1. § A rendelet hatálya kiterjed Mezőfalva Nagyközség közigazgatási területén a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 4. §-ában meghatározott személyekre.

2. § E rendelet alkalmazásában:

• a) az egyes ellátási formáknál használt fogalmakat, továbbá a jövedelem meghatározását az Szt. 4. §-ában foglaltak szerint kell értelmezni,
• b) környezettanulmány: a kérelmező családi és vagyoni viszonyainak esetenkénti helyszíni ellenőrzése, különösen az Szt. 10. § (6) bekezdésében foglalt jövedelem vélelmezésére,
• c) elemi kár: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 70. pontja szerinti elemi kár,
• d) lakóingatlan: lakás céljára létesített használatbavételi engedéllyel vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan,
• e) életvitelszerű lakás, - tartózkodás: egy magánszemély akkor tartózkodik életvitelszerűen egy ingatlanban, ha onnan szervezi életét, így különösen, ha rendszeresen onnan indul munkába, vagy oktatási intézménybe, és oda tér haza, ott folytatja az életviteléhez szükséges tevékenységeket, közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe annak kapcsán, és amely elsődleges elérhetőségi címeként, levelezési címeként jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál, mely tényt a magánszemély – különösen – nevére szóló közüzemi számlával, lakcímigazolvánnyal bizonyítani tud.

3. § (1) Az e rendeletben meghatározott pénzbeli és természetben nyújtott ellátások tekintetében - a (2) bekezdés kivételével - a döntés Mezőfalva Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) - által átruházott hatáskörében eljárva az Egészségügyi és Szociális Bizottságot (továbbiakban: Bizottság) illeti meg.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt települési támogatás tekintetében a döntés a Képviselő-testület által átruházott hatáskörében eljárva a polgármestert illeti meg.

4. § Pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátási formák:

• a) pénzbeli ellátás:

5. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása iránti kérelem az e rendelet mellékleteiben meghatározott formanyomtatvány kitöltésével postai úton, hivatali kapun keresztül vagy személyesen a Mezőfalvai Polgármesteri Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) terjeszthető elő, továbbá hivatalból is kezdeményezhető.

(2) Az egyes ellátási formákra való jogosultság elbírálásához – a kérelmező családi, háztartási viszonyaira figyelemmel – csatolni kell:

• a) kérelmező és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók rendszeres jövedelmi adatainak igazolását, továbbá lakásfenntartási támogatás igénylése esetén a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e célra rendszeresített formanyomtatványon benyújtandó vagyonnyilatkozatot.
  • aa) rendszeres jövedelmekről szóló mellékletek:

  - munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított, 30 napnál nem régebbi, a kérelem beadását megelőző havi nettó jövedelemről szóló igazolás,

6. § A jövedelem számításánál irányadó időszak a rendszeresen mérhető jövedelmeknél egy hónap, egyéb jövedelmeknél egy év, mely adatból kell meghatározni az egy hónapra számított jövedelmet.

7. § (1) A Hivatal a jövedelmi- és vagyonnyilatkozatban foglaltak valódiságát a rendelkezésre álló adatbázisok felhasználásával ellenőrzi.

(2) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében a Hivatal megkeresheti:

• a) az állami adóhatóságot,
• b) a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,
• c) az igazolást kiállító szervet,
• d) a munkáltatót,
• e) a szociális ellátások rendszerét,
• f) a kérelmező által megjelölt pénzforgalmi szolgáltatót,
• g) közúti közlekedési nyilvántartást vezető hatóságot,
• h) ingatlanügyi hatóságot.

(3) A szociális ellátás megállapítása előtt a Hivatal a kérelmező által benyújtott igazolások valódiságát megvizsgálja, és szükség esetén az igénylőnél környezettanulmányt végez.

(4) Kötelezően környezettanulmányt kell készíteni, ha a becsatolt nyilatkozatok és igazolások valóságtartalma tekintetében a Hivatal tudomása alapján kétség merül fel, vagy a hatáskört gyakorló szerv kifejezett kérésére.

(5) A környezettanulmányt a Hivatal köztisztviselője folytatja le, melyen a bizottsági hatáskörbe utalt ügyben a Bizottság tagja is részt vehet. A helyszínen történő környezettanulmány lefolytatásának megtagadása esetén az együttműködés hiánya miatt a kérelmet el kell utasítani.

