Kéked Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2020. (II.14.) önkormányzati rendelete
Kéked Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2020. 02. 14- 2022. 02. 28Kéked Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2020. (II.14.) önkormányzati rendelete
Kéked Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról1
Kéked Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kéked Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: 3899 Kéked, Fő út 58. szám.
(2) Az önkormányzat működési területe: Kéked község közigazgatási területe.
(3) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Kéked Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület). A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.
(4) A képviselő-testület bizottságának elnevezése: Kéked Község Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság). Az Ügyrendi Bizottság névsorát a 2. függelék tartalmazza.
(5) A képviselő-testület hivatalának feladatait a Telkibányai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el. Székhelye: 3896 Telkibánya, Nagy út 2. szám.
(6) Az önkormányzat jelképei:
A képviselő-testület
1. Az önkormányzat feladatai és hatásköre
2. § (1) Az önkormányzat ellátja azokat a kötelező feladatokat, melyeket számára törvény állapít meg.
(2) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti besorolását a rendelet 3. függeléke tartalmazza.
(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:
3. § (1) A Képviselő-testület polgármesterre átruházott feladat- és hatásköreinek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója a munkatervben foglaltak szerint beszámol a képviselő-testületnek az általa hozott döntésekről.
2. A képviselő-testület működése
4. § A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő
5. § A képviselő-testület
6. § Az alakuló ülés napirendje:
a) Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatója a választás eredményéről;
b) az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele;
c) polgármesteri ciklus-program ismertetése;
d) polgármester illetményének megállapítása;
e) alpolgármester választása;
f) alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása
g) Ügyrendi Bizottság megválasztása;
h) Társulások Tárulási Tanácsába delegálás
7. § (1) A képviselő-testület soros ülését évente legalább hat alkalommal, az éves munkaterve szerint tartja.
(2) A képviselő-testület soros üléseinek helye a munkatervben kerül meghatározásra.
8. § (1) A munkaterv tervezetének elkészítéséről a polgármester iránymutatása alapján a jegyző gondoskodik, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A munkaterv készítéséhez:
a) javaslatot lehet kérni:
aa) a képviselőktől.
b) javaslatot tehetnek:
ba) a hivatalhoz bejelentett civil szervezetek vezetői,
bb) a helyi közszolgáltatást nyújtó szervek,
bc) az önkormányzati intézmények vezetői.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések tervezett időpontját,
b) az ülés napirendjét és előadóit,
c) az előterjesztések elkészítésének felelőseit,
d) a napirend megtárgyalásához külön meghívottak megnevezését,
e) a közmeghallgatás időpontját,
f) az előterjesztések leadásának határidejét.
(4) A munkatervet meg kell küldeni:
a) a települési képviselőknek,
b) a munkatervben érintett előadóknak.
9. § (1) A munkatervben nem szereplő ülés soron kívüli ülésnek minősül (a továbbiakban: soron kívüli ülés), melyet a polgármester a rendes üléstől eltérő időpontban hívhat össze.
(2) A soron kívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt írásban a polgármesternél kell előterjeszteni - szöveges indokolással és döntési javaslattal - az ülés napirendjének, helyének és idejének megjelölésével. A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül lehetőleg a kezdeményező által megjelölt időpontra - köteles az ülést összehívni.
3. Gazdasági program
10. § A polgármester a gazdasági programot 6 hónapon belül ismerteti a képviselő-testülettel.
11. § (1) A képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak alapján határozza meg az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgáló Gazdasági Programját.
(2) A Gazdasági Program végrehajtásáról - az elfogadás, és felülvizsgálat évének kivételével - a polgármester minden év szeptemberében tájékoztatja a képviselő-testületet.
4. A képviselő-testület ülésének összehívása, az ülés nyilvánossága
12. § A képviselő-testület ülését a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása, vagy a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén az Ügyrendi Bizottság hívja össze és vezeti.
13. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni.
(2) A soron kívüli ülés indokolt esetben telefonon is összehívható. A telefonon történő összehívás esetén a meghívó és az írásos előterjesztés az ülésen kerül kiosztásra.
(3) A soros ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően lehetőleg 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót lehetőleg huszonnégy órával előbb ki kell kézbesíteni.
14. § A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) akinek meghívását a munkaterv tartalmazza,
c) akit a polgármester a napirendi pontra való tekintettel indokoltnak tart.
15. § (1) A meghívóval együtt a képviselők részére az írásos előterjesztéseket is kézbesíteni kell.
(2) A tanácskozási joggal meghívottak közül valamennyi előterjesztést meg kell küldeni jegyző részére.
