Báta Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye

1. § 

(1) Az önkormányzat megnevezése: Báta Község Önkormányzata. Székhelye: 7149 Báta, Fő u. 147.

(2) A képviselő-testület hivatalának neve: Decsi Közös Önkormányzati Hivatal Bátai Kirendeltsége. Székhelye: 7149 Báta, Fő u. 147.

(3) Báta Község Önkormányzata hivatalos bélyegzői:

a) kör alakú bélyegző, közepén Magyarország címere helyezkedik el, a köríven a Báta Község Önkormányzata felirat olvasható;

b) kör alakú bélyegző, közepén Magyarország címere helyezkedik el, a köríven a Báta Község Polgármestere felirat olvasható.

(4) A Magyarország címerét is tartalmazó bélyegzőkről a polgármester által kijelölt köztisztviselő nyilvántartást vezet, mely a bélyegzőlenyomat mellett tartalmazza az átvételi dátumot és az átvevő beosztását és aláírását is.

(5) Az önkormányzat jelképeit és annak leírását, használatuk rendjét, külön önkormányzati rendelet szabályozza.

2. A képviselő-testület üléseinek összehívása, vezetése, a tanácskozás rendje

2. § 

(1) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv főbb tartalmi elemei:

a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei,

b) közmeghallgatás időpontjának kijelölése,

c) a napirend előterjesztőjének a megjelölése.

(4) A képviselő-testület évente legalább 6 munkaterv szerinti ülést tart. A munkaterv szerinti ülések között a képviselő-testület szükség szerint rendkívüli üléseket tart.

(5) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal civil fórumot tart, amelyre a településen működő civil szervezeteket tanácskozási joggal meg kell hívni. A civil fórumot a képviselő-testület munkatervébe önálló napirendi pontként fel kell venni.

3. § 

(1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület ülésének meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(3) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával az ülés előtt ki kell kézbesíteni a meghívottaknak és egyidejűleg telefonon is értesíteni kell a meghívottakat.

(4) A rendkívüli ülés sürgős esetben, a szervezeti és működési szabályzattól eltérő módon, a meghívó kézbesítését mellőzve, telefonon is összehívható. A telefonon, meghívó megküldésének mellőzésével összehívott képviselő-testületi ülés csak akkor tartható meg, ha az ülés megtartásába az összes települési képviselő beleegyezik. Ebben az esetben az ülésen ismertetni kell és az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell az ülés sürgős összehívásának indokát, továbbá azt, hogy az ülés megtartásába valamennyi települési képviselő beleegyezett.

4. § 

(1) A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére, a képviselő-testület tanácstermébe kell összehívni.

(2) A képviselő-testület kihelyezett ülést is tarthat.

(3) A kihelyezett ülés megtartásáról a polgármester dönt. Kihelyezett ülés megtartására bármely képviselő javaslatot tehet a polgármesternek.

5. § 

(1) A képviselő-testület munkaterv szerinti nyilvános ülésére meg kell hívni:

a) a napirendi pontok előadóit,

b) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

c) az önkormányzati költségvetési szervek vezetőit,

d) a napirendi pont tárgyalásában érintett személyeket, szervezeteket, önszerveződő közösségeket.

(2) A képviselő-testület munkaterv szerinti ülésén – tevékenységi körében – a következő önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tanácskozási jog:

a) a bátai székhellyel rendelkező összes civil szervezet,

b) a Bátai Hunyadi János Általános Iskola Diákönkormányzata.

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülésére a napirendi pontok előadóit csak akkor kell meghívni, amennyiben az adott napirendi ponthoz írásos előterjesztés nem készült. A képviselő-testület rendkívüli ülésére az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban felsorolt személyek meghívhatók.

6. § 

(1) A képviselő-testület ülésén a hallgatóság a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

(2) A hallgatóság részére hozzászólást a polgármester engedélyezhet.

