Tataháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020 . (IX.9.) önkormányzati rendelete
a helyi szociális ellátások szabályairól
Hatályos: 2021. 08. 31Tataháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020 . (IX.9.) önkormányzati rendelete
a helyi szociális ellátások szabályairól
Tataháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében és a 134/E. §-ában meghatározott feladatkörében, a Tataháza Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2010. (XI. 12.) önkormányzati rendelet 65. § e) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Tataháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Szociális Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:1
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § E rendelet célja, hogy a település lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza Tataháza Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) által szociális rászorultság esetén biztosított helyi szociális ellátások formáit, az ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárási szabályokat, valamint a szociálisan rászorultak részére biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások formáit, szervezeti kereteit.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet személyi hatálya Tataháza Község közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyekre terjed ki.
(2) Az (1) bekezdés tekintetében alkalmazni kell a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoc.tv.) 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott személyekre, valamint az Szt. 7. § (1) bekezdését.
(3) A rendeletben használt fogalmakon a Szoc.tv.-ben használt fogalmakat kell érteni.
(4) Közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott személyeket kell érteni.
Egyes ellátásokra vonatkozó közös szabályok
3. A helyi szociális ellátások formái
3. § (1) A szociális rászorultság esetén a jogosult számára pénzbeli ellátásként települési támogatás nyújtható.
(2) Az (1) bekezdés szerint települési támogatás a jogosult számára természetbeni szociális ellátásként is nyújtható.
(3) Pénzbeli és természetbeni szociális támogatások:
a) települési támogatás (lakásfenntartási támogatás és kiadásokhoz nyújtott támogatás),
b) kelengye támogatás,
c) évkezdési támogatás,
d) temetési támogatás,
e) rendkívüli települési támogatás,
f) szociális célú tüzelőanyag támogatás,
g) köztemetés.
(4) Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások:
a) étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás,
c) családsegítés,
d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
e) idősek nappali ellátása.
4. Hatásköri szabályok
4. