Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2020. (I.30.) önkormányzati rendelete
a lakások és nem lakás célú helyiségek bérletéről és elidegenítéséről
Hatályos: 2025. 09. 01Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2020. (I.30.) önkormányzati rendelete
a lakások és nem lakás célú helyiségek bérletéről és elidegenítéséről
Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 3. § (1)-(2), 4. § (3), 9. § (1), 15. §, 20. § (3), 21. § (6), 23. § (3), 27. § (2), 33. § (3), 34. § (1), (3), 36. § (2), 42. §, 53. §, 54. § (1), (2) és (3) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a Jogi és Ügyrendi, valamint a Pénzügyi Bizottság véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések és az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. §1 A rendelet hatálya kiterjed a Szerencs Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, a rendelet 1. mellékletében szereplő lakásokra (továbbiakban: bérlakás), valamint a rendelet 3. mellékletében szereplő nem lakás célú helyiségekre (továbbiakban: helyiség).
2. § A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, valamint átruházott hatáskörben a Polgármester gyakorolja. A rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek tekintetében a kezelői és bérbeadói jogokat és kötelezettségeket a rendelet 3. mellékletében megjelölt gazdálkodó szervezetek gyakorolják.
3. § (1) A bérbeadó, továbbá a bérbeadó nevében eljáró szervezet - jogszabály keretei között - jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.
(2) Az önkormányzati tulajdonú lakásokra és nem lakáscélú helyiségre elővásárlási, valamint vételi jogával élni kívánó személy köteles az elidegenítéssel megbízott személy rendelkezésére bocsátani azon személyes adatait, melyek a tulajdonjog megszerzéséhez szükségesek, különös tekintettel az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatásához szükséges adatokra.
(3) Mindazon szervek és személyek, akik az önkormányzati lakások bérletével és elidegenítésével kapcsolatban állampolgárok, személyek adataihoz hozzájutnak, kötelesek ezeket az adatokat oly módon kezelni, hogy azokhoz más személyek ne juthassanak hozzá.
A lakások bérbeadásának jogcímei, szabályai
2. A lakások típusai
4. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő bérlakások a lakás hasznosításának célját tekintve lehetnek:
a) szociális bérlakások
b) városi érdekből, közfeladatot ellátó személy részére bérbe adható bérlakások (továbbiakban: szolgálati lakások)
c) piaci alapon megállapított lakbérű bérlakások.
5. § (1) Szociális bérlakás pályázati eljárásban, kizárólag olyan szociálisan rászoruló személy részére adható bérbe, aki megfelel a szociális bérlakáshoz jutás feltételeinek, valamint vállalja a bérlakás szociális bérleti díjának megfizetését.
(2) Szolgálati lakás a helyi társadalmi, közösségi érdekek kielégítése, a város szakember szükséglete biztosításának megkönnyítése érdekében adható bérbe, ha a bérbevevő vállalja a bérlakás költségalapú bérleti díjának megfizetését.
(3) A piaci alapon megállapított lakbérű bérlakás pályázati eljárásban, olyan személy részére adható bérbe, aki vállalja a piaci alapú bérleti díj megfizetését.
3. Szociális bérlakások bérbeadása
6. § (1) Szociális célúként meghirdetett bérlakás kizárólag rászoruló személynek adható bérbe.
(2) Szociális körülményei alapján az a személy tekinthető rászorulónak, aki legalább egy kiskorú gyermeket nevel, a vele együtt költözőre tekintettel az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át.
(3) Azonos feltételek fennállása esetén, szociális helyzete alapján előnyt élvez:
a) aki több kiskorú gyermek ellátásáról gondoskodik,
b) gyermekét egyedül nevelő szülő,
c) aki rokkant, munkaképtelen,
d) akinek családjában tartósan beteg személy él,
e) az alacsonyabb egy főre eső jövedelemmel rendelkező.
(4) Amennyiben a bérlő anyagi körülményeiben olyan változás történik, amely alapján már nem tekinthető rászoruló személynek, úgy azt haladéktalanul köteles bejelenteni a bérbeadónak.
(5) Kétség esetén a bérbeadó igazolások bekérésével ellenőrizheti, hogy a bérlő - a vele együtt költözőre tekintettel - megfelel-e a (2) bekezdésben foglaltaknak.
