1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Kiskunlacháza nagyközség területén található, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 19. pontja szerinti piacra (2340 Kiskunlacháza, Vörösmarty u. 1., 2345 hrsz, Rákóczi u. 2/a.,2636/2. hrsz, a továbbiakban: piac).

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az egyéb, Kiskunlacháza nagyközség közigazgatási területén esetenként engedélyezett árusítókra, árusításokra, szolgáltatásokra.

(3) A piac fenntartója Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata, üzemeltetője a Kiskunlacházi Polgármesteri Hivatal Település- és Intézményfenntartó Csoportja (a továbbiakban: TICS).

(4) A piac rendjét, a forgalmazásra vonatkozó jogszabályok megtartását az üzemeltető ellenőrzi.

(5) A Kiskunlacháza piac rekonstrukció (TP-1/3195/2013.) pályázat keretében felújított piac területén – a pályázatban meghatározott célok érvényesülése érdekében – a fenntartó a helyi termelők árusításához kiemelt lehetőséget biztosít.

2. § (1) Az üzemeltető jogosult a piacon

(2) A piac területén üzemelő kiszolgáló helyiségek üzemeltetése és nyitvatartási idő alatti zavartalan működtetése az üzemeltető hatáskörébe tartozik.

(3) A piac területén működő illemhely használatáért alkalmanként 100.-Ft díjat kell fizetni, melynek beszedése az üzemeltető feladata.

3. § (1) A piac keddi, csütörtöki és vasárnapi napokon üzemel.

(2) Nyitvatartási idő: a téli időszámítás szerinti időszakban reggel 5 órától 12 óráig, a nyári időszámítás szerinti időszakban reggel 4 órától 13 óráig.

(3) Az egyéb, rendkívüli események, rendezvények miatti piaci nap áthelyezéséről az üzemeltető hirdetőtáblán és a www.kiskunlachaza.hu honlapon keresztül nyújt előzetesen tájékoztatást.

4. § (1) A piacon csak az árusíthat, aki a vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009 (III.13) Korm.rendeletben szerint erre jogosult.

(2) A piacon csak helybiztosítási szerződéssel vagy napijeggyel rendelkező árusítók árusíthatnak.

5. § (1) A piacon a piac jellegének, típusának megfelelően mindazon termék forgalomba hozható, amelynek forgalmazását jogszabály nem tiltja.

(2) A piacon állati eredetű termékeket (tej, tejtermék, füstölt sertéshús, szalonna, zsír,tojás, vágott, felpucolt, de bontatlan baromfi, méz) csak állatorvosi vizsgálattal igazoltan lehet árusítani, mely igazolás megszerzése az árus kötelessége, az igazolás meglétének ellenőrzése az üzemeltető feladata. Igazolás hiányában a helyhasználati jogot meg kell vonni.

(3) Gyűjtött gomba árusítása az árusítás feltételeinek – azaz gombaszakértő - hiánya miatt tilos.

6. § (1) A piacon árusítani csak az üzemeltető helyhasználati engedélye alapján, és az általa kijelölt helyen lehet. Az 1. számú melléklet szerinti helypénz beszedése az engedély megadásának minősül.

(2) A helyhasználat megvonható akkor, ha:

(3) A helyhasználat megvonása független attól, hogy az árusító helyhasználati joggal rendelkezik-e, helypénzt fizetett-e. A helyhasználat megvonása esetén a már kifizetett helypénz sem részlegesen, sem egészében nem jár vissza a szankcionált árusítónak.

(4) Az üzemeltető elárusító helyre helybiztosítási szerződést köthet, mely során előnyt élvez az, akinek érvényes helybiztosítási szerződése van az adott helyre, és azt meg akarja hosszabbítani feltéve, hogy a tulajdonossal, valamint az üzemeltetővel szemben lejárt és elismert, illetve jogerősen megítélt tartozása (hátraléka) nincs.

7. § (1) Elárusító helyek helybiztosítása pályázat, sorrend felállítása és sorsolás útján történhet.

(2) Helybiztosítás hiányában a helyfoglalás csak személyesen vagy saját alkalmazott útján, az érkezés sorrendjében történhet a piacfelügyelő engedélyével. A követelményeket figyelmen kívül hagyó helyfoglalás érvénytelen.

(3) A helybiztosítással lefoglalt területet csak a helybiztosítási szerződés jogosultja vagy annak alkalmazottja foglalhatja el, azt harmadik személy részére árusítás céljára nem engedheti át.

(4) A helybiztosítással lefoglalt területet legkésőbb a piac nyitását követő két órán belül a bérlőnek el kell foglalni. Az ezt követően érkező bérlő nem tarthat igényt a mások által már elfoglalt bérelt helyre.

