Tiszabezdéd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2020 (VII.15.) rendelete
A képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2020. 07. 15- 2021. 12. 29 15:30Tiszabezdéd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2020 (VII.15.) rendelete
A képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Tiszabezdéd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Tiszabezdéd Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) Székhelye: 4624 Tiszabezdéd, Kossuth út 47.
(2) Az Önkormányzat Képviselő-testületének elnevezése: Tiszabezdéd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) Székhelye: 4624 Tiszabezdéd, Kossuth út 47.
(3) A Képviselő-testület bizottságainak elnevezése:
a) Tiszabezdéd Község Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottsága (a továbbiakban: Pénzügyi Bizottság) Székhelye: 4624 Tiszabezdéd, Kossuth út 47.
b) Tiszabezdéd Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szociális és Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Szociális és Ügyrendi Bizottság) Székhelye: 4624 Tiszabezdéd, Kossuth út 47.
(4) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Tiszabezdédi Közös Önkormányzati Hivatal
a) Székhelye: 4624 Tiszabezdéd, Kossuth út 47.
a) Kirendeltsége: Tiszabezdédi Közös Önkormányzati Hivatal Tiszaszentmártoni 4628 Tiszaszentmárton, Damjanich út 30.
(5) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: „Tiszabezdéd Község Önkormányzata” feliratú körbélyegző, középen a Magyar Köztársaság címerével.
(6) Az önkormányzat címerrel, zászlóval, pecséttel rendelkezik, melynek használatát az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
(7) Az önkormányzat időszaki lapja a Bezdédi Krónika, mely kéthavonta jelenik meg. A lapot a település lakossága számára ingyenesen biztosítja az önkormányzat. Az időszaki lap tartalmazza az önkormányzat döntéseit, közérdekű önkormányzati információkat, intézmények működéséről szóló tájékoztatókat.
(8) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.tiszabezded.hu
(9) Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkotott.
Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei
2. § (1) Az Önkormányzat által önként vállalt helyi közügyek:
a) Közbiztonság helyi feladatainak támogatása,
b) Időszaki lap megjelentetése,
c) Sportegyesületek tevékenységének segítése, támogatása, az együttműködés biztosítása,
d) Polgárőrség működésének és tevékenységének támogatása,
(2) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza a következő feladat- és hatásköreit:
a) dönt a temetési segély iránti kérelmekről,
b) megszervezi és koordinálja az önkormányzati rövid időtartamú közfoglalkoztatását,
c) megszervezi és koordinálja az önkormányzati huzamosabb idejű közfoglalkoztatását,
d) a közfoglalkoztatásban részt vevő dolgozók felett munkáltatói jogkört gyakorol,
e) ellátja a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos feladatokat,
f) dönt az önkormányzat tulajdonában lévő lakás és nem lakás céljára
szolgáló helyiségek bérbeadásáról.
(3) A Képviselő-testület a Záhony és Térsége Többcélú Kistérségi Társulásra ruházza a következő feladat- és hatásköreit:
a) szociális alapszolgáltatási, gyermekjóléti feladatok ellátása,
b) központi orvosi ügyelet működtetése.
(4) Az átruházott hatáskört vissza kell vonni, ha a hatáskör gyakorlója döntéseit a jogszabályok megsértésével, vagy a képviselő-testület határozataiban foglaltakkal ellentétesen hozta meg.
(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről évente beszámol a Képviselő-testületnek.
(6) A Pénzügyi Bizottság feladat- és hatáskörei:
1. Véleményezi az önkormányzat éves költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezetét.
2. A bizottság ellenőrzi:
a) költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre,
b) az önkormányzat vagyonával való gazdálkodást,
c) az önkormányzat éves költségvetésének előkészítését, végrehajtását, szabályszerűség és ésszerűség, a gazdaságosság, valamint társadalmi kihatásai szempontjából,
d) az önkormányzati rendeletben szabályozott díjfizetési kötelezettségek teljesítését, elemzi a bevételekre gyakorolt hatását,
e) a gazdálkodás színvonalát, a pénzeszközök felhasználásának célszerűségét, az erőforrások hatékony működtetését,
f) az önkormányzati intézmények pénzügyi-gazdasági tevékenységét.
