Bükkszenterzsébet Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, valamint 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,

a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 42. § (4) a) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek véleményének,

a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 42. § (4) bekezdése alapján a Heves Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész záró szakmai véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. §

(1)   A Bükkszenterzsébet Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 12/2008 (IX.18.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) az építési övezetek és övezetek határvonalait, besorolását és jellemzőit, kivéve a (4a) bekezdés szerinti esetben,”

(2)   A Rendelet 2. §-a a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4a) közlekedési és közműterületek, a zöldterületek és a vízgazdálkodási területek közötti telekhatár a műszaki szükségszerűség, továbbá a tulajdonosi és kezelői viszonyok alapján a Szabályozási Terv módosítása nélkül is módosítható.”

2 §

A Rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Lf

Lf

építési övezet előírásai

(1.) Az építési övezetben az építési telkek beépítési módja: oldalhatáron álló.

(2) A kialakítható legkisebb telekterület: 800 m2, illetve 700 m2 (szabályozási terv szerint)

(3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %

(4) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,5 m

(5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 40 %.

(6) Az építési telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(7) A terepszínt alatti (épület határoló falain kívüli ) építmények alapterülete legfeljebb a telekterület 10 %-a lehet, az épületek az adottságok függvényében alápincézhetők.

(8). Az épületeket az építési övezetben kialakult gerincirányú és tetőhajlásszöge (38-44°) magastetővel kell kialakítani.

(9). Az építési övezet építési telkein:

a) az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épületek,

b) és a melléképítmények

elhelyezhetők.”

3. §

A Rendelet 14.§. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Különleges terület a temető különleges terület (Kt), és a különleges gazdasági terület (Kg).”

4. §

Hatályát veszti a Rendelet 16. §-a.

5. §

A Rendelet 20. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) Országos főutak

23. számú főút: meglévő nyomvonala 16-18 m, jellemzően kialakult,külterületen és a tervezett elkerülő szakasz nyomvonala, csomópontjai és vízelvezető-rendszere tekintetében a szabályozási terven ábrázoltak szerint.”

6. §

A Rendelet a következő 20/A. §-sal egészül ki:

„20/A. §

Közlekedési és közmű területek telekalakítása, vízrendezési szolgalom

(1)Tervezett szabályozási vonallal érintett telek kizárólag a közterületi telekalakítás végrehajtását követően építhető be, illetve építési tevékenység csak az út céljára történő lejegyzést követően végezhető.

(2)Új építési telek kialakítása vagy telekmegosztás, telekhatár rendezés, esetén az övezeti szabályozásban megadott legkisebb telekterületnél kisebb telket nem lehet kialakítani, kivéve, ha a telekalakítás a kötelező szabályozás - ideértve a közterület vagy közút céljára történő lejegyzést is - megvalósítása érdekében történik.

(3)Közlekedési és közmű területek telekalakításánál kialakult telekméretek is alkalmazhatók.

(4)Amennyiben az építési övezetben szabályozott alakítható legkisebb telekterület K jelű kialakult, akkor a kialakult telekterület a tervezett szabályozási vonal figyelembe vételével tekintendő kialakultnak.

(5)Közút építési területének kialakítására és bővítésére szolgáló eljárásokhoz kapcsolódó kisajátítási eljárás és út céljára történő lejegyzés, valamint közmű létesítményekkel érintett ingatlanok telekalakítása esetén az építési övezeti előírásokat el nem érő telek is kialakítható.

(6)A Szabályozási terven 23. számú főút vízrendezésével kapcsolatos szolgalom helye került kijelölésre, mely az út csapadékvíz elvezetését szolgálja. Szolgalmi jog a tervezett közterületekre is alapítható.

A szolgalmi jog sem az övezeti szabályozást, sem az egyes ingatlanok megközelítési viszonyait nem érinti.

A szolgalommal jelölt terület esetleges műszaki szükségszerűség esetén kisajátítható. Ebben az esetben azonban az egyes ingatlanok, ingatlan részek megközelítését biztosítani kell.”

7. §

A Rendelet 46. §-a a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1) A tervezett elkerülőúttal érintett ingatlanok kisajátítására a jogalapot a megvalósult útpálya és annak tartozékai által szükséges terület fogja biztosítani.”

8. §

(1)   A Rendelet 1. melléklete jelen rendelet 1.; 2.; 3.; 4.; 5. melléklete szerint módosul.

(2)   A Külterületi és Belterületi Szabályozási Terven a módosítással nem érintett területrészek szabályozása változatlanul érvényben marad.

10. §.

(1)   Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

Bükkszenterzsébet, 2020. november 3.

Ortó Szilárd                                                               Érsek Henrietta

                        polgármester                                                                      jegyző