Gödöllő Város Polgármesterének 14/2020 (IV.29.) rendelete
a temetőkről és temetkezési tevékenységről
Hatályos: 2023. 09. 26
Gödöllő Város Polgármesterének 14/2020 (IV.29.) rendelete
a temetőkről és temetkezési tevékenységről
2023.09.26.
(1) Jelen rendelet hatálya kiterjed a Gödöllő Város közigazgatási területén fekvő temetőkre, az ott végzett temetkezési és temető-fenntartási, sírhelyhasználati tevékenységre, valamint a temetői szolgáltatásokat igénybevevő, illetve a tevékenységeket végző természetes és jogi személyekre és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, illetve arra, akire nézve a tevékenység gyakorlásával kapcsolatban jogok keletkeznek és kötelezettségek hárulnak.
(2) Gödöllő város közigazgatási területén az alábbi köztemetők helyezkednek el:
a) a 967/1 hrsz-ú, 5 ha 2.928 m2 nagyságú temetőrész korábbi kizárólagos tulajdonosa a Római Katolikus Egyházközség volt, azonban a Gödöllői Református Egyházközséggel 2007 szeptember 10-én kötött tulajdon átruházási szerződés értelmében a 967/1 hrsz-ú temetőrész jelenlegi tulajdonosai a Római Katolikus Egyházközség 16723/26464 és a Gödöllői Református Egyházközség 9741/26464 tulajdoni hányaddal a szerződésben a történelmileg kialakult használati viszonyok alapján rögzített használati megállapodással részletezett természetbeni területi megosztással. A köztemetőben lévő emlékmű, ravatalozó, valamint kolumbárium felépítmények tulajdonosa és fenntartója Gödöllő Város Önkormányzata.
b) a 967/4 hrsz-ú, 1 ha 8.929 m 2 nagyságú temető. A köztemető kizárólagos tulajdonosa a Gödöllői Református Egyházközség.
(1) Gödöllő Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) a helyi viszonyoknak és előírásoknak megfelelően gondoskodik a köztemetők fenntartásáról. Jelen rendeletben foglalt szabályok betartásának ellenőrzésére a temetők tulajdonosai és az üzemeltetője jogosult.
(2) Jelen rendelet alkalmazásában:
Temető: a település közigazgatási területén belüli, beépítésre szánt, vagy beépítésre nem szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak.
Köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, továbbá az a nem önkormányzati tulajdonban lévő temető is vagy temetőrész, amelyben az önkormányzat – a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján – a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti.
Temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, valamint a hamvasztóüzemi építmény területén, ingatlanán létesített urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól.
Kegyeleti közszolgáltatás: a temető köztemető célú fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége.
Üzemeltető: az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a temető, illetve létesítményei fenntartásáról, üzemeltetéséről, valamint egyéb tevékenységek végzéséről gondoskodik a tulajdonossal, fenntartóval kötött kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján.
(3) Jelen rendelet 1. § (2) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott temető megnevezésű ingatlanok az Önkormányzat és a tulajdonosok (Római Katolikus Egyházközség, Gödöllői Református Egyházközség) között létrejött megállapodás értelmében köztemetőként funkcionálnak.
(4) Az Önkormányzat által fenntartott köztemető és létesítményei fenntartásáról, üzemeltetéséről, valamint egyéb tevékenységek végzéséről a VÜSZI Gödöllői Városüzemeltető és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társasággal (továbbiakban: köztemető üzemeltető) kötött kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretében gondoskodik. A kegyeleti közszolgáltatási szerződés megkötése az Önkormányzat Képviselő-testületének hatásköre.
(5) Az Önkormányzat által fenntartott temető, köztemető, abban az Önkormányzat köteles az elhunyt személy tekintetében - vallási, illetőleg lelkiismereti meggyőződésére, valamint faji csoporthoz tartozására, nemzeti-etnikai hovatartozására, a halál okára vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélkül - lehetővé tenni az eltemetést.
(6) A temetés módja lehet egyházi és világi. A világi temetés szertartásrendjét a temettetők határozzák meg. A világi vagy egyházi temetés a tulajdonos egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történhet a tulajdonos egyházak hozzájárulásával a sírhely megváltását követően kiadott temetési engedély alapján.
(7) Köztemető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról és megszüntetéséről az Önkormányzat gondoskodik.
(8) A köztemetőben gazdálkodó vagy közhasznú szervezet nem szerezhet tulajdoni hányadot.
(1) A köztemetőnek és létesítményeinek (ravatalozó, bonchelyiség, halotthűtő, stb.) alkalmasnak kell lennie az elhunytak felravatalozására, gyászszertartások lebonyolítására és eltemetésükre, ugyanakkor meg kell felelnie az elhaltak iránti kegyelet igényeinek, és lehetővé kell tennie a temetkezési tevékenység, temetkezési szolgáltatás korszerű lebonyolítását.
(2) A köztemető területét így különösen a temetőbejáratot, a ravatalozóhoz vezető utat, a ravatalozó környezetét parkszerűen kell gondozni, fásítását úgy kell megoldani, hogy az segítse a tájékozódást, és ne akadályozza a közlekedést.
(3) A köztemetőben a sírhelyek látogatása és a temetési szertartás, illetve a temető fenntartási feladatainak teljesítése során keletkezett hulladék rendszeres gyűjtéséről és elszállításáról a köztemető üzemeltető köteles gondoskodni. A köztemető üzemeltető általános hulladékszállítási kötelezettsége nem terjed ki a temetői szolgáltatások során keletkezett hulladékok elszállítására, ezek kezelésének tekintetében a hulladéktermelő köteles az üzemeltetővel egyedileg megállapodni.
(4) A köztemető teljes területén a vízvételt, kiépített vízvezeték útján kell megoldani.
(5) A köztemető tulajdonosai gondoskodnak a temető körülkerítéséről. A meglévő kerítés állapotát az üzemeltető félévente ellenőrzi, amennyiben a kerítés állagának romlását észleli, gondoskodik annak kijavításáról.
A köztemető használatának és igénybevételének szabályai
(1) A köztemető nyitvatartási idejét a köztemető üzemeltetője állapítja meg, amelyet a köztemető bejáratainál jól látható helyen ki kell függeszteni.
(2) A köztemetőben mindenki a hely jellegének megfelelő, a kegyeleti jogokat tiszteletben tartó magatartást köteles tanúsítani.
(3) A köztemető területére gépjárművel behajtani a halott és szemétszállító, súlyos mozgáskorlátozott személyt szállító, utast szállító vagy utasért érkező személytaxi-szolgáltatást végző, temetkezési tevékenységben részt vevő és a köztemető-üzemeltető által kiadott engedéllyel rendelkező gépjárművek kivételével jelen rendelet 1. számú mellékletében meghatározott díj megfizetése ellenében lehetséges.
(4) A köztemetőben a síremlék felállításához, felújításához, a síremlék elemeinek, sírkeret építéséhez szükséges építőanyag gépjárművel történő helyszínre szállításához, illetve a sírgondozási tevékenység üzletszerű gyakorlása esetében a köztemető üzemeltetőjétől engedélyt kell kérni. A behajtás a köztemetőbe díj ellenében történhet, ha a behajtás jelen bekezdés által meghatározott tevékenységek gyakorlásának céljából következik be. A behajtás díjtételeit jelen rendelet 1. számú melléklete határozza meg.
(5) A köztemető területén tilos a tűzrakás. Gyertyagyújtásnál és annak égetésénél fokozott körültekintéssel kell eljárni, ügyelve arra, hogy tűz ne keletkezzen.
(6) Tíz éven aluli gyermek a köztemető területén csak felnőtt felügyelete mellett tartózkodhat.