(6) A Hivatal a kérelmeket döntésre előkészíti.

8. § A havonta rendszeresen folyósított szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Hivatalt, különösen ha:

• a) a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó jövedelme módosult,
• b) a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók létszáma megváltozott,
• c) az igénylő lakóhelye megváltozott.

9. § A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a beérkezéstől számított 15 napon belül kell elbírálni.

10. § (1) A megállapított szociális ellátások kifizetése:

• a) a lakásfenntartási támogatás a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig a jogosult által megjelölt rendszeres kiadást számlázó közüzemi szolgáltató részére történő utalással,
• b) rendkívüli települési támogatások esetében a döntés meghozatalát követő
  • ba) legkésőbb 4. munkanapon kérelmező rendelkezése szerinti bankszámlájára történő utalással, ennek hiányában
  • bb) 8. naptól a Hivatal házipénztárában, akadályoztatás esetén kérelmező lakcímére történő postai utalással kerül kifizetésre.

(2) A hatáskör gyakorlója a kifizetésről az (1) bekezdés b) pontjában foglalt időpontoktól eltérően a szociális ellátásról szóló határozatban rendelkezhet.

(3) Ha a jogosult a részére megállapított rendkívüli települési támogatást a döntés hozataltól számított 90 napig nem veszi fel, akkor a határozatot vissza kell vonni.

(4) Jogosult halála esetén a fel nem vett rendkívüli települési támogatást a vele közös háztartásban együtt élt házastársa vagy élettársa, gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője

11. § (1) A készpénzben felvett Bizottsági hatáskörben nyújtott rendkívüli települési támogatások esetében -, amennyiben felmerül a nem rendeltetésszerű felhasználás veszélye -

12. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt a hatáskör gyakorlója kötelezi a pénzbeli ellátás visszafizetésére, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes megfizetésére, természetbeni ellátás esetén a pénzegyenérték, továbbá a kamat összegének megfizetésére. A visszatérítésre vonatkozóan az Szt. 17. §-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntés véglegessé válását követő 15 napon belül kérelmezhető a megtérítés összegének, illetve a pénzegyenértékének és a kamat összegének méltányosságból történő

• a) elengedése
• b) csökkentése
• c) részletekben megfizetése,

amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelmet a Hivatalnál kell előterjeszteni az 5. § (1) bekezdésében megjelölt úton.

(4) A (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában súlyosan veszélyeztetett helyzetnek minősül, és a megtérítés összege, illetve pénzegyenértéke és a kamat összege elengedhető, ha az ellátásban részesülő

• a) hajléktalanná vált, vagy
• b) családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 75 %-át.

(5) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában súlyosan veszélyeztetett helyzetnek minősül, és a megtérítés összege, illetve pénzegyenértéke és a kamat összege csökkenthető, ha az ellátásban részesülő családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át. A csökkentés mértéke a fizetési kötelezettség 50 %-a.

(6) A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában súlyosan veszélyeztetett helyzetnek minősül, és a megtérítés összegére, illetve pénzegyenértékre és a kamat összegére akkor engedélyezhető részletfizetés, ha az ellátásban részesülő családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az

13. § (1) A Bizottság és a polgármester által hozott döntések ellen a kézhezvételt követő naptól számított 15 napon belül a Képviselő-testülethez címzett illetékmentes fellebbezéssel lehet élni, melyet szóban vagy írásban a Hivatalban kell benyújtani. A szóban előterjesztett fellebbezést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) A Bizottság és a polgármester a fellebbezést – amennyiben határozatát nem vonja vissza, illetőleg nem módosítja – a szükséges iratok csatolásával a Képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszti.

14. § (1) A települési támogatás a családok, és a háztartások létfenntartási és lakhatási lehetőségeinek segítése érdekében nyújtott pénzbeli vagy természetbeni támogatás.

(2) A települési támogatás formái:

• a) rendkívüli települési támogatás,
• b) lakásfenntartási támogatás.

