Csávoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2020. (I. 31.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról

Hatályos: 2020. 02. 01- 2020. 03. 24

Csávoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2020. (I. 31.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról

Hatályos: 2020. 02. 01- 2020. 03. 24

Csávoly Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1), (3) és (7) bekezdéseiben, 48. § (4) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában és 41. § (4) és (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Általános rendelkezések

1. § A rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok alapján szabályozza az önkormányzat hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásokat és az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodási formákat.

2. § A rendelet hatálya kiterjed Csávoly község illetékességi területén lakcímmel rendelkező, az Szt. 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott személyekre, valamint az Szt. 7. § szerinti személyekre.

3. § (1) A rendeletben meghatározottak szerint az alábbi szociális ellátások nyújthatók akár pénzbeli, akár természetbeni formában:

1. települési támogatás

2. rendkívüli települési támogatás

3. köztemetés

(2) Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés,

d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

e) idősek nappali ellátása.

2. Eljárási rendelkezések

4. § (1) A szociális ellátás iránti kérelmet a Felsőszentiváni Közös Önkormányzati Hivatal Csávolyi Kirendeltségén (6448 Csávoly, Arany J. utca 39.) (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az e rendeletben meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat és egyéb iratokat.

(2) Ha a kérelem elbírálásakor kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, az állami adóhatóságtól igazolás kérhető a kérelmező személyi jövedelemadójának alapja, valamint –írásbeli felhatalmazás alapján –az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításánál figyelembe veendő személyek személyi jövedelemadójának alapja vonatkozásában. A kérelmező által közölt adatokat, tényeket, lakáskörülményeit, vagyoni és szociális helyzetét a jegyző helyszíni szemle tartásával, környezettanulmány felvétele során ellenőrizheti, továbbá a kérelmezőt kötelezheti arra, hogy a család vagyoni viszonyaira vonatkozó nyilatkozatát az erre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított nyolc napon belül okirattal igazolja.

(3) Jövedelemigazolásra elfogadható okmány vagy annak hiteles másolata különösen a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás, a fizetési jegyzék, a postai feladóvevény, a nyugdíjszelvény és a nyugdíjösszesítő, a pénzintézeti igazolás, az ellátást folyósító szerv határozata, az ellátást folyósító szerv által kiállított igazolás, tartásdíj esetén a felvett összeget igazoló postai szelvény, a bankszámlakivonat, ezek hiányában a tartásdíj jogosultjának nyilatkozata, ösztöndíj esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolás, a bankszámlakivonat, valamint az utalást igazoló elektronikus nyilvántartásból kinyomtatott adattartalom, egyéb nyilatkozat.

(4) Jövedelemmel nem rendelkező személy esetében szükséges a járási hivatal által az együttműködés tényéről, vagy annak hiányáról kiállított hatósági bizonyítvány.

(5) Alkalmi vagy idénymunkából származó jövedelem esetén az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerinti egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munkából származó jövedelem igazolása szükséges.

(6) Ha nem forintban megszerzett jövedelmet is figyelembe kell venni a jövedelemszámításnál, akkor az átszámítás a kérelem benyújtásának napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.

(7) Kiadások igazolására elfogadható okmány vagy annak hiteles másolata különösen a közüzemi díj igazolására a szolgáltató által kiállított számla, a közüzemi számla befizetését igazoló csekkszelvény vagy az átutalásról szóló pénzintézeti igazolás, bérleti díj igazolására a bérleti szerződés vagy a bérbeadó írásbeli nyilatkozata, tartásdíj esetén a tartásdíj megfizetését igazoló csekkszelvény vagy az átutalásról szóló pénzintézeti igazolás, átvételi elismervény, ezek hiányában a tartásdíj jogosultjának a nyilatkozata, gyógyszerköltség bizonyítására a gyógyszertár által a gyógyszerköltségről kiállított igazolás.

(8) Ha a szükséges okmányok vagy igazolások nem állnak rendelkezésre, illetőleg beszerzésük nehézségekbe ütközik vagy hosszabb időt vesz igénybe, és sürgős intézkedés szükségessége áll fenn, mert a késedelem emberi életet, egészséget vagy testi épséget veszélyeztetne, akkor a kérelmező írásban tett nyilatkozata is elfogadható.