(3) A polgármester az ülés vezetése során:

a) megállapítja a határozatképességet,

b) az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri, szükség szerint újra megállapítja a határozatképességet,

c) előterjeszti és szavazásra teszi fel az ülés napirendjét,

d) a munkaterv szerinti ülésen tájékoztatást ad az előző munkaterv szerinti ülés óta eltelt időszak fontosabb eseményeiről,

e) a munkaterv szerinti ülésen tájékoztatást ad az képviselő-testület döntéseinek végrehajtásáról,

f) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,

g) megadja, illetve megvonja a szót,

h) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát,

i) szavazásra teszi fel a döntési javaslatokat,

j) megállapítja a szavazás számszerű eredményét,

k) ülésvezetői jogkörében gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról,

l) berekeszti az ülést.

7. § 

(1) A polgármester az elfogadott napirend sorrendjében megnyitja, vezeti és lezárja a vitát.

(2) A vita során:

a) az előadó a napirendhez szóban kiegészítést tehet,

b) a bizottság elnöke vagy megbízottja előterjeszti a napirenddel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást,

c) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles választ adni,

d) a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők a napirendhez hozzászólhatnak.

8. § 

A polgármester ülésvezetői jogkörében eljárva – szükség szerint – tanácskozási szünetet rendelhet el. Szünet elrendelését bármely települési képviselő és a jegyző kérheti.

3. Döntéshozatali eljárás, a szavazás módja

9. § 

(1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a bizottsági, majd az ülésen tett képviselői módosító indítványokról dönt a testület, majd végül a javaslatokkal, módosításokkal kiegészített határozati javaslat egészéről.

(2) A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

10. § 

(1) A képviselő-testület szavazásban részt vevő tagjai kézfelemeléssel adják le szavazatukat.

(2) Szavazni igennel, nemmel, vagy tartózkodással lehet akként, hogy a polgármester a szavazás során először az igeneket, majd a nemeket, végül a tartózkodásokat veszi számba.

(3) A szavazás végeztével a polgármester megállapítja a szavazás számszerű eredményét és azt, hogy a szavazásra feltett döntési javaslatot a képviselő-testület elfogadta-e, vagy sem.

11. § 

(1) Titkos szavazást a polgármester és bármely képviselő kezdeményezhet.

(2) A titkos szavazást a képviselő-testület határozatban rendeli el.

(3) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület két tagból álló szavazatszámláló ideiglenes bizottságot választ.

(4) A szavazatokat a szavazólapoknak szavazóurnába helyezésével lehet leadni.

(5) A képviselő-testület a szavazás titkosságát szavazófülke használatával, vagy más, a titkosság garantálására alkalmas módon biztosítja.

(6) A leadott szavazatokat a szavazatszámláló ideiglenes bizottság számlálja meg, majd arról tájékoztatja a képviselő-testületet.

(7) A polgármester a szavazatszámláló ideiglenes bizottság tájékoztatása alapján megállapítja a szavazás számszerű eredményét. A szavazás eredményének megállapításával a döntés meghozottnak minősül.

(8) A szavazólapokat az ülés jegyzőkönyvéhez mellékelni kell.

12. § 

(1) A polgármester bármely olyan döntési javaslatról név szerinti szavazást rendelhet el, amelynél a név szerinti szavazást törvény nem tiltja. A név szerinti szavazás elrendelését bármely képviselő kezdeményezheti.

(2) A név szerinti szavazáskor a jegyző egyenként, névsorrendben olvassa fel a szavazásban részt vevő képviselők neveit, akik hangosan és érthetően, szóban közlik szavazatukat.

(3) A képviselő-testület név szerinti szavazásban részt vevő tagjai igennel, nemmel, vagy tartózkodással szavazhatnak.

(4) A jegyző megszámlálja a leadott szavazatokat, majd a polgármester megállapítja a szavazás számszerű eredményét. A szavazás eredményének megállapításával a döntés meghozottnak minősül.

