Dúzs Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2020. (I.29.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 09. 09Dúzs Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2020. (I.29.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Dúzs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Dúzs község.
(2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Dúzs Község Önkormányzata.
(3) Dúzs Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) székhelye: 7224 Dúzs, Béke u. 13.
(4) Az Önkormányzat illetékességi területe: Dúzs község közigazgatási területe.
(5) Az Önkormányzat jogi személy.
(6) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei - eltérő rendelkezés hiányában - Dúzs Község Képviselő-testületét (a továbbiakban: Képviselő-testület) illetik meg.
(7) A közös hivatal megnevezése: Hőgyészi Közös Önkormányzati Hivatal.
(8) A Hőgyészi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal) székhelye: 7191 Hőgyész. Kossuth L. u. 1.
2. § (1) Az önkormányzat jelképei a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét önálló rendelet szabályozza.
Az Önkormányzat feladat- és hatásköre
3. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatásköröket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10-17. §-a szabályozza.
(2) Az Önkormányzat - figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra - anyagi lehetőségeitől függően éves költségvetésében meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.
(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreit az Mötv. 41. § (4) és (5) bekezdésében meghatározottak szerint ruházhatja át.
(4) Hatáskört átruházni csak rendelettel lehet.
(5) Az átruházott hatáskörben eljáró a hozott döntésekről a Képviselő-testület soron következő ülésén köteles beszámolni.
(7) A Képviselő-testület - feladatainak eredményes megoldása céljából, a kölcsönös érdekek alapján - együttműködik a megyei önkormányzattal, más települési önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel és a települési civil szervezetekkel.
(8) A Képviselő-testület kormányzati funkciók szerinti feladatait a (4) bekezdés szabályozza.
A képviselő-testület működése
4. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.
(2) A Képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.
(3) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(4) Az ülések típusai:
a) alakuló ülés,
b) rendes ülés,
c) rendkívüli ülés,
d) ünnepi ülés.
(5) A Képviselő-testület üléseit rendszerint a Községháza (7224 Dúzs, Béke u. 13.) üléstermében tartja.
5. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését az Mötv-ben megállapított határidőn belül és módon tartja meg.
(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:
a) a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választások eredményéről,
b) a helyi önkormányzati képviselők eskütétele,
c) a polgármester eskütétele.
d) a polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítása,
e) az alpolgármester megválasztása,
f) az alpolgármester eskütétele,
g) az alpolgármester tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása.
6. § A Képviselő-testületet – július és augusztus hónapok kivételével – a polgármester 5 nappal az ülés előtt hívja össze, az időpont és a napirend megjelölésével.
7. § (1) Rendkívüli körülmények által indokolt esetben a Képviselő-testület szükség szerinti időpontban rendkívüli ülést tart.
(2) A polgármester köteles 15 napon belül a rendkívüli ülést összehívni, ha:
a) azt jogszabály kötelezővé teszi,
b) a Képviselő-testület erről határozatot hoz,
c) azt halaszhatatlan ügy vagy egyéb objektív feltétel indokolttá teszi, továbbá
d) az Mötv. 44 §-ában írt esetekben.
(3) A rendkívüli ülésre csak olyan napirendi pont vehető fel, mely annak összehívását indokolja. Más témát csak minősített többséggel lehet napirendre tűzni.
(4) A rendkívüli ülést a polgármester az ok felmerülésétől vagy a kezdeményezéstől számított legkésőbb 5 napon belül, legfeljebb a kezdeményezést követő 10. napra hívja össze.
(5) A rendkívüli ülés személyesen, telefonon, faxon vagy elektronikus úton is összehívható az értesítés kézbesítését követő napra, a napirend megjelölésével.
8. § (1) A Képviselő-testület ünnepek, évfordulók, jubileumok, egyéb megemlékezések, továbbá kitüntetések, díjak átadása alkalmából ünnepi ülést tarthat.
(2) Az ünnepi ülésen csak az ünnep jellegének megfelelő napirend szerepelhet.
9. § (1) A működés szabályozottsága, a rendes ülések tervszerű megtartása érdekében a Képviselő-testület a polgármester előterjesztésére - tárgyév január 1-étől december 31-ig szóló - éves munkatervet határoz meg, mely a Képviselő-testület működésének alapja.
(2) A Képviselő-testület éves munkatervét minden év december 31-ig, de legkésőbb a következő év első ülésén kell előterjeszteni.
(3) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a testület elé.
(4) A munkaterv elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.
10. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testületet a korelnök hívja össze és vezeti.
(3) A polgármester és az alpolgármesterek egyidejű tartós akadályoztatása akkor áll fenn, ha valamely objektív, vagy szubjektív indok miatt az érintett személyek a jogaikat vagy kötelességeiket 30 napon túl – az Önkormányzat érdekei és kötelezettségei szempontjából – szükséges időpontban gyakorolni nem tudják.
(4) A Képviselő-testület ülését a Tolna Megyei Kormányhivatal hívja össze, ha az Mötv. 44. §-a szerint tett indítványának a polgármester 15 napon belül nem tesz eleget.
11. § (1) A Képviselő-testületet írásbeli meghívóval, vagy e-mailben kell összehívni.
(2) A Képviselő-testület meghívóját és annak mellékleteit – a rendkívüli és ünnepi ülés kivételével – úgy kell megküldeni, hogy azt a helyi önkormányzati képviselők legalább az ülés előtt 5 nappal megkapják. E határidőbe a kézbesítés napja nem számít bele.
(3) A Képviselő-testület meghívójának tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és kezdési időpontját,
c) az ülés típusát (alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi, folytatólagos),
d) az egyes napirendi pontokra szóló javaslatokat és azok előterjesztőit,
e) az egyes napirendi pontok zárt ülés keretében történő tárgyalását, vagy az arra szóló javaslatot.
(4) A meghívó mellékletei a napirendi pontok tárgyalásához készített anyagok, így különösen a benyújtott írásbeli tájékoztatók, beszámolók, előterjesztések, az indítványok és a határozati javaslatok.
