A Képviselő-testület és szervei számára a Mötv-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat, hatásköri, szervezeti, és működési előírásokat az e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Demecser Város Önkormányzata (a továbbiakban:Önkormányzat).

2. Az Önkormányzat székhelye: 4516 Demecser, Kétezer-egy tér 1. Címe: 4516 Demecser, Kétezer-egy tér 1. Működési területe: Demecser Város Közigazgatási területe.

3. Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Demecser Város Önkormányzat Képviselő-testülete. Székhelye: 4516 Demecser Kétezer-egy tér 1.

4. A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Demecseri Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 4516 Demecser Kétezer-egy tér 1. Telephelyei és kirendeltségei: 4516 Demecser Szent István út 2-4. 4517 Gégény Dombrádi út 2.

5. A Képviselő-testület szervei:

6. Az önkormányzati feladatok kormányzati funkció szerinti megjelölését a 3.melléklet tartalmazza.

A kitüntetések a „Városnapon”, minden év július hónapján vagy a Demecseri Káposztás Napokon kerülnek átadásra.

Az Önkormányzat testvértelepülései

1. Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.demecser.hu

2. Az Önkormányzat megjelenő időszaki lapjának címe: Demecseri Körkép

3. Az önkormányzati rendeleteket és határozatokat a jegyző 8 napos időtartamra az Önkormányzati Hivatal épülete előtt lévő „faliújság” hirdetőfalára történő kifüggesztésével hirdeti ki. A rendelet a hirdetőtáblára való kifüggesztés napján válik kihirdetetté.

4. Az önkormányzat döntéseit és képviselő-testületnek üléseiről készült jegyzőkönyveket és döntéseket az (1) bekezdésben megjelölt honlapon is közzé teszi.

1. Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök képviselő-testületet illetik meg.

2. A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását rendeletben szerveire átruházhatja.

3. Az átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

4. Az átruházott hatásköröket a 2.melléklet tartalmazza.

1. A képviselő - testület tagjainak száma 7 fő (képviselők és a polgármester).

2. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

3. Az (1) bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével a 30 nap időtartamot meghaladó betegség, egyéb távollét.

4. A képviselő-testület ülésének időpontjáról - nyilvánosság biztosítása érdekében - a polgármester a meghívót az ülés tervezett időpontját megelőző 3 nappal a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján közzé teszi, valamint ugyanebben az időpontban a Demecser honlapon megjelenteti.

1. A Képviselő-testület a munkatervében meghatározott ütemezés szerint évente legalább 6 ülést tart.

2. A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.

1. Az alakuló ülésre a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel.

2. Az alakuló ülés napirendje:

3. Az alakuló ülésen a polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítására az előterjesztést a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.

4. Az alpolgármester titkos választását a képviselőkből az alakuló ülésen választott 3 fős bizottság bonyolítja le. A bizottság egy Elnök és két bizottsági Tagból áll.

5. Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazás előre elkészített szavazólapok kiosztásával történik. A szavazólapon szerepel az alpolgármesternek javasolt személy neve. A szavazás a jelölt neve melletti körben elhelyezett két egymást metsző vonallal történik. A szavazólapok összesítését követően a bizottság kihirdeti a szavazás eredményét.

6. Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

7. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

Az ülésre meg kell hívni:

1. A Képviselő-testületet összehívására vonatkozó meghívó tartalmazza az ülés

2. A meghívót az ülés tervezett időpontja előtt 3 nappal elektronikus és írásos levél formájában kell a képviselőnek és a meghívottak részére megküldeni.

1. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben szóban is összehívható a testületi ülés (a továbbiakban: rendkívüli ülés).

2. Azonnali sürgősség esetén az ülés napján, ha a sürgősség indoka nem azonnali, úgy az ülést megelőző napon a képviselőt értesíteni kell (SMS, telefon, e-mail). A sürgősség okát közölni kell.

3. Rendkívüli testületi ülésen csak az ülést összehívó által előterjesztett napirendi pontok tárgyalhatók.

4. Rendkívüli testületi ülés keretében tárgyalt napirendi pontok vonatkozásában a bizottságok előzetes véleményezése nélkül is tárgyalhatók, kivéve a rendeletekkel kapcsolatos előterjesztéseket.

5. Az (1) bekezdéstől eltérő indok nélkül összehívott testületi ülésre a 11. § (2) bekezdésében meghatározott eljárási rend szerint kell összehívni a tagokat.

A határozatképtelen ülést 3 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.