(3) Rendkívüli települési támogatás

• a) létfenntartási gondok enyhítése,
• b) eseti gyógyszer- gyógyászati segédeszköz kiadás (a továbbiakban: rendkívüli

15. § (1) A rendkívüli települési támogatást az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, a kérelemhez mellékelni kell az 5. § (2) bekezdésében előírt dokumentumokat. A kérelemben meg kell jelölni a 14. § (3) bekezdés szerint igényelt ellátási formát, és - a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott ellátás kivételével - nyilatkozni kell azokról az okokról, körülményekről, élethelyzetről, amelyek miatt a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) A megállapított rendkívüli települési támogatás folyósítása

• a) készpénzben,
• b) természetben az igénylő költségeinek részbeni vagy teljes átvállalásával történhet.

16. § Rendkívüli települési támogatás kérelemre vagy hivatalból állapítható meg annak a személynek, aki önhibáján kívül létfenntartást veszélyetető rendkívüli élethelyzetbe került ezáltal időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, s emiatt önmaga vagy családja ellátásáról más módon gondoskodni nem tud, feltéve, hogy

• a) családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át
• b) egyedül élő esetén a havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át.

17. § Létfenntartási gonddal küzd az a személy, akinek

• a) hirtelen fellépő betegség, tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesése következett be, vagy
• b) nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik vagy
• c) önhibáján kívül legfeljebb 2 havi közüzemi díjhátraléka, lakbérhátraléka halmozódott fel, melyet önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy
• d) nagyobb összegű váratlan kiadásai vannak, amelyeket önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy
• e) hajléktalanság veszélye fenyegeti vagy
• f) az éhezés veszélye fenyegeti.

18. § (1) Rendkívüli gyógyszersegély nyújtható azon családok kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni.

(2) Rendkívüli gyógyszersegélyre benyújtott települési támogatás iránti igény megállapításának a 16. §-ban meghatározottakon túl további feltétele, hogy az igazolt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, és a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában nem részesül közgyógyellátásban.

(3) Rendkívüli gyógyszersegély – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a 16. §-ban meghatározott feltételek alapján nőgyógyászati kezelések, ellátások, gyógyászati célú eszköz céljára is nyújtható. A kérelemhez csatolni kell a szakorvos igazolását vagy a védőnő javaslatát.

(4) Rendkívüli gyógyszersegélyre megállapított települési támogatás elsősorban természetben adható, a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz számlával igazolt költségének átvállalásával, megtérítésével.

19. § (1) A 14. § (3) bekezdés a)-b) pontja alapján alkalmanként adott rendkívüli települési támogatás összege esetenként a rászorultsághoz igazodóan legalább 3.000,- forint, legfeljebb 30.000,- forint lehet. Ilyen címen egy naptári éven belül ugyanaz a személy vagy család legfeljebb 50.000,- forint rendkívüli települési támogatásban részesíthető.

(2) A 14. § (3) bekezdés a)-b) pontja alapján nyújtható támogatást naptári negyedévenként egy alkalommal lehet nyújtani.

20. § (1) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatás a gyermek, illetve a fiatal felnőtt étkeztetésével, gondozásával, tartásával, oktatásával és iskoláztatásával összefüggésben lévő kiadásokra, valamint a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba történő visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokra (a továbbiakban együtt: rendkívüli gyermekvédelmi támogatás) igényelhető. A kérelemhez csatolni kell a támogatásra okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat.

(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatást a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani.

(3) Az egy családban élő gyermek, illetve a fiatal felnőtt részére nyújtható rendkívüli gyermekvédelmi támogatást naptári negyedévenként egy alkalommal lehet megállapítani.

(4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege egyszeri alkalommal gyermekenként, illetve fiatal felnőttenként 2.500,- forinttól 10.000,- forintig terjedhet. Egy naptári éven belül ugyanaz a gyermek, illetve fiatal felnőtt legfeljebb 40.000,- forint támogatásban részesíthető.

21. § (1) A polgármester az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt rendkívüli települési támogatást (a továbbiakban: temetési segély) nyújt annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, feltéve, hogy

22. § (1) Krízissegély címén rendkívüli települési támogatásban részesíthető – jövedelmi helyzettől függetlenül – az a személy,

• a) aki hirtelen fellépő, illetve krónikus betegség, továbbá súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó baleset miatt bekövetkezett legalább 10 nap folyamatos kórházi fekvőbeteg ellátásban részesült,
• b) aki vagyon elleni bűncselekmény áldozata lett,
• c) akinek a településen lévő saját tulajdonú, általa életvitelszerűen lakott házát olyan mértékű elemi kár, természeti katasztrófa sújtotta, amely a rendeltetésszerű használatot nehezíti vagy akadályozza,
• d) akinek családi életében olyan hirtelen fellépő rendkívül sürgős szükség következett be, amelyben a késedelem a kérelmező vagy a család életét, testi épségét, egészségét veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a krízissegély iránti kérelmet az ellátás befejező időpontjától számított 30 napon belül lehet benyújtani, melyhez csatolni kell a kezelés időtartamáról szóló igazolást.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelmet az esemény bekövetkezését követő 30 napon belül lehet benyújtani, melyhez csatolni kell a rendőrség által kiállított közokiratot (feljelentés, jegyzőkönyv vagy határozat).

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a krízissegély iránti kérelmet a káresemény bekövetkeztétől számított 15 napon belül kell benyújtani. Ilyen kérelem esetén környezettanulmányt kell készíteni.

(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerint nyújtható krízissegély összege esetenként legfeljebb 15.000,- forint, és évente két alkalommal állapítható meg ugyanazon személynek vagy családnak.

(6) Az (1) bekezdés b) pontja szerint nyújtható krízissegély összege legfeljebb 30.000,- forint és évente egyszer állapítható meg ugyanazon személynek vagy családnak.

(7) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerint nyújtható krízissegély összege legfeljebb 100.000,- forint és évente egyszer állapítható meg ugyanazon személynek vagy családnak.

23. § (1) A lakásfenntartási támogatás (a továbbiakban: támogatás) a szociálisan rászoruló háztartások részére a lakóingatlan fenntartásához kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott természetbeni hozzájárulás.

(2) A lakóingatlan fenntartásához kapcsolódó figyelembe vehető rendszeres kiadások:

• a) villanyáram-fogyasztás,
• b) gázfogyasztás,
• c) vízfogyasztás,
• d) csatornahasználat,
• e) szemétszállítási díj.

(3) A támogatás iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez csatolni szükséges az 5. § (2) bekezdésben foglaltakon túl:

• a) a lakóingatlan tulajdonviszonyait igazoló okiratot (tulajdoni lap másolat vagy adásvétel szerződés, illetve egyéb hitelt érdemlő okirat), vagy bérleti, albérleti szerződést,
• b) a lakóingatlan nagyságát igazoló iratot (használatbavételi engedély, bérleti szerződés, lakásbiztosítási szerződés illetve egyéb hitelt érdemlő okirat) és
• b) a közüzemi szolgáltató által kiállított igazolást vagy a közüzemi számlát.

(4) A kérelemben meg kell jelölni azt a (2) bekezdés szerinti rendszeres kiadást, amely a lakhatást a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

24. § (1) Támogatás azon nagykorú természetes személynek nyújtható, aki a település közigazgatási területén életvitelszerűen a bejelentett lakóhelyén vagy tartózkodási helyén tulajdonosként, haszonélvezőként, bérlőként, társbérlőként, albérlőként, lakástulajdonos kiskorú gyermek törvényes képviselőjeként lakik.

(2) Támogatásra jogosult az a személy, akinek:

• a) háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230 %-át,
• b) egyedül élő esetében 280 %-át

nem haladja meg, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

25. § (1) A támogatást – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani 6 hónap időtartamra. Bérlő, albérlő esetén a szerződés lejártának hónapjáig, de legfeljebb 6 hónap időtartamra kell megállapítani a támogatást.

(2) Amennyiben a támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatás teljes összegben kell folyósítani, azzal, hogy a támogatást a változást követő hónap első napjától kell megszüntetni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell megszüntetni a támogatást annak a személynek,

• a) aki azt kérelmezi,
• b) aki a lakóingatlant értékesíti,
• c) aki nem bejelentett lakóhelyén vagy tartózkodási helyén él életvitelszerűen,
• d) akire nézve olyan adat vagy körülmény merül fel, amely alapján támogatásban nem lett volna részesíthető,
• e) akire nézve a közüzemi szolgáltató jelzése szerint a fogyasztási helyen fogyasztó változás következett be.

