1. § (1) A képviselő-testület és szervei számára az Mötv-ben és más jogszabályokban meghatározott feladatokat, hatásköri, szervezeti és működési előírásokat, az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzat

(3) A képviselő-testületnek hét tagja van, hat fő képviselő és a polgármester.

(4) A képviselő-testület hivatalának

(5) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.A címer királykék palást alakú alapon, zöld gyepen álló, balra forduló, ágaskodó piros nyelvet öltő aranyszínű oroszlán. A zászló a zászlórúd felől nézve 1:2 arányú téglalap, a színe világoskék. Közepén az önkormányzat címere, alatta a község nevét feltüntető felirat. A zászlólap vége arannyal rajtozott.

(6)¹ Község nemzetközi kapcsolatai Romániában Parajd, Ausztriában Fernitz, Horvátországban Sirač.

2. § Az önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről az önkormányzatnak Somogyjád község címeréről és zászlajáról szóló rendelete rendelkezik.

2/A. §² Az ellátandó, és a kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységek felsorolását e rendelet 1. melléklet tartalmazza.

3. § (1)³ Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg, mely hatásköröket – az Mötv. 42. §-ában foglalt kivételekkel – önkormányzati rendeletben a képviselő-testület a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására átruházhatja.

(2)⁴ A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását e rendelet 2. melléklet tartalmazza.

4. § (1) A települési önkormányzat feladatát és hatáskörét az Mötv. 40. §-a tartalmazza.

(2) Az önként vállalt feladatokról az önkormányzat költségvetési rendeletében a fedezet biztosításával egyidejűleg kell dönteni.

(3)⁵ A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a Somogy Vármegyei Önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a vármegyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.

5. § (1) Az alakuló ülés összehívásáról a választás jogerős eredményének megállapítását követő tizenöt napon belül a megválasztott polgármester gondoskodik.

(2)⁶ Az alakuló ülésen dönteni kell a polgármester illetményéről, az alpolgármester tiszteletdíjáról és a költségtérítéséről.

(3)⁷ A képviselő-testület a képviselő-testület tagjai közül egy alpolgármestert választ, továbbá egy olyan társadalmi megbízatású alpolgármestert választhat, aki nem a Képviselő-testület tagja.

(4)⁸ A polgármester kizárólagos joga az alpolgármesterek személyére javaslatot tenni, aki akkor lesz alpolgármester, ha a titkos szavazás során a képviselők minősített többségének szavazatát megkapja.

(5) Ha a polgármester által első alkalommal javasolt személy nem nyeri el a képviselők minősített többségének támogatását, az alakuló ülésen újbóli javaslattételre kerül sor, melynek során a polgármester az elsőnek javasolt személyt ismét javasolhatja alpolgármesternek.

(6) Ha a polgármester jelöltje nem kapja meg a titkos szavazás során a minősített többség szavazatát, a szavazás az alakuló ülésen háromszor ismételhető meg. Ha a harmadik szavazási eljárás során sem tudja megválasztani a képviselő-testület az alpolgármestert, a képviselő-testület az alakuló ülésen alpolgármestert nem választ. Ez esetben az alpolgármester választás napirendi pontot az alakuló ülést követő első rendes testületi ülésig el kell napolni.

6. § (1) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. Az ülések számába az évente kötelező egy közmeghallgatás nem számít bele.

(2) A képviselő-testület az üléseit az önkormányzat (házasságkötő) tanácstermében, a közmeghallgatásokat a Művelődési Házban tartja.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A képviselő-testület összehívását a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.

(4) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni

(5) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazatai joggal vesznek részt, mely magába foglalja a tanácskozás jogát is.

(6) A képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg valamennyi napirendi ponthoz kapcsolódóan

(7) A képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg a napirendi pontra vonatkozóan

(8) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak elektronikus levélküldeményként olyan időpontban kell megküldeni, hogy azokat az ülés előtt legalább három nappal korábban megkapják.

(9) Az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni a testületi ülések helyét, időpontját és napirendi pontjait tartalmazó meghívót.

(10)⁹ Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a képviselő-testület rendkívüli ülését szóban vagy telefonon keresztül is össze lehet hívni, annak indokának megjelölésével.

(11) A (10) bekezdés szerinti rendkívüli ülés összehívása esetén az ülés megkezdése előtt, a 9. § (3) bekezdése szerinti tárgykörök esetén az írásos előterjesztést a (4) bekezdésben meghatározott meghívottak részére papíralapon át kell adni.

