Kötegyán község képviselő testületének 5/2018 (IV.26.) önkormányzati rendelete

Kötegyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2018. (IV.26.) önkormányzati rendelete Az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről

Hatályos: 2018. 04. 27

Kötegyán Község Önkormányzata

 Képviselő-testületének

5/2018. (IV.26.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről


Kötegyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 107. §‐ában, 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló, 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjaiban és (4) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el:


I. Fejezet

A rendelet hatálya

1. §


(1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Kötegyán Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő

a)  ingatlan‐ és ingó vagyonra,

b)  önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra,

c)  önkormányzati társulásba, gazdasági és közhasznú társaságba bevitt vagyonra,

d) közhasznú és gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető társasági részese-désre,

e)  értékpapírokra,

f)  az önkormányzat követeléseire és

g) az önkormányzat pénzeszközeire abban az esetben, ha arra nézve más jogszabály eltérően nem rendelkezik (továbbiakban együtt: önkormányzati vagyon).


(2) Nem terjed ki a rendelet tárgyi hatálya:

a) az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, továbbá az önkormányzati lakások elidegenítésére,

b)  a közüzemi tevékenységet ellátó vállalatok gazdasági társasággá történő átalakulásá-val létrejött társaságokban az önkormányzat tulajdonában lévő társasági részesedések értékesítésére,

c)  a kisebbségi önkormányzat részére juttatott vagyonra,

d) más önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó piacok fenntartására, kezelésére, továbbá az árusítóhelyek, helyiségek és a piac hasznosításával kapcsolatos üzemeltetési feladatokra,

e)  a működési célú pénzeszköz átvételére, továbbá

f)  az Önkormányzat közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozó közbeszerzéseire


2. §


A rendelet személyi (szervi) hatálya kiterjed:

a) az önkormányzatra,

b) az önkormányzat költségvetési szerveire,

c) az önkormányzat egyes vagyontárgyait megbízás alapján kezelő, üzemeltető szervezetre, vagy természetes személyre,

d) az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokba delegált igazgatósági és felügyelő bizottsági tagokra, továbbá

e) a gazdasági társaságokban az önkormányzati tulajdonosi képviseleti joggal megbízott személyekre.


II. Fejezet

Az önkormányzati vagyon

3. §


(1) Az önkormányzat vagyona a nemzeti vagyon részét képezi. Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó, üzleti vagyonból áll.


(2) Az üzleti vagyon forgalomképes ingatlanokból, ingóságokból, értékpapírokból, üzletré-szekből, pénzvagyonból és egyéb vagyoni értékű jogokból áll.


(3) Forgalomképtelen vagyontárgyat, ha rendeltetése és funkciója megváltozik forgalomképes

     (üzleti) vagyonná a Képviselő‐testület minősített többségű döntésével lehet átminősíteni.


(4) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat forgalomképes (üzleti) vagyonná a Képviselő

      testület minősített többségű döntésével lehet átminősíteni.


Az önkormányzat törzsvagyona

4.§


(1) Forgalomképtelen törzsvagyon:

a) törvény alapján az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon, valamint

b) mindaz a vagyon, amelyet törvény, vagy az önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból, kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.


(2)  Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona közül forgalomképtelennek minősülő ingatlanvagyontárgyak körét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.


(3) Az önkormányzat tulajdonában álló általános meghatározott forgalomképtelen vagyontárgyak:

a)    a helyi közutak és műtárgyaik,

b)    a járdák, terek és parkok,

c)    a vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények,

d)    a levéltári anyagok, tervtárak terv- és iratanyagai,

e)   a védett természeti területek,

f)     mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy az önkormányzat képviselő-testülete rendeletével annak nyilvánít.

(4) Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona közül a helyi rendelet alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségő nemzeti vagyon körébe tartozó forgalomképtelennek minősülő vagyonelemeket a rendelet 4. melléklete tartalmazza.


5. §


(1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak:

a) a törvényben akként meghatározott vagyontárgyak,

b) a műemlékek, műemlék jellegű ingatlanok,

c) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,

d) a védett természeti területek,

e) a nem önkormányzati fenntartásban lévő, de az önkormányzat tulajdonában álló és közfeladatot ellátó intézmények elhelyezését, valamint feladatuk ellátását szolgáló ingatlanok, ingatlanrészek

f) az önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenység működését szolgáló vagyontárgyak.

g) sportpályák és sportcélú létesítmények.


