A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) A megyei önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye :

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 3525 Miskolc, Városház tér 1.

(2) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat (a továbbiakban: Megyei Önkormányzat) működési területe:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területe.

(3) A Megyei Önkormányzat postacíme: 3501 Miskolc, postafiók: 184.

(4) A Megyei Önkormányzat

a) pénzforgalmi számla száma: 10027006-00320250-00000000,

b) törzskönyvi azonosító száma (PIR): 726511,

c) adószáma: 15726511-1-05,

d) adóalanyisága: alanyi adómentes,

e) statisztikai számjele: 15726511-8411-321-05,

f) képviselő-testülete a Közgyűlés.

(5) A Megyei Önkormányzat hivatalos jelképei a megye címere, a megye zászlaja, a megye emblémája, a megye pecsétje, amelyek leírását és használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(6) A Megyei Önkormányzat külön önkormányzati rendeletben foglaltak szerint kitüntetéseket és elismerő címeket alapít.

(7) A Megyei Önkormányzat hivatalos honlapja: www.baz.hu.

(8) A Megyei Önkormányzat hivatalos lapja:

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közlönye, amelyet a Megyei Önkormányzat hivatalos honlapján tesz közzé.

2. §

(1) A Megyei Önkormányzat részére megállapított feladatokat a Közgyűlés és szervei látják el.

(2) A Közgyűlés szervei: a Közgyűlés elnöke, a Közgyűlés bizottságai, a megyei önkormányzati hivatal, a jegyző.

(3) A Közgyűlés tagjainak száma: 29 fő.

(4) A megyei önkormányzati képviselők névsorát és a jelölő szervezetük megnevezését a csatolt 1. függelék tartalmazza.

II. fejezet

A Megyei Önkormányzat feladat- és hatásköre

3. §

(1) A Megyei Önkormányzat önállóan, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosság biztosításával intézi a megye közügyeit és látja el az önként vállalt feladatait.

(2) A Megyei Önkormányzat közfeladatai, szakmai alaptevékenységei kormányzati funkciók szerinti besorolása:

011130   Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013210   Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások

013330   Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés

013350   Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

016010   Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

016020   Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek

041140   Területfejlesztés igazgatása

041231   Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041233   Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

047320   Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek

082091   Közművelődés-közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

082092   Közművelődés-hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

084010   Társadalmi tevékenységekkel, esélyegyenlőséggel, érdekképviselettel, nemzetiségekkel, egyházakkal összefüggő feladatok igazgatása és szabályozása

084020   Nemzetiségi közfeladatok ellátása és támogatása

105020   Foglalkoztatást elősegítő képzések és egyéb támogatások

107080   Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok

4. §

(1) A Megyei Önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladat- és hatáskörök mellett - a mindenkori pénzügyi lehetőségeinek figyelembevételével - önként vállalja a következő feladatok ellátását:

a) a megye települési önkormányzatai feladatellátásának segítése, közreműködés fejlesztési lehetőségeik feltárásában és koordinálásában,

b) közreműködés a megye hátrányos helyzetű települései felzárkózásának és fejlődésének előmozdításában,

c) együttműködés és a közös cselekvés lehetőségeinek felkutatása a bevett  egyházakkal és a civil szervezetekkel,

d) a gazdasági élet szereplőivel való együttműködés, erőforrásaiknak a megye fejlődésébe történő bevonási lehetőségének feltérképezése, koordinálása,

e) a családok és az ifjúság kezdeményezéseinek, szervezeteinek támogatása,

f) a megye színvonalas és eredményes kulturális, közművelődési, művészeti, tudományos és sport tevékenysége előmozdításának támogatása, közreműködés a megye szellemi, tárgyi és humán értékeinek megóvásában, gyarapításában,

g) a megye országos és nemzetközi megjelenítésének elősegítése, aktív kommunikáció kialakítása a megye lakosságával,

h) közreműködés a megye közrend- és tűzvédelmében, a havaria-helyzetek megoldásában.

(2) Az önként vállalt feladatok ellátásához szükséges pénzügyi forrást a Megyei Önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.

5. §

(1) A Közgyűlés az 1. mellékletben meghatározott hatásköreit az ott megjelölt bizottságára, a 2. mellékletben meghatározott hatásköreit a Közgyűlés elnökére ruházza át.

(2) A Közgyűlés szervei az átruházott hatáskörben hozott döntéseikről a döntés meghozatalát követő Közgyűlés ülésén szóbeli tájékoztatást adnak.

III. fejezet

A Megyei Önkormányzat gazdasági alapjai

6. §

(1) A Közgyűlés meghatározza gazdasági programját és évenként a költségvetéséről rendeletet alkot.

(2) A Közgyűlés a költségvetési rendeletében határozza meg azt az értékhatárt, amely alatt a Közgyűlés elnöke hitel felvételére jogosult.

7. §

A Megyei Önkormányzat vagyonára és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó rendelkezéseket a Közgyűlés külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

IV. fejezet

A Közgyűlés működése

1. A Közgyűlés munkaterve

8. §

(1) A Közgyűlés munkáját éves munkaterv alapján végzi. A munkatervben foglaltaktól a Közgyűlés elnöke eltérhet, az eltérés indokát a soron következő Közgyűlés ülésén a napirendi pontokra vonatkozó javaslat megtételét megelőzően szóban ismerteti.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) az ülések tervezett időpontját, helyszínét, napirendjét;

b) a napirendi pontok előterjesztőjének nevét, tisztségét,

c) az előterjesztést véleményező bizottság(ok) megnevezését;

d) az előterjesztés elkészítéséért, előkészítéséért felelős önkormányzati hivatal szervezeti egységének megnevezését,

e) az előterjesztés előkészítésében részt vevő személyek, szervek és szervezetek megjelölését,

f) az előterjesztések törvényességi ellenőrzésre történő átadásának határidejét,

g) a napirendi pont tárgyalásához meghívottak nevét és tisztségét,

h) a közmeghallgatás időpontját és helyszínét, valamint az elsődlegesen megtárgyalásra javasolt témakört,

i) a Közgyűlés kiemelt ünnepi rendezvényeit, azok időpontját.

(3) A munkaterv összeállítása előtt javaslatot kell kérni a Közgyűlés bizottságaitól, a megyei képviselőcsoportok vezetőitől, a képviselőcsoporttal nem rendelkező megyei önkormányzati képviselőktől, a megyében működő területi nemzetiségi önkormányzatoktól, a jegyzőtől, az aljegyzőtől, az önkormányzati hivatal szervezeti egységeinek vezetőitől és a Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok vezetőitől.

(4) A munkaterv előkészítéséről és a Közgyűlés elé terjesztéséről a Közgyűlés elnöke a jegyző közreműködésével gondoskodik.

(5) A munkatervet a tárgyévet megelőző naptári év utolsó ülésén kell a Közgyűlés elé terjeszteni.

2. A Közgyűlés ülései

9. §

A Közgyűlés alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart.

3. Alakuló ülés

10. §

(1) A Közgyűlés alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül - a mandátumot szerzett, életkorát tekintve a legidősebb megyei önkormányzati képviselő - a korelnök hívja össze és vezeti. A korelnök a Közgyűlés elnöke eskütételét követően az ülés vezetését átadja a Közgyűlés elnöke részére.

(2) Az alakuló ülés napirendi pontjai a következő sorrendben kerülnek megtárgyalásra:

a) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság tájékoztatója a megyei önkormányzati képviselők választásáról, a megyei listás választás eredményéről,

b) a megyei önkormányzati képviselők eskütétele,

c) a Közgyűlés elnökének megválasztása, illetményének és költségtérítésének megállapítása,

d) a Közgyűlés alelnökének megválasztása, illetményének vagy tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása,

e) a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata,

f) a Közgyűlés bizottságainak és a Közgyűlés bizottságai elnökeinek megválasztása.

11. §

(1) A Közgyűlés tisztségviselői az elnök és az alelnök.

(2) A Közgyűlés az alakuló ülésén titkos szavazással választja meg a Közgyűlés tisztségviselőit.

(3) A tisztségviselők szavazólapon történő megválasztására vonatkozó titkos szavazás lebonyolítására a Közgyűlés legalább öttagú szavazatszámláló bizottságot hoz létre, megválasztja annak elnökét.

12. §

(1) A Közgyűlés elnöke személyére a megyei önkormányzati képviselők tehetnek javaslatot nyílt eljárásban.

(2) Elnökjelölt az lehet, akit a jelenlévő képviselők 25 %-a jelöltnek ajánl.

(3) Abban az esetben, ha a választás során egyik elnökjelölt sem szerzi meg a megválasztásához szükséges számú szavazatot, a Közgyűlés megismétli a titkos szavazást. A megismételt szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha a megismételt szavazás is eredménytelen, új jelölést és szavazást kell tartani.

(4) Az elnökválasztás eredményét szavazógéppel történő szavazás esetén az ülést vezető személy, szavazólapon történő szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti.

(5) Megválasztását követően a Közgyűlés elnöke esküt tesz.

13. §

(1) A Közgyűlés elnökének megválasztását követően a Közgyűlés megválasztja alelnökét. Az alelnök megválasztása a Közgyűlés elnökének megválasztására vonatkozó szabályok szerint történik.

(2) Az alelnök személyére, valamint arra, hogy megbízatását főállásban, vagy társadalmi megbízatásban lássa-e el, a Közgyűlés elnöke tesz javaslatot.

(3) Megválasztását követően az alelnök esküt tesz.

4. Az előterjesztések rendje

14. §

(1) A Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket a Közgyűlés elnökénél írásban kell benyújtani a Közgyűlés ülését megelőző 15. napig. Az előterjesztés megnevezése lehet:

a) határozat meghozatalára, vagy önkormányzati rendelet megalkotására irányuló „Javaslat”,

b) jogszabály vagy a Közgyűlés határozata által előírt beszámolási kötelezettség esetén „Beszámoló”,

c) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról „Jelentés”,

d) az a)-c) pontok által nem meghatározott esetben „Tájékoztató”, amelynek tudomásulvételéről alakszerű határozat meghozatala nélkül szavaz a Közgyűlés.

(2) A Közgyűlés ülésén a napirendi pontok előterjesztői lehetnek:

a) a Közgyűlés tisztségviselői,

b) a jegyző,

c) az aljegyző,

d) a megyei tanácsnokok,

e) a bizottságok elnökei,

f) a megyei önkormányzati képviselők,

g) az önkormányzati hivatal belső szervezeti egységének vezetői,

h) a Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok vezetői,

i) a Közgyűlés által felkért előadók.

(3) Az előterjesztések főbb tartalmi követelményei:

a) átfogó elemzés a jelenlegi helyzetről és az elérni kívánt eredményről,

b) a megvalósításhoz szükséges eszközök teljes körének bemutatása és javaslat azok biztosítására,

c) az előzmények, az előterjesztés tárgyában korábban hozott döntések bemutatása,

d) az előterjesztés tárgyára vonatkozó jogi szabályozás ismertetése,

e) az egyes döntési lehetőségek, javaslatok indokolása az érvek, ellenérvek, előnyök és hátrányok egyidejű bemutatásával,

f) tájékoztatás azokról a szervekről, amelyek véleményezték, tárgyalták az előterjesztést,

g) a határozati javaslat, illetőleg a rendelettervezet megszövegezése,

h) a végrehajtás határideje és a felelős szervezetek, személyek megjelölése.

(4) Az előterjesztések formai követelményei:

a) világos, áttekinthető szerkezet, egyszerű, közérthető, rövid, tömör megfogalmazás,

b) a munkajogi, vagy más egyedi ügy esetén a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő formában elkészített döntéstervezet,

c) a jogalkotásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek betartása,

d) a hivatal belső szervezeti egysége vezetőjének aláírása.

(5) Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő a határozati javaslat elkészítése.

(6) Előterjesztés szóban kivételes esetben, halaszthatatlan döntést igénylő ügyben terjeszthető a Közgyűlés elé.

(7) Előterjesztés, vagy döntéstervezet csak a Közgyűlés elnökének előzetes véleményével és a jegyző törvényességi ellenőrzését követően kerülhet a Közgyűlés elé.

15. §

(1) A megyei önkormányzati képviselő az önkormányzati rendelet megalkotására vonatkozó kezdeményezést írásban a Közgyűlés elnökéhez nyújthatja be. Amennyiben a képviselő a rendelet megalkotására vonatkozó kezdeményezését a Közgyűlés munkaterv szerinti ülésnapját megelőző 24 nappal benyújtja, azt a munkaterv szerinti soron következő Közgyűlés ülésére be kell terjeszteni.

(2) A kezdeményezést a kezdeményezőnek saját kezűleg alá kell írnia. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) az önkormányzati rendelet alkotásának célját,

b) az önkormányzati rendelet megalkotásának szakmai és jogi indokait,

c) a megalkotásra javasolt önkormányzati rendelet tervezetét.

(3) Az önkormányzati rendelet megalkotására vonatkozó kezdeményezést a Közgyűlés elnöke annak beérkezését követő 3 napon belül megküldi a jegyzőnek.

(4) A jegyző törvényességi szempontból megvizsgálja az önkormányzati rendelet alkotására vonatkozó kezdeményezést, és az azzal kapcsolatos véleményéről 15 napon belül írásban tájékoztatja a Közgyűlés elnökét.

(5) A Közgyűlés elnöke az önkormányzati rendelet megalkotására vonatkozó kezdeményezést, az azzal kapcsolatos jegyzői véleményt, és álláspontját a Közgyűlés soron következő ülésére terjeszti be.

(6) Az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a normatív határozat meghozatalára vonatkozó kezdeményezésre is.

16. §

(1) Az önkormányzati rendelettervezet és a határozati javaslat konkrétan megjelölt rendelkezéseihez - §-ához, bekezdéséhez, pontjához - szövegszerűen megfogalmazott, indokolással ellátott módosító, vagy kiegészítő indítványt a Közgyűlés ülésnapját megelőző munkanapon 12.00 óráig írásban nyújthatnak be a Közgyűlés bizottságai, a képviselőcsoportok, a tanácsnokok és a képviselők.

(2) A Megyei Önkormányzat költségvetése bevételének csökkenését és a költségvetés kiadásának növelését eredményező módosító javaslat a Közgyűlés által csak abban az esetben tárgyalható, ha az indítvány benyújtója megjelöli benne a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.

(3) A megyei önkormányzati képviselők részére a Közgyűlés ülésének helyszínén kiosztott, vagy a Közgyűlés ülésén szóban tett előterjesztéshez kapcsolódó, valamint az (1) bekezdésben meghatározott körbe nem tartozó módosító vagy kiegészítő javaslat szóban is előterjeszthető.

(4) A módosító, vagy kiegészítő indítványnak nem minősülő véleményt, javaslatot a Közgyűlés elnöke nem köteles szavazásra bocsátani, de azt - az erre irányuló kérelem esetén - kiadhatja az érintett bizottságnak, vagy az önkormányzati hivatalnak vizsgálat céljából.

5. A Közgyűlés ülésének összehívása

17. §

A Közgyűlés rendes ülést évente legalább hat alkalommal, ünnepi ülést három alkalommal: a március 15-ei, az augusztus 20-ai és az október 23-ai nemzeti ünnepek tiszteletére tart.

18. §

(1) A Közgyűlés ülését az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze. A tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Közgyűlés ülését a Közgyűlés legnagyobb létszámú képviselőcsoportjának vezetője hívja össze.

(2) A meghívót és az abban szereplő napirendi javaslatok előterjesztéseit elektronikus úton úgy kell kiküldeni, hogy azt a meghívottak a Közgyűlés ülésnapja előtt legalább 6 nappal megkapják. Ettől eltérni csak a Közgyűlés elnökének előzetes engedélyével lehet.

(3) A Közgyűlés ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a megye országgyűlési képviselőit,

b) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetőjét,

c) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának polgármesterét,

d) a napirend szerint illetékes szervek, szervezetek vezetőit,

e) a jegyzőt, az aljegyzőt és az önkormányzati főtanácsadót,

f) az önkormányzati hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,

g) a jogszabályokban meghatározott szervek képviselőit,

h) a területi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

i) a Megyei Önkormányzat könyvvizsgálóját, amennyiben a Közgyűlés által tárgyalt napirend azt indokolja.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a Közgyűlés ülésére tanácskozási joggal meghívottak körét esetenként a Közgyűlés elnöke határozza meg.

(5) A Közgyűlés és bizottságai ülésén tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei illetékességű önszerveződő közösségeket.

(6) Az önszerveződő közösség képviselője tanácskozási joggal történő részvételére vonatkozó szándékát a testület ülését megelőző munkanapon 16 óráig írásban jelentheti be a Közgyűlés, illetve a bizottság elnökénél.

(7) A Közgyűlés ülésére a meghívót és a tárgyalandó napirendi pontok előterjesztéseit meg kell küldeni a Közgyűlés elnöke által meghatározott média megyei képviselőinek, továbbá a Megyei Önkormányzat hivatalos honlapján elérhetővé kell tenni.

(8) A Közgyűlés ülésének idejéről, helyéről, napirendjéről a megye lakosságát a Megyei Önkormányzat hivatalos honlapján, illetve a megyei média útján a Közgyűlés ülésnapját megelőző legalább 5 nappal tájékoztatni kell.

6. Rendkívüli ülés

19. §

(1) A Közgyűlés a munkatervében megjelölt időponttól eltérő időpontban is összehívható és rendkívüli ülés tartható.