(7) A köztemetőben a sírokat, az azon lévő tárgyakat, a síremlékeket, fákat, bokrokat, növényzetet, a tájékoztató táblákat, az épületeket, általában bármilyen más tárgyat megrongálni, beszennyezni, a virágokat letépni, a sírok díszítésére szolgáló tárgyakat illetéktelenül elvinni tilos.
(8) A köztemető területén talajt és gyepet engedély nélkül felásni és a növényeket máshova elvinni tilos. A sírhely mellett padot elhelyezni lépcsőt építeni csak a köztemető üzemeltető engedélyével, a megváltott sírhely területén belül lehet, az elhelyezés a sírhelyek között előírt távolságot, vagy a közlekedő út méretét nem csökkentheti. Engedély nélkül, vagy tiltott helyre terjeszkedően létesített padot a köztemető üzemeltetőjének felszólítására a létesítő köteles elbontani, ill. az elbontás költségeit megtéríteni. A köztemető területéről földet kivinni tilos.
(9) A köztemetőbe állatot bevinni – a vakvezető kutya kivételével – tilos.
(10) A köztemetőben a temetési helyek gondozásáról, a gyomtalanításról a temetési hely felett rendelkező személy gondoskodik. A temetési hely gondozása úgy végezhető, hogy az ne sértse más elhunyt hozzátartozójának, illetve a látogatóknak a kegyeleti érzéseit és ne akadályozza azokat a sírgondozásban.
(11) A temetési hely gondozása során a szomszéd temetési hely nem sérülhet.
(12) A sírokra ültetett növények nem terhelhetik eltakarítandó maradványokkal a temető területét, nem terjeszkedhetnek túl a temetési helyen, és kifejlett méretükben sem akadályozhatják a sírok közötti közlekedést, azok megközelítését. A sírhelyekre fa nem ültethető.
(13) A köztemetőben temetések alkalmával megbontott síremlékeket 15 napon belül helyre kell állítani. A megbontott síremlék egyes darabajai idegen sírokon, közlekedő utakon, tárolni tilos, elszállításáról az eltemettető köteles gondoskodni.
(14) Javítás céljából megbontott síremlék egyes darabjait csak az ideiglenes tárolásra szolgáló helyeken maximum 9 hónapig lehet tárolni. Az átmeneti tárolóban való síremlék elhelyezési díja az 1. számú mellékletben található.
(15) Nem kijelölt tárolóhelyen elhelyezett síremléket a temető tulajdonos vagy a köztemető üzemeltetője felszólítást követően jogosult díj ellenében az átmeneti tárolóba szállítani, fél éven túl megsemmisíttetni.
(16) A közemető területén csak a sírok, sírboltok díszítésére szolgáló tárgyakat (koszorú, virágcsokor, dísznövény, váza, mécses, sírlámpa stb.) szabad elhelyezni. Ezek a tárgyak (növények) a sírhely méreteit nem haladhatják meg.
(17) A sírgondozás során keletkezett szerves hulladékot, elszáradt koszorút, virágot, szemetet csak a kijelölt hulladékgyűjtő helyre, konténerbe szabad tenni, és az elszáradt koszorúk is csak itt bonthatók szét.
(18) Kő, beton, továbbá egyéb nem kommunális hulladék elhelyezése a köztemető területén tilos, annak elszállításáról a köztemetőben sírköves szolgáltatást nyújtó köteles gondoskodni.
(1) A köztemetőt sírhelytáblákra (parcella), a sírhelytáblákat pedig sorokra kell osztani a temető(rész) tulajdonosának egyetértésével készített parcellázási tervben rögzítve. A sorokban a temetési helyeket a köztemető tulajdonosa jelöli ki. A sírhelytáblákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell. A temetési helyek nyilvántartással való azonosíthatóságát biztosítani kell. A sírhelytábla számozását a sírhelybérleti szerződésen szereplő azonosító alapján a síremlék tulajdonosának helyszínen is fel kell tüntetni.
