Konyár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2020. (I. 30.) önkormányzati rendelete
KONYÁR KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPÉNEK VÉDELMÉRŐL
Hatályos: 2023. 08. 22
Konyár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2020. (I. 30.) önkormányzati rendelete
KONYÁR KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPÉNEK VÉDELMÉRŐL
2023.08.22.
- az állami főépítészi hatáskörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal;
- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság;
- Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság;
- Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya,
- valamint Konyár Község Önkormányzata a településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia, településrendezési eszközök, településképi arculati kézikönyv és településképi rendelet készítésével, módosításával kapcsolatos partnerségi egyeztetés szabályairól szóló
11/2017. (III.30.) önkormányzati rendeletben partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek
véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. E rendelet célja Konyár Község jellegzetes és értékes arculatának megóvása és az épített és a természeti környezet egységes védelme érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép- érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
2. E rendelet előírásait a mindenkor hatályos településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni
1/A. A helyi védelem célja
1. A helyi védelem célja a településkép és település történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
2. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
3. Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
1/B. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
1/B. § A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása
a. az építési tevékenységgel érintett építményekre – ide értve a sajátos építményfajtákra is,
b. a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére, és
c. a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Pasztell szín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.
2. Major szerű csoportosítás: Az épületek külterületen történő elhelyezésének az a módja, amikor az épületek viszonylag kis helyen, művelésből kivett területen, egyszerű különálló tömegekben (egy major területén) kerülnek elhelyezésre, nem szétszórtan, egymástól távol.
3. Településkép, tájkép fő rálátási, kilátási irányai:
A településre bevezető országos utakon, külterületi meghatározó mezőgazdasági utakon, turisztikai, kerékpáros és gyalogos utakon település felé közeledve meghatározható irány, melyből a település képe a közlekedő számára feltárul.
4. Hirdető berendezés: Minden olyan a KRESZ-ben, illetve ágazati szabványban nem szereplő tábla, eszköz, amelynek az a célja, hogy a közterületen közlekedők figyelmét felhívja valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre, létesítményre, stb.
5. Önálló hirdető berendezés: minden olyan hirdető- berendezés, amely nem építményen vagy nem építményhez rögzítetten kialakított.
6. Információs és más célú berendezés: egyedi tájékoztató tábla, egyedi mobil tájékoztató tábla, önkormányzati információs tábla, totemoszlop, oszlop tartószerkezetű („lábonálló”) információs tábla, reklámpilon és reklámzászló, napvédő ponyva, transzparens vagy molinó amennyiben ezek részben reklámnak nem minősülő információs célt és közérdeket szolgálnak.
7. Egyedi tájékoztató tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan nem rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó- tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásáról, megközelítéséről, ill. a település szolgáltató épületeiről utcáiról ad információt.
8. Egyedi mobil tájékoztató tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan nem rögzített, egyedi méretű és akár változó feliratú tájékoztató, hirdető berendezés, mely a kereskedelmi-, szolgáltató-vendéglátó tevékenység szolgáltatásairól – pl. étlapjáról stb. – ad tájékoztatást.
9. Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű információs és más célú berendezésnek minősülő hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat, továbbá lehetőséget biztosít lakossági apróhirdetések, kisméretű hirdetések elhelyezésére.
10. Üzlet felirat: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.
11. Vállalkozást népszerűsítő felirat: vállalkozást népszerűsítő felirat benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.
12. Transzparens vagy molinó: kifeszített vagy köztér felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.
13. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat, mely nem minősül reklámnak.
14. Címtábla: e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő, az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.
3. A helyi építészeti örökség területi és egyedi védetté nyilvánítása, a védelem nyilvántartása, a védelem megszüntetése
1. A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti és természeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes épített és táji karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
2. A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt. A védetté nyilvánítást, annak megszüntetését települési Főépítész készíti elő.
3. Helyi érték védetté nyilvánítására vagy a védelem törlésére bármely jogi vagy természetes személy, településrendezési terv keretében vagy önállóan készített örökségvédelmi hatástanulmány és önállóan készített értékvizsgálat is javaslatot tehet, melyet a jegyzőnél kell benyújtani. A javaslatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a. a javasolt vagy érintett érték megnevezése,
b. a javasolt vagy érintett érték helyének meghatározása (utca, házszám, helyrajzi szám), egyértelműsítés érdekében szükség esetén helyszínrajzi ábrázolással,
c. a javaslattevő természetes vagy jogi személy, ez utóbbi esetén annak képviselőjének megnevezése, elérhetősége,
d. a javasolt vagy érintett érték fotódokumentációja, leírása, ismertetése,
e. a védelem fajtája,
f. a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat indoklása.
4. A helyi értékvédelemmel járó nyilvántartást önkormányzati települési Főépítész készíti.
5. A védetté nyilvánított helyi értékek listáját és térképi ábrázolását e rendelet
1. melléklete tartalmazza.