(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó ingatlanvagyontárgyak körét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.


Üzleti vagyon

6. §


(1) Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonnak minősülő ingatlanvagyontárgyai körét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.


(2) Az önkormányzat vállalkozási tevékenysége, melyet üzleti vagyonával végezhet, a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.


III. fejezet

A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

7. §


(1) A rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezés és a tulajdonosi jogok gyakorlása:

a) az elidegenítés,

b) a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog‐ és jelzálog, illetve szorgalmi jog alapítását, használat jogának biztosítását, haszonkölcsönbe adását, elidegenítési és terhelési tilalom vállalását,

c) a vagyon gazdasági és közhasznú társaságokba apportként történő bevitele, alapítványok, közalapítványok rendelkezésére bocsátása,

d)  az önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva vagyonkezelői jog létesítése a korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak és a forgalomképes vagyontárgyak körére,

e) az önkormányzat tulajdonán fennálló vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulás,

f)   a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyonkezelésbe, használatba, üzemeltetésbe, bérbe, haszonbérbe adását, lízingszerződéssel való hasznosítását, koncesszióba adását, támogatásra történő felajánlásait,

g)   az önkormányzatot megillető elővásárlási‐, vételi‐ és visszavásárlási jog gyakorlása,

h)  gazdasági és közhasznú társaságokban üzletrész, részvény alapján az önkormányzatot megillető tulajdonosi jog gyakorlása,

i)   a vagyontárgy vagyonkezelésből történő kivonása,

j)   vagyonszerzés,

k)   hitelfelvétel,

l) értékpapírral, pénzeszközökkel való gazdálkodás a költségvetési, államháztartási törvény és önkormányzati rendelet alapján,

m) önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban az önkormányzatot megillető jog gyakorlása és

n) önkormányzati követelés érvényesítése, követelés elengedése, bevételről való lemondás.


(2) A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó szabályokat a vagyont érintő megállapodások módosítása, kiegészítése és megszüntetése esetén is alkalmazni kell.


(3) Az önkormányzati vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a képviselő‐testület gyakorolja különös tekintettel az alábbi esetekre:

a)  a vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények, valamint egyéb közművek esetében a koncessziós szerződés megkötése

b)  a korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak körébe tartozó létesítmények és ingatlanok elidegenítése, megterhelése, vagyonkezelésbe adása.

c)   befektetés gazdasági és közhasznú társaságokba, fennálló részesedés értékesítése

d)   hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása

e)   kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása

f)   kezességvállalás

g)  1 évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása

h)  a vagyon tulajdonjogának kedvezményes átruházása és a kedvezmény mértékének és módjának megállapítása

i)  a vagyon kedvezményes hasznosítása és a kedvezmény mértékének és módjának megállapítása


(4) A Képviselő‐testület hatáskörébe tartozó vagyoni kérdésekkel kapcsolatos döntés meghozatalához minősített többség szükséges.


(5) A Képviselő‐testület a tulajdonosi jogok gyakorlását az alábbi esetekben a polgármesterre bízza:

a) bruttó 3 millió Ft értékhatár alatt

aa) az elővásárlási jog gyakorlása,

ab) a gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető tagsági jogok gyakorlása.

b) forgalomképtelen vagyon esetében

ba) tulajdonosi hozzájárulás megadása, amennyiben a jogügylet nem jár    

önkormányzati kötelezettségvállalással

bb) tulajdonosi jogok gyakorlása hatósági eljárásban

c) korlátozottan forgalomképes vagyon esetében

ca) tulajdonosi hozzájárulás megadása, amennyiben a jogügylet nem jár

önkormányzati kötelezettségvállalással

cb)  tulajdonosi jogok gyakorlása hatósági eljárásban

cc) tulajdonjog változásával nem járóhasznosítás, amennyiben nem irányul a korlátozottan forgalomképes vagyon egészére.

d) üzleti vagyon esetében

da)  tulajdonjog változással nem járó hasznosítás értékhatártól függetlenül,

db) bruttó 500 ezer Ft értékhatárig az üzleti vagyon elidegenítése, gazdasági társaságba történő bevitele, illetve a tulajdonjog változással járó bármilyen más döntés meghozatalát.