(5) A zárt ülés anyaga kizárólag a zárt ülésen részt venni jogosultak számára küldhető meg.
(6) A rendkívüli ülés összehívásakor a meghívót a polgármester az ülés előtt legalább 24 órával korábban, az összehívás okának megjelölésével küldi meg.
(7) Az írásbeli meghívás mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény az ülés azonnali megtartását indokolja. Ekkor a polgármester a szóbeli összehívás indokának, az ülés helyének, kezdési időpontjának és napirendjének megjelölésével távbeszélő vagy személyes találkozás útján hívja meg az érintetteket. Az ülésről készül jegyzőkönyvben a szóban történő meghívás tényét, módját és indokát rögzíteni kell.
(8) Az ülés összehívásával egyidőben a Közös Hivatal Dúzsi Kirendeltségén kifüggesztett hirdetmény útján közzé kell tenni: a testületi ülés időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a nyilvános ülésen tárgyalandó napirendi pontokhoz kapcsolódó anyagok a Közös Hivatalban és annak Dúzsi Kirendeltségén megtekinthetők.
12. § (1) A Képviselő-testület tagjai mellett állandó meghívottként – tanácskozási joggal – az ülésre meg kell hívni: a jegyzőt és az aljegyzőt,
(2) Az ülések további meghívottai:
a) a napirendi pont előterjesztője, előadója,
b) a napirendi pont szerint érintett kérelmező,
c) személyi ügy tárgyalása esetén az érintett személy,
d) az előkészítésben közreműködő szakértő,
e) a Tolna Megyei Kormányhivatal vezetője,
f) akinek meghívását jogszabály kötelezővé teszi.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt meghívottak - külön kérésre - a nyilvános ülés napirendjéhez tartozó anyagokat kézhez kapják.
(4) A (2) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt meghívottak az őket érintő napirendi pontoknál tanácskozási joggal vesznek részt a napirendi pont tárgyalásában.
13. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A nyilvános ülésen megjelent hallgatóság - ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is - a számukra kijelölt helyet foglalhatják el, és az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni kötelesek.
(3) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben.
(4) A Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben.
(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
14. § (1) A polgármester az ülés megnyitása előtt - a jegyző közreműködésével - megvizsgálja a Képviselő-testület határozatképességét, majd kihirdeti az arra vonatkozó megállapítását. A Képviselő-testület határozatképességét az Mötv. 47. § (1) bekezdése határozza meg. Ha a Képviselő-testület határozatképes, a polgármester az ülést megnyitja.
(2) Az ülésteremben tartózkodó helyi önkormányzati képviselőt (a továbbiakban: képviselő) a határozatképesség megállapításakor és a szavazáskor is jelenlévőnek kell tekinteni.
(3) Az ülésről jelenléti ívet kell vezetni, melyet a jelenlevő képviselők és meghívottak aláírnak. A jelenléti íven a hiányzó képviselő neve mellett fel kell tüntetni távollétének okát, annak igazolt, vagy igazolatlan voltát.
(4) A képviselő köteles előzetesen bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testületi ülésen nem vesz részt. Az előzetes bejelentés esetén távolmaradását igazoltnak kell tekinteni.
(5) A Képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Az ülésről végleg távozó képviselő a határozatképesség folyamatos ellenőrzése érdekében köteles távozását bejelenteni a polgármesternek.
(6) Ha a Képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester szünetet rendel el és kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.
(7) Amennyiben a Képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a Képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.
15. § (1) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó napirendi pontok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A polgármester a napirend - meghívó szerinti - írásos tervezetét szóban módosíthatja az ülésen kiosztandó anyagok napirendre vételére szóló javaslatával.
(2) A képviselők, valamint a Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal részt vevők a napirend megszavazásáig a polgármesternél kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, újabb napirendi pont felvételét, a javasolt sorrend megváltoztatását. A kérdésben - a jegyző törvényességi véleményével – a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(3) Közvetlenül az ülés megkezdése előtt vagy az ülésen anyagot kiosztani csak a polgármester engedélyével, valamint a jegyző törvényességi véleményével lehet.
(4) A tárgyalandó napirendet a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határozza meg.
16. § (1) Sürgősségi indítványt akkor lehet tenni, ha a sürgősséggel megtárgyalni kért kérdés jogszabályban előírt vagy Képviselő-testület által megállapított határidő, kötelezettség elmulasztása, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be.
(2) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének az indítványozó általi rövid indokolásával – legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásáig terjeszthető elő.
(3) Sürgősséggel való tárgyalásra a jegyző törvényességi véleményével kerülhet sor.
(4) A sürgősséggel történő tárgyalásról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
7. § (1) A Képviselő-testület elé kerülhetnek:
a) tájékoztató,
b) beszámoló,
c) előterjesztés,
d) indítvány,
e) interpelláció, kérdés.
(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti anyagokat - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján - előzetes törvényességi véleményezést követően - gondoskodik az ülés meghívójának összeállításáról. A benyújtáskor figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kézbesítésére irányadó 11. § (2) bekezdés szerinti időpontra.
(3) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti anyagok és sürgősségi indítvány szóban is benyújtható.
(4) Az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti anyagok szóban kizárólag akkor nyújthatók be, ha az jogszabályban előírt vagy Képviselő-testület által megállapított határidő, kötelezettség elmulasztása, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be.
(5) A szóbeli anyagot legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásakor lehet benyújtani, melyet a benyújtáskor meg is kell indokolni.
(6) A határozati javaslatot szóbeli benyújtás esetén is írásban kell a Képviselő-testület rendelkezésére bocsátani.
(7) Ha az anyag vagy a hozzá kapcsolódó módosító, kiegészítő javaslat a költségvetés kiadásának növekedését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.
(8) A nem önkormányzat szerv, szervezet kezdeményezése alapján készített képviselő-testületi anyagot a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. A kezdeményezésről a Képviselő-testületet annak elutasítása esetén is tájékoztatni kell.
(9) A zárt ülés napirendjén szereplő anyagon a ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE megjelölést kell alkalmazni.