(2) A Közgyűlés rendkívüli ülését össze kell hívni:

a) a megyei önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára,

b) a Közgyűlés bizottságának indítványára,

c) a megyei népszavazásra irányuló érvényes kezdeményezés esetén,

d) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetője indítványára,

e) a könyvvizsgáló kezdeményezése esetén,

f) a Közgyűlés elnöke saját hatáskörben hozott döntése alapján,

g) a Közgyűlés hatáskörébe tartozó olyan halaszthatatlan ügyben, amelynek tárgyalását jogszabály teszi kötelezővé, vagy amelyben a késedelem jelentős kárral, vagy hátránnyal járna (személyzeti, pályázati, pénzügyi ügyek stb.).

(3) A Közgyűlés rendkívüli ülése összehívására vonatkozó indítványt a javasolt időpont, napirendi pontok, azok előterjesztői megjelölésével a Közgyűlés elnökénél kell írásban előterjeszteni.

(4) A Közgyűlés rendkívüli ülését az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök elektronikus úton hívja össze, az indítvány benyújtásától számított legkésőbb 8 napon belüli időpontra.

7. A nyilvánosság biztosítása

20. §

(1) A zárt ülés kivételével a Közgyűlés ülésén részt vehet bármely személy (a továbbiakban: részt vevő személy), aki az ülésteremben a Közgyűlés elnöke által kijelölt helyen tartózkodhat.

(2) A részt vevő személy jelenlétével a Közgyűlés tanácskozását, döntéshozatali eljárását semmilyen módon sem zavarhatja.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a Közgyűlés bizottságai üléseinek vonatkozásában megfelelően alkalmazni kell.

(4) A Közgyűlés zárt ülést törvényben, önkormányzati rendeletben meghatározott esetben tart, vagy rendelhet el.

(5) A Közgyűlés elnöke a jegyző közreműködésével gondoskodik arról, hogy választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyú előterjesztés tárgyalásakor az érintett személytől írásbeli nyilatkozat kerüljön beszerzésre arról, hogy kéri-e az előterjesztés zárt ülésen történő tárgyalását. A nyilatkozat tartalmáról az ülésvezető a napirend tárgyalásának megkezdése előtt tájékoztatja a Közgyűlést.

(6) A Közgyűlés a Közgyűlés elnöke, a napirendi pont előterjesztője, az érdekelt és a megyei önkormányzati képviselő javaslata alapján minősített többséggel zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén és a pályázatokhoz kapcsolódó ügyek tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás a Megyei Önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(7) A zárt ülésen való részvétel titoktartási nyilatkozathoz köthető, amelynek megtételéről esetenként a Közgyűlés elnöke dönt.

(8) Zárt ülésen tárgyalandó napirendi pont esetén az írásbeli előterjesztés valamennyi oldalán fel kell tüntetni: „Zárt ülésen tárgyalandó előterjesztés!”

8. Az ülés vezetése

21. §

(1) A Közgyűlés ülését a Közgyűlés elnöke, akadályoztatása esetén az alelnök, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása esetén a Közgyűlés legnagyobb létszámú képviselőcsoportjának vezetője vezeti.

(2) A Közgyűlés ülésének megnyitásakor az elnök a jelenléti ív alapján számszerűen megállapítja a határozatképességet.

(3) A Közgyűlés elnöke a Közgyűlés határozatképességét az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri, és a megyei önkormányzati képviselő, a jegyző indítványára, vagy saját döntése alapján a jegyzőkönyv számára rögzíteni rendeli az ülés határozatképességét, vagy határozatképtelenségét.

(4) A Közgyűlés elnöke a Közgyűlés ülésének megnyitását, a határozatképesség megállapítását követően szóban tájékoztatja a Közgyűlést a Közgyűlés legutóbbi ülését követően átruházott hatáskörében hozott döntéseiről.

(5) A Közgyűlés napirendjére a meghívó alapján az elnök tesz javaslatot. A Közgyűlés napirendjének végleges megállapítása előtt a megyei önkormányzati képviselő egyéb napirendi pontokat is javasolhat, amelyről, és a Közgyűlés végleges napirendjéről vita nélkül szavaz a Közgyűlés.

9. A napirend vitája

22. §

(1) A Közgyűlés ülésén az elnök napirendi pontonként megnyitja, vezeti, majd lezárja a vitát. A napirendi pontok tárgyalásakor az elnök elsőként az előterjesztőnek adja meg a szót, aki legfeljebb 10 perces kiegészítést tehet. Ezt követően a bizottságok által tárgyalt előterjesztésekre vonatkozóan a bizottság elnöke, vagy alelnöke, akadályoztatásuk esetén a bizottság által megbízott tag ismerteti a bizottság véleményét, amelynek keretében a kisebbségi véleményről is tájékoztatást kell adni. Az előterjesztőhöz a megyei önkormányzati képviselők és a meghívottak kérdéseket tehetnek fel, amelyekre az érintettek válaszolnak.

(2) Az egyes napirendi pontokhoz a megyei önkorományzati képviselő legfeljebb 5 perc időtartamban szólhat hozzá. A megye szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró napirendi pont tárgyalásakor az előterjesztés vitájának megnyitásakor a Közgyűlés elnöke engedélyezheti a hozzászólások időtartamának túllépését.

(3) A Közgyűlés ülésén részt vevő nem képviselő személy a napirendhez kapcsolódóan a Közgyűlés elnökének döntése alapján - legfeljebb 3 percben - kaphat szót. A hozzászólási szándékot tartalmának rövid összegzésével az ülés megnyitásáig a jegyzőnek kell írásban bejelenteni.

(4) A hozzászólások időtartamának korlátozására, a vita lezárására a megyei önkormányzati képviselők javaslatot tehetnek, amely ügyrendi javaslatról a Közgyűlés vita nélkül dönt. Nem lehet lezárni a vitát addig, amíg valamennyi képviselőcsoport nem ismertette a véleményét, és erre igényt tart.

(5) A vita során személyében érintett képviselő legfeljebb 2 percben soron kívül szót kérhet. Amennyiben az elnök nem adja meg a szót, a képviselő kérésére e tárgyban a Közgyűlés vita nélkül határoz.

(6) Az előterjesztés feletti vita lezárását követően az előterjesztő válaszol az elhangzott észrevételekre, javaslatokra.

10. Szavazás

23. §

(1) Az előterjesztéssel kapcsolatos észrevételekre adott válasz után a Közgyűlés elnöke összefoglalja a vitát, az előterjesztett rendelettervezetet, illetve határozati javaslatot érintő módosítási javaslatokat, és azokat egyenként elhangzásuk sorrendjében szavazásra bocsátja.

(2) A szavazás során először a módosító indítványokat, kiegészítő javaslatokat kell szavazásra bocsátani. Amennyiben a döntéstervezet ugyanazon  rendelkezéséhez, pontjához több, tartalmában eltérő módosító indítvány, javaslat került benyújtásra, úgy az elnök dönt azok szavazásra bocsátásának sorrendjéről. A módosító indítványokról, javaslatokról történő szavazást követően kerülhet sor az előterjesztés szerinti, illetve a módosító indítványokkal együtt a rendelettervezet, illetve a határozati javaslatról történő szavazásra.

(3) Az előterjesztő által elfogadott módosító indítványokat az eredeti előterjesztés részének kell tekintetni, nem kell külön szavazásra bocsátani, de a döntéstervezetről történő szavazást megelőzően erre a tényre az elnöknek fel kell hívnia a képviselők figyelmét, és ezt az ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(4) A megyei önkormányzati képviselő legkésőbb a napirendi pont tárgyalásának megkezdésekor az elnök részére köteles bejelenteni, ha az adott napirendi pont keretében tárgyalt ügy őt vagy közeli hozzátartozóját személyesen érinti. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Közgyűlés elnökének javaslatára a Közgyűlés a mulasztó képviselő tiszteletdíját 6 hónapra 25 %-kal csökkentve állapítja meg.

11. A szavazás módja

24. §

(1) A nyílt szavazás elsődlegesen az ülésteremben elhelyezett szavazatszámláló gép alkalmazásával történik.

(2) Szavazatszámláló gép hiánya, meghibásodása esetén, vagy a Közgyűlés eseti döntése alapján a szavazás kézfeltartással történik.

(3) A képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra, amelyről a Közgyűlés vita nélkül egyszerű többséggel dönt. Név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselők nevét e rendelet 1. függelékében meghatározott sorrend szerint egyenként felolvassa. A képviselő neve elhangzását követően „igen”, vagy „nem”, vagy „tartózkodom” kifejezéssel szóban nyilatkozik szavazatáról. A jegyző a nyilatkozat tartalmát a képviselő neve mellett kézírással rögzíti. A jegyző a szavazás befejezését követően a névsort átadja az ülésvezető részére, aki annak alapján ismerteti a szavazás eredményét. A szavazást tartalmazó névsort az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

25. §

(1) A Közgyűlés - indítvány alapján - esetenként dönt a titkos szavazásról:

a) választás,

b) kinevezés,

c) felmentés,

d) vezetői megbízás adása, annak visszavonása,

e) fegyelmi eljárás megindítása,

f) fegyelmi büntetés kiszabása,

g) állásfoglalást igénylő személyi ügy,

h) összeférhetetlenségi ügy,

i) kitűntetési ügy,

j) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

tárgyalásakor.

