Téglás Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikkének (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

(1) A Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2019. (XI. 15.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. § (9) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A képviselő csoportnak a Képviselő-testület működésével kapcsolatos jogait a megbízott képviselője gyakorolja, aki a Képviselő-testületi és bizottsági ülés napirendjének vitája során kifejtheti a képviselői csoport véleményét, álláspontját.”

(2) A Rendelet 5. §-a a következő (10) – (12) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A Képviselő-testület rendes ülésén rendkívüli ügyben, valamennyi napirendi pont lezárását követően a „különfélék” keretében a képviselő felszólalhat (napirenden kívüli felszólalás). A napirenden kívüli felszólalási igényt írásban, a tárgy megjelölésével az ülés megkezdése előtt közölni kell a polgármesterrel.

 (11) A képviselő a Képviselő-testület rendes ülésén, a „különfélék” keretében, önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől vagy a bizottság elnökétől.

(12) A Képviselő-testület rendes ülésén a „különfélék” keretében a képviselő interpellációt intézhet a polgármesterhez, a bizottsági elnökhöz, vagy a jegyzőhöz önkormányzati feladatkörébe tartozó ügyben. Interpellációnak minősül az intézkedést igénylő kérdés vagy véleménynyilvánítás.

A képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét is tartalmazó interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 3. napon a hivatali munkaidő vége előtt írásban kell benyújtani a jegyzőhöz, aki gondoskodik annak a címzetthez való eljuttatásáról.”

2. §

A Rendelet 14. § (5) – (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, az eredeti (5) – (6) bekezdés számozása (7) – (8) bekezdésre módosul:

„(5) A bizottságok nem képviselő tagjait, a bizottság feladatkörébe tartozó ügyek tárgyalása során – amennyiben a bizottság az előterjesztést nem véleményezte – a képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni.

(6) A Téglási Polgármesteri Hivatal napirend szerint érintett irodavezetőit a képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni.”

3. §

A Rendelet 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A képviselő-testület ülésének menete:

a) A levezető elnök az ülés megnyitását követően megállapítja a megjelentek létszámát, az ülés határozatképességét.

b) Javaslatot tesz a megvitatásra kerülő napirendekre, a meghívó kiküldése után érkezett sürgősségi indítványok tárgyalására és a tárgyalás sorrendjére.

c) A képviselő-testület – nyílt szavazással az egyik kéz magasba emelésével – dönt az ülés napirendi pontjainak elfogadásáról.

d) A polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról.

e) A képviselő-testület – nyílt szavazással az egyik kéz magasba emelésével – dönt a beszámoló elfogadásáról.

f) A levezető elnök napirendi pontonként külön-külön megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, melynek során biztosítja, hogy a vita menete a g)-n) pontok szerinti sorrendben alakuljon.

g) A napirend tárgyalása során elsőként a napirend előterjesztője, vagy az általa megbízott személy az előterjesztett írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést tehet, vagy ismertetheti a szóbeli előterjesztést.

h) A bizottsági vélemények ismertetésére, majd a bizottsági vitában kisebbségben maradt vélemények ismertetésére az érintett bizottsági tagok által kerülhet sor.

i) A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdéseket tehetnek fel az előterjesztőhöz, aki azokra megadja a választ, vagy a válasz megadására felkéri a jegyzőt, a hivatal irodavezetőjét.

j) A képviselői csoportok megbízott képviselői képviselőcsoportonként ismertethetik a képviselőcsoport véleményét.

k) A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők napirendenként két alkalommal mondhatják el hozzászólásukat. A képviselő és a tanácskozási joggal rendelkező a személyét érintő hozzászólást követően – napirendi pontonként – további egy alkalommal viszontválaszra jogosult.

l) A vita lezárása előtt az előterjesztő válaszol a hozzászólásokra és véleményt nyilvánít a módosító javaslatokról, nyilatkozik azok esetleges befogadásáról.

m) A h)-l) pontokban meghatározott véleményismertetés, kérdésfeltevés, hozzászólás, valamint a napirenden kívüli felszólalás, kérdésfeltevés és az interpelláció elmondásának szándékát az egyik kéz magasba emelésével kell jelezni, majd a levezető elnök a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót akként, hogy kimondja az érintett nevét és azt, hogy részére megadja a szót. Ezt követően nyílik meg a véleményismertetés, kérdésfeltevés, hozzászólás, napirenden kívüli felszólalás és az interpelláció elmondásának lehetősége.

n) Aki az ülésen úgy nyilvánít véleményt, tesz fel kérdést vagy mondja el hozzászólását, napirenden kívüli felszólalását, interpellációját, hogy a levezető elnök részére nem adta meg a szót, azt úgy kell tekinteni, hogy nem hangzott el, így azt az ülésről készült jegyzőkönyv sem tartalmazza.

o) A polgármester, az alpolgármester és a jegyző a vita bármely szakaszában véleményt nyilváníthat.

p) A levezető elnök – előterjesztett döntésenként – szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, rendeleteket.

q) Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.

r) A szavazás az egyik kéz magasba tartásával manuálisan történik.

s) Az elnök kihirdeti a szavazás eredményét és az elfogadott határozatokat.

t) Az elnök a rendes ülés napirendi pontjainak megtárgyalását követően a „különfélék” keretében tájékoztatást ad a képviselő-testület legutóbbi ülése óta eltelt időben bekövetkezett eseményekről, az önkormányzatot érintő aktuális információkról, valamint biztosítja a képviselők számára a napirenden kívüli felszólalás és kérdésfeltevés, valamint az interpelláció elmondásának lehetőségét.  

u) Amennyiben a polgármester szerint a megjelölt tárgy nem minősül rendkívüli ügynek és ezért a napirenden kívüli felszólalás lehetőségét megtagadja, a képviselő igényéről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

v) A napirenden kívüli felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, a felszólalással érintett viszontválaszra jogosult.

w) A kérdésre annak címzettje az ülésen, vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ ad.

x) Az interpelláció címzettje az interpellációra az ülésen, hosszabb felkészülést igénylő ügyben 15 napon belül írásban választ ad, melynek elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz. Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület nem fogadja el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést az általa kijelölt bizottság elé utalja.

y) Az ülésről távollévő képviselő által benyújtott interpelláció nem tárgyalható meg, azt a – képviselő jelenlétében tartott – soron következő rendes ülésen kell tárgyalni.”

4. §

(1) A Rendelet 19. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) A testületi ülés nyilvános részéről készült jegyzőkönyv – a lakosság tájékoztatása érdekében – a város honlapjára kerül feltöltésre a testületi anyagokhoz.”

(2) A Rendelet 19. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell.”

5. §

A rendelet 3. mellékletének 3. pontja kiegészül az alábbi o) ponttal:

„o) Elfogadja a város éves közművelődési programjának a tervezetét.”

6. §

Hatályát veszeti a Rendelet 8. § (1) bekezdés g) pontjának „- az óvodavezető kivételével –” szövegrésze.

7. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti. 

                                            Szabó Csaba                                                         Szilágyi József László

                                            polgármester                                                                      jegyző