18. § (1) A tájékoztató olyan információ, adat, tény, megállapítás Képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát elősegítik, alátámasztják, továbbá amelyek valamely, a község életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.
(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni - ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá - különösen:
a) a jogszabályok ismertetését,
b) a Képviselő-testület és szervei működésével összefüggő adatokat, információkat,
c) a községre vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését.
(3) Tájékoztató benyújtására a 20. § (2) bekezdésben megjelöltek jogosultak.
(4) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt
19. § (1) Beszámoló:
a) önkormányzati feladat- és hatáskör gyakorlásáról,
b) a Képviselő-testület határozatának végrehajtásáról,
c) az interpelláció kivizsgálásáról,
d) a Képviselő-testület és szervei tevékenységéről,
készíthető.
(2) A beszámolók benyújtására a Képviselő-testület határozataiban felelősként megjelölhető személyek:
a) a polgármester,
c) a jegyző, továbbá
d) a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek.
(3) A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz.
(4) A jogszabály alapján beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szervek, szervezetek beszámolóját a polgármester terjeszti elő.
16. Előterjesztés
20. § (1) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására, vagy határozat meghozatalára.
(2) Előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, a képviselők, és a jegyző, valamint a Képviselő-testület által erre felkért személyek jogosultak.
(3) Rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztés benyújtására a 42. § (9) bekezdés a) pontjában írtak jogosultak.
(4) A Képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztés két részből áll:
a) első rész tartalmi elemei:
aa) az előterjesztés címének, tárgyának pontos meghatározása, az előadó és az előterjesztő megjelölése,
ab) a meghozandó döntés indokainak, szükségességének, az esetleges alternatív döntések, azok - elsősorban pénzügyi, gazdasági - hatásainak, következményeinek, valamit a döntéshozatal elmaradása hatásainak, következményeinek gazdasági számításokkal alátámasztott bemutatása,
ac) a vonatkozó jogszabályok megjelölése,
ad) a minősített adatnak minősülő részek megjelölése,
b) második rész tartalmi elemei:
ba) egyértelműen, szakszerűen, megfogalmazott és végrehajtható határozati javaslat (az esetleges alternatív javaslatok megfelelő elkülönítésével),
bb) a végrehajtásért felelős(ök) megnevezése,
bc) a végrehajtási határidő, részhatáridő megjelölését (meghatározott időpont / azonnal / folyamatos).
7. Indítvány
21. § (1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotásának előkészítésére vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.
(2) Az indítvány az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére vonatkozhat.
(3) Indítványt bármely képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, valamint – népi kezdeményezésként – a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár terjeszthet a Képviselő-testület elé.
(4) Az indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely képviselő – további javaslat megtételével – csatlakozhat.
(5) Az indítvány felett a Képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Elfogadása esetén a Képviselő-testület az ügyet a polgármesternek, a jegyzőnek, az illetékes bizottságnak, adja ki a képviselő-testületi döntés előkészítése céljából.
18. Kérdés
22. § (1) Kérdés: az önkormányzati feladat- és hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) A Képviselő-testület tagja a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökéhez, a jegyzőhöz, önkormányzati ügyben intézhet kérdést, amelyre az adott ülésen szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
19. Interpelláció
23. § (1) Interpellációnak minősül az olyan felszólalás, amelyet a Képviselő-testület tagja a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz feladatkörükhöz tartozó bármely ügyben, s amelyben a képviselő önkormányzati feladat- és hatáskörbe tartozó ügyben problémát vet fel, mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet.
(2) Az interpellációt írásban, az ülést megelőzően legalább 3 nappal vagy az interpellációk napirend tárgyalásakor szóban kell benyújtani.
(3) Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét.
(4) Írásban előterjesztett interpelláció esetén az interpelláció az ülésen szóban kiegészíthető.
24. § Az interpellált a Képviselő-testület ülésén szóban, vagy 15 napon belül írásban köteles érdemi választ adni. Az írásban adott választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni.
25. § (1) Az interpellációra adott írásbeli választ a Képviselő-testület következő ülésén napirendre kell tűzni.
(2) A válasz után - írásban adott válasz esetén is - az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Ezt követően az interpelláltat viszontválasz-adási jog illeti meg.
(3) Az interpelláló a szóbeli válasz elfogadásáról ugyanazon az ülésen, az írásbeli válasz elfogadásáról a soron következő ülésen nyilatkozik. Ezt követően a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
20. A Képviselő-testület vezetése, tanácskozási rendje
27. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Helyettesítésével kapcsolatban a 10. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A helyettes jogai és kötelezettségei az ülés vezetése körében azonosak a polgármesterével.
(3) A Képviselő-testület ülésén a képviselő köteles:
a) képviselői megbízatásához és az abba helyezett közbizalomhoz méltó magatartást tanúsítani,
b) óvni a Képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét,
c) tartózkodni az oda nem illő, sértő kijelentésektől, magatartástól.
(4) Az egyes napirendi pont feletti tanácskozás a napirendi pont ismertetéséből, a napirendi ponthoz tett kiegészítésből, a napirendi pont feletti vitából és a döntésből áll.
(5) Az ülés megszakad, ha a levezető elnök az üléstermet elhagyja és az elnöki feladatokat ezt megelőzően nem adja át a 10. § (2) bekezdésében meghatározott helyettesítésre jogosult személynek, vagy nem rendel el szünetet.
28. § (1) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladatai különösen:
a) az ülés megnyitása, bezárása,
b) annak megállapítása, hogy a képviselő-testület ülését szabályszerűen hívták-e össze,
c) a távollevő képviselők számbavétele, a távollét bejelentett indokának közlése,
d) a Képviselő-testület határozatképességének megállapítása és folyamatos figyelemmel kísérése,
e) az ülés napirendjének előterjesztése,
f) a képviselő kérésére a napirendekhez nem kapcsolódó tárgyakban napirend előtti felszólalás engedélyezése,
g) zárt ülés bejelentése,
h) napirendenként:
ha) a vita megnyitása, levezetése, összefoglalása, lezárása,
hb) az elhangzott indítványok, ügyrendi javaslatok és határozati javaslatok döntésre alkalmas módon való összegzése,
hc) az indítványok, ügyrendi javaslatok, határozati javaslatok szavazásra bocsátása,
hd) a szavazás eredményének pontos és számszerű megállapítása,
he) a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése,
i) a tanácskozás rendjének fenntartása.