(12) Az Mötv. 44. §-a szerint az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(13) A testületi ülés (11) bekezdés szerinti összehívása esetén a polgármester a meghívóval együtt írásos előterjesztés küld ki a napirenddel kapcsolatosan, amelynek mellékletét képezi az ülés összehívására vonatkozó indítvány.

7. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) pontjában szabályozott esetekben.

(3) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában szabályozott esetekben.

(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő, valamint egyedi esetekben a jogszabály által az abban meghatározott személy vehet részt.

(5) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, ha ő is akadályoztatva van, az ügyrendi bizottság elnöke vezeti.

(6) A polgármester az ülés vezetése során

(7) Amennyiben megállapításra kerül az ülés határozatképtelensége az ülést tizenöt napon belül újra össze kell hívni.

(8) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz. A döntéshez egyszerű többség szükséges.

8. § (1) Előterjesztésnek minősülnek a meghívóban szereplő és az új, napirenden kívül felvett napirendi javaslatok, a képviselő-testület által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, a beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztést írásban, vagy szóban kell benyújtani.

(3) Kötelezően írásos előterjesztést kell készíteni

(4) Az írásos előterjesztés főbb elemei

(5) Az egyedi ügyekre vonatkozó előterjesztések a tényállás lényeges elemeit és a határozati javaslatot tartalmazzák.

(6) Az előterjesztést a napirendi pont előadója készíti elő.

(7) A polgármester különleges szakértelmet igénylő ügyekben szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztést törvényességi szempontból ez esetben is a jegyző véleményezi.

9. § (1) Sürgősségi indítványra a képviselő-testület - a polgármester véleményének meghallgatása után - soron kívül dönthet az előterjesztésről. Sürgősségi indítványt nyújthatnak be, a polgármester, az alpolgármester, a képviselők és a jegyző a napirendek elfogadása előtt.

(2) A sürgősségi indítványt tevő ismerteti az indítványt, a sürgősség okának megjelölésével. Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – az indítvány tárgyalása előtt – vitára kell bocsátani.

(3) Ha a testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendként kell tárgyalnia.

(4) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy az érintett előterjesztést a képviselő-testület hányadik napirendként tárgyalja.

10. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc lehet, ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a kettő percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatait a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(5) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(6) Személyes megjegyzésre az adott tárgy lezárása után módot kell adni annak, aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket kívánja eloszlatni. A személyes megjegyzésre három perc adható és csak egy alkalommal lehet élni vele.

(7) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt, a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében, majd az eredeti határozati javaslatról.

(9) Szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást. Amennyiben ismételt szavazategyenlőség áll fenn, a testület a következő ülésén határoz, és mindaddig napirenden tartja a kérdést, amíg döntés nem születik.

(10) Amennyiben a képviselő nem tesz eleget az Mötv. 49. § (1) bekezdése szerinti személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a mulasztás tudomásra jutását követő soron következő képviselő-testületi ülésen a képviselő-testület határozattal dönt arról, hogy az érintett képviselő a döntést követő két hónapra eső, képviselői tisztségére tekintettel járó tiszteletdíja megvonásra kerül

(11) A képviselők a nyílt szavazás során kézfelemeléssel szavaznak. A szavazás során a polgármester felhívására először az „igen”-nel, majd azt követően a „nem”-mel, végül a „tartózkodom”–mal szavazó képviselők emelik fel a kezüket. A szavazást követően a polgármester megvizsgálja, hogy valamennyi szavazásban résztvevő képviselő szavazott-e, majd ezt követően megállapítja a döntést.

11. § (1) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.

(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. § (1) bekezdésében szabályozott esetekben.

(3) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, vagy zárt ülést tarthat. Zárt ülés tartása esetén a polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(4) Titkos szavazást lehet tartani az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt esetekben.

(5) A titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet az ülés vezetője, a jegyző és bármely képviselő. A javaslatról a testület vita nélkül dönt. A titkos szavazást az alakuló ülésen is a képviselő-testület e rendeletében, a titkos szavazás bonyolításával felruházott bizottsága bonyolítja le.

(6) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik.

(7) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza

(8) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén ugyanazon a testületi ülésen háromszor ismételhető meg a szavazás. Ha a harmadik szavazási eljárás után is szavazategyenlőség alakul ki, a szavazást a képviselő-testület következő ülésén lehet csak megismételni, ekkor azonban a kérdést el kell dönteni.

