1. § (1) A rendelet hatálya a képviselő-testületre és szerveire és az önkormányzat költségvetési szerveire terjed ki.

(2) E rendelet személyi hatálya kiterjed a közvetlen és közvetett támogatások tekintetében minden támogatást nyújtó, e rendelet hatálya alá tartozó szervre, valamint minden támogatásban részesülő szervre és szervezetre.

2. § Vindornyalak Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a költségvetés címrendjét e rendelet 1. melléklete szerint állapítja meg.

3. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat és intézményei együttes 2020. évi költségvetését

(2) Ezen belül:

(3) A 3. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő 9.434.970.-Ft költségvetési hiány belső finanszírozásának érdekében a Képviselő-testület az előző év költségvetési maradványának igénybevételét rendeli el. A költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évi költségvetési maradványt a 2. melléklet alapján hagyja jóvá.

(4) A működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat tájékoztató jelleggel, mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de – a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve – együttesen egyensúlyban a 3. melléklet tartalmazza.

(5) A képviselő-testület az önkormányzat létszámkeretét 5 főben állapítja meg. Ezen belül

(6) A tárgyévre elfogadott összeg erejéig lehet kötelezettséget vállalni az ott szereplő feladatokra.

(7) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az Önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeit betétként elhelyezze.

4. § A 3. §-ban meghatározott bevételi főösszegek forrásonkénti bontását, tevékenységi és egyéb bevételeket e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat kormányzati funkció szerinti előirányzatait és ezen belül kötelező előirányzatait a 5. melléklet szerint állapítja meg.

(2) A képviselő-testület a beruházási előirányzatokat feladatonként a 6. melléklet szerint állapítja meg.

(3) A képviselő-testület a fejlesztési, felhalmozási előirányzatokat célonként a 7. melléklet szerint állapítja meg.

(4) A képviselő-testület éves tartalék előirányzatát a 9. melléklet szerint hagyja jóvá.

(5) A képviselő-testület az önkormányzat 2020. évi közvetett támogatásait a 10. melléklet szerint állapítja meg.

(6) Azokat a fejlesztési célokat, amelyek megvalósításához Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Stabilitási tv.) 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése szükséges, valamint az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegét e rendelet 11. melléklete tartalmazza.

(7) Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól a 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott saját bevételek és a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségek arányát e rendelet 12. melléklete tartalmazza.

6. § A képviselő-testület az önkormányzat tartalékát 7.341.180.-Ft összegben állapítja meg. A képviselő-testület az önkormányzat éves tartalék előirányzatát e rendelet 10. melléklete szerint állapítja meg.

7. § A képviselő-testület az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit, kiadásait, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulásokat a 13. melléklet szerint állapítja meg.

8. § (1) Az önkormányzati gazdálkodás során az év közben létrejött költségvetési többletet a képviselő-testület pénzintézeti pénzlekötés útján hasznosíthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hasznosítással kapcsolatos szerződések, illetve pénzügyi műveletek lebonyolítását 3 hónapos lekötésig a képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja. A polgármester a megtett intézkedéséről a következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott lekötési időt meghaladó időre történő lekötésről a képviselő-testület annak felmerülését követő testületi ülésén esetenként dönt.

(4) Az önkormányzati költségvetési szervek a jóváhagyott bevételi előirányzataikon felüli többletbevételeiket – a képviselő-testület egyidejű tájékoztatásával – a tényleges többlet teljes összegű, saját hatáskörű előirányzat-módosítása után használhatják fel. A képviselő-testület ezt az előirányzat-módosítási jogosultságot indokolt esetben az érintett költségvetési szerv értesítése mellett magához vonhatja.

9. § (1) A képviselő-testület a költségvetési bevételek és kiadások közötti különbözet belső finanszírozására 9 434 970 Ft előző évi költségvetési maradványt vesz igénybe, melyből működési célra 671 075 Ft-ot, felhalmozási célra 8 763 895 Ft-ot.

(2) Az önkormányzati gazdálkodás során az év közben létrejött hiány külső finanszírozási módja a likvid hitelfelvétel a számlavezető pénzintézettől. A hitelügyletekkel kapcsolatos hatáskörök kizárólagosan a képviselő-testületet illetik meg.

10. § A képviselő-testület megállapítja, hogy nincs az önkormányzatnak a korábbi évekről átnyúló, a 2020-es évre és az azt követő évekre kihatással járó feladata.

11. § A 2020. évi költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak felhasználási ütemtervét havi bontásban a 14. melléklet tartalmazza.

12. § (1) A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendeletben meghatározott átruházott hatáskörökön túl a jóváhagyott kiadási előirányzatok közötti, az általános és céltartalék terhére történő átcsoportosítás jogát az Áht. 34. § (2) bekezdése alapján a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át az alábbiak szerint:

(2) Az (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján átruházott hatáskörben hozott döntések a későbbi években többletkiadással nem járhatnak.

(3) Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek elhárítása érdekében (veszélyhelyzetben) a polgármester az önkormányzat költségvetése körében átmeneti – az Áht. rendelkezéseitől eltérő – intézkedést hozhat, amelyről a képviselő- testület legközelebbi ülésén be kell számolnia.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott jogkörben a polgármester az előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre, egyes kiadási előirányzatok teljesítését felfüggesztheti, a költségvetési rendeletben nem szereplő kiadásokat is teljesíthet.

(5) A polgármester pótköltségvetési rendelet-tervezetet terjeszt a képviselő-testület elé, ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek az önkormányzat költségvetésének teljesítését jelentősen veszélyeztetik.

(6) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a polgármester negyedévente, a negyedévet követő első képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni a képviselő-testületnek. A költségvetési rendelet módosítására a polgármester ezzel egyidejűleg javaslatot tesz.

13. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek éves költségvetésének végrehajtásáért, a gazdálkodás jogszerűségéért, a takarékosság érvényesítéséért a bevételek növeléséért az alapfeladatok sérelme nélkül az intézmény vezetője a felelős.

(2) Az önkormányzati költségvetési szervek éves költségvetésüket a megállapított önkormányzati támogatás és saját bevételei terhére úgy kötelesek megtervezni, hogy abból biztosított legyen az éves gazdálkodás, kötelezően ellátandó feladataikat maradéktalanul teljesíteni tudják.

(3) Az intézményeknél tervezett bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok – amennyiben a tervezett bevételek nem folynak be – nem teljesíthetők.

(4) Az intézmények számadási kötelezettséggel tartoznak a részükre juttatott céljellegű támogatás rendeltetésszerű felhasználására vonatkozóan.

(5) Az önkormányzati költségvetési szervek kizárólag a képviselő-testület előzetes jóváhagyásával nyújthatnak be szakmai pályázatokat abban az esetben, ha a pályázattal megvalósuló feladat ellátása költségvetési többlettámogatást igényel.

14. § (1) Az év közben engedélyezett központi pótelőirányzatok felosztásáról – ha az érdemi döntést igényel – a képviselő-testület dönt a polgármester előterjesztésére a költségvetési rendelet egyidejű módosításával.

(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő központi pótelőirányzatok felosztásáról és az önkormányzat költségvetési szervei saját hatáskörükben kezdeményezett rendelet-módosításáról a képviselő-testület a 12. § (6) bekezdésében foglaltak szerint dönt.

15. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek saját előirányzat-módosítási hatáskörükben eljárva bevételi és kiadási előirányzataik főösszegeit, ezen belül a kiemelt előirányzatokat, és ezekhez kapcsolódóan a rész-előirányzatokat felemelhetik:

(2) Az intézmények saját hatáskörükben eljárva az intézményi költségvetést az alábbiak szerint módosíthatják:

(3) Működési költségvetés és felhalmozási jellegű kiadások közötti előirányzat-módosítás, illetve a működési és felhalmozási célú támogatások megváltoztatása felügyeleti engedéllyel, a képviselő-testület rendelet jóváhagyása után hajtható végre. Ezen átcsoportosítás a működési hiányt hátrányosan nem befolyásolhatja, ebből eredően a gazdálkodásban zavart nem okozhat.

(4) Az intézmény személyi juttatás és járulékai előirányzata intézményi hatáskörben csak a fenntartó engedélyével, a jogszabályi előírások figyelembevételével módosítható.

(5) A 2020. évi költségvetési maradvány jóváhagyását követően a költségvetési maradványból intézményi hatáskörben személyi juttatásra a feladatelmaradás tételeivel korrigált maradvány használható fel.

(6) Az intézmény a saját hatáskörű előirányzat-módosításairól a képviselő-testületet negyedévenként köteles tájékoztatni, a változásról a jegyző előkészítésében a polgármester 30 napon belül tájékoztatja a képviselő-testületet.

16. § (1) A polgármester, illetve az önkormányzati költségvetési szervek vezetői önálló létszám- és bérgazdálkodási jogkörükben eljárva az önkormányzat, illetve intézmény részére engedélyezett létszám (álláshely) előirányzatot a tényleges foglalkoztatás során kötelesek betartani.

