Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2020 (VI.30.) önkormányzati rendelete
Paszab Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2023. 11. 22Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2020 (VI.30.) önkormányzati rendelete
Paszab Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Paszab Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 108/C. §-ában, 109. § (4) bekezdésében biztosított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya Paszab Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő ingatlan és ingó vagyonra, vagyoni értékű jogokra, értékpapírokra, üzletrészekre, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlójára és a vagyon használójára terjed ki.
(2) A rendelet személyi hatálya az Önkormányzatra, az általa alapított és irányítása alatt működő költségvetési szervekre terjed ki.
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás szabályai
2. Az önkormányzati vagyon
2. § (1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
(2) A törzsvagyon forgalomképesség szempontjából forgalomképtelen törzsvagyonból és korlátozottan forgalomképes vagyonból áll.
(3)1 A forgalomképtelen törzsvagyon a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) által kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősített vagyonelem.
(4) Az Önkormányzat képviselő-testülete az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé vagyonelemet nem minősít.
(5) Korlátozottan forgalomképes vagyonba tartoznak azon vagyonelemek, amelyek nem képezik a forgalomképtelen törzsvagyon és az üzleti vagyon részét.
(6) Az üzleti vagyonba forgalomképes vagyonelemek tartoznak.
3. § (1) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak
a) a helyi közutak és műtárgyaik,
b) az önkormányzat tulajdonában álló terek és parkok,
c) az önkormányzat tulajdonában álló – külön törvény rendelkezései alapján részére átadott – vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket,
d)2 a köztemetők
e)3 az önkormányzat tulajdonában lévő köztéri műalkotások (szobrok, emlékművek).
(2) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó – kötelező, vagy vállalt önkormányzati feladatok ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgáló - vagyontárgyak:
a) nevelési, oktatási és művelődési intézmények ingatlanjai: óvoda, közösségi színtér, tájház,
b) egészségügyi és szociális intézmények: háziorvosi rendelő, fogorvosi rendelő,
c) sportlétesítmények: sportpálya.
4. § A törzsvagyonba nem tartozó vagyonelemek az üzleti vagyon körébe tartoznak.
2/A.4 A vagyon minősítése
4/A. § (1) Ingatlanvagyon szerzése, átminősítése esetén a Képviselő-testület dönt a vagyon besorolásáról, a tulajdonnal való rendelkezés módjáról és feltételeiről.
(2) Forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgy átminősítésére akkor kerül sor, ha
a) a vagyontárgy eredeti funkcióját elveszítette, vagy
b) az illeszkedik a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott felhasználási célhoz.
4/B. § (1) Elidegenítésre kijelölni és az elidegenítésre vonatkozó eljárást lefolytatni csak a forgalomképes önkormányzati üzleti vagyon esetében szabad.
(2) Amennyiben a vagyonelem törzsvagyonban tartásának feltételei megszűntek, úgy az elidegenítését megelőzően átminősítését el kell végezni. (3) Ingatlan esetén elidegenítésre az átminősítés ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetését követően kerül sor.
3. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása
5. § (1)5 Az önkormányzat ingatlanvagyonát ezen belül forgalomképtelen vagyonelemek jegyzékét, a korlátozottan forgalomképes vagyon elemek jegyzékét az 1.. melléklet tartalmazza. Az önkormányzati ingatlanvagyon törzsvagyonát az ingatlanvagyon-kataszter tartalmazza. Az ingatlanvagyon-kataszter nyilvántartás vezetéséről a Vagyongazdálkodási Csoport gondoskodik.
(2) Az önkormányzat, a Hivatal és a hozzátartozó intézmények vagyonát és a pénzügyi befektetéseket a Hivatal Vagyongazdálkodási Csoportja tartja nyilván.
(3) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvény alapján az önkormányzat tulajdonába került ingó vagyont eszközcsoportonként kell nyilvántartani.
6. § (1) Az értékvesztésre, terven felüli értékcsökkenés elszámolására vonatkozó hatáskört az önkormányzat, a Hivatal és a hozzá tartozó intézmények esetében a jegyző gyakorolja.
(2) Az eszközöket kivéve az immateriális javak, a követelések (ideértve a kölcsönöket, a beruházási előleget, a banki számlákat és az aktív pénzügyi elszámolásokat) leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (immateriális javak, a követelések, az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett portfolió – keretében vagy vagyonkezelésben lévő értékpapírok, illetve dematerizált értékpapírok és bankszámlák) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.