(2) A titkos szavazás lebonyolítása történhet szavazógéppel, vagy külön indítvány alapján, vita nélkül, egyszerű többséggel hozott döntés alapján szavazólapon. A szavazólapon történő titkos szavazás lebonyolításához a Közgyűlés öt tagú szavazatszámláló bizottságot választ. A szavazatszámláló bizottságba a Közgyűlés valamennyi képviselőcsoportjából választani kell tagokat, akik maguk közül elnököt választanak. A szavazáshoz szavazófülkét és a szavazatok elhelyezésére urnát kell biztosítani. A titkos szavazás lebonyolításához szükséges technikai feltételek biztosításáról a megyei önkormányzati hivatal gondoskodik. A titkos szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a Közgyűlés elnökével.

12. Minősített többség

26. §

Törvényben meghatározott eseteken túlmenően minősített többség szükséges a Közgyűlés hatáskörébe tartozó következő ügyekben történő döntéshez:

a) személyi jellegű kérdések (választás, kinevezés, megbízás, delegálás, tiszteletdíj csökkentése stb.),

b) zárt ülés, név szerinti és titkos szavazás elrendelése,

c) ideiglenes bizottság létrehozása,

d) törzsvagyon körében tartozó vagyon tulajdonjogának átruházása,

e) gazdasági társaság alapítása, üzletrész elidegenítése,

f) munkatervben nem szerepelő közmeghallgatás tartására vonatkozó képviselői indítvány elfogadása.

13. A Közgyűlés döntései

27. §

(1) A Közgyűlés

a) önkormányzati rendeletet alkot,

b) határozatot hoz a rendeletalkotás körébe nem tartozó, érdemi döntést igénylő kérdésben.

(2) A Közgyűlés által alkotott rendelet jelölése:

„Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének sorszám/évszám (… hó ... nap)”; - a sorszámot naptári évenként 1-gyel kezdődő arab számmal folyamatosan kell jelölni, a zárójelben feltüntetett dátum az önkormányzati rendelet kihirdetésének az időpontja, a hónap római számmal, a nap arab számmal jelölve -, az „önkormányzati rendelete” kifejezés és a rendelet címe.

(3) A Közgyűlés által hozott normatív határozat jelölése:

„Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének sorszám/évszám (… hó …. nap)”; - a sorszámot naptári évenként 1-gyel kezdődő arab számmal folyamatosan kell jelölni, a zárójelben feltüntetett dátum normatív határozat esetében a közzétételének az időpontja, a hónap római számmal, a nap arab számmal jelölve -, a „határozata” kifejezés és a határozat címe.

(4) Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés. Kihirdetni csak a Közgyűlés elnöke és a jegyző által aláírt rendeletet lehet. A kihirdetés napja azonos a hirdetőtáblán történő kifüggesztés időpontjával.

(5) A Megyei Önkormányzat Közgyűlése által alkotott rendeleteket és hozott határozatokat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat hivatalos lapjában is közzé kell tenni.

(6) A Megyei Önkormányzat Közlönye kéthavonta a hivatalos honlapján jelenik meg.

(7) Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról az önkormányzati hivatal külön-külön betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a döntés számát, tárgyát, meghozatalának napját, hatálybalépésének napját, ha van megjelölve akkor a felelőst és a végrehajtás határidejét.

14. Tárgyalási szünet

28. §

A Közgyűlés elnöke saját hatáskörében vagy a képviselőcsoport vezetőjének kérésére legfeljebb 30 perc tárgyalási szünetet rendelhet el.

15. A Közgyűlés rendjének biztosítása

29. §

(1) A Közgyűlés ülésén jelen lévő valamennyi személy köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani.

(2) Az ülésvezető köteles biztosítani a Közgyűlés működésének rendjét, melynek érdekében:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ,

b) ismételt és eredménytelen figyelmeztetés esetén a hozzászólótól megvonhatja a szót,

c) rendre utasíthatja azt, aki a Közgyűlés rendjét zavaró magatartást tanúsít,

d) felszólíthatja a rendzavarót – a megyei önkormányzati képviselő kivételével – az ülésterem elhagyására,

e) szünetet rendelhet el.

16. Jegyzőkönyv

30. §

(1) A Közgyűlés üléséről három példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely törvényben meghatározottakon túlmenően tartalmazza:

a) a képviselő kérése esetén bármely hozzászólásának, kérdésének szó szerinti szövegét,

b) az ülésen történt napirenden kívüli eseményeket,

c) az ülésvezetőnek a rend fenntartása érdekében tett intézkedéseit.

(2) A Közgyűlés üléseiről a jegyzőkönyvvezető a jegyzőkönyv elkészítésének segítése céljából hangfelvételt készít. A hangfelvétel nem helyettesíti a jegyzőkönyvet. Zárt ülésen tilos egyéni hangfelvétel készítése.

(3) A Közgyűlés ülésén történteket kétség esetén a jegyzőkönyv közhitelesen tanúsítja. Az ülésvezető és a jegyző indokolt kérelemre eltérés esetén a jegyzőkönyvet kijavíthatja.

31. §

A Közgyűlés és bizottságai munkájáról, döntéseiről a megye lakosságát a Megyei Önkormányzat hivatalos honlapján és a megyei sajtó útján tájékoztatni kell.

17. Közmeghallgatás

32. §

(1) A közmeghallgatás időpontjára a Közgyűlés elnöke tesz javaslatot, melyről a Közgyűlés az időpont munkatervben való meghatározásával dönt.

(2) Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha azt a megyei önkormányzati képviselők többsége indítványozza.

(3) A közmeghallgatásra a Megyei Önkormányzat székhelyén, indokolt esetben a megye területén kihelyezett ülésen kerül sor.

(4) A közmeghallgatás idejét, helyét a Megyei Önkormányzat honlapján és a megyei sajtóban kell közzétenni, az időpontot megelőző legalább 8 nappal.

(5) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőség szerint azonnal, amennyiben ez nem lehetséges akkor 15 napon belül írásban választ kell adni.

18. A képviselő jogai és kötelezettségei

33. §

A megyei önkormányzati képviselő a Közgyűlés ülésének napirendi pontjaihoz nem tartozó közérdekű ügyben - a napirendi pontok megtárgyalását követően - jogosult legfeljebb 5 perc időtartamú hozzászólásra. A képviselő a hozzászólásra vonatkozó szándékát a Közgyűlés elnökének az ülés napirendjének elfogadása előtt köteles írásban vagy szóban bejelenteni.

34. §

(1) A megyei önkormányzati képviselő abban az esetben, ha előreláthatóan nem tud részt venni a Közgyűlés ülésén, köteles ezt a Közgyűlés elnökének előzetesen írásban bejelenteni. A rendkívüli ülésről történő távolmaradás igazolása utólag is történhet, ha a megyei önkormányzati képviselő az előzetes értesítésben akadályoztatva van. Az utólagos igazolást az akadályoztatás megszűnését követően haladéktalanul meg kell küldeni a Közgyűlés elnöke részére.

(2) A Közgyűlés elnöke igazoltnak tekinti a megyei önkormányzati képviselő távollétét, ha azt az (1) bekezdésben foglaltak szerint a képviselő bejelentette, és a hiányzásra

a) méltányolható magánérdek (betegség, közeli hozzátartozó halála stb.), vagy

b) képviselői tisztségéből eredő elfoglaltság (kiküldetés, rendezvény stb.), vagy

c) állampolgári kötelezettség teljesítése, vagy

d) vis maior (baleset, árvíz stb.)

miatt kerül sor.

A távollét igazolása a Közgyűlés ülésén megjelentekről készült jelenléti íven a képviselő neve mellett történik, az „Igazolt távollét” szöveg feltüntetésével és a Közgyűlés elnökének aláírásával.

(3) A Közgyűlés az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő megyei önkormányzati képviselő képviselői tiszteletdíját egy havi időtartamra 50 %-kal csökkenti, ha a képviselő a Közgyűlés üléséről történő távolmaradását a Közgyűlés elnöke nem tekinti igazoltnak. A Közgyűlés a képviselő második és minden további igazolatlan hiányzása esetén a tiszteletdíjat kettő havi időtartamra 50 %-kal csökkenti.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen a Közgyűlés állandó bizottsága képviselő és nem képviselő tagjának a bizottsági ülésről történő távolmaradása esetén is alkalmazni kell azzal, hogy a bizottság tagjának hiányzását a bizottság elnöke igazolja. A bizottsági ülésről történő távolmaradás esetén a (3) bekezdésben meghatározott mértékű csökkentést a bizottsági tagságért járó tiszteletdíj összege tekintetében kell érvényesíteni.