Az ülésvezető jogkörei:

1. Az ülés rendjének fenntartásáról az ülésvezető gondoskodik, melynek érdekében:

2. Az ülésvezetőnek a rend fenntartása érdekében tett intézkedésével kapcsolatban vitát nyitni nem lehet.

3. Az ülésvezető az (1) bekezdés a)-c) pontban foglalt tevékenysége gyakorlása során nem korlátozhatja a felszólaló szabad véleménynyilvánításhoz való jogát.

1. A Képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:

2. A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet.

3. A hozzászólás, a hozzászólásra való jelentkezés sorrendjében történik.

4. A napirendi pont tárgyalási sorrendje:

5. A döntés meghozatala előtt az ülésvezető a jegyzőnek szót ad a jogszabálysértő döntés, működés jelzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítésére.

1. Előterjesztésnek minősül a javasolt rendelet és határozat-tervezet, a beszámoló és a tájékoztató.

2. Az önkormányzati képviselő a Képviselő-testület ülésén írásban kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A Képviselő-testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítésért felelőst és a döntés-tervezet benyújtásának határidejét.

3. Előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a bizottságok, valamint a képviselők jogosultak.

4. A beszámoló

5. A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel határozatot hoz.

6. A tájékoztató olyan írásos információ, amely az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztja alá, illetve amely a községgel kapcsolatos információkat nyújt vagy nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segíti elő.

7. A testületi ülésre az előterjesztés kizárólag írásban kerülhet benyújtásra. Indokolt vagy halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és vagy a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását, illetve a szóbeli előterjesztést.

8. Az előterjesztések döntési javaslatainak törvényességét a jegyző előzetesen véleményezi, az előterjesztés jogszabályba ütközésének tényét a Képviselő-testület felé előzetesen jelzi.

9. Az előterjesztő a napirendi pont vitájának lezárásáig az előterjesztését – az erre irányuló külön szavazás nélkül – visszavonhatja.

1. Halaszthatatlan döntést igénylő ügyben a sürgősségi indítványt írásban, a sürgősség tényét megindokolva, legkésőbb a testületi ülést megelőző munkanapon 14 óráig a polgármesterhez kell írásban benyújtani.

2. Sürgősségi indítványt tehetnek a testület tagjai és a jegyző.

3. A sürgősségi indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

4. A sürgősségi indítványt - amennyiben napirendre kerül - a Képviselő-testület a meghívóban közölt napirend előtt tárgyalja.

5. Két vagy több elfogadott sürgősségi indítvány esetén tárgyalásuk sorrendjét a benyújtásuk időrendi sorrendje határozza meg.

6. Ha a Képviselő-testület nem állapít meg sürgősséget, az ügyet egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni.

1. A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítő jellegű felvetés vagy tudakozódás.

2. A kérdésekre legfeljebb 2 percet, a válaszra legfeljebb 3 percet kell biztosítani.

1. A képviselő-testületi ülésen rendkívüli ügyben a tárgyalás megkezdése előtt bármely képviselő 4 perc időtartamban felszólalhat. A napirend előtti felszólalási igényt a tárgy megjelölésével az ülés megkezdése előtt legalább 10 perccel korábban kell közölni az ülés vezetőjével.

2. Amennyiben az ülésvezető szerint a megjelölt tárgy nem minősül rendkívüli ügynek, és ezért a napirend előtti felszólalás lehetőségét megtagadja, a képviselő igényéről a testület (vita nélkül) egyszerű szótöbbséggel dönt.

3. Észrevétel céljából az, aki személyében érintett, továbbá az ülés vezetője kétperces hozzászólásra kérhet szót.

4. A felszólalás felett vitának és határozathozatalnak nincs helye.

1. Az ülésvezető a napirendi pontok sorrendjében – a napirendhez tartozó bizottsági szavazati arány ismertetését követően - minden előterjesztés felett külön - külön nyit vitát, melynek során:

2. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama témánként és napirendenként legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az egyszeri ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az ülésvezető megvonhatja a szót a felszólalótól.

3. Ügyrendi kérdésekben, azaz az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, valamint az éppen tárgyalt ügy tárgyalási módjára, vagy a vita egészére vonatkozóan bármely képviselő, polgármester, illetve a jegyző soron kívül szót kap - legfeljebb 2 percre - és javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

4. Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a Képviselő-testülethez.