(2) A temetőben alkalmazott temetési helyek szélességi és hosszúsági méretét, illetve az egymástól való távolságát a temető szabályzatban kell rögzíteni és előírni.
6. § (1) Koporsós temetés esetén a temetési hely lehet egyes sírhely, kettős sírhely és sírbolt (kripta).
(2) A koporsó egy holttest elhelyezését szolgálja.
(3) A sírbolt (kripta) legalább kettő koporsó elhelyezését biztosító al- és felépítményből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadó koporsók száma határozza meg. Sírbolt a köztemető tulajdonosának hozzájárulásával építhető. A sírbolt köztemetőn belüli elhelyezését a temető tulajdonosa jelöli ki.
(4) Egy személyes sírbolt esetén a sírboltot vasalt beton fedlappal kell ellátni, dupla nyílásúsírbolt esetén egyedi méretezés szükséges a fedőlap teherbírására vonatkozóan.
7. § (1) Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnafülke (kolumbárium), urnasírhely, urnasírbolt. Az urna koporsós temetési helyre temethető, rátemethető.
(2) Urnafülke (kolumbárium) és urnasírbolt a tulajdonos előzetes hozzájárulásával építhető.
(3) Új urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy befogadó belső méret 30x30x30 cm-es belméretű és szilárd lappal légmentesen lezárható legyen. Urnafülke építmények kialakításánál a temető tulajdonosa előírhatja a természetes anyagok alkalmazását. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fülke egyedi díszítése biztosítható legyen.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott 30x30x30 cm-es belméretű urnafülkében egy személy hamvait tartalmazó urna, a 50x30x30cm-es belméretű urnafülkében két személy hamvait tartalmazó urna/urnák helyezhetőek el.
8. § Temetési hely megjelölésére sírjel, síremlék használható, illetőleg létesíthető. A sírjel elhelyezését megelőzően a köztemető üzemeltetőjének hozzájárulását be kell szerezni. Hozzájárulás hiányában állított sírjel előzetes írásbeli figyelmeztetést követően elbontható.
9. § (1) A temetkezési hely méreteit a Temető Szabályzatban és a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben kell rögzíteni.
(2) A sírgödör mélysége a vonatkozó kormányrendelet 11. § (3) bekezdése szerint 2,5 méter mélységben vagy annál mélyebben található talajvízszint esetén 2 méter. Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 1,6 méter mélységbe kerüljön. A sírgödröt a köztemető üzemeltetőjének hozzájárulásával természetes – a talajban lebomló – anyaggal burkolni lehet.
(3) A sírok egymástól való távolságának legalább 60 cm-nek kell lennie. A működő temetők esetében a korábban kialakított körülményeket adottnak kell tekinteni.
(4) Temetési helyet a köztemető tekintetében a tulajdonos jelöli ki. Temetési helyet kijelölni kizárólag a regisztrációs díj és a temetési hely-megváltás térítési díjának megfizetését követően lehet, mely költségek a temetési jog felett rendelkezni jogosultat vagy az eltemettetőt terhelik.
10. § (1) A köztemetőben a temetési hely és a kolumbárium térítési díj ellenében váltható meg. A temetési helyért fizetett bérleti díj a sírhely, ill. a kolumbárium tulajdonosát illeti meg. A temetési hely az újbóli megváltás idején érvényes időtartamra és díjért a rendelkezésre jogosult vagy annak örököse által újból megváltható. A temetési hely és a kolumbárium megváltási díja jelen rendelet 1. számú mellékletében kerül meghatározásra.
(2) A megváltási díjat az első megváltás alkalmával a temetési jog felett rendelkezni jogosult vagy az általa megbízott, az újraváltáskor a temetési hely felett rendelkezni jogosult, vagy annak örököse, illetve általa megbízott köteles megfizetni. A megváltási díjat minden esetben a temetést, kihantolást, rátemetést megelőzően kell megfizetni.