(3) Az (1) - (2) bekezdésben nem szabályozott esetben a tanácskozási joggal meghívottak csak az őket érintő napirendeket kapják meg írásban.
(4) A képviselő-testület ülésének idejéről, helyéről, napirendjéről a község lakosságát tájékoztatni kell a meghívónak önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, az ülés napját megelőzően lehetőleg 5 nappal.
16. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve zárt ülést rendelhet el Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben.
(2) Zárt ülés megtartását:
a) a polgármester,
b) bármely képviselő,
c) a jegyző és
d) az érintett személy vagy szerv indítványozhatja.
(3) A zárt ülés tartásának szükségességét az előterjesztő köteles előzetesen jelezni.
17. § (1) A képviselő-testület határozatképtelensége esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 15 napon belül újból össze kell hívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
(2) A képviselő-testület ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a soron kívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni, és az így tartott soron kívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.
A képviselő-testület elnöke, az elnök jogköre
5. Az ülés, és a vita vezetése
18. § A polgármesternek - mint a képviselő-testület elnökének - ülésvezetési feladatai, és jogköre:
a) megnyitja az ülést, megállapítja a jelenléti ív alapján számszerűen a határozatképességet és folyamatosan figyelemmel kíséri azt,
b) előterjeszti a meghívó alapján a napirendi javaslatot és szavazásra bocsátja,
c) napirendenként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, a jelentkezés sorrendjében megadja a szót a hozzászólásokra,
d) a vita és az előterjesztés során elhangzott határozati javaslatokat és módosító indítványokat egyenként - az elhangzás sorrendjében - szavazásra bocsátja,
e) megállapítja a szavazás eredményét, és kihirdeti a képviselő-testület határozatát,
f) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
g) berekeszti az ülést,
h) a szó megadása vagy annak megtagadása,
i) a napirendi pont tárgyalásának elnapolására való javaslattétel,
j) tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására való javaslattétel.
19. § (1) A képviselő-testület minden előterjesztés, önálló indítvány és azzal kapcsolatos határozati javaslat felett külön-külön vitát nyit, amelynek során:
a) az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt röviden szóban indokolhatja, kiegészítheti,
b) az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell,
c) a válaszadással kapcsolatosan a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak további egy alkalommal kérdéseket tehetnek fel,
d) a válaszadás után a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak észrevételeiket, javaslataikat ismertethetik.
(2) A hozzászóló az adott témában legfeljebb kétszer szólalhat fel. Az első hozzászólás időtartama témánként és hozzászólónként legfeljebb 5 perc, a második hozzászólás időtartama legfeljebb 3 perc. Harmadik hozzászólást a polgármester engedélyezhet.
(3) A képviselő-testület esetenként - vita nélkül - dönt arról, hogy a tanácskozási joggal nem rendelkezők részére felszólalási jogot biztosít-e.
(4) A napirend előadója válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra, ezt követően a polgármester lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja. A vita lezárása után, a szavazás előtt az előterjesztő viszontválaszra jogosult, amelynek időtartama legfeljebb 3 perc.
(5) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely kérdésben törvényességi észrevételt kíván tenni.
(6) A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz és megjelöli a napirend tárgyalásának legközelebbi időpontját.
(7) A képviselő-testület nyilvános ülésein a napirendhez kapcsolódóan - a képviselő-testület külön döntése nélkül - szót kaphatnak az országos hatáskörű szervek képviselői, valamint meghívás esetén a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal képviselője.
6. A polgármester egyéb feladatai, a tanácskozás rendjének fenntartása
20. § A napirendi pont tárgyalása során a polgármester egy alkalommal tanácskozási szünetet rendelhet el, amelynek időtartama legfeljebb tíz perc lehet. Ezt bármelyik képviselő kezdeményezheti. Vita esetén a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a tanácskozási szünet elrendeléséről.
21. § Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja a tárgyszerűségre, a tárgyra térésre. A felszólítás eredménytelensége esetén a polgármester a szót megvonhatja.
22. § A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, melynek során:
a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem méltó magatartást tanúsít, másokra sértő kifejezéseket használ, b) akinek magatartása az a) pont szerinti figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik, azt rendre utasítja, ha a rendreutasítás eredménytelen, a polgármester kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg, melyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
c) ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre felfüggeszti,
d) ismétlődő rendzavarás esetén a képviselő-testület - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott - döntése alapján a rendbontót - a képviselő kivételével - az ülés helyszínének elhagyására szólítja fel.
A képviselő-testület ülése
7. A napirend megállapítása, elnapolása és a napirendek fajtái
23. § (1) A képviselő-testület soros ülésének napirendjére a meghívó alapján a polgármester tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület állapítja meg.