(5) Az ülés jegyzőkönyvében a szavazás számszerű eredménye mellett fel kell tüntetni azt, hogy melyik képviselő hogyan szavazott. Az ülés jegyzőkönyvéhez mellékelni kell a név szerinti listát, amelyen fel vannak tüntetve a leadott szavazatok.

13. § 

A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő-testület, a kizárásról történő határozatában a mulasztást elkövető képviselő következő havi tiszteletdíjának egy részét elvonhatja.

4. Az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok, az ülés rendjének fenntartása és az annak érdekében hozható intézkedések

14. § 

A települési képviselő köteles:

a) jelezni a polgármesternek, ha képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen való részvételében akadályoztatva van,

b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c) a képviselő-testület munkájában konstruktívan, a képviselő-testület méltóságának megtartásával részt venni,

d) felkérés alapján részt venni a képviselő-testületi, bizottsági ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

e) a tudomására jutott állami, szolgálati titkot megőrizni,

f) rendszeres kapcsolatot tartani választópolgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.

15. § 

A polgármester ülésvezetői jogkörében a rend fenntartása érdekében a következő intézkedéseket hozhatja:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

b) ismételt figyelmeztetést követően megvonja a hozzászólótól a szót,

c) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít,

d) ismétlődő, tartós rendzavarás, állandó lárma, a vita rendjét ellehetetlenítő esemény következményeként a polgármester, ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel, felfüggesztheti az ülést,

e) amennyiben az ülés tovább folytatása ellehetetlenül, az ülést berekesztheti,

f) amennyiben az ülés rendjét a hallgatóság tagjai zavarják meg, a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig a terem elhagyására kötelezheti.

5. Rendeletalkotás és határozathozatal

16. § 

(1) Önkormányzati rendelet megalkotását a polgármester kezdeményezheti. Önkormányzati rendelet megalkotását bármely képviselő, valamint a jegyző kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) Az önkormányzati rendelet tervezetét a jegyző szerkeszti meg, foglalja írásba.

(3) Önkormányzati rendelet-tervezetet csak írásban lehet a képviselő-testület elé terjeszteni.

(4) Önkormányzati rendelet-tervezethez módosító javaslat csak írásban nyújtható be.

(5) Az önkormányzati rendelet megjelölésének elemei sorrendben a következők:

a) „Báta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének” megnevezés,

b) évente egytől kezdődő, folyamatos, növekvő számozás,

c) „/” jel,

d) az év száma, utána pont (.),

e) zárójelben a kihirdetés hónapja (római számmal) és napja,

f) „önkormányzati rendelete” megnevezés

g) a rendelet címe, a -ról, -ről raggal.

(6) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon, az önkormányzat hivatalos hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kifüggesztés 30 napig tart.

17. § 

(1) A képviselő-testület minden olyan ügyben hozott döntés esetén, amely nem rendeletalkotási tárgykör, önkormányzati határozatot alkot.

(2) Az önkormányzati határozat megjelölésének elemei sorrendben a következők:

a) évente egytől kezdődő, folyamatos, növekvő számozás,

b) „/” jel,

c) az év száma, utána pont (.),

d) zárójelben a döntési javaslat elfogadásának hónapja (római számmal) és napja,

e) „önkormányzati határozat” megnevezés.

(3) Az önkormányzati határozat megjelölése után fel kell tüntetni a határozat tárgyát, a „Tárgy:” kifejezés használatával.

(4) A döntési javaslat elfogadása után az önkormányzati határozatot haladéktalanul írásba kell foglalni és az érintetteknek végrehajtás végett, vagy tájékoztatásul megküldeni.

6. A jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettsége

18. § 

(1) A jegyző figyelemmel kíséri a képviselő-testület működését, döntéshozatali eljárását, döntéseit, mind formai, mind tartalmi szempontból.

(2) Amennyiben jogszabálysértést észlel, azt haladéktalanul jelzi a képviselő-testületnek.

