(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szirák Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: Szirák, Petőfi út 31.

(3) A képviselő-testület hivatalának megnevezése és székhelye: Vanyarci Közös Önkormányzati Hivatal, 2688. Vanyarc Veres Pálné út 54.

3. § (1a) Az Önkormányzat, a képviselő-testület, a polgármester, és a Hivatal bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni.

(1b) Az Önkormányzat bélyegzőinek lenyomatait az 1. számú melléklet tartalmazza.

4. § A képviselő-testület a község díszpolgárává avathatja azt a személyt, aki kiemelkedő tevékenységet végzett a község érdekében. A díszpolgárrá avatásra vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

Az önkormányzat jogi személy. Az Önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő testületet illetik meg. A képviselő testületet a polgármester képviseli.

6. § (1) Az önkormányzat köteles ellátni a törvényben meghatározott kötelező feladatait.

(2) A Mötv. 10. § (2) bekezdésében foglaltak betartásával az önkormányzat önként is vállalhat feladatellátást. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt önkormányzati feladatok ellátását.

(3) A közfeladat önkéntes vállalásához, illetve ellátásának megszüntetéséhez a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges.

(4) Az önkormányzat a helyi önkormányzati politikával, illetve annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozásélénkítő környezetet teremt.

7. § (1) A helyi önkormányzat véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban.

(1a) Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

8. § Önkormányzati döntést, a helyi népszavazás, helyi önkormányzat képviselő-testülete – annak felhatalmazására bizottsága, részönkormányzat testülete, társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.

10. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartoznak a Mötv. 42. §-ban meghatározottak, amelyekben kizárólag a képviselő-testület dönthet.

11. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott ellátandó feladatok

13. § (1) A Képviselő-testület tagjai a települési képviselők, valamint a megválasztott polgármester.

(2) A Képviselő-testület tagjainak száma 6 fő.

(3) A Képviselők névsorát jelen rendelet 1. számú függeléke tartalmazza. A változásokat a Közös Hivatal 2 munkanapon belül átvezeti.

(4) A képviselő Szirák település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. Részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

(5) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.

(6) A képviselő - tevékenysége során - hivatalos személyként jár el.

(7) A képviselő döntéseit saját meggyőződése alapján hozza. A képviselői minőségben hozott döntéséért kizárólag jogszabály által meghatározott esetekben vonható felelősségre. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(8) A képviselő, a képviselő-testület ülésén a napirendi pontok elfogadását megelőzően

14. § (1) A Képviselő-testület az általa elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint tartja rendes üléseit. Ettől eltérni a Képviselő-testület határozata szerint lehet.

(2) A Képviselő-testület az ülését Szirák Község Önkormányzat tanácskozó termében tartja. A Képviselő-testület ettől eltérhet.

(3) A képviselő testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

15. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben zárt ülést tart illetőleg tarthat.

16. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkét tisztségviselő egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze, és vezeti.

(2) A Képviselő-testületi ülés meghívójának tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának és előadójának megjelölését.

(3) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a fő napirendi pontok tárgyának és előterjesztőjének, továbbá az egyéb napirendi pontok tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(4) A munkaterv szerinti ülésre szóló meghívót az ülés anyagával együtt a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt a testületi ülés napját megelőzően legalább 3 nappal megkapják. A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt – pedig az ülés előtt legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselő-testület ülésének személyesen vagy telefonon történő összehívására.

17. § A Képviselő-testület ülésére az alábbi személyeket, szervezeteket kell meghívni:

18. § (1) A Képviselő-testület éves munkatervében nem meghatározott testületi ülést tarthat(továbbiakban: rendkívüli ülés).

(2) A polgármesternek össze kell hívnia a Képviselő-testület ülését:

(3) Rendkívüli ülést a polgármester saját döntése szerint is összehívhat.

(4) A rendkívüli ülés összehívására és levezetésére az e rendeletben foglalt eltérésekkel a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.

(5) A rendkívüli ülés napját és az ülés kezdetének időpontját a polgármester határozza meg.

(6) A rendkívüli Képviselő-testületi ülésen csak a meghívóban szereplő napirendek tárgyalhatók.

(7) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával az ülés előtt kézbesíteni kell a képviselők részére.

19. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, távollétében a 16. § (1) bekezdésében meghatározott helyettesítés rendje szerint alpolgármester, az alpolgármester akadályoztatása esetén a Korelnök vezeti.

(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester megállapítja a megjelentek számát, az ülés határozatképességét, majd

20. § (1) A polgármester az adott ülés napirendi pontjainak tervezésénél figyelembe veszi a Munkatervben arra az ülésre meghatározott napirendeket, a korábbi üléseken tett napirendi javaslatokat, továbbá a Jegyző, és a Közös Hivatal javaslatait.

