1. § (1)³

(2) Az önkormányzat által folyósított gyermekvédelmi és szociális ellátásra való jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, és a hatósági ellenőrzésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.), valamint a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) és e rendeletben meghatározott eltérésekkel.

3. § (1) A képviselő-testület a hatáskörét átruházza a polgármesterre e rendeletben foglalt esetben egyes települési támogatások megállapítása ügyekben.

(2) A polgármester döntése ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Sásdi Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbiakban: önkormányzati hivatal) benyújtott, a képviselő-testülethez címzett fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezést a polgármester a képviselő-testület következő ülése elé terjeszti. A fellebbezést a beadástól számított legkésőbb 60 napon belül el kell bírálni.

4. § (1) Az önkormányzat rendkívüli települési támogatással, valamint rendszeres települési támogatással segíti a szociálisan rászorult, méltánylandó anyagi nehézséggel küzdő személyeket.

(2) Rendszeres települési támogatás nyújtható

(3) A gyermekek családban történő nevelkedését, a gyermeket nevelő családok anyagi-szociális problémáinak enyhítését – a Gyvt-ben foglaltak figyelembe vételével – települési támogatással segíti az önkormányzat

5. § (1) A települési támogatásra való jogosultság feltétele, hogy a kérelmező minden tőle elvárhatót megtegyen annak érdekében, hogy szociális problémáit megszüntesse vagy csökkentse, így például együttműködjön a munkaügyi központtal, közfoglalkoztatásban vegyen részt, igénybe vegye a családsegítő vagy a gyermekjóléti szolgáltatást. Nem nyújtható települési támogatás annak a személynek, aki körülményeivel kapcsolatban valótlan tényt közöl.

(2) A települési támogatás nyújtható készpénzben, de természetbeni szociális ellátás formájában, a támogatott személy kiadásainak átvállalásával is megállapítható.

6. § (1) A települési támogatás megállapításáról – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a képviselő-testület dönt.

(2) A polgármester hatáskörébe tartozik a 8. §-ban és a 11. §-ban foglalt esetekben települési támogatás megállapítása.

7. § (1) Rendkívüli települési támogatást kell nyújtani a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére.

(2)⁵ Eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra rendkívüli települési támogatásban lehet részesíteni azokat a személyeket, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak, feltéve, hogy a kérelmező egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át.

(3)⁶ Méltányosságból rendkívüli települési támogatásban lehet részesíteni azokat a felsőegerszegi lakosokat is, akik alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások (így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások) anyagi segítségre szorulnak, feltéve, hogy egy főre számított havi családi jövedelmük nem haladja meg a (2) bekezdésben foglalt jövedelemhatár hatszorosát.

(4)⁷ A felsőegerszegi lakos, a településen életvitelszerűen tartózkodó családok és egyedül élők számára nagy anyagi megterhelést jelentő kiadásokra – például a gyermekek iskoláztatásához kapcsolódó költségek, fűtés és egyéb rezsiköltségek stb. – a képviselő-testület hivatalból, a település minden rászoruló lakosa számára rendkívüli települési támogatást nyújthat, a (2)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően is.

(5)⁸ A pénzbeli rendkívüli települési támogatás esetenkénti összege – a 8-10. §-ban foglalt kivétellel – 3.000 forinttól 30.000 forintig terjedhet.

8. §⁹ (1) A településen életvitelszerűen tartózkodó, felsőegerszegi lakos vér szerinti vagy örökbefogadó rászoruló szülőket (a továbbiakban: szülő) kérelemre gyermekenként 50 ezer forint rendkívüli települési támogatásként szülési támogatás illeti meg a gyermek a gondozásával kapcsolatos költségekre tekintettel.

(2) A szülési támogatás megállapítása szempontjából rászoruló a szülő, ha a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatszorosát.

(3) A szülési támogatást az anya vagy közös megegyezésük alapján az apa igényelheti a gyermek megszületését, három éven aluli gyermek örökbefogadása esetén az örökbefogadást követő 6 hónapon belül benyújtott kérelemmel.

9. § (1)¹⁰ Az önkormányzat a települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárlásához kapcsolódó támogatása pályázaton elnyert mennyiségben és minőségben rendelkezésére álló tűzifát a rászoruló lakosság számára természetbeni rendkívüli települési támogatásként (a továbbiakban: szociális célú tűzifa juttatás) biztosítja.