6. A védetté nyilvánított helyi értékek nyilvántartása - e rendelet
1. mellékletének megfelelően – tartalmazza a védetté nyilvánított helyi érték
a. megnevezését,
b. nyilvántartási számát,
c. azonosító adatait (alkotó megnevezése),
d. védelem típusát, rövid indokolását,
e. pontos helyét (utcanév, házszám, helyrajzi szám),
f. fotókat,
g. állapotfelmérésének adatait, állapotát befolyásoló átalakításokat, tevékenységeket történeti sorrendben,
h. a védett értékhez fűződő korlátozásokat,
i. a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat.
7. A védetté nyilvánított helyi értéket, növényt, növény-együttest táblával meg kell jelölni a védett értéken, növény, növény-együttes esetén annak közvetlen környezetében. A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről, fenntartásáról, pótlásáról az önkormányzat gondoskodik, azt a tulajdonos és a használó tűrni köteles.
8. A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték
a. megsemmisül,
b. életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, illetve növényegészségügyi szempontból állapota visszafordíthatatlanul károsodik,
c. A védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d. magasabb rendű jogszabály által védettséget (műemléki, természetvédelmi) kap.
9. A védettség megszüntetésére irányuló kérelem melléklete az állapotrögzítő dokumentáció, amely tartalmazza:
a. az érintett elem helyszínrajzát,
b. épület, vagy építmény esetén a felmérési tervet (alaprajz minden szintről, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás),
c. természeti érték állapotát bemutató leírást, felmérési tervet
d. fotódokumentációt,
e. amennyiben szükséges - épület, vagy építmény esetén tartószerkezeti tervezési területen jogosultsággal rendelkező, természeti érték esetén rendelkező okleveles táj- és kertépítészmérnök, kertészmérnök által készített
– szakvéleményt.
10. A védettség megszüntetésére irányuló eljárásban a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
4. A helyi védett érték fenntartása
1. A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása a tulajdonos feladata, aki köteles annak jó karbantartásáról gondoskodni.
2. A védettség alatt álló építményhez tartozó földrészlet, annak jellegzetes növényzete, szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor és egyedi tájérték védelméről a tulajdonosnak, kezelőnek gondoskodnia kell.
3. Felújítást, korszerűsítést megkezdeni és végezni, valamint a védett érték rendeltetését megváltoztatni csak településképi véleményezési eljárás alapján, e rendeletben foglalt részletes előírások betartásával lehet.
4. A fennmaradás feltétele az eredeti rendeltetésnek megfelelő használat. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.
5. A helyi védett érték tulajdonosa kérheti az önkormányzat támogatását a felújítás, helyreállítás és ezáltal az értékmegőrzés érdekében. A támogatás megítélésnek feltétele a rendeltetésszerű használat.
6. A helyi védett érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül köteles írásban jelezni. Ennek elmaradása esetén a védett értékre önkormányzati támogatás nem adható.
7. A közterületen álló védett fák esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról, az önkormányzat köteles gondoskodni szakértő bevonásával.
5. A helyi védett érték fogalma, annak fajtái
1. E rendelet alapján helyi védett értéknek minősül minden olyan, magasabb szintű jogszabály által nem védett épített alkotás és természeti érték, amely e rendelet
1. mellékletében felsorolásra, valamint térképi ábrázolásra került.
2. A helyi védett értékek kategorizálása:
a. helyi védett utcakép, jele: HU,
b. helyi védett épület jele: HE,
c. helyi védett természeti érték, jele: HTE.
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
1. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján az eltérő területhasználatnak megfelelően eltérő karakterű, telekszerkezetű, beépítésű, anyaghasználatú, zöldfelületi arányú területek egyedi arculati elemeinek fenntartása és megőrzése.
2. A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre és a külterületre vonatkozóan e rendelet
2. melléklete tartalmazza.
3. Konyár település belterülete az alábbi eltérő karakterű területekre osztható:
a. Településközpont,
b. Történeti településrész
c. Később kialakult lakóterületek
d. Beépítésre nem szánt területek
4. A (3) bekezdés szerinti, eltérő karakterű területek közül, településképi szempontból meghatározó területnek, a „Településközpont” karakterű településrész, az országos mellékúthoz, valamint a településközpont karakterű településrészt körül határoló utakhoz csatlakozó ingatlanok, továbbá e rendelet 6. § (5) és (6) bekezdései szerint meghatározható beépítésre nem szánt területek tartoznak.
5. Településkép szempontból meghatározó terület. a (4) pont szerint meghatározott, belterületen található településrészeken kívül:
a. régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,
b. NATURA 2000 terület, különleges természet megőrzési terület, országos jelentőségű és a fokozottan védett természetvédelmi terület, „ex lege” védett–természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe,
c. tájképvédelmi terület, egyedi tájérték területe,
d. helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték,
e. a műemlék területe, és műemléki környezete
6. a) A településkép szempontjából meghatározó, természeti, műemléki és régészeti védelemmel érintett
9. §(2) a) – (d) pontok szerinti beépítésre nem szánt felhasználási kategóriába sorolt területek településképi, településkarakteri szempontból a beépítésre nem szánt településrész részét képezik.
b. Területi lehatárolásukat a (3), (4) bekezdések előírásai figyelembe vételével, továbbá az országos jogszabályok alapján kell megállapítani.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA
7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó, teljes közigazgatási területre meghatározott, általános építészeti követelmények
7. §1 (1) Az anyaghasználatra vonatkozó követelmény kiterjed az építmény, és a sajátos építményfajták építőanyagának településkaraktert befolyásoló valamely minőségi jellemzőjére.