(2) A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a polgármester az alábbi intézkedésekre jogosult: a) figyelmezteti a hozzászólót, hogy csak a napirendi ponttal kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát és attól ne térjen el,
b) felszólíthatja a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,
c) megvonhatja a szót attól a nem képviselő hozzászólótól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,
d) a tanácskozás rendjének megzavarása esetén rendreutasítja a rendzavarót,
e) ismételt rendzavarás esetén a nem képviselő résztvevőt a teremből kiutasíthatja.
(3) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára az ülést határozott időre félbeszakíthatja, ha az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. A kérdésben a Képviselőtestület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Ha az ülés félbeszakad, csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.
29. § (1) A polgármester minden napirendi pontról, azok előterjesztésének sorrendjében - kivéve a tájékoztatót, kérdést, indítványt és az interpellációt - külön vitát nyit.
(2) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként mindenkor annak előterjesztőjét illeti a szó, aki szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez.
(3) A szóbeli kiegészítésnek az írásbeli előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.
(4) Az előterjesztő szóbeli kiegészítését követően a tárgyban érintett bizottság elnöke) ismerteti) a bizottság véleményét.
30. § (1) A napirendi pont vitájánál elsőként – jelentkezésük sorrendjében – a képviselők, majd a tanácskozási joggal részt vevők hozzászólásra kérhetnek szót.
(2) Vita közben, a korábban felszólalt képviselő viszontválasz céljából szót kérhet.
(3) Az ülésen megjelent állampolgároknak és a 12. § (2) bekezdés f)-h) pontjában felsorolt személyeknek a tárgyhoz tartozó kérdésben a polgármester hozzászólási lehetőséget biztosíthat a Képviselő-testület hozzájárulásával.
(4) Bármikor szót kérhet:
a) az előterjesztő, előadó,
b) bármelyik képviselő ügyrendi kérdésben,
c) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
5) Ügyrendinek minősül a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
(6) Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(7) A vita során a képviselők az (1) bekezdés szerinti hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, kiegészítő javaslatokat tehetnek.
(8) A módosító és kiegészítő javaslatokat a polgármester kérésére írásban kell megfogalmazni, ebben az esetben a javaslattevő szünetet kérhet.
(9) Az előterjesztő a javaslatot, valamint a javaslattevő a módosító, kiegészítő javaslatát – saját indítvánnyal, vagy a vitában elhangzott módosító javaslatok, kiegészítések elfogadásával – a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy visszavonhatja.
(10) Módosító, kiegészítő javaslatot csak a vita lezárásáig lehet benyújtani.
(11) Ha szükséges, a módosító, kiegészítő javaslat írásbeli elkészítése érdekében a polgármester a napirendi pont tárgyalását felfüggesztheti, vagy határozott időtartamú szünetet rendelhet el.
(12) A polgármester a saját vagy bármely képviselő kezdeményezésére maximum 30 perc tárgyalási szünetet rendelhet el.
31. § (1) A polgármester visszaadja a szót az előterjesztőnek, és lezárja a vitát, ha megállapította, hogy felszólalásra több hozzászóló nem jelentkezik. A vita lezárását követően hozzászólásnak vagy észrevételnek nincs helye. Ezt követően kerülhet sor a végszavazásra. Ügyrendi javaslatra, minősített többséggel hozott döntéssel azonban a már lezárt vita ismét folytatható.
(2) A vita lezárását bármely képviselő ügyrendi javaslatában indítványozhatja, erről a Képviselő-testület külön vita és felszólalás nélkül, minősített többséggel határoz.
(3) A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(4) Összetett jogi kérdés felmerülésekor a jegyző kérésére a polgármester szünetet rendelhet el.
(5) A végszavazás előtt bármely képviselő legfeljebb 15 perc szünet elrendelését kérheti, melyet a polgármester köteles megadni.
(6) A szavazás lezárását követően a szavazással lezárt napirendi ponthoz újabb hozzászólásnak nincs helye.
32. § (1) A végszavazás megkezdése előtt bármely képviselő ügyrendi javaslatot tehet a téma napirendről való levételére, melyről a Képviselő-testület vita és felszólalás nélkül, minősített többséggel határoz.
(2) Bármelyik képviselő javaslatára a Képviselő-testület a napirendi pont tárgyalása során hozandó döntést legfeljebb a soron következő ülésig elnapolhatja. A Képviselő-testület az elnapolásról vita és felszólalás nélkül egyszerű többséggel határoz.
21. A döntéshozatal
33. § (1) A határozati javaslatról a Képviselő-testület tagjai „igen”, „nem”, nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól.
(2) A szavazás nyílt vagy titkos.
(3) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.
(4) Titkos szavazást kell elrendelni az Mötv. 74. § (1) bekezdésében és 76. § d) pontjában meghatározott esetekben.
(5) Titkos szavazás rendelhető el a 13. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott esetekben.
(6) A Képviselő-testület bármely képviselő ügyrendi javaslatára név szerinti nyílt szavazást rendelhet el, melyről a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(7) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő.
(8) Szavazás közben a szavazást indokolni tilos.
34. § A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester a szavazatokat a jegyző közreműködésével megszámlálja.
35. § (1) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben olvassa fel a képviselők nevét, akik „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
(2) A szavazás eredményét a jegyző összesíti, s ennek dokumentumait a polgármesternek átadja.
(3) A név szerinti szavazás eredményét a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni, a képviselőknek a jegyző és a polgármester által hitelesített névsorát szavazatuk feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
36. § (1) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(2) A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendők ellátására a Képviselő-testület a polgármester javaslatára 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.
(3) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát.
(4) A titkos szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.