5. A rendelet-tervezetek tárgyalása során az ülésen tett nagyobb (kettőnél több) módosító javaslatokat - az ülés megkezdéséig - írásban kell benyújtani az előterjesztő személyéhez.

6. Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

7. Az ülésvezető hozzászólást engedélyezhet az ülésen megjelent hallgatók részére két perc időtartamra.

8. Tájékoztató jellegű napirendek esetén vitát akkor kell nyitni, ha azt a polgármester vagy a jelenlévő képviselők egyharmada kezdeményezi.

1. A napirend előterjesztője a szavazás megkezdése előtt nyilatkozhat arra vonatkozóan, hogy az elhangzott javaslatokkal, módosításokkal egyetért-e. Amennyiben egyetért valamely javaslattal, módosítással, amellyel szemben nincs más ellentétes javaslat vagy módosítás, arról nem kell a Képviselő-testületnek külön szavaznia.

2. Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott döntési javaslatokat – kivéve az (1) bekezdésben foglaltakat - egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt az elhangzás sorrendjében a testület. A módosító indítványok elfogadásához az eredeti javaslat elfogadásához szükséges szavazati arány szükséges.

3. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott döntési javaslatokat, úgy bocsátja szavazásra, hogy az, az előterjesztés vagy a módosító javaslatok elfogadására irányuljon. Amennyiben a javaslat megkapja a megválasztott, illetve a jelenlévő képviselők elfogadáshoz szükséges megfelelő számú igen szavazatát, a testület elfogadja a javaslatot és a javaslatból döntés lesz. Ha a javaslat nem kapja meg a megválasztott, illetve a jelenlévő képviselők elfogadáshoz szükséges igen szavazatát, a testület nem fogadja el a javaslatot, és az nem emelkedhet döntéssé.

4. Az alternatívákat tartalmazó döntési javaslatok esetében, ha bármelyik javaslat a szavazás során megkapta az elfogadáshoz szükséges megfelelő számú igen szavazatot, úgy a többi javaslatot nem kell szavazásra bocsátani.

5. A Képviselő- Testület döntéseit - ha jogszabály vagy az SZMSZ másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel (jelenlévők több, mint felének igen szavazata) hozza.

6. A szavazás kézfelemeléssel történik. A képviselők „igen” vagy „nem”, illetve „tartózkodás” szavazattal vesznek részt a szavazásban.

7. Név szerinti szavazást kell tartani -az ügyrendi kérdések kivételével -:

8. A (7) bekezdésben meghatározott szavazás esetén a polgármester ABC sorrendben felolvassa a képviselő-testület neveit. A név elhangzása után a tagok „igen"-nel, „nem"-mel szavaz, vagy tartózkodik. A szavazás eredményét az ülésvezető hirdeti ki. A névsort, mely a leadott szavazatokat tartalmazza, a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

9. Minősített többség - a megválasztott képviselők több mint felének - szavazata szükséges az az alábbi ügyekben:

10. A Képviselő-testület - a szavazati arányok rögzítésével - alakszerű határozat nélkül dönt:

11. Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt ügyrendi javaslatra, akkor a képviselő-testület elutasító döntést hoz, szünet elrendelése után az ülésvezető újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.

12. Ha a Képviselő-testület a (11) bekezdésben szabályozott eljárásában újból elutasító döntést hoz, az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésére ismételten napirendre kell tűzni, ha a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség.

1. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon és urna igénybevételével történik. Titkos szavazáskor minden szavazásra jogosult képviselő-testületi tag borítékot és olyan szavazócédulát kap, amelyen az eldöntendő kérdés olvasható, alatta pedig egy sorban a következő három válaszlehetőség van feltüntetve: "igen", "nem", "tartózkodom". Mindhárom válaszlehetőség alatt található egy-egy szavazásra szolgáló kör. A szavazásra jogosult képviselő-testületi tagnak a döntését félreérthetetlenül kell jelölnie a válaszához tartozó körbe rajzolt egymást metsző két vonallal (X vagy + jellel). Ezt követően a szavazócédulát borítékba kell helyezni. A szavazócédulát tartalmazó borítékot a szavazóurnába kell helyezni, melyet előzetesen a szavazatszámláló bizottság tagjai ellenőriztek és lezártak.