(3) Ha a sírhely nem váltható meg újra, de a hozzátartozó – a használati idő lejárta előtt – a holttest maradványokat, (hamvakat) a kiürítéskor ugyanabban a temetőben, vagy másik temetőben lévő új sírba helyezi el, az új sírhely megváltási díja az áthelyezéskor érvényben lévő díjtételeket alapul véve a következő megváltásig számított díj időarányos része.
(4) A temetési hely használatának joga – a sírbolt kivételével – magánszemélyek között nem ruházható át, nem örökölhető.
(5) Ha a temetési hely felett rendelkezni jogosult bejelenti, hogy a holttestet más temetési helyen kívánja eltemetni, úgy a megváltási díj időarányos részét – a megváltáskor érvényben lévő díjtételeket alapul vételével – vissza kell téríteni. A megváltott, de fel nem használt temetési helyről érvényesen csak a tulajdonosnál tett nyilatkozattal lehet lemondani.
(6) Az (5) bekezdésbe foglalt rendelkezés értelemszerűen vonatkozik az urnafülke megváltási díjára is.
Temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama
(1) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő):
a) a koporsós betemetés, illetve rátemetés napjától számított 25 év;
b) sírbolt esetén 60 év;
c) urnafülke és urnasírhely esetén 10 év;
(2) A temetési hely újbóli megváltása esetén a rendelkezési jog időtartama újra kezdődik, illetve meghosszabbodik az újbóli megváltás idején érvényes időtartammal.
(3) A lejárt használati idejű urnahelyek a lejáratot követő egy év elteltével felszabadíthatók és újból megválthatóvá tehetők.
(1) A temető, vagy temetőrész kiürítésekor a sírjellel, síremlékkel annak létesítője, halála után örököse jogosult rendelkezni. Ha a síremlék létesítője, illetőleg annak örököse a temető kiürítésére megjelölt időpontig azzal nem rendelkezik, a síremléket a köztemető üzemeltetője hat hónap eltelte után értékesítheti. Az így befolyt összeg kizárólag a temető fenntartására fordítható.
(2) Amennyiben a sírhely vagy urnafülke használati ideje lejárt, a temető tulajdonosa és üzemeltetője hirdetményben köteles a hozzátartozók figyelmét a lejárat előtt hat hónappal erre felhívni. Amennyiben a sírhely vagy urnafülke használati idejét a hozzátartozók nem hosszabbítják meg, a tulajdonos a használati idő lejárta után a sírhelyet vagy urnafülkét újra értékesítheti, és az urnákat az erre a célra kialakított urnatárolóba helyezi el.
(3) A temetkezési hely használati idejének lejártáról a hirdetményt az érintett temetési helyen, a temető főbejáratánál és a köztemető üzemeltető ügyfélszolgálati irodájában elhelyezett hirdetőtáblán kell kifüggeszteni.
A temető üzemeltetését a vonatkozó jogszabályokban, a Temető Szabályzatban, illetve – köztemető esetében – kegyeleti közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint kell ellátni.
14. § (1) A köztemető üzemeltetője:
a) meghatározza a temetkezési szolgáltatás, illetőleg a köztemetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenység ellátásának temetői rendjét,
b) biztosítja az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeit,
c) megállapítja a temetőlátogatók kegyeletgyakorlásának feltételeit, a nyitvatartási időt,
d) biztosítja a ravatalozó, a technikai berendezések, a tárolók és halott hűtő, a boncoló helyiség, valamint az egyéb közcélú létesítmények karbantartását és működteti azokat, ezen létesítmények használati díját a köztemető esetében jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza,
e) gondoskodik a köztemetőbe kiszállított elhunytak átvételéről és biztosítja a köztemető nyitását, zárását,
f) megőrzi a nyilvántartókönyveket (nem selejtezhető),
g) tájékoztatja a temetőlátogatókat,
h) közreműködik a temetési helyek kijelölésében,
i) elvégzi a temető és létesítményeinek tisztán tartását, az utak karbantartását, síkosság mentesítését és a hó eltakarítását,
j) összegyűjti és elszállítja a hulladékot,
k) gondoskodik a köztemető rendjének betartásáról és betartatásáról,
l) összehangolja a temetéseket,
m) gondoskodik az ügyfélfogadásról,
n) elvégzi a gondozatlan, kegyeletet sértő, elhanyagolt sírok rendbetételét, gyomtalanítását, különösen nagyra nőtt fák, bokrok, elgazosodott növények esetén minden előzetes értesítés nélkül,
o) a temetőről térképet készíttet, amelyet évente felülvizsgál és a temető főbejáratánál jól látható helyen kifüggeszti.