(2) A polgármester a javasolt napirend ismertetésével nyitja meg a tanácskozást. A napirendekről a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

(3) A Képviselő-testület a napirendek sorrendjének meghatározásáról történt döntést követően, azon egyszerű többséggel változtathat.

21. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, az alpolgármester, bármely bizottság, és a képviselők terjeszthetnek elő.

(2) A sürgősség tárgyában a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(3) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a Képviselő-testület első napirendként tárgyalja.

22. § (1) A polgármester minden napirendet külön-külön nyit meg. Az előterjesztő kiegészítése után a polgármester megnyitja a vitát.

(2) A vita során – a jelentkezések sorrendjének figyelembevételével – a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak, szólhatnak a tárgyhoz.

(3) Egy képviselő, egy adott napirendhez két alkalommal szólhat hozzá, hozzászólásonként maximum 5 perc időtartamban. A polgármester, további egyszeri maximum 3 perc hozzászólási lehetőséget biztosíthat. További hozzászólásra csak a Képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.

(4) A hozzászólás során a képviselői kérdésre a kérdezett választ köteles adni. A választ követően a képviselő folytathatja hozzászólását.

(5) A Képviselő-testület vita közben - egyszerű többséggel - a tanácskozási joggal nem rendelkezőknek is szót adhat, maximum 3 perces hozzászólásra.

23. § (1) A Képviselő-testületi ülésen jelenlévő személyek kötelesek a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani, – olyan jellegű tetszést, vagy nem tetszést, amely zavarhatja mások hozzászólását, nem nyilváníthatnak ki – kötelesek a részükre kijelölt székeken helyet foglalni.

(2) A polgármester köteles gondoskodni a Képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról. A rend fenntartása érdekében:

(3) A polgármester tanácskozás folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás esetén az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(4) A polgármester, a (2)-(3) bekezdésekben foglalt, a rend fenntartása érdekében tett, indokolt intézkedéseiről a Képviselő-testület nem nyit vitát, azokkal kapcsolatban felszólalásnak helye nincs.

24. § (1) A Képviselő-testületi ülésen tanácskozási joga van – mely jelenti szavazati jog nélkül a vitában való részvétel jogát (hozzászólás)

25. § (1) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van a napirendi pont lezárása után legfeljebb 1 perc időtartamban észrevételt tenni.

(2) Viszontválasznak helye nincs.

26. § (1) Az ügyrendi javaslat: a Képviselő-testületi ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, eljárási kérdésekre vonatkozó javaslat.

(2) A képviselők az ülés során bármikor tehetnek ügyrendi javaslatot, és részükre soron kívül szót kell adni.

(3) Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

27. § (1) Az előterjesztés lehet:

28. § (1) Előterjesztés megtételére jogosult

29. § (1) Ha a napirendhez több hozzászóló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(2) Bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását, melyről a Képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű többséggel határoz.

30. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) A szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik.

(4) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

32. § (1) A Képviselő-testület jogszabályban kötelezően előírt esetben titkos szavazást tart.

(2) Bármely képviselő javaslatára minősített szótöbbséggel hozott határozata szerint a Képviselő-testület titkos szavazást tarthat azokban az ügyekben is, amelyekben zárt ülést tarthat, vagy köteles tartani.

(3) A titkos szavazás lebonyolításában a Vagyonnyilatkozat vizsgáló és ügyrendi bizottság elnöke és két tagja vesz részt (továbbiakban: szavazatszámláló bizottság).

(4) A titkos szavazás szavazólapon történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(5) A szavazatszámláló bizottság a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke beszámol a Képviselő-testület részére.

(7) A titkos szavazással hozott határozatot már a nyilvános ülésen kell ismertetni.

33. § (1) A Képviselő-testület a vita lezárása után szavaz a határozati javaslatról.

(2) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.

(3) A határozatképtelen testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(4) Képviselő-testület a határozatait általában egyszerű szótöbbséggel (a jelenlévő települési képviselők több mint felének egybehangzó szavazata) hozza.

(5) A polgármester elsőként a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat, végül a módosításokkal teljes határozati javaslatot teszi fel szavazásra.

(6) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

(7) A döntést követően ugyanabban a kérdésben bármely képviselő új szavazást kezdeményezhet. Erről a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A szavazás egy alkalommal ismételhető meg.

34. § (1) A Képviselő-testület valamennyi személyi kérdés esetében (választás, kinevezés, vezetői megbízás) minősített többséggel dönt.