3. Pénzügyi ellenőrzések tapasztalatairól szóló jelentést a képviselőtestület elé terjesztés előtt megtárgyalja,
4. Előzetesen véleményezi a költségvetési átcsoportosításokat,
5. Véleményezi a pénzügyi, gazdasági tárgyú előterjesztéseket, döntési javaslatokat (helyi adókra vonatkozó rendeletek, hitelfelvétel, vagyon ügyek) tervezetet,
6. Előkészíti az önkormányzat vagyoni döntéseit,
7. Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a polgármester illetményének az emelésére, költségtérítésének és egyéb juttatásainak a megállapítására. Gyakorolja a polgármester tekintetében az egyéb munkáltatói jogkört.
8. Figyelemmel kíséri az elfogadott önkormányzati gazdasági program fejlesztési célkitűzéseinek megvalósulását,
(7) A Szociális és Ügyrendi Bizottság feladat- és hatáskörei:
3. § (1) A képviselő-testület 7 főből áll.
(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
(3) Az alakuló ülés napirendje:
a) A helyi választási bizottság elnökének tájékoztatója a választás eredményéről, a megbízólevek átadása,
b) az önkormányzati képviselők eskütétele,
c) a polgármester eskütétele,
d) a polgármester illetményének megállapítása,
e) a polgármester költségátalányának megállapítása,
f) az alpolgármesterek választását lebonyolító szavazatszámláló bizottság létrehozása,
g) az alpolgármester megválasztása,
h) az alpolgármester eskütétele,
i) az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása,
j) a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata,
k) a bizottságok megválasztása,
l) tájékoztató a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről.
(4) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:
a) a választás időpontját,
b) a jelenlévő képviselők nevét,
c) a tárgyalt napirendi pont megnevezését,
d) a szavazás számszerű eredményét,
e) a bizottság elnökének és tagjainak aláírását.
(5) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(6) A Képviselő-testület és a bizottság tagjainak névsorát jelen rendelet 1. függeléke tartalmazza.
4. § (1) A képviselő-testület ülésterve alapján, illetve szükség szerint ülésezik azzal, hogy az ülések száma évi hatnál kevesebb nem lehet. Az üléstervet a naptári évben tartott első ülésén fogadja el a képviselő-testület.
(2) Az üléstervre javaslatot tehetnek:
a) az önkormányzat bizottságai,
b) bármely települési képviselő,
c) intézmények vezetői,
(3) Az ülésterv tartalmazza:
a) a tárgyalandó napirendi pontok megnevezését,
b) a napirendi pont előadóját,
c) a képviselő-testületi ülés időpontját.
(4) A polgármester az ülést az üléstervtől eltérő időpontban is összehívhatja.
(5) Az ülésre meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) a roma kisebbségi önkormányzat elnökét,
d) a tárgyalandó napirendi pont előadóját,
(6) Amennyiben az ülés összehívását az önkormányzati törvény által meghatározott számú képviselő indítványozza, az indítványnak írásban meg kell jelölnie az ülés tervezett napirendjét, helyét és idejét.
(7) A Képviselő-testület ülései: alakuló, rendes és rendkívüli ülés.
(8) A Képviselő-testület rendes ülése szünetel július és augusztus hónapban. A Képviselő-testület szükség esetén, rendkívüli esetben tart rendkívüli ülést.
(9) A lakosságot a Képviselő-testület üléséről a polgármester az alábbi módon tájékoztatja:
a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
b) a meghívó közzététele az önkormányzat honlapján.
(10) A rendes ülés meghívója tartalmazza: az ülés helyét, idejét, napirendi javaslatokat és az előadót, az ülés típusát (nyílt vagy zárt ülés). A meghívóban külön fel kell tüntetni, ha az adott napirend szóban kerül előterjesztésre. A javasolt napirendi pontok írásos előterjesztéseit a képviselőknek az ülést megelőzően legalább 3 nappal kézbesíteni kell, kivéve a sürgősségi indítványt.
Az előterjesztések, sürgősségi indítványok
5. § (1) Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására, tömörnek és érthetőnek kell lennie.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:
a) a polgármester,
b) a jegyző,
c) az önkormányzat bizottságai,
d) intézményvezető.