2. A titkos szavazást a Pénzügyi Bizottság bonyolítja le. E feladat ellátása során a Pénzügyi Bizottság:

1. Képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.

2. határozat megjelölése tartalmazza:

3. A határozat megjelölése: DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK ...../….... (……..) számú határozata

4. A határozat az (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

5. E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

6. A rendeletekről és határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

7. A rendeleteket és határozatokat a kivonatok elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

8. A rendeleteket elektronikus úton haladéktalanul hozzáférhetővé kell tenni.

9. A rendeleteket és határozatokat a város honlapján közzé kell tenni.

10. Az önkormányzati rendeleteket és határozatokat a jegyző - a helyben szokásos módon – az Önkormányzati Hivatal épülete előtt található hirdetőtáblára történő kifüggesztésével hirdeti ki.

1. A rendelet-tervezetet a polgármester irányításával a jegyző készítik el. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, továbbá külső szakértő is. Szakértő bevonására a polgármester, kivételes esetekben a jegyző tesz javaslatot.

2. A polgármester, a jegyző, az alpolgármester, a bizottságok elnökei az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezeteket indoklással és az előzetes hatásvizsgálattal együtt a Képviselő-testület elé terjesztik.

3. A Képviselő-testület által elfogadott rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

4. A jegyző évenként - illetve jogszabályváltozás esetén soron kívül - gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról, azok Képviselő-testület elé terjesztéséről.

1. A Képviselő-testület üléséről 1 példányos jegyzőkönyvet kell készíteni. A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyvet a lakosság tájékoztatása érdekében az Önkormányzati Hivatalban kell elhelyezni a testületi üléstől számított 15 napon belül, valamint ezzel egy időben a vonatkozó jogszabályok betartásával az Önkormányzat hivatalos honlapján a

3. A nyilvános ülés jegyzőkönyvébe való betekintést, valamint egyes napirendi pont tárgyalásáról szó szerinti kivonat készítését írásban a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv a polgármesteri hivatalban munkaidőben - előre egyeztetett időpontban - tekinthető meg. A jegyzőkönyvről készült másolat, valamint szó szerinti kivonat kiadásának rendjét és díját a polgármesteri hivatal belső szabályzata határozza meg.

4. A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmet a Jegyzőnél lehet írásban kezdeményezni. A Jegyző a kérelemről 15 napon belül dönt, és erről a kérelmezőt írásban értesíti.

5. A zárt ülés jegyzőkönyvéből a közérdekű adatokhoz és a közérdekből nyilvános adatokhoz való hozzáférést a (4) bekezdésben foglaltak szerint kell biztosítani.

1. A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül.

2. A hangfelvételek megismerésére a jegyzőkönyv megismerésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

1. A Képviselő-testület évente egy alkalommal, a településen közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás meghívóját a polgármester a közmeghallgatás tervezett időpontja előtt 3 nappal a településen elhelyezett hirdetőtáblákon, valamint az önkormányzat honlapján közzéteszi.

2. A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a Képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatot tehetnek.

3. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon személy egyszeri ismételt felszólalásának időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

4. A közmeghallgatáson megválaszolatlanul maradt kérdést, kezdeményezést, javaslatot a tárgy szerint illetékes bizottság, a polgármester vagy a jegyző soron kívül megvizsgálja, annak eredményéről legfeljebb 15 napon belül az érintettet írásban, a Képviselő- testületet pedig a következő rendes ülésén tájékoztatja.

5. A közmeghallgatáson elhangzott, nem a Képviselő-testület és szerveit érintő feladat - és hatáskörbe tartozó kérdéseket, észrevételeket a jegyző 3 napon belül továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez.

6. A közmeghallgatásról külön jegyzőkönyv készül.

1. A képviselő távolmaradásának okát legkésőbb a bizottsági ülés és a testületi ülés napján 8 óráig a polgármesternek szóban vagy írásban köteles jelezni. A távollétről szóló írásbeli igazolást - a tiszteletdíj számfejtését megelőző napig - a jegyzőnek be kell nyújtani. A hiányzásokat a jegyző tartja nyilván.

2. A képviselő köteles az adott ügyben az érintettségét a napirendi pont vitájának megkezdéséig az ülés vezetője részére bejelenteni, amennyiben személyes érintettségét nem jelenti úgy az ülést követő hónapban a tiszteletdíjak számfejtésekor az érintett képviselőre az igazolatlan távollévőkre vonatkozó – önkormányzati rendeletben szabályozott - jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

1. A Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése érdekében, meghatározott önkormányzati feladatok ellátására a (2) bekezdésben meghatározott állandó bizottságokat hoz létre.