(2) Tetőfedés: Tetőfedő anyagként a helyben hagyományos anyagokon és színeken kívül, más anyagok és színek nem alkalmazhatóak. Utcai homlokzaton, tájidegen építészeti elemek, anyagok, színezés nem alkalmazható. Ennek értelmében:
a) Földszintes épület tető héjazatául cserépfedésen, cserépmintázatú- nem tükröző felületű lemezfedésen, (ide nem értve a teljes tetőfelület 20% - át meg nem haladó össz felületű egyedi megformálású tetőfelületeket, az emeletes épületeket és a nem lakóterületen elhelyezkedő gazdasági épületeket, ahol korcolt félemez fedés és palafedés is alkalmazható, valamint a c) pontban meghatározott lakóterületen elhelyezkedő épületeket) nádfedésen, fazsindely fedésen kívül, más nem alkalmazható.
b) A tetőfedő anyag színe, földszintes épület esetén a sárgásvörös (natúr cserép szín) kivételével, (ide nem számítva az emeletes, környezetből kiemelkedő, közösségi épületek és a nádtetős épületek, ahol a szürke szín, valamint a górék és kapu építmények, ahol a fazsindely és az ennek megfelelő barna szín is alkalmazható.) más szín nem alkalmazható. A nem településképi jelentőségű lakóterületen megvalósuló gazdasági és melléképületek tetőfedő anyaga, amennyiben településképben és tájképben nem jelenik meg, és közterületről nem látható, az a) pontban meghatározott cserépmintázatú fémlemez fedésen kívül, más jellemzőkkel bíró fémlemez fedés is alkalmazható. A tükröző felület és a helyben hagyományostól eltérő szín azonban ebben az esetben sem alkalmazható.
(3) Homlokzatok:Az épületek homlokzatában a fehér és a halvány meleg- pasztellszínek, a középtónusú drapp, barna és vörös árnyalatai, továbbá a téglavörös árnyalatain kívül, (a lábazatokon alkalmazott erősebb sárga, drapp, barna árnyalatokat leszámítva), más szín nem alkalmazható. A hideg színek, (a kapuk esetében hagyományosnak számító szürkészöld Szin kivételével) nem alkalmazható.
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ TERÜLETI ÉS EGYEDI ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK
8.Valamennyi településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
8. § 1) Tetők hajlásszöge:
A Lakó- (Lf), a Vegyes- (Vt) övezetekben létesülő épületeket (kivéve a manzárd tetővel kialakított épületek és a 18 méternél nagyobb fesztávolságot áthidaló tetőszerkezetű magastetős épületek, ahol kisebb hajlásszöget kell alkalmazni) 35 - 45° között meghatározott dőlésszögű tetővel kell megvalósítani.
2) Tetőszélesség és tetőidom összefüggése: Oldalhatáron álló beépítési mód esetében, amennyiben utcára merőleges tetőgerincű épület, épületrész kerül elhelyezésre, az építési vonaltól számított 5,0 m mélységig, maximum 8,0 méter épületszélességet kell alkalmazni, vagy a tetőt az utca felől teljes kontyolással kell készíteni.
3) Közterületen megjelenő hátsókertek: A Lakóövezetbe (Lf) és Vegyes (Vt) övezetbe tartozó telkek esetében, a szemközti épületekre telekvéggel forduló ingatlanok esetében, a hátsó telekhatárt egységes építészeti megjelenést eredményező módon kell, az oda kerülő épülettel és azzal együtt megtervezett kerítéssel lezárni.
4) Előkert és építési vonal viszonya:
a) A település területén az előkert határa az építési hely és az utcai telekhatár viszonyát jelenti, ami nem jelent egyértelműen kötelező építési vonalat. Az épületek építési helyen belüli elhelyezésének településképpel és hagyományos telekhasználattal összefüggő részletes szabályait, így a kötelező építési vonal helyét is, a Hész határozza meg.
b) Az új épületek telepítése esetén, az épületnek a meghatározott építési vonalhoz kell illeszkednie, az elé nem kerülhet, de az illeszkedés aránya nincs meghatározva. (Azaz egy ponton is érintkezhet.)
9.Településközpont területe:
1. Konyár településközpontja a Rákóczi utca első szakasza és a református templom környéke. Az a településrész, ahol a műemléki védettségű református templom mellett, több olyan karakteres épület is található, melyek az egyedi településszerkezet mellett, a település sajátos arculatát is jellemzik.
2. Területi építészeti követelmények:
a) A beépítés telepítési módja:
A beépítés a középületek kivételével földszintes, relatíve kisebb telkeken „oldalhatáron álló” beépítési módban benyúló utcára merőleges főépületekkel, vagy „hézagosan zártsorú” a jellegzetesen előkert nélküli utcavonalon álló beépítésű utcaszakaszokon utcával párhuzamos épületekkel.
A középületeknél megengedett a többszintes épület és a nagyobb parkosított előkert létesítése is.