7. § (1) Nem jogosult szociális célúként meghirdetett önkormányzati bérlakás bérleti jogára:
a) akinek, vagy a vele együtt költöző családtagjának a tulajdonában, vagy haszonélvezetében az ország területén bárhol lakástulajdona van, illetve lakóingatlan tulajdonjogát, haszonélvezeti jogát 5 éven belül ingyenesen, vagy visszterhesen másnak átengedte,
b) akinek, vagy a vele együtt költöző családtagjának a tulajdonában jelentős értékű (1.000.000 Ft-ot meghaladó) ingó-, vagy ingatlanvagyon van,
c) akinek a bérleti jogviszonya megszűnését a bíróság 5 éven belül jogerősen megállapította,
d) akinek az önkormányzattal szemben adótartozása áll fenn,
e) akiknél az együtt költöző családtagokra figyelemmel a család egy főre eső nettó átlagjövedelmének mértéke a kijelölést megelőző 3 hónapban nem érte el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 60 %-át.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazása alól kivételt képez az a banki hitel károsult (törlesztő részlet felemelése miatt fizetésképtelenné vált lakástulajdonos), akinek ingatlana árverezés útján értékesítésre került, és a bíróság (jogerős ítélettel) a lakásból való kiköltözésre kötelezte.
8. § A rászoruló személlyel kötött lakásbérleti szerződés határozott időre, legfeljebb 5 évre szólhat.
4. Szolgálati lakások bérbeadása
9. § (1) A város szakember szükséglete biztosításának megkönnyítése, a helyi társadalmi, közösségi érdekek kielégítése érdekében, városi érdekből, közfeladatot ellátó személy részére adható bérbe szolgálati lakás, ha a bérlő
a) az önkormányzat vagy intézményének munkavállalója,
b)2 a városban működő, tevékenységet ellátó szervezet, gazdasági társaság, költségvetési szerv, 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság munkavállalója,
c) szolgálati jogviszonnyal rendelkező személy.
(2) A Polgármester jogosult a hozzá érkezett kérelmeket rangsorolni és elbírálni. A rangsorolás a kérelmek beérkeztetési ideje alapján történik. Ez alól kivételt képez a város kiemelt közérdekű szakemberhiányának betöltése vagy mérséklése.
(3) A pályázónak nyilatkoznia kell a kérelmében, hogy a bérleti szerződés aláírásával egyidejűleg a bérbeadó számára megfizet 3 havi lakbérnek megfelelő nagyságú összeget, mely a bérleti jogviszony megszűnését követően a bérlőnek visszafizetésre kerül, amennyiben rendeltetésszerűen használja a lakást, és a bérlői kötelezettségeinek eleget tesz.
10. § Nem jogosult szolgálati bérlakásra, akinek és vele együtt költöző családtagjának a tulajdonában, vagy haszonélvezetében a város közigazgatási területén lakóingatlan van, illetve ilyen lakóingatlan tulajdonjogát, haszonélvezeti-, használati jogát 5 éven belül ingyenesen, vagy visszterhesen másnak átengedte.
11. § A szolgálati lakásokra vonatkozó lakásbérleti díj mértéke a 2. melléklet tartalmazza.
12. § (1) Szolgálati lakásokra vonatkozó lakásbérleti szerződés legfeljebb a bérlő szolgálati lakásra való jogosultságot megalapozó jogviszonya idejére köthető, amennyiben a jogviszony megszűnik, úgy az megszünteti a lakásbérleti szerződést is (bontó feltétel).
(2) A szolgálati lakás bérlője köteles 15 napon belül írásban bejelenteni foglalkoztatási jogviszonyának megszűnését.
5. Piaci alapon megállapított lakbérű bérlakások bérbeadása
13. § (1) Piaci alapon megállapított lakbérű bérlakás azon pályázó részére adható bérbe, aki olyan igazolt jövedelemmel rendelkezik, amely biztosítja, hogy a lakbér havi összege nem haladja meg a család összjövedelmének 25%-át, és a pályázó vállalja, hogy legalább 6 havi bérleti díjat a szerződéskötéskor előre megfizet.
(2) Piaci alapon megállapított lakbérű bérlakás 3 évre adható bérbe.
(3)3 A piaci alapon megállapított lakbérű bérlakások bérleti díját a 2. melléklet tartalmazza.
(4) Piaci alapon megállapított lakbérű bérlakások bérbeadására vonatkozó eljárás lefolytatására akkor kerül sor, amennyiben az megüresedett bérlakás bérlőjét a szolgálati lakásra vonatkozó előírások alapján nem lehet kijelölni.