35. §

A megyei önkormányzati képviselő önkormányzati rendeletben szabályozott tiszteletdíj, természetbeni juttatás, illetve a külön közgyűlési határozatban megállapított – a kiesett jövedelemmel arányos – térítés illeti meg.

36. §

(1) A Közgyűlés tagjai sorából a Közgyűlés elnökének javaslatára tanácsnokokat választhat.

(2) A tanácsnok feladatkörét megválasztásával egyidejűleg a Közgyűlés határozza meg.

V. fejezet

Képviselőcsoport alakítása és működése

37. §

(1) Az ugyanazon jelölő szervezet(ek) által állított önálló vagy közös listáról megyei önkormányzati képviselői mandátumot szerzett képviselők képviselőcsoportot hozhatnak létre, ha létszámuk eléri az 5 főt.

(2) Az ugyanazon jelölő szervezet(ek) által állított önálló vagy közös listáról mandátumot szerzett képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak. A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

(3) A képviselőcsoport megalakulását a Közgyűlés alakuló ülésén kell a Közgyűlés elnökének írásban bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a csoport vezetőjének és helyetteseinek nevét, valamint a képviselőcsoport névsorát. A képviselőcsoport a jelölő szervezet(ek) nevével megegyezően nevezhető el. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés képviselőcsoportjai megnevezését és a képviselőcsoportok tagjait a csatolt 2. függelék tartalmazza.

(4) A megyei önkormányzati képviselő képviselőcsoport-tagsága megszűnhet:

a) saját elhatározásból történő kilépéssel,

b) a képviselőcsoport által történő kizárással.

(5) Ha valamely képviselő képviselőcsoport-tagsága megszűnik, a képviselő függetlenné válik.

(6) A képviselőcsoporthoz nem tartozó megyei önkormányzati képviselő független.

(7) A független és a függetlenné vált képviselő megbízatása alatt képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt és képviselőcsoporthoz nem csatlakozhat.

(8) A képviselőcsoport a tagjai sorából vezetőt választ, valamint vezetőhelyetteseket és más tisztségviselőket választhat. A képviselőcsoport vezetőjének akadályoztatása esetén a képviselőcsoport vezetőjének helyettesei mindazon jogokat gyakorolhatják, amelyeket a képviselőcsoport vezetője. A képviselőcsoport vezetőjének a képviselőcsoport hatáskörébe tartozó döntéseiről szóló bejelentése nem bírálható felül.

(9) A Közgyűlés a képviselőcsoport javaslatára annak vezetőjét tanácsnokká választja.

38. §

A képviselőcsoportok vezetői megbízatásuk időtartama alatt:

a) a megyei önkormányzati feladatok összehangolt és eredményes ellátása céljából biztosítják és felügyelik a képviselőcsoporton belül és képviselőcsoportok között a folyamatos együttműködést, információcserét, koordinálják a szükséges egyeztetéseket, véleménykialakítást, a döntések meghozatalát,

b) soron kívül felszólalhatnak a Közgyűlés egyes napirendjeihez kapcsolódóan,

c) a napirend tárgyalásakor egy alkalommal, legfeljebb 30 perc szünetet kérhetnek,

d) név szerinti szavazást kezdeményezhetnek,

e) képviselik a csoportot.

39. §

(1) Megszűnik a képviselőcsoport, ha

a) tagjainak száma 5 fő alá csökken,

b) a képviselőcsoport megszűnését határozatban kimondja,

c) a megyei önkormányzati képviselő jelölő szervezetét jelentő párt, vagy egyesület a reá irányadó szabályok szerint megszűnik.

(2) A képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb a megszűnést követő 3 munkanapon belül írásban bejelenteni a Közgyűlés elnökének. E határidő elmulasztása esetén a Közgyűlés elnöke a képviselőcsoport megszűnését - a megszűnés alapjául szolgáló tény bekövetkeztének napjával - hivatalból megállapíthatja.

(3) Nem szűnik meg a képviselőcsoport az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha tagjainak száma 5 fő alá csökken, de a hiányzó mandátum a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 21. § (2) bekezdése alapján betölthető.

VI. fejezet

A területi nemzetiségi önkormányzatokhoz kapcsolódó feladatok

40. §

(1) A Megyei Önkormányzat biztosítja a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei német, roma, ruszin és szlovák nemzetiségek területi önkormányzatai testületi működésének feltételeit, a következő módon:

a) A Megyei Önkormányzat a területi nemzetiségi önkormányzatok működését a hivatal köztisztviselőinek közreműködésével segíti.

b) A Megyei Önkormányzat biztosítja a területi nemzetiségi önkormányzatok üléseinek előkészítésével, összehívásával és lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátását (gépelés, sokszorosítás, postázás stb.).

c) A Megyei Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok testületi üléseinek megtartásához a Megyeházán helyiséget biztosít. Külső helyszínen történő testületi ülés megszervezéséhez igény esetén segítséget nyújt.

d) A megyei önkormányzati hivatal gondoskodik a területi nemzetiségi önkormányzatok bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról. A nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodása a saját belső szabályzataikban és számviteli politikájukban foglaltak szerint történik.

(2) A Megyei Önkormányzat a területi nemzetiségi önkormányzatokkal a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan közigazgatási szerződésben megállapodik.

VII. fejezet

A Megyei Önkormányzat szervei

19. A Közgyűlés tisztségviselői

41. §

(1) A Közgyűlés tisztségviselői: a Közgyűlés által megválasztott elnök és alelnök. A Közgyűlés elnöke tisztségét főállásban látja el.

(2) A Közgyűlés az elnök javaslatára az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alelnököt választ.

(3) Az alelnök tevékenységét a Közgyűlés elnöke irányítja, és esetenként dönt a helyettesítése rendjéről.

(4) Az alelnök az elnök akadályoztatása esetén gyakorolja mindazon jogokat és ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a jogszabály az elnök részére biztosít.

42. §

(1) A Közgyűlés elnöke és alelnöke tekintetében a munkáltatói jogokat a Közgyűlés gyakorolja.

(2) A Közgyűlés alelnöke tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat a Közgyűlés elnöke gyakorolja.

(3) A Közgyűlés társadalmi megbízatású alelnöke kötetlen munkarendben látja el a Közgyűlés elnöke által meghatározott feladatait, munkavégzését a Közgyűlés elnökével egyezteti.

43. §

(1) A Közgyűlés elnöke feladatkörét és hatáskörét törvény, vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet és a Közgyűlés önkormányzati rendelete állapítja meg.

(2) A Közgyűlés elnöke

a) gondoskodik a Megyei Önkormányzat eredményes és hatékony működéséről,

b) segíti a megyei önkormányzati képviselők, a közgyűlés bizottságai és a Közgyűlés képviselőcsoportjai munkáját,

c) közreműködik a megye lakosságának a Megyei Önkormányzat tevékenységéről történő tájékoztatásában,

d) együttműködést alakít ki a megye települési önkormányzataival, gazdasági, társadalmi, kulturális élet szereplőivel, egyházakkal, civil szervezetekkel, külföldi önkormányzatokkal, nemzetközi szervezetekkel.

20. Elnöki kabinet

44. §

(1) A Közgyűlés elnöke mellett elnöki kabinet működik, amely az elnök tanácsadó testülete.

(2) Az elnöki kabinet feladata az elnök munkájának segítése, a Közgyűlés és a bizottságok üléseinek, előterjesztéseinek előkészítésében történő közreműködés, a döntés-előkészítés stratégiai tervezése és folyamatirányítása, döntés-előkészítés és koordináció, illetve a döntések végrehajtásának ellenőrzése.

(3) Az elnöki kabinet tagjai a Közgyűlés elnöke, a Közgyűlés alelnöke, a jegyző, az önkormányzati főtanácsadó, valamint a Közgyűlés elnöke által felkért személyek és szakértők.

(4) A nem közszolgálati jogviszonyban álló személyekkel a kabinet-tagság a Közgyűlés elnöke felkérésének elfogadásával, írásbeli megállapodással jön létre. A kabinet-tagság megszüntetésére a Közgyűlés elnöke bármikor jogosult. Megszűnik a tagság a tag lemondásával, illetve halálával.

21. A Közgyűlés bizottságai

45. §

(1) A Közgyűlés a következő bizottságokat hozza létre:

a) Jogi és Ügyrendi Bizottság, amelynek 7 megyei önkormányzati képviselő és 4 nem képviselő,

b) Önkormányzati, Nemzetiségi és Civil Kapcsolatok Bizottsága, amelynek 6 megyei önkormányzati képviselő és 5 nem képviselő,

c) Pénzügyi Bizottság, amelynek 7 megyei önkormányzati képviselő és 6 nem képviselő,

d) Területfejlesztési és Turisztikai Bizottság, amelynek 7 megyei önkormányzati képviselő és 6 nem képviselő,

tagja van.

