1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: KOMÁROM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Német megnevezése: Selbstverwaltung der Stadt Komárom. Angol megnevezése: Municipality of Komárom.

(2)¹ Az Önkormányzat székhelye és pontos címe: 2900 Komárom, Szabadság tér 1. E-mail címe: komarom@komarom.hu.

(2a)² Komárom Város Önkormányzata az egészségügyi alapellátási feladatokat az alábbi telephelyeken végzi:

(3) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.komarom.hu

(4)³ Az Önkormányzat működési területe: Komárom Város közigazgatási területe.

(5) Az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának elnevezése: Komáromi Polgármesteri Hivatal. Német elnevezése: Bürgermeisteramt der Stadt Komárom, Angol elnevezése: Mayor's Office of Komárom.

2. § (1) Komárom Város Önkormányzata Magyarországnak az Európai Unióban betöltött szerepének, tekintélyének, továbbá Komárom város ismertségnek és elismertségének növelése érdekében nemzetközi kapcsolatokat ápol, testvérvárosi szerződéseket köt. Nemzetközi, testvérvárosi szerződés kötése szándékáról, tartalma meghatározásáról kizárólag a Képviselő-testület dönthet.

(2) Komárom Város Önkormányzata kinyilvánítja, hogy a Szlovákiai Komárommal (Komarno, Észak-Komárom) a nemzetközi jog, valamint Magyarország és a Szlovák Köztársaság jogszabályai által megengedett vagy biztosított keretek és lehetőségek között különleges státusz fenntartására törekszik. Az együttműködés területei: a társadalmi és gazdasági élet, az oktatás, a kultúra, a művészetek, a sport, a környezetvédelem, az egészségügy, a szociálpolitika, az energiagazdálkodás, a közlekedés, a városfejlesztés, a városrendezés, a turizmus, a közbiztonság, a bűnmegelőzés, a civil szervezetek együttműködése, a közigazgatás, a tűz, árvíz és egyéb katasztrófák elleni védekezés, a munkaerő-gazdálkodás, a közös uniós pályázatok, a gyermek- és ifjúságvédelem, a fogyasztóvédelem.

3. § (1) Komárom Város zászlója: a zászló alakja megegyezik a nemzeti zászlóval, háromszínű csíkozása: piros – sárga - zöld, középen Komárom Város címere található.

(2) Komárom Város címere: a címer ívelt oldalú csücskös talpú állópajzs, a pajzsderék bal és jobb oldalán bemélyedéssel, a felső szélén és talpán enyhe karéjos osztással. A pajzsmező felső kétharmadán vörös mezőben ezüstszínű csillaggal. A vár - a pajzstalp szélével párhuzamosan futó - csúcsban végződő zöld mezőn áll, amely a Csallóköz keleti zugát jelképezi, és melyet körülölel a Kis és Nagy Dunára utaló kék sáv. A címerpajzsot felül ötágú arany pajzskorona díszíti.

(3) Komárom Város pecsétje: A pecsét középen kör alakú városcímer. A pajzsmező felső kétharmadán vörös mezőben ezüstszínű háromtornyú vár, a tornyok között két hatágú arany csillaggal. A város hullámos vonalvezetéses, csúcsban végződő zöld mezőben áll, mely a Csallóköz szigetének keleti zugát jelképezi, és melyet körülölel a Kis és Nagy Dunára utaló kék sáv. A városcímert körülölelő ezüst szalagon fekete antikva betűkkel "SIGILIUM REGIE LIBERAE VE CIVITATIS COMAROMIENSIS" felírás olvasható. A felírást körülveszi egy gazdagon díszített, barokk kiképzésű arany keret, melynek aranykoronához hasonló felső részét zöld koszorú fogja össze.

(4) Komárom Város Polgármestere a város kiemelkedő jelentőségű ünnepségein, a Képviselő-testület ünnepi ülésein hivatali jelvényt használhat. A hivatali jelvény nyakba akasztható, bronzötvözetből készült díszes láncra függesztett, a város pecsétjét ábrázoló bronzveret.

(5) Komárom Város napja: április 26-a, az 1849. évi dicsőséges tavaszi hadjáratban Komáromot az osztrák ostromgyűrűből felszabadító győzelmes csata napja.

(6) Komárom Város Önkormányzata kitüntetései alapításának és adományozásának részletes szabályait önkormányzati rendelet állapítja meg.

4. § Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testülete a munkateher megosztása, a folyamatos, gyors, hatékony működés biztosítása érdekében egyes hatásköreit Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a polgármesterre, a bizottságokra vagy a jegyzőre ruházza át. Az átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

5. § (1) Komárom Város Önkormányzata Komárom Város közigazgatási területén megteremti az Mötv. 13. §-ában rögzített helyi közügyek, közszolgáltatások ellátása feltételrendszerét, műszaki-technikai infrastruktúráját, biztosítja a lakosság kommunális és humánszolgáltatásokkal való ellátását.

(2)⁴ Komárom Város Önkormányzata gondoskodik a kulturális javak védelméről, a nyilvános könyvtári ellátásról, múzeumok, galériák, kiállítótermek, közgyűjtemények fenntartásáról, megóvásáról, óvodák fenntartásáról. Biztosítja az idősek nappali ellátását, éjjeli menedékhelyet, nappali melegedőt, az idősek bentlakásos otthoni ellátását, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, valamint a házi gondozó segítségnyújtó szolgálatot. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot és Központot tart fenn. Az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi, védőnői, iskola-egészségügyi ellátásáról. Gondoskodik továbbá a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások biztosításáról, bölcsődét tart fenn. Társadalmi és civil szervezeteket támogat. Közterület-felügyeletet működtet. Helyi újságot működtet. Egészségügyi gép-műszer alapítványt, tűzvédelemért közalapítványt, szociális és közgyűjteményi közalapítványt támogat. Támogatja a sportot, sportegyesületeket, sportrendezvényeket, sportszövetségeket, részt vesz a bűnmegelőzésben, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásban, drog prevencióban. Az önkormányzat a lehető legszélesebb körben vállalkozik a határon túli magyarság támogatására.

(3) Komárom Város Önkormányzata anyagi lehetőségei függvényében szabadon dönt arról, hogy az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl milyen további önként vállalt feladatok ellátásra vállalkozik. Az önként vállalt feladatok listáját a 2. melléklet rögzíti.

(4) A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok taggyűlése jogait a Képviselő-testület gyakorolja.

(5) Komárom Város Önkormányzata kormányzati funkcióit a 3. melléklet tartalmazza.

(6)⁵ Az egészségügyi alapellátás feladatainak tekintetében Komárom Város Önkormányzatának jogelődje a 2025. március 31. napján megszüntetésre került Komárom Város Egészségügyi Alapellátási Szolgálata.

6. § (1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára önkormányzati gazdasági programot, fejlesztési tervet készít.

(2) A polgármester az önkormányzati ciklus időtartama lejáratának évében Komárom város aktuális gazdasági programja végrehajtásáról köteles a Képviselő-testület részére tájékoztatást adni. A végrehajtásról szóló beszámolót az önkormányzat honlapján is meg kell jelentetni.

7. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi ülést, és közmeghallgatást tart.

(2)⁶ A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a polgármester általános helyetteseként megjelölt társadalmi megbízatású alpolgármester hívja össze, és vezeti. Mindkettőjük tartós akadályoztatása vagy mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az egészségügyi és szociális területért felelős társadalmi megbízatású alpolgármester hívja össze és vezeti a Képviselő-testület ülését.

(3) A polgármester a képviselő-testület rendes ülése összehívását legalább az ülés előtt 5 nappal megérkező írásos meghívóval teljesíti. A képviselő-testület ülésének meghívóját és előterjesztéseit elektronikus úton kell eljuttatni a képviselőkhöz és más meghívottakhoz.

(4)⁷ A Képviselő-testület rendes üléseire meg kell hívni:

(5) A Képviselő-testület és bizottságai ülésein tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg az alábbi önszerveződő közösségeket:

8. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint ülésezik, de évente 6 rendes ülést tart. A Képviselő-testület rendes ülését a Városháza Dísztermébe kell összehívni.

(2) A Képviselő-testület rendes üléseit úgy kell tervezni, hogy a képviselők többségének nyári szabadsága biztosított legyen. Komárom Város Képviselő-testülete július és augusztus hónapban rendes ülést nem tervez.

9. § (1) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívó tartalmazza az ülés helyét, napját, a kezdés időpontját, a javasolt napirendi pontokat és azok előterjesztőit. A meghívóhoz csatolni kell a napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztéseket.

(2) Szóbeli előterjesztést akkor lehet tenni, ha a jogszabályban előírt, vagy a Képviselő-testület által megállapított határidő egyébként nem lenne tartható, jogszabálysértő mulasztás következne be, vagy a döntés önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be. Szóbeli előterjesztést legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásakor lehet előterjeszteni, melyet az előterjesztéskor meg is kell indokolni.

(3) Amennyiben a polgármester az előterjesztő indítványára zárt ülést javasol, vagy a zárt ülés jogszabályi rendelkezés folytán kötelező, a zárt ülésen való tárgyalási javaslat előterjesztésen történő feltüntetése mellett az előterjesztés csak a képviselők és a képviselő-testület érintett állandó bizottságainak tagjai részére kézbesíthető.

(4)⁸ A meghívót a polgármester, akadályoztatása esetén a polgármester általános helyetteseként megjelölt társadalmi megbízatású alpolgármester, együttes tartós akadályoztatásuk esetén pedig az egészségügyi és szociális területért felelős társadalmi megbízatású alpolgármester írja alá.

(5) A képviselő-testületi munka nyilvánossága biztosítása érdekében a nyílt képviselő-testületi ülések meghívóit, előterjesztéseit, jegyzőkönyveit, rendeleteit, határozatait, és a zárt képviselő-testületi ülés anonimizált határozatait az Önkormányzat honlapján (www.komarom.hu) közzé kell tenni.

(6) A képviselő-testület ülésére előterjesztést nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottság, bármely képviselő, valamint a jegyző.

10. § (1) A Képviselő-testület üléseit általában a Városháza Dísztermében tartja.

(2) A Képviselő-testület üléstermében tanácskozás céljára olyan elkülönített részt kell biztosítani, ahol a Képviselő-testület munkáját zavartalanul végezheti. A tanácskozás céljára rendelt részben az ülés időtartama alatt a képviselőkön kívül csak a meghívottak és az ülés technikai lebonyolítását segítő munkatársak tartózkodhatnak. Az ülésteremben a képviselők részére megfelelő technikai felszerelést szükséges biztosítani, ezen belül különösen a számítógépek csatlakozási lehetőségét, hozzászólások, szavazások lebonyolításához szavazógépet.