14. § Nem jogosult piaci alapon megállapított lakbérű bérlakás bérleti jogára:
a) akinek, vagy a vele együtt költöző családtagjának a tulajdonában, vagy haszonélvezetében az ország területén bárhol lakástulajdona van, illetve lakóingatlan tulajdonjogát, haszonélvezeti jogát 5 éven belül ingyenesen, vagy visszterhesen másnak átengedte,
b) aki korábban ugyanezen jogcímen bérlakásnak bérlője volt, ideértve azt is, aki ilyen bérlővel együtt költöző családtag volt, illetve ilyen személy közeli hozzátartozója.
15. § (1) A piaci alapon megállapított lakbérű bérlakások pályázati felhívását a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján legalább 8 napra ki kell függeszteni, valamint az Önkormányzat honlapján legalább 8 napra meg kell jelentetni.
(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a lakás pontos címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát,
b) a bérbeadás időpontjában a lakásra érvényes bérleti díj mértékét,
c) a lakás bérbeadására vonatkozó egyéb feltételeket,
d) a pályázat tartalmára vonatkozó követelményeket,
e) a meghirdetett lakás megtekintésének időpontját,
f) pályázat elbírálásának jelen rendelet szerinti szempontjait,
g) pályázat benyújtásának határidejét, helyét,
h) pályázat elbírálásának idejét, közlésének módját.
(3) A pályázatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:
a) a vállalt egyösszegű befizetésre vonatkozó ajánlatot, amely legalább 6 havi lakbérnek megfelelő összeg,
b) az óvadék megfizetésére vonatkozó nyilatkozatot,
c) a pályázó és a vele együtt költözők személyi adatait,
d) a pályázó és a vele együtt költözők munkaviszonyának igazolását,
e) a pályázó és a vele együtt költözők jövedelméről szóló igazolásokat,
f) a pályázat elbírálásánál előnyként figyelembe vehető körülmények leírását, igazolását,
g) pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.
(4) A bérlakás bérleti jogát az nyeri el, aki előre több havi bérleti díj megfizetését vállalja. Ennek egyenlősége esetén a pályázat elbírálásakor előnyben részesül az alábbi sorrendben az a pályázó, aki
a) több kiskorú eltartásáról gondoskodik,
b) magasan képzett szakember, akinek letelepedése és elhelyezése a város érdekeit szolgálja,
c) olyan házaspár, ahol mindkét fél 35 évnél fiatalabb,
d) aki családjának az egy főre eső havi jövedelem alacsonyabb.
(5) A pályázat elbírálásától számított 5 napon belül köthető meg a bérleti szerződés, amennyiben a pályázatban vállalt bérleti díj, valamint óvadék előrefizetése megtörténik. A határidő a pályázó hibájából bekövetkezett eredménytelen eltelte esetén a bérbeadó jogosult a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel bérleti szerződést kötni.
6. A bérleti szerződés tartalma
16. § Önkormányzati bérlakásra kötött bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a bérlakás önkormányzati tulajdonára történő utalást,
b) a bérlakásnak e rendelet szerinti típusát,
c) a bérlakás azonosító adatait (címe, helyiségek felsorolása, alapterülete, komfortfokozata)
d) a bérlő (bérlőtárs) személyazonosító adatait,
e) a bérlet időtartamát,
f) a lakbér összegét, és a bérbe adó által nyújtott külön szolgáltatást, annak díját, a lakbér és a külön szolgáltatás díjának fizetési módját, emelésének feltételeit,
g) bérlő lakásfenntartással, állagmegóvással kapcsolatos feladatait,
h) bérlő bejelentési kötelezettségét a saját tulajdonú lakásvásárlásról, lakásépítésről, valamint a lakásszerzés jogkövetkezményeit,
i) azt, hogy a bérleti szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a Ltv. és a Rendelet szabályai az irányadók,
j) a használt bérlakás bérbeadásakor azon kikötést, hogy a bérlő a bérlakást megtekintette és az általa ismert állapotban veszi bérbe, így a bérbeadó nem felel a bérlakás azon hibáiért, hiányosságaiért, amelyeket nem ismer,
k) a bérlő kötelezettségét a lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén,
l) azt, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a bérlakásban lakni, és az Ltv-ben foglalt kikötéseket azzal, hogy ezen rendelkezések megszegése felmondási ok,
m) bérbeadó azon jogosultságát, hogy a bérleti szerződés fennállása alatt - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – évente, a Ltv-ben foglaltak alapján legalább egyszer ellenőrizheti bérlő rendeltetésszerű lakáshasználatát, a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését, a lakás, az épület műszaki állapotát, stb. melyet bérlő tűrni köteles. Az ellenőrzés megakadályozása felmondási ok.
A lakásbérleti jogviszony megszűnése
7. A bérlakás visszaadásának szabályai
17. § (1) A bérlő a bérleti jogviszony bármilyen jogcímen történő megszűnése esetén a bérlakást tisztán, egyszeri festéssel, a bérlő karbantartási feladatai közé tartozó hiányosságok pótlásával köteles a bérbeadó részére átadni, melyről átadás-átvételről jegyzőkönyv készül.
(2) Az átadás-átvételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a közművek mérőóráinak állásait,
b) arra való kötelezettségvállalást a bérlő részéről, hogy a jegyzőkönyvben foglalt óraállásoknak megfelelően közműtartozását rendezi a közműszolgáltatóknál, miután a bérbeadó eljár a közműszolgáltatóknál a fogyasztó személyében történő változással kapcsolatban,
c) azon hiányosságokat, amelyeknek megszüntetése bérlő kötelessége,
d) leltár szerint átadott ingóságok visszavételét,
e) amennyiben a bérlőnek a bérlakás leadásakor lakbér és egyéb díj hátraléka van, a bérlő hátralék megfizetésére vonatkozó nyilatkozatát.
(3) Amennyiben a bérlakást a bérlő bérbeadónak nem az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő állapotban adja át, illetve - határidő megjelölés mellett - határidőben nem szünteti meg a felmerült hiányosságokat, a munkálatokat bérbeadó bérlő helyett terhére, haladéktalanul elvégezteti. Az elvégzett feladatok költségeit bérbeadó a Ptk-ban foglalt szabályok szerint érvényesíti.
(4) Amennyiben bérlő a lakásbérleti jogviszony megszűnését követő napon a bérlakást bérbeadó részére nem adja át, a lakásbérleti jogviszony megszűnésének napjától jogcím nélküli lakáshasználóvá válik.
8. A lakásbérleti jogviszony felmondása
18. § (1) Fel lehet mondani azon bérlő lakásbérleti jogviszonyát:
a) akinek 1 hónapot meghaladó mértékű lakbérhátraléka keletkezett, és azt a megadott határidőn belül, a felszólítás ellenére sem fizette meg.
b) aki - vagy a vele együttlakó személyek - a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, megbotránkoztató, vagy a környezetét súlyosan zavaró magatartást tanúsítanak.
c) aki - vagy a vele együttlakó személyek - a bérlakást, a közös használatra szolgáló helyiségeket nem rendeltetésszerűen használják.
(2) A felmondást követő 1 hónapon belül kezdeményezni kell a jogcím nélküli lakáshasználat megszüntetését és kiürítését.
9. A jogcím nélküli lakáshasználat
19. § Ha a bérleti jogviszony megszűnése után olyan személy marad a bérlakásban, aki a bérleti jog folytatására nem jogosult, rá a jogcím nélküli lakáshasználóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
20. § A bérlakásra vonatkozó bérleti szerződés megszűnése után a lakásban maradó, és a lakást jogcím nélkül használó a lakbérrel azonos mértékű lakáshasználati díjat köteles fizetni, mely két hónap elteltével kétszeresére, majd újabb négy hónap elteltével háromszorosára emelkedik.
Befogadás, bérlőtársi szerződés, albérlet szabályai
10. Bérlakásba történő befogadás
21. § (1) Az önkormányzati lakásba az Ltv. alapján befogadható személyeken kívül a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával csak a bérlő testvérét, valamint nagyszülőjét lehet befogadni, amennyiben
a) a befogadni kívánt nagyszülő egyedülálló nyugdíjas,
b) a befogadni kívánt testvér kiskorú, és neveléséről, eltartásáról a bérlő gondoskodik.
(2) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban kell benyújtani, melyhez csatolni kell:
a) a bérlő nyilatkozatát, hogy a befogadott személyt az önkormányzati lakásba 3 napon belül bejelenti és ezt a bérbeadó felé igazolja és
b) a befogadott személy arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor az önkormányzati lakást 3 napon belül elhagyja.
(3) Az önkormányzati lakásba történő befogadást meg kell tagadni, ha
a) a bérlőnek díjtartozása van,
b) ha a befogadással az egy főre eső szobanagyság a 6 m2alá csökken.