(2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.
(3) Napirendi javaslaton kívüli téma sürgősségi indítvány esetén, valamint a polgármester külön indítványára tárgyalható.
(4) Sürgősségi indítványt tisztségviselő, vagy képviselő írásban vagy szóban terjeszthet elő.
(5) Az indítvány a sürgősség tényének és rövid indoklásának ismertetése mellett terjeszthető be, melyet testületi ülésen ismertetni kell.
(6) A sürgősségről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többségű szavazással dönt.
(7) Ha valamely képviselő ellenzi a sürgősségi megtárgyalást, akkor a polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak - legfeljebb 2 percben - a sürgősség tényének rövid indoklására.
(8) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványozott kérdést a képviselő-testület napirendként tárgyalja.
(9) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, vagy elismeri, de a téma az előkészítés hiánya miatt megtárgyalásra nem alkalmas, úgy azt a soron következő ülésre kell napirendi pontként felvenni.
24. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésén az a napirend tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott, valamint a polgármester külön indítványa alapján napirendre vett téma.
(2) Sürgősségi indítványt tisztségviselő vagy képviselő szóban terjeszthet elő.
25. § Az előterjesztés visszavonható, illetve a napirendi pont tárgyalása elnapolható. A napirend elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell, s arról a képviselő-testület vita nélkül határoz, szükség esetén meghatározza a további előkészítés rendjét.
26. § A képviselő-testület a rendeletben meghatározott módon ülésének napirendjére felveszi
a) a polgármesteri beszámolót, ezen belül:
aa) két képviselő-testületi ülés közötti időszak fontosabb eseményeit.
b) a munkatervben szereplő előterjesztéseket, ezen belül:
ba) a rendelet-tervezeteket,
bb) a beszámolókat, jelentéseket és az ahhoz kapcsolódó határozati javaslatokat,
bc) a tájékoztatókat, és egyéb bejelentéseket.
c) az önálló indítványokat.
8. Az előterjesztések, önálló és nem önálló indítványok
27. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) a rendelet-tervezet,
b) a beszámoló,
c) a határozati javaslat,
d) a tájékoztató,
e) az indítvány.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) képviselők,
d) jegyző,
e) akiket a képviselő-testület felkér, illetve kötelez.
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban és szóban egyaránt meg lehet tenni.
(4) A szóbeli előterjesztést közvetlenül a képviselő-testület előtt kell megtenni, az írásbeli előterjesztést pedig legkésőbb az ülés napját megelőző 7. napig a polgármesterhez kell benyújtani.
(5) Az írásbeli előterjesztésnek célszerű tartalmaznia:
a) az előterjesztés címét és előadóját,
b) a jogszabályi hátteret a korábbi, a tárggyal összefüggő testületi határozatokat,
c) a helyzetértékelést, az alternatívákat, a lefolytatott egyeztetéseket,
d) a döntési javaslatot és indokait,
e) a rendelet-tervezetet, illetve a határozati javaslatot,
f) a határidő, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős megjelölését.
28. § (1) A napirendek tárgyalásának sorrendjét lehetőleg az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) polgármesteri beszámoló,
b) rendelet-tervezet,
c) beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,
d) sürgősséggel tárgyalandó javaslat,
e) tájékoztató,
f) napirend utáni felszólalás (nyílt ülés utolsó napirendi pontja után).
(2) A napirendek tárgyalásának sorrendjénél a képviselő-testület az egy témakörbe tartozó előterjesztéseket egymás után, együtt tárgyalja meg, függetlenül a megállapított sorrendtől.
29. § (1) A munkatervben nem szereplő képviselői önálló indítványt a soros ülés napját megelőzően legalább 7 nappal írásban kell a polgármesterhez beterjeszteni.
(2) A beterjesztéssel szemben támasztott követelményekre a 27. § (6) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(3) Önálló indítvány alapján napirendi pontként a 27. § előírásainak megfelelő rendelettervezet, vagy határozati javaslat vehető fel.
30. § (1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan a következő, nem önálló indítványok nyújthatók be:
a) sürgősségi javaslat,
b) módosító javaslat.
(2) A módosító javaslat ismertetését követően az elnök a napirend előterjesztőjét érdemi nyilatkozattételre hívja fel.
9. Tanácskozási jog, felszólalás
31. § (1) A felszólalások lehetnek:
a) napirend utáni felszólalás,
b) napirendhez kapcsolódó felszólalás,
c) ügyrendi felszólalás.
(2) Akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.
32. § (1) A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólalások sorrendjét a jelentkezés sorrendjében a polgármester határozza meg.