26. § A támogatás ugyanazon lakóingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg - függetlenül a lakóingatlanban élő személyek és háztartások számától – azzal, hogy külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet, és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás részeit.

27. § Nem részesíthető támogatásban az az igénylő,

• a) akinek lakáshasznosításból származó jövedelme van,
• b) aki nem életvitelszerűen használja a lakóingatlant,
• c) aki a gyermektartásdíj megállapítását nem kéri, arról lemond, annak végrehajtását nem kezdeményezi,
• d) akinek a lakásbérleti, vagy tulajdonjogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn.

28. § (1) A támogatás havi összege a lakóingatlan nagyságától függően a választott közüzemi számla egyhavi összege, de legfeljebb:

• a) 45 m²–ig 2.500,- Ft
• b) 46-80 m² között 3.500,- Ft
• c) 81 m²–től 5.000,- Ft.

(2) A jogosult részére megállapított támogatást a 10. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint kell utalni.

(3) A támogatásra jogosult támogatása lejártát követő hónap első napjától nyújthat be új kérelmet.

29. § (1) A polgármester elrendeli az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetését, ha nincs vagy nem lelhető fel az eltemetésre köteles személy vagy az, akinek az eltemetés a kötelezettsége lenne, arról nem gondoskodik.

(2) A közköltségen történő eltemettetés elrendeléséről szóló határozat meghozatala előtt legalább kettő temetésre jogosult szolgáltatótól árajánlatot kell kérni a legolcsóbb temetésre vonatkozóan.

(3) Az eltemettetésre köteles személy a térítési kötelezettség alól kérelmére mentesíthető

• a) egészben, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,
• b) 50 %-ban, ha családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

30. § (1) Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatások közül biztosítja az arra rászorulók étkeztetését, házi segítségnyújtását, nappali ellátását, valamint családsegítő tevékenységet végez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátását a Szociális, Családsegítő és Gyermekjóléti Intézmény (a továbbiakban: Intézmény) végzi.

31. § (1) Az étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátásra irányuló alapszolgáltatás igénylését e rendelet 3. melléklete szerinti kérelemmel és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet 1. melléklete szerinti egészségi állapotra vonatkozó igazolással, valamint jövedelemnyilatkozattal együtt az intézményvezetőnél kell előterjeszteni. A kérelem elbírálásáról, annak beérkezését követően 8 napon belül az intézményvezető dönt.

(2) Az intézményvezető döntése ellen az értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül a Képviselő-testülethez lehet írásban fordulni, melyet a Hivatalban kell előterjeszteni. Az ellátás kérdéséről a Képviselő-testület soron következő ülésén határozattal dönt.

(3) Az intézményvezető külön eljárás nélkül köteles a személyes gondoskodást nyújtó ellátások bármelyikét biztosítani, ha valamely személy azonnali ellátása halaszthatatlan, a késedelem a rászorulónak életét, testi épségét, egészségét veszélyeztetné, vagy súlyos nélkülözésnek tenné ki. Ilyen esetben az intézményvezető feljegyzést készít és 8 napon belül gondoskodik a formanyomtatvány kitöltetéséről és a szükséges mellékletek beszerzéséről, valamint dönt az ellátásra jogosultság megállapításáról vagy elutasításáról.

(4) Amennyiben a háziorvos, szakorvos szakvéleménye szerint soron kívüli szolgáltatás biztosítása indokolt, az intézményvezető külön eljárás keretében biztosíthatja az ellátást, ha az ellátott szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely gyorsított eljárást igényel.

32. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételekor – családsegítő tevékenységet kivéve - az intézményvezető az ellátásra jogosulttal, illetve törvényes képviselőjével az ellátás típusának megfelelő megállapodást köt.

(2) A megállapodás módosítására akkor kerülhet sor, ha:

• a) az ellátásra jogosult más ellátási formát kér és arra igényjogosultságot kap, vagy az

33. § Az intézményvezető a felvételi eljárással kapcsolatos tapasztalatokról, valamint az intézmény szakmai munkájáról és tevékenységéről évente beszámol a Képviselő-testületnek.

34. § (1) Munkanapokon egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni annak a szociálisan rászorult igénylőnek, aki azt az Szt. 62. § (1) bekezdésében foglaltak szerint önmaga, illetve eltartottjai részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képes biztosítani.