(3) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az Önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a mennyiségi felvétellel történő leltározást a Leltározási és leltárkészítési Szabályzatban meghatározott módon három évenként kell kötelezően végrehajtani.
(4) A könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő, használt és használatban lévő készleteket, kis értékű immateriális javakat, tárgyi eszközöket az Önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv saját döntése alapján a Leltározási és leltárkészítési Szabályzatban meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább ötévente leltározza.
(5) A Képviselő-testület részére évente a zárszámadáshoz csatolni kell az önkormányzat vagyonkimutatását az államháztartás számviteléről szóló 4/2013.(I.11.) Korm.rendelet 5. melléklete szerinti bontásban.
7. § A körülmények változása, valamint új adatok, tények, információk felmerülése esetén a Képviselő-testület az önkormányzat vagyontárgyait bármikor átminősítheti.
8. § Az önkormányzat vagyona az állami tulajdon további rendezésével, jogszabályban meghatározottak szerint módosulhat. Az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyakkal a vagyon-nyilvántartást ki kell egészíteni.
4. Az önkormányzat vagyonának hasznosítása
9. § A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint a Képviselő-testület és átruházott hatáskörben a Polgármester, a Jegyző, valamint az intézmény vezetői gyakorolják.
10. § (1) Az önkormányzat vagyonának alapvető rendeltetése a közszolgáltatási feladatok ellátásához szükséges tárgyi és anyagi feltételek biztosítása.
(2) A közszolgáltatást biztosító intézmények részére e feladat ellátásához szükséges vagyont biztosítani kell.
11. § Jelen rendelettel forgalomképtelennek minősített törzsvagyon nem idegeníthető el, azt apportálni, biztosítékul adni, vagy egyéb módon megterhelni nem lehet.
12. § Az önkormányzat a korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyontárgyait elidegenítheti, térítésmentesen átruházhatja, bérbe, használatba adhatja és megterhelheti.
13. § (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi vagyonhasznosításra vonatkozó döntések értékhatártól függetlenül, mind a korlátozottan forgalomképes, mind az üzleti vagyont érintően:
a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,
b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése, elidegenítése,
c) elővásárlási jogról történő lemondás,
d) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedésének értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,
e) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
f) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,
g) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
h) gazdasági társaság alapítása,
i) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása,
j)6 a korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgyak tekintetében bérbeadás, használatba adás és haszonbérlet,
k)7 önkormányzati vagyon tulajdonjogának, vagyonkezelői, illetve használati jogának ingyenes vagy kedvezményes átruházása, valamint a követelés mérséklése, elengedése,
l) az önkormányzati tulajdon üzemeltetésre történő átadása – az intézmények vagyonnyilvántartásában szereplő vagyontárgyakat kivéve.
(1a)8 A képviselő-testület hatáskörébe tartozik egymillió forint érték feletti ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése, elidegenítése.
(2) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően az önkormányzat és szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak.
(3) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik
a) 500.000 Ft feletti vagyontárgy vásárlása,
b) 500.000 Ft feletti vagyontárgy (kivéve ingatlan) értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás,jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,
c) ingatlan adás-vétel értékhatártól függetlenül.
(4) A képviselő-testület pénzügyi és vagyongazdálkodási bizottságának hatáskörébe tartozik
a) az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése,
b) a biztosítási szerződések megkötésének véleményezése.
(5) A vagyonkezelő szervezet (intézmény) vezetőjének hatáskörébe tartozik a pénzügyi és vagyongazdálkodási bizottság jóváhagyásával
a) a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon – két évet meg nem haladó – határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása,
b) a használatában, kezelésében lévő, 300 000 Ft értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak, vagyonértékű jog stb. értékesítése.
(6) A polgármester jogosult:
a) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,
b) megkötni a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket,
c) megkötni – a pénzügyi és vagyongazdálkodási bizottság véleményének figyelembevételével – a biztosítási szerződéseket.
d) 500.000 Ft alatti vagyontárgy vásárlása
e) 500.000 Ft alatti vagyontárgy (kivéve ingatlan) értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése.
5.9 Az önkormányzati vagyon ingyenes átengedése, követelésekről történő lemondás
14. §10 (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átengedni csak törvényben meghatározott esetekben lehet.
(2) A vagyon tulajdonjogának ingyenes átengedéséről, valamint a vagyon használati jogának átengedéséről a képviselő-testület dönt.
