1. § (1) E rendelet meghatározza a pénzbeli, természetbeni és a személyes gondoskodást nyújtó helyi szociális ellátások formáit, a jogosultság, illetve a megállapítás feltételeit.

(2) E rendelet hatálya a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. §-ában meghatározottakra terjed ki.

(3) A rendelet hatálya Kistokaj Község közigazgatási területén életvitelszerűen élő, lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, életvitel szerűen Kistokaj községben élő személyre terjed ki.

(4) Az önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.

(5) A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, tagjai:

• a) Polgármester,
• b) Családsegítő Szolgálat képviselője,
• c) Gyermekjóléti Szolgálat képviselője,
• d) Háziorvos,
• e) Védőnő,
• f) Házi szociális gondozó szolgálat munkatársa,
• g) Általános Iskola Ifjúságvédelmi felelőse,
• h) Óvoda gyermekjóléti felelőse,
• i) Szociális és Kulturális Bizottság elnöke,
• j) a Kistokaji Közös Önkormányzati Hivatal szociális feladatokat ellátó köztisztviselője

(6) A szociálpolitikai kerekasztal összehívásával és az ülés jegyzőkönyvének vezetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Kistokaji Közös Önkormányzati Hivatal látja el. A szociálpolitikai kerekasztal maga határozza meg működési rendjét, véleményét a Képviselő-testület előtt ismerteti, ezzel egyik tagját bízza meg. A szociálpolitikai kerekasztal összehívását bármely tag kezdeményezheti.

2. § (1) E rendeletben szabályozott települési támogatások esetében a képviselő-testület hatáskörét az e rendelet 11.§-ában és 15.§-ában foglalt kivételekkel átruházza Kistokaj Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szociális és Kulturális Bizottságára.

(2) Az e rendelet 11.§-ában és 15.§-ában szabályozott települési támogatások esetében a képviselő-testület hatáskörét a Polgármesterre ruházza át.

(3) A hatáskört gyakorló képviselő-testületi szerv –vagy a Polgármester- az e rendeletben előírt feltételektől rendkívüli, indokolt esetben eltérhet.

(4) Rendkívüli, indokolt eset különösen

• a) a családot ért elemi kár bekövetkezése,
• b) öt napot meghaladó kórházi kezelés,
• c) családi tragédia, hozzátartozó halálának bekövetkezése.

(5) A rendkívüli körülményeket az élethelyzet jellegének megfelelően dokumentummal kell igazolni

3. § (1) E rendelet alapján megállapított szociális ellátás iránti kérelmet írásban, az erre rendszeresített formanyomtatványon, postai úton vagy személyesen a Kistokaji Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal), vagy elektronikus úton lehet benyújtani. Az eljárás - indokolt esetben - hivatalból is indítható.

(2) E rendelet alapján megállapított támogatásokat igénylők szociális, vagyoni körülményeinek, valamint egészségi állapotának megismerése érdekében szükség szerint környezettanulmányt kell készíteni kérelmező által megadott lakcímén, tartózkodási helyén. A környezettanulmány szükségességének elkészítéséről a polgármester dönt. Kötelező a környezettanulmány készítése lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez első alkalommal megállapítandó ellátás esetében. A környezettanulmány az elkészítésétől számított 6 hónapig érvényes.

(3) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles - az igényelt támogatástól függően - a családjában, vagy háztartásában élő személyek adataira, vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozó nyilatkozatokat, igazolásokat becsatolni. A jogosultsági feltételek fennállását, a rokkantságot, a fogyatékosságot, munkanélküliséget, az önkormányzattól vagy szociális intézményektől igénybe vett ellátást közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal, illetve a Hivatalnál, az önkormányzat intézményeinél vezetett nyilvántartások adatainak felhasználásával kell igazolni.

(4) A kérelmekhez benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a Kistokaji Közös Önkormányzati Hivatal ellenőrizheti:

• a) megkeresi a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,
• b) megkeresi a helyi gépjármű nyilvántartót,
• c) elrendeli a környezettanulmány készítését.