(2) Közvetlen veszély fennállása esetén az építési engedélyköteles sírjel helyreállítását a temető tulajdonosának vagy üzemeltetőjének kérelmére az építésügyi hatóság elrendeli, illetve a hatósági kötelezés teljesítésének elmaradása esetén a veszélyhelyzetet hatósági úton – a temető tulajdonosának és üzemeltetőjének közreműködésével – megszünteti.
(3) A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.
15. § Az elhalttal eltemetett és a sír felnyitásakor előkerült – értékeket képező – dolgokra hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a temető üzemeltetője értesíti a külön jogszabályban meghatározott hatóságot.
Temetőben végzett temetkezési szolgáltatások és egyéb vállalkozói tevékenységek szabályai
(1) A köztemetőben végzendő minden munkát - kivéve a hozzátartozók részéről történő sírgondozást, a temetési hely növénnyel való beültetését és díszítését - a köztemető üzemeltetőjének be kell jelenteni. A kegyeleti közszolgáltatási szerződésben meghatározott körben a bejelentésen túl szükséges a köztemető üzemeltetőjének engedélye is a tevékenység gyakorlásához.
(2) A köztemetőben temetkezési szolgáltatást kizárólag a hatályos jogszabályok alapján telephely engedéllyel rendelkező és arra jogosult magánszemély, vállalkozó, illetve gazdasági társaság végezhet.
(3) A köztemetőben temetkezési szolgáltatás, üzletszerű tevékenység kizárólag a temető szabályzatban és a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben meghatározott részletszabályok alapján folytatható.
(4) A temetkezési szolgáltatók a köztemetői létesítmények, valamint a köztemető üzemeltető által biztosított szolgáltatás igénybevételéért jelen rendelet 1. számú mellékletében meghatározott díjat kötelesek megfizetni, amely díjak megfizetésére a köztemető üzemeltetője - a kormányrendelet 55. § (1) bekezdése alapján - is köteles, amennyiben temetkezési szolgáltató tevékenységet végez.
(5) A köztemetőben síremlék, valamint sírbolt bontási, építési, továbbá javítási, felújítási munkákat és egyéb sírköves tevékenységeket a rendelkezni jogosult megbízása alapján bármely egyéni, vagy társas vállalkozás végezhet, amely a tevékenység végzésére jogosult, és a köztemető üzemeltetőjével, ill. tulajdonosaival szemben tartozása nincsen. A munkavégzést a munka megkezdése előtt legalább 3 munkanappal írásban be kell jelenteni, a köztemető üzemeltető képviselőjének, a Temető Szabályzatban meghatározott szabályok alapján a tevékenység megkezdését megelőzően az üzemeltetővel egyeztetni kell és a köztemető üzemeltetőnek a temető rendjével kapcsolatos utasításait be kell tartani.
(6) Az
(5) bekezdésben foglalt bejelentésnek tartalmaznia kell az elvégezni kívánt munka jellegét és a kivitelezés módját.
(7) Amennyiben vállalkozó engedélyköteles tevékenységet kíván a köztemető területén folytatni, akkor köteles az engedélyt is bemutatni a köztemető üzemeltetője részére.