(3) Komárom város Képviselő-testülete nyilvános rendes üléseit a Komáromi Városi Televízió közvetíti. A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Az ülésteremben a sajtó és a televízió részére munkájuk végzéséhez megfelelő helyet kell biztosítani.

(4) A Képviselő-testület nyilvános rendes üléseinek időtartama alatt az ülésteremben az európai uniós, nemzeti és városi jelképek elhelyezését biztosítani kell. Magyarország címerének elhelyezése szükséges az ülésteremben.

10/A. § A polgármester évente egyszer, a költségvetés elfogadását megelőzően a 7. § (5) bekezdésében felsorolt szervezetek, továbbá a városban működő nyugdíjas klubok, valamint a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi szervezetei bevonásával egyeztetést tart az önszerveződő közösségek adott évi célkitűzéseiről, az ezek megvalósításához szükséges önkormányzati támogatás biztosítása érdekében.

11. § (1) A határozatképesség a Képviselő-testület ülésén folyamatosan vizsgálandó. A jelenlévő képviselők számát, érkezését, távozását a testületi jegyzőkönyvnek tartalmazni kell. Az ülésről végleg távozó képviselő a határozatképesség folyamatos ellenőrzése érdekében köteles távozását az ülést vezető polgármesternek bejelenteni. Ha a Képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik a polgármester szünetet rendel el és kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására. Ennek sikertelensége esetén az ülést berekeszti.

(2) Határozatképtelenség esetén a rendes ülést 5 napon belüli, rendkívüli ülést legkésőbb 3 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

(3) A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott testületi ülésen az eredeti napirendeket kell tárgyalni.

(4) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívása szabályai szerint köteles eljárni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

12. § (1) A Képviselő-testület ülésének napirendjére a meghívóban szereplő napirendi pontok alapján a polgármester tesz indítványt. A napirendet a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, számozott határozattal állapítja meg.

(2) A meghívóban szereplő napirendekhez képest újabb napirendek felvételére - erre irányuló polgármesteri vagy képviselői indítvány szerint - lehetőség van, erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét a Képviselő-testület határozza meg a meghívóban foglaltak alapján. A polgármester az ülés során bármikor javasolhatja a meghívóban szereplő napirendek sorrendjének megváltoztatását, melyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel számozott határozattal dönt. A rendeletek tárgyalása megelőzi a határozatokét. A kérdések, bejelentések a rendes ülésen a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról és a két ülés közötti fontosabb eseményekről szóló beszámolót tartalmazó napirend keretében terjeszthetők a Képviselő-testület elé. A rendkívüli ülésen a kérdések, bejelentések az elfogadott napirendeket követően terjeszthetők a Képviselő-testület elé.

(4) A Szervezeti és Működési Szabályzatot érintő, valamint a költségvetésről szóló rendeleti javaslatokat, a gazdasági programot, valamint Komárom Város közép- és hosszú távú szakmai koncepcióit bemutató előterjesztéseket elsőként kell megtárgyalni. A Képviselő-testület célszerűségi, szakmai szempontokból ezektől a szabályoktól az adott ülésen hozott egyedi döntéssel eltérhet.

(5) A napirendek tárgyalása során a következő napirendi pont tárgyalását csak akkor lehet elkezdeni, ha a Képviselő-testület az előző napirendi pontot lezárta, vagy az arra vonatkozó döntést meghozta, vagy a döntést elhalasztotta.

(6) A bizottság, a képviselő vagy a polgármester indokolt javaslatára a napirend elnapolható. Erről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.

(7) A Képviselő-testületi ülés megkezdése előtt napirendhez kapcsolódó dokumentumot kiosztani csak a polgármester engedélyével lehet.

13. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésén kötelező napirendi pont: a polgármester beszámolója a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, a két ülés közötti fontosabb eseményekről.

(2) Az intézmények legalább választási ciklusonként egy alkalommal, a Polgármesteri Hivatal évente egy alkalommal számot adnak tevékenységükről a Képviselő-testületnek.

14. § (1) A bizottságok, valamint a képviselők javaslatai önkormányzati rendelet kezdeményezésére, valamely kérdés napirendre tűzésére, vagy valamely kérdésben testületi döntés kezdeményezésére, önálló indítványoknak minősülnek. Önálló indítványt a polgármester, az alpolgármester, a bizottság, bármely képviselő, valamint a jegyző tehet. Önálló indítvány a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben terjeszthető elő.

(2) Az előterjesztések alapján a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő önálló indítványokat a polgármesternél a rendes ülés időpontját megelőzően legalább 72 órával írásban kell beterjeszteni.

(3) Önálló indítványokat azok tárgyának, a benyújtó személyének megjelölésével, megfelelő indokolással és sajátkezű aláírással ellátva kell előterjeszteni.

(4) Önálló indítványokat a polgármester köteles a Képviselő-testületnek bejelenteni és javaslatot tenni azok napirendre tűzésére, vagy napirendre tűzésének megtagadására. A napirendre tűzésről a Képviselő-testület – szükség esetén az előterjesztő felszólalása után - vita nélkül egyszerű többségi szavazással határoz.