(5) A tényállás tisztázása érdekében háziorvosi, szakorvosi, védőnői, pedagógiai vélemény, javaslat kérhető. A vagyoni körülmények további tisztázása érdekében a kérelmezőre és vele azonos lakcímen együtt lakó közeli hozzátartozókra vonatkozóan – hozzájáruló nyilatkozatuk alapján – további információk szerezhetők be.

4. § (1) A jövedelem számításánál irányadó időszak, az igazolás módja, valamint a jövedelem számítása tekintetében az Sztv. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Az e rendeletben megállapított támogatások egymást nem zárják ki, újabb kérelem elbírálásánál azonban a család bármely tagja részére a tárgyévben belül nyújtott valamennyi önkormányzati támogatást figyelembe véve kell eljárni

(3) A támogatás megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók és a házastársak akkor tekinthetők külön élőknek, ha lakcímük különböző.

(4) E rendelet alapján megállapított támogatásokra nem jogosult az, akinek családja az Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értéknél nagyobb értékű vagyonnal rendelkezik.

(5) Meg kell szüntetni a rendszeres pénzbeli ellátást, ha a jogosult a támogatást két egymást követő kifizetéskor nem veszi fel, kivéve, ha ezen kötelezettségének neki fel nem róható okból nem tud eleget tenni és ezt hitelt érdemlő módon igazolja (pl. orvosi igazolás, kórházi zárójelentés)

(6) Az egyes szociális ellátások éves költségvetési keretösszegét minden évben a képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetési rendeletében állapítja meg. Az ellátások megállapítására ezen költségvetési keret erejéig van lehetőség.

5. § (1) E rendelet alapján megállapított támogatások folyósítása a jogosult részére folyószámlára történő utalással történik. Amennyiben a jogosult folyószámlával nem rendelkezik, úgy a támogatás a kifizetése történhet készpénzben pénztári kifizetéssel, postai utalással, vagy közüzemi gazdasági társaságokhoz, szolgáltatókhoz utalással. A folyósítás módjáról a szociális ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A pénztári kifizetés a Kistokaji Közös Önkormányzati Hivatal házipénztárából történik, az átvétel időpontjáról a jogosult külön értesítést kap. Amennyiben a jogosult a támogatást személyesen átvenni nem tudja, azt meghatalmazottja teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazással és a meghatalmazott személyi okmányainak bemutatásával átvehet.

(3) A havi rendszerességgel adott szociális ellátásokat utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani. Az eseti ellátások folyósítása hó közbeni kifizetéssel is történhet. Kivételt képez ez alól a lakhatási támogatás, melynek folyósítása évente négy alkalommal, március, június, szeptember, december hónapokban, a hónap utolsó hetében történik.

(4) A jogosult a végleges határozatból eredő igényét a kifizetés esedékességétől számított hat hónapon belül érvényesítheti.

(5) E rendelet alapján megállapított támogatások jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele esetén az Szt. 17. § rendelkezései az irányadóak.

(6) Végleges pénzbeli és természetbeni juttatás pénzegyenértékének és kamatának visszafizetési kötelezettsége esetén – amennyiben a visszafizetés elrendelése a kötelezett és családja megélhetését súlyosan veszélyeztetné – a visszafizetésre méltányosságból részletfizetési kedvezmény adható.

(7) A megélhetés súlyos veszélyeztetettsége akkor áll fenn, ha a kötelezett családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250 %-át.

(8) E rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben az ellátásra való jogosultságra, a jogosultat érintő jogok és kötelezettségek megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre az Szt., valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

6. § (1) Az önkormányzat által nyújtott szociális ellátások lehetnek pénzbeli, természetbeni vagy személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások.

(2) Az Önkormányzat által települési támogatásként biztosított pénzbeli szociális ellátások formái:

• a) Lakhatási támogatást
• b) Gyógyszertámogatást
• c) Rendkívüli települési támogatás
• d) Temetési támogatás
• e) Szépkorúak támogatása
• f) Beiskolázási támogatás
• g) Tandíj hozzájárulás

(3) Az önkormányzat által biztosított természetbeni szociális ellátások formái:

• a) Rendkívüli települési támogatás
• b) Köztemetés

(4) Az Önkormányzat által a szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások formái:

• a) Családsegítés
• b) Szociális étkeztetés
• c) Házi segítségnyújtás

7. § (1) Az Önkormányzat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez (továbbiakban: lakhatási támogatás) települési támogatást nyújt a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez.

(2) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át.

(3) A támogatás elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában gáz, víz, áram, tűzifa költségek viseléséhez állapítható meg.

(4) A lakhatási támogatás összege

• a) ha a kérelmező egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, a támogatás mértéke havi 5000 Ft
• b) ha a kérelmező egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, a támogatás mértéke havi 4000 Ft
• c) ha a kérelmező egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, a támogatás mértéke havi 3000 Ft

8. § (1) A lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

• a) az ingatlanban bejelentett lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek jövedelemigazolását
• b) lakásnagyság igazolására vonatkozó dokumentumot (alaprajz)

(2) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(3) A támogatás 1 évre kerül megállapításra a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától.

(4) Amennyiben a lakhatási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani, és a támogatásra való jogosultágát illetve további folyósítását a hónap utolsó napjával meg kell szüntetni.

9. § (1) Az önkormányzat gyógyszertámogatás formájában települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult azon személyek részére, akik az Sztv. 50. § (1) és (2) bekezdése szerinti közgyógyellátásra nem jogosultak, de egészségi állapotuk, diagnosztizált krónikus betegségük miatt rendszeres gyógyszerszedésre szorulnak.

(2) A gyógyszertámogatásra való jogosultság annak a kérelmezőnek állapítható meg, akinek az 1 főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén a 400 %-át és a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.

(3) A gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

• a) a családban élő személyek jövedelemigazolását
• b) a gyógyszertár által beárazott, a diagnosztizált krónikus betegséghez közvetlenül kapcsolódó gyógyszereket tartalmazó háziorvosi igazolást.

(4) A gyógyszertámogatás mértéke legfeljebb havi 5000.-Ft.

(5) A gyógyszertámogatás egy év időtartamra kerül megállapításra azzal, hogy amennyiben a jogosult ezen időtartam alatt jogosultságot szerez közgyógyellátásra, a részére megállapított gyógyszertámogatást a jogosultság megszerzésének napjától meg kell szüntetni.

(6) Az ellátásban részesülő, amennyiben közgyógyellátásra való jogosultságot szerez, köteles erről az Önkormányzatot 15 napon belül értesíteni.

10. § (1) Az e rendeletben meghatározottak szerint a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok részére, elsősorban a Sztv. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben rendkívüli települési támogatást adható.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában létfenntartási gond, illetve rendkívüli élethelyzet különösen:

• a) az egészségmegőrzés érdekében az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás igénybevétele, ha a szolgáltatás díja a nyugdíjminimum 30 %-át meghaladja;
• b) ha a kérelmező önmaga és családja fenntartásáról más módon nem tud gondoskodni és a kialakult helyzet életüket, testi épségüket veszélyezteti;
• c) ha a kérelmező alkalmanként jelentkező többletkiadásai miatt, –különösen betegség vagy egyéb, előre nem látható esemény következtében– saját és családjában élők létfenntartása veszélyeztetett;
• d) elemi kár (pl:tűz, robbanás, nagy sebességű szélvihar, földrengés, földcsuszamlás, felhőszakadás, árvíz, belvíz, jégverés) lakásban, családi házban történő váratlan meghibásodás, különösen csőtörés, tetőbeomlás- amennyiben a kárt a biztosító nem téríti meg.