(2) A szociális célú tűzifa juttatásról a képviselő-testület határozattal dönt. A rendelkezésre álló tűzifamennyiséget a legrászorultabbak között kell elosztani. A rászorultság mértékének meghatározása során előnyben kell részesíteni a Szt. szerint aktív korúak ellátására, az időskorúak járadékára, valamint – tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – a települési támogatásra, különösen a lakásfenntartási települési támogatásra jogosultakat, és a Gyvt. szerint halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő családokat.

(3) Szociális célú tűzifa juttatás keretében háztartásonként legfeljebb 5 m ³ tűzifa rászorulók ingatlanára történő szállítására kerül sor. A tűzifa biztosítása, valamint rászorulókhoz történő kiszállítása egyaránt ellenszolgáltatás nélkül történik.

10. § (1)¹¹ Rendkívüli települési támogatás a nem várt rendkívüli kiadás miatt nehéz helyzetbe került kérelmező részére pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. A kamatmentes kölcsön összege 50.000 forintig terjed.

(2) Nem részesíthető kölcsönben a kérelmező, ha a család a korábban igénybe vett kölcsönét vagy a köztemetés megtérítendő költségét nem, vagy késedelmesen fizette vissza.

(3) A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósítás célját, összegét, a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját. A kölcsön nyújtásáról a képviselő-testület döntése alapján a polgármester és a jogosult megállapodást köt, melyben meg kell határozni a kölcsön összegét, kifizetésének módját, a visszafizetés feltételeit, a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját. A szerződésben a kérelmező és házastársa vagy élettársa egyetemleges felelősséget köteles vállalni a kölcsön visszafizetésére.

(4) A kamatmentes kölcsönt legfeljebb 1 év alatt kell visszafizetni, a képviselő-testület döntése szerinti havi egyenlő részletekben. Az első részletet a kölcsön felvételét követő hónap 15. napjáig kell megfizetni. A határidőben vissza nem fizetett kölcsönt a Szt-nek a jogosulatlanul felvett ellátásra vonatkozó rendelkezése szerint kell behajtani.

11. § (1)¹² Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként rendkívüli települési támogatás (a továbbiakban: temetési támogatás) nyújtható annak a Felsőegerszeg községben életvitelszerűen tartózkodó felsőegerszegi lakosnak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, ha a temetési költségek viselésére a saját, illetve családja létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes. Létfenntartást veszélyeztet a temetési költségek viselése, amennyiben az eltemettető családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hétszeresét.

(2) A temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani.

(3) A temettető a temetési támogatás felvételére temetésenként egy esetben jogosult. A kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy máshol e címen nem igényelt és nem kapott települési támogatást.

(4) A temetési támogatás összege 50.000 Ft.

12. § (1) Az önkormányzat lakásfenntartási települési támogatás nyújtásával segíti a rászorulókat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselésében.

(2) Lakásfenntartási települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220%-át, egyszemélyes háztartás esetén 250 %-át, továbbá az elismert havi lakásfenntartási költségek a háztartás összjövedelmének 20 %-át elérik, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona,

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában háztartás az Szt. szerinti háztartás. Vagyon alatt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, ha annak forgalmi értéke meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegének tízszeresét, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

(4) A (2) bekezdés alkalmazásában elismert havi lakásfenntartási költségként a kérelem beadását megelőző utolsó havi számla alapján

13. § (1) A lakásfenntartási települési támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kezdődően 12 hónapra kell megállapítani, az ellátás havi összege 3.500 forint. A kérelmeket folyamatosan lehet benyújtani.

(2) A lakásfenntartási települési támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő, 12. § (4) bekezdése szerinti azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3)¹³ A lakásfenntartási települési támogatást havonta utólag kell a képviselő-testület döntése szerint a szolgáltatónak vagy a kérelmezőnek kifizetni.

14. § (1) Lakásfenntartási települési támogatást ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak lehet megállapítani, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak minősül az albérlet és a bírósági határozattal megosztott lakás lakrésze.

(2) Megszűnik a lakásfenntartási települési támogatás:

(3) Nem állapítható meg lakásfenntartási települési támogatás annak a kérelmezőnek, illetve a megállapított támogatást meg kell szüntetni annak a jogosultnak, aki a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a (4) bekezdésben előírt feltételeket nem teljesíti.

(4) A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult köteles az általa életvitelszerűen lakott lakást vagy házat és annak udvarát, kertjét, a kerítéssel kívül határos területet, járdát tisztán tartani, az ingatlan állagát és rendeltetésszerű használhatóságát, valamint higiénikus állapotát fenntartni.

