1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szil Község Önkormányzata. A Képviselő-testület hivatalának hivatalos elnevezése: Szili Közös Önkormányzati Hivatal.

(2) A Szili Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 9326 Szil, Hunyadi tér 3.

(3) Szil Község Önkormányzat székhelye: 9326 Szil, Hunyadi tér 3.

(4) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló, melyek használatáról a Képviselő-testület külön rendeletet alkotott.

(5) A polgármester és az önkormányzat hivatalos kör alakú bélyegzőjén Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

• a) Szil Község Képviselő-testülete
• b) Polgármester Szil

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei

2. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testületének kötelező önkormányzati feladatait egyrészt Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) sorolja fel, másrészt azokat ágazati jogszabályok tartalmazzák.

(2) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület a vizsgálat lefolytatásával megbízhatja bizottságát illetve a polgármestert is. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(3) A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(4) Az önként vállalt (többlet) feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

(5) A képviselő-testület feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, és együttműködik e közösségeikkel.

3. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg, a Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2) A Képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. §-a tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület hatáskört a polgármesterre, a jegyzőre, társulásaira és bizottságaira ruházhat át, az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet melléklete tartalmazza.

4. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A Képviselő-testület névsorát és lakcímét az 1. függelék tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület szükség szerint, általában havonta – évente legalább 6 alkalommal – tart rendes ülést keddi napokon 18⁰⁰ órakor a községháza dísztermében. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése máshol is megtartható.

(3) Törekedni kell arra, hogy július és augusztus hónapokban rendes ülés tartására lehetőleg ne kerüljön sor.

(4) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester távollétében az alpolgármester, mindkettejük tartós akadályoztatása esetén, illetve mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze az ülést.

(5) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni azon intézmények, gazdasági szervezetek, társadalmi önszerveződések képviselőit, amelyeket valamely napirend érinti – e napirendben tanácskozási joggal.

(6) A településen működő önszerveződő közösségek, melyeket tevékenységi körükben a tanácskozási jog megillet:

• a) Hagyományőrző Egyesület,
• b) Törekvés Sport Egyesület,
• c) Szilikút Népfőiskola Egyesület,
• d) Linkószer Citerazenekar,
• e) Tűzoltó Egyesület,
• f) Életmód Egyesület,
• g) Lövészklub,
• h) Polgárőr Egyesület,
• i) Body Building Klub,
• j) Kapronczai Alapítvány.

(7) Az ülés írásos meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak, az előterjesztőknek az ülés előtt legalább 5 nappal kell kiküldeni elsősorban elektronikus levél formájában. A testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét az önkormányzat hirdetőtábláján 5 nappal az ülés előtt közzé kell tenni.

(8) A meghívónak tartalmazni kell az ülés helyét, időpontját, a javasolt napirendet és a napirend előadóját.

(9) Rendkívüli ülés összehívása esetén, halasztást nem tűrő esetben az ülés összehívása telefonon, vagy személyesen is történhet, legkésőbb az ülés időpontját megelőző napon.

(10) Közmeghallgatást legalább évente egyszer tart a Képviselő-testület, amelynek időpontját, helyét a testületi ülésekhez hasonló módon, az ülés előtt legalább 5 nappal nyilvánosságra kell hozni, napirendjének ismertetésével.

5. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A település életében különös jelentőségű napirendekről a Képviselő-testület előzetes hozzájárulása alapján videofelvétel készülhet, és kerülhet adásba a kábel-tv helyi csatornáján.

(3) A Képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv.-ben meghatározott esetekben, valamint zárt ülést rendelhet el egyedi határozattal a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat feltételeinek tárgyalásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(4) A zárt ülésen hozott határozatot is ismertetni kell nyilvános ülésen, amennyiben az közérdekű és nem sért személyiségi jogokat a nyilvánosságra hozatala.

(5) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármesteri tisztség betöltetlensége, vagy a polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén az ügyrendi bizottság elnöke vezeti az ülést.

6. § (1) Az ülés megnyitásakor a polgármester megállapítja, hogy az ülést az SZMSZ szerint hívták össze, megállapítja az ülés határozatképességét, előterjeszti az ülés napirendjét, amelynek elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A polgármester első napirendként tájékoztatást ad a lejárt határidejű testületi döntések végrehajtásáról, az előző ülés óta átruházott hatáskörben hozott döntésekről, az előző ülés bejelentései nyomán tett intézkedésekről.

(2) A polgármester javaslatot tesz a jegyzőkönyv-hitelesítők személyére. A polgármester 2 testületi tagot jelöl jegyzőkönyv-hitelesítőnek. A jegyzőkönyv-hitelesítőkről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A polgármester a határozatképesség fennállását az ülés alatt folyamatosan figyeli. Határozatképesség hiánya esetén megkísérli a határozatképesség helyreállítását, amennyiben nincs rá mód, az ülést bezárja és a meg nem tárgyalt napirendi pontokkal 8 napon belül újabb ülést hív össze.

7. § (1) Az egyes napirendeket előterjesztés alapján tárgyalja a Képviselő-testület, amely lehet rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató, és amelyeket írásban, vagy szóban lehet benyújtani.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak

• a) polgármester,
• b) képviselő-testületi tag,
• c) képviselő-testület bizottsága,
• d) beszámolási kötelezettséggel rendelkező személyek, szervezetek,
• e) jegyző.

(3) Kizárólag írásban készülhet az előterjesztés a következő témákban:

• a) önkormányzati rendeletalkotás,
• b) intézmény alapítása – átszervezése – megszűntetése,
• c) helyi népszavazás kiírása,
• d) gazdasági program,
• e) társulások létrehozása.

(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell mindazt az információt, amely alapján a Képviselő-testület megalapozott döntést hozhat, illetőleg beszámoló és tájékoztató esetén az adott témáról teljes képet kaphat.

(5) Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásos előterjesztés, határozati javaslat ülésen történő kiosztását.

8. § (1) Az egyes napirendek tárgyalásakor a polgármester minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során a napirend előterjesztője újabb információkról rövid szóbeli kiegészítést tehet, majd az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyekre az előterjesztő rövid választ ad.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(3) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(4) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül, számozott határozat nélkül dönt. A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra.

(5) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(6) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

9. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd a végleges határozati javaslatról.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges.

(3) Minősített többség, vagyis a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott esetben.

(4) A Képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza, titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben.

(5) Titkos szavazás lebonyolításáról a szavazás megkezdése előtt felállított 3 tagú eseti bizottság gondoskodik. A bizottság tagjai csak települési képviselők lehetnek. A titkos szavazás eredményét a bizottság külön jegyzőkönyvbe foglalja, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(6) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

• a) törvény írja elő,
• b) az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára,
• c) a polgármester és /vagy a bizottság elnöke kéri.

(7) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester felolvassa a testületi tagok nevét, a tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavakkal szavaznak. A szavazás végén a képviselők szavazatait összeszámolja és a szavazás eredményét is tartalmazó névsort, melyet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, a jegyzővel együtt aláírja.

10. § (1) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül a végrehajtásért felelős személyeknek, illetve szerveknek meg kell küldeni.

(3) A képviselő-testület határozatait évenként – folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a határozat keltének napjával kell ellátni a következők szerint: „Szil Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év(hó,nap) határozata”

11. § (1) A napirendek megtárgyalása után a képviselő az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű kérdéseket tehet fel, amelyekre a megkérdezett köteles rövid választ adni. Ha a kérdező nem fogadta el a választ, annak elfogadásáról a Képviselő-testület határoz vita nélkül.

(2) A kérdésre lehetőleg a képviselő-testület ülésén kell választ adni a megkérdezettnek. Amennyiben összetett felvetésről van szó 15 napon belül, írásban kell a választ megadni.

12. § A napirendek lezárása után a képviselő interpellálhat, vagyis a polgármestertől, alpolgármestertől, a bizottságok elnökétől, a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, vita nélkül a testület dönt az elfogadásról vagy a további napirenden tartásáról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát az ügyrendi bizottságra bízza.

13. § A lobbista a helyi önkormányzat döntésével kapcsolatos lobbitevékenység során az önkormányzat illetékes bizottsága, ennek hiányában a képviselő-testület ülésén kifejtheti álláspontját. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc.

14. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, melynek érdekében a következő intézkedéseket teheti:

• a) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ,
• b) rendre utasítja a képviselőt, ha tisztségéhez méltatlan magatartást tanúsít,
• c) az ülésen jelenlévő nem képviselő-testületi tagot rendzavarás esetén a polgármester rendre utasítja, ismétlődő esetben pedig a terem elhagyására kötelezi,
• d) tartós rendzavarás, az ülés folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében eredménytelen figyelmeztetések után a polgármester felfüggeszti az ülést.

(2) A nyilvánosság az állampolgár számára a részvétel lehetőségét jelenti, de a vitába nem kapcsolódhat be, nem szólhat hozzá, nem szavazhat. Kivételesen a polgármester szót adhat az azt igénylő állampolgárnak, kizárólag fontos, közérdekű és a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben.

