Szigetszentmárton Község Önkormányzatának Polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. §. (4) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. §. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §. (1) bekezdés 8) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

A rendelet célja és hatálya

1. A rendelet célja, hogy Szigetszentmárton Község lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított pénzbeli és természetbeni juttatások, szociális alapszolgáltatások nyújtásának helyi szabályait, rendelkezzen az ellátások igénybevételének módjáról, az ellátások mértékéről, valamint az alapszolgáltatásokért fizetendő térítési díjakról.
2. Az önkormányzat a települési támogatás biztosításával elsősorban a családok, az időskorúak szociális biztonságának megőrzéséhez, a lakhatáshoz, valamint az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadások viseléséhez, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetek kezeléséhez nyújt segítséget.
3. A rendelet hatálya kiterjed Szigetszentmárton Község közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 4. §. (1) bekezdésében meghatározott személyekre.
4. A lakóhely megállapítása szempontjából a személyi adat – és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

2. §

Értelmező rendelkezések

(1) E rendelet alkalmazásában:

1. Család: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége

2.  Gyermek: a Gyvt. 5. § a) pontjában meghatározott személy.

3.  Egyedül élő: az Sztv. 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott személy.

4.  Hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § 2. pontjában meghatározott személy

5. Háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége

6. Jövedelem: a Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bevétel.

7. Időszakosan bekövetkező, vagy tartósan fennálló létfenntartási probléma különösen:

a) adósság miatt kikapcsolt közüzemi szolgáltatás (áram, víz, gáz) újra üzembe helyezésének anyagi költsége,

b) krónikus betegség miatt bekövetkezett gyógyintézeti kezelés (kórházi, szanatóriumi ápolás),

c) gyógyászati segédeszközök beszerzése,

d) lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy e rendeltetését akadályozó köztudomású elemi kár (pl. tűz, szél- ill. hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás stb.), illetőleg meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás stb.).

8. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:

a) a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének hirtelen fellépő, és kórházi ápolást igénylő betegsége, továbbá súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó balesete, továbbá ennek következtében fennálló jövedelemkiesés,

b) kérelmező közös háztartásában élő közeli hozzátartozók esetében a családfenntartó közeli hozzátartozó halála,

c) a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének a munkáltató rendes felmondása által bekövetkezett munkanélkülisége.

d) lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy e rendeltetését akadályozó köztudomású elemi kár (pl. tűz, szél- vagy hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás stb.), illetőleg meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás stb.),

e) a lakáshasználat jogának tényleges elvesztése, hajléktalanná válás,

f) bűncselekmény, vagy szabálysértés (pl. rablás, lopás, betörés stb.) következtében elszenvedett létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, és

g) egyedülálló személynek büntetés végrehajtási intézetből történő elbocsátása,

e) nagyértékű gyógyászati segédeszköz és gyógyszerek beszerzése

9.  Nyugdíjminimum: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

10.  Vagyon: az Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon.

11. Szemle: általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 68. §-a szerinti helyszíni szemle, amelynek célja a kérelmező szociális, családi és vagyoni viszonyainak ellenőrzése, kötelezettségei teljesítésének vizsgálata.

12.   Fiatal felnőtt: a Gyvt. 5. § c) pontjában meghatározott személy.

13. Köztemetés: Abban az esetben, ha az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik, akkor az önkormányzat képviselő-testülete gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről.

14. Lakóhely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (2) bekezdése szerinti meghatározott lakóhelye

15. Rendszeres pénzellátás: a Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott bevétel.

3. §

A támogatások rendszere

(1) Települési támogatás keretében igényelhető támogatások:

1. átmeneti segély
2. rendkívüli települési támogatás
3. temetési támogatás
4. kamatmentes kölcsön
5. krízistámogatás
6. köztemetés
7. lakhatási támogatás

(2)   A települési támogatás – a lakhatási támogatás kivételével – eseti támogatás.

(3) A települési támogatás elsősorban pénzbeli támogatás, azonban részben vagy egészben természetbeni ellátás formájában is nyújtható, melyről a körülmények figyelembevételével a hatáskör ellátására felhatalmazott dönt.