(8) Építési, illetőleg bontási munkát csak a köztemető üzemeltetőjének helyszíni szemléje után lehet megkezdeni.
(9) Síremlékkel, sírbolttal kapcsolatos sírköves kivitelezői munkák végzésének időtartamát a köztemető üzemeltetője a temetőszabályzatban határozza meg, azzal a kitétellel, hogy hétvégén és ünnepnap szakipari munka nem végezhető.
(10) A köztemetőben munkát végző vállalkozó köteles munka közben és a munkálatok befejezését követően a törmeléket, hulladékot elszállítani vagy elszállítatni és a temetési hely környezetét rendezetten, tisztán hagyni.
(11) A köztemető útvonalain a munkavégzés tilos, az utakon semminemű anyagot lerakni, tárolni, építés céljára előkészíteni tilos. Betonozáskor keverőlemez használata kötelező, vagy hozott készbeton használható fel.
(12) A síremlék megépítését az engedély megadásától számított 2 hónapon belül el kell végezni. A 2 hónap lejárta után, ha nem történik meg a síremlék megépítése, az engedély hatályát veszti.
(13) A köztemető területére maximálisan 3,5 tonna összsúlyú gépjárművel lehet behajtani. Az üzemeltető a köztemető fenntartáshoz kapcsolódó tevékenység ellátása során, és amennyiben szükséges nagyobb összsúlyú gépjárművel is behajthat, illetve egyedileg engedélyezheti.
(14) A köztemetőben az
(5) bekezdésben felsorolt munkát végző személy igénybe veheti az köztemető üzemeltetője által biztosított közműveket (utakat, szeméttárolót, víz, villanyáramot, stb.) és ezek használatáért temető fenntartási hozzájárulást köteles fizetni, amelynek összegét jelen rendelet 1. számú melléklete határozza meg. A díjakat az
(5) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettséggel egyidejűleg kell megfizetni.
(15) Jelen rendelet 1. számú mellékletében a köztemetők tekintetében kerül megállapításra:
a) a temetési helyek megváltásának, illetőleg újraváltásának díja,
b) a vállalkozásszerűen munkát végzők temető fenntartási hozzájárulási díja,
c) létesítmények igénybevételi díja,
d) egyéb díjak.
Jelen rendelettel megállapított díjakat az önkormányzat a tulajdonosokkal és a köztemető üzemeltetővel egyeztetve minden évben felülvizsgálja.A díjakat jelen rendeletben és a Temető Szabályzatban meghatározott rendben kell a köztemető üzemeltetője, tulajdonosa részére megfizetni.
(16) A köztemetőben bármilyen munka úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók és a látogatók kegyeleti érzéseit, ne akadályozza az elhunyt elbúcsúztatását. A munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, gondoskodni kell arról, hogy eredeti állapota ne változzon. A munka ideje alatt a temetési helyek látogatását nem lehet akadályozni.
(17) Halott-búcsúztatás alatt a munkavégzéssel keletkezett hang vagy egyéb hatás nem zavarhatja a szertartást.
(18) A köztemetőben történő temetés és sírnyitás részletes szabályait üzemeltető jogosult meghatározni a temető szabályzatban és a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben.
(1) A köztemető üzemeltetője a temetőben nyilvántartókönyvet és sírbolt könyvet köteles vezetni a jogszabályban előírt tartalommal a tulajdonosok által vezetett nyilvántartásokkal összhangban. Gondoskodni kell arról, hogy a könyvekbe az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy betekinthessen.
(2) A temetőről készített térképet a köztemető üzemeltetője a nyilvántartó könyvvel összhangban, folyamatosan köteles vezetni.
(3) A nyilvántartókönyv, illetve a sírboltkönyv adatai alapján az elhunyt személy temetési helye után érdeklődőknek a köztemető üzemeltetője a temető nyitvatartási ideje alatt köteles felvilágosítást adni.