(3) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell
a) a vagyontárgy pontos megnevezését,
b) azonosító adatait,
c) az ingyenes használatba adás részletes indokolását,
d) a kedvezményezett működésének és tevékenységének részletes bemutatását,
e) alapító okiratát,
f) bírósági (hatósági) nyilvántartásba vételéről szóló okiratát.
(4) Az ingyenes használat biztosítása során az önkormányzatnak fizetési kötelezettsége nem keletkezhet.
(5) Az önkormányzati vagyon ingyenes használati jogát csak szerződéssel lehet kizárólag természetes személynek, vagy az Nvt. alapján átlátható szervezetek részére átengedni, mely szerződésben éves beszámolás kötelezettséget kell előírni az átadott önkormányzati vagyon használatáról.
14/A. §11 (1) Az önkormányzat vagyonára alapított vagyonkezelői szerződés a magasabb szintű jogszabályban meghatározott kivételeket kivéve, kizárólag visszterhes szerződéssel alapítható.
(2) Visszterhes szerződésnek minősül a pénzbeli ellenérték fejében és a rendes gazdálkodás körét meghaladó a vagyon értékét növelő beruházás létesítésének kötelezettségével kötött szerződés.
(3) A vagyonkezelői jog ellenértékét a piaci körülmények, a vagyon összetétele, jellege, alapján kell meghatározni.
14/B. §12 Az önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,
e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,
f) kötelezettje nem lelhető fel és ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított,
g) elévülések.
5/A.13 A vagyonkezelői jog
14/C. § (1) Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében az önkormányzat a közfeladatot az Nvtv. alapján átlátható jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek átadhatja, a feladatátadáshoz szükséges, tulajdonában lévő törzsvagyonára és üzleti vagyonára az átvevőt megillető vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) A vagyonkezelői jog alapításáról a Képviselő-testület esetenként dönt.
(3) Vagyonkezelésbe adás esetén ennek tényét fel kell tüntetni az önkormányzati vagyon nyilvántartásában, és a vagyonkezelő adatszolgáltatása alapján át kell vezetni az értékben bekövetkezett változásokat.
14/D. § (1) A vagyonkezelő köteles a rábízott vagyon
a) biztosítására,
b) közterheinek viselésére,
c) jó gazda módjára történő megőrzésére,
d) az általában elvárható gondosságú gazdálkodás szabályai szerinti használatra és gyarapításra,
e) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatosan feladatok ellátására,
f) az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére.
(2) A vagyonkezelési szerződés megkötése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(3) A vagyonkezelési szerződés kötelező tartalmi elemeit az Nvtv. és a Mötv. vagyonkezelésre vonatkozó szabályai, az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvény és jelen rendelet határozza meg. A vagyonkezelési szerződésnek a törvényben felsoroltakon kívül tartalmaznia kell a vagyonkezelő tevékenységének ellenőrzésére vonatkozó részletes rendelkezéseket.
(4) A vagyonkezelőt a vagyonkataszter hiteles vezetése érdekében adatszolgáltatási kötelezettség terheli az önkormányzat felé.
(5) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az önkormányzatot:
a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult,
b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,
c) ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,
d) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy a vagyonkezelési szerződés előírja. (6) A vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgyak körének megváltoztatása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.
6. A vagyonkezelői jog gyakorlása
15. § (1) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői joga a vagyonkezelésre vonatkozó szerződés megkötésén alapul, ingatlanok esetén az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel jön létre.
(2) A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzése a vagyonkezelő kötelezettsége.
(3) A vagyonkezelőt a vagyonkezelés során megilleti a vagyonkezelésbe adott vagyon tekintetében, a vagyon birtoklása, rendeltetésszerű használat, hasznainak szedése.
(4) A vagyonkezelő nem jogosult a vagyonkezelésre átadott vagyon harmadik személy részére történő átadására, a vagyon megterhelésére, fedezetbe, zálogba adására.
(5) A vagyonkezelő köteles az átadott vagyon rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartásáról gondoskodni, a rendes gazdálkodás körébe tartozó karbantartást, felújítást elvégezni.
(6) A vagyonkezelő a vagyonkezelésre átadott vagyon tekintetében felel a használattal együtt járó károk bekövetkezéséért, amennyiben a bekövetkezett kár megtérítésére mást nem kötelezhető, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy általában elvárható.
7.14 A vagyonkezelésbe adott vagyontárgy ellenőrzése
16. § (1)15 A vagyonkezelés ellenőrzését a képviselő-testület a Gávavencsellői Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével látja el.