15. § (1) A Képviselő-testület üléséről a felvett hangfelvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyről a jegyző gondoskodik és amely a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

• a) napirendenként az előterjesztő nevét,
• b) a felszólaló előre jelzett kérésére a felszólalását szó szerint,
• c) az ülésen történt fontosabb eseményeket, a polgármester esetleges intézkedéseit,
• d) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
• e) az ülés megnyitásának és bezárásának időpontját.

(2) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és a két jegyzőkönyv hitelesítő írja alá. Az ülésről készült hangfelvételt 60 napig meg kell őrizni.

(3) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A jegyzőkönyvet egy példányban kell elkészíteni, melyhez csatolni kell a meghívót, a mellékleteket, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet, a képviselő kérelmére az általa írásban benyújtott hozzászólást.

(5) A jegyzőkönyvet és mellékleteit az e célra létrehozott elektronikus felületen keresztül, elektronikus úton, 15 napon belül meg kell küldeni a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal vezetőjének. A jegyzőkönyveket évente be kell köttetni.

16. § (1) A Képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendeletet kell alkotni törvényi kötelezés alapján.

(3) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

• a) a települési képviselők,
• b) az önkormányzat bizottsága,
• c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

(4) A kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani, aki a rendelettervezet jegyző általi előkészítését követően a tervezetet a testület elé terjeszti.

(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.

(6) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

17. § (1) A képviselőt a Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

(2) A képviselő főbb jogai:

• a) részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,
• b) kezdeményezheti a polgármester, a bizottság átruházott hatáskörben, önkormányzati ügyben hozott döntésének képviselő-testületi felülvizsgálatát,
• c) a hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést,
• d) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a hivatal intézkedését,
• e) bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.

(3) A képviselő főbb kötelezettségei:

• a) tevékeny részvétel a Képviselő-testület munkájában, a közéleti szerepvállalással járó felelősséggel,
• b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
• c) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
• d) kapcsolattartás a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
• e) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitok megőrzése, titoktartási kötelezettsége megbízatása lejárta után is fennáll,
• f) személyes érintettség bejelentése,
• g) vagyonnyilatkozat benyújtása a törvényben meghatározottak szerint.

(4) A képviselő írásban vagy szóban köteles előre bejelenteni a polgármesternek vagy a bizottság elnökének, ha a képviselő-testület, vagy a bizottság ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

(5) Amennyiben az önkormányzati képviselő a Mötv. 49. § (1) bekezdésében előírt személyes érintettségének bejelentését elmulasztotta, akkor az erre irányuló indítvány esetén a Képviselő-testület soron következő ülésén dönt az önkormányzati képviselő egy havi tiszteletdíja megvonásáról.

18. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása, különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése érdekében együttműködik a településen működő Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.

(2) A Képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerint megállapodást köt a nemzetiségi önkormányzattal. A képviselő-testület a megállapodás alapján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, a működéshez szükséges irodahelyiséget, eszközöket, rezsiköltséget. A nemzetiségi önkormányzat működését, döntéseinek előkészítését és végrehajtását a jegyző segíti. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával, iratkezelésével kapcsolatos nyilvántartási és adminisztratív feladatok ellátását a Szili Közös Önkormányzati Hivatal végzi.

19. § (1) A Képviselő-testület saját tagjai köréből, illetőleg külső tag bevonásával, meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ. A bizottsági tagok névsorát és lakcímét a 2. függelék tartalmazza.

(2) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani.

(3) A bizottságok határozatképességére és határozathozatalára, a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a döntéshozatalból való kizárást, a zárt ülést, a titoktartást illetően. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti, az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet elektronikus formátumban a jegyző 15 napon belül megküld a kormányhivatalnak.

(4) Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

• a) Ügyrendi Bizottság, amely 3 képviselő tagból áll,
• b) Szociális Bizottság, mely 5 tagból áll, ebből 2 nem képviselő tag,
• c) Pénzügyi Bizottság, mely 3 képviselő tagból áll.

(5) A bizottság a belső működési szabályait az Mötv. és az SZMSZ. keretei között maga állapítja meg.

(6) A bizottságok ciklusonként legalább kettő alkalommal beszámolnak munkájukról a testületnek.

(7) Képviselő-testület nem határoz meg olyan előterjesztéseket amelyeket bizottság nyújt be, illetve amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.

