Lak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2020. (IX.28.) önkormányzati rendelete
Lak Község Önkormányzata tulajdonában lévő lakások bérletéről
Hatályos: 2025. 02. 11Lak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2020. (IX.28.) önkormányzati rendelete
Lak Község Önkormányzata tulajdonában lévő lakások bérletéről
Lak Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdéseiben, 34. § (1) és (3) bekezdéseiben és a 2. számú mellékletben kapott felhatalmazása alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:1
1. Általános rendelkezések
1. § A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló minden lakásra.
2. § A lakások bérbeadásának jogcímei:
3. § (1)2 A rendelet hatálya alá tartozó lakások vonatkozásában a bérbeadói jogokat a Képviselő-testület gyakorolja az Ltv. és e rendelet keretei között.
(2) Lakás csak lakás céljára adható bérbe.
(3) A bérleti szerződés határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig szóló, de mindkét esetben maximum 5 évre szóló szerződés lehet.
(4) A bérleti szerződés megszűnését követő 30 napon belül a volt bérlő köteles a lakást a Visszavételi Szabályzatban (1. melléklet) meghatározott állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani. Abban az esetben, ha a volt bérlő a lakást nem üríti ki, és nem hagyja el, jogcím nélküli lakáshasználóvá válik.
(5) A lakásbérlet feltétele, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. E feltétel a szerződésben kerüljön rögzítésre azzal, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő által bejelentett távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet.
(6) A lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.
(7) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését negyedévente ellenőrzi. A bérlő köteles arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést eltűrni.
2. Lakások bérbeadása szolgálati jelleggel
4. § (1) Lakás szolgálati jelleggel annak adható bérbe, aki:
a) Lak Község Önkormányzatával, avagy a Borsodsziráki Közös Önkormányzati Hivatallal munkaviszonyban, közalkalmazotti, vagy köztisztviselői jogviszonyban áll, és munkáját Lak Község Önkormányzata közigazgatási területén végzi, vagy
b) a Lak Község Önkormányzata intézményeinél, társaságainál van közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban, és munkáját Lak Község Önkormányzata közigazgatási területén végzi, vagy
c) a község érdekeit szolgáló munkavégzést folytat.
(2)3 Lakás szolgálati jelleggel 5 évre adható bérbe, melyről kérelem alapján – a munkáltató véleményének figyelembevételével – a Képviselő-testület dönt. A bérleti időszak 5 évente történő meghosszabbításáról a szolgálati jogviszony fennállása esetén – a munkáltató támogató nyilatkozata birtokában – változatlan bérleti feltételekkel a Képviselő-testület dönt.
(3) Az 4. § (2) bekezdésben rögzített feltételek megszűnését követő 30 napon belül a bérlő köteles a lakást a Visszavételi Szabályzatban meghatározott állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani, és a továbbiakban elhelyezéséről saját maga gondoskodni.
(4) A szolgálati jelleggel bérbe adott lakás bérleti joga nem cserélhető.
(5) A szolgálati jelleggel bérbe adott lakásba a bérlő házastársán (élettársán), kiskorú gyermekén (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekén), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáján, valamint szülőjén (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjén) kívül más személyt nem fogadhat be, és a lakást albérletbe nem adhatja. Nagykorú gyermeket kizárólag a bérbeadó engedélyével fogadhat be.
(6)4 A lakás bérbeadása iránti kérelmet a munkáltató véleményével ellátva - kivéve a 4. § (1) bek. c) pontját - a Képviselő-testülethez kell benyújtani.
3. Lakások bérbeadása szociális helyzet alapján
5. §5 (1) Lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása igénylés (kérelem) alapján történik. Az igénylések alapján a Képviselő-testület dönt az üres lakás kiutalásáról.
(2) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakás annak a cselekvőképes természetes személynek adható bérbe:
a) akinek sem neki, sem házastársának (élettársának), illetve vele együtt lakó vagy költöző közeli hozzá-tartozójának tulajdonában, haszonélvezetében nincs másik beköltözhető lakása,
b) aki, valamint a vele együtt költöző személyek egy főre jutó átlagos havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori szociális vetítési alap összegének 300%-t,
c) akinek sem neki, sem házastársának (élettársának), illetve vele együtt lakó vagy költöző közeli hozzá-tartozójának tulajdonában nincs és 3 éven belül sem volt a szociális vetítési alap összegének százszorosát elérő vagy azt meghaladó értékű lakó- vagy egyéb ingatlan,
(3) Az igénylő részére csak olyan szobaszámú lakás adható bérbe, amely a méltányolható lakásigény mértékét nem haladja meg.