(6) Ha a szerződés tárgya több vagyonelem e rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezésének alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.


(7) Részletfizetési kedvezményt a szerződés aláírására jogosult adhat.


Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

8. §


(1) Követelések:

a) a külön jogszabályokban meghatározott, előírt, de még ki nem egyenlített összegek (ideértve a helyi adók meg nem fizetéséből származó hátralékot is)

b) az értékesítésből, a bérbeadásból és szolgáltatások nyújtásából származó ‐ általános forgalmi adót is tartalmazó ‐ pénzértékben kifejezett fizetési igények

c) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

d) a tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítéséből származó követelések, ‐ a rövid lejáratú kölcsönök

e) a visszterhesen átadott pénzeszközök

f) végrendeleti öröklés


(2) Az önkormányzat csak az alábbi esetekben mondhat le részben, vagy egészben követeléséről:

a) csődegyezségi megállapodásban

b) bírói egyezség keretében

c) peren kívüli megegyezés során

d) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

e) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térül meg

f) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel, (aránytalan költség ráfordítással) érvényesíthető

g) kötelezettje nem fellelhető és ez hitelt érdemlően bizonyított.


(3) Az önkormányzat követeléseiről:

a)  bruttó 100 e. Ft felett a Képviselő‐testület

b)  bruttó 100 e. Ft alatt a polgármester, illetve az intézményvezetők mondhatnak le.


(4) A követelésről való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére vonatkozóan.


A vagyongazdálkodás általános szabályai

9. §


(1) Vagyongazdálkodás alatt az egyes vagyontárgyak használata (fenntartása), új vagyontárgyak megteremtése, a hasznosítható vagyontárgyak bérbe, használatba vagy haszonbérbe adása, illetőleg a feladatok ellátásához szükséges mértékig történő elidegenítése értendő.


(2) A vagyongazdálkodás célja és alapvető feladata az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai eredményes ellátásának elősegítése.


(3) Nem önkormányzati feladat megoldását célzó vállalkozásban, vagy más tevékenységben csak az önkormányzati feladatok ellátása mellett nélkülözhető vagyontárgyakkal lehet részt venni.


(4) A Nvtv. 9.§ (2) bekezdésben megfogalmazott tilalmat, alapítvány létrehozásakor, alapítványhoz való csatlakozáskor is alkalmazni kell.


(5) Az önkormányzati vagyonnal gazdálkodók a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.


10. §


(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő értékpapírok, üzletrészek elidegenítésére az üzleti vagyonra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve a társaságnál többségi tulajdont megtestesítő értékpapírokat, üzletrészeket, amelyek esetében az elidegenítésről ‐ értékhatártól függetlenül ‐ a Képviselő‐testület dönt.


(2) Az önkormányzat tulajdonába került értékpapírokat a pénztár‐szabályzatban meghatározottak szerint, biztonságos helyen kell őrizni.


(3) A tagsági jogot megtestesítő értékpapír elidegenítése esetén az értéket a tőzsdére bevezetett részvénynél a tőzsdei árfolyamon, a tőzsdén nem jegyzett részvényeknél, valamint üzletrészeknél 30 napnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.


11. §


(1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.


(2) Az önkormányzat részére bruttó 500 ezer Ft értékhatár alatt ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához a polgármester, míg a bruttó 500 ezer Ft értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához a Képviselő‐testület jóváhagyása szükséges.


Az önkormányzati vagyon hasznosítása

12. §


(1) Az önkormányzati vagyon hasznosítása az önkormányzat éves költségvetési rendeletében előírtakkal összhangban történik.


(2) Ingatlan és ingó vagyon elidegenítése, egyéb módon történő hasznosítása, megterhelése esetén a vagyon értékét, valamint csere esetén az értékkülönbözetet értékbecslés alapján kell meghatározni. Az értékbecslés 3 hónapnál régebbi nem lehet. Amennyiben rendelkezésre áll 1 évnél nem régebbi értékbecslés, annak az értékelést végző értékbecslő által felülvizsgált változata is elfogadható.