15. § (1) Rendelet tervezethez, határozati javaslathoz a polgármester, az alpolgármester, a bizottság, bármely képviselő, valamint a jegyző módosító javaslatot tehetnek. Az előterjesztett módosító javaslatot indokolni kell.

(2) Az előterjesztett módosító javaslatokat az ülés vezetője szükség esetén a tárgy szerint illetékes bizottsággal véleményeztetheti. A bizottsági vélemény kialakulásáig a polgármester tárgyalási szünetet rendelhet el.

(3) A módosító javaslatokat a vita lezárásáig meg lehet változtatni, és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is lehet vonni.

16. § (1) Az előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kiegészítheti, ha azt az előterjesztés kiküldése és a képviselő-testület ülése közötti időszakban bekövetkezett változások indokolják, vagy szükségesnek tartja az előterjesztés tartalmának rövid összefoglalását. A rendelet-tervezet és a határozati javaslat kiegészítésének is helye van, ha a rendelet vagy a határozat nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a szabályozás jogszabály értelmében kötelező, vagy amelyről a határozatban dönteni szükséges, vagy bármilyen módosítás szükséges a határozat vagy a rendelet szövegében.

(2) Az előterjesztést az előterjesztő a képviselő-testületi ülésen szóban vagy az ülés napjáig beérkezően írásban köteles kiegészíteni, ha névcsere, hibás névírás, szám vagy számítási hiba, elírás történt az előterjesztésben, rendelet tervezetben vagy határozati javaslatban.

(3)

17. § (1) A polgármester az egyes napirendek, előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, de javasolhatja a képviselő-testület részére az egyes napirendi pontok összevont tárgyalását vagy az elfogadott sorrend felcserélését is, amennyiben ezt célszerűségi szempontok így kívánják. Ebben a kérdésben a testület vita nélkül határoz.

(2) A vita megnyitása előtt az előterjesztőkhöz a képviselő-testület tagjai kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni. A bizottságok elnökei vagy a nevükben eljáró képviselő tagjai szintén a vita megkezdése előtt jogosultak bizottságuk álláspontját, állásfoglalását, javaslatait ismertetni, és ennek kifejtése céljából az ülés elnökénél szólásra jelentkezni.

18. § (1) A hozzászólásra jelentkezések sorrendjét számítógép rögzíti, de a hozzászólások sorrendiségét a polgármester jogosult meghatározni.

(2) A képviselők és tanácskozási joggal rendelkezők a napirend tárgyalása kapcsán legfeljebb 5 perc időtartamban szólalhatnak fel. Ennek lejártát az ülés vezetője jelzi, és a felszólalótól a szót megvonhatja. Amennyiben az ülés vezetője indokoltnak tartja a felszólalási jogot további időtartamra biztosíthatja.

(3) Ismételt felszólalásra az ülés vezetője maximum 2 perc időtartamra adhat engedélyt.

(4) Az előterjesztőt megilleti a beérkezett módosító javaslatokra, indítványokra a viszontválasz és a zárszó joga.

(5) Az ülés vezetőjét, valamint - ha törvényességi észrevételt kíván tenni – a jegyzőt bármikor megilleti a felszólalás joga.

(6) Az érintett bizottságok elnökei a határozathozatal előtt 2 percben a tárgyalt napirend kapcsán hozzászólhatnak akkor is, ha kimerítették a vita közben részükre rendelkezésre álló hozzászólási lehetőségeket.

(7) A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet, kivéve a vita lezárását követően a döntéshozatalig terjedő időszakot.

(8)

(9) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülés vezetője a tárgyra térésre felszólíthatja. Erre a polgármestert a képviselő-testület bármelyik tagja figyelmeztetheti. Ismételt eredménytelen felszólítás után a polgármester a felszólalótól megvonhatja a szót.

19. § (1) Ügyrendi kérdésben ügyrendi javaslatot a tárgyhoz kötött, és a jegyzőkönyvben rögzített indokolással ellátva lehet előterjeszteni.

(2) Ügyrendi kérdésnek minősül:

(3) Ügyrendi javaslatról a testület további vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

20. § (1) A vita lezárása után a polgármester összefoglalja a vita lényegét, figyelemmel kíséri, hogy a napirendhez kapcsolódó minden kérdésre érdemi válasz szülessen.

(2) A vita lezárása után a polgármester, vagy felkérésére az érintett bizottság elnöke vagy a jegyző megfogalmazza a végleges határozati javaslatot.

(3) A jegyző a döntéshozatal előtt szóban köteles jelzéssel élni, ha a határozati javaslatok megfogalmazása kapcsán törvényességi észrevétele van, vagy jogszabálysértést észlel

(4) A vita lezárását követően a szavazás befejezéséig sem érdemi, sem ügyrendi hozzászólásnak már nincs helye.

21. § (1) A Képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó elhangzása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A szavazás előtt a jegyző szükség esetén felvilágosítást ad a szavazás módjáról, menetéről vagy a döntés törvényben vagy a Szervezeti és Működési Szabályzatban előírt feltételeiről.

(3) Az ülés vezetője a napirendi ponttal kapcsolatban előterjesztett és a vitában elhangzott rendelet tervezeteket vagy határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület először a rendelet tervezethez vagy határozati javaslathoz beterjesztett módosító javaslatokról szavaz az ülés vezetője által meghatározott sorrendben, ezután a rendelet tervezet vagy határozati javaslat egészéről. Az egyes módosító javaslatokról a szavazás külön-külön történik.