(9) Az irányadó időszakra vonatkozóan a kérelmező forrásonként és személyenként köteles a nyilatkozatot megtenni.

(10) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendeletben foglaltak megsértésével nyújtott szociális ellátást –ha e rendelet eltérően nem rendelkezik –meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére; természetben nyújtott szociális ellátás esetén pedig a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére (a továbbiakban együtt: megtérítés).

(11) A (10) bekezdés szerinti megtérítést az elrendelése napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell teljesíteni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel.

(12) A jegyző a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén, ha az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.

(13) A pénzbeli ellátásokat a jogosult részére postai úton történő kifizetéssel vagy folyószámlára utalás útján kell folyósítani.

(14) Természetben nyújtott szociális ellátás pénzbeli ellenértékét a Hivatal közvetlenül az ellátást, szolgáltatást nyújtó szervnek utalja át.

(15) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására, illetve a különös méltánylást érdemlő személyes élethelyzetére figyelemmel pénzbeli szociális ellátás nyújtható.

(16) Az ellátások ellenőrzésének előkészítése a szociális ügyintéző feladata. A jogosultság felülvizsgálatára a jogosultságot megállapító szerv köteles.

3. Hatásköri szabályok

5. § (1) Az e rendeletben szabályozott szociális feladat- és hatáskörök gyakorlását a (2) és (3) bekezdés kivételével Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át. A támogatások megállapításáról a polgármester dönt, meghatározza a támogatás formáját, összegét, a folyósítás módját.

(2) A Képviselő-testület a rendelet 4. § (15) bekezdése szerinti hatáskört a Pénzügyi Bizottságra ruházza át.

(3) Az Szt. 17. § (5) bekezdésében foglalt megtérítési eljárások lefolytatásával kapcsolatos feladat-és hatáskört a képviselő-testület a jegyzőre ruházza át.