(5) A (4) bekezdésben előírt feltételek nem teljesülése esetén a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a képviselő-testület – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – felszólítja. Amennyiben a kérelmező határidőben eleget tesz a felszólításban foglaltaknak, részére a lakásfenntartási települési támogatást a kérelem beadásától kezdve meg kell állapítani. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

15. § (1) Gyógyszertámogatásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szempontjából szociálisan rászorult az, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(3) Létfenntartást veszélyeztetően magas a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége, ha annak havi összege meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.

(4) A gyógyszertámogatás havi összege a rendszeres gyógyító ellátás havi költségének fele, de maximum 5.000 forint.

(5) A havi rendszeres gyógyító ellátás költségét a háziorvos igazolja.

(6) Egy családban azonosa időszakban egy kérelmező számára lehet gyógyszertámogatást megállapítani és folyósítani.

16. § (1) A gyógyszertámogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kezdődően 12 hónapra kell megállapítani. A kérelmeket folyamatosan lehet benyújtani.

(2) Gyógyszertámogatás nem jár a közgyógyellátásra való jogosultság időtartama alatt. A kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell, hogy a kérelem benyújtásakor közgyógyellátásra jogosult-e.

(3)¹⁴

16/A. § (1) Az önkormányzat a felsőegerszegi lakóingatlanok után a magánszemélyek által fizetendő hulladékszállítási közszolgáltatási díjat átvállalja, a díjat a természetes személy ingatlanhasználók helyett megfizeti.

(2) A hulladékszállítási közszolgáltatási díj támogatás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik.

17. §¹⁶ Az eltemettetésre köteles személy szociális rászorultsága esetén a képviselő-testület a köztemetés költségeinek megtérítését kérelemre, különös méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén elengedheti, mérsékelheti, részletfizetési kedvezményt vagy fizetési halasztást adhat. Különös méltánylást érdemlő körülmény a kedvezmény megállapítása szempontjából, ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg,

18. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat az Szt. 4–24. §-a határozza meg.

(2) Az ellátásokra vonatkozó eljárás általában kérelemre indul. Pénzbeli és természetbeni ellátás nyújtására hivatalból is indulhat eljárás, illetőleg hivatalból történő eljárást kezdeményezhet köznevelési intézmény, egészségügyi, gyermekvédelmi vagy szociális szolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, illetőleg civil szervezet is.

(3)¹⁷ Az ellátások iránti kérelmet írásban kell benyújtani az önkormányzati hivatalhoz. A kérelemben nyilatkozni kell a kérelmező és családja, lakásfenntartási települési támogatás esetén a háztartás havi jövedelmének nettó összegéről, a 8-9. §-ban és a 11. §-ban foglalt eseteket kivéve csatolni kell a kérelem beadását megelőző havi jövedelmet igazoló dokumentumokat is.

(4) A jogosultság megállapítása érdekében – a döntéshozó felkérésére - környezettanulmányt végez a családsegítő vagy a gyermekjóléti szolgálat. A környezettanulmány elvégzésébe bevonható a védőnői szolgálat és a köznevelési intézmények dolgozói is.

(5) A szociális és gyermekvédelmi ellátásokra való jogosultság elbírásához a Szt. 18. § szerinti adatokat, továbbá az adott ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó nyilatkozatokat, adatokat, illetőleg az adatok hatóság által történő beszerzéséhez szükséges nyilatkozatokat kell csatolni. A kérelmező köteles családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és azokat igazolni. Amennyiben a kérelmező a nyilatkozatokat felszólítás ellenére sem bocsátja rendelkezésre, kérelmét el kell utasítani.

(6) A jövedelmet az alábbiak szerint kell igazolni:

19. § (1) A pénzbeli ellátások folyósítása a határozat végrehajthatóvá válását követően elsősorban kifizetéssel, a hivatal házipénztárában vagy helyben a faluházban történik az alábbi határidőben.

(2) Gyógyszertámogatás postai úton is utalható.

(3) A rendszeres szociális és gyermekvédelmi ellátásban részesülő – ha jogszabály másként nem rendelkezik - a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles írásban vagy személyesen értesíteni az önkormányzati hivatalt, az ellátást megállapító határozatban erre a figyelmét fel kell hívni.

(4) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével, elengedésével, a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatban a Szt. 17. §-ának figyelembe vételével az adott ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkező dönt.

19/A. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt. A 70. életévét betöltött személy életkora alapján jogosulttá válik az étkeztetés igénybe vételére. Az egészségi állapottal összefüggő okot, a fogyatékosságot, pszichiátriai betegséget és szenvedélybetegséget orvosi igazolással, a hajléktalanságot nyilatkozattal kell igazolni.

(2)²⁰ Az önkormányzat az étkeztetésről a Sásdi Szociális Társulásban való részvétellel, a Sásdi Szociális Szolgálat útján gondoskodik.

19/B. § Az önkormányzat a házi segítségnyújtásról a Sásdi Szociális Társulásban való részvétellel, a Sásdi Szociális Szolgálat útján gondoskodik.

19/C. § (1) Az önkormányzat falugondnoki szolgáltatást biztosít:

(2) A falugondnoki szolgálat feladatait a falugondnok látja el a rendelkezésre álló gépjármű segítségével. A falugondnok tevékenységét munkaköri leírásának, a szolgálat szakmai programjának, a képviselő-testület határozatainak, valamint a polgármester utasításának megfelelően látja el.

(3) A szolgáltatás igénybevételére Felsőegerszegen lakóhellyel rendelkező, a településen életvitelszerűen tartózkodó személy jogosult e rendeletben foglaltak szerint.

(4) A falugondnoki szolgálat keretében ellátott feladatok:

(5) A falugondnoki szolgálat rendszeresen, kötelezően és térítés nélkül látja el a (4) bekezdésben foglalt feladatok közül az a)-d) pontban foglaltakat (a továbbiakban: rendszeres szolgáltatások).

(6) Kérelemre, a körülményeket mérlegelve, szintén térítésmentesen végzi el a (4) bekezdés e)-j) pontban felsorolt feladatokat.

(7) A falugondnoki szolgálat által szervezett kirándulásokon, kulturális programokon való részvétel szállításon kívüli költségeit minden résztvevő megfizeti.

19/D. § (1) A falugondnok feladatait annak figyelembe vételével rangsorolja, hogy alapvető kötelezettsége rendszeres és kötelező feladatainak teljesítése, mérlegelés alapján teljesítendő feladatait úgy kell ellátnia, hogy az ne veszélyeztesse alapvető feladatai teljesítését.

(2) A falugondnoki szolgáltatások közül a rendszeres szolgáltatások igénybevétele alanyi jogon történik.

(3) A 19/C. § (4) bekezdés i) pontjában írt egyedi kérelemre nyújtott szolgáltatás igénybevétele a polgármester döntése alapján történik. A polgármester a szolgáltatás iránti kérelem elbírálásakor dönt az igény jogosságáról, döntésénél köteles figyelembe venni a kérelmező korát, egészségi állapotát, családi és szociális körülményeit. A kor és egészségi állapot megítélésénél azt is figyelembe kell vennie, hogy a kérelmező képes-e tömegközlekedési eszköz igénybe vételére. Amennyiben a kérelmező kora vagy egészségi állapota miatt nem tudja igénybe venni a tömegközlekedési eszközt, köteles biztosítani számára a kért szolgáltatást.

(4) A polgármester döntéséről a kérelem előterjesztésekor azonnal tájékoztatja a kérelmezőt. Amennyiben e rendelet alapján megállapítja a jogosultságot, utasítja a falugondnokot a szolgáltatás nyújtására. Amennyiben a kérelmező vitatja a polgármester elutasító döntését, írásban panaszt nyújthat be. A panasz alapján a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a kérelmet. Az előterjesztésben meg kell jelölni a kért szolgáltatást és azt, hogy a kérelmet milyen indokok alapján utasította el. A polgármester 8 napon belüli időpontra rendkívüli ülést hív össze. Az ülésre meg kell hívni a kérelmezőt.

(5) A képviselő-testület – a polgármester előterjesztésére - felülvizsgálja a polgármester döntését és helybenhagyja azt, vagy dönt a kérelem teljesítéséről. A képviselő-testület határozatát a polgármester írásban közli a kérelmezővel.

19/E. § Az önkormányzat az idősek nappali ellátásáról a Sásdi Szociális Társulásban való részvétellel, a Sásdi Szociális Szolgálat útján gondoskodik.

20. § E rendelet 2020. március 1. napján lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépés napján már benyújtott, de még el nem bírált kérelmek esetében is alkalmazni kell.

21. § Hatályát veszti az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 2/2015.(II.24.) önkormányzati rendelet.