(2) Több jelölt esetén – ha közülük többen is megkapták a minősített többséget – a legtöbb szavazattal támogatott jelölt személyét fogadja el.

35. § Minősített többség (a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata) szükséges a Mötv. 50. §-ában kötelezően előírtakon kívül:

36. § (1) A polgármester, illetőleg a képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

(2) A Képviselő-testületi döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(3) A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület egyszerű többségi szavazással dönt.

(4) Amennyiben a képviselő, illetve a polgármester személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, úgy a döntésből mérlegelés nélkül ki kell zárni.

(5) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

37. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amelyet a testület évenként hagy jóvá.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző/aljegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a testület elé, minden év január 31-ig.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot tehet:

38. § (1) A határozat megjelölése magában foglalja a határozatot hozó szerv megnevezését, a határozat számát (arab számmal), meghozatalának idejét (évét, valamint zárójelben a hónapját és napját).

39. § (1) A képviselő a testületi ülésen - a fő napirendi pontok lezárása után – a testület tagja

40. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell Mötv 52. § (1) bekezdésében meghatározottakat. Erről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző/aljegyző, valamint egy fő képviselő – mint hitelesítő - írja alá.

(3) A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Nógrád Megyei Kormányhivatala részére.

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. Erre a közös önkormányzati Hivatalban, valamint Szirák Község honlapján van lehetőség.

41. § (1) A képviselő-testület üléseiről kizárólag a jegyző jogosult hangfelvételt készíteni abból a célból, hogy segítségére legyen a jegyzőkönyv összeállításánál. A jegyzőkönyv elkészültével a hangfelvétel megsemmisítésre kerül.

42. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

(2) A javaslatot a jegyzőhöz kell írásban benyújtani.

(3) Az elfogadott önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(4) A rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(5) A képviselő-testületnek a rendeletei előkészítésében való társadalmi részvétel szabályait e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(6) A rendelettervezetről való szavazás során először a módosító indítványokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt a testület.

(7) A rendelet végén minden esetben meg kell határozni hatálybalépésének napját.

(8) A rendeleteket az önkormányzat honlapján valamint a– 5. számú mellékletben rögzített helyszíneken található – hivatalos hirdetőtábláin a rendeletalkotásról szóló hirdetmény kifüggesztésével ki kell hirdetni.

43. § (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

44. § (1) A helyi népszavazásban az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választásra jogosult.

(2) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a választópolgárok legalább 25 %-a.

(3) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezte.

(4) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester hívja meg az aláírást gyűjtők képviselőjét.

(5) A helyi népszavazás lebonyolításának a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvények rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni

45. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és az érdekelt szervezetek közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás helyét és idejét a munkatervben meg kell határozni.

(2) A közmeghallgatás tényét az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(4) A közmeghallgatáson is – mint a képviselő-testületi ülésen – a testületnek határozatképesnek kell lennie.

46. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - fórumot hívhat össze.

(2) A fórumot a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti.

(3) A fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.

(4) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.

(5) A fórumról feljegyzést kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

47. § (1) A képviselő-testület tagjai a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás érdekében képviselői fogadóórát tarthatnak.

(2) A képviselői fogadóórákon az elhangzott közérdekű bejelentésekről, javaslatokról a képviselő feljegyzést készít. A feljegyzés alapján a szükséges intézkedések megtételéről a jegyző gondoskodik.

48. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó bizottságokat választ és ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hozhat létre.

(2)¹ A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre (tagjai névsorát e rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

(3) A képviselő egyidejűleg csak egy bizottságnak lehet az elnöke. E rendelkezés nem zárja ki, hogy a képviselő ad hoc bizottságnak elnöke lehessen.

(4) A bizottsági üléseken bármely képviselő részt vehet tanácskozási joggal, szavazati joggal azonban csak a bizottság megválasztott tagjai bírnak.

(5) A bizottság belső működési szabályait – az Mötv. és e rendelet keretei között – maga állapítja meg.

(6) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(7) Az ideiglenes- bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(8) A bizottságok feladat és hatáskörét, működésük alapvető szabályait, e rendelet 7. számú melléklete tartalmazza

49. § (9) Az állandó bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell megválasztani. A polgármester és a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(10) A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(11) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre formailag és tartalmilag is a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

50. § (1) Szirák Község Önkormányzatának vezetője a polgármester, aki megbízatását főállásban látja el. Tevékenysége során elsősorban a polgármesteri programjában foglaltak végrehajtása a fő célkitűzés.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő. A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(3) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul Szirák település fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.