(3) Azon vagyontárgyak esetében, amelyeknél a hasznosítás időtartama az egy évet meghaladja, az alapszerződésben kell kikötni az adójogszabályok változása miatti, önkormányzatot megillető felülvizsgálat jogát.


(4) Határozatlan időre, vagy 5 évet meghaladó határozott időtartamú bérbeadással történő hasznosítás esetén az értékhatár megállapításához a hasznosításból 1 év alatt származó bruttó bevételt kell alapul venni.


(5) Önkormányzati vagyont elidegeníteni, vagy más módon hasznosítani a törvényben meghatározott értékhatár felett – törvényben és a (6) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve ‐ csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.


(6) Kizárólag versenyeztetés útján értékesíthetők:

a) értékhatártól függetlenül a kedvezményes értékesítésre kijelölt ingatlanok

b) a bruttó 500 000,- Ft‐ot meghaladó értékű ingó vagyon.


(7) A versenyeztetési eljárásban az ajánlattételi felhívásokat a helyi lapban, a község internetes honlapján, illetve a polgármester egyedi mérlegelése alapján a megyei és országos médiumokban közzé kell tenni, valamint az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján is ki kell függeszteni. Az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell a legfontosabb elbírálási szempontokat.


(8) Az ajánlatok elbírálása során az érvényes ajánlatok közül az önkormányzat szempontjából legelőnyösebb ajánlatot kell nyertesnek kihirdetni. Az ajánlatok az adott hasznosítási formához igazodó egyedi elbírálás alá esnek, de az elbíráláskor előnyt jelent különösen:

a) kedvezőbb árajánlat

b) munkahelyteremtés

c) a hasznosítási cél illeszkedése a településfejlesztési elképzelésekhez

d) az önkormányzat számára előnyösebb, és az éves költségvetéssel összhangban álló fizetési feltételek elfogadása

e) az, ha ajánlattevőnek nincs helyi adó‐, illetve köztartozása.


(9) Az ajánlatokat a Képviselő‐testület értékeli és véleményezi, döntése alapján szükség szerint versenytárgyalást folytat le.


(10) Az  intézmények  által  megszerzett  vagyontárgyak  az  önkormányzat  tulajdonába és az

azokat megszerző intézmény használatába kerülnek.


13. §


(1) Önkormányzati vagyont kedvezményesen hasznosítani, tulajdonjogát kedvezményesen átruházni ‐ a törvényben meghatározott eseteken kívül ‐ a következő célokra lehet:

a) meghatározott céllal más önkormányzatnak, önkormányzati társulásnak, szövetségnek,

b) kötelezettségvállalással közérdekű célra,

c) közalapítvány vagy alapítvány javára, alapítvány létrehozásával, csatlakozással vagy hozzájárulással,

d) a Képviselő‐testület Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott kötelező és önként vállalt feladat ellátásának elősegítése érdekében,

e) kedvezményes lakótelek céljára a Képviselő‐testület által kiírt pályázat alapján.


(2) Kedvezményes tulajdonba, használatba adásra ‐ önkormányzati körön kívül ‐ csak abban az esetben kerülhet sor, ha az új tulajdonos (használó) az önkormányzatot terhelő ÁFA‐t az önkormányzatnak megfizeti.

14. §


(1) Ingatlanvagyon bérlet útján történő hasznosítása esetén a bérlő és a bérbeadó bérleti szerződés keretében megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a bérbeadó helyett ‐ az ingatlan (helyiség) rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozása érdekében ‐ előre meghatározott és tételesen költségelt felújítási munkákat bérbeszámítással elvégezheti. A bérlőnek költségeit tételesen, számlával kell igazolnia. Ilyen esetben a bérleti díj pénzforgalom nélkül kerül leszámlázásra.


(2) Az elvégzett munkák értéke csak a bérleti díjba számítható be.


(3) A bérleti szerződésben nem rögzített többletmunkák és az ingatlan (helyiség) tevékenységi körhöz kapcsolódó kialakításának költségei a bérlőt terhelik. A bérleti szerződésben ki kell kötni, hogy a szerződésben nem rögzített többletmunkák költségének megtérítéséről a bérlő lemond.