Jelen rendelet 2020. szeptember 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló 25/2007. (IX.14.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.
E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. melléklet a 14/2020. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez1
Díjtételek
a) temetési helyek megváltásának, újraváltásának díja |
1. Egy személyes sírhely: |
tulajdonos állapítja meg |
2. Két személyes sírhely: |
tulajdonos állapítja meg |
3. Sírbolt: |
tulajdonos állapítja meg |
4. Kolumbárium egy személyes fülke (2019-ben épített): |
32.000 Ft+ÁFA |
5. Kolumbárium egy személyes fülke (2010-ben épített): |
15.000 Ft+ÁFA |
6. Kolumbárium egy személyes fülke (2010 előtt épített): |
15.000 Ft+ÁFA |
7. Kolumbárium két személyes fülke (2019-ben épített): |
49.000 Ft+ÁFA |
8. Kolumbárium két személyes fülke (2010-ben épített): |
22.000 Ft+ÁFA |
9. Kolumbárium két személyes fülke (2010 előtt épített): |
22.000 Ft+ÁFA |
10. Urnasírhely: |
tulajdonos állapítja meg |
b) vállalkozásszerűen munkát végzők temető fenntartási hozzájárulási díja |
1. Sírköves tevékenység: szemledíj |
4.000 Ft/db+ÁFA |
2. Sírköves tevékenység: sírkő felújítás, szétszedés, javítás esetén |
6.000 Ft/db+ÁFA |
3. Sírköves tevékenység: új síremlék készítése (I-es sír) esetén |
14.000 Ft/db+ÁFA |
4. Sírköves tevékenység: új síremlék készítése (II-es sír) esetén |
22.000 Ft/db+ÁFA |
5. Sírköves tevékenység: síremlék készítése kriptára |
30.000 Ft/db+ÁFA |
6. Sírköves tevékenység: földalatti kripta létesítmény |
30.000 Ft/db+ÁFA |
c) a temetői létesítmények, illetve az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételéért a temetkezési szolgáltatók által fizetendő díjak |
1. Ravatalozó használatáért fizetendő díj |
18.000 Ft/alkalom+ÁFA
|
2. Boncoló helyiség használata |
6.000 Ft/alkalom+ÁFA |
3. Halotthűtő hűtési alapdíja (3 napra) |
6.500 Ft+ÁFA
|
4. Halotthűtés díja minden további megkezdett napért |
1.600 Ft+ÁFA |
5. Regisztrációs díj |
33.000 Ft+ÁFA |
6. Regisztrációs díj - amennyiben a hamvakat hazaviszik, valamint köztemetés és urna közös tárolóban történő elhelyezése esetén |
11.000 Ft+ÁFA |
7. Regisztrációs díj - exhumálás esetén |
12.000 Ft/db+ÁFA |
8. Síremlék átmeneti tárolóba való elhelyezési díjai: |
a) Egyszemélyes síremlék áthelyezése temető üzemeltető által: |
16.000 Ft+ÁFA |
b) Kétszemélyes síremlék áthelyezése temető üzemeltető által: |
20.700 Ft+ÁFA |
c) Síremlék havi tárolási díja: |
2500 Ft/hó+ÁFA |
9. Síremlék elszállítási és megsemmisítési díjai: |
a) Egyszemélyes síremlék elhelyezése lerakóhelyen |
32.000 Ft+ÁFA |
b) Kétszemélyes síremlék elhelyezése lerakóhelyen |
40.600 Ft+ÁFA |
d) Behajtási díjak (egyéb díjak) |
1. Behajtási díj 2,5 t-ig összsúlyú gépjárművel |
1.200 Ft/alkalom |
2. Behajtási díj 2,5 és 3,5 t közötti összsúlyú gépjárművel |
1.600 Ft/alkalom |
3. Behajtási díj személygépkocsival |
400 Ft/alkalom |
4. Behajtási díj éves bérlet |
60.000 Ft/év + ÁFA |