(5) A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül, melyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(6) A titkos szavazásról készült külön jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját,
b) a szavazás kezdetének és végének időpontját,
c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
d) a szavazás során felmerült körülményeket,
e) a szavazás eredményét,
f) a jegyzőkönyvvezető nevét,
g) a bizottság tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.
37. § (1) Az eldöntendő javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.
(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot.
(3) A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni - elegendő csupán arra utalni - ha az:
a) mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal,
b) a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyert.
(4) A polgármester először - az elhangzás sorrendjében külön-külön - a módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra.
(5) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a Képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti, illetve a Képviselő-testület által elfogadott módosításokat, kiegészítéseket is tartalmazó javaslat egészéről.
(6) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.
38. § (1) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).
(2) A megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (minősített többség) az Mötv. 50. §-ában, 68. § (1) bekezdésében, 70. § (1) bekezdésében, 85. § (10) bekezdésében és 103. § (1) bekezdésében foglalt, valamint az alábbi ügyekről történő döntéshez:
a) gazdasági társaság alapítása, gazdasági társaságba történő belépés, gazdasági társaság üzletrészének átruházása, a gazdasági társaság megszüntetésének kezdeményezése, megszüntetése,
b) kitüntetés, kitüntető cím adományozása,
c) helyi népszavazás kiírása - ha az nem kötelező,
d) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása,
e) titkos szavazás elrendelése,
f) korlátozottan forgalomképes vagy forgalomképtelen vagyontárgy forgalomképessé nyilvánítása,
g) közfeladat önkéntes vállalása, vállalásának megszüntetése,
h) a hatályos jogszabályokban, valamint e rendeletben meghatározott más esetekben.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottnál kevesebb számú „igen” szavazat a javaslat elutasítását jelenti.
(4) Ha a Képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azok mindegyikéről szavazni kell.
(5) Azt a jelöltet, változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a szükséges többséget.
(6) Amennyiben egyik jelölt, változat sem kapta meg a szükséges többségű igen szavazatot, újabb szavazási fordulót kell tartani a legtöbb azonos igen szavazatot elért jelöltek, változatok között.
(7) Ha a szavazási fordulóban csak kettő jelölt vagy változat szerepel, azokról csak egyszer lehet szavazni.
(8) Ha a (4)-(5) bekezdésben foglaltak alapján az utolsó fordulóban egyik jelölt vagy változat sem kapja meg a szükséges többségi igen szavazatot, akkor külön határozatban meg kell állapítani az eljárás eredménytelenségét, a határozati javaslatok elutasítását.
39. § (1) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, és kihirdeti a döntést.
(2) Érvényes szavazás után egy ülésen belül - ideértve a folytatólagos ülést is - abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja.
(3) A (4) bekezdésben meghatározott kivétellel az ismételt szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.
(4) A polgármester köteles ismételt szavazást elrendelni akkor, ha a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatban aggály merül fel. Ilyen esetben ismételt szavazás egy alkalommal rendelhető el.
(5) A polgármester, ha a Képviselő-testület döntését az Önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt tárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, melyről a Képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.
(6) A képviselő-testületi döntés újratárgyalását legalább 3 képviselő indítványára napirendre kell tűzni.
22. A személyes érintettség
40. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható, akivel szemben az Mötv. 49. §-ában rögzített feltétel fennáll.
(2) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő vagy a közeli hozzátartozója akár közvetlenül személy szerint, akár tisztségviselőként, vezetőként, felügyelő bizottsági tagként, tulajdonosként való részvétel útján:
a) képviselő-testületi döntés kedvezményezettje,
b) érdekelt:
ba) önkormányzati vagyon tulajdonjogának, tartós használatának, hasznosításának megszerzésében,
bb) az Önkormányzat által kiírt pályázat útján, vagy anélkül történő megbízás megszerzésé-ben,
bc) a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó személyi döntések meghozatalában.
(3) A Képviselő-testület tagja az Mötv. szerinti személyes érintettségét a polgármesternek, a polgár-mester az alpolgármesternek, az alpolgármester távollétében az ülésen jelen lévő legidősebb képviselőnek a napirend pont tárgyalása előtt bejelenti.
23. A Képviselő-testület döntései
41. § (1) A Képviselő-testület rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári évenként eggyel kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló tömör címmel kell ellátni.
(3) A Képviselő-testület számozott határozat nélkül, jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt:
a) a napirend elfogadásáról,
b) napirendről való levételről,
c) ügyrendi javaslatról,
d) felszólalási jog megadásáról,
e) az előterjesztéshez benyújtott módosító, kiegészítő javaslatról,
f) név szerinti szavazás elrendeléséről.
24. Rendeletalkotás
42. § (1) A Képviselő-testület Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott esetekben rendeletet alkot.
(2) Rendeletalkotásra irányuló kezdeményezésre jogosult:
a) a polgármester,
b) a Képviselő-testület bizottsága,
c) a képviselő,
d) a jegyző.
(3) A rendeletalkotás kezdeményezésre irányuló javaslatot a polgármesterhez kell benyújtani.
(4) A Képviselő-testület a kezdeményezésről határozatban dönt, melyben meghatározza a rendelettervezetet előterjesztő és az előkészítésért felelős személyt, valamint a rendelettervezet Képviselő-testület elé terjesztésének határidejét.
(5) A Képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását. Ekkor az első fordulóban a Képviselő-testület a (4) bekezdésben és (6) bekezdés a) pontjában foglaltakról dönt, az ezek alapján előkészített rendelettervezet a második fordulóban kerül beterjesztésre.