20. § (1) Az Ügyrendi Bizottság feladatai:

• a) ellátja a polgármesteri, alpolgármesteri, képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával, ellenőrzésével, vizsgálatával kapcsolatos feladatokat,
• b) összeférhetetlenségi ügyek kezelése, és vizsgálata.

(2) A vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatban meghatározott további szabályok

• a) A vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személy a nyilatkozatát az ügyrendi bizottság elnökének adja át. A vagyonnyilatkozatokat – az egyéb hivatali iratoktól elkülönítetten – a hivatal páncélszekrényében kell őrizni.
• b) Az ellenőrzésre irányuló eljárást a bizottság elnökénél kell írásban kezdeményezni. Az ellenőrzésre irányuló eljárás kezdeményezése esetén a bizottság elnöke 8 napon belüli időpontra írásos meghívóval hívja össze a bizottság ülését.
• c) Amennyiben az önkormányzati képviselő elmulasztja a nyilatkozat megtételét, a bizottság erről a tényről értesíti a képviselő-testületet és a mulasztó képviselőt azzal, hogy a vagyonnyilatkozat benyújtásáig képviselői jogait nem gyakorolhatja.

21. § A Pénzügyi Bizottság feladatai:

• a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot, a gazdálkodásról készült beszámolókat, a költségvetési rendelet módosításokat, zárszámadást,
• b) közreműködik a költségvetési és zárszámadási rendelet, valamint a gazdasági program összeállításában,
• c) figyelemmel kíséri a költségvetési gazdálkodást, az önkormányzat vagyoni helyzetét,
• d) felkérésre véleményt nyilvánít az önkormányzatot érintő pénzügyekben,
• e) vizsgálja a hitelfelvétel indokait, gazdasági megalapozottságát,
• f) részt vesz az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos döntések előkészítésében,
• g) ellenőrzi a beruházások végrehajtását,
• h) költségvetési ellenőrzéseket kezdeményezhet az önkormányzatnál és intézményeinél,
• i) döntéseiről, megállapításairól a soron következő testületi ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

22. § A Szociális Bizottság feladatai:

• a) gyakorolja a Képviselő-testület által átruházott hatásköröket,
• b) véleményezi a szociálpolitikai tárgyú előterjesztéseket.

A polgármester

23. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester ügyfélfogadási ideje: szerda 15-17 óra, amikor az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

(3) A polgármester főbb feladatai a Képviselő-testület működésével kapcsolatban:

• a) képviseli az önkormányzatot, összehívja és vezeti a testületi üléseket,
• b) segíti a képviselők munkáját, szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését, gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről, kapcsolatot tart a lakosság különböző szervezeteivel.

(4) A hivatallal összefüggő főbb polgármesteri feladatokat a Mötv. 67. §-a tartalmazza.

(5) A polgármester az intézményhez nem tartozó munkavállalók, közalkalmazottak és a közfoglalkoztatottak tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(6) Képviselő-testület nem határoz meg olyan ügyet amelyben a polgármester döntést hozhat a Mötv. 68. § (2)-(3) bekezdése alapján.

24. § (1) A Képviselő-testület – a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére 1 fő alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

25. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására és az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolására Vág, Páli, Zsebeháza és Rábasebes községek önkormányzataival közös önkormányzati hivatalt hozott létre Szili Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.

(2) A jegyző Szil községben heti három alkalommal, hétfőn 8-16 óra között, kedden 8-12 óra között, valamint csütörtökön 8-16 óra között ügyfélfogadást tart.

(3) A jegyző köteles jelezni a jogszabálysértő döntéseket és a jogszabálysértő működést a képviselő-testület felé.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési szabályzatát a képviselő-testület határozattal hagyja jóvá. Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a 3. függelék tartalmazza.

(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Közös Önkormányzati Hivatal igazgatásszervező végzettségű köztisztviselője látja el.

26. § Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások felsorolását a 4. függelék tartalmazza.

27. § (1) A Képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, véleménynyilvánításra, tájékoztatásra, közérdekű bejelentésre, javaslattételre.

(2) Fontosabb lakossági fórumok a közmeghallgatás és a falugyűlés.

(3) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen működő különböző szervezeteik képviselői közérdekű ügyben a Képviselő-testülethez, a polgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(4) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, vagy a település életében kiemelkedő jelentőségű döntések sokoldalú előkészítése érdekében falugyűlést hívhat össze.

28. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzését egyedi megbízás alapján külső vállalkozással biztosítja.

(2) Az önkormányzat által használt kormányzati funkciók felsorolását az 5. függelék tartalmazza.

29. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 10/2014.(XII.3.) önkormányzati rendelet.