(4)   Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

          a)  a kérelem erre irányul vagy

b) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.

(5) A természetben nyújtott települési támogatás formája az élelmiszercsomag, melegétel, tüzelőanyag, tankönyv és tanszervásárlás támogatása, a tandíj, vagy a segély meghatározott célra történő átutalása lehet.

4. §

Hatáskörök

(1) A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét a Szociális és Kulturális Bizottságára ruházza át.

(2) A képviselő-testület a köztemetéssel kapcsolatos, a Sztv. 48. §-a szerinti hatáskörét és a krízistámogatással kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(3)  A képviselő-testület a lakhatási támogatással kapcsolatos hatáskörét a jegyzőre ruházza át.

(4)   A szociális ellátásokra a jogosultságot érintő jogok és kötelezettségek megállapítására, a szociális eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályait kell alkalmazni. Kérelemnek helyt adó döntés esetén – amennyiben nincs ellenérdekű ügyfél – egyszerűsített határozat hozható.

5. §

Eljárási szabályok

(1) Az e rendeletben foglalt kérelemre indult eljárások tekintetében az igénylésére vonatkozó kérelmet az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon, írásban a Szigetszentmártoni Önkormányzati Hivatalba kell benyújtani.

(2) A kérelemben a kérelmező köteles nyilatkozni saját és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelmi és vagyoni viszonyairól.

(3) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát, továbbá az ellátás megállapítása esetén a jogosultsági feltételek fennállását a Hivatal bármikor ellenőrizheti, illetve környezettanulmányt készíthet.

(4) Amennyiben a környezettanulmány megállapítása szerint vélelmezhető, hogy a vagyonnyilatkozatban, illetve jövedelemnyilatkozatban foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, a Hivatal a Szt. 10. § (6) bekezdésének megfelelően jár el.

(5) A szociális támogatások megállapításkor a jövedelemszámításnál irányadó időszakra a Szt. 10. §. (2) – (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(6) A jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat.

(7) A jelen rendeletben szabályozott települési támogatásra nem jogosult az, aki a Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik.

6. §

Az eljárás megindítása

1. Az eljárás megindítása történhet: kérelemre, illetve hivatalból.
2. A kérelemhez csatolni kell a formanyomtatványon felsorolt – a jogosultság megállapításához szükséges – dokumentumokat.
3. Ha adott szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához e rendelet szerint kell benyújtani vagyoni, jövedelmi viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot, illetve igazolást, akkor ezek tekintetében a jövedelemszámításnál irányadó időszak az Sztv. 10.§ (2) bekezdése.
4. A kérelmező köteles együttműködni a polgármesteri hivatallal a szociális helyzetének feltárásában. Ha arról e rendelet rendelkezik, a kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat és mindazokat a bizonyítékokat (eredeti dokumentumokkal, vagy azok bemutatásával), amelyeket a rendelet az egyes ellátásoknál előír, továbbá amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek.
5. A kérelmező vagyoni, szociális és lakáskörülményeinek, egészségügyi állapotának tisztázása érdekében helyszíni szemle tartható és környezettanulmány készítését rendelheti el a hatáskör gyakorlója.
6. Az ellátásra való jogosultság elbírálásához a szociális szerv felhívhatja a kérelmezőt, hogy saját és családja vagyoni helyzetéről nyilatkozzon, illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazolja, mely adatok alapján a szociális szerv a hatályos jogszabályi előírások figyelembevételével a jövedelmigazolásban szereplő jövedelmi adatokat vélelmezheti a Sztv. 10. § (6) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(7)  Ha az ellátást megállapító szerv a vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja,

a) Ingatlan esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) ingatlan fekvése szerint illetékes megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatósága vagy az ingatlan fekvése szerinti önkormányzati adóhatóság megkeresésével,

b) Vagyoni értékű jog esetén a NAV illetékes megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatósága megkeresésével,

c) gépjármű esetén a NAV vámszerve, egyéb vagyontárgyak vonatkozásában maga állapíthatja meg a forgalmi értéket.