(6) A rendelettervezet előkészítése, véleményezése során:
a) a Képviselő-testület szabályozási elveket, szempontokat állapíthat meg, továbbá meghatározhatja az előkészítésbe bevonandók körét,
b) a tevezetet a - Közös Hivatal tárgy szerint érintett szervezeti egységének vezetőjének, köztisztviselőjének közreműködésével - a jegyző készíti elő,
c) a rendelettervezetet egyeztetni kell a tárgyban érintett érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel, amely egyeztetést a Közös Hivatal végzi,
d) a rendelettervezetet meg kell küldeni a jogszabály alapján véleményezésre jogosult szervnek, személynek,
(7) Törvény felhatalmazása alapján készülő rendelettervezet előkészítésekor meg kell vizsgálni különösen, hogy az:
a) összhangban van-e az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményekkel, a felhatalmazást adó törvénnyel, a jogalkotásról szóló törvénnyel, illetve a kapcsolódó egyéb jogszabályokkal,
b) rendeletalkotási kötelezettség esetén kiterjed-e valamennyi, a törvényben megjelölt szabályozandó kérdéskörre,
c) nem terjeszkedik-e túl a törvény szerinti felhatalmazás keretein,
d) nem ellentétes-e magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel,
e) megfelel-e az Alkotmánybíróság határozataiban megfogalmazott jogelveknek.
(8) Az eredeti jogalkotási hatáskörben megalkotandó rendelet előkészítésekor - a (7) bekezdésben foglaltakon túl - meg kell vizsgálni különösen, hogy a rendelettervezet:
a) nem érint-e olyan kérdéskört, amelyre az Európai Uniónak kizárólagos jogalkotási hatásköre van,
b) nem akadályozza-e az Európai Unió közösségi jogának érvényesülését,
c) megfelel-e az Európai Közösségek Bírósága ítélkezési gyakorlata során kialakult jogelveknek.
(9) A rendelettervezet Képviselő-testület elé terjesztése a következők szerint történik:
a) a rendelet-tervezetet a polgármester, a képviselő, a Képviselő-testület bizottsága, valamint a jegyző terjesztheti a Képviselő-testület elé,
b) a rendelet-tervezetet az indokolással együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni,
c) a rendelet-tervezet és a hozzá fűzött módosító, kiegészítő indítványok elfogadásához, valamint a rendeletalkotással kapcsolatos részszavazások esetében a döntéshozatalhoz minősített többség szükséges.
(10) A rendelettervezethez fűzött indokolásban be kell mutatni:
a) azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait.
b) a szabályozni kívánt társadalmi viszonyok alakulását,
c) az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülésének eszközeit,
d) a szabályozás várható hatását,
e) a végrehajtás feltételeit,
f) a költség- és haszonelemzést.
(11) Amennyiben a rendelet-tervezet a közösségi jog tárgykörét érinti, az előterjesztésben tájékoztatást kell adni arról, hogy a javasolt szabályozás milyen mértékben tesz eleget a jogharmonizációs követelményeknek és összeegyeztethető-e az Európai Közösségek jogszabályaival.
(12) A rendelet hiteles, végleges szövegét az előterjesztés és az elfogadott módosító, kiegészítő indítványok alapján a jegyző szerkeszti meg.
(13) A rendelet szerkesztése, jelölése a jogalkotásról és a jogszabályszerkesztésről szóló hatályos jogszabályok szerint történik.
(14) A módosított önkormányzati rendelet egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.
43. § (1) A rendelet jelölése: Dúzs Község Önkormányzata képviselő-testületének ……./20... (hó, nap) önkormányzati rendelete a ………………………….......ról/ről. A zárójelben feltüntetett dátum a rendelet kihirdetésének időpontja.
(2) A Képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetéséről - annak elfogadását követő 5 munkanapon belül – a jegyző gondoskodik.
(3) A rendelet kihirdetése a Közös Hivatal Dúzsi Kirendeltségének hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.
(4) A rendelet eredeti példányait a jegyzőnek kihirdetési záradékkal kell ellátni.
(5) A rendeletet meg kell küldeni azon szervezeteknek és intézményeknek, amelyek számára az feladatot vagy hatáskört állapít meg.
(6) Az önkormányzati rendeletek hatályos és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(7) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet.
(8) A rendelet-nyilvántartást tartalmazza:
a) a rendelet számát és címét,
b) a rendelet elfogadásának, kihirdetésének hatályba lépésének, hatályon kívül helyezésének időpontját,
c) a módosító, hatályon kívül helyező rendelet számát, címét,
d) a módosítás hatályba lépésének időpontját.
(9) Az elfogadott, hatályos rendeletek szövege a Közös Hivatal Dúzsi Kirendeltségén tekinthető meg, és az Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
5. Határozathozatal
44. § (1) Ha jogszabály rendeletalkotási kötelezettséget nem ír elő, a Képviselő-testület a feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ügyben normatív, vagy egyedi határozatot hoz.
(2) A határozatok jelölése: Dúzs Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../20... (hó, nap) számú képviselő-testületi határozata a ..............................................ról/ről. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat közzétételének időpontja.
(3) A határozat tartalmazza a Képviselő-testület döntését, a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét.
(4) A határozat végrehajtásért felelősek lehetnek:
a) a polgármester,
b) a bizottság elnöke,
c) a jegyző,
(5) A Képviselő-testület határozatait a jegyzőkönyv felterjesztését követő 5 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek, az alpolgármesternek, a képviselőknek, valamint a határozat végrehajtásáért felelős személyeknek. A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
(6) A határozatok végrehajtásáról a határidő lejárta után a polgármester beszámol a Képviselő-testületnek.
(7) A normatív határozatokat a Közös Hivatal Dúzsi Kirendeltségének hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell közzétenni.
(8) Az önkormányzati határozatok szövegét az Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
45. § (1) A Képviselő-testület üléséről írásbeli jegyzőkönyv készül 1 eredeti példányban.
(2) A jegyzőkönyvet az ülésen rögzített hangfelvétel alapján kell elkészíteni. A hangfelvételt a jegyzőkönyv elkészítéséig kell megőrizni. A hangfelvétel készítéséről, a hangfelvétel tárolásáról a jegyző köteles gondoskodni.
(3) A felszólaló kérésére a jegyző köteles a felszólaló által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni.
(4) Az ülés egészének vagy egy részének szó szerinti jegyzőkönyvezéséről a Képviselő-testület tagjának javaslatára a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.