(9) Név szerinti szavazást kell elrendelni

(10) A név szerinti szavazáskor a jegyző felolvassa a képviselők nevét, a képviselők pedig a nevük elhangzásakor „igen”-nel vagy „ nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. Az adott választ a jegyző a névsor megfelelő rovatában rögzíti, majd a képviselők a névsort a nevük és szavazatuk mellett aláírják. A szavazást követően a névsorból az ülésvezető megállapítja az eredményt és azt kihirdeti. A képviselők aláírásával ellátott, külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(11) A képviselő-testület határozatainak sorszámát naptári évenként egytől kezdődően, folyamatosan, növekvő sorrendben kell meghatározni.

(12) A képviselő-testületi határozat megjelölése – az alábbi sorrendben –

(13) A testületi határozatokról a hivatal nyilvántartást vezet.

(14) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

12. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezettel, működéssel, döntés-előkészítéssel kapcsolatos felvetés vagy tudakozódás, amelynek rövidnek, tömörnek kell lennie.

(2) A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testületi ülésen köteles választ adni, a válasz időtartama legfeljebb öt perc lehet.

(3) A települési képviselő a képviselő-testületi ülésen – lehetőleg a napirendek lezárása után –

(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább tíz nappal sor került, úgy arra a képviselő-testületi ülésen kell érdemi választ adni.

(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló települési képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, amellyel a polgármestert vagy az alpolgármestert bízhatja meg.

(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a válasz elfogadásról vita nélkül a testület dönt.

13. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, amelynek során

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének állampolgár általi megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig a rendzavaró állampolgárt a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedése ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vele vitába szállni nem lehet.

14. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület nyilvános és zárt üléséről egy példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.

(2a) Az eredeti jegyzőkönyv

(3) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv tartalmazza:

(4) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell

(5) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

15. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

(2) A rendelet-tervezetet a hivatal tárgy szerint érintett köztisztviselője a jegyző irányításával készíti el, azonban az elkészítéssel kapcsolatos feladatokban való közreműködésre külső szakértő is megbízató.

(3) A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél a rendelet-tervezet tartalmához – szabályozási elveket, szempontokat állapíthat meg.

(4) Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni, ahol figyelembe kell venni:

(5) A polgármester egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthat.

(6) A polgármester a rendelet-tervezetet – amennyiben sor került rá – a véleményezést követően, indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti, ezzel egyidejűleg tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(7) Az önkormányzati rendeletet a jegyző és a polgármester írják alá és az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni, azt követően a jegyző gondoskodik arról, hogy az érintettek tudomást szerezzenek az abban foglaltakról.

(8) Az önkormányzati rendelet megjelölése – az alábbi sorrendben –

(9) A rendelet-tervezet megjelölése – a rendelet sorszáma és a kihirdetés ideje kivételével – a (8) bekezdésben foglalt elemeket az ott meghatározott sorrendben foglalja magában.

(10) A (8) bekezdés g) pontja szerinti címet úgy kell megfogalmazni, hogy a cím utolsó szavához „ról”, „ről” rag kapcsolódjon.

(11) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester vagy a jegyző indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.

(12) A jegyző köteles a hatályos rendeletekről naprakész nyilvántartást vezetni, valamint ötévenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról, amelynek eredményéről előterjesztést készít a képviselő-testület számára.

16. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amelynek tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyásra a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni

(3) A (2) bekezdés szerint beérkezett javaslatokról a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.

(4) A munkaterv főbb tartalmi elemei

(5) A képviselő-testület munkaterve egy évre készül.

17. § (1) A települési képviselő (továbbiakban: képviselő) tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

(2) A képviselőt az Mötv. 32-34. §-ában és e rendeletben rögzített jogok illetik, valamint kötelezettségek terhelik.

18. § A képviselő

19. §¹⁰ (1) A képviselő köteles

(2) A képviselő-testület a jogszabályon alapuló kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját maximum 12 havi időtartamra 50%-kal csökkentheti, vagy teljesen megvonhatja.

(3) Amennyiben a képviselő 3 egymást követő Képviselő-testületi ülésen önhibájából nem vesz részt, és távolmaradásának okát a következő Képviselő-testületi ülésig nem igazolja, a képviselői tiszteletdíj tőle maximum 12 havi időtartamra 50 %-kal csökkenthető.

(4) Amennyiben a képviselő 6 hónapon keresztül Képviselő-testületi ülésen önhibájából nem vesz részt, és távolmaradásának okát a következő Képviselő-testületi ülésig nem igazolja, a képviselői tiszteletdíj tőle maximum 12 havi időtartamra megvonható.

