékok befizetésére.
Egyéb feladatok:
Ø A községi Önkormányzati dolgozók kinevezési, átsorolási, jogviszony módosítási és megszűnési iratának elkészítése az KIR programban, és azok felterjesztése.
Ø Szabadság, betegállomány egyéb távollét jelentése havonta a MÁK felé
d.) Vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok
Ø Nyilvántartás felfektetése és vezetése az önkormányzat valamennyi vagyontárgyáról.
Ø Nyilvántartást vezetése a teljes ingatlan-állományról.
Ø Adatszolgáltatás.
4.) Igazgatási előadó-általános ügyintézők: 4 fő
a.) Önkormányzati , polgármesteri hatáskörbe tartozó hatósági ügyek esetében
Ø A szociális törvényben és a helyi rendeletben meghatározott pénzbeli és természetbeni támogatásokra irányuló kérelmek döntésre való előkészítése, határozatok végrehajtása
Ø Megelőlegezett támogatások központi költségvetésből történő visszaigénylése,
Ø a fenti ügyekben előírt felülvizsgálatok előkészítése
b.) jegyzői hatáskörbe tartozó ügyekben:
Ø aktív korúak ellátása ( rendszeres, FHT. ),felülvizsgálatok,
Ø közgyógyellátás,
Ø óvodáztatási támogatás,
Ø adósságkezelési támogatás,
Ø környezettanulmányok elkészítése társhatóságok részére
Ø kapcsolatot tart szociális ellátásban résztvevő intézményekkel
Ø gondoskodik az előírt nyilvántartások szabályszerű vezetéséről
Ø féléves, éves statisztikai jelentések elkészítése.
Csatolt munkakörként:
Ø szükség esetén környezettanulmányt vesz fel, és továbbít a társhatóságoknak.
Szirák, Bér településeken
Ø a népességnyilvántartási feladatok ellátása,
Ø közfoglalkoztatással kapcsolatos ügyintézés, kifizetések, lejelentések, támogatások leigénylése, kapcsolattartás a Munkaügyi Központtal
Ø önkormányzati pénztárak kezelése
Vanyarc község vonatkozásában:
Ø Katasztrófa elhárítási feladatok ellátása
Ø Vanyarci önkormányzat pénztárának kezelése

5. ) Általános ügyintézők: 2 fő

Ügykezelési – iktatáshoz, postázáshoz kapcsolódó – feladatok:

Ø Beérkező posta átvétele, szignálásra való előkészítése,

Ø Szignált ügyiratok iratkezelési szabályzat és helyi irattári terv alapján történő iktatása – főszámra -, az iktatott iratok ügyintézők részére történő átadása,

Ø Ügyiratok kezelésének, irattározásának és selejtezésének elvégzése,

Ø Együttműködés a Levéltárral,

Ø A kiküldendő napi postáról postakönyv vezetése.

Ø Hivatal gépelési feladatainak ellátása, igény szerint,

Ø általános adminisztrációs feladatokat lát el a polgármester , a jegyző

vonatkozásában, valamint a kisebbségi önkormányzatok esetében ( testületi

jegyzőkönyvek, levelezés ),

Ø a testületi ülések technikai feltételeit biztosítja ( meghívók elkészítése, jelenléti ív, anyagok sokszorosítása stb. ), testületi jegyzőkönyvek továbbítása a Nógrád megyei Kormányhivatal felé, valamint a TERKA rendszeren keresztül.

Egyéb feladatok ellátása:

Ø intézkedik a talált robbanóanyagok elszállíttatásáról

Ø egyéb éves statisztikai jelentések elkészítésében részt vesz ( szociális, települési, non-profil szervezetekről, stb. ),

Ø Méhészek, a vándorméhészek nyilvántartás

Ø Eb-nyilvántartás és eboltás megszervezése,

Ø Növényvédelmi kötelezések kiadása.

Ø A községi honlapok üzemeltetőjének soron kívül megküldi a tárgykörében a nyilvános közzétételi anyagokat.

Ø Ellátja a termőföld bérbeadásával, adás-vételével kapcsolatos nyilvántartási

és hirdetési feladatokat

Ø Vanyarc településen a közös hivatal pénztárának kezelése, valamint népesség-nyilvántartás kezelése

3.számú melléklet

Ügyfélfogadás rendje

1.) Jegyző ügyfélfogadása

Vanyarc településen szerda 8,00 órától 16,00 óráig

Szirák község kirendeltségén kedd 9,00 órától 16,00 óráig

Bér község kirendeltségén csütörtök 9,00 órától 16,00 óráig

2.) Aljegyző , illetve e feladattal megbízott köztisztviselő ügyfélfogadása

Szirák község kirendeltségén szerda 8,00 órától 16 óráig

Bér község kirendeltségén csütörtök 9,00 órától 16 óráig ( jegyző

helyettesítése esetén )

3.) Közös hivatal dolgozóinak általános ügyfélfogadása

Minden településen hétfő, szerda 8,00 órától 16,00 óráig

pénteken 8,00 órától 12,00 óráig

Indokolt esetben a jegyző elrendelheti, hogy a székhelyen dolgozó köztisztviselők a Szirák-i, valamint a Bér-i Kirendeltségen is tartsanak ügyfélfogadást. ( anyakönyvvezető, adóügyi előadó, pénzügyi előadók, )

4.számú függelék

Bélyegző nyilvántartás

Bélyegző lenyomata

Átvevő neve, beosztása

Átvétel időpontja

Átvevő aláírása

Bélyegző visszaadása

Átvevő aláírása

5. számú melléklet

Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről az „egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről „ szóló módosított 2007. évi CLII. törvény rendelkezik.

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően köteles eleget tenni.

1.) Jegyző 2 évente

2.) Aljegyző 2 évente

3.) Köztisztviselők:

- pénzügyi ügyintézői munkakörben 2 évente

- adóügyi előadó 2 évente

- pénztár kezeléssel megbízott

ügyintéző 2 évente

kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni.

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése: az esedékesség évében június 30. napjáig.

9. melléklet

Vagyonnyilatkozatra kötelezett munkakörök
è Jegyző kétévente
è Sziráki Aprófalva Óvoda Vezetője kétévente
kötelezett vagyonnyilatkozat tételre.
1

Az 1. függelék 1f. pontja a Szirák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

Az 1. függelék 1g. pontja a Szirák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

Az 1. függelék 3. melléklet 1e. pontját a Szirák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.