Biatorbágy Város Polgármestere, figyelemmel a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI.3.) Kormányrendeletre és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésére, Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatait és hatáskörét gyakorolva, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

Az építményadóról szóló 25/1997. (12.30.) Ör. sz. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 5. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a gépjármű tarolására szolgáló épület, épületrész alapterületéből 45 m².”

2. §

A Rendelet 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „A (2) bekezdés a) és c) pontjában megfogalmazott mentességet kizárólag magánszemély adóalany, egy ilyen típusú – nem bérbeadás vagy vállalkozás céljára szolgáló – épülete, épületrésze vonatkozásában veheti igénybe.”

3. §

A Rendelet 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „Az adó mértéke az épület, épületrész adókötelezettség alá eső minden egész m²-e után évi 480,-Ft, ha az épület/épületrész vállalkozási vagy üzleti célt szolgál.”

4.§

Hatályát veszti a Rendelet 9/A §-a.

Záró rendelkezések

5.§

E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti. Az 1-3. § rendelkezéseit 2021. január 1. napjától, a 4. § rendelkezését 2020. július 15. napjától kell alkalmazni.

                        Tarjáni István                                                 dr. Hajdu Boglárka

                         polgármester                                                            jegyző

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat épviselőtestülete (a továbbiakban: önkormányzat) rendelettel az illetékességi területén helyi adókat, valamint települési adót (a továbbiakban együtt: adót) vezethet be. A Htv. 6.§ rendelkezése alapján az Önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy helyi adókat vagy azok valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa.

A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvény – az adórendszer egyszerűsítése érdekében – hatályon kívül helyező rendelkezésekkel 2020. július 15-i hatállyal kiemelte a Htv-ből a reklámhordozók helyi építmény-adókötelezettségére vonatkozó rendelkezéseit.

Az adóalanyok Biatorbágy Nagyközség Képviselő-testülete 25/1997.(12.31.) Ör. számú az építményadóról szóló önkormányzati rendeletének (továbbiakban: Rendelet) egyes rendelkezéseit eltérő módon értelmezik, így szükséges azok pontosítása.

Fentiek értelmében a rendeletmódosítás célja egyrészt az összhang megteremtése a törvény és a helyi rendelet között, valamint az egységes jogértelmezés, jogbiztonság megteremtése.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1-2. §

 A Rendelet 5.§ (2)-(3) bekezdéseinek jelenlegi szabályozása szerint

 (2)"Mentes az az adó alól:

  a) a lakás hasznos alapterületéből 150 m²,

  c) a magánszemély tulajdonában álló, gépjármű tárolására szolgáló épület/épületrész alapterületéből 45 m².

(3)  A (2) bekezdés a) pontjában megfogalmazott mentességet kizárólag a magánszemély adóalany, egy ilyen típusú - nem bérbeadás vagy vállalkozás céljára szolgáló épülete/épületrésze vonatkozásában veheti igénybe."

Fenti szabályozás szerint, amennyiben az adóalanynak több gépjármű tárolására szolgáló épületre/épületrésze után áll fenn adókötelezettsége, a mentességet valamennyi után érvényesítheti.  A módosítás célja, hogy a lakásokra vonatkozó szabályozással megegyező módon egy ilyen típusú épületre/épületrészre lehessen igénybe venni a mentességet.

A Rendelet (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a gépjármű tarolására szolgáló épület, épületrész alapterületéből 45 m².”

A Rendelet (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „A (2) bekezdés a) és c) pontjában megfogalmazott mentességet kizárólag magánszemély adóalany, egy ilyen típusú – nem bérbeadás vagy vállalkozás céljára szolgáló – épülete, épületrésze vonatkozásában veheti igénybe.”

3. §

A Rendelet 9. § (2) bekezdésének jelenlegi szabályozása szerint:

"Az adó mértéke az épület, építmény adókötelezettség alá eső minden egész m2-e után évi 480,-Ft/m2, ha az épület vagy építmény nem lakás céljára szolgál és abban vállalkozási tevékenységet folytatnak."

Adózók által benyújtott adatbejelentése során több alkalommal olyan kérdés merült fel, mely arra enged következtetni, hogy az adóalanyok számára a szabályozás értelmezése nem egyértelmű és egységes.

A Rendelet 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „Az adó mértéke az épület, épületrész adókötelezettség alá eső minden egész m²-e után évi 480,-Ft, ha az épület/épületrész vállalkozási vagy üzleti célt szolgál.”

4. §

A reklámhordozók adóztatására vonatkozó jogszabályi háttér megváltozása miatt a Rendelet   9/A §-ának hatályon kívül helyezése szükséges.

     5. §

Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz, továbbá a jogszabály alkalmazásának kezdő időpontját jelöli meg.

HATÁSVIZSGÁLATI LAP

az építményadóról szóló 25/1997. (12.30.) Ör. sz. rendelet módosításáról szóló 20/2020 (XI.30.) önkormányzati rendelet-tervezethez

• Társadalmi hatások:

Az adóalanyok számára egyszerűsödik az adórendszer.

• Gazdasági, költségvetési hatások:

A rendelet elfogadásának számottevő gazdasági, költségvetési hatása nincs.

• Környezeti hatások:

A rendeletben foglaltak végrehajtásának környezetre gyakorolt hatása nem mérhető.

• Egészségi következmények:

A rendeletben foglaltak végrehajtásának egészségi következményei nincsenek.

• Adminisztratív terheket befolyásoló hatások:

A rendeletben foglaltak végrehajtása során az adminisztratív terhek kis mértékben csökkennek.

• A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:

A rendelet módosításának célja egyrészt az egységes jogértelmezés, jogbiztonság megteremtése, valamint törvénymódosítás következtében szükségessé vált az alacsonyabb szintű jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése.

• A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:

A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek adottak.