(3) A jegyző törvényességi jelzését köteles megindokolni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a megsértett jogszabályt, tartalmazhatja továbbá a jogszabálysértés elkerülésének lehetséges módjait.

(4) A jegyző kérésére törvényességi jelzését és annak indokolását az ülés jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni.

(5) A jegyző írásban benyújtott törvényességi jelzését az ülés jegyzőkönyvéhez mellékelni kell.

7. A közmeghallgatás

19. § 

(1) A közmeghallgatást az Ady Endre Művelődési Ház színháztermébe kell összehívni.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendi pontjairól tájékoztatni kell a lakosságot a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével és a települési honlapon való közzétételével a közmeghallgatást megelőzően legalább 7 nappal.

8. A falugyűlés

20. § 

(1) A polgármester közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlést az önkormányzat székhelyére, a képviselő-testület tanácstermébe, vagy az Ady Endre Művelődési Ház színháztermébe kell összehívni.

(3) A falugyűlés helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláján és a település honlapján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 7 nappal.

(4) A falugyűlésnek nem kell határozatképes képviselő-testületii ülésnek lennie.

(5) A falugyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket és a jegyzőt.

(6) A falugyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről és elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

9. A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve

21. § 

(1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv – törvény által meghatározott kötelező elemeken túl – tartalmazza:

a) az ülés jellegét (alakuló, munkaterv szerinti, rendkívüli ülés, közmeghallgatás),

b) a 3. § (4) bekezdésében meghatározottakat,

c) a 18. § (4) bekezdésében meghatározottakat,

d) az ülés berekesztésének időpontját,

e) a 14. § d) pontja szerinti esetben az ülés felfüggesztésének indokát,

f) a 14. § e) pontja szerinti esetben az ülés berekesztésének indokát,

g) továbbá mellékletként

ga) a meghívót,

gb) a jelenléti ívet,

gc) az előzetesen írásban megküldött döntési javaslatokat,

gd) a végleges rendeleteket,

ge) az érintett nyilatkozatát ügyének nyílt vagy zárt ülésen való tárgyalásával kapcsolatban,

gf) a 11. § (8) bekezdésében meghatározottakat,

gg) a 12. § (5) bekezdésében meghatározottakat,

gh) a 18. § (5) bekezdésébe meghatározottakat.

(2) A jegyzőkönyvkészítés segítése érdekében a képviselő-testület üléseiről hangfelvétel készül, melyet 5 évig meg kell őrizni.

10. A nyilvánosság biztosítása

22. § 

(1) Az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni a képviselő-testületi ülések meghívóját.

(2) A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvét és mellékleteit a település honlapján közzé kell tenni az ülést követő 15 napon belül.

(3) A képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeleteket azok kihirdetésével egyidejűleg az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(4) A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyve és mellékletei megtekinthetők ügyfélfogadási időben a Bátai Kirendeltségen.

11. A képviselő-testület bizottságai

23. § 

(1) A képviselő-testület állandó bizottságai:

a) Gazdasági, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság,

b) Műszaki, Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság.

(2) A Gazdasági, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság négy tagból áll:

a) három települési képviselő,

b) egy nem képviselő bizottsági tag.

(3) A Műszaki, Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság három települési képviselő bizottsági tagból áll.

(4) A képviselő-testület állandó bizottságainak feladat- és hatáskörét, továbbá tagjainak felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

12. Záró rendelkezések

24. § 

(1) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Báta Község Önkormányzata közfeladatainak, szakmai alaptevékenységeinek kormányzati funkciókba sorolását, valamint Báta Község Önkormányzata telephelyeit a 3. melléklet tartalmazza.

25. § 

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Báta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 9/2014. (XI. 20.) önkormányzati rendelete.

Báta, 2020. január 21.

                                       Huszárné Lukács Rozália                                        Takácsné Gehring Mária

                                                  polgármester                                                                 jegyző