(3) Egyes napirendi pontok fontosságára tekintettel a polgármester, a képviselő, a bizottság elnöke, a jegyző szóban vagy írásban sürgősségi indítványt terjeszthet elő, hogy a témát az adott ülésen a Képviselő-testület tárgyalja meg. A sürgősségi indítványról a Képviselő-testület a napirend elfogadása előtt minősített szótöbbséggel dönt. Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, az ügyet nem tűzi napirendre.
A képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése
6. § (1) A képviselő-testületet írásos meghívóval a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti, az ő akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke.
(2) Rendkívüli ülés összehívására irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell írásban benyújtani. Az indítványhoz csatolni kell az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot, valamint a indítvány alapjául szolgáló indokot.
(3) A polgármester az ülést az indítvány kézhezvételétől számított 5 napon belül, legkésőbb a kézhezvételtől számított 15 napon belüli időpontra hívja össze. A rendkívüli ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, amely az ülés összehívását indokolttá tette.
(4) A törvényben szabályozott eseteken kívül a polgármester is összehívhat rendkívüli ülést, amennyiben olyan halaszthatatlan döntést igénylő ügy tárgyalása szükséges, melyben a döntés a soron következő rendes ülés időpontjáig nem várható meg.
(5) A rendkívüli ülés összehívása írásos meghívó mellőzésével - telefonon is – összehívható.
(6) A Képviselő-testület ülése szóban is összehívható:
a) pályázatok ügyében,
b) vis maior támogatás igényléséhez,
c) hiánypótlások teljesítése érdekében,
7. § A határozatképtelen ülést tizenöt napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
8. § A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon és a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.
9. § Az ülésvezető jogkörei:
a) megállapítja az ülés határozatképességét,
b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
c) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,
d) szünetet rendelhet el,
e) lezárja a vitát,
f) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
g) lezárja a napirendi pontok tárgyalását,
h) rendre utasítja a Képviselő-testület ülését megzavaró képviselőt, jelenlévőket,
i) bezárja az ülést.
10. § (1) Az ülés megnyitása után számba kell venni az igazoltan vagy igazolatlanul távol maradó és a késését előzetesen bejelentő települési képviselőket.
(2) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:
a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez,
b) jogszabály által meghatározott esetben a könyvvizsgáló ismertetheti véleményét,
c) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismerteti véleményét,
d) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések, vélemények,
e) vita az előterjesztéssel kapcsolatban,
f) módosító javaslatok megtétele,
g) döntés a módosító javaslatokról,
h) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.
11. § (1) A hozzászólás a napirendek sorrendjében történik.
(2) A polgármester a hozzászólótól megvonhatja a szót, ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik.
(3) A hallgatóság számára a hozzászólási jogot a napirendek sorrendjében a polgármester biztosítja.
Interpelláció
12. § (1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése, amellyel a képviselő arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg, vagy valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet, vagy valamely panasz orvoslását kéri.
(2) Interpellációra rendes és rendkívüli ülésen van lehetőség.
(3) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig, ha a határ péntekre esik 10 óráig írásban kell benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról. Az interpellációnak tartalmaznia kell a települési képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét.
(4) A polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja az interpelláció benyújtásáról. Az interpellációt azon napirend keretében kell megtárgyalni, amelyre vonatkozik, ennek hiányában az egyebek napirendi ponton belül.
a) A települési képviselő az ülésen ismerteti az interpelláció tartalmát. Ha az interpellációt benyújtó települési képviselő nincs jelen, a felvilágosítás kérést elnapoltnak kell tekinteni. Az interpellációt benyújtó az interpellációt visszavonhatja.
b) Az interpelláció címzettje a választ az ülésen szóban, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban adja meg. Az írásban adott választ valamennyi települési képviselőnek meg kell küldeni. A szóbeli válasz elfogadásáról ugyanazon az ülésen, az írásbeli válasz elfogadásáról a soron következő ülésen az interpelláló nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a képviselő-testület vita nélkül határoz.
c) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület sem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést az általa kijelölt bizottság elé utalja, vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.
d) A bizottság elé az interpellációt megválaszoló terjeszti az anyagot. A bizottság ülésére az interpellációt benyújtó települési képviselőt meg kell hívni. A bizottság megállapításait a soron következő ülésen a bizottság elnöke terjeszti a képviselő-testület elé. A bizottság megállapításáról, az ügy lezárásáról a képviselő-testület dönt.
e) Ismételt el nem fogadás esetén a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdés lezárásának módjáról.
f) Amennyiben a választ az interpellációt benyújtó nem fogadja el, de a képviselő-testület elfogadja, ugyanabban az ügyben a tárgyévben interpellációt benyújtani nem lehet, ha időközben nem merült fel újabb körülmény.
g) Zárt ülésen tárgyalt napirendet érintő interpelláscióra a választ kizárólag irásban datható meg.
