Vác Város Polgármesterének

17/2020.(IV.01.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló 21/2014. (VI.20.) sz. rendelet módosításáról

Vác Város Önkormányzat Polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46.§ (4) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a Kormány 40/2020. (III.11.) Kormányrendeletében kihirdetett, Magyarország egész területére vonatkozó veszélyhelyzetre tekintettel a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

1.§

Vác Város Önkormányzatának az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 21/2014. (VI.20.) számú rendeletének (a továbbiakban: Rendelet) 6.§ (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) Szociális helyzet alapján meghatározott bérlakásra történő pályázat benyújtásának felétele, hogy a pályázó a pályázat benyújtását megelőző öt évben váci lakóhellyel rendelkezik.

Szociális helyzet alapján bérlakás juttatására nem jogosult a pályázó:

amennyiben a pályázó, házastársa, illetve a vele együtt költöző hozzátartozója lakóingatlan, építési telek, üdülő ingatlannal rendelkezik a pályázat benyújtásakor, illetve az azt megelőző öt éven belül. Ez alól kivételt képez a pályázó tulajdonában álló, de haszonélvezettel terhelt lakás, amennyiben azt a haszonélvező lakja, vagy”

2.§

A Rendelet 6.§ (8) bekezdése az alábbi h) ponttal egészül ki: 

„h) amennyiben a pályázó, házastársa, illetve a vele együtt költöző hozzátartozója önkormányzati bérlakásra fennálló bérleti jogviszonya a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül rendkívüli felmondással megszüntetésre került a bérleti szerződés rendelkezéseinek megszegése miatt, vagy bérleti jogviszonya ez okból nem került meghosszabbításra;”

3.§

A Rendelet 6.§ (8) bekezdése az alábbi i) ponttal egészül ki: 

„i) amennyiben a pályázó, házastársa, illetve a vele együtt költöző hozzátartozója a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül az önkormányzati bérlakásra beadott pályázatában megtévesztő, félrevezető adatokat közölt.”

4.§

A Rendelet 6.§ (9) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„Költségalapon meghatározott lakbérű bérlakásra történő pályázat benyújtásának felétele, hogy a pályázó a pályázat benyújtását megelőző öt évben váci lakóhellyel rendelkezik. Költségalapon meghatározott lakbérű bérlakás juttatására nem jogosult a pályázó

a) amennyiben a pályázó, házastársa, illetve a vele együtt költöző hozzátartozója lakóingatlan, építési telek, üdülő ingatlannal rendelkezik a pályázat benyújtásakor, illetve az azt megelőző öt éven belül. Ez alól kivételt képez a pályázó tulajdonában álló, de haszonélvezettel terhelt lakás, amennyiben azt a haszonélvező lakja;”

5.§

A Rendelet 6.§ (9) bekezdése az alábbi g) ponttal egészül ki: 

„g) amennyiben a pályázó, házastársa, illetve a vele együtt költöző hozzátartozója önkormányzati bérlakásra fennálló bérleti jogviszonya a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül rendkívüli felmondással megszüntetésre került a bérleti szerződés rendelkezéseinek megszegése miatt, vagy bérleti jogviszonya ez okból nem került meghosszabbításra;”

6.§

A Rendelet 6.§ (9) bekezdése az alábbi h) ponttal egészül ki: 

„h) amennyiben a pályázó, házastársa, illetve a vele együtt költöző hozzátartozója a pályázat be-nyújtását megelőző 5 éven belül az önkormányzati bérlakásra beadott pályázatában megtévesztő, félrevezető adatokat közölt.”

7.§

A Rendelet 6.§ (10) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„A piaci alapon kialakított lakbérű lakások bérleti jogára az a természetes személy pályázhat, aki a pályázat benyújtását megelőző öt évben váci lakóhellyel rendelkezik. Piaci alapon kialakított lakbérű bérlakás juttatására nem jogosult a pályázó

• amennyiben a pályázó, házastársa, illetve a vele együtt költöző hozzátartozója lakóingatlan, építési telek, üdülő ingatlannal rendelkezik a pályázat benyújtásakor, illetve az azt megelőző öt éven belül. Ez alól kivételt képez a pályázó tulajdonában álló, de haszonélvezettel terhelt lakás, amennyiben azt a haszonélvező lakja;”

8.§

A Rendelet 6.§ (10) bekezdése az alábbi b) ponttal egészül ki: 

„b) amennyiben a pályázó, házastársa, illetve a vele együtt költöző hozzátartozója önkormányzati bérlakásra fennálló bérleti jogviszonya a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül rendkívüli felmondással megszüntetésre került a bérleti szerződés rendelkezéseinek megszegése miatt, vagy bérleti jogviszonya ez okból nem került meghosszabbításra;”

9.§

A Rendelet 6.§ (10) bekezdése az alábbi c) ponttal egészül ki: 

„c) amennyiben a pályázó, házastársa, illetve a vele együtt költöző hozzátartozója a pályázat be-nyújtását megelőző 5 éven belül az önkormányzati bérlakásra beadott pályázatában megtévesztő, félrevezető adatokat közölt.”

10.§

A Rendelet 14.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás bérlője - a bérbeadó felhívása alapján - évente egy alkalommal köteles igazolni, hogy a Rendelet 6. § (8) bekezdésében meghatározott - szociális - feltételek fennállnak-e.