(2) Az egyes foglalkoztatási formákra álláshelyenként, illetve összességében az elemi költségvetésben tervezett (módosított személyi juttatás) előirányzatot nem léphetik túl.

(3) Az intézmény csak abban az esetben fordulhat a fenntartóhoz személyi juttatási pótelőirányzat kérelemmel, ha előirányzata, illetve maradványa nem biztosítja törvényben előírt kötelezettségei teljesítését.

(4) Az intézménynél keletkezett bérmaradványból jutalom kifizetésére – kivéve a többletbevételből történő kifizetést – csak abban az esetben kerülhet sor, ha az intézmény valamennyi jogszabály szerinti fizetési kötelezettségét teljesíti.

(5) Az intézménynél túlóra, helyettesítési díj elszámolására, kifizetésére átalány alkalmazásával nem kerülhet sor.

(6) A képviselő-testület a közalkalmazotti illetmények megállapításánál csak a törvény által kötelezően előírt, illetve a képviselő-testület által engedélyezett átsorolások, illetve kedvezmények költségeire biztosít önkormányzati támogatást.

17. § (1) A képviselő-testület a Zalaszántói Közös Önkormányzati Hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában az illetmény alapot a közszolgálati tisztségviselőkről szóló 2011. évi CXCV. törvény 132. §-ától eltérően 46.380.-forintban állapítja meg.

(2) A képviselő-testület Zalaszántói Közös Önkormányzati Hivatal Közszolgálati Szabályzata szerint cafetéria-juttatásban részesülő személyek vonatkozásában a cafetéria-juttatás 2020. évi keretösszegét személyenként 200.000.- Ft-ban állapítja meg. A megállapított összeg a munkáltató által megfizetendő járulékokat is magában foglalja.

(3) A képviselő-testület a jogviszonyban álló valamennyi foglalkoztatott részére - (kivéve közfoglalkoztatásban résztvevőket) - 1.000 Ft/fő/hó összeget biztosít a munkabér bankszámlára történő utalás költségtérítésére. Ezen felül biztosítja a munkáltatói járulék befizetési kötelezettségek teljesítését.

(4) Illetményelőleg csak abban az esetben állapítható meg a kérelmező foglalkoztatott részére, amennyiben az illetményelőleg állományi számlája a kérelem benyújtásakor

18. § A Zalaszántói Közös Önkormányzati Hivatal költségvetési támogatását a képviselő-testület az intézmény kötelezettség-vállalásával egy időben biztosítja, mely finanszírozás nem haladhatja meg a havi 1/12-ed rész szerinti ütemezést. Ettől eltérni csak a beruházások és felújítások esetén, illetve a polgármester engedélyével lehet.

19. § (1) Az önkormányzat, valamint költségvetési szervei költségvetési maradványát a képviselő-testület hagyja jóvá.

(2) A képviselő-testület gazdasági szükséghelyzetben a költségvetési szervet megillető maradvány felhasználását korlátozhatja. Gazdasági szükséghelyzetnek minősül különösen, amikor az önkormányzat működése fizetésképtelenség miatt veszélybe kerül.

20. § A képviselő-testület az államháztartáson kívüli forrás átvételére és átadására vonatkozó szabályokat külön rendeletben szabályozza.

21. § (1) Az önkormányzat költségvetési szerveinél, szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység végzésére szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében külső személy vagy szervezet az e §-ban meghatározott feltételekkel vehető igénybe.

(2) A szolgáltatási szerződést írásban kell megkötni. A szerződéskötés feltétele, hogy:

(3) Jogszabályban vagy a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatban meghatározott vezetői feladat ellátására szolgáltatási szerződés nem köthető.

(4) A feladat ellátásának – a fenntartóval egyeztetett - részletes feltételeit, az ellátható feladatokat a költségvetési szerv ügyrendjében, illetve szervezeti és működési szabályzatában határozza meg. A szerződésnek tartalmaznia kell különösen:

22. § (1) A költségvetési gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

(2) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a 2020. évi költségvetésben előírt bevételek beszedésére, kiadások teljesítésére.

(3) A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Áht., az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, valamint Magyarország 2020. évi központi költségvetésről szóló 2016. évi XC. törvény és Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény előírásai az irányadók.

23. § A képviselő-testület tudomásul veszi, hogy az átmeneti időszakban a polgármester intézkedett a bevételek beszedéséről, a kiadások teljesítéséről. Az átmeneti időszakban beszedett bevételek és teljesített kiadások e rendeletbe beépítésre kerültek, mellékletei tartalmazzák.

24. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit 2020. január 1-től kell alkalmazni.