A rendeltetési egységet magába foglaló épületeket az utcavonalon, vagy attól
2-3,0 méter távolságra is elhelyezhetők az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint, oly módon, hogy a közösségi célú épület (általános iskola, óvoda) elhelyezése esetén nagyobb (tetszőleges) is megengedett.
A kialakult településkép vegyes beépítésű, így mindkét építési mód alkalmazható.
b) Építmények telepítése: A főépületen kívül a melléképületeket telken belüli elhelyezésének módját a terület sajátosságainak és a szomszédos telkek
beépítésének figyelembe vételével úgy kell megválasztani, hogy a melléképületek a főépület mögött, azzal azonos oldalkerttel telek be nem épített területére épüljenek (ettől eltérően is elhelyezhetők) és a szomszédokra nézve ne jelentsenek korlátozást, - szerkezetük, építési anyagaik a főépülettől ne térjenek el.
A telken belül kertek, zöld felületek alakítandók ki.
Az épületek előtti közterületek az épülettel egységet képezve alakítandók ki.
Szintszám: A beépítés (a központ egyik meghatározó közösségi épületét jelentő általános iskola kétszintes épületének kivételével) földszintes. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 4,5 – 7,5 m tartományba eshet, (a templom és templomtorony magassága adottság) emeletes épület esetén 10,5 m.
Legmagasabb pont: Bizonyos rendeltetésű építmények (templom, kilátó, technológiai építmények) megengedhető legnagyobb magasságát más előírása meghatározhatja, illetve korlátozhatja.
3. Egyedi építészeti követelmények:
a. Anyaghasználat: Az építmények anyaghasználatára vonatkozó, jelen rendelet
7. §.-ban meghatározott általános építészeti követelményeken szerint.
b. Tömegformálás:
ba) A településközpontban csak magastetős épületek helyezhetők el.
bb) A tetők formáját tekintve: utcára merőleges tetőgerincű (oromfalas, részleges vagy teljes kontyolású) nyeregtetős, az utcával párhuzamos tetőgerincű nyeregtetős oromfalas, vagy teljes kontyolású épületek egyaránt építhetőek, mert a különböző tetőformájú épületek változatossága jellemzi itt a településképet.
c. Homlokzati kialakítás:
ca) Az utcára merőleges tetőgerincű épület utcai oromfalát az eresz magasságában (illetve annak 50 cm-es sávjában), ha az oromfalon egyébként nem készül burkolat, vízszintes homlokzati tagozattal kell ellátni.
cb) Utcára merőleges tetőgerincű épület utcai oromfalában erkély nem létesíthető.
10.Történeti településrész
10. § 1) Konyár történeti településrésze a település központot körülvevő, teljes, egységesen lehatárolható területe a községnek. Nem tartozik hozzá a település vasúton túli lakóterülete, valamint a Béke utcától nyugatra elhelyezkedő lakóterületek.
2) Területi építészeti követelmények:
a) A beépítés telepítési módja:
A beépítés „oldalhatáron álló” építési mód relatíve nagyobb telkekkel, földszintes beépítéssel, ahol az épületek az építési oldalon, a helyszín függvényében az oldalhatártól estenként csurgó távolságra állhatnak, utcára merőleges benyúló épületként. A terület vegyes beépítésére tekintettel megengedett az utcával párhuzamos épület elhelyezés, alkalmazva a városképi illeszkedést.
Az épületek utcavonalhoz viszonyított többségükben előkert nélküliek
A rendeltetési egységet magába foglaló épületet (és/vagy egy tároló épület- górét) az utcavonalon, vagy a rendeltetési egységet magába foglaló épületet az utcavonaltól 2-3,0 méter távolságra is el lehessen helyezni, az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint.
b) Építmények telepítése: A főépületen kívül a melléképületeket telken belüli elhelyezésének módját a terület sajátosságainak és a szomszédos telkek beépítésének figyelembe vételével úgy kell megválasztani, hogy a telek be nem épített területére és a szomszédokra nézve ne jelentsenek korlátozást, szerkezetük, építési anyagaik a főépülettől ne térjenek el.
A telken belül kertek, zöld felületek alakítandók ki.
c) Szintszám: A beépítés földszintes. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értéke 4,5- 7,5 m tartományba eshet.
d) Legmagasabb pont: Bizonyos rendeltetésű építmények (közösségi használatú épületek, kilátó, technológiai építmények) megengedhető legnagyobb magasságát más. övezeti előírása meghatározhatja, illetve korlátozhatja.
3) Egyedi építészeti követelmények:
a) Anyaghasználat: Az építmények anyaghasználatára vonatkozó, jelen rendelet
7. §.-ban meghatározott általános építészeti követelmények szerint.
b) Tömegformálás:
ba) Csak magastetős épületek helyezhetők el.
bb) A tetők formáját tekintve: utcára merőleges tetőgerincű (oromfalas, részleges vagy teljes kontyolású) nyeregtetős, az utcával párhuzamos tetőgerincű nyeregtetős oromfalas, vagy teljes kontyolású épületek egyaránt építhetőek, mert a különböző tetőformájú épületek változatossága jellemzi itt a településképet.
c) Homlokzati kialakítás:
ca) Az utcára merőleges tetőgerincű épület utcai oromfalát az eresz magasságában (illetve annak 50 cm-es sávjában), ha az oromfalon egyébként nem készül burkolat, vízszintes homlokzati tagozattal kell ellátni.
cb) Utcára merőleges tetőgerincű épület utcai oromfalában erkély nem létesíthető.
11.Később beépült általános lakóterület
11. § 1) Konyár Nyugati, „fele”, melyet az északkelet- délnyugat nyomvonal vezetésű Béke utca választ el a történeti településrésztől, valamint a település északi, vasúton túli, különálló lakóterülete. A település azon részei, mely „később kialakult” jellege ellenére karakterében sokban hasonló a történeti településrészhez, de a településkép egységessége nem mindenhol azonos értékű.
2) Területi építészeti követelmények:
a) A beépítés telepítési módja:
aa) Nyugati településrész- Dózsa György utca, Béke utca északi szakasza:
A beépítés „oldalhatáron álló” építési mód relatíve nagyobb telkekkel, földszintes beépítéssel, szabályos utca és telekalakítással, ahol az épületek az építési oldalon, a helyszín függvényében az oldalhatártól estenként csurgó távolságra állhatnak, utcára merőleges benyúló épületként. A terület vegyes beépítésére tekintettel megengedett az utcával párhuzamos épület elhelyezés, alkalmazva a városképi illeszkedést.
Az épületek utcavonalhoz viszonyított többségükben előkert nélküliek.
A rendeltetési egységet magába foglaló épületek az utcavonalon, vagy attól 2-3,0 méter távolságra is el lehessen helyezni, az oldalhatáron álló előkert nélküli beépítési mód szabályai szerint.
ab) Északi, vasúton túli településrész és Nyugati településrész aa) pont kivételével:
Az építési helyet az oldalhatáron álló előkertes beépítési mód szabályai szerint kell lehatárolni, oly módon, hogy a rendeltetési egységet magába foglaló épületek az utcavonaltól 1,0-3,0 méter távolságra lehessen elhelyezni.
b) Építmények telepítése: A főépületen kívül a melléképületeket telken belüli elhelyezésének módját a terület sajátosságainak és a szomszédos telkek beépítésének figyelembe vételével úgy kell megválasztani, hogy a telek be nem épített területére és a szomszédokra nézve ne jelentsenek korlátozást, szerkezetük, építési anyagaik a főépülettől ne térjenek el.
A telken belül kertek, zöld felületek alakítandók ki.
c) Szintszám: A beépítés földszintes. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a Hész. övezeti előírásai határozzák meg.
d) Legmagasabb pont: Bizonyos rendeltetésű építmények (technológiai építmények) megengedhető legnagyobb magasságát a Hész. övezeti előírása meghatározhatja, illetve korlátozhatja.
2) Egyedi építészeti követelmények:
a) Anyaghasználat: Az építmények anyaghasználatára vonatkozó, jelen rendelet
7. §.-ban meghatározott általános építészeti követelményeken szerint.
b) Tömegformálás:
ba) Csak magastetős épületek helyezhetők el.
bb) A tetők formáját tekintve: utcára merőleges tetőgerincű (oromfalas, részleges vagy teljes kontyolású) nyeregtetős, az utcával párhuzamos tetőgerincű nyeregtetős oromfalas, vagy teljes kontyolású épületek egyaránt építhetőek, mert a különböző tetőformájú épületek változatossága jellemzi itt a településképet.
c) Homlokzati kialakítás:
ca) Az utcára merőleges tetőgerincű épület utcai oromfalát az eresz magasságában (illetve annak 50 cm-es sávjában), ha az oromfalon egyébként nem készül burkolat, vízszintes homlokzati tagozattal kell ellátni.
cb) Utcára merőleges tetőgerincű épület utcai oromfalában erkély nem létesíthető.
12.Beépítésre nem szánt területek
1. A tájba illesztésre vonatkozó szabályok:
a. A mezőgazdasági építményeket szabadon állóan, vagy „majorszerűen csoportosítva” kell elhelyezni. Az épületek homlokzati képében a fehér vagy (a tájban hagyományosan alkalmazott) világos színű homlokzati megjelenés az előírás. Tájidegen színezés (pl. kék, élénkpiros, stb.), nem alkalmazható. Az épületeket magas tetővel kell kialakítani.
b. Az építmények megengedett legnagyobb épületmagassága ne haladja meg a tájra jellemző, hagyományos épületek magasságát, mely értéket az elvárások figyelembe vételével a Hész határoz meg. Ezen előírás alól kivételt képeznek a mezőgazdasági üzemi területeken létesülő technológiai építmények, de ezen építmények esetében az épület falazata, tetőzete se készüljön tükröződő felülettel.
c. Tájképet zavaró építménynek számítanak, ezért nem helyezhetők el olyan építmények, melyek a táj alapvetően hagyományos jellegével szemben erősen modern, ipari mezőgazdasági karaktert hordoznak, a hagyományos tájalkotó elemektől, a tájból erőteljesen elütnek. Ennek értelmében:
ca) Az épületek homlokzati képében a tájban hagyományosan alkalmazott világos színű homlokzati megjelenés az elvárás. Tájidegen színezés (pl. neon sárga, neon zöld, élénkpiros, lila, élénk kék szín), nem alkalmazható.
cb) Az övezetben előírt építménymagasság alól felmentést kapó technológia építmények (külső falazatok, tetőzetek) nem készülhetnek tükröződő felülettel. (Matt színezés, szürke, zöld, matt fémfelület alkalmazandó)
13.A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó
1. A település helyi védett épületeinek, építményeinek, természeti értékeinek felsorolását és térképi ábrázolását e rendelet
1. melléklete fogja tartalmazni.
2. Helyi védett utcakép (HU) esetén
a. megőrzendők az utcakép értéket adó jellegzetességek, illetve új épület építése esetén alkalmazandó építészeti jellegzetességek:
aa) utcavonalhoz viszonyított helyzet (utcavonalon álló, vagy meghatározott méretű előkertes) épületelhelyezés,
ab) Tetőidom formája, tetőgerinc irányultsága
ac) Oromfal léte- vagy nem léte, illetve kialakításának módja
ad) kialakult magassági értékek közötti ereszmagasság, homlokzatmagasság,
ae) Az épületek jellegzetes tömegarányai és tömegformálása,
af) A homlokzaton alkalmazott színvilág, és díszítések formavilága
ag) A kerítések jellegzetességei (magassága, szín- és formavilága, lábazat és kerítésmezők arányai, kerítésmezők átláthatóságának módja, alkalmazott anyagok.)
b. az épületek bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban történhet. Ha a telekszélesség lehetővé teszi, az épületek bővítése udvari keresztszárnnyal is megoldható, de a keresztszárny szélessége a főépület (meglévő épület) szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető,
3. Helyi védett épület, vagy építmény (HE) esetén
a. a fő rendeltetést tartalmazó épület megtartandó és eredeti állapotában helyreállítandó,
b. a homlokzat, tetőidom nem változtatható,
c. a közterület felől látható homlokzatokon műanyag nyílászáró nem alkalmazható,
d. az épületek homlokzatának felületképzése vakolt, pasztell színezésű lehet,
e. az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, anyaghasználatával, színezésével, építészeti hangsúlyaival,
f. épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el,
g. tetőfelületre cégér nem helyezhető el,
h. a közterület felőli tetőn tetőablak nem alkalmazható,
i. a tetőfedés színe, jelen rendeletben meghatározottak szerint.
j. a kialakult telekszerkezet megőrzendő, ezért ennek érdekében a meglévő telek tovább nem osztható,
k. Ha a helyi egyedi védelem alá helyezett védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, a védett érték egészére, vagy lehatárolható részegységére kiterjedő felújítás során azt az eredeti állapotnak megfelelően, vagy ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti vagy a helyben fellelhető, azonos formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
l. A helyi egyedi védelem alá helyezett védett érték nem védett részei - amennyiben ezt egyéb jogszabályok nem tiltják - bonthatóak és az épülethez illő épületrésszel bővíthetőek. A változtatások a védett érték jellegét nem módosíthatják, építészeti értékét nem csökkenthetik.
14.Reklámhordozókra, a reklám közzétételére, és reklámhordozókat tartó berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
1. Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglalt kivételekkel – az országos érvényű jogszabályok szerint helyezhető el.
2. Építési reklámháló kihelyezésére vonatkozó kérelem esetén, az építési tevékenység időtartamára az önkormányzat településképi bejelentési eljárásban engedélyezheti az építési reklámháló kihelyezését, ha a tulajdonos igazolja a felújítás megkezdését.
3. Helyi népszavazás, települési rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 5 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó hirdetmények elhelyezhetők a településen.
4. Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat és üzlet feliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintesés függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
5. Utólagos elhelyezésénél az (4) bekezdésben foglaltakon túl biztosítani kell, hogy a berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
6. Közvilágítási berendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.
14/A Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó kiegészítő előírások
1. Árnyékolásra az épület homlokzatához illeszkedő homogén, pasztellszínű, vászon borítású napernyő használható. Cégfeliratot, dekorációt csak az ernyő lelógó szegélyén lehet megjeleníteni.
2. Üzlethelyiségenként legfeljebb egy egyedi tájékoztató mobil tábla helyezhető el a közterületen a terület építészeti arculatához és a már meglévő hirdető berendezések kialakításához illeszkedő kialakítással, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
3. Üzletenként legfeljebb egy cégtábla és egy darab cégér helyezhető el. Saroktelek esetén mindkét közterület irányába elhelyezhető a cég és címtáblák és 1-1 db cégér. A cégér csak egyedi kovácsoltvas, ill. azt leképező korszerű anyaghasználatú lehet. Tetőfelületre cégér, reklám felírat nem helyezhető el.
4. Védett épület esetén csak térbeli betűkből készülhet, az üzlet felírat, a vállalkozást népszerűsítő felirat. Ezek az épület homlokzati kialakításához és nyílászáró rendjéhez igazítottan helyezhetők el, de a betűk nem lehetnek nagyobbak 35 cm - nél.
14/B Reklámhordozókra vonatkozó követelményektől való eltérés szabályai
1. Reklámhordozó elhelyezése beépítésre nem szánt területek közül közkertben és közparkban és egyéb területen burkolt vagy fásított köztéren utcabútor igénybe vételével lehetséges.
2. A reklám közzé tevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezi.
3. A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében egy évben összesen 12 naptári hét időtartamára köztulajdonban álló ingatlanon lakó- és vegyes területen nem csak utcabútor igénybevételével lehetséges, míg a különleges- és egyéb területen utcabútor igénybevételével lehetséges.
15. A sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére
vonatkozó településképi követelmények
1. A település igazgatási területén hírközlést szolgáló antennatornyok, ha egyéb előírás valamely területen egyénként ezt nem tiltja, elhelyezhető, de belterületen csak akkor, ha egyéb közösségi funkciót is ellátó építményen kerül elhelyezésre, vagy ilyen funkciót is ellátó módon létesül. (pl: kilátó, vadász les, templomtorony, tűzjelző torony, víztorony, stb)
2. Hírközlést szolgáló antennatornyot nem szabad elhelyezni:
a. védett természeti területen,
b. az ökológiai hálózat magterület övezetébe tartozó területen.
3. Helyi védett utcakép és helyi védett épület esetén az épület közterület felől látható homlokzati- és tetőfelületein, elő- és oldalkertjében, kerítésén parapet-konvektor, vagy klímaberendezés kültéri egysége, továbbá közművezetékek nem helyezhetők el.
4. A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak, különösen transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáz-nyomás-szabályozó, takartan, közterületi látványában kedvező megjelenéssel helyezendő el.
5. Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
6. Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
7. Közszolgálati hírközlési antennák a településkép, a tájkép fő rálátási, kilátási irányaiban nem létesíthetők.
8. Kültéri világító berendezések úgy alakítandók ki, hogy azok a fényt a talaj felé sugározzák. Egyéb ferde megvilágítású berendezés csak élet és vagyonbiztonsági okból alakítható ki.
V. Fejezet
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
16.Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere
16. § 1) Az ingatlantulajdonosnak a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a jó karbantartást meghaladó munkálatok – ezen belül a műemléki szakértés, előkészítő kutatás, rekonstrukciós tervezés, értékvizsgálati munkarészek
elkészítése, építési munkák – finanszírozásához az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig - támogatást adhat.
2) A támogatás forrását az Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendelete tartalmazza, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni.
3) A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg legfeljebb 50 %- a, amely tartalmazza az áfát, az egyéb adókat és a közterheket is.
4) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki a tervezett felújításhoz a támogatáson felül szükséges önrésszel rendelkezik, és a saját forrás rendelkezésre állását pénzintézet által kiállított dokumentummal igazolja.
5) A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett előkészítési és építési munkához támogatás nem nyújtható.
6) A pályázatokról a Képviselő-testület a benyújtási határidőt követő 30 napon belül dönt.
7) A nyertes pályázóval az önkormányzat támogatási szerződést köt.
8) Az önkormányzat a támogatás összegéből legfeljebb 10% előleget biztosíthat, melyet a támogatási szerződés aláírását követően 8 napon belül kell folyósítani.
9) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott írásban nyilatkozik, melyhez a támogatás felhasználását bizonyító számlákat eredeti példányban becsatolja. A teljesítést a jegyző ellenőrzi.
VI. Fejezet
17. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
1. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező
a. minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló
155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelethatálya alá esik és helyi védett utcaképpel érintett, vagy településképi szempontból meghatározó területen található,
c. településképi szempontból meghatározó területen az építmények homlokzatán cégérek, cégtáblák és cégfeliratok elhelyezése esetén,
2. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata.
3. A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a főépítésznél, annak hiányában a polgármesternél. Ebben az esetben a kérelemnek tartalmaznia kell, a településképet érintően tervezett tevékenység rövid leírását.
4. A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt legalább 8 nappal az építési tevékenység megkezdése előtt, illetve a kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.
5. A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a főépítész, illetve annak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít, amelyben rögzített javaslatok és nyilatkozatok mindkét félre nézve kötelezőek.
6. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.
18. A településképi bejelentési eljárás
1. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni
b. meglévő építmények rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása, rendeltetési egység számának megváltoztatása esetén,
c. közterületen információs vagy más célú berendezés elhelyezése, átalakítása, megváltoztatása esetén.
d. reklámok, reklámhordozók elhelyezése esetén
2. Amennyiben az (1) bekezdés c) pontja szerinti információs vagy más célú berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület használatára szerződés csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével köthető.
3. A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – a
4. melléklet szerinti bejelentő lap papíralapú benyújtásával – bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
4. A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.
5. A tevékenység a bejelentés alapján – a polgármester által kiadott igazolás birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz egyéb hatósági engedély nem szükséges.
6. A polgármester által kiadott igazolás érvényessége az igazolás kiállításának dátumától számítva:
a. állandó építmény esetén végleges,
b. legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén legfeljebb180 nap,
c. Reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése – kivéve cégér – esetén legfeljebb 2 év,
d. cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 5 év,
e. Útbaigazító hirdetmény esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 2 év.
19. A településképi kötelezés
19. § (1) A polgármester a településképi követelmények teljesítése érdekében - hivatalból, vagy kérelemre – településképi kötelezést rendelhet el.
(2) A polgármester a kötelezési eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát - a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, hatósági határozatban kötelezheti.
(3) A polgármester a határozatban foglaltak be nem tartása esetén figyelmeztetést tartalmazó felszólító levelet küld az ingatlan tulajdonosának. A végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére. Amennyiben a végzésben megállapított határidő eredménytelenül eltelik, a polgármester településképi kötelezés formájában- önkormányzati hatósági döntéssel- a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti és egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezheti.
(4) A végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére. Amennyiben a végzésben megállapított határidő eredménytelenül eltelik, a polgármester településképi kötelezés formájában- önkormányzati hatósági döntéssel- a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti és egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezheti.
(5)2 A településkép védelmi bírság összege:
a) „helyi védett utcaképet, vagy helyi védett egyedi építészeti értéket érintő mulasztás esetén 100 000- 200 000 forint között összegben állapítható meg
b) településképi szempontból meghatározó területet érintő mulasztás esetén 100 000- 150 000 forint között összegben állapítható meg
c) egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó mulasztás esetén 100 000-150 000 forint között összegben állapítható meg.”
(6) A kötelezettség érvényesítésére a közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni, ha annak önkéntes teljesítése elmaradt.
(7) A településkép védelmi bírság kiszabásánál a közigazgatási szabálysértések szankciójának átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egy jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi LCXXIX. törvény 3. § (1) bekezdésében foglalt szempontokat kell figyelembe venni.
(8) A településkép védelmi bírság kiszabásánál mérlegelendő szempontok és megfizetésének módja: A 314/2012.(XI.8.) kormányrendelet 26/F. § szerint.
VII. Fejezet
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
1. E rendelet 2020. február 1. napján lép hatályba.
2. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Konyár község Településképének védelméről szóló 30/2017. (XI.30.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.
3. A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ-ben foglaltak szerint, helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.
21. Átmeneti rendelkezések
21. § E rendelet előírásait csak a 2020. február 1. napja után indult eljárásokban kell alkalmazni.
A helyi területi védelem alatt álló területek:
1. 1948-as emlékfák és környéke a Gáborjáni utcán,
3. Artézi kút környéke a Csillagváros utcán
4. A temető régi részén megmaradt síremlékek és azok környéke.
A helyi egyedi védelem alatt álló épületek:
1. Templom és parókia (Konyár, Templom u. 26.)
3. „Piros Iskola” (Konyár Rákóczi u. 9.)
4. Konyár Vágóhíd u. 8. szám alatti lakóház esetében, belső építészeti stílusa, elosztása, vastag falazata, tűzfal kiépítettsége miatt,
5. Konyár Galamb u. 19. szám alatti lakóház kerítése esetében, amely a Konyárra jellemzőépítési módnak megfelelően készült
6. Konyár, Temető u. 1. szám alatti lakóház kerítése esetében, amely a Konyárra jellemzőépítési módnak megfelelően készült
7. Konyár Sorompó u. 2. szám alatti lakóház esetében, fa tűzfala és tetőszerkezete miatt
8. Konyár Csillagváros u. 5. szám alatti lakóház esetében, fa tűzfala és tetőszerkezete miatt
9. Konyár Templom u. 2. szám alatti lakóház esetében, fa tűzfala és tetőszerkezete miatt
10. Konyár Csillagváros u. 11. szám alatti melléképület esetében, tűzfala miatt
11. Konyár Sorompó u. 14. szám alatti lakóház esetében oszlopos tornáca miatt
12. Konyár, Sóstói út 61. szám alatti lakóház esetében, tornáca és ámbitusa miatt.
* Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
* A
6. § A (3) bekezdés szerinti, eltérő karakterű területek közül, településképi szempontból meghatározó területnek, a „Településközpont” karakterű településrész, az országos mellékúthoz, valamint a településközpont karakterű településrészt körül határoló utakhoz csatlakozó ingatlanok, továbbá e rendelet 6. § (5) és (6) bekezdései szerint meghatározható beépítésre nem szánt területek tartoznak.
BEJELENTÉS
Településképi bejelentési eljáráshoz
A Bejelentő neve: .....................................................................................................
lakcíme: .....................................................................................................
telefonszáma*: .....................................................................................................
e-mail címe*: ...................................................................................................
Szervezet székhelye: ...............................................................................................
A folytatni kívánt építési tevékenység, rendeltetés-módosítás, vagy reklámelhelyezés megnevezése**:
..........................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................
..........................................................................................................................................................
A folytatni kívánt építési tevékenység, rendeltetés-módosítás, vagy reklámelhelyezés
helye:..................................................................................................................Hrsz.:..............
A folytatni kívánt építési tevékenység, rendeltetés-módosítás, vagy reklámelhelyezés tervezett időtartama: ....................................................................................................................
Dátum:...................................................
Aláírás:………………………………….
* nem kötelező
** a megfelelő aláhúzandó
