Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2020 (II.4.) önkormányzati rendelete
önkormányzati rendelete Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének Dunakeszi város helyi építési szabályzatáról szóló 6/2018. (V.31.) számú önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2020. 02. 19- 2020. 02. 19
Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2020 (II.4.) önkormányzati rendelete
önkormányzati rendelete Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének Dunakeszi város helyi építési szabályzatáról szóló 6/2018. (V.31.) számú önkormányzati rendelet módosításáról
2020.02.19.
(1) Kialakult telektömbben –eltérő rendelkezés hiányában- az építési övezetben nem meghatározott beépítési mód esetén, új épület elhelyezése, meglévő bővítése, átalakítása során a 12,0 méter vagy annál kisebb telekszélességű építési telken
a) oldalhatáron álló beépítési módban, de építési vonal érintettség esetén a zártsorú beépítési mód alkalmazása is megengedett,
b) amennyiben a kialakítható utcafronti épülethomlokzati hossz nem éri el a 6,5 métert ikres beépítési módban megengedett
a telepítési távolságokra vonatkozó előírások betartása mellett.
c) oldalhatáron álló beépítésnek megfelelő építés esetén az oldalkerti méret:4,5 méter,
(2) Kialakult telektömbben –eltérő rendelkezés hiányában- az építési övezetben nem meghatározott beépítési mód esetén, új épület elhelyezése, meglévő bővítése, átalakítása során a 12,0 métert meghaladó telekszélességű építési telken az adott utcarészen (két kereszteződés közötti utcaszakasz) jellemző (többségben lévő) beépítéshez igazodó, az illeszkedés követelményeinek megfelelő beépítési mód.
(3) Eltérő rendelkezés hiányában szabadonállóan és ikresen meghatározott beépítési mód esetén az építési telek
a) előkerti mérete: 5,0 méter,
b) oldalkerti mérete: a tényleges épületmagasság értékének fele, a telepítési távolságra vonatkozó előírások betartása mellett, de legalább 3,0 méter,
c) hátsókerti mérete: jelen rendeletben szabályozott, telekmélységek szerint differenciáltan meghatározott érték.
(4) Eltérő rendelkezés hiányában oldalhatáron állóan meghatározott beépítési mód esetén az építési telek
a) előkerti mérete: 5,0 méter,
b) oldalkerti mérete: a tényleges épületmagasság értéke a telepítési távolságra vonatkozó előírások betartása mellett, de legalább 4,5 méter,
c) hátsókerti mérete: jelen rendeletben szabályozott, telekmélységek szerint differenciáltan meghatározott érték.
(5) Amennyiben a szabályozási tervlap máshogy nem jelöli, a hátsókert mérete a meglévő, kialakult és az újonnan kialakításra kerülő építési telkek esetén - a telekmélység függvényében - a következő:
a) 30 méter és az alatti telekmélység esetén: 6,0 méter;
b) 30-40 méter telekmélység között: 10 méter;
c) 40 méter és a feletti telekmélység esetén: 15 méter,
d) Átmenő telek esetén eltérő rendelkezés, illetve szabályozási tervlapon történő jelölés hiányában, az előkerttel átellenes telekhatár menti telekrész hátsókertként értelmezendő.
e) Fekvő telek esetén: 3,0 méter a telepítési távolságok figyelembe vétele mellett.
(6) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén a nem oldalkerti telekhatártól az épületet 1 méterre kell elhelyezni.
(7) Átmenő telkeken az előkert
a) a Kis utcából nyíló ingatlanok esetében a Fő út, illetve a Szent István utca menti utcafront felől,
b) a Fő út menti ingatlanok esetében a Fő út menti utcafront felől
értendő.
(8) A 0,0 méter előkerttel szabályozott esetekben, az épület utcafronti homlokvonala előtti előkert közterületi jelleggel történő kialakítása és fenntartása esetén az épület utcafronti homlokvonala a telekhatártól legfeljebb 1,0 méterre hátrahúzható.
(9) Az Lke/2 építési övezetben a Kiscsurgó utca –Felhő utca – Üdülő utca – Pihenő utca – Északi közigazgatási határ – Duna folyam által közrefogott területen az elő-, oldal-, hátsókertek mérete 1,0 méterig lecsökkenthető a telepítési távolságok és a szomszédos ingatlanok beépíthetőségének figyelembe vételével.
„(2) A támfal vagy támfalgarázs homlokzatmagassága legfeljebb 3,5 méter lehet.”
„(5) Nem helyezhetőek el:
d) a következő melléképítmények:
da) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
db) trágyatároló,
dc) siló, ömlesztett anyag-, és folyadék- és gáztároló,
.”
„(3) Fő út mellett fekvő ingatlanokon a Bazsanth Vince utcától a Nap utca – Béke utca csatlakozásáig a Fő útra néző épülethomlokzatok:
a) ereszmagassága minimum:5,0 méter, maximum 6,0 méter lehet,
b) ereszmagasság csatlakozása maximum 0,5 méteres eltérés kialakításával megengedett,
c) térszín alatt kizárólag gépkocsi tároló és egyéb tároló kialakítása megengedett.”