(2) A képviselő-testület ülésén a nem tanácskozási joggal jelenlévők közül eseti jelleggel az szólalhat fel, akinek a polgármester a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján szót ad.
33. § (1) A napirend tárgyalását érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(2) Napirend utáni - legfeljebb 5 perces időtartamú - felszólalásra a polgármestertől bármely képviselő - a tárgy megjelölésével - kérhet lehetőséget.
(3) A megkérdezettnek az ülésen, de legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
10. A képviselő-testület döntései
34. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitájának lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben.
(2) A szavazás során előbb a módosító és kiegészítő, azt követően az előterjesztésben szereplő javaslatokról dönt a képviselő-testület.
(3) A polgármester az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.
(4) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása után a képviselő-testület külön határozattal dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot érvényében fenntartja-e.
11. Rendeletalkotás
35. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) alpolgármester
c) a képviselők,
d) a jegyző.
(2) A kezdeményezőnek a rendelet-tervezetet a polgármesterhez kell benyújtania. A polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület következő ülésén állást foglal a rendelet szükségességéről és meghatározza az előkészítés menetét.
(3) Az önkormányzati rendeleteket a képviselő-testület ciklusonként felülvizsgálja.
(4) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a jogalkotásról szóló törvény által előírt tartalmi elemeket.
(5) A rendeletek naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
36. § A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a jogalkotásról szóló törvény által előírt tartalmi elemeket.
37. § (1) A rendeletek kihirdetésének helyében szokásos módja az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés.
(2) Kihirdetni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával.
12. Határozathozatal
38. § (1) A képviselő-testület a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben határozatot hoz.
(2) A határozatok naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
39. § A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester félévenként tájékoztatja a képviselő-testületet.
13. Szavazás
40. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.
(3) Szavazni először a napirendet érintő módosító javaslatokról kell. A polgármester a módosító javaslatokat elhangzás sorrendjében teszi fel szavazásra.
41. § (1) A képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben titkos szavazást tarthat.
(2) A képviselő-testület - indítvány alapján - esetenként egyszerű szótöbbséggel dönt a titkos szavazásról.
(3) A titkos szavazást borítékba helyezett szavazólappal, lezárt urnába történő helyezéssel, külön helyiségben kell lebonyolítani.
42. § (1) Név szerinti szavazást bármelyik képviselő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt, annak rövid indokolásával. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem” és „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A névsort csatolni kell a jegyzőkönyvhöz.
(3) A szavazás eredményét ülésvezetési jogosítványai keretében a polgármester állapítja meg és ismerteti az önkormányzat döntését.
14. Jegyzőkönyv
43. § (1) A testületi ülésről, a tanácskozás lényegét tartalmazó, szerkesztett jegyzőkönyvet 10 nap alatt kell elkészíteni.
(2) A jegyzőkönyv Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon túl tartalmazza:
a) az ülésről távolmaradt képviselő nevét,
b) a napirend előadójának nevét,
c) a polgármester intézkedéseit,
d) az ülésen történt fontosabb eseményeket,
e) az elhangzott bejelentéseket, az azokkal kapcsolatos válaszokat.
(3) Az írásos jegyzőkönyv mellékletét képezi:
a) a meghívó,
b) az írásos előterjesztések,
c) a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások,
d) a nem önálló indítványok,
e) a jelenléti ív,
f) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,
g) a név szerinti szavazásról készült névsor.
(4) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyveket - a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével - a Telkibányai Közös Önkormányzati Hivatalban bárki megtekintheti.
(5) A jegyzőkönyvből készített kivonat, másolat, az önkormányzati rendelet, hozott határozat szövegének hitelesítésére a jegyző, távolléte esetén a helyettese jogosult.
(6) A jegyzőkönyv felterjesztése előtt – a polgármester és a jegyző írja alá.
Ügyrendi Bizottság
44. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság.
(2) Az ügyrendi bizottság három tagját a képviselő-testület választja.
45. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül.
(2) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését, szükség esetén egyéb dokumentumokat kér be.
(3) A bizottság döntéseit határozatok formájában hozza meg.
46. § A bizottság tevékenységéről a képviselő-testületnek beszámolási kötelezettséggel tartozik.
47. § (1) A képviselő-testület jelentősebb időszakos vagy egyedi feladat elvégzésére ideiglenes (ad-hoc) bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság megválasztására és működésére az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezések értelemszerűen irányadóak.
(3) Az ideiglenes bizottság a feladatainak elvégzése és az arról tett jelentés elfogadása után megszűnik.
A képviselők jogai és kötelességei
48. § (1) A képviselő kötelessége az általa tartott fogadóórán kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.