(4) A lakásigénylés minimális mértéke - együttlakó és költöző személyek számától függően:
a) Egy fő 1 - 1,5 szoba
b) Két fő 1 - 2 szoba
c) Három fő 1,5 - 2,5 szoba
d) Négy fő 2 - 3 szoba
e) Öt fő és a felett 2,5 - 3 szoba
6. § (1) Szociális alapon bérlakás iránti igényt csak az 5. §-ban meghatározott személyek, illetve család nyújthat be.
(2) Az igényeket meghatározott forma-nyomtatványon kell a bérbeadóhoz benyújtani. Az igényléshez csatolni kell mind a család mind az együtt költöző közeli hozzátartozók jövedelemigazolását, a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatokat.
(3) A házasság, illetve az élettársi közösség megszűnésével a folyamatos igényjogosultság mindkét fél részéről megszűnik.
(4) Ha a nyilvántartásba vett igénylés adataiban változás áll be, azt az igénylő 8 napon belül köteles bejelenteni.
(5) Az igénylő igényének nyilvántartásba vételét el kell utasítani akkor, ha a 5. §-ban foglalt feltételeknek nem felel meg, illetve, ha az igénylő a valóságnak nem megfelelő adatot közöl.
(6) Amennyiben az igénylő életkörülményeiben olyan változás következik be, amely alapján nem jogosult szociális alapon bérlakásra, úgy azt köteles 8 napon belül bejelenteni. Amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a bérbeadó hivatalból törli az igényt.
7. § (1) A szociális helyzet alapján kötött lakás-bérleti szerződés határozott időre - max. 5 év - köthető.
(2) A bérleti szerződés többször meghosszabbítható, illetve új szerződés köthető - max. 5 évre - amennyiben a bérlő igazolja a 5. § - ban foglalt feltételek fennállását.
8. § Több lakást érintő projektek esetében a Képviselő-testület eltérhet a jelen rendeletben foglalt feltételektől, illetve kiegészítheti azt. Ez esetben a feltételrendszert a külön határozatával elfogadott pályázati felhívásban köteles rögzíteni.
4. Lakások bérbeadása nem szociális jelleggel
9. § (1) Lakás nem szociális jelleggel történő bérbeadása történhet bérlőkijelöléssel, bérlőkiválasztással.
(2) A bérlőkijelölésre és a bérlőkiválasztása az Önkormányzat Képviselő-testülete a Polgármester előterjesztése alapján jogosult. A döntés meghozatalánál figyelembe vett szempontokat esetenként egyedileg határozza meg.
5. Lakáscsere jogcímén történő bérbeadás
10. § (1) Lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti jogára vagy másik lakás tulajdonjogára cserélhető. A lakáscseréhez minden esetben a Képviselő-testület jóváhagyó határozata szükséges.
(2) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha
6. A felek jogai és kötelezettségei
11. § (1) A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a bérleti szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni.
(2) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel bérbeszámítás keretében.
(3) A bérbeszámítási megállapodás tartalmát a bérbeadó és a bérlő közösen állapítják meg.
(4) A bérlő - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a bérbeszámítási jogának elismerését a munka befejezésétől számított 6 hónapon belül írásban kérheti- a megfelelő számlákkal, költségvetéssel alátámasztva - a bérbeadótól. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a beszámítás kérdésében a bérbeadó és a bérlő között vita van, vagy a bérbeadó 15 nap alatt nem nyilatkozik, a bíróságtól lehet kérni a beszámítás jogosságának és mértékének megállapítását.
12. § (1) A bérlő köteles gondoskodni
a) a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről,
b) az elektromos vezetékeknek a lakáshoz tartozó fogyasztásmérőtől kezdődő szakaszán keletkezett hibák kijavításáról, a kapcsolók és csatlakozóaljak cseréjéről,
c) a bérlőnek, vagy a vele együttlakó személyek magatartása folytán keletkezett károk meg-szüntetéséről, illetőleg a kár megtérítéséről,
d) a lakás tisztántartásáról.