(5) A helybiztosítási szerződés alapján fizetett helybiztosítási díj a helypénzt nem foglalja magába.

(6) A helybiztosítás legrövidebb időtartama egy hónap, de az egy évet nem haladhatja meg.

(7) A helybiztosítás díját és a helypénz összegét a fenntartó határozza meg. A díjtételeket az 1. számú melléklet tartalmazza, melyeket a fenntartó köteles mindenki számára megismerhetővé tenni. A helybiztosítási szerződés mintapéldányát a 2. melléklet tartalmazza.

(8) A helyhasználatra kijelölt terület igénybevételére a helyhasználó a napi helypénz megfizetésével szerez jogosultságot. Ugyanaz a hely egy nap többször is kiadható, ha azt az előző helyhasználó részben vagy egészen kiürítette. Az új helyhasználó is köteles az általa használt területre a helypénzt megfizetni, azt harmadik személy részére árusítás céljára át nem engedheti.

(9) A helyhasználó a helypénzről kapott nyugtát köteles állandóan magánál tartani, és azt az üzemeltető kérésére felmutatni. A nyugta hiánya esetén a helyhasználó köteles azt újból megfizetni. Amennyiben erre nem hajlandó, ez a helyhasználat azonnali megvonását eredményezi.

(10) Az üzemeltető az általa beszedett díj (helypénz) összegéről az általános forgalmi adóról szóló 2007.évi CXXVII. törvény előírásainak megfelelő nyugtát vagy számlát köteles adni.

(11) Engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenységre helybiztosítási szerződés, illetve eseti helyhasználat csak az engedély bemutatásával köthető és engedélyezhető. Az engedély megszűnéséről az árus az üzemeltetőt haladéktalanul értesíteni köteles, aki egyidejűleg a helybiztosítási szerződést felmondja, vagy más jogosultsággal bíró kereskedelmi tevékenységre engedélyezi.

8. § (1) Az el nem adott árut és az árusító eszközöket, az árusítási idő befejeztével a piac területéről a piac zárásakor el kell szállítani. A piac területén hagyott eszközökért, árukért az üzemeltető nem felel.

(2) Azokon az árusító helyeken, ahol az áru értékesítésének elengedhetetlen feltétele, csak érvényes hitelesítésű mérleg, súly és egyéb mérőeszköz használható. Ezek hiányában az árusító helyhasználati jogát meg kell vonni.

9. § (1) Az árusítóhelyeket használaton kívüli göngyöleggel és a piaci tevékenységet nem szolgáló eszközökkel elfoglalni tilos.

(2) A helyhasználó az árusítóhelyen és annak közvetlen környékén köteles minden hulladékot az árusítás ideje alatt folyamatosan, valamint az árusítás befejezésekor összetakarítani, és a kijelölt hulladékgyűjtőbe elhelyezni. Eltérő magatartás esetén szabálysértési eljárás kezdeményezésére kerülhet sor, illetve a helyhasználat, vagy ismétlődés esetén a helybiztosítás joga megvonható.

(3) A romlott vagy romlásnak indult, és egyéb okból bűzt terjesztő árut, anyagot a piac területére bevinni, ott tárolni tilos.

(4) Aki a piac területét mérgező, fertőző, bűzt terjesztő, undort keltő anyaggal beszennyezi, azonnal köteles azt saját költségére eltakarítani, és az árusítóhely fertőtlenítéséről gondoskodni. Amennyiben erre nem hajlandó, úgy az üzemeltető szabálysértési eljárást kezdeményez az elkövetővel szemben, illetve a helyhasználat vagy a helybiztosítás jogát megvonja.

(5) Amennyiben a szennyeződés megszüntetéséről a szennyeződés okozója nem gondoskodik, az üzemeltető az elkövető költségére eltakaríttatja azt, valamint szabálysértési eljárást kezdeményez, illetve a helyhasználat vagy a helybiztosítás jogát megvonja.

10. § Az üzemeltető gondoskodik a piac rendjének betartásáról, útjainak közös használatú helyiségeinek a tisztántartásáról, a tisztántartás feltételeinek biztosításáról, a közös használatú terek világításáról, közhasználatú vízvezetékről, a kijelölt közös tároló helyeken felgyülemlett szemét elszállításáról és a szükséges fertőtlenítésről, valamint a hatósági vizsgálatok elvégzéséhez szükséges helyiség biztosításáról. Ezen szolgáltatások ellenértékét a használati díjak magukba foglalják.

12. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.