(4) Ha a polgármester, bármelyik képviselő vagy a jegyző azt jelzi, hogy a rész-szavazások eredményeként a rendelet vagy határozati javaslat egésze egymásnak ellentmondó kitételeket vagy téves utalásokat tartalmaz, a Képviselő-testület határozattal a döntést elhaszaltja.

(5) Szavazni csak személyesen lehet, a szavazás nyílt vagy titkos.

22. § (1) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás történhet:

(3) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és bármelyik képviselő vagy a jegyző ezt kéri, a polgármester köteles a szavazást megismételtetni.

(4) A nyílt szavazás rendes ülés esetében általában szavazatszámláló gép alkalmazásával, rendkívüli ülésen általában kézfelemeléssel történik. A név szerinti szavazást adott napirend tárgyalása során bármelyik képviselő javasolhatja. A Képviselő-testület a javaslatról felszólalás és vita nélkül határoz.

(5) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők "igen", "nem" vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, és a névsorral együtt az ülés vezetőjének átadja. A polgármester a név szerinti szavazást a szavazat-számlálógép név szerinti szavazás menügombjával is lebonyolíthatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A név szerinti szavazás során leadott szavazatokat a jegyzőkönyvben külön fel kell tüntetni.

(6) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottságok száma, összetétele tekintetében, valamint a tanácskozás lefolytatásával összefüggő ügyrendi kérdésekben.

23. § (1) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A titkos szavazásnál 3 tagú szavazatszámláló bizottság jár el a testület tagjaiból választott tagokkal.

(2) A titkos szavazást követően a szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, az érvényes szavazatok közül az „igen” és „nem” szavazatok arányát, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, melyet a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(3) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

(4) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője aláírják.

(5) A titkos szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz.

(6) Titkos szavazás szavazatszámláló-gép „titkos szavazás” menü programjával is lebonyolítható. A jegyzőkönyvet ez esetben a szavazatszámláló bizottság tagjai helyett a képviselő-testület által megjelölt két hitelesítő írja alá.

24. § Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában foglaltakon túl

25. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását a polgármesternél kezdeményezhetik:

(2) A polgármester gondoskodik a rendeletalkotási javaslatnak az illetékes bizottságokhoz, a képviselőkhöz és az általa meghatározott érdekeltekhez történő eljuttatásáról.

(3) Az ülés vezetője a rendeletalkotási javaslatot a képviselő-testület következő ülésén bejelenti. A Képviselő-testület a lakosság széles körét érintő rendelet tervezet előkészítéséhez irányelveket állapíthat meg.

(4) A jegyző részt vesz a rendelet tervezet szakmai előkészítésében, és arról törvényességi szempontból az előterjesztés aláírásával nyilatkozik.

(5) Rendelet-tervezetet a polgármester, önkormányzati bizottság, önkormányzati képviselő és a jegyző egyaránt terjeszthet a Képviselő-testület elé, melynek indokolást is kell tartalmaznia. A rendelet tervezet előterjesztésében ki kell térni a rendelet megalkotása esetén várható hatásokra és a rendelet megalkotásának elmaradása esetén várható következményekre is.

(6) Az önkormányzati képviselők a polgármesternél írásban indoklással ellátott javaslatot tehetnek önkormányzati rendelet megalkotására.

26. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és az önkormányzati rendeletek hatályos szövegének nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés. A kifüggesztés legalább 30 napig tart. A kihirdetés napjának a kifüggesztés napja minősül.

(3) A kihirdetett rendeletet közzé kell tenni az önkormányzat honlapján a Polgármesteri Hivatal Szőnyi Kirendeltsége hirdetőtábláján, valamint a Jókai Mór Városi Könyvtárban.

27. § (1) Ha jogszabály rendeletalkotási kötelezettséget nem ír elő vagy lehetőséget nem ad rendeletalkotásra, a Képviselő-testület a feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben határozatot hoz.

(2) A határozat tartalmazza a testület döntésén túl a végrehajtásért felelős nevét és a végrehajtás határidejét is. A testületi határozatok végrehajtásáért felelősek lehetnek a polgármester, a jegyző vagy a hatáskörrel rendelkező bizottság.

(3) A testületi határozatokat meg kell küldeni a polgármesternek, az alpolgármestereknek, a jegyzőnek, a Polgármesteri Hivatalnak. A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(4) A testületi határozatok végrehajtásáról a felelősök jelentései alapján a végrehajtási határidők lejárta után a polgármester beszámol a Képviselő-testületnek.

(5) Az önkormányzati képviselők a polgármesternél írásban indoklással ellátott indítványt tehetnek képviselő-testületi határozat meghozatalára.

28. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel is készül. A jegyzőkönyv egy eredeti példányban készül.

(2) Az ülés jegyzőkönyve tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl:

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékletét képezik:

29. § (1) Ha a képviselő kéri, az általa megjelölt tanácskozási részről, momentumról, történésről, hozzászólásról vagy megjegyzésről szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A képviselők vagy más felszólalók a polgármestertől kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel. Vita esetén a kifogásolt részt vissza kell hallgatni, és az elhangzott szöveget szó szerint rekonstruálni szükséges.