(2) Nem terheli a bérlőt a lakás felújítása, ha elemi csapás vagy a bérlő magatartásától független esemény miatt válik szükségessé.
(3) A bérlő jogosult a lakás átalakítására és korszerűsítésére. E munkák elvégzéséhez azonban a bérbeadó előzetes hozzájárulása és - jogszabályban meghatározott esetekben - az építésügyi hatóság engedélye szükséges.
(4) Az esetleges bérbeszámítást a bérbeadó állapítja meg. A bérbeszámításra az e rendelet 11. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(5) Az épület felújítása, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Amennyiben a hiba a bérlő magatartásából eredően keletkezik, a javítási munkálatok illetve azok költsége a bérlőt terhelik.
7. Lakbér, lakáshasználati díj
13. § (1)
14. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltéig a lakásra megállapított lakbérrel (a továbbiakban alaplakbér) azonos összegű lakáshasználati díjat (a továbbiakban: díj), ezt követően a 6. hónapig az alaplakbér kétszeresének megfelelő összegű díjat, a 6. hónapot követően az alaplakbér háromszorosának megfelelő összegű díjat köteles fizetni. A jogcím nélküli lakáshasználatért fizetendő díj ezen túlmenően nem emelkedik.
(2) Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználónak - a vele együttlakóra tekintettel - egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá a létfenntartásához szükséges mértéken felüli ingó, vagy forgalomképes ingatlan-vagyonnal nem rendelkezik, kérésére a használati díj mértékét csökkenteni lehet. A csökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb az alaplakbér kétszeres összegénél.
(3) A bérbeadó az (1) bekezdésben említett személyek esetén a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 90 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani.
8. A bérlőtársi szerződés, társbérlet
15. § (1) Bérlőtársi szerződés megkötésének engedélyezését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.
(2) Bérlőtársi szerződést a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával lehet kötni a bérlő és a vele együttlakó házastársa, nagykorú gyermeke /örökbe-fogadott, mostoha, nevelt/, valamint szülője közös kérelmére. Az élettárs esetében a szerződéskötés csak akkor kötelező, ha legalább 5 éve a bérlővel állandó jelleggel együtt lakott, máshol beköltözhető lakása nincs. Szociális alapon bérelt lakás esetén vizsgálni kell a jogosultságot is.
(3) Lak Község Önkormányzata társbérlet kialakításához nem járul hozzá.
9. Az albérletbe adás szabályai
16. § (1) Lakást - a bérbeadó előzetes hozzájárulásával is - csak kivételesen lehet albérletbe adni.
(2) A bérbeadó a hozzájárulást csak az 1 szobásnál nagyobb lakás esetén, legfeljebb 3 évre adhatja meg feltéve, hogy az albérletbe adó a lakásban lakik és a lakásban lakó személyekre jutó alapterület a 10 m2-t eléri. Albérlet az egész lakásra nem létesíthető.
(3) Szociális alapon bérbe adott bérlakás esetében hozzájárulás csak abban az esetben adható, ha az albérlő egyébként szociális bérlakásra jogosult.
(4) A hozzájárulást meg kell tagadni, illetve vissza kell vonni, ha a bérlő lakbérhátralékkal rendelkezik.
(5) Ha a bérlő a lakást hozzájárulás nélkül, vagy az abban foglaltaktól eltérően albérletbe adja, a bérleti szerződést fel kell mondani.
(6) A bérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradt volt albérlő elhelyezése kizárólag a volt bérlőt terheli.
(7) A lakás fizetővendéglátás céljából történő hasznosítására az albérletre vonatkozó előírások az irányadók.
(8) A lakás albérletbe adásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.
10. Hozzájárulás a lakásba történő befogadáshoz
17. § (1) A bérlő a lakásba más személyt – házastársa (élettársa), kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha-, nevelt gyermeke), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája, valamint szülője (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője) kivételével – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
(2) Bérlőtárs a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke, valamint befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével –a bérbeadó és a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
(3) A bérleti szerződés megszűnését követően a (2) bekezdésben felsorolt jogcím nélkül visszamaradt személyek az elhelyezésükről saját maguk kötelesek gondoskodni.