(2)16 A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(3)17
(4)18
16/A. §19 (1) Az ellenőrzést végző személyek a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosultak:
a) az önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelő vagyonkezelésben álló ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatásának és okirat bemutatásának kérésére,
c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.
(2) Az ellenőrzést végző személyek a tulajdonosi ellenőrzés során kötelesek:
a) jogaikat úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,
b) tevékenységüknek megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 nappal tájékoztatni, c) megállapításaikat tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének 30 napon belül megküldeni.
16/B. §20 (1) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:
a) az ellenőrzési cselekménynél jelen lenni,
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.
(2) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációba a betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni, e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.
8. Az intézmények vagyonhasznosítása
17. § (1) Az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények a feladatellátás céljára rendelkezésükre bocsátott törzsvagyon felett használati jogot gyakorolnak.
(2) Az önkormányzati intézményeket a vagyonkimutatásukban szereplő vagyontárgyak vonatkozásában megilletik a tulajdonosi jogosítványok és terhelik a tulajdonosi kötelezettségek jelen rendeletben meghatározott korlátozásokkal.
(3) Az önkormányzati költségvetési szerv vezetője az intézmény tulajdonában lévő és használatába adott vagyontárgyakat, ezen rendeletben megfogalmazott szabályok betartása mellett önállóan, esetenként vagy határozott időre szóló bérleti szerződéssel bérbeadás útján hasznosíthatja, azzal a megkötéssel, hogy a hasznosítás nem veszélyeztetheti az intézmény feladatkörébe tartozó feladatok ellátását.
(4) A bérbeadásból befolyó bevétel a hasznosító intézmény bevételét képezi, mely összeget feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordíthat.
18. § (1) Az intézményeknél feladatváltozás miatt feleslegessé vált ingatlanok hasznosításáról a Képviselő-testület dönt.
(2) Behajthatatlan fizetési követelés mérsékléséről, illetve elengedéséről
a) 100 ezer forint egyedi, értékvesztéssel nem csökkentett értéket el nem érően a költségvetési intézmény vezetője, a Hivatalnál a Jegyző;
b) 100 ezer forint egyedi, értékvesztéssel nem csökkentett értéket elérően, vagy azt meghaladóan, 1 millió forint egyedi, értékvesztéssel nem csökkentett értékhatárt el nem érően a Polgármester;
c) 1 millió forint egyedi, értékvesztéssel nem csökkentett értéket elérő vagy azt meghaladó ügyek esetében a Képviselő-testület jogosult dönteni, amennyiben a döntés az Önkormányzat érdekeit nem sérti.
19. § Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak, ingatlanok az önkormányzat tulajdonába kerülnek. Ezen vagyontárgyak, ingatlanok általában az azokat megszerző intézmény használatába kerülnek, kivéve ha a Képviselő-testület másképpen rendelkezik.
9. Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága
20. § (1)21 Az önkormányzati vagyont 3.000.000 Ft értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.
(2) Az ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a hivatal, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a vagyonkezelő szerv feladata a versenytárgyalás lebonyolítása.
(2a)22 A versenytárgyalás lebonyolításának szabályait a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(2b)23 A versenytárgyalás jegyzőkönyv mintáját a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(3) A szerződés megkötésére a polgármester jogosult.
(4) Az önkormányzat pénzügyi és vagyongazdálkodási bizottsága ellenőrzi a nyilvános értékesítést, hasznosítást.
(5) Az 5.000.000 Ft értékhatár feletti vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra vonatkozó szerződéseket az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 1. melléklete szerinti tartalommal kötelező közzétenni a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül. A közzétételről a polgármester gondoskodik.
(6) Nem kell meghirdetni az önkormányzati tulajdonú ingatlan bérbe adását, használati jogának átadását, ha az önkormányzati fenntartású intézmény az általa használt ingatlant alkalomszerűen, maximum egy heti időtartamra adja bérbe, engedi át használati jogát és a bérbeadás, használati jog nem veszélyezteti az intézmény közfeladat ellátását.
10. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
21. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.
(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:
a)24 értékpapír esetén amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az értékpapír piacon az értékesítés idején kialakult árfolyam alapján,
b)25 egy millió forint feletti nyilvántartási értékű ingó és ingatlan vagyon esetén egy évnél nem régebbi értékbecslés alapján.