(2) Étkeztetés igénybevételénél szociálisan rászorulónak minősül az a jogosult, aki az alábbi feltételek valamelyikének megfelel:

35. § (1) Kérelemre vagy az érintett személy beleegyezésével hivatalból az Szt. 63. §-a szerinti házi segítségnyújtást kell biztosítani.

(2) A házi segítségnyújtásért fizetendő személyi térítési díjat az intézményvezető állapítja meg a külön önkormányzati rendeletben foglaltak alapján.

(3) A házi segítségnyújtás igénybevételére vonatkozóan az 5. melléklet szerinti megállapodást kell megkötni.

(4) A házi segítségnyújtást az intézményvezető megtagadhatja, ismételt esetben pedig az ellátást megszüntetheti, ha a segítségnyújtásra jogosult a szociális gondozót munkájában szándékosan akadályozza, pl. a lakásba felhívás ellenére nem engedi be, vagy a gondozó testi épségét veszélytető magatartást tanúsít.

(5) A (4) bekezdés szerinti házi segítségnyújtás megtagadásáról az intézményvezető jegyzőkönyvet köteles készíteni.

36. § (1) Nappali ellátásra jogosultak az Szt. 65/F. §-ában meghatározott személyek.

(2) A nappali ellátás igénybevételére vonatkozóan a 6. melléklet szerinti megállapodást kell megkötni.

(3) Nem veheti igénybe az ellátást az a személy, aki:

37. § (1) Az Szt. 100. §-ában meghatározottakon túl meg kell szüntetni az intézményi jogviszonyát annak a jogosultnak, aki:

38. § (1) Az Intézmény Mezőfalva közigazgatási területén élő családok, személyek számára szociális és mentálhigiénés problémák jelentkezése esetén az életvezetési képesség megőrzése, krízishelyzetek megelőzése és megszüntetése érdekében családsegítést végez.

(2) A szolgáltatás igénybevétele önkéntes és térítésmentes, a segítségnyújtás módját az Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

39. § (1) A személyes gondoskodás iránti ellátás igénybevételekor a jóváhagyott érvényben lévő intézményi házirend egy példányát az igénybe vevő számára át kell adni.

(2) A személyes gondoskodásra jogosult és hozzátartozója, valamint a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet az intézmény vezetőjénél, illetve a házirendben megjelölt területileg illetékes ellátottjogi képviselőnél panasszal élhet elsősorban:

• a) az intézményi jogviszony megsértése,
• b) személyiségi jogainak, kapcsolattartásának sérelme,
• c) intézmény dolgozóinak szakmai, titoktartási, vagyonvédelmi kötelezettségei

40. § (1) Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre különösen a szociális szolgáltatástervezési koncepcióban (a továbbiakban: Koncepció) meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.

(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében megvizsgálja

• a) az egyes ellátotti csoportok helyzetének változásait a Koncepcióban meghatározott feladatok időarányos teljesítésével
• b) a Koncepció végrehajtása érdekében elfogadott döntések megvalósulását, valamint
• c) a Koncepcióban kitűzött és elért eredményeket.

(3) A Koncepció a Szociálpolitikai Kerekasztal által meghatározott megállapítások és vélemények figyelembevételével kerül elfogadásra.

41. § (1) A Szociálpolitikai Kerekasztal szavazati joggal rendelkező tagjai:

42. § (1) A Szociálpolitikai Kerekasztal ülésének összehívásáról az elnök gondoskodik, az ügyviteli feladatok ellátását a Hivatal biztosítja.

(2) Ülés összehívását a Szociálpolitikai Kerekasztal bármelyik tagja kezdeményezheti.

(3) A Szociálpolitikai Kerekasztal ülései nyilvánosak. Az ülésről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet az elnök és a szavazati joggal rendelkező tagok közül egy fő írja alá.

(4) A Szociálpolitikai Kerekasztal döntésének formája határozat, amelyet a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbséggel hoznak meg.

(5) A Szociálpolitikai Kerekasztal akkor határozatképes, ha a tagok közül legalább 4 fő jelen van.

43. § (1) Ez a rendelet 2021. január 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 10/2000. (VI. 9.) önkormányzati rendelete.