Kérdés
13. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) A kérdés benyújtására és megválaszolására az interpellációra vonatkozó rendelkezéseket a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a kérdést legkésőbb az ülés kezdetéig lehet benyújtani írásban a polgármesterhez,
b) a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz,
c) a képviselőnek viszontválaszra nincs joga,
d) ugyan abban az ügyben több alkalommal is lehet kérdést feltenni.
A döntéshozatali eljárás
14. § (1) A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület több módosító indítvány esetén az utolsó módosító javaslatról szavaz. Amennyiben a módosító indítvány nem kerül elfogadásra, az azt megelőző módosító javaslatról kell szavazni. A szavazást mindaddig folytatni kell, ameddig a módosító vagy az eredeti javaslatról a Képviselő-testület nem szavaz.
(2) A módosító indítványt előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.
(3) Minősített többség szükséges a helyi önkormányzatokról szóló törvényben szabályozott eseteken kívül:
a) összeférhetetlenség kimondásához,
b) hatáskör átruházásához,
c) önkormányzati vagyon elidegenítéséhez, bérbeadásához, más módon történő hasznosításához, vállalkozásba történő beviteléhez, megterheléséhez és a hitel felvételéhez,
d) méltatlanság megállapításához.
(4) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, szünet elrendelése után a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.
(5) Ha a Képviselő-testület a (4) bekezdésben szabályozott eljárásában újból nem hoz döntést, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésére ismételten napirendre kell tűzni, ha a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség.
15. § (1) A polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti meg:
a) figyelmezteti a hozzászólót, hogy csak a napirendi ponttal kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát, attól ne térjen el,
c) figyelmezteti a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,
d) megvonhatja a szót attól a nem települési képviselő hozzászólótól, akinél a figyelmeztetés nem vezetett eredményre,
e) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,
f) ismételt rendzavarás esetén a nem települési képviselő résztvevőt a teremből kiutasíthatja,
g) súlyos rendbontás esetén rendőri közreműködést vehet igénybe.
(2) Amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, vagy olyan körülmény merül fel, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést az általa meghatározott időre félbeszakíthatja. Ha az ülés félbeszakad, azt csak újabb polgármesteri összehívást követően lehet folytatni.
(3) A polgármesternek a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében tett intézkedését a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(4) A képviselő-testület ülésén a hallgatóság nem zavarhatja a képviselő-testület munkáját.
16. § (1) Név szerinti szavazás tartható:
a) hitel felvétele esetén,
b) vagyon hasznosítása, megterhelése, értékesítése esetén.
(2) Név szerinti szavazásnál a polgármester ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. Név szerinti szavazás esetén igennel vagy nemmel lehet szavazni. A név szerinti szavazásról készült listát a jegyzőkönyvvezető írja alá és a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(3) Azokban az ügyekben, melyekben ezt törvény lehetővé teszi, a képviselő-testület bármely tagja indítványozhatja titkos szavazás tartását.
(4) Titkos szavazás esetén a szavazás lebélyegzett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A titkos szavazással kapcsolatos teendőket a Pénzügyi Bizottság tagjai látják el. Távollétük esetén a képviselő-testület a szavazást lebonyolító bizottságot 3 főre kiegészíti.
(5) A titkos szavazás során érvénytelen szavazatnak számít, ha a szavazó az urnába dobott szavazólapot nem töltötte ki, vagy ha a szavazó szándékát szavazólapról nem lehet megállapítani.
(6) A titkos szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.
(7) A titkos szavazás során felhasznált szavazólapokat zárt borítékban kell elhelyezni, a zárt borítékot a titkos szavazást lebonyolító bizottságnak alá kell írnia és a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(8) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül mely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját,
b) a szavazással kapcsolatos teendőket ellátó bizottság tagjainak nevét,
c) a szavazás eredményét,
d) a szavazás során felmerült körülményeket,
e) a titkos szavazást lebonyolító bizottság tagjainak aláírását.