2. A Képviselő-testület bizottságai és azok tagjainak összlétszáma:

3. A Képviselő-testület egy-egy meghatározott feladat ellátására ideiglenes (eseti) bizottságot hozhat létre egyszerű szótöbbséggel elfogadott határozatával. Létszámát és működésének időtartamát a létrehozáskor állapítja meg. Működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

4. A bizottság ülését az elnök hívja össze. Az ülést az elnök, vagy az általa megbízott személy vezeti.

5. A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottsági ügyrendben kijelölt tag írja alá. A jegyzőkönyvvezetésre és az ülésre a Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

6. A bizottság a belső működési szabályait maga állapítja meg.

1. A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntését alakszerű határozatba foglalja, melyet a bizottság elnöke ír alá.

2. A bizottságok a részükre átruházott hatáskörben megállapított feladat ellátásához rendelt pénzügyi keret felhasználásáról önállóan döntenek. A Képviselő-testület részére utólag beszámolási kötelezettséggel tartoznak.

3. A bizottságok általános és különös feladatait, valamint az átruházott hatáskörök jegyzékét az 1.melléklet határozza meg.

1. A város polgármestere megbízatását főállásban tölti be. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabályok és a Képviselő-testület részére meghatároz.

2. A polgármester illetményére és bérfejlesztésére a mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

3. A polgármester kötetlen munkaidőben látja el feladatait.

4. A polgármester minden héten, a keddi munkanapokon 13 órától 16 óráig lakossági fogadóórát tart a Polgármesteri Hivatalban.

5. Amennyiben a Képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester - döntést hozhat, mely döntéséről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja:

6. A polgármester 500.000 Ft/kötelezettségvállalás értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, - a Pénzügyi Bizottság elnökének ellenjegyzése mellett, - döntéséről, a döntést követő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

7. A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan:

1. A Képviselő-testület tagjai közül egy fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatású látja el tisztségét.

2. Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.

1. A jegyző ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabályok és a Képviselő-testület részére meghatároz.

2. Az aljegyző ellátja mindazon feladatokat, mellyel a jegyző megbízza.

3. A jegyző, aljegyző minden héten, hétfői napon 13 órától 16 óráig lakossági fogadóórát tart.

4. A jegyző és aljegyző kötetlen munkaidőben látják el feladataikat.

5. A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra – a Polgármester által kijelölt Önkormányzati Hivatali dolgozó látja el a jegyzői feladatokat.

6. Tartós akadályoztatás:

1. Az Önkormányzati Hivatal jogállását, részletes feladatait, működési rendjét - az e rendeletben szabályozott eljárási rend szerint jóváhagyott - saját SZMSZ-e tartalmazza.

2. Az Önkormányzati Hivatal általános munkarendje:

3. Az Önkormányzati Hivatal általános ügyfélfogadási rendje:

4. A Közszolgálati Tisztviselők Napja az Önkormányzati Hivatal köztisztviselői és munkavállalói számára minden év július 1. napja - amennyiben ez a nap munkaszüneti vagy ünnepnapra esik, úgy az azt követő 1. munkanap - fizetett munkaszüneti szabadnap.

5. A Képviselő-testület az Önkormányzati Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők és munkavállalók számára évente két alkalommal igazgatási szünetet rendel el augusztus hónap első teljes hetének és az azt megelőző hétnek a munkanapjain, valamint december hónap utolsó 4 munkanapján, és január hónap első munkanapján.

1. Az Önkormányzat a megyében működő, a települési, területi és országos nemzetiségi Önkormányzat részéről érkező kezdeményezéseket a Szociális Bizottságnak adja át véleményezésre. A Bizottság a kezdeményezéssel kapcsolatban 30 napon belül alakítja ki álláspontját és terjeszti a Képviselő-testület elé. A Képviselő-testület a Bizottság véleményének megérkezését követő ülésén dönt.

2. Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat jogszabályban meghatározott véleményezési jogkört biztosítja a nemzetiségi önkormányzatnak.

3. A nemzetiségi önkormányzat véleményét a polgármester kéri ki a döntés meghozatala előtt.

4. A nemzetiségi önkormányzat jogszabályban meghatározott egyetértési jogát a polgármester kéri ki a jogszabályban meghatározott határidő figyelembevételével.

5. A településen működő roma nemzetiségi egyesülettel való együttműködés során a kezdeményezések kezelésére az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

1. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, de a Demecseri Közös Önkormányzati hivatalra vonatkozó rendelkezéseket 2020. január 1. napjától kell alkalmazni.

2. Hatályát veszti Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 9/2016.(IX.23.) rendelete.