(8) A jövedelem igazolható:

d)  munkabérről munkáltató által kiállított jövedelemigazolással,

e) családtámogatási ellátások esetén a kifizető szerv által kiállított igazolás, folyósítást igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat benyújtásával,

f) vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazolásával és a tárgyévben elért jövedelemről tett nyilatkozattal,

g) álláskeresési támogatás esetén a Pest Megyei Kormányhivatal Ráckevei Járási Hivatal megállapító határozatával, és az utolsó havi ellátás összegét igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat benyújtásával,

h) nyugdíj, illetve nyugdíjszerű ellátás esetén, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási lappal és a megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényével,

i) ápolási díj, időskorúak járadéka, aktívkorúak ellátása esetén a havi igazolószelvény, vagy bankszámlakivonat benyújtásával, vagy a megállapító határozat bemutatásával,

j) gyermektartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló elismervény, vagy az utolsó havi postai feladóvevény vagy bankszámlakivonat, ennek hiányában a szülők között létrejött teljes bizonyító erejű okirat  benyújtásával,

k) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a gyámhivatal határozatával,

l) az ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolásával,

m) Pest Megyei Kormányhivatal Ráckevei Járási Hivatal igazolásával arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül,

n)  a tizenhatodik életévet betöltött gyermek, nagykorúvá vált gyermek tanulói, illetve hallgatói jogviszonya az Oktatási Intézmény által kiállított igazolással,

             o) az a-l) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő egyéb igazolás benyújtásával.

(9) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a szociális szerv ellenőrizheti, különösen úgy, hogy:

a) megkeresi a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c) megkeresi a helyi gépjármű-nyilvántartót,

d) megkeresi az igazolást kiállító szervet, munkáltatót,

e) elrendeli környezettanulmány készítését.

(10) A házasság felbontását, illetve a gyermektartásdíjat bírósági ítélettel vagy a tartásdíj megállapítása (végrehajtása) iránti eljárás megindításáról kiállított igazolással kell igazolni.

(11) A havonta rendszeresen folyósított pénzellátás esetén a támogatásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozása esetén (pl.: a vele közös háztartásban élők száma, a háztartás egy főre jutó havi jövedelem, a lakóhely, a családi állapot változása, egészségügyi – szociális intézményben való tartós elhelyezés) 15 napon belül köteles bejelenteni a szociális szervnek.

(12) A 4. §-ban felsorolt támogatások vonatkozásában a Szigetszentmártoni Polgármesteri Hivatal jogosult ellenőrizni a jogszerű felhasználást, a kérelemben megjelölt tények és adatok valódiságát. Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a támogatásra való jogosultság nem áll fenn, úgy a támogatás folyósítását haladéktalanul meg kell szüntetni, s el kell rendelni a támogatás visszafizetését.

(13) A jogosulatlanul, vagy rosszhiszeműen igénybevett ellátás esetén a Sztv. 17. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(14) A gyermekvédelmi és szociális igazgatási eljárás költség- és illetékmentes.

7. §

A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása

(1) A pénzbeli ellátások folyósítása házipénztárból készpénzben vagy pénzintézeti átutalással történik.

(2) Az eseti pénzellátásokat a megállapítást követő 15 napon belül kell folyósítani.

(3) A havi rendszerességgel megállapított szociális ellátásokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani.

II. Fejezet

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK

8. §

Rendkívüli települési támogatás

(1) A képviselő–testület rendkívüli települési támogatást nyújt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére.

(2)  Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azt a személyt indokolt részesíteni:

a) aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni vagy

b) akit alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás terhel

c) aki a nyugdíj, járadék, álláskeresési támogatás vagy egyéb rendszeres pénzellátás folyósításáig terjedő időszakig ellátás nélkül van.

(3) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg:

a)  az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át,

b) egyedül élő vagy egyedülálló igénylő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(4) Rendkívüli települési támogatás méltányosságból is adható, ha a támogatás e rendeletben megállapított feltételei nem, vagy csak részben állnak fenn, de az eset összes körülményeiből megállapítható, hogy a kérelmező rendkívüli élethelyzetben van.