(3) A választópolgárok - zárt ülés kivételével - betekinthetnek a Képviselő-testület üléseinek a jegyzőkönyveibe, a polgármesteri hivatal Jegyzői Titkárságán ügyfélfogadási időben.

(4) A zárt ülésről készült külön jegyzőkönyvet a Képviselő-testület titkos iratként kezeli.

(5) A jegyzőkönyv egy eredeti példányát a mellékletekkel együtt évenként bekötött formában a jegyző kezeli. Őrzéséről a Jegyzői Titkárság gondoskodik.

30. § (1) Az alakuló ülésre ezen alcímben foglalt kivétellel a képviselő-testület rendes ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A Képviselő-testület alakuló ülését a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül a Városháza Dísztermében tartja meg. Az alakuló ülés megnyitása után a Helyi Választási Bizottság elnöke beszámol a választások lebonyolításáról és annak eredményéről.

(2) A polgármester és a képviselők ünnepélyes esküt tesznek a Választási Bizottság Elnöke előtt és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a Választási Bizottság Elnöke olvassa elő. A Helyi Választási Bizottság elnöke az eskütételt követően adja át a megbízóleveleket, ha arra az ülést megelőzően még nem került sor.

31. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülésén, vagy az azt követő ülésén a polgármester javaslatára választja meg – titkos szavazással, minősített többséggel – az alpolgármestereket, meghatározza díjazásukat. Az alpolgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz.

(2) Az alakuló ülésen, vagy az azt követő ülésen a Képviselő-testület szükség esetén módosítja a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét (a továbbiakban: SZMSZ).

32. § (1) A polgármester a Képviselő-testület ülését rendkívüli esemény bekövetkezésekor, vagy a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó olyan halaszthatatlan ügyben, melyben a késedelem jelentős kárral járna összehívja.

(2) Rendkívüli ülésre szóló meghívót a Képviselő-testület ülésének időpontját megelőzően legalább 24 órával a képviselők részére elektronikus úton kézbesíteni kell, kivéve, ha az összehívás azonnalra történt.

33. § (1)⁹ A Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni, ha:

(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél írásban vagy elektronikus úton kell előterjeszteni. Az elektronikus úton történő kezdeményezést a polgármester visszaigazolja.

(3)¹⁰ Az indítvány alapján a polgármester a Képviselő-testület összehívásáról az indítvány beterjesztésétől számított 15 napon belül gondoskodik kivéve, ha az indítványozó a rendkívüli ülés összehívását olyan okok miatt kezdeményezi, melynél a késedelem jelentős hátránnyal járna. Ez esetben a rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester, akadályoztatása esetén a polgármester általános helyetteseként megjelölt társadalmi megbízatású alpolgármester haladéktalanul gondoskodik.

(4) Rendkívüli ülésre csak a képviselők, a jegyző és az érintettek meghívása kötelező.

34. § (1) A Képviselő-testület esetenként nemzeti vagy városi ünnepek, évfordulók, történelmi események emlékére, kitüntetések, elismerések átadására ünnepi ülést vagy emlékülést (a továbbiakban együtt: ünnepi ülést) tarthat. Az ünnepi ülésen csak az ünnep, illetve esemény jellegének megfelelő napirend szerepelhet.

(2) A Képviselő-testület minden év április hó 26-án Komárom Város Napján ünnepi ülést tart.

(3) Ünnepi ülésen annak ünnepélyességét külsőségekben is ki kell fejezni.

(4) Az ünnepi ülésre e szakaszban foglalt kivétellel a képviselő-testület rendes ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

35. § (1) Komárom Város képviselő-testülete mandátumot szerzett képviselője köteles az Mötv. 32. § (2) bekezdésében foglaltakon túl:

36. § (1) A Képviselő-testület a polgármester vagy bármelyik önkormányzati bizottság javaslatára a képviselő-testület tagjai közül tanácsnokot választhat. A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatok ellátását.

(2) A tanácsnok választására különösen akkor kerül sor, ha az önkormányzati feladatok ellátása, annak felügyelete, ellenőrzése előkészítése önálló bizottsági szervezet megalakulását nem igényli, de az általa ellátandó feladat komplex, sokoldalú megközelítést igényel.

(3)¹¹ A Képviselő-testület az alábbi feladatok ellátására választ tanácsnokot:

37. § (1) A Képviselő-testület bizottságait az önkormányzati feladatok eredményesebb ellátása érdekében hozza létre. A bizottságok a Képviselő-testület döntés-előkészítő, végrehajtást szervező, azokban közreműködő, bármely önkormányzati ügyben véleményező, javaslattevő, ellenőrzési joggal, és képviselő-testületi felhatalmazás, hatáskör-átruházás alapján meghatározott körben önkormányzati döntési joggal felruházott szervei.

(2)¹²

(3) A Képviselő-testület feladatai eredményes ellátása érdekében állandó bizottságokat alakít, továbbá ideiglenes bizottságokat alakíthat.

38. § (1) A bizottságok üléseiket a képviselő-testületi ülésekhez igazodóan, azt megelőzően tartják külön–külön vagy együttesen. A bizottság ülését a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Titkárságának közreműködésével a bizottság elnöke hívja össze. A bizottságok rendkívüli ülését rövid úton is, e-mail-ben, írásban, szóban, vagy telefonon össze lehet hívni.