(4) Bérbeszámítás kérdésében a döntést 500 ezer Ft felett a Képviselő‐testület, az alatt a polgármester hozza meg.

15. §


(1) Ingatlancserére ingatlanforgalmi értékbecslés alapján kerülhet sor.


(2) Az önkormányzat szempontjából értékvesztéssel járó szerződés csak közérdekű célból, vagy az alapellátási feladatok biztosítása céljából köthető. Az erre vonatkozó szerződés csak a Képviselő‐testület jóváhagyásával érvényes. A döntés meghozatalához minősített többség szükséges.

16. §


(1) Az önkormányzat külön megállapodással tulajdonjogának fenntartása mellett, térítés nélkül, üzemeltetés céljából rendeltetésszerű használatba adhatja vagyontárgyait.


(2) Az üzemeltetés anyagi fedezetét az üzembentartó költségvetésében kell biztosítani.


(3) Üzembentartó köteles a vagyontárgy állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről fokozott szakmai elvárhatósággal gondoskodni.


Az önkormányzati vagyon kezelése

17. §


1) Vagyonkezelői jogot az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolva, a közfeladatot szabályozó külön törvényben meghatározott feltételek és eljárási rend, pályázati rend szerint, ilyen hiányában a külön jogszabályban történő kijelölés esetét kivéve – nyilvános pályázat útján, ellenérték fejében lehet megszerezni és gyakorolni.


(2) A vagyonkezelői jog ellenértékének meghatározására az arra vonatkozó egyedi döntéssel egyidejűleg kerül sor.


(3) A pályázat tartalmát a Képviselő‐testület hagyja jóvá és a pályázat elbírálásáról a Képviselő‐testület dönt. Lebonyolítására e rendelet 12. §‐ában a pályázati eljárással kapcsolatos előírásokat kell alkalmazni.


(4) A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő a feladatellátással összefüggő jogokat, kötelezettségeket átvegye.


(5) Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan‐nyilvántartásba való bejegyzés is szükséges. A vagyonkezelői jog jogosultja köteles gondoskodni a vagyonkezelési jognak az ingatlan‐nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.


(6) A képviselő‐testület hatásköréből nem ruházható át a vagyonkezelési szerződés megkötéséről, megszüntetéséről, tartalmának megállapításáról hozandó döntés.


18. §


(1) A vagyonkezelő jogosult – az önkormányzat előzetes, írásbeli hozzájárulása esetén – a kezelésbe átadott vagyon használatát a feladatai ellátásához igénybe vett alvállalkozónak, közreműködőnek kizárólag a vagyonkezelési szerződésben meghatározott célra átadni. Az önkormányzat hozzájárulásáról a Polgármester dönt.


(2) A használat tényleges átadásáról a vagyonkezelő köteles az Önkormányzat számviteli és vagyongazdálkodási feladatokat ellátó szervezeti egységét - Sarkadkeresztúri Közös Önkormányzati Hivatalt - 15 napon belül értesíteni. A vagyonkezelő köteles a birtokából kikerült vagyon használatát ellenőrizni. A használó jogainak és kötelezettségeinek gyakorlásáért a vagyonkezelő sajátjaként felel.


(3) A vagyonkezelő köteles évente egyszer a tárgyévet követő év február 01‐éig a vagyonkezelésébe adott ingatlanvagyon tárgyévi változásairól az Önkormányzat számviteli feladatokat ellátó szervezeti egységnek - Sarkadkeresztúri Közös Önkormányzati Hivatalnak - a megfelelő bizonylatokat, dokumentumokat átadni.


(4) Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon, illetve annak meghatározó eleme a rendes gazdálkodással szükségszerűen együtt járó elhasználódás, rendszeres karbantartás kivételével bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt közfeladat ellátására, illetve a feladat ellátásához szükségessége megszűnik, a vagyonkezelő köteles a polgármestert 8 napon belül értesíteni.


(5) A vagyonkezelésből való kivonásról vagy a feladat ellátására alkalmatlanná vált elem pótlásáról a Képviselő‐testület dönt, szükség szerint a szerződés módosításáról vagy a vagyonkezelésből való kivonásról intézkedik.