46. § (1) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:
a) az ülés jellegét (rendes, rendkívüli, alakuló, ünnepi),
b) az ülés nyilvános vagy zárt voltát,
c) napirendi pontonként:
ca) az előterjesztő (előadó) nevét, részvétele jogcímét és szóbeli kiegészítésének lényegét,
cb) a feltett kérdéseket, a kérdésekre adott válaszok lényegét,
cc) döntésenként a szavazás módját, számszerű eredményét (hányan szavaztak igennel, nemmel és hányan tartózkodtak), ismételt szavazás esetén az ismétlés okát,
d) hogy a meghívott milyen minőségben van jelen az ülésen,
e) az elhangzott kérdést, interpellációt és az arra adott szóbeli válasz lényegét,
f) az elhangzott bejelentések lényegét,
g) az ülés megnyitásának, bezárásának időpontját,
h) tárgyalási szünet elrendelésének tényét, időpontját, a szünet időtartamát, az ülés folytatásának időpontját,
i) a Képviselő-testület tagjának, az ülésre meghívottnak ülésezés közbeni megérkezésének, távozásának, visszatérésének időpontját,
j) az ülés során tett intézkedést, annak időpontját,
k) zárt ülés elrendelésének tényét, időpontját, a nyilvános ülés folytatódásának tényét, időpontját.
(2) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) az ülésre szóló meghívó,
b) az előterjesztések és azok mellékletei,
c) az ülésen elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendelet,
d) a név szerinti szavazás névsora,
e) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,
f) az aláírt esküokmány,
g) az írásban benyújtott indítvány, kérdés interpelláció,
h) a kérdésre, interpellációra adott írásbeli válasz,
i) a jelenléti ív.
47. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példánya az irattár számára készül.
(2) A jegyzőkönyv egy másolati példányának évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
(3) Az Mötv. 52. § (3) bekezdése szerinti betekintés a Közös Hivatalban biztosított.
48. § (1) A polgármesternél kérheti a jegyzőkönyv kijavítását:
a) a Képviselő-testület tagja, ha a jegyzőkönyv tartalma megítélése szerint nem egyezik meg az ülésen elhangzottakkal, vagy az általa előadottakkal,
b) más felszólaló, ha a jegyzőkönyv tartalma megítélése szerint nem egyezik meg az általa előadottakkal.
(2) A jegyzőkönyv kijavítására irányuló kérelmet írásban - a kijavítani kért rész pontos megjelölésével és a javított szövegezés benyújtásával - a jegyzőkönyv Tolna Megyei Kormányhivatalhoz történő felterjesztésétől számított 30 napon belül lehet előterjeszteni.
(3) Ha a polgármester a kijavításra irányuló kérelmet elutasítja, ideiglenes bizottság dönt a jegyzőkönyv kijavításáról.
A lakossággal való kapcsolattartás
(2) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot legalább 15 nappal korábban a Közös Hivatal Dúzsi Kirendeltségének hirdetőtábláján kifüggesztett hirdetményben, valamint szórólapos tájékoztatással értesíteni kell.
(3) Amennyiben a közmeghallgatáson elhangzott kérdés, javaslat nem a közmeghallgatáson kerül megválaszolásra, azt a Képviselő-testület illetékes szervének át kell adni kivizsgálás céljából. A vizsgálat eredményéről és a válaszról a Képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatni kell.
(4) A közmeghallgatásra egyebekben a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Helyi népszavazás
50. § A helyi népszavazásra vonatkozó részletes szabályokat önálló önkormányzati rendelet tartalmazza.
A képviselő
51. § (1) A képviselő Dúzs község egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit.
(2) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv. rögzíti.
(3) A képviselő az Mötv-ben foglalt jogosultságai túl:
a) részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,
b) a közös Hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges ügyviteli közreműködést.
(4) A képviselő az Mötv-ben rögzített kötelezettségein túl köteles:
a) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
b) felkérés alapján részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint vizsgálatokban,
c) bejelenteni, ha a Képviselő-testület, bizottság ülésén való részvételben, vagy megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
d) bejelenteni személyes érintettségét,
e) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal és a lakossági önszerveződő közösségekkel.
(5) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.
A Képviselő-testület bizottságai
52. § (1) A Képviselő-testület állandó bizottságként 3 fős Ügyrendi Bizottságot hoz létre.
(2) Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az állandó bizottság működési szabályait (Ügyrend) – az irányadó jogszabályok keretei között – maguk állapítják meg.
53. § A Képviselő-testület állandó bizottsága: ellátja a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat, a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával és a méltatlansági eljárás előkészítésével kapcsolatos feladatokat.
54. § (1) A bizottság ülését az elnök - az ülést megelőzően legalább 1 nappal - írásban hívja össze.
(2) A bizottság döntéseit határozattal hozza.
(3) A határozat jelölésére - a döntéshozó megnevezése kivételével - a 44. § (2) bekezdésében foglalt szabályok az irányadók. A bizottsági határozat jelölésénél a bizottság teljes elnevezését kell feltüntetni.
55. § (1) A bizottság elnöke:
a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit,
b) kiadmányozza a bizottság döntéseit,
c) ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,
d) képviseli a bizottságot,
(2) A bizottság elnökének, tagjának jogaira és kötelezettségeire a képviselő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó előírások megfelelően alkalmazandók.
(3) A bizottság elnökének megbízatása megszűnik:
a) lemondással,
b) a képviselői mandátum megszűnésével,
c) felmentéssel.
(4) A bizottság képviselői tagjának megbízatása megszűnik:
a) lemondással,
b) a képviselői mandátum megszűnésével,
c) visszahívással.
(5) A bizottság nem képviselői tagjának megbízatása megszűnik:
a) lemondással,
b) a megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján, jelöltek hiányában elmaradt választás esetén az időközi választás napján,
c) ha a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán már nem választható,
d) összeférhetetlenség kimondásával,
e) méltatlanság megállapításával,
f) a Képviselő-testület feloszlatásával,
g) a Képviselő-testület feloszlása esetén,
h) visszahívással,
i) a bizottság nem képviselő tagjának halálával.