(5) Nem minősül igazolatlan távollétnek:

(6) A tiszteletdíj megvonásáról vagy csökkentéséről a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt.

20. § (1) A képviselő-testület egy, háromtagú állandó bizottságot választ a települési képviselők közül.

(2) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat, amelynek megbízatása feladatának elvégzéséig és az erről szóló jelentés képviselő-testület általi elfogadásáig tart.

(3) Az állandó bizottság neve: Somogyjád Község Önkormányzata Képviselő-testületének Jogi- és Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság).

(4) A Bizottság hatáskörébe tartozik

(5) A Bizottság működésére e rendelet 7. § (4)-(8) bekezdésében, a 9. §-ában, 14 §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy

(6) A képviselő-testület hatáskört nem ruház át a bizottságra.

(7)¹² A bizottság üléséről jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyző írja alá.

(8) A bizottság évente egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek a tevékenységéről.

21. § (1) A polgármester a feladatát főállásban látja el.

(2) A polgármester hatáskörét, feladatait törvény vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg.

(3) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggésben

(4) A polgármester a hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármestereivel együtt – a jegyző javaslatainak figyelembe vételével – irányítja a hivatalt az önkormányzat munkájának szervezésével, a képviselő-testület döntéseinek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokban.

(5) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatosan

(6) Egyéb jogszabályban foglalt hatáskörén túl

(7) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését. Az ülés összehívására és vezetésére vonatkozóan az e rendeletben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(8) A (7) bekezdés vonatkozásában tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat, büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés.

(9) A polgármester fogadóórája: hétfő 14.00-16.00 óra között van.

22. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg, aki a meghatározott feladatokat a polgármester irányításával és felhatalmazása alapján látja el.

(3) Az alpolgármester fogadóórája: hétfő 15.00-17.00 óra között van.

(4)¹³ A Képviselő-testület a polgármester javaslatára egy olyan társadalmi megbízatású alpolgármestert is választhat, aki nem a Képviselő-testület tagja.

(5)¹⁴ Azon alpolgármester, akit nem a Képviselő-testület tagjai közül választottak, nem tagja a Képviselő-testületnek, a polgármestert a Képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, de az üléseken tanácskozási joggal részt vehet.

(6)¹⁵ A nem Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester jogállására egyebekben a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

23. § (1) A jegyző vezeti az önkormányzat hivatalát, aljegyző nem kerül kinevezésre.

(2) A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogköröket a hivatal székhely településének polgármestere gyakorolja.

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a jegyző helyettesítését a hivatal szervezeti és működési szabályzatában, a jegyző általános helyettesítésével megbízott köztisztviselő látja el.

(4) A jegyző feladatait és kötelességeit az Mötv. 81. § (3) bekezdése, törvények és rendeletek, valamint e rendelet tartalmazza.

24. § (1) Somogyjád Község Önkormányzata Képviselő-testülete Hetes, Osztopán, Alsóbogát, Edde Községek Önkormányzatainak Képviselő-testületeivel közösen működteti a hivatalt.

(2) A hivatal döntésre előkészíti a hatáskörébe utalt önkormányzati hatósági, államigazgatási ügyeket, ellátja a képviselő-testületek, bizottságok, polgármesterek munkájával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat.

(3) A hivatal vezetője a jegyző, a hivatal képviseletében kötelezettséget a jegyző vállal.

(4) A hivatal önálló költségvetési szerv, melynek működési, fenntartási, fejlesztési költségeihez a fenntartó önkormányzatok az állami támogatáson felül a tárgyévet megelőző év január 1-i lakosságszám arányában járulnak hozzá.

(5) A hivatal igény- és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek.

(6) A települési képviselő a jegyző útján igényelheti a hivataltól a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.

(7) A hivatallal kapcsolatos, az önkormányzatok képviselő-testületeinek döntését igénylő témákat a hivatalt fenntartó önkormányzatok együttes képviselő-testületi ülésén (továbbiakban: együttes ülés) kell tárgyalni.

(8)¹⁶ Az együttes ülést Somogyjád Község polgármestere hívja össze és vezeti a munkaterv szerint.

(8a)¹⁷ A rendkívüli ülést Somogyjád Község polgármestere hívja össze annak indokának megjelölésével.

(9) Somogyjád Község polgármestere tartós akadályoztatása esetén Hetes Község polgármestere hívja össze és vezeti az együttes ülést. Mindkettejük akadályoztatása esetén Osztopán község polgármestere. Ha a tagok több mint a fele kéri, az együttes ülést össze kell hívni.