(3) Rendkívüli települési támogatás nyújtható pénzbeli ellátásként, valamint természetbeni ellátásként. A megállapított rendkívüli települési támogatás célzott felhasználásának biztosítása érdekében a támogatás felhasználása utólag ellenőrizhető.

(4) A rendkívüli települési támogatás abban az esetben állapítható meg, ha a rászoruló családjában az egy főre számított jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedülálló személy esetén 400%-át nem haladja meg.

(5) A jövedelmi helyzet vizsgálata nélkül állapítható meg rendkívüli települési támogatás annak a kérelmezőnek, aki önhibáján kívül krízishelyzetbe került, különösen a lakásában bekövetkezett, a lakhatását veszélyeztető elemi kár miatt.

(6) Az eseti támogatás mértéke alkalmanként nem lehet kevesebb 2.000.- Ft-nál és nem haladhatja meg öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200% át. Éves összege háztartásonként nem haladhatja meg a 60.000-Ft-ot.

(7) Amennyiben a Szociális és Kulturális Bizottság által javasolt összeg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200% át meghaladja, a döntés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A Képviselő-testület a támogatás felhasználását feltételekhez kötheti.

(8) Rendívül halaszthatatlan esetben az (1) bekezdésben meghatározott rászoruló részére –a kérelmező lakhatását, vagy egészségét veszélyeztető körülmény esetén a polgármester eseti támogatást állapíthat meg, mely eseti támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200% át nem haladhatja meg.

11. § (1) Rendkívüli települési támogatás elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként is megállapítható.

(2) A temetési költségek viseléséhez nyújtott vissza nem térítendő rendkívüli települési támogatás összege 20.000.- Ft, amennyiben a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tizennyolcszorosát.

(3) A kérelemről a polgármester dönt.

(4) A temetési költségek viseléséhez nyújtott rendkívüli települési támogatás az eltemettetőt illeti meg.

(5) A kérelemhez, melyet a haláleset bekövetkezésétől számított 90 napon belül kell a Hivatalhoz benyújtani, csatolni szükséges az eredeti temetési számlát, mely kérelmező nevére szól, és az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot.

12. § (1) Kistokaj Község Önkormányzata évi egyszeri vissza nem térítendő támogatásában részesíti azt a személyt aki:

• a) aki a tárgyévet megelőző év, december 31. napjáig betöltötte 65. életévét, valamint
• b) havi nettó jövedelme, nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át

(2) A támogatás iránti kérelem minden év október 01. napjától december 15. napjáig nyújtható be. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(3) A kérelemhez csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratot, a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága által kiállított igazolást az adott évre vonatkozó nyugdíj összegéről.

(4) A támogatás mértéke egységesen évi 3000 Ft/fő.

13. § (1) Beiskolázási támogatásban részesíthető, a

• a) nappali tagozaton tanulmányokat folytató kiskorú, vagy
• b) a nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 23. életévének betöltéséig, vagy
• c) a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 25. életévének betöltéséig

akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át nem haladja meg.

(2) A beiskolázási támogatás évente egy alkalommal adható, melynek összege általános iskolás és középiskolás esetében 10.000 Ft, felsőfokú tanulmányokat folytató esetében 15.000 Ft

(3) A támogatás iránti kérelem benyújtási határideje minden év augusztus 01. napjától október 15-ig terjedő időszak. Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tanulók esetében a beiskolázási segély iránti kérelem mellé csatolni kell az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás rendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról.

14. § (1) Tandíj hozzájárulás címen támogatás állapítható meg azon tanulók részére, akik a Kistokaji Általános Iskolával együtt működő alapfokú művészeti iskolában tanulói jogviszonyt létesítenek, s a családjukban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tizenötszörösét nem haladja meg és a fizetendő tandíj összege a havi 1.000 Ft-ot eléri, vagy meghaladja.

(2) A tandíjtámogatást egy tanévre lehet megállapítani. A támogatás összege a 3.000.-Ft/ tanuló/hó összeget nem haladhatja meg.