(9) A személyes érintettség bejelentése egyben a döntéshozatalból történő kizárásra vonatkozó indítvány is. A bejelentést követően a polgármester a kizárásra vonatkozó indítványt szavazásra bocsátja. A kizárásról a képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt. Amennyiben az érintett bejelenti, hogy a szavazásban nem kíván részt venni, nem kell külön döntést hozni a kizárásról.
17. § (1) A Képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.
(2) A határozat megjelölése tartalmazza: Képviselő-testület megnevezését, a „határozata” kifejezést, a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját, a határozat címét.
(3) Példa a határozat megjelölésére: Tiszabezdéd Község Önkormányzata Képviselő-testületének ../20... (…...) számú határozata a …..-ról.
(4) A határozat a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:
a) a Képviselő-testület döntését,
b) amennyiben a határozat végrehajtást igénylő feladatot tartalmaz, a határozat tartalmazza a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
(5) Ezen §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
(6) Az elfogadott normatív határozat 5 napig tekinthető meg a hivatal hirdetőtábláján, ezt követően a jegyzőtől kell kérni a megtekintést. A normatív határozatot közzé kell tenni az önkormányzat honlapján is.
18. § A polgármester a lejárt határidejű határozatok teljesítéséről félévente számol be a Képviselő-testületnek.
19. § (1) Rendeletalkotást kezdeményezhetnek:
a) a polgármester,
b) a települési képviselők
c) a bizottság,
d) a jegyző,
e) a települési kisebbségi önkormányzat elnöke,
f) civil szervezet képviselője
(2) A rendelet-tervezetet a közös önkormányzati hivatal készíti el és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában küldi meg véleményezésre az arra jogosult szerveknek, személyeknek.
(3) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, melyről a lakosságot legalább egy héttel korábban tájékoztatni kell.
(4) A Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a közmeghallgatás napirendi pontjáról, helyéről, idejéről.
(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre a testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(6) Az önkormányzati rendeletet a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.
(7) A kihirdetett önkormányzati rendelet 5 napig tekinthető meg a hirdetőtáblán, ezt követően a megtekintést a jegyzőtől kell kérni.
(8) A kihirdetett önkormányzati rendeletet közzé kell tenni az önkormányzat honlapján is.
(9) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:
a) a rendelet számát és tárgyát,
b) a rendelet kihirdetésének időpontját,
d) a módosító rendelet esetén az alaprendelet számát
(10) A rendelet megjelölése tartalmazza a Képviselő-testület megnevezését, a „önkormányzati rendelete” kifejezést, a rendelet kihirdetésének évét, hónapját és napját, a rendelet címét.
(11) Példa a rendelet megjelölésére: Tiszabezdéd Község Önkormányzata Képviselő-testületének ../20... (......) önkormányzati rendelete a …….-ról.
A jegyzőkönyv
20. § (1) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv egy példányban készül, melyet a lakosság tájékoztatása érdekében a hivatalban kell elhelyezni.
(2) A jegyzőkönyv a törvényben szabályozottakon kívül tartalmazza az ülés közben érkezett és eltávozott képviselők nevét.
(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:
a) az ülés meghívóját,
b) az előterjesztés egy-egy példányát másolatban
c) a jelenléti ívet,
d) képviselői kérésre az írásban benyújtott hozzászólását,
e) a név szerinti szavazásról készült listát,
f) titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.
(4) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető jegyzetei alapján kell elkészíteni.
(5) A jegyzőkönyvbe való betekintést a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv a közös önkormányzati hivatalban ügyfélfogadási időben tekinthető meg.
(6) A bizottság üléseiről a jegyzőkönyvvezető jegyzetei alapján jegyzőkönyv készül, melyre az e paragrafusban leírtak az irányadóak.
A Képviselő-testület bizottsága
21. § (1) A képviselő-testület két állandó bizottságot, Pénzügyi Bizottságot és Szociális és Ügyrendi Bizottságot hoz létre.
(2) A Pénzügyi Bizottság 3 tagból áll, a bizottság elnöke és két tagja önkormányzati képviselő.