(6) A bizottság elnöke vagy tagja megbízatásának megszűnése esetén a Képviselő-testület következő ülésén a polgármester javaslatot tesz a bizottsági tisztség betöltésére.
56. § (1) A Képviselő-testület a bármely képviselő-testületi tag javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján meghatározott önkormányzati feladatok ellátásának - így különösen: komplex döntés előkészítésének, rendelet, határozat végrehajtása ellenőrzésének, települési rendezvény megszervezésének, javaslat kidolgozásának - időtartamára ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság elnevezését, tagjainak számát, feladatát, megbízatásának terjedelmét és időtartamát a Képviselő-testület az ideiglenes bizottság felállításakor határozza meg.
(3) Az ideiglenes bizottság működésére, az ideiglenes bizottság elnöke és tagjai megbízatásának megszűnésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, megbízatás megszűnik a meghatározott feladat elvégzéséről szóló beszámoló Képviselő-testület általi elfogadásával.
57. § (1) A bizottság működésére - a rendelet 55-59. §§-on túlmenően - egyebekben a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait az Mötv. 61. § (3) bekezdésének megfelelően a Közös Hivatal látja el.
A polgármester és az alpolgármester
58. § (1)1 A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.
(3) A jogszabályokban meghatározottakon túl a polgármester feladatai különösen:
a) biztosítja a Képviselő-testület demokratikus, nyilvános működését, a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és annak folyamán a közakarat érvényesülését,
b) gondoskodik és közreműködik a Képviselő-testület munkájának megtervezésében, megszervezésében,
c) segíti a képviselők, a Képviselő-testület bizottságainak a munkáját,
d) elkészíti és a Képviselő-testület elé terjeszti a gazdasági programot és fejlesztési tervet,
e) elősegíti az önkormányzati vagyon megőrzését, gyarapítását,
f) segíti és ellenőrzi az önkormányzati gazdasági társaságok, költségvetési szervek működését,
g) az Önkormányzat érdekének védelmében jogosult a perindításra, melyről a Képviselő-testület következő ülésén beszámol,
h) szervezi:
ha) a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
hb) az Önkormányzat és az országos főhatóságok, valamint a külföldi partnertelepülések, partnerszervezetek kapcsolatait és együttműködését,
i) kapcsolatot tart a lakossággal, a megyei önkormányzat, az egyházak, a helyi civil szervezetek vezetőivel,
j) tevékenységével hozzájárul Szárazd fejlődéséhez, az Önkormányzat, valamint a Képviselő-testület és szervei munkájának hatékonyságához.
(5) A polgármester - az alpolgármester közreműködésével - összehangolja a bizottságok működését, a bizottságok elnökeit egyeztető megbeszélésre összehívhatja.
(6) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a Közös Hivatal közreműködésével látja el.
(7) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett a két ülés között felmerülő, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi halaszthatatlan ügyekben dönthet:
a) önerőt nem igénylő pályázatok benyújtása,
b) hatósági, cégbírósági vagy peres eljárásban hiánypótlás teljesítése, egyéb határidős jognyilatkozatok megtétele,
c) jogosulatlanul igénybe vett, vagy felhasznált állami támogatásról vagy pályázati forrásról való lemondás,
d) a kormányhivatal törvényességi felügyeleti bírságot megállapító döntésével szembeni bírósági felülvizsgálat kezdeményezése, e) a helyi földbizottság állásfoglalásával szembeni kifogás benyújtásáról.
(8) A polgármesterre átruházott képviselő-testületi feladat- és hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.
59. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 74. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint 1 fő alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.
(3) A polgármesterre vonatkozó szabályok az alpolgármesterre megfelelően irányadók.
A jegyző, az aljegyző és a Közös Hivatal
60. § (1) A jegyző vezeti a Közös Hivatalt.
(2) A jegyző alapvető feladatait az Mötv. 81. § (3) bekezdése foglalja magában. Ezen túl a jegyző:
a) szervezi a Közös Hivatal munkáját,
b) ellátja a Képviselő-testület, és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról a képviselő-testületet és a polgármestert rendszeresen tájékoztatja,
d) szervezi a Közös Hivatal jogi felvilágosító munkáját,
e) gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről.
(3) Az Mötv. 81. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltaknak megfelelően a jegyző jelzi a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.
(4) A jegyző feletti munkáltatói jogokat a Közös Hivatalhoz tartozó települések polgármesteriből álló polgármesterek tanácsa, az egyéb munkáltatói jogokat Hőgyész nagyközség polgármestere gyakorolja.
(5) A jegyzőt távollétében az aljegyző helyettesíti.
(6) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, a jegyző és az aljegyző egyidejű tartós akadályoztatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyző helyettesítése a hivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározott rendben történik.
(7) A jegyző és az aljegyző egyidejű tartós akadályoztatása akkor áll fenn, ha valamely objektív, vagy szubjektív indok miatt az érintett személyek a jogaikat vagy kötelességeiket 30 napon túl – az Önkormányzat érdekei és kötelezettségei szempontjából – szükséges időpontban gyakorolni nem tudják.
61. § (1) A Képviselő-testület – Hőgyészi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – Közös Hivatalt hoz létre.
(2) A Közös Hivatalt a jegyző képviseli.
(3) A Közös Hivatal feladataira és működésére vonatkozó részletes előírásokat a Közös Hivatal szervezeti és működési szabályzata (Ügyrendje) tartalmazza.
A társulások
62. § (1) A társulás működésének részletes szabályait a társulási megállapodás foglalja magában.
(2) A társulásban az Önkormányzatot a Képviselő-testület által delegált személyek képviselik.
(3) Az Önkormányzat társulásaira átruházott képviselő-testületi feladat- és hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.
Záró rendelkezések
63. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Dúzs Község Önkormányzatának az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2014. (XI. 27.) a 4/2019. (V. 31.) és a 6/2019. (VII. 30.) rendeletei hatályukat vesztik.
Az 58. § (1) bekezdése a Dúzs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2021. (IX. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.