(2) A bizottság rendes ülését írásban kell összehívni úgy, hogy a meghívót és az írásos előterjesztést is a bizottság tagjai és egyéb érintettek az ülés időpontja előtt legalább 72 órával megkaphassák. A bizottságok rendkívüli ülését annak oka és tárgya megjelölésével az ülés időpontja előtt legalább 24 órával kell összehívni. A meghívót és a nyílt ülések előterjesztéseit az önkormányzat honlapjára is fel kell tenni.

(3) A Képviselő-testület tagjait, a polgármestert, alpolgármestert, a jegyzőt és az aljegyzőt, valamint akit a bizottság elnöke javasol minden bizottsági ülésre meg kell hívni, a részvétel azonban csak a bizottsági tagokra nézve kötelező. A bizottsági üléseken a nem bizottsági tag képviselők és az önkormányzat tisztségviselői, valamint a bizottság elnöke által meghívott szakemberek tanácskozási joggal vesznek részt.

(4) A bizottságok közös feladat vagy hatáskör esetén együttes ülést is tarthatnak.

39. § (1)¹³ A bizottságok üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén – az elnököt helyettesítő jogkörben - az elnök által megbízott bizottsági tag hívja össze és vezeti.

(2) Az ülés elnöke a határozatképesség megállapítása után nyitja meg a bizottság ülését.

(3) A bizottság ülésére szóló meghívón szereplő napirendi javaslatokon túl a bizottság elnöke és tagjai más napirendek tárgyalását is kezdeményezhetik. A napirendek elfogadásáról a bizottság határoz.

(4) Az elnök minden napirend felett vitát nyit, majd összefoglalja és szavazásra bocsátja a tagok javaslatait. A vitában a meghívottak is bekapcsolódhatnak.

(5) Az elnök feladata a tanácskozás rendjének biztosítása, a szó megadása, megtagadása vagy megvonása, a bizottsági tagokkal szemben az egyes napirendek tárgyalása során felmerülő esetleges kizárási okok figyelemmel kísérése, a rend fenntartása.

(6) Ha valamely résztvevő a bizottsági ülés rendjét megzavarja, az elnök rendreutasíthatja, ismételt rendzavarás esetén az ülésteremből - a bizottság tagja kivételével - kiutasíthatja.

(7) A bizottságok ülésén történő esetleges rendbontásokról, rendkívüli eseményekről a polgármestert haladéktalanul, a Képviselő-testületet pedig a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

40. § A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmára a Képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének tartalmára vonatkozó szabályok az irányadók. A bizottsági ülés jegyzőkönyvét a bizottság elnöke és egy bizottsági tag írja alá. Az ülések jegyzőkönyveihez jelenléti ívet kell csatolni.

41. § (1) Komárom Város Képviselő-testülete mellett a következő önkormányzati bizottságok működnek:

42. § (1) A bizottságok ellátják a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatában számukra meghatározott feladatokat és gyakorolják az átruházott hatásköröket, valamint az egyetértési - véleményezési jogot.

(2) A bizottság a feladatkörébe utalt ügyekben előkészíti a képviselő-testület döntéseit, véleményezi a feladatkörébe tartozó testületi előterjesztés, indítvány tárgyalását.

(3) A bizottságok egymás feladatkörét érintő tevékenységük során együttműködni kötelesek.

43. §¹⁹ A Pénzügyi, Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság feladatai:

44. §²³ Az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság feladatai:

48. § (1) A vagyonnyilatkozat-tételi eljárással kapcsolatos eljárási szabályokat a 4. melléklet tartalmazza.

49. § (1)²⁷ Komárom városban működő nemzetiségi önkormányzattal a nemzetiségi önkormányzattal kötött közigazgatási szerződés alapján a települési önkormányzat Képviselő-testülete együttműködik

(2) Települési önkormányzat a Komáromi Polgármesteri Hivatal kis tanácstermét a nemzetiségi önkormányzat Képviselő-testületi üléseinek lebonyolításához, valamint a közmeghallgatásokhoz díjmentesen rendelkezésre bocsátja.

(3) A települési önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati feladatellátáshoz szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt iroda biztosításáról gondoskodik.

(4) A települési önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatot a Komáromi Polgármesteri Hivatal útján az alábbiakban segíti:

(5) A nemzetiségi önkormányzat testületi munkáját a jegyző által kijelölt referens segíti.

(6) Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a Képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a Képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni.

(7) A Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg a komáromi nemzetiségi önkormányzat működéséhez biztosított hozzájárulás mértékét.

51. §²⁹ Az önkormányzati képviselők önkormányzati munkájuk ellátásához a Polgármesteri Hivatalban erre a célra rendelkezésre álló informatikai, távközlési, leíró, fénymásoló kapacitását közérdekű információs és nyilvántartási szolgáltatásokat térítésmentesen jogosultak igénybe venni.

52. § Komárom Város Képviselő-testülete tagjai képviselői tevékenységükkel, önkormányzati munkájukkal összefüggő, számlával igazolt szükséges költségeit meg kell téríteni. Indokolt költségnek minősül különösen a szakmai konferenciákon, továbbképzéseken, külföldi tanulmányutakon való részvétellel vagy más önkormányzati tevékenységük ellátásával kapcsolatos igazolt kiadás. A költségek, kiadások kifizetését a polgármester engedélyezi.