(2a)26 Az értékbecslésben szereplő érték a kiállításától számított egy évig vehető figyelembe.
(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
11. Gazdasági társaságban való részvétel
22. § (1) A Képviselő-testület a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, vagyonát a gazdasági társaságban hasznosíthatja.
(2) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi vagy szavazati aránya 51 %-nál kevesebb nem lehet.
(3) Az önkormányzat nem vehet részt olyan vállalkozásban, melyben felelőssége meghaladja vagyoni hozzájárulása mértékét. Az önkormányzat vállalkozása, valamint ingatlanvagyonnal történő rendelkezése nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását.
23. § A kizárólag az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági, közhasznú társaságban a tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.
12. A felajánlott vagyon elfogadása
24. § (1) Ingatlanvagyonról kizárólag az önkormányzat javára lehet lemondani.
(2) Az önkormányzat részére ingatlanvagyon felajánlásának elfogadásához értéktől függetlenül a Képviselő-testület döntése szükséges.
(3)27 Az államháztartáson kívüli forrás átvételére, átadására vonatkozó szabályokat az önkormányzat éves költségvetési rendelete szabályozza.
(4)28 Az Önkormányzat, társulása és fenntartásukban működő intézmények részére adott ajándékokra vonatkozóan az Ajándékok elfogadásának rendje szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.
13. Eljárás a tulajdonos képviseletében
25. § Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a hatáskör címzettje, illetve az általa megbízott személy gyakorolja.
Záró rendelkezések
26. § (1) A rendelet kihirdetés napját követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszíti a rendelet hatályba lépésének napján Paszab Község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 3/2013.(IV.24.) önkormányzati rendelet.
(3)29
2. melléklet a 13/2020 (VI.30.) önkormányzati rendelethez31
1. A versenyeztetés alapelvei
1.1. A kiíró a versenyeztetés során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a kiírás tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek, és szabályszerűen, időben beérkezett ajánlatok összehasonlíthatóak legyenek.
1.2. Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott információhoz hozzáférni. Ennek keretében – lehetőség szerint – hozzáférhetővé tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot és szükséges ahhoz, hogy az érdeklődőnek lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.
1.3. A kiíró a felhívás közzététele után a meghirdetett feltételeket köteles tiszteletben tartani, az előre nyilvánosságra hozott eljárási rendet köteles biztosítani, köteles biztosítani továbbá a döntési folyamat tisztaságát.
2. Versenyeztetés
2.1. A felhívás
2.1.1. A versenyeztetési eljárás nyilvános.
2.1.2. A felhívást az önkormányzati hirdetőtáblán, az ajánlat benyújtására megállapított határidő lejártát megelőző legalább tíz nappal kell meghirdetni.
2.1.3. Az eljárás folyamán a kiíró nem változtathatja meg a döntéshozatal során alkalmazandó eljárási, kiírási feltételeket.
2.1.4. A felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a kiíró szerv nevét;
b) a kiírás célját, jellegét, és azt, hogy egyfordulós;
c) a kiírás tárgyaként az értékesítendő, hasznosítandó vagyon, vagyonrész vagy ellátandó szolgáltatás megnevezését;
d) a kérdések felvetésének az esetleges további információszerzés helyének megjelölését;
e) dokumentáció rendelkezésére bocsátása esetén, ezek megtekintésének, átvételének helyét, módját, idejét és költségét, költségviselést, esetleges visszafizetést.
2.1.5. A felhívásban foglalt adatokon kívül a részletes kiírásnak, információs dokumentumnak tartalmaznia kell:
a) az elidegenítésre kerülő, hasznosítandó vagyon, vagyonrész adatait, az ellátandó szolgáltatás részletes leírását, adatait,
b) a részletes eljárási rendet;
c) a vagyonkezelés (bérbeadás), értékesítés, szolgáltatás feltételeit,
d) amit a kiíró még ezen kívül szükségesnek tart.
2.2. A felhívás visszavonása, kizárás az eljárásból
2.2.1. A kiíró a versenyeztetést a versenytárgyalást megelőző napig visszavonhatja. Ezt a döntését köteles a felhívás közzétételére vonatkozó szabályok szerint meghirdetni.
2.2.2. A kiírásban vagy a dokumentációban közölt feltételek nem teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése továbbá az adatszolgáltatási, illetve az ajánlattevőt az eljárási rend alapján terhelő egyéb kötelezettség súlyos megszegése a versenyeztetési eljárásból történő kizárást vonja maga után.