(4) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével látja el. A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében, a társult önkormányzatok polgármestereivel közösen, irányítja a hivatalt.

(5) A polgármester szabadsága tekintetében a döntési jogosultság a képviselő-testületet át nem

51. § (1) A polgármester feladatait az Mötv. 67. § (1) bekezdése tartalmazza.

(2)² Amennyiben a képviselő-testület két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést úgy az Mötv 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével, döntést hozhat az alábbi ügyekben:

(3)³ A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, az alábbi, képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben:

(4) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(5) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzat képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

52. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 2 fő alpolgármestert választhat. A képviselő-testület az alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester megbízatása megszűnik az új polgármester megválasztásával, valamint ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a tisztséget, a képviselő-testület által a törvény keretei között meghatározott tiszteletdíjban részesül.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával végzi feladatát.

(3) A polgármesterre vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak az alpolgármesterre is.

(4) Az alpolgármester heti egy alkalommal ügyfélfogadást, fogadónapot tart.

53. § (1)⁴ . Szirák Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Vanyarc Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Vanyarci Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel közös hivatalt hozott létre, az önkormányzatok működésével, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatok ellátására az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény , az államháztartásról szóló törvény végrehajtását meghatározó 368∕2011. (XII.31.) számú Korm. rendelet, valamin az Mötv.85. § (1) bekezdése alapján

(2) . A képviselő-testületek meghatározzák a közös hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát.

(3) . A polgármesterek a képviselő-testületek együttes üléseinek döntései, valamint a megkötött megállapodásuk szerint irányítják a közös hivatalt.

(4) . A közös hivatalt a jegyző vezeti.

(5) . A települési képviselők a közös hivataltól a jegyző/aljegyző útján igényelhetik a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.

(6) . A közös hivatal önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati költségvetési szerv. Költségvetési előirányzatait a létrehozó önkormányzatok együttes ülésen határozzák meg, amely előirányzat beépül a székhely (Vanyarc) település költségvetési rendeletébe.

(7) .A jegyző külön döntése alapján az érdemi ügyintézők kiadmányozási jogot kaphatnak.

(8) A közös hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát az SZMSZ. 8. számú melléklete tartalmazza.

(9) .A közös hivatal látja el a nemzetiségi és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos feladatokat, így költségvetési gazdálkodásának könyvelését, házipénztár kezelését, jegyzőkönyveinek elkészítését, ügyviteli feladatainak ellátását.

54. § (1) A polgármesterek – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző vezeti a közös hivatalt, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(3) A jegyző feladatait az Mötv. 81. § (3) bekezdése felsorolja.

(4) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(5) A jegyzőt szabadságának, illetve más okból történő távollétének ideje alatt az aljegyző, a jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása esetén, a Közös Hivatal anyakönyvvezetői feladatokat ellátó ügyintézője helyettesíti.

55. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet (vagyonrendelet) állapítja meg.

(2) A vagyonrendeletben meg kell határozni a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.

(3) Törzsvagyonnak az, az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(4) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

56. § (1) A képviselő-testület a költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

57. § (1) A költségvetési évet követően a képviselő-testület zárszámadását rendeletben állapítja meg. A rendelettervezetet a költségvetési törvényben előírtaknak megfelelően kell elkészíteni.

(2) A zárszámadás előkészítésére és előterjesztésére a költségvetési rendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

58. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot készít. A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(2) A gazdasági program tartalmazza különösen:

59. § (1) A helyi önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi

(2) A közös hivatal és az intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el megfelelő képesítéssel rendelkező belső ellenőr útján.

(3) Belső ellenőrzési feladatok ellátására a közös hivatal köt megállapodást a közös hivatalt fenntartó önkormányzatok, és azok által fenntartott valamennyi intézményre vonatkozóan.

60. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel, gazdasági-, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel alakíthat ki társulásokat.

(2) Az önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg.

(3) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli.

61. § (1) A képviselő-testület feladatköreiben más képviselő-testületekkel, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakít ki, feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik.

(2) Az együttműködés keretében a felek tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében.

(3) Együttműködési megállapodás megkötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a képviselő-testület nevében a polgármester írja alá.

62. § Az önkormányzat az önkormányzati jogok és érdekek kollektív képviseletének, védelmének és érvényesülésének előmozdítása, valamint az önkormányzati működés fejlesztése céljából érdekképviseleti szervezeteket hozhat létre.

64. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetve a helyi önkormányzat feladat és hatáskörét érintő bármely kérdésben - közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján - az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és

65. § (1) Jelen rendelet 2019. december 20. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Szirák Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 2/2015 (III.09.) számú rendelete