(3) A támogatás iránti kérelem benyújtási határideje minden év szeptember 01. napjától október 15. napjáig terjedő időszak. A kérelem mellé csatolni kell az alapfokú művészeti iskola igazolását a fennálló tanulói jogviszonyról, valamint a tanuló által fizetendő tandíj összegéről.

(4) Amennyiben a tanulói jogviszony megszűnt, vagy a tandíj befizetése bármely okból elmaradt azt a támogatásban részesült személynek haladéktalanul jeleznie kell a Hivatal felé. A hivatal a támogatás folyósítását felfüggeszti a jogosultság felülvizsgálatáig.

15. § (1) Az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről a Polgármester gondoskodik. A polgármester jogosult és köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek az Sztv. 48. § (2)-(4) bekezdése alapján szükségessé válhatnak.

(2) A Polgármester az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítését legfeljebb 12 havi részletben kötelezheti, vagy a megtérítési kötelezettsége alól különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén részben, vagy egészben mentesítheti.

(3) Különös méltánylást érdemlő körülmény akkor áll fenn, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre számított jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át.

16. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében az Önkormányzat gondoskodik a családsegítő szolgálat működtetéséről a Sztv. 64-65 §-ában foglaltak szerint. A feladat ellátása szolgáltatási szerződés keretében a Felsőzsolcai Szociális Szolgáltató Központ útján történik.

(2) A házi segítségnyújtás igénybevétele térítésmentes.

17. § (1) Az Önkormányzat szociális étkezést biztosít az Sztv. 62. § (1) bekezdésében foglaltakon túl azon személyek részére, akik:

• a) aktív korúak ellátásában részesülnek, vagy
• b) az önkormányzatnál közfoglalkoztatási jogviszonyt létesítenek
• c) aki a 70. életévét betöltötte.

(2) A szociális étkeztetés keretében az önkormányzat napi egyszeri meleg étkeztetés biztosításáról gondoskodik.

(3) A szociális étkezésre való jogosultság megállapításáról a Polgármester dönt. Az ellátásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni.

(4) A szociális étkeztetés megállapított intézményi térítési díja 365.- Ft/nap, mely térítési díj összege az ÁFA-t nem tartalmazza. A térítési díjat havonta utólag kell megfizetni.

(5) A szociális étkeztetés keretében biztosított szolgáltatás személyi térítési díját a kötelezett rendszeres havi jövedelme figyelembevételével kell megállapítani úgy, hogy

• a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege alatti jövedelemmel rendelkezők esetében ne haladja meg az igénybe vevő egy főre jutó havi jövedelmének 20 %-át.
• b) abban az esetben, ha az 1 főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, a fizetendő térítési díjat 14 %-kal kell csökkenteni.
• c) abban az esetben, ha az 1 főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, a fizetendő térítési díjat 5 %-kal kell csökkenteni.

(6) Az Önkormányzat kérelem alapján a szociális ebéd térítésmentes kiszállítását biztosítja a 70. életévüket betöltött személyek részére, továbbá abban az esetben, ha a kérelmező orvosi igazolással bizonyítja, hogy egészségi állapota miatt nem képes étkezéséről más módon gondoskodni.

(7) Azon személyek, akik nem jogosultak a (6) bekezdés alapján az ebéd térítésmentes kihordására, térítési díj megfizetése ellenében kérhetik az ebéd házhoz szállítását. A kiszállítás térítési díja 40-Ft+ÁFA/alkalom.

18. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében az Önkormányzat az Sztv. 63. §-ában foglaltak szerint gondoskodik a házi segítségnyújtás működtetéséről. A feladat ellátása szolgáltatási szerződés keretében a Felsőzsolcai Szociális Szolgáltató Központ útján történik.

(2) A házi segítségnyújtás igénybevétele térítésmentes.

19. § (1) E rendelet 2020. november 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló 2/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet.

(3) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.