3. Versenytárgyalás
3.1. Versenytárgyalásban történő részvétel feltételei, a vevő kötelezettségei
3.1.1. Versenytárgyaláson részt venni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, vagy közjegyző által hitelesített teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni és azt megkezdés előtt be kell mutatni.
3.1.2. A versenytárgyaláson az vehet részt, aki:
a) a hirdetményben megjelölt időben és helyen jelentkezett és nyilatkozik arról, hogy legalább a kezdő licit ár erejéig rendelkezik a vételárral,
b) a 30 napnál nem régebbi köztartozás mentességről szóló igazolást (helyi adóhatóság és NAV által kiállított igazolás, vagy döntést a fennálló tartozás részletfizetési lehetőségéről) bemutatta.
3.1.3. A szerződést az önkormányzat mindenkori állandó jogi képviselője készíti és jegyzi ellen. A szerződés elkészítésével kapcsolatos munkadíjat az önkormányzat fizeti.
3.1.4. A vevő köteles a szerződést az árveréstől számított 15 napon belül megkötni és a teljes vételárat a szerződés megkötésével egyidejűleg vagy a mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 21. § (3) bekezdésében meghatározott határidő leteltéről szóló értesítés kézbesítésének napjától számított 60 napon belül megfizetni.
3.1.5. Amennyiben a vevő ennek nem tesz eleget a második legjobb ajánlattevővel kell a szerződést megkötni, melynek időbeliségére a 3.1.4. pontban megállapított határidőt kell alkalmazni.
3.1.6. Amennyiben a második legjobb ajánlattevő nem köti meg az adásvételi szerződést, vagy a vételárat nem egyenlíti ki határidőn belül, a versenytárgyalást ez esetben eredménytelennek kell nyilvánítani.
3.2. A versenytárgyalás lebonyolításának szabályai
3.2.1. A versenytárgyalást a Polgármester vezeti.
3.2.2. A versenytárgyalások nyilvánosak, azon az Önkormányzat képviselőjén kívül az ajánlattevők, illetve meghatalmazással rendelkező képviselőik, a sajtó képviselői, és más érdeklődők is részt vehetnek.
3.2.3. A versenytárgyalás vezetőjének feladatai:
a) gondoskodik a technikai feltételekről,
b) gondoskodik arról, hogy az ajánlattevők kizárólag egy csoportban, az érdeklődőktől jól elkülönítve foglaljanak helyet,
c) jelenlevőket számba veszi, tájékoztatást ad az ajánlattevők részére az előnyben részesülő elővásárlási joggal rendelkezőkről,
d) tájékoztatást ad a licit emelés mértékéről,
e) a versenytárgyalás megkezdésekor közli a licit árat és felhívja az ajánlattevőket a licitálásra,
f) mindenkor közli, illetve szóban rögzíti, hogy ki tartja, ki emeli a licit árat ki fejezi be licitálást,
g) dönt az árverés bezárásáról, gondoskodik a jegyzőkönyv elkészíttetéséről.
3.2.4. A versenytárgyalás megkezdésekor közölni kell a vagyon(rész) kezdő licit árát, az emelés mértékét, majd fel kell hívni a résztvevőket az ajánlatuk megtételére.
3.2.5. A licitálásban résztvevők kézfelemeléssel licitálhatnak. A versenytárgyalás vezetője minden egyes újabb ajánlatnál rögzíti azt, hogy ki tartja, ki emeli az újabb ajánlati összeget, s ki az, aki a további ajánlattételben nem vesz részt.
3.2.6. A licitálást addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs tovább ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy a vagyontárgyat a legtöbbet ajánló megvette.
3.2.7. Amennyiben két vagy több azonos összegű ajánlatnál megáll az ajánlatok licitje, a versenytárgyalás vezetője dönthet úgy, hogy az árverést csökkentett licitemeléssel folytatja. Ha ez sem vezet eredményre, úgy a végső legmagasabb azonos összegű ajánlatok közül sorshúzással kell meghatározni a licit nyertesét.
3.2.8. Az eladott vagyontárgyon a vevő a vételár kifizetésével szerez tulajdonjogot, vagy szerzi meg a bérleti jogot (használati jogát) és léphet a dolog birtokába.
3.2.9. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni. 3.3.10. A szerződés aláírására a Polgármester jogosult.