11. Bérlőtársi szerződés
22. § (1) A bérlakásban lakó bérlő kérésére a lakásba költöző szülőjével, vagy gyermekével bérlőtársi szerződést lehet kötni, kivéve, ha már van bérlőtárs.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozottakon túlmenően bérlőtársi szerződést kötni nem lehet.
A lakásbérletre vonatkozó egyéb szabályok
12. A lakbér
23. § (1) Önkormányzati lakás bérlője e rendeletben meghatározott mértékű lakbért köteles fizetni. A lakbér a lakáshasználat és a lakáshoz biztosított felszerelési tárgyak használatának költségeit tartalmazza. A lakbér a tárgyhó 15. napjáig esedékes, melyet egy összegben a bérbeadó által meghatározott számlaszámra kell befizetni.
(2) A lakbérek mértékét évente, az adott év február 28. napjáig felül kell vizsgálni. Amennyiben a lakbér mértéke változik, úgy azt az adott év április 1. napjától kell alkalmazni.
13. Az óvadék
24. § (1) Az önkormányzati bérlakással összefüggő lakbér, valamint a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának helyreállításához szükséges költségek biztosítására a leendő bérlő – kivéve a szociális bérlakás bérlőjét – a szerződés megkötésekor óvadékot köteles fizetni.
(2) Az óvadékot a leendő bérlő a bérbeadó által meghatározott számlára fizeti meg. Az óvadék mértéke szolgálati lakás esetén a szerződés megkötésekor irányadó háromhavi lakbérnek megfelelő összeg, míg pici alapon meghatározott mértékű lakbér esetén a bérlő által tett vállalás szerinti, de legalább hathavi lakbérnek megfelelő összeg.
(3) Amennyiben a Bérbeadónak a Bérlővel szemben a bérleti jogviszonnyal összefüggésben (bérleti díj, lakás rendbetétele, kártérítés) követelése áll fenn, úgy Bérbeadó jogosult a Bérlővel szemben fennálló követelését az óvadék összegéből közvetlenül kiegyenlíteni.
(4) A Bérbeadó jogosult továbbá az óvadékból közvetlenül a közüzemi szolgáltató felé kiegyenlíteni a Bérlőt terhelő, de általa megfizetni elmulasztott közüzemi díjakat.
(5) Amennyiben a Bérbeadó az óvadék összegéből a meghatározott jogcímeken felhasználni kényszerül, úgy a Bérlő a Bérbeadó felszólítására 15 napon belül köteles az óvadékot az eredeti meghatározott összegig feltölteni. A feltöltési kötelezettség elmulasztása esetén a Bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja.
(6) A fel nem használt óvadék összege a Bérlő részére visszafizetésre kerül a bérleti jogviszony megszűnésekor.
(7) Amennyiben a nem rendeltetésszerű használatból eredően a bérlő kárt okozott és az óvadékösszege ezt nem fedezi, a bérlő köteles a károkat megtéríteni.
Lakás átalakítása, korszerűsítése
14. A lakás átalakítása, korszerűsítése a szerződő felek megállapodása alapján
25. § (1) A bérbeadó – előzetesen és írásban – hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a lakást átalakítsa, korszerűsítse, feltéve, hogy a bérlő a munkák elvégzésének költségét teljes egészében magára vállalja és a munkák elvégzésének ütemében fedezi.
(2) A bérlő – a hozzájárulás megadásáról szóló döntését megelőzően – köteles benyújtani az általa elvégezni kívánt munkák tervezett költségét (a részletes költségvetést) és a munka jellegétől függően az arra vonatkozó engedélyeket, tervet, műszaki leírást, valamint írásbeli nyilatkozatát a költségek viseléséről.
(3) A bérbeadó a kért hozzájárulás megadását az Önkormányzat érdekére tekintettel akkor tagadhatja meg, ha a lakás átalakítása jelentős mértékben kedvezőtlenül érintené, befolyásolná a lakás további hasznosítását, illetve a bérlő külön felhívásra sem nyújtja be a (2) bekezdésben meghatározottakat.
(4) A bérbeadó hozzájárulásával elvégzett átalakítás, korszerűsítés esetén a bérlő jogosult a számlával igazolt és a bérbeadó által elfogadott költségeinek – az elvégzett munka minőségéhez viszonyított – elismerésére. Erre úgy kerülhet sor, hogy a bérbeadó az elismert összeg kiegyenlítéséig 50 %-os mértékben mentesíti a bérlőt lakbérfizetési kötelezettsége alól.