(3) A Szociális és Ügyrendi Bizottság 2 tagból áll, a bizottság elnöke és egy tagja önkormányzati képviselő.
(4) Az önkormányzat által létrehozott bizottságok elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg.
(5) A bizottságok feladat- és hatáskörét jelen rendelet 2. § (6) és (7) bekezdése határozza meg.
(6) A bizottságok ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottság elnökének tartós akadályoztatása esetén ezt a feladatot a legidősebb bizottsági tag látja el.
(7) A Képviselő-testület egyes feladatainak ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat.
A polgármester
22. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A főállású polgármester munkarendje: Hétfő: 7.30 órától – 16.00 óráig; Kedd: 7.30 órától – 16.00 óráig; Szerda: 7.30 órától – 16.00 óráig; Csütörtök: 7.30 órától – 16.00 óráig; Péntek: 7.30 órától – 13.00 óráig, mely tartalmazza a napi 30 perces munkaközi szünetet.
(3) A főállású polgármester szabadságát a Pénzügyi Bizottság Elnöke engedélyezi.
(4) A polgármesternek nincs ügyfélfogadása pénteken 7.30 órától 13 óráig.
Az alpolgármester
23. § A Képviselő-testület 1 fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.
A Közös Önkormányzati Hivatal
24. § (1) A Képviselő-testület közös önkormányzati hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(1a) A Polgármesteri Hivatal munkarendje: Hétfő: 7.30 órától – 16.00 óráig; Kedd: 7.30 órától – 16.00 óráig; Szerda: 7.30 órától – 16.00 óráig; Csütörtök: 7.30 órától – 16.00 óráig; Péntek: 7.30 órától – 13.00 óráig, mely tartalmazza a napi 30 perces munkaközi szünetet.
(2) A közös önkormányzati hivatalban délután nincs ügyfélfogadás.
25. § Az Önkormányzat a Roma Kisebbségi Önkormányzat működéséhez biztosítja:
a) a testületi ülések lebonyolításához tárgyalóterem biztosítása,
b) az ülések jegyzőkönyvei rögzítésének és sokszorosításának, az ülés technikai feltételeinek biztosítása, a települési kisebbségi önkormányzat iratanyagának irattározása,
c) a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátása,
d) helység biztosítása a települési kisebbségi önkormányzat közmeghallgatásaira,
e) a települési kisebbségi önkormányzat működésének, döntéseinek megismertetésére lehetőséget biztosít a honlapon.
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
26. § A Képviselő-testület a helyi népszavazás, népi kezdeményezés rendjét önálló rendeletben szabályozza.
Az önkormányzat gazdálkodása
27. § Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a vagyontárgyakkal való gazdálkodás előírásait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
28. § A polgármester saját hatáskörben a költségvetésben meghatározott előirányzat terhére egymillió forint értékhatárig vállalhat kötelezettségeket és írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről, kötelezettségvállalásokról a képviselő-testületet utólag tájékoztatni köteles.
29. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetéséről külön önkormányzati rendeletet ( a továbbiakban: költségvetési rendelet) alkot külön törvény rendelkezésének megfelelően tartalommal és szerkezetben. A költségvetés tárgyalás két fordulóban történik.
(2) Az első fordulóban a költségvetés tárgyalásához a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatinak elemzésére kerül sor. Számításba kell venni a bevételi forrásokat, azok bővítésének lehetőségeit. Meg kell határozni a kiadási szükségleteket, gazdaságos, célszerű megoldásait, az igények kielégítésének alternatíváit, melyeket egyeztetni és rangsorolni kell.
(3) A második fordulóban a költségvetési törvénynek megfelelő részletezésben a költségvetési rendelet-tervezet kerül tárgyalásra.
(4) A költségvetési rendelet elfogadását meg kell, hogy előzze időben az önkormányzati költségvetési szervek vezetőivel és a települési kisebbségi önkormányzatokkal való egyeztetés.
(5) A képviselő-testület a zárszámadási rendeletét a jogszabályban előírt határidőben egy fordulóban tárgyalja meg.
Záró rendelkezések
30. § (1) Ez a rendelet 2020.július 15. napján lép hatályba.
(2) A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 9/2020. (V. 07.) önkormányzati rendelet