5. § A Rendelet Kertvárosi lakóterületekről szóló 17. fejezet, 21. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az épület egyes homlokzatainak magassága (beépítési magasság) az építési övezetben meghatározott legnagyobb épületmagasság értékét legfeljebb 0,5 méterrel haladhatja meg.”
„(3) Vt-T jelű építési övezetekben hitélethez kapcsolódó rendeltetésű, kettőnél több épület elhelyezése megengedett. Az építési telken az elő-, oldal-, hátsókert mérete 0,0 méter, amelyen belül a nem meghatározott beépítési módú épület elhelyezése a telepítési távolságra vonatkozó szabályok betartása mellett megengedett.”
„(1) A vegyes területekre vonatkozó általános előírásokon túl a Vt jelű építési övezetekben eltérő rendelkezés hiányában a 4000 m2-nél kisebb méretű ingatlanokon:
a) lakó rendeltetés legfeljebb a megépíthető szintterület 50%-án, kizárólag emeleti szinteken alakítható ki a megépíthető szintterület legalább 50%-án lakótól eltérő rendeltetés megléte esetén vagy annak kialakításával egy időben.
b) legfeljebb nettó 500 m2 eladó területű kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű létesítmény alakítható ki.”
„(2) A Pallag utca menti építési övezeteiben az előkert mérete 15,00 méter.”
„(5) A Pallag utca menti Gip-E jelű építési övezetekben az előkert mérete 15,00 méter.”
71. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) Különleges beépítésre nem szánt nagy kiterjedésű sportterület piac övezete (Kb-sp/3)”
„73/A. § Nagy kiterjedésű sport sportterület piac övezete (Kb-sp/3 terület)
(1) A Kb-sp/3 jelű övezetbe sorolt a település piac rendeltetésű területe, ahol az annak működtetéséhez szükséges építmények, műszaki berendezések, utcabútorok elhelyezése megengedett.
(2) Az övezet területén építmény elhelyezése kizárólag a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen belül megengedett, melyek épületmagassága nem haladhatja meg a 3,0 métert.
(3) Az övezet területén minimum 20%-os zöldfelületi borítottság biztosítása kötelező.
Az övezet területe közhasználat elől el nem zárható.”
„(2) A szükséges parkolókat egyéb előírás hiányában az ingatlanon belül kell kialakítani. A parkolás felszíni parkolókban, térszín alatti gépkocsi tárolóban, épületben, illetve önálló parkolóházban, önálló parkoló területen egyaránt megoldható.
(3) Egyes építési övezetekben alkalmazható parkolási engedmény mértéke:
a) Az Lk-Ai/4 jelű építési övezetben lévő iskolához kiépített közterületi parkolók megtartandók, bővítés esetén a bővítés mértékéhez tartózó parkoló szám 50% a 150 méteren belül közterületen, illetve önálló parkoló területen (P+R) biztosítható.
b) A Fő utca – Bazsanth Vince utca – Szent István utca által határolt és a IV. Béla király térhez kapcsolódó településrészen a terület adottságaira, illetve az ott lévő, védelmet kívánó értékekre való tekintettel – ha az másként nem lehetséges - a nem lakófunkcióhoz tartozó parkolók 200 méteres körzetben közterületen és önálló parkoló területen is elhelyezhetők. A nem közterületen kialakított parkolók tekintetében az adott ingatlanra szolgalmi jogot kell bejegyeztetni.
c) Közintézmény létesítése, bővítése esetén a számított parkoló az önkormányzattal kötött megállapodás alapján legfeljebb 20%-al csökkenthető, melynek legfeljebb 50%-a telek 200 méteres körzetében lévő önálló parkoló területen vagy közterületen biztosítható.”
(4) Lakó és vegyes területek ingatlanainak - kivétel „Ai” jelű alapintézményi építési övezetek telkei- gépkocsival történő megközelítésére legfeljebb 2 db, egyenként legfeljebb 3,5 méter széles gépkocsi behajtó létesíthető.
„A települési önkormányzat a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott – a 3. számú mellékletben konkrétan megjelölt közérdekű célok megvalósításához – valamint a szabályozási tervlapon jelölt ingatlanokra elővásárlási jogot alapít településrendezési okokból.”
17. § A Rendelet 1. számú mellékletét képező SZT-3, SZT-6, SZT-7, SZT-9, SZT-10 jelű tervlapok helyébe a jelen rendelet 3. számú mellékletét képező új SZT-3, SZT-6, SZT-7, SZT-9, SZT-10 jelű tervlapok lépnek.
18. § E rendelet a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43 § (1) bekezdése b) pontja alapján kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. A Dunakeszi 3034 és 3035/4 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozó övezeti átsorolás (Vt/6-os építési övezetből Vt-Ai/15 építési övezetbe) az Országos Bírósági Hivatallal kötendő megállapodás aláírását követő 15. napon léphet hatályba. Ez a rendelet a hatálybalépését követő napon hatályát veszti. A rendelet hatálybalépésével a következő rendeletek hatályukat vesztik:
2/2015. (II.15.), 19/2015. (VIII.06.), 26/2015. (X.01.), 22/2016. (XI.04.), 1/2017. (I.11), 4/2017. (II.24.)