II. Fejezet

Pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások

Települési támogatás

6. §

Lakásfenntartási támogatás

(1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jogosultság fennállása esetén a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a szemétszállítás díjához, lakásfenntartási támogatást nyújt az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: lakásfenntartási támogatás). Kérelem-mintát az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(3) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160%-át, egyedül élő esetében pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.
(4) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege:
1. családban élő esetén: 3.000 Ft
2. egyedül élő esetén: 3.500 Ft
(5) A lakásfenntartási támogatást - legfeljebb - egy évre lehet megállapítani. A kérelmezőt a támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.
(6) A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni az albérletet, a társbérletet és a jogerős bírói végzéssel megosztott lakás lakrészeit.
(7) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra való jogosultság megállapításának feltétele, hogy a kérelmező, illetőleg az ellátás jogosultja az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy lakóház és annak udvara, kertje és –az ingatlan jellegétől és a hatályos jogszabályi előírásoktól függően –az ingatlannal közvetlenül határos terület, járdaszakasz rendben tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására vonatkozó együttes kötelezettségeket az alábbiak szerint teljesítse:
a)a lakás, lakóház, továbbá a lakóház udvara, kertje és az ingatlannal közvetlenül határos terület, járdaszakasz nem szemetes, a keletkező hulladékoknak a közszolgáltató vagy más, erre jogosult részére történő átadás előtti gyűjtése és tárolása megfelel a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, az ingatlan tiszta, van a közszolgáltató által rendszeresített szemétgyűjtő edényzet, hulladékgyűjtő zsák, vagy a hulladék jogszerű átadása más módon igazolt,
b)a szabadban tárolt, a) pont hatálya alá nem tartozó tárgyak, felszerelések és egyéb anyagok tárolása rendezett,
c)a lakóház udvara, kertje, az ingatlannal közvetlenül határos terület gyommentes, vagy láthatóak a rendszeres gyommentesítő tevékenység nyomai,
d)az ingatlanon vagy az ingatlannal közvetlenül határos területen lévő növényzet a járdán folyó, illetőleg a közúti közlekedést nem akadályozza,
e) az ingatlan előtti járda, kapubejáró, továbbá az ingatlanon lévő burkolt utak, gyalogutak tisztántartásáról, hó-és síkosság-mentesítéséről –ide értve a síkosság-mentesítésre felhasznált, visszamaradó anyagok eltakarítását is –megfelelően gondoskodnak,
f) állatok tartása esetén láthatóak a keletkező ürülék és trágya eltakarítására irányuló rendszeres tevékenység nyomai,
g) láthatóak az ingatlan épületeiről és építményeiről –ide értve a kerítést is –esetlegesen málló vakolat és egyéb törmelék eltakarítására irányuló rendszeres tevékenység nyomai,
h)a lakás, lakóház helyiségei, a helyiségek felületei és burkolatai, a bútorok, a használt lakástextíliák, berendezések tiszták, higiénikusak, láthatóak a rendszeres takarítás nyomai,
i)rendszeres vagy szükség szerinti rágcsáló-és rovarirtást végeznek,
j)a különleges szakértelmet vagy speciális munkaeszközöket nem igénylő, jelentősebb kiadással nem járó állagmegóvó, rendeltetésszerű használhatóságot biztosító kisebb munkák elvégzéséről gondoskodnak.
(8) A jegyző a (7) bekezdésben megállapított feltételek teljesítését a kérelem elbírálásának eljárásában, továbbá a jogerősen megállapított lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás folyósításának ideje alatt, bejelentés alapján vagy hivatalból, helyszíni hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja.
(9) Ha a jegyző a (8) bekezdésben megjelölt eljárása során a (7) bekezdésben megállapított feltételek teljesítésének megsértését észleli, a kérelmezőt, illetőleg a jogosultat legalább nyolcnapos határidő tűzésével, az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével, felhívja a (7) bekezdésben előírt feltételek teljesítésére.
(10) A jegyző a (4) bekezdés alapján megállapított teljesítési határidőt annak letelte előtt –a kérelmező, illetőleg a jogosult indokolt kérelmére –legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb további nyolc nappal meghosszabbíthatja.
(11) A jegyző a (7) bekezdésben megállapított feltételek teljesítését a határidő, póthatáridő leteltét követően utóellenőrzés keretében ismételten vizsgálja. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult az előírt feltételeknek felhívás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, a megállapított települési támogatást –a megszüntető határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával –meg kell szüntetni.
(12) Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a kérelmező vagy a jogosult a kérelemmel érintett lakást részben vagy egészben nem lakás céljára használja, vagy a lakás használatát másnak átengedi, továbbá, ha a lakásban nem él életvitelszerűen, a kérelmet el kell utasítani, a megállapított települési támogatást –a megszüntető határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával –meg kell szüntetni.

7. § (1) A 6. §-ban foglaltakon túl a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra való jogosultságot a polgármester megszünteti

a) a jogosult kérelmére, a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napjával,
b) a jogosult lakcímváltozása esetén, a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával,
c) ha a támogatásra jogosult személy a jogosultsági feltételeiben bekövetkezett változást a változás bekövetkezésének napjától számított tizenöt napon belül a jegyzőnek nem jelenti be, a változás bekövetkezte hónapjának utolsó napjával,
d) a jogosult halála esetén, az elhalálozás hónapjának utolsó napjával.
(2) Amennyiben a támogatásra való jogosultság az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján került megszüntetésre, a jogosulatlanul felvett támogatást vissza kell fizetni.
(3) Amennyiben a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelmet a jegyző a 6. § (11)-(12) bekezdés szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra való jogosultságot az (1) bekezdés c) pontjában vagy a 6. § (11)-(12) bekezdésében meghatározott okból szünteti meg, a döntés véglegessé válásától számított kilencven napon belül, ugyanazon lakásra vonatkozóan a háztartás egy tagja sem nyújthat be lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelmet.
(4) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér –e sorrendben –a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig felveheti.
(5) Nem jogosult a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra, aki a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. § 13. pontja szerinti jogcím nélküli használónak minősül.

4. Gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz kiadásokhoz nyújtott támogatás

8. § (1) Az egészségi állapot megőrzését, annak visszaállítását segítő szolgáltatások igénybevételéhez eseti gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz beszerzésére települési támogatás adható a Csávolyon legalább egy éve lakóhellyel rendelkező és bejelentett lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodó személy részére, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg egyedül élő személy esetében a nyugdíjminimum 200 %-át, családban élő esetében a nyugdíjminimum 130 %-át, és az Szt. 50. §-a alapján közgyógyellátásra nem jogosult.

(2) A jogosult részére gyógyszerszükségletének kielégítésére a támogatás összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(3) A kérelemhez csatolni kell a háziorvos vagy a kezelőorvos és a gyógyszertár igazolását az igénylő havi rendszeres, krónikus betegségéhez szükséges gyógyszerszükségletéről és gyógyszerkiadásairól, valamint a háziorvos vagy a szakorvos igazolását (javaslatát) a gyógyászati segédeszköz felírásáról.

(4) A (3) bekezdés szerinti háziorvosi vagy kezelőorvosi igazoláson kizárólag a kérelmező személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges gyógyszerköltséget lehet feltüntetni.

(5) Nem állapítható meg gyógyszerszükségletének kielégítésére támogatás annak a személynek, aki az Szt. 50. §-a alapján közgyógyellátásra jogosult.

(6) A megállapított támogatás a kiállítás napjától számított hatvan napig használható fel.

(7) A határozatban fel kell tüntetni azt a lejárati dátumot, ameddig az felhasználható.

(8) A támogatás felhasználható az önkormányzat által megjelölt gyógyszertárban.

5. Temetési támogatás

9. § (1) A temetési költségekre tekintettel temetési támogatásra jogosult az a személy, akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem.

(2) Az (1) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmező létfenntartását akkor veszélyezteti, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg.

(3) A temetési támogatást a temetési költségek utólagos megtérítésére lehet kérelmezni.

(4) A támogatás összegét kérelmenként az alábbiak szerint kell megállapítani:

a) 30.000 Ft, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 150%-át,

a) b) 20.000 Ft, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 150%-át, de legfeljebb annak 250 %-a,

c) 10.000 Ft, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja 250 %-át, de legfeljebb annak 300%-a.

(5) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számla eredeti példányát, a kérelmező és családja jövedelemigazolását, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot másolatát.

(6) A megállapított támogatás összegét, vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

(7) A kérelmet a halálesetet követő vagy a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított hatvan napon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

1. Rendkívüli települési támogatás

10. § (1) Rendkívüli települési támogatásban lehet részesíteni azt a személyt, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg

1. az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át és létfenntartási gonddal küzd,

2. az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 700 %-át létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet esetén.

(2) Létfenntartási gond különösen:

a) a gyermek hátrányos helyzete miatt a család anyagi segítségre szorul,

b) a megélhetést érintő előre nem tervezhető többletkiadás,
c) a családot ért elemi kár, egyéb családi tragédia bekövetkezése,
d) a lakhatás elvesztésének veszélye,
e) a váratlan betegség, baleset, orvosi kezelés miatti jelentős jövedelem kiesés,
f) a temetési költség viselése,
g) a közüzemi szolgáltatás kikapcsolásának veszélye,
h)a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,
i) a gyermek beiskoláztatása, élelmezése, ruházkodása,
j) a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése,
k) a születendő gyermek fogadásának előkészítése,
l) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának biztosítása,
m) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése.
n) sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett és ezzel összefüggésben létfenntartása veszélybe került,
o) nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik
p) rendkívüli élethelyzete miatt legfeljebb kéthavi közüzemi díjhátraléka halmozódott fel, melyet önerőből nem tud kiegyenlíteni, kivételesen, így különösen, ha a hátralék összege (többféle hátralék esetén a hátralékok együttes összege) meghaladja az ötvenezer forintot, de nem haladja meg a kétszázezer forintot, és a meghatározott hátralékok valamelyikénél fennálló tartozása legalább négyhavi, illetve a közüzemi díjhátraléka miatt a szolgáltatást kikapcsolták
q) büntetés-végrehajtási intézetből szabadul, ha szabaduláskori keresménye a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el
r) hajléktalan
s) kritikus élethelyzetben lévő jövedelem nélküli.
(3) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a települési létfenntartási támogatásra való rászorultságát. A kérelmező sérelmére elkövetett bűncselekményre történő hivatkozással akkor állapítható meg létfenntartási támogatás, ha a kérelmező igazolja, hogy feljelentést tett.
(4) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet:
a) elemi kár bekövetkezése,
b) a kérelmező családjában élő személy tartós, legalább 20 napot meghaladó kórházi kezelése.
(5) A (4) bekezdés a) pontja alkalmazásában az elemi kár a kérelmező által életvitelszerűen lakott lakást vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséget ért elemi csapás, különösen az árvíz, a belvíz, a tűz, a szél okozta kár, amely miatt a lakás vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiség lakhatatlanná válik.
(6) A rendkívüli települési támogatás készpénzben, természetben vagy egyszerre mindkét formában is biztosítható. A természetbeni támogatást a kérelmező szükséglete szerint különösen:
a) élelmiszersegély
b) utalvány
c) tüzelősegély
d) tankönyv és tanszervásárlás támogatása
e) tandíj
f) közüzemi díjak
g) gyermekintézmények térítési díjának kifizetése
h) családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás
i) mezőgazdasági termény
j) gyógyszertámogatás, gyógyászati termék, segédeszköz, ha a rendelet 8. §-a szerint az nem állapítható meg
k) saját és/vagy legfeljebb egy felnőtt kísérő egészségügyi, szociális célú utazás költségeinek fedezése
(7) A rendkívüli települési támogatás pénzbeli szociális ellátásként történő megállapítása esetén a támogatásban részesülő személy részére a támogatás felhasználásáról elszámolási kötelezettség írható elő.
(8) A rendkívüli települési támogatás adható eseti jelleggel, valamint havi rendszerességgel oly módon, hogy a támogatás összege nem haladhatja meg a 30.000 Ft-ot, évente a 360.000 Ft-ot. A havi rendszerességgel megállapított támogatás időtartama legfeljebb 12 hónap.
(9) A települési létfenntartási támogatási kérelmet egy naptári évben legfeljebb négy alkalommal lehet benyújtani.
(10) Nem állapítható meg a rendkívüli települési támogatás a (7) bekezdésben meghatározott esetben az elszámolási kötelezettség elmulasztása esetén a rendkívüli települési támogatás megállapításáról szóló döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a támogatásban részesülő személy és családja részére.
(11) A rendkívüli települési támogatást a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
(12) A rendkívüli települési támogatásra való jogosultság elbírálásához csatolni kell
a) a rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot a jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokkal együtt,
b) létfenntartási gond esetén a létfenntartási gond igazolására szolgáló számlákat, iratokat, vagy ezek hiányában a kérelmező nyilatkozatát a többletkiadásokról és azok becsült összegéről,
c) a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az elemei csapás igazolására a kár tényét tartalmazó okmányt, különösen biztosító, katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvéleményt, jegyzőkönyvet,
d) a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben igazolást a kórházi ellátásról.

2. Köztemetés

11. § (1) Az Szt. 48. § (1) bekezdés szerinti köztemetés esetében a helyben szokásos legolcsóbb temetkezési módot kell választani.

(2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét az önkormányzat tárgyévi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

(3) Amennyiben a közköltségen eltemetett után vagyon maradt, amelyből a temetés költsége fedezhető lett volna, akkor a költségeket hagyatéki teherként a polgármester a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti.

(4) A köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett személy kérelmére a Pénzügyi Bizottság a köztemetés költségeinek megtérítését méltányosságból

a) elengedheti vagy

a) csökkentheti.

(5) Méltánylás érdemlő körülmény különösen, amennyiben a köztemetésre kötelezett legalább 6 hónapja igazoltan jövedelemmel és vagyonnal nem rendelkezik.

III. Szociális szolgáltatások

12. § Az önkormányzat a 3. § (2) bekezdésben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásokat a saját fenntartású Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye által fenntartott Felsőszentiváni Szociális Szolgáltató Intézmény (továbbiakban: Intézmény, 6447 Felsőszentiván, Rákóczi F. u. 81.) útján biztosítja. A személyes gondoskodás igénybevételére irányuló kérelmet az ellátást biztosító intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt az ellátás biztosításáról.

IV. Záró rendelkezések

13. § (1) Ez a rendelet 2020. február 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Csávoly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi szociális ellátások szabályairól szóló 4/2018. (II.26.) önkormányzati rendelete, Csávoly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (II. 23.) önkormányzati rendelete a helyi szociális ellátások szabályairól.