53. § (1) Amennyiben a települési képviselő képviselői tagságával, bizottsági munkájával kapcsolatos kötelezettségeit megszegi, így különösen a képviselő-testület ülésein, vagy azon bizottság munkájában, ahol tag 5 egymást követő alkalommal önhibájából nem vesz részt, távolmaradását előre nem jelzi az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság javaslatára tiszteletdíját a mulasztás hónapjaira a Képviselő-testület legfeljebb 25 %-kal csökkentheti.

(2) A hiányzás tekintetében a jelenléti ív tartalma az irányadó.

(3) A települési képviselő távollétét az ülésről igazoltnak kell tekinteni, ha a képviselő betegség, egyéb indokolt elfoglaltság miatt van távol. A távollét tényét, okát – ha ennek nincs objektív akadálya – a polgármesternek előzetesen jelezni kell.

(4) Amennyiben a helyi képviselő a szavazás megkezdéséig nem tesz eleget személyes érintettségét érintő bejelentési kötelezettségének, tárgyhavi tiszteletdíját az Ügyrendi Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület 25 %-kal csökkentheti.

54. § (1) Komárom város polgármestere megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(3) A képviselő-testület által polgármesterre átruházott hatásköröket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) A polgármester feladatai az Mötv. 67. §-ában foglaltakon túl:

55. § (1)³¹ Komárom Város Képviselő-testülete három alpolgármestert választ. A Képviselő-testület saját tagjai közül három társadalmi megbízatású alpolgármestert választ az alábbiak szerint:

(2) Az alpolgármesterek feladatait a polgármester határozza meg.

56. § (1) A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A jegyzői feladatokat a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a Polgármesteri Hivatal Szervezési Osztályának vezetője látja el.

57. § (1) A Komáromi Polgármesteri Hivatal alapvető feladatai:

(2) A Polgármesteri Hivatal látja el a Komárom székhellyel működő Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás munkaszervezete feladatait is.

58. § (1) Komárom Város Képviselő-testülete önkéntes és szabad elhatározásából az önkormányzatok egyenjogúságának tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök, és az arányos teherviselés alapján társulásban írásbeli társulási megállapodás minősített többséggel történő testületi jóváhagyásával vesz részt.

(2) Komárom Város Önkormányzata a Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás tagja, Komárom Város a társulás székhely-települése.

60. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás a Képviselő-testület speciális ülése, mely csak a Képviselő-testület határozatképessége esetén tartható meg.

(2)³² A közmeghallgatást a polgármester, akadályoztatása esetén az általános helyetteseként megjelölt társadalmi megbízatású alpolgármester vezeti, arról jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesek. A közmeghallgatásra e szakaszban foglalt eltérésekkel a képviselő-testület rendes ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A polgármester a közmeghallgatás alkalmával elhangzott hozzászólásokat értékeli, a közmeghallgatás alkalmával elhangzott felszólalások tartalmát megvizsgálja és a közérdekű bejelentések és panaszok intézésére vonatkozó szabályok szerint a polgármesteri hivatal közreműködésével intézi.

61. § (1) A képviselő-testület rendeletben állapítja meg az önkormányzati vagyonnal való rendelkezéssel kapcsolatos szabályokat a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt keretek között.

(2) A képviselő-testület, az önkormányzat feladatai eredményesebb ellátása, illetőleg vagyonának növelése érdekében gazdasági társaságot alapíthat, illetőleg részt vehet gazdasági vállalkozásokban. Amennyiben az önkormányzat a működési területén lévő vállalkozásban kíván részt venni ezt megelőzően szakértői véleményt kér, illetőleg közgazdasági elemzést végeztet.

(3) Komárom Város Önkormányzata társulásba bevitt vagyona nem válik a Társulás tulajdonává. A vagyonszaporulaton a társulásban részt vevő önkormányzatok szereznek közös tulajdonjogot hozzájárulásuk arányában.

62. § (1) A Képviselő-testület elsődleges felelőssége a gazdálkodás feltételeinek alakítására irányuló döntések meghozatala. A gazdálkodással összefüggő döntéseket elsősorban a költségvetési rendeletben kell megjeleníteni.

(2) Az önkormányzat által ellátott kormányzati funkciókat a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

63. § (1) A Képviselő-testület a költségvetés tárgyalását több fordulóban végezheti.

(2) A költségvetés tárgyalása során figyelembe kell venni:

(3) A költségvetés tervezetében először a törvényben vagy önkormányzati rendeletben kötelezően előírt önkormányzati feladatok megvalósítását kell kidolgozni, ezek után lehet javasolni a további, még önként vállalható önkormányzati feladatokat.

(4)³³ Az önkormányzat költségvetését a költségvetési szervek vezetőivel történt előzetes szakmai konzultáció után a Polgármesteri Hivatal szakembereivel a jegyző készíti el a polgármester közreműködésével. A tervezetet a Pénzügyi, Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottsággal, a költségvetési szervek vezetőivel előzetesen egyeztetni kell. A költségvetés tervezetét a Pénzügyi, Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság előzetesen megtárgyalja, melyet a polgármester nyújt be a Képviselő-testületnek.

(5) Komárom Város mindenkori éves költségvetését a komáromi polgárok széles körével meg kell ismertetni, arról a honlapon, a helyi sajtó útján és a Városi Televízió útján is tájékoztatást kell adni.

64. § (1) Ez a rendelet 2020. július 18. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Komárom Város Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2015. (VI.18.) önkormányzati rendelete.