(10) Az együttes ülés vezetésére, tanácskozás rendjére (előterjesztésekre) a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet a hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei és a jegyző írja alá.

(11) Az együttes ülésen a határozatot a községek szerint kell elfogadni, a szavazatokat községenként kell megszámolni. A minősített többségi határozat hozatalához szükséges szavazatokat községek szerint kell megszámolni.

(12) Rendeletalkotást igénylő döntések esetén az együttes ülés résztvevői külön-külön községenként alkotnak rendeletet.

(13) A hivatal működésével kapcsolatos részletes szabályokat a hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

25. § (1) A vagyonnyilatkozat-tételi eljárással kapcsolatosan a Jogi-és Ügyrendi Bizottság az Mötv. 39. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazza.

(2) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezhet. Az eljárás eredményéről a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatni kell.

26. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a polgárai olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(3) A társulás létrehozható

(4) A koordináció fajtái:

27. § A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.

28. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egyszer közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás során az állampolgárok és a településen működő civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek és közérdekű javaslatot tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot 10 nappal előbb hirdetőtáblákon értesíteni kell.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén az alpolgármester.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre vonatkoznak a képviselő-testület nyílt ülésének jegyzőkönyvére irányadó, e rendelet 14. § (1) bekezdésében és a 14. § (3)-(5) bekezdésében foglalt szabályok.

(6) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben és jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében, vagy az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze, amelyet a polgármester vezet és amelyre meg kell hívni a képviselőket és a jegyzőt

(7) A lakossági fórum helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 10 nappal.

(8) A lakossági fórumról nem kell jegyzőkönyvet készíteni.

29. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet határozza meg.

(2) A polgármester az önkormányzat vagyoni helyzetének változásáról évente egy alkalommal a közmeghallgatáson köteles tájékoztatni a lakosságot.

30. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait Az államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtási rendeletei, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az adott évre vonatkozó Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik, amely során

(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) A zárszámadási rendelet-tervezet elkészítésére a (2) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében foglalt szabályok az irányadóak azzal, hogy az előirányzatok mellett a költségvetési évben teljesült bevételeket és kiadásokat számszerűsítve szerepeltetni kell.

(5) Az önkormányzat költségvetésének és zárszámadásának előterjesztésére vonatkozó szabályokról a képviselő-testület részére tájékoztatásul bemutatandó mérlegek tartalmának meghatározásáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.

31. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

(2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel.

(3) Az önkormányzat fizetésképtelenné válását a hitelezők kérelmére bíróság állapítja meg.

(4) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását.

(5) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a jogszabályok és ezen rendeletben foglaltak figyelembevételével, saját hatáskörében döntsön, melyről a testületet folyamatosan tájékoztatni kell.

(6) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a hivatal látja el a hivatal által készített pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján.

32. § (1) Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának legmagasabb szintű ellenőrzését az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat és intézményei pénzügyi ellenőrzését

(3) Az önkormányzatnál és a hivatalnál a (2) bekezdés b) pontja szerinti belsőellenőrzést a Kaposvár Környéki Belsőellenőrzési Társulás által megbízott vállalkozó, vagy alkalmazott köztisztviselő végzi.

33. § (1) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, egy ciklusra vonatkozik.

(2)¹⁸ A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembe vételével – vármegyei és járási területfejlesztési koncepciókhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(3) A gazdasági program tartalmazza a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó lehetséges megoldásokat.

(4) A gazdasági program képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

34. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzat testülete (továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) saját hatáskörben határozza meg szervezeti és működési rendjét.

(2) A nemzetiségi önkormányzat testületi munkáját a jegyző segíti.

35. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére ingyenes helyiséghasználatot biztosít a munkája ellátásához.

(2) Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat együttműködésére vonatkozó részletes szabályokat és eljárási rendet az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat pontos határidőket is tartalmazó megállapodásban rögzítik, amely megállapodást minden év január 31. napjáig lehet módosítani.

(3) A képviselő-testület a nemzetiségi önkormányzattal kapcsolatos egyeztetésekre a polgármestert jelöli ki kapcsolattartóként.

36. § (1) Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni.

(2) A képviselő-testület jogszabályban meghatározott esetekben önkormányzati rendeletet csak a nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothat.

37. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Somogyjád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 21/2014 (XII.16.) rendelet hatályát veszti.

(3) A hatályba lépő új SZMSZ-t meg kell küldeni a képviselő-testület tagjainak.