(2) A bizottság elnökének helyettesítésére, munkájának segítésére a Közgyűlés alelnököt vagy alelnököket választhat.

(3) A Közgyűlés bizottságai feladatait a 3. melléklet tartalmazza.

(4) A Közgyűlés bizottságai tagjainak nevét a csatolt 3. függelék tartalmazza.

46. §

(1) A bizottság munkáját éves munkaterv alapján végzi. A bizottság munkatervét a Közgyűlés munkaterve alapján kell elkészíteni.

(2) A bizottság elnöke koordinálja a bizottság üléseinek rendjét, napirendjét, összehívja és vezeti a bizottság üléseit.

(3) Előterjesztés, illetve döntéstervezet csak a jegyző törvényességi ellenőrzését követően kerülhet a bizottság elé.

(4) A bizottság tagjai részére a meghívót és az előterjesztéseket úgy kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(5) A bizottság ülésein állandó és eseti meghívottak is részt vehetnek. A bizottsági ülésre meghívandók körét a bizottság maga határozza meg.

(6) A bizottsági tag köteles jelezni a bizottság elnökének, ha a bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

(7) A bizottság elnöke a bizottsági tag kérésére a bizottsági ülésen való részvételt írásban igazolja.

(8) A bizottságok működéséhez szükséges szakmai, adminisztratív és technikai feltételek biztosításáról a jegyző a hivatal belső szervezeti egységei útján gondoskodik.

47. §

(1) A bizottság akkor határozatképes, ha azon a megválasztott bizottsági tagoknak több mint a fele jelen van. A bizottsági ülés napirendjének vitájára megfelelően alkalmazni kell a Közgyűlés napirendjének vitájára vonatkozó rendelkezéseket.

(2) A bizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben határozatot hoz, amelynek jelölése: a határozat sorszáma/évszám, zárójelben feltüntetve a határozat hozatalának hónapját római számmal, a napját arab számmal, ezt követően a bizottság nevét kell feltüntetni. A határozat sorszámát naptári év elején arab egyes számmal kell kezdeni és folyamatos sorszámozással kell ellátni.

(3) A bizottság üléséről haladéktalanul feljegyzést kell készíteni, amelyben meg kell jelölni a tárgyalt napirendeket, a bizottság napirenddel kapcsolatban kialakított véleményét, döntését, a szavazás számszerű eredményét, a módosító indítványt, és a kisebbségi véleményt. A feljegyzést a Közgyűlés ülését megelőző napon el kell juttatni a tisztségviselőkhöz. A feljegyzésben foglaltakat a Közgyűlés ülésén az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódóan a bizottság elnöke ismerteti.

(4) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság elnöke és a bizottság által kijelölt egy tag ír alá. A jegyzőkönyv tartalmára alkalmazni kell a Közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezéseket.

(5) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet legkésőbb a bizottság ülését követő 8 napon belül kell eljuttatni a Közgyűlés elnöke részére.

(6) A bizottságok tevékenységükről a Közgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A beszámolás rendjéről a Közgyűlés munkatervének elfogadása során dönt.

48. §

(1) A tisztségviselők, a tanácsnokok, a bizottságok és a képviselők javaslatot tehetnek ideiglenes bizottság létrehozására, amelyről a Közgyűlés esetenként dönt

(2) Az ideiglenes bizottság működésére értelemszerűen alkalmazni kell a 46. § és 47. §-ban foglalt rendelkezéseket.

22. A megyei önkormányzati hivatal

49. §

(1) A Közgyűlés a Megyei Önkormányzat működésével, a Közgyűlés elnöke, a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével, és a döntések végrehajtásának szervezésével kapcsolatos feladatok ellátására - külön alapító okirattal - létrehozza a megyei önkormányzati hivatalt, amelynek hivatalos elnevezése:

„Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatal”;

székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 1.

(2) A megyei önkormányzati hivatal jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A működéséhez szükséges előirányzatokat a Megyei Önkormányzat éves költségvetése határozza meg.

(3) A megyei önkormányzati hivatalt a Közgyűlés elnöke irányítja, a hivatal vezetője a jegyző.

(4) A megyei önkormányzati hivatal szervezeti felépítését, feladatait, működési rendjét a hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, amelyet a Közgyűlés hagy jóvá.

23. A jegyző és az aljegyző

50. §

(1) A jegyző feladatai - az Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően - az önkormányzati munkával összefüggésben a következők:

a) közreműködik a Közgyűlés munkatervi javaslatának elkészítésében,

b) gondoskodik arról, hogy az előterjesztések és a döntéstervezetek a törvényességi követelményeknek megfeleljenek,

c) tanácskozási joggal részt vesz a testületi üléseken, és segíti a Közgyűlés elnökének a munkáját,

d) biztosítja a testületi ülésekről a jegyzőkönyv elkészítését, határidőn belüli megküldését a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv részére,

e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői tekintetében,

f) ellátja továbbá mindazon feladatokat, amellyel a Közgyűlés, a Közgyűlés elnöke megbízza.

(2) A jegyző a Közgyűlés és bizottságai ülésén haladéktalanul köteles szóban jelezni, ha bármely javaslattal, döntéstervezettel, vagy e testületek működésével kapcsolatban jogszabálysértést észlel.

51. §

(1) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. Az aljegyző ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a hivatal jogi feladatait ellátó szervezeti egységének vezetője látja el.

24. Önkormányzati főtanácsadó

52. §

(1) A Közgyűlés önkormányzati főtanácsadói munkaköröket hoz létre a hivatalában, a Közgyűlés elnöke tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására. Az önkormányzati főtanácsadói feladatait a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(2) Az önkormányzati főtanácsadó felett a munkáltatói jogokat a Közgyűlés elnöke gyakorolja.

VIII. fejezet

Záró rendelkezések

53. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti:

a) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (V. 9.) önkormányzati rendelete,

b) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a megyei önkormányzati képviselőknek, a bizottsági elnököknek és tagoknak, továbbá a tanácsnokoknak járó tiszteletdíjról és természetbeni juttatásról, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (V.9.) önkormányzati rendelet módosításáról rendelkező 4/2015. (V. 11.) önkormányzati rendelet 6. §-a.

                            Bánné dr. Gál Boglárka                                         Szombatiné dr. Sebők Emese

                           a Közgyűlés elnöke                                                          aljegyző

1. melléklet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének

2/2020. (II. 21.) önkormányzati rendeletéhez

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés bizottságára átruházott hatáskörök jegyzéke

I. Jogi és Ügyrendi Bizottság

1. Az összeférhetetlenségi eljárásban gyakorolja mindazon hatáskört, melyet az Mötv. az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság hatáskörébe utal. [Mötv. 37. § (1)-(3) bekezdés]

2. Nyilvántartja és ellenőrzi a képviselő vagyonnyilatkozatát, kezdeményezés esetén lefolytatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást, melynek eredményéről a soron következő ülésén tájékoztatja a Közgyűlést. [Mötv. 39. § (3) és (4) bekezdés] A bizottság e feladatkörében:

a) Igazolást ad ki a kitöltött vagyonnyilatkozatok átvételéről.

b) A vagyonnyilatkozatokat névvel ellátott borítékban kell elhelyezni. A megyei önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát nyitott borítékban, a hozzátartozók vagyonnyilatkozatát lezárt és a bizottság által az átvételkor lepecsételt borítékban kell tárolni, elkülönített, biztonsági zárral ellátott lemezszekrényben az önkormányzati hivatal szervezési feladatokat ellátó szervezeti egységénél. A megyei önkormányzati képviselő megbízatásának megszűnését követő 30 napon belül a vagyonnyilatkozatokat vissza kell adni.

c) A megyei önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános. A megyei önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát a bizottság, illetve annak két tagja előtt bárki megtekintheti. A hozzátartozók vagyonnyilatkozatába csak a vagyonnyilatkozatot kezelő bizottság tagjai tekinthetnek be a megyei önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.

3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívást intézhet a megyei önkormányzati képviselőhöz, amelyre a megyei önkormányzati képviselő köteles saját, valamint a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell. [Mötv. 39. § (5) bekezdés]

2. melléklet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének

2/2020. (II. 21.) önkormányzati rendeletéhez

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnökére átruházott hatáskörök jegyzéke

1. A vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlását érintően a Közgyűlés elnökének hatáskörébe tartoznak:
   

a) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzatot mint tulajdonost megillető, a Közgyűlés, illetve a Közgyűlés más szerve hatáskörébe nem tartozó jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése 15 millió Ft értékhatárig;

b) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat behajthatatlan követeléséről történő lemondás, törlés kérdésében történő döntés 1 millió Ft értékhatárig;

c) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek lekötéséről történő döntés.

2. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság(ok) vonatkozásában a Közgyűlés elnöke hatáskörébe tartozik:
   

a) mindazon tulajdonosi jogok gyakorlása, és kötelezettségek teljesítése, amelyek törvény, önkormányzati rendelet, vagy megállapodás alapján nem tartoznak a Közgyűlés, vagy más szerve (kizárólagos) hatáskörébe;

b) a gazdasági társaságban a Megyei Önkormányzat képviselete, amellyel esetenként más személyt – a Közgyűlés tagját, az önkormányzati hivatal köztisztviselőjét – is megbízhat.

3. A Közgyűlés elnöke a közbeszerzéssel és beszerzéssel kapcsolatos hatásköreit a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzatában foglaltak alapján gyakorolja. Az eljárást lezáró döntés meghozatala 15 millió Ft értékhatárig tartozik a hatáskörébe.
   

4. A Közgyűlés elnöke 15 millió Ft értékhatárig polgári jogi, közigazgatási szerződéseket, együttműködési, támogatási és egyéb megállapodásokat köthet.
   

5. A Közgyűlés elnöke dönt a Megyei Önkormányzat részéről halaszthatatlan intézkedést igénylő ügyekben (pl. pályázat benyújtása), ha annak értékhatára nem haladja meg a 15 millió Ft-ot.
   

6. A Közgyűlés elnöke dönt a megyei önkormányzati képviselő hiányzásának igazolását, a képviselő és a bizottság nem képviselő tagja tiszteletdíja kifizetésének felfüggesztését, megvonását, illetve újbóli folyósítását érintő ügyekben.
   

7. A Közgyűlés elnöke dönt a hazai decentralizált területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célú előirányzatok terhére az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács által megkötött, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács által megkötött támogatási szerződések vonatkozásában
   a) a szerződések azon módosításáról, amelyek a kedvezményezett adataiban bekövetkezett változások átvezetésére vonatkoznak,
   b) a támogatás visszavonása esetén a részletfizetési kedvezmény biztosításáról,
   c) a támogatásokhoz kapcsolódó biztosítékok cseréjéről, felszabadításáról,
   d) a támogatásokhoz kapcsolódó követeléskezeléssel összefüggő ügyekben (pl. hitelezői bejelentések megtétele, kapcsolatfelvétel az érintett és érdekelt szervezetekkel, végelszámolási, felszámolási, végrehajtási ügyek, peres eljárások stb.).
   

8. A Közgyűlés elnöke a Megyei Önkormányzat és más szerv pályázataihoz támogató nyilatkozatot adhat ki, amennyiben az nem jár pénzügyi kötelezettségvállalással, és amelynek kiadása nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

9. A Közgyűlés elnöke tájékoztatást ad a polgármester által megküldött településfejlesztési koncepció előzetes tájékoztatójában foglalt önkormányzati szándékokkal és a fejlesztéssel érintett területtel kapcsolatban a koncepció készítését befolyásoló megyei önkormányzati tervekről, véleményezi a településfejlesztési koncepció tervezetét, és az integrált településfejlesztési stratégia tervezetét.
   

3. melléklet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének

2/2020. (II. 21.) önkormányzati rendeletéhez

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés bizottságainak alapvető feladatai

I. Jogi és Ügyrendi Bizottság

1. Figyelemmel kíséri a szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseinek hatályosulását, indokolt esetben intézkedést kezdeményez.
2. Véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló beszámoló, illetve tájékoztató tervezeteit.
3. Közreműködik a Közgyűlés munkatervének előkészítésében.
4. Véleményezi az önkormányzati rendelettervezeteket.
   

II. Önkormányzati, Nemzetiségi és Civil Kapcsolatok Bizottsága

1. Kapcsolatot tart és együttműködik a települési önkormányzatokkal, a kölcsönösség jegyében és lehetőségeihez mérten segíti azokat feladataik megvalósításában.
2. Figyelemmel kíséri a megyében élő nemzetiségek életkörülményeit, szociális és kulturális helyzetét, segíti hagyományaik ápolását, értékeik megőrzését és gyarapítását.
3. Támogatja a települési nemzetiségi önkormányzatok, továbbá a nemzetiségek megyei szövetségeinek, egyesületeinek munkáját, jelzi az illetékes szerveknek jogi, gazdálkodási, működési problémáikat.
4. Figyelemmel kíséri a nemzetiségek életkörülményeinek javítását szolgáló pályázati kiírásokat, javaslatot tesz pályázat benyújtására.
   
5. Kapcsolatot tart civil szervezetekkel, képviselőiket meghívhatja a bizottság ülésére.
6. Közreműködik a megyei rendőrfőkapitány kinevezésére vonatkozó vélemény kialakításában.
7. Véleményezi a rendőrfőkapitány által készített, a közbiztonság helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről szóló beszámolót.
8. Figyelemmel kíséri a közbiztonság javítását elősegítő pályázati kiírásokat, javaslatot tesz pályázat benyújtására.
9. Közreműködik a Közgyűlés munkatervének előkészítésében.
10. Véleményezi az önkormányzati rendelettervezeteket.
    

III. Pénzügyi Bizottság

1. Véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló beszámoló, illetve tájékoztató tervezeteit.
2. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.
3. Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését. Vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a Közgyűléssel. Ha a Közgyűlés a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.
4. Figyelemmel kíséri Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzatának hatálya alá tartozó közbeszerzési és beszerzési eljárásokat, azokról tájékoztatást kérhet.
5. Véleményezi az önkormányzati érdekeltségű gazdasági szervezetek működését, pénzügyi helyzetét, különös tekintettel éves beszámolójukra, üzleti tervükre; az önkormányzati tulajdonnal vagy tárgyi és vagyoni érdekeltséggel, az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatban.
6. Javaslatot tehet a Megyei Önkormányzat gazdasági érdekeltségeinek kezelésére.
   
7. Évközben figyelemmel kíséri a gazdálkodás menetét, szükség szerint javaslatot tesz a költségvetés módosítására, illetve költségvetési gazdálkodásra vonatkozó intézkedéseket kezdeményez.
8. Javaslatot tesz civil szervezetek támogatására, a támogatások elszámolásának elfogadására az Önkormányzati, Nemzetiségi és Civil Kapcsolatok Bizottságával egyetértésben.
9. Javaslatot tesz a Közgyűlés elnöke és alelnöke jutalmazására és annak mértékére.
10. Figyelemmel kíséri a megye foglalkoztatási helyzetének javítását célzó pályázati kiírásokat, javaslatot tesz pályázat benyújtására, a foglalkoztatást érintő fejlesztési források felhasználására.
11. Részt vesz az országos és megyei gazdasági folyamatok foglalkoztatásra gyakorolt hatásainak elemzésében.
12. Figyelemmel kíséri a foglalkoztatáspolitikai eszközök megyei arányainak kialakítását és felhasználását.
13. Közreműködik a Közgyűlés munkatervének előkészítésében.
14. Véleményezi az önkormányzati rendelettervezeteket.
    

IV. Területfejlesztési és Turisztikai Bizottság

1. Előkészíti a megye területére az országos és a kiemelt térségekre vonatkozó tervekkel összhangban a területfejlesztési koncepciót, fejlesztési programot, a megyei területrendezési tervet, gondoskodik a dokumentumok közötti összhang biztosításáról.
2. Előzetesen véleményezi a megye területét érintő fejlesztési források felhasználásának megalapozását szolgáló stratégiákat és programokat (ágazati tervek és uniós tervek).
3. Előzetesen véleményezi a településrendezési terveket, gondoskodik a megyei területrendezési tervek és a településrendezési tervek összhangjáról.
4. Részt vesz a területi információs rendszer kialakításában és működtetésében, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez.
5. Figyelemmel kíséri az operatív programok megyében jelentkező feladatainak megvalósítását, közreműködik a fejlesztési programok nyomon követésében és értékelésében, a területfejlesztési programok megvalósulásának monitorozásában és a programok megvalósulásának előzetes, közbenső és utólagos értékelésében.
6. Felügyeli a decentralizált pályázati rendszer működését.
7. Koordinálja a települések fejlesztési tevékenységét a települési önkormányzatok felkérése alapján.
8. Közreműködik a területfejlesztési stratégiák és programok végrehajtásának nyomon követésében és értékelésében.
9. Gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről.
10. Feladatkörében kapcsolatot tart az önkormányzatokkal, területi államigazgatási szervekkel, társadalmi és szakmai szervezetekkel, gazdasági szereplőkkel.
11. Segíti a területi gazdaságszervezést; részt vesz a Megyei Önkormányzat területi gazdaságpolitikájának kidolgozásában; a térség fejlesztését közvetlenül befolyásoló üzleti vállalkozások előkészítésében; a nemzetközi alapok térségi igénybevételének szervezésében.
12. Vizsgálja és értékeli a megye társadalmi, gazdasági helyzetét, adottságait.
13. Koordinálja a megye több települési önkormányzatát érintő térségi feladatokat.
14. Együttműködik Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata illetékes bizottságaival a területrendezési tervek városkörnyéki összehangolása, és a területfejlesztési tervek koordinálása területén.
15. Közreműködik az épített és természeti környezet védelmével, a térségi terület rendezésével kapcsolatos feladatok összehangolásában.
16. Figyelemmel kíséri a vízellátás, csatornázás és egyéb műszaki infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó megyei komplex tervek végrehajtását.
17. Véleményezi a hulladékok környezetkímélő kezelésének elősegítését szolgáló terveket, a megyei hulladékgazdálkodási tervet.
18. Részt vesz a megye területén található helyi jelentőségű védett természeti területek védelmével kapcsolatos tevékenységek összehangolásában.
19. Véleményezi a műszaki, kommunális és tömegközlekedés fejlesztésével összefüggő elképzeléseket.
20. Véleményezi környezet- és természetvédelmi szempontból a kiemelt beruházásokat.
21. Javaslatot tesz környezetvédelmi szempontból védett területek kijelölésére, a környezeti ártalmak megszüntetésére, vagy csökkentésére.
22. Támogatja a megye turizmusának fejlődését a sikeres, fenntartható és helyi sajátosságokon alapuló fejlesztés érdekében.
23. Együttműködik a megyei LEADER Helyi Akciócsoportokkal, a turizmus területén működő szervezetekkel, különösen a megyében működő Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetekkel.
    
24. Ösztönzi a megye turisztikai értékeinek feltárását és hasznosítását, ezáltal is támogatva a helyi gazdaság fejlesztését.
25. Együttműködik a turizmus megyei érdekeinek az országos érdekekkel való összehangolásában.
26. Közreműködik a Közgyűlés munkatervének előkészítésében.
27. Véleményezi az önkormányzati rendelettervezeteket.
    

1. függelék a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének

2/2020. (II. 21.) önkormányzati rendeletéhez

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés tagjainak névsora és jelölő szervezetük megnevezése

Név                                 Jelölő szervezet(ek)

1. Aros János                           FIDESZ-KDNP
   
2. Bánné dr. Gál Boglárka         FIDESZ-KDNP
   
3. Budai Erzsébet                     FIDESZ-KDNP
4. Csiger Lajos                         FIDESZ-KDNP
5. Dr. Csuzda Gábor                 FIDESZ-KDNP
   
6. Hajdu Hajnalka                     FIDESZ-KDNP
7. Knopp Richárd                      FIDESZ-KDNP
8. Marton Péter                        FIDESZ-KDNP
9. Dr. Solymosi András János   FIDESZ-KDNP
   
10. Szabó Gergely                    FIDESZ-KDNP
    
11. Szalai Szabolcs                  FIDESZ-KDNP
12. Szamosvölgyi Péter István  FIDESZ-KDNP
    
13. Szeles András                    FIDESZ-KDNP
14. Dr. Szemán Ákos                FIDESZ-KDNP
15. Tamás Barnabás László       FIDESZ-KDNP
16. Taskó József                       FIDESZ-KDNP
    
17. Vadnai Zoltán Géza            FIDESZ-KDNP
    
18. Vaskó Ferenc                     FIDESZ-KDNP
19. Biró László                     JOBBIK-MSZP-MOMENTUM-MINDENKI MAGYARORSZÁGA
    
20. Farkas Péter Barnabás    JOBBIK-MSZP-MOMENTUM-MINDENKI MAGYARORSZÁGA
    
21. Gúr Nándor László          JOBBIK-MSZP-MOMENTUM-MINDENKI MAGYARORSZÁGA
    
22. Kiss Sándor                   JOBBIK-MSZP-MOMENTUM-MINDENKI MAGYARORSZÁGA
    
23. Kovács József                JOBBIK-MSZP-MOMENTUM-MINDENKI MAGYARORSZÁGA
    
24. Köteles László               JOBBIK-MSZP-MOMENTUM-MINDENKI MAGYARORSZÁGA
    
25. Pap Zsolt                       JOBBIK-MSZP-MOMENTUM-MINDENKI MAGYARORSZÁGA
    
26. Szőcs-Józsa Zoltán        JOBBIK-MSZP-MOMENTUM-MINDENKI MAGYARORSZÁGA
    
27. Kulcsár Ildikó                 DK
    
28. Majoros László Ferenc   DK
    
29. Nagy-Korsa Judit Anna   DK
    

2. függelék a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének

2/2020. (II. 21.) önkormányzati rendeletéhez

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés képviselőcsoportjai megnevezése és tagjai

I. A FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Képviselőcsoportja

1. Aros János                                     képviselőcsoport vezető helyettes
2. Bánné dr. Gál Boglárka
3. Budai Erzsébet
4. Csiger Lajos
5. Dr. Csuzda Gábor
6. Hajdu Hajnalka
7. Knopp Richárd
8. Marton Péter
9. Dr. Solymosi András János
   
10. Szabó Gergely
11. Szalai Szabolcs                             képviselőcsoport vezető
12. Szamosvölgyi Péter István
13. Szeles András
14. Dr. Szemán Ákos
15. Tamás Barnabás László                 képviselőcsoport vezető helyettes
16. Taskó József
17. Vadnai Zoltán Géza
18. Vaskó Ferenc

II. A Jobbik Magyarországért Mozgalom-Magyar Szocialista Párt-Momentum-Mindenki Magyarországa Mozgalom Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Képviselőcsoportja

1. Biró László
2. Farkas Péter Barnabás                    képviselőcsoport vezető
3. Gúr Nándor László
4. Kiss Sándor                                    képviselőcsoport vezető helyettes
5. Kovács József
6. Köteles László                                képviselőcsoport vezető helyettes
7. Pap Zsolt
8. Szőcs-Józsa Zoltán

3. függelék a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének

2/2020. (II. 21.) önkormányzati rendeletéhez

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés bizottságainak tagjai

I. Jogi és Ügyrendi Bizottság

1. Budai Erzsébet                         közgyűlési tag (elnök)
2. Dr. Csuzda Gábor                     közgyűlési tag (alelnök)
3. Dr. Solymosi András János        közgyűlési tag
4. Knopp Richárd                          közgyűlési tag
5. Kiss Sándor                             közgyűlési tag
6. Kovács József                          közgyűlési tag
7. Nagy-Korsa Judit Anna              közgyűlési tag
8. Demeterné Nyeste Erzsébet      nem közgyűlési tag
9. Feledy Péter                             nem közgyűlési tag
10. Kováts Ágoston                       nem közgyűlési tag
11. Lukács András                        nem közgyűlési tag

II.Önkormányzati, Nemzetiségi és Civil Kapcsolatok Bizottsága

1. Dr. Szemán Ákos                     közgyűlési tag (elnök)
   
2. Gúr Nándor László                    közgyűlési tag (alelnök)
   
3. Szeles András                          közgyűlési tag
   
4. Vaskó Ferenc                           közgyűlési tag
   
5. Hajdu Hajnalka                         közgyűlési tag
   
6. Köteles László                         közgyűlési tag
   
7. Dr. Bárdosné Dudás Viktória      nem közgyűlési tag
   
8. Tóth Csaba Gábor                     nem közgyűlési tag
   
9. Szeifert Lajos                           nem közgyűlési tag
   
10. Molnár Zoltán                          nem közgyűlési tag
    
11. Kormos Anna                          nem közgyűlési tag
    

III. Pénzügyi Bizottság

1. Tamás Barnabás László            közgyűlési tag (elnök)
2. Biró László                               közgyűlési tag (alelnök)
3. Szalai Szabolcs                        közgyűlési tag
4. Szamosvölgyi Péter István         közgyűlési tag
5. Vadnai Zoltán Géza                   közgyűlési tag
6. Pap Zsolt                                 közgyűlési tag
7. Majoros László Ferenc              közgyűlési tag
8. Paszternák János                     nem közgyűlési tag
9. Kápolnai László                        nem közgyűlési tag
10. Réti Jánosné                           nem közgyűlési tag
11. Gulyás Gergő                          nem közgyűlési tag
12. Ormos Tas Zsolt                      nem közgyűlési tag
    
13. Bátyi Attila                              nem közgyűlési tag
    

IV. Területfejlesztési és Turisztikai Bizottság

1. Aros János                               közgyűlési tag (elnök)
2. Csiger Lajos                             közgyűlési tag (alelnök)
3. Marton Péter                             közgyűlési tag
4. Taskó József                             közgyűlési tag
5. Farkas Péter Barnabás              közgyűlési tag
6. Szőcs-Józsa Zoltán                   közgyűlési tag
7. Kulcsár Ildikó                            közgyűlési tag
8. Vámos Zoltán                            nem közgyűlési tag
9. Orechovszki Péter                      nem közgyűlési tag
10. Barta József                             nem közgyűlési tag
11. Varkoly Ádám István                  nem közgyűlési tag
12. Horváth Ádám                           nem közgyűlési tag
13. Takács László                          nem közgyűlési tag