3. melléklet a 13/2020 (VI.30.) önkormányzati rendelethez32
1. Készült: 20…….év ………………….hó…………………napján, a Gávavencsellői Közös Önkormányzati Hivatal Hivatalos helyiségében
2. Jelen vannak: …………………………. polgármester
3. valamint jelenléti ív szerint
4. Tárgy: Ingatlan értékesítési versenytárgyalás
5. Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata az értékesítésre kijelölt Gávavencsellő …………. hrsz-ú ingatlanát az alábbi eljárási szabályok alkalmazásával értékesíteni kívánja:
6. Az ingatlanok alapadatai:
a) Ingatlan helyrajzi száma: ………………………
b) Fekvése: belterület/külterület;
c) Területe: …………………. m2;
d) Megnevezése: …………………………………..
e) Teher a tulajdoni lapon: van/nincs
f) Teher:…………………………………………………………………………………………
g) Tulajdonos: …………………………………………………………………………………..
7. Egyéb adatok:
a) A versenytárgyalás induló ára: ……………………….Ft, azaz ……………………….. forint.
b) Az önkormányzat az ingatlan megtekintését és vizsgálatát minden érdeklődő számára lehetővé teszi, ezért a versenytárgyalás résztvevői a tárgyalás megkezdését követően az ingatlan technikai, műszaki és környezeti adottságaira, vagy bármilyen egyéb jellemzőjére nézve kifogást nem tehetnek. A nyertes (vevő) az ingatlant megtekintett állapotban vásárolja meg. Adásvételi szerződésben a vevő kötelezettséget vállal arra, hogy az esetlegesen később ismertté váló károsodások miatt az eladóval (tulajdonossal) szemben semmiféle igénnyel nem él.
8. Az értékesítés lebonyolításának módja: nyílt, egyfordulós versenytárgyalás
9. A versenytárgyalás helyszíne, időpontja:
a) Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzat (4472 Gávavencsellő Petőfi u. 1. nagyterem)
b) Versenytárgyalás időpontja: ……év…………..hó…………..nap ………….. óra
10. A versenytárgyaláson részt vehetnek: Tulajdonszerzési korlátozás alá nem eső
a) magánszemélyek: személyesen vagy meghatalmazott útján érvényes személyi igazolvány bemutatásával;
b) bíróságon/cégbíróságon bejegyzett társaságok, szervezetek: a bejegyzés képviseleti jogosultságot igazoló hiteles/hitelesített, 30 napnál nem régebbi keltezésű dokumentum (pl. cégkivonat, alapító okirat, meghatalmazás, személyi igazolvány) bemutatásával.
11. 6.) A versenytárgyalási részvétel további feltételei: A 2. pontban meghatározott érték minimális eladási árként történő elfogadása. A versenytárgyaláson a minimális eladási ár nem csökkenhet.
12. A versenytárgyalás megtartásának különös szabályai:
a) A hivatal versenytárgyalást az eljárás bármelyik szakaszában felfüggesztheti, elhalaszthatja, vagy teljes egészében megszüntetheti, ha a verseny tisztaságát kérdésessé tevő körülményt tapasztal. Ennek valódiságát a hivatal nem köteles bizonyítani.
b) Amennyiben a versenytárgyaláson csak egy jogosult jelenik meg, akkor az önkormányzat szabadon dönt arról, hogy a versenytárgyalást eredménytelennek nyilvánítja, vagy az egyedüli jelentkezőt a kikiáltási árral nyertesnek hirdeti ki.
c) Az árverési vevővel kötendő szerződés meghiúsulása esetén az eladó a szerződést az ingatlanra tett második legjobb ajánlat tévőjével is megkötheti, erre a versenytárgyaláson fel kell hívni a második legjobb ajánlatot tevő figyelmét.
13. A versenytárgyalás menete:
a) Megjelentek köszöntése,
b) Részvételi jogosultságot igazoló dokumentumok, nyilatkozatok ellenőrzése (bármelyik dokumentum, vagy nyilatkozat hiánya kizárja a versenytárgyalás további szakaszában való részvételt),
c) Sorszámok kiosztása a jogosultak részére (a számok kiosztása a résztvevők neveinek ábécé sorrendbe történő állításával történik),
d) A licit lebonyolítása.