(5) A költségek elszámolásáról – végszámla alapján – a bérbeadó jegyzőkönyvet köteles készíteni, melyhez csatolni kell a (2) bekezdés szerinti dokumentációt, a bérbeadó megadott hozzájárulását és a jegyzőkönyvben rögzíteni kell az elvégzett munkával kapcsolatos legfontosabb megállapításokat, különös tekintettel a megfogalmazott minőségi kifogásokra és – ennek figyelembe vételével – az elvégzett munkák bérbeadó által történő elismerésére, annak összegére, a bérlő ezekre tett észrevételeire.
(6) Ha a bérbeadó – a benyújtott iratok alapján – 30 napon belül, írásban nem nyilatkozik a kért bérbeadói hozzájárulás megadásáról, úgy a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
(7) Ha a bérlő az (1) bekezdésben foglalt munkát bérbeadói hozzájárulás nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására.
A helyiségek bérbeadása
15. A helyiségek bérbeadásának szabályai
26. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek (továbbiakban: helyiség) bérletének létrejöttére, a felek jogaira, kötelezettségeire, - a helyiségekre vonatkozó speciális szabályok kivételével - a lakásbérlet szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.
(2) Meghatározott célra épült helyiséget, és hozzá tartozó ingatlanrészt más célra bérbe adni nem lehet.
27. § (1) A bérbeadó - ha a bérlő az e rendeletben meghatározott feltételeket vállalja - a helyiség egy részének meghatározott időre szóló albérletbe adásához hozzájárulhat.
(2) Az albérleti szerződéshez történő hozzájárulást a bérbeadó a helyiség bérleti díjának módosításához kötheti.
(3) A hozzájárulás feltétele:
a) a bérlő a bérbeadó által meghatározott magasabb bérleti díj megfizetését vállalja;
b) annak kikötése, hogy az albérlő a helyiségrészt a szerződés időpontjának lejártakor minden elhelyezési igény nélkül kiüríti és a tulajdonossal szemben semmiféle további igényt nem érvényesít,
c) a bérlő nem rendelkezik bérleti díj hátralékkal.
(4) Amennyiben a bérlő a hozzájárulás feltételeit nem vállalja, úgy a bérbeadó az albérletbe adáshoz a hozzájárulást megtagadja.
Lakások és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos szabályok
16. Lakások elidegenítésének szabályai
28. § (1) Az önkormányzati tulajdonú lakás értékesítése esetén az elővásárlási jog megállapítására az Ltv. rendelkezését kell alkalmazni.
(2) A forgalmi érték megállapítása az önkormányzat vagyonrendeletében foglaltak szerint történik.
29. § (1) Az elővásárlási jog jogosultja által kedvezményesen vásárolt lakásra elidegenítési és terhelési tilalmat kell a szerződésben kikötni, és az ingatlan-nyilvántartásba az önkormányzat javára bejegyezni.
(2) Részletre vétel esetén az (1) bekezdésben foglalt elidegenítési és terhelési tilalom a részletfizetés időtartamára, illetve a vételár teljes kiegyenlítéséig szólhat.
(3) Ha az elővásárlási jog jogosultja az általa kedvezménnyel vásárolt lakás tulajdonjogát átruházza, vagy elcseréli az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt, ahhoz csak akkor adható meg a hozzájárulás, ha a részére megállapított kedvezményt visszatéríti az önkormányzat javára, illetve a fennálló vételárhátralékot kedvezmény levonása nélkül teljes összegben megfizeti.
30. § Az elővásárlási joggal nem érintett lakások értékesítésére a vagyonrendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni.
17. Helyiségek elidegenítésének szabályai
31. § Az önkormányzat tulajdonában álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése esetén az Ltv. és a vagyonrendelet rendelkezéseit kell figyelembe venni.
Záró rendelkezések
32. § (1) A Rendelet 2020. március 1. napon lép hatályba.
(3) A rendelet 9-12. §-ban szabályozottak csak a rendelet hatályba lépését követően keletkezett bérleti jogviszonyra vonatkoznak.
(2) Hatályát veszti Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testülete az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 8/2009. (II.12.) önkormányzati rendelet.
Az 1. § a Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés b) pontja a Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (X. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (3) bekezdése a Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 2. melléklet a Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2021. (X. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 3. melléklet a Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. mellékletet a Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdése iktatta be. A 4. melléklet a Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2025. (II. 27.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2025. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.