11. Hozzájárulás a tartási szerződéshez
18. § (1) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetében - a lakásbérleti jog folytatása ellenében - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának megadását követően tartási szerződést köthet.
(2) A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzá-járulást köteles megtagadni ha
a) az eltartó a 14. életévét még nem töltötte be,
b) az eltartó a 14. élet évét betöltötte, de önálló jövedelemmel nem rendelkezik és nincs olyan hozzátartozója, aki a tartási szerződésből rá háruló anyagi terhek viselését vállalja,
c) az eltartó vagy a házastársa másik beköltözhető lakással rendelkezik,
d) az eltartó egészségügyi körülmények alapján a tartás teljesítésére nem képes (leszázalékolt, rokkant nyugdíjas, stb.),
e) a bérlő életkora, illetőleg egészségügyi körülményei alapján tartásra nem szorul,
f) a bérlővel a lakásban jogszerűen együttlakó más személy a bérlőt eltartja.
12. A lakásbérlet megszűnése
19. § (1) A lakásbérleti jogviszony megszűnését követően a volt bérlő a lakást üres, tiszta, rendeltetés-szerű használatra alkalmas állapotban, a Visszavételi Szabályzat szerint köteles a bérbeadónak átadni.
(2) A szociális alapon bérelt lakások esetében a korábbi és az új bérlő, valamint a bérbeadó közösen megállapodhatnak abban, hogy a volt bérlő részéről a visszaadással kapcsolatban fennálló kötelezettségeket az új bérlő teljesíti. A bérlők az ilyen irányú megállapodásnál a bérbeadó felé polgári jogi igénnyel nem léphetnek fel.
(3) Ha a lakásban olyan személy marad vissza, aki sem a Ltv., sem jelen rendelet előírásai alapján nem jogosult a lakásbérleti jogviszony folytatására és nem tarthat igényt elhelyezésre, a lakást köteles 15 napon belül elhagyni és azt üres, tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak átadni.
(4) A bérbeadó és a bérlő úgy is megállapodhatnak, hogy a lakás visszaadásakor a bérbeadó gondoskodik a lakás a Visszavételi Szabályzat szerinti állapotáról. Ebben az esetben a felmerült, illetve költségvetéssel alátámasztott becsült költségeket a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni.
(5) A lakásbérleti jog folytatására az jogosult, akit a rendelet 17. §-a értelmében a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba és aki a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.
(6) A Bérbeadó 2 havi lakbértartozással érintett ingatlanok esetében a bérleti szerződést felmondja. A felmondással érintett ingatlanok esetében a lakástörvény 25. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.
(7) A határozatlan időre szóló szerződés felmondása esetében a lakástörvény 26. §-ban foglaltak alapján kell eljárni.
13. A lakásbérlet megszűnése közös megegyezéssel
20. § (1) A bérbeadó és a bérlő a szociális alapon bérbe adott lakásra kötött szerződést úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe.
(2) A másik lakás bérbeadásának feltétele, hogy a bérlőnek lakás-használatbavételi díj tartozása, lakbér-tartozása vagy egyéb önkormányzati vagy önkormányzati alapítású szerv felé tartozása, illetve közüzemi díj hátraléka nincs.
(3) Ha a bérlő másik lakásként kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérletét is elfogadja, úgy a két lakás éves lakbére közötti különbség három-szorosára jogosult.
(4) A lakás nem megfelelő állapotban történő átadása esetén a térítési díjat csökkenteni kell az elvégzendő munkák értékével.
14. Záró rendelkezések
21. § A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A bevezető a Lak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (VIII. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a Lak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (VIII. 23.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdése a Lak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (VIII. 23.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (6) bekezdése a Lak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (VIII. 23.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § a Lak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (VIII. 23.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (1) bekezdés 1. pontja a Lak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VII. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 13. § (1) bekezdés 1. pontja a Lak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (II. 10.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (1) bekezdés 2. pontja a Lak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VII. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 13. § (1) bekezdés 2. pontja a Lak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (II. 10.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (2) bekezdés 1. pontja a Lak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (II. 10.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (2) bekezdés 2. pontja a Lak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (II. 10.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (3) bekezdése a Lak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (VIII. 23.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (3) bekezdés a) pontja a Lak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (II. 10.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (3) bekezdés b) pontja a Lak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (II. 10.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.