14. A licitálás a levezető irányításával szóban történik, a következő eljárási rendben:
a) Induló összeg: ………………………Ft
b) Emelés összege……………………. Ft
c) A licitálás folyamatosan, megszakítás nélkül történik. Szünet kérésére, konzultációra licit közben nincs lehetőség. A levezető bemondja a licit aktuális összegét, a licitálók pedig a sorszám felmutatásával teszik meg nyilatkozatukat, aki nem tartja fel a sorszámát, a további licitálásból kiesik és köteles azonnal elhagyni a termet. A licit nyertese (árverési vevő) az lesz, aki a levezető által kimondott licit összegét egyedül tartja. A levezető ezt követően kijelenti, hogy a legtöbbet ajánló az ingatlant megvette.
d) Amennyiben az ajánlattevő a liciteljáráson nem tud részt venni és érvényes ajánlata papír alapon az Önkormányzatnál rendelkezésre áll, és a versenytárgyaláson más ajánlattevő nem vesz részt, úgy a versenytárgyalást érvényesnek kell tekinteni és az ajánlattevőt nyertesként lehet megállapítani.
e) A versenytárgyalás fenti szabályok betartásával zajlik, melynek során jelenlévők licitálnak. A lezajlott licitálás eredményeként az alábbi adatok kerülnek rögzítésre.
15. A versenytárgyalás lezárása:
a) A versenytárgyalásról jegyzőkönyv készül, melyet a jegyző, vagy képviseletében a Hivatal munkatársa hitelesít.
b) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
c) a versenytárgyalás helye:
d) ideje:
e) levezető neve: ……………………. polgármester
f) versenytárgyaláson résztvevők azonosító adatai:
g) az elárverezett ingatlan adatai:
h) induló ár: ………………………………………………
i) árverési ár:……………………………………………..
j) legmagasabb és az azt követő ajánlatot tevő árverési vevő nevét, születési évét, anyja nevét és lakcímét, jogi személy esetében az azonosító adatokat:
16. A versenytárgyalás eredménytelensége: A versenytárgyalás eredménytelen, ha
a) nem volt részvételre jogosult jelentkező a versenytárgyaláson;
b) egy részvételre jogosult jelent meg és a hivatal eredménytelennek nyilvánítja a versenytárgyalást;
c) több részvételre jogosult jelent meg, de egyik sem tett magasabb ajánlatot az induló árnál;
d) a hivatal a verseny tisztaságát sértő körülményt tapasztal;
e) a második legmagasabb vételi ajánlatot tevő sem köt szerződést.
17. Szerződés megkötése:
a) Az ajánlati kötöttség a versenytárgyalás lezárását követően kezdődik és azt követő 30 napig tart. Ez vonatkozik a második legjobb ajánlatot tevőre is.
b) Az adásvételi szerződést, a versenytárgyalás nyertesével (vevő) a versenytárgyalást követő 30 napon belül kell megkötni
c) A szerződés megkötésének feltétele, hogy a vevő a vételárat egy összegben fizeti meg az önkormányzat részére a szerződésben foglalt időpontban, de legkésőbb annak megkötését követő 15 napon belül.
d) Az eladó/tulajdonos az ingatlant a teljes vételár kifizetésével egyidejűleg adja a vevő birtokába, tulajdonába. e) Az adásvételi szerződés megkötésével kapcsolatos költségeket a vevő vállalja. A tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási átvezetésről a vevő gondoskodik.
A 2. § (3) bekezdése a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdés d) pontja a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdés e) pontját a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2/A. alcímet (4/A-4/B. §-t) a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
Az 5. § (1) bekezdése a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (1) bekezdés j) pontja a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (1) bekezdés k) pontja a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (1a) bekezdését a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 5. alcím címe a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 14/A. §-t a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
A 14/B. §-t a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
Az 5/A. alcímet (14/C-14/D. §-t) a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 9. §-a iktatta be.
A 7. alcím címe a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdése a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (2) bekezdése a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (3) bekezdését a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 17. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (4) bekezdését a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 17. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16/A. §-t a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 12. §-a iktatta be.
A 16/B. §-t a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 12. §-a iktatta be.
A 20. § (1) bekezdése a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (2a) bekezdését a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdése iktatta be.
A 20. § (2b) bekezdését a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdése iktatta be.
A 21. § (2) bekezdés a) pontja a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (2) bekezdés b) pontja a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (2a) bekezdését a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 14. § (2) bekezdése iktatta be.
A 24. § (3) bekezdését a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 15. §-a iktatta be.
A 24. § (4) bekezdését a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 15. §-a iktatta be.
A 26. § (3) bekezdését a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 17. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2023. (XI. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. mellékletet a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 16. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. mellékletet a Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 16. § (3) bekezdése iktatta be.