Amennyiben bérlő jövedelmi viszonyai a 6. § (8) bekezdés d. pontjában számított jövedelmet meghaladja, úgy az éves felülvizsgálat évének március 1. napjától a piaci alapú bérleti díjat köteles fizetni, az általa bérelt teljes lakás nagyság alapul vételével. Amennyiben a bérlő egyedülálló vagy kiskorú gyermekét egyedül nevelő szülő a szociális jogosultság felső határa a 6. § (8) bekezdés d. pontjában számított jövedelem 125 %-a. Egyedi esetekben - kérelemre - a polgármester méltányosságból a szociális jogosultság felső határát nyugdíjas bérlő vagy kiskorú gyermekét egyedül nevelő szülő bérlő esetén a 6. § (8) bekezdés d. pontjában számított jövedelem 150 %-ára emelheti.”

11.§

A Rendelet 24.§ (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ha az önkormányzati lakásban a lakásbérleti szerződés megszűnésekor olyan személy marad vissza, aki sem az Ltv., sem jelen rendelet szabályai szerint nem tarthat igényt elhelyezésre, köteles a lakást a szerződés megszűnésétől számított 15 napon belül elhagyni. Ha a lakást jogcím nélkül használó személy a lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget, az egyébként a 23. § szerint fizetendő díj (lakáshasználati díj) a jogcím nélküli használat kezdetétől számított második hónap elteltével szociális alapon és költségelven történő bérbeadás esetén a négyszeresére, piaci alapon történő bérbeadás esetén a háromszorosára emelkedik.”

12.§

Hatályát veszti a Rendelet 1. számú mellékletének 2.a.) pontja.

13.§

Hatályát veszti a Rendelet 2. számú melléklete.

14.§

Hatályát veszti a Rendelet 3. számú mellékletének c) pontja.

15.§

(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és azt követő napon hatályát veszti.

(2) A rendelet kihirdetéséről a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon a jegyző gondoskodik.

Vác, 2020. április 01.

               Matkovich Ilona                                                                  dr. Zsidel Szilvia              

                   polgármester                                                                                    jegyző  

INDOKOLÁS

Vác Város Önkormányzatának az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 21/2014. (VI.20.) számú rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosítása vált szükségessé.

6.§ Pályázat útján lakáshoz jutás

A Lakástörvény értelmében önkormányzati rendeletben kell meghatározni az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának feltételeit. A feltételeknek a lakás bérbeadásakor fennálló jövedelmi és vagyoni körülményekhez kell igazodni. A nem szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeit az önkormányzati rendelet szabályozhatja.

14.§ Szociális helyzet alapján történő bérbeadás

A Lakástörvény értelmében önkormányzati rendeletben kell meghatározni az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának feltételeit

24.§ Lakáshasználati díj

Lakáshasználati díj fizetésére a jogcím nélküli lakáshasználó köteles. A Lakás tv. 91/A. § 13. pontja szerint jogcím nélküli használó az, aki a lakást (helyiséget) a bérbeadónak – bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jog fennállása esetén e jog jogosultjának – a hozzájárulása, vagy a vele való megállapodás nélkül használja. A jogcím nélkül használatnak számos oka lehet. A legtipikusabb és leggyakrabban előforduló eset az, ha a bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor nem adja vissza a lakást. Gyakran előfordul az is, hogy a felek közt létre sem jön bérleti szerződés, vagy az nem érvényes. Ilyen esetekben is lakáshasználati díjat kell fizetni. A használati jogcím létének vagy hiányának azért van nagy jelentősége, mert a lakáshasználati díj összege a törvényhez fűzött kommentár szerint – akár jelentős mértékben is – emelhető. A lakáshasználati díj fizetési kötelezettség kezdő időpontja az a nap, amelyen a használó már nem rendelkezik jogcímmel a lakáshasználatra (pl. a felmondási idő lejártát követő nap).

A használati díj összege azonos a lakásra megállapított lakbér összegével, de az a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével emelhető. A használati díj emelése az ingatlannal rendelkezni jogosult (tipikusan a bérbeadó) egyoldalú döntése alapján történik, ahhoz nincs szükség a felek megállapodására vagy a jogcím nélküli használó (tipikusan volt bérlő) hozzájárulására.

Az emelés ellen a jogcím nélküli használó nem tiltakozhat.

A Lakás tv. 20. §-ának (2) bekezdésében szabályozott díjemelési lehetőség azt a célt szolgálja, hogy a jogcím nélküli használót a lakás kiürítésére késztesse. A bérlő szociális helyzetének, jó- vagy rosszhiszeműségének nincs jelentősége az emelés során. Önkormányzati lakás esetén a használati díj emelésének mértékét és feltételeit önkormányzati rendelet határozza meg.

1. számú melléklet 2. a.) pont:

Figyelemmel arra, hogy a Lakástörvény nem ír elő olyan kötelezettséget az önkormányzatok számra, hogy rendeletben kötelesek tételesen felsorolni az önkormányzati lakásások fajtáit (szociális, piaci, költségelvű) javasolt a rendelkezés hatályon kívül helyezése.

2. számú melléklet

Javasolt a Rendelet 2. számú mellékletének a hatályon kívül helyezése is tekintettel arra, hogy a nem értékesíthető ingatlanok listáját a vagyonkataszter tartalmazza.