(6) A kezelt vagyon pótlására, bővítésére, felújítására való jogokat – kötelezettségeket a felek megállapodása határozza meg.


(7) A vagyonkezelő köteles az Önkormányzat által a vagyonkezelésbe átadott vagyonra az önkormányzat által meghatározott biztosítási kategóriákra biztosítási szerződést kötni és az ellenértéket megfizetni.

(8) A vagyonkezelő köteles valamennyi közérdekű adatszolgáltatásra, melyet vagy közvetlenül, vagy az önkormányzat rendelkezésére bocsátásával tesz meg.


(9) A vagyonkezelőnek a szerződésben előírtaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőben kell teljesíteni számviteli adatszolgáltatási kötelezettségét.


19. §


(1)  A vagyonkezelésbe átadott vagyon birtokba adása előtt az önkormányzatnak:

a) rendeznie kell az ingatlanra fennálló közterheket és az általa korábban létesített jogviszonyból származó és esedékes /vagy lejárt/ kifizetéseket, teljesítéseket,

b) a folyamatban lévő befejezetlen beruházások kivételével el kell végeznie a megkezdett, de még be nem fejezett, őt terhelő feladatokat,

c) vagyonleltárt kell készítenie.


(2) A birtokba adási‐ és vételi eljárás során jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az önkormányzat számviteli és vagyongazdálkodási feladatokat ellátó szervezeti egysége - Sarkadkeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal - részére 15 napon belül meg kell küldeni.

20. §


(1) A vagyonkezelőnek a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a tulajdonostól hozzájárulást kell beszereznie a vagyonkezelési tevékenység körében felmerülő bármely hatósági engedélyhez kötött tevékenységhez. A tulajdonosi hozzájárulást a polgármester jogosult megadni.


(2) Nem terjed ki a tulajdonosi hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége az azonnali veszélyelhárítást szolgáló, de egyébként hozzájáruláshoz kötött tevékenységre. Az így elvégzett tevékenységet és annak indokolását a tulajdonos felé 15 napon belül jelenteni kell.


(3)  A vagyonkezelő tulajdonosi hozzájárulás nélkül adhat be kérelmet elvi hatósági engedély, szakhatósági hozzájárulás, állásfoglalás iránt.


21. §


(1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakról, eszközökről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza azok könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat.


(2) Ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait köteles elkülöníteni.


22. §


(1) A vagyonkezelő köteles az azonnali hatályú felmondás esetén a kezelt vagyon önkormányzat részére történő azonnali birtokba adására, oly módon, hogy szükség esetén biztosítsa az önkormányzat részére a közfeladat folyamatos ellátásához a saját személyi és tárgyi infrastruktúráját.


(2) A vagyonkezelő a kezeléséből kivont vagyon Önkormányzat részére való birtokba adására köteles, azt nem tagadhatja meg, feltételhez nem kötheti. A birtokba adás – birtokba vétel szabályait e rendelet 19. §‐a szabályozza.


(3) A vagyonkezelői jog megszűnése nem veszélyeztetheti a kötelező önkormányzati feladat folyamatos ellátását.


23. §


(1) A vagyonkezelői jogok gyakorlását, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok, kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat által kijelölt szervezet útján évente ellenőrzi.


(2) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint egyéb jogszabályok rendelkezései keretében az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására.


(3) A képviselő‐testület azonnali intézkedését nem igénylő esetekben a polgármester köteles a képviselő testületet tájékoztatni az ellenőrzés eredményéről.


IV. fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

24. §


Az önkormányzati vagyonban bekövetkező mindennemű változásról a jegyző az éves zárszámadáshoz kapcsolódó vagyonmérlegben tájékoztatást ad a Képviselő‐testület részére.



Hatályba léptető rendelkezések

25. §


(1)     E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kötegyán Község    Önkormányzata Képviselő‐testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 7/2012. (IV.28.) önkormányzati rendelete.





            Nemes János                                                                         Szokai Dániel

            polgármester                                                                                 jegyző

           

           

Záradék:

A rendelet kihirdetésre került: 2018. április 26-án.


     Szokai Dániel

                                                                                                           jegyző