(5) A támogatás megállapítása iránti kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a kérelem indokául szolgáló tényről, rendkívüli körülményről, az őt ért anyagi veszteségről, jövedelem–kiesésről, és azokat okiratokkal igazolnia kell.

(6) A kérelem elbírálására jogosult képviselő-testületi döntéstől függően a rendkívüli települési támogatást részben vagy egészben természetbeni ellátásként is megállapíthatja, ha tartani lehet attól, hogy a kérelmező a támogatást nem a rendeltetésének megfelelően használja

(7) A rendkívüli települési támogatás egy alkalommal kifizetett összege 1000,- Ft-nál kevesebb és a nyugdíjminimum 200 %-ánál magasabb összeg nem lehet.

8. A rendkívüli települési támogatás háztartásonként egy naptári éven belül legfeljebb 4 alkalommal állapítható meg.
9. Amennyiben a rendkívüli települési támogatás a gyermekneveléssel kapcsolatos kiadásokra tekintettel kerül megállapításra, a segély összegének felhasználásáról a szülő a jegyzőnél köteles számlával elszámolni a segély felvételétől számított 30 napon belül.
10.  A gyermekneveléssel kapcsolatos kiadásokra tekintettel megállapításra kerülő segély – a 8. § (9) bekezdésben megállapított elszámolás maradéktalan teljesülése mellett – ismételten is megállapítható és nem számít bele a 8. § (8) bekezdésben szabályozott alkalmak számába.

9. §

Temetési támogatás

(1) Az elhunyt személy eltemettetési költségeihez települési támogatást nyújt annak, az Önkormányzat közigazgatási területén állandó lakcímmel rendelkező szigetszentmártoni lakosnak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott.

(2) A temetési támogatási iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(3) A kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről a kérelmező nevére kiállított számla, valamint a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(4) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét.

(5) A temetési támogatás egy alkalommal kifizetett összege 10000,- Ft-nál kevesebb és a nyugdíjminimum 400 %-ánál magasabb összeg nem lehet.

10. §

Kamatmentes kölcsön

(1) A lakás karbantartási, felújítási költségeihez – pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő – kamatmentes kölcsön biztosítható annak a személynek, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg:

a) együtt élő személyek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,

b) gyermekét egyedül nevelő szülő, továbbá az olyan együtt élő személyek esetében, akinél fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át vagy

c) egyedül élő, illetve egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

(3) A kamatmentes kölcsönt – melynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át nem haladhatja meg – a folyósítás időpontját követő hónaptól kezdődően legfeljebb 6 havi egyenlő részletben fizeti vissza az adós.

11. A kamatmentes kölcsön háztartásonként egy naptári éven belül legfeljebb 2 alkalommal állapítható meg.

11.§

Krízistámogatás

(1)  Szigetszentmárton Község Polgármestere - átruházott hatáskörben - mérlegelési jogkörben hozott döntés alapján, jogszabályokban megjelölt csatolandó iratok alapján, rendkívüli élethelyzet esetén, a szociális keret terhére, krízistámogatást nyújthat legfeljebb 30.000 Ft összegben az arra rászoruló kérelmező részére. A krízistámogatás évente legfeljebb két alkalommal vehető igénybe. A Polgármester a meghozott döntésről a Képviselő-testület Szociális és Kulturális Bizottságát a soron következő ülésen tájékoztatni köteles.

(2)   Rendkívüli élethelyzet: olyan különös méltánylást érdemlő eset, amely hirtelen fellépő külső körülmény hatására alakult ki és ezáltal okozott a rászoruló személy részére kirívóan nehéz állapotot (különösen: elemi kár, baleset, közeli hozzátartozó hirtelen halála).

(3)    A Polgármester első fokú határozata ellen benyújtott fellebbezést a Képviselő-testület - soron következő rendes ülésének zárt ülésén - bírálja el másodfokon.

12. §

Köztemetés

(1)     A köztemetés elrendelése esetén a Szt. 48. §.-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Szigetszentmárton Község Önkormányzatának polgármestere  - átruházott hatáskörben  -   különös méltányosságból a Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén a 300 %-át.

13. §

Lakhatási támogatás

(1)    Az önkormányzat lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén.

(2)    A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülálló és egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(3)    A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(4)   Ha a háztartás a) (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy b) (3) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(5)   Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6)  A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(7)    A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatást egy évre kell megállapítani.

(8)    E rendelkezés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(9)  A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 450 Ft.

     (10)   Az elismert lakásnagyság

         a)  ha a háztartásban egy személy lakik 35 m²,

         b)  ha a háztartásban két személy lakik 45 m²,

         c)  ha a háztartásban három személy lakik 55 m²,

         d)  ha a háztartásban négy személy lakik 65 m²,

         e)  ha négy személynél több lakik a háztartásban a d) pontban megjelölt lakásnagyság

    és minden további személy után 5-5 m², de legfeljebb a jogosult által lakott lakás

    nagysága.

(11)   A (9) bekezdés szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

TM=0,3 – J-0,5NYM x 0,15

                NYM

ahol a J a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(12)    A lakhatási támogatás iránti kérelmet legkorábban a jogosultság időtartamának lejárta előtt egy hónappal lehet benyújtani, mely esetben az új jogosultság kezdő időpontja a korábbi jogosultság lejártát követő nap.

III. Fejezet

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK

14.§.

Az ellátások formái

(1) Szigetszentmárton Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az alábbi személyesgondoskodás keretébe tartozó alapellátási formákat biztosítja:

a) szociális étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás.

c) család- és gyermekjóléti szolgáltatás,

d) gyermekek napközbeni ellátása,

e) jelzőrendszeres segítségnyújtás.

 (2) A szociális alapszolgáltatások igénybevétele – ha jogszabály másként nem rendelkezik– önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére történik.

15. §

Szolgáltatások biztosítása

1. Szigetszentmárton Község Önkormányzata a személyes gondoskodás körébe tartozó a 14. § szerinti alapszolgáltatásokat a Ráckevei Gyermekjóléti és Családsegítő Intézményi Társulás, mint fenntartó tagjaként a Ráckeve és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (2300 Ráckeve, Szent István tér 10.) közreműködésével biztosítja.
2. A Társulási Megállapodás értelmében a Sztv. 92. § (1) bekezdése alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról Ráckeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete alkot rendeletet.

(3)   A család- és gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17.§ (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a gyámhivatal, vagy bármely állampolgár - a gyermek veszélyeztetettségére utaló - jelzése alapján végzi. A kérelmet előterjeszteni, illetve jelzést megtenni közvetlenül a családgondozónál lehet.

(4)    Az ellátás biztosítását a családgondozó intézkedése alapozza meg.

(5)     A nevelési oktatási intézmények, védőnők, gyermek- és háziorvosok, családgondozó közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal.

(6)    A gyermek napközbeni ellátását biztosító intézmények:

          a.) Szigetszentmártoni Gesztenyés Óvoda

          b.) Szigetszentmártoni Általános Iskola napközi otthona

   c.) Ráckeve és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat

(7)   Az óvodai ellátás, általános iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

16. §

Szociálpolitikai Kerekasztal

1. Az önkormányzat Képviselő-testülete Helyi Szociálpolitikai Kerekasztalt működtet.
2. A Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal feladata különösen:

- a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.

3. A Szociálpolitikai Kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart.
4. A Szociálpolitikai Kerekasztal szavazati joggal rendelkező tagjai:

1. Szociális és Kulturális Bizottság elnöke
2. Szigetszentmártoni Gesztenyés Óvoda vezetője
3. Szigetszentmártoni Általános Iskola igazgatója
4. Ráckeve és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat képviselője
5. háziorvos
6. védőnő
7. a hivatal szociális ügyekkel foglalkozó ügyintézője.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

17. §

(1)    E rendelet 2021. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Szigetszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól szóló 6/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete.

(3)    A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Szt., a Gyvt., valamint a végrehajtására kiadott más jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

                                       Bencs Tamás                                                                        Dr. Cseh Balázs

                                        polgármester                                                                                jegyző