(2) Köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
(3) Köteles tevékenysége során tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.
(4) A képviselő köteles jelezni a polgármesternek vagy a jegyzőnek, ha az ülésen nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.
(5) A polgármester a képviselő testületi ülésen való részvételét kérésére írásban igazolja.
(6) A képviselőt a polgármester, a jegyző, aljegyző a Telkibányai Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói, az önkormányzat irányítása, illetve felügyelete alá tartozó intézmények vezetői munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni, és az általa előadott ügyben - amennyiben az azonnal lehetséges - érdemi választ adni.
A képviselő-testület tisztségviselői
15. A polgármester
49. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.
(2) A polgármester feladatai a rendeletben és a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon túl - különösen, hogy:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,
c) együttműködik az egyházakkal, társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.
(3) A polgármester feladata az önkormányzat képviselete során a médiával való kapcsolattartás.
(4) A polgármester ügyfélfogadást tart minden hét szerdai napján 13.00 órától 15.00 óráig.
16. Az alpolgármester
50. § (1) A képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester tevékenységét a polgármester irányítja.
A jegyző és az aljegyző
17. A jegyző
51. § (1) A jegyző feladata a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon túl az önkormányzati munkával összefüggésben a következők:
a) közreműködik a képviselő-testület munkatervi javaslatának elkészítésében,
b) gondoskodik arról, hogy az előterjesztések és a döntéstervezetek a törvényességi követelményeknek megfeleljenek,
c) biztosítja a testületi ülésekről a jegyzőkönyvek elkészítését, határidőn belüli megküldését a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv részére,
d) ellátja továbbá mindazon feladatokat, amellyel a képviselő-testület és a polgármester megbízza.
(2) A jegyző ügyfélfogadást tart minden hét keddi napján 9.00 órától 12.00 óráig.
18. Az aljegyző
52. § (1) Az aljegyző látja el a jegyző helyettesítését.
(2) Az aljegyző feladatát a jegyző határozza meg.
53. §
.
A képviselő-testület hivatala
54. § (1) A képviselő-testület a saját, a képviselő-testület bizottsága és a tisztségviselők munkájának segítésére, a döntések szakmai előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére - külön alapító okirattal - egységes hivatalt hoz létre.
Választópolgárok részvétele az önkormányzásban
19. Lakossági fórum
55. § (1) Az önkormányzat a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását lakossági fórumok keretében.
(2) A képviselő-testület a lakossági fórumok szervezéséről esetenként dönt.
(3) A lakossági fórum helyét és időpontját legalább 15 nappal korábban az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és a lakossági tájékoztatókkal (szórólap) a lakosság tudomására kell hozni, az önkormányzat hirdetőtábláján történő tájékoztatással.
20. Közmeghallgatás
56. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal előre meghirdetett munkaterv szerinti időpontban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás helyét és időpontját legalább 15 nappal korábban a lakosság tudomására kell hozni.
(2) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a tisztségviselők.
(3) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel. Egyedi hatósági ügyekben nem adható szó.
(4) Az állampolgárok és a (3) bekezdésben megjelölt szervezetek képviselői a képviselő- testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezettnek kell válaszolni.
(5) Az ülésen elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.
(6) A közmeghallgatás alatt az ülésen a lakosság szóban felteheti kérdéseit és elmondhatja javaslatait.
(7) A közmeghallgatáson elhangzott hozzászólások tartalmát a polgármester által kijelölt személy megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket előkészíti. A polgármester azokra a kérdésekre, amelyekre azonnal nem tud választ adni - 15 napon belül értesíti az illetékest.
A tárulások
57. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásban vesz részt.
(2) A társulások jegyzékét, valamint a társulásokra átruházott feladatokat és hatásköröket a 2. számú melléklet tartalmazza.
Az önkormányzat költségvetése és vagyona
58. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásával, költségvetésével és vagyonával kapcsolatos rendelkezéseit a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletekben szabályozza.
(2) Az éves költségvetésben meghatározott reprezentációs költség a polgármester rendelkezése alapján használható fel.
(3) Az önkormányzat és intézményeinek gazdálkodás ellenőrzését külső belső ellenőri szerződés keretén belül látja el.
Záró rendelkezések
59. § Ez a rendelet kihirdetést követő nap lép hatályba.
60. § (1) Hatályát veszti a szervezeti és működési szabályzatáról szóló 8/2014. (XII. 08.) rendelet, továbbá a 2/2018. (II. 25.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
Az önkormányzati rendeletet a Kéked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (II. 28.) önkormányzati rendelete 34. §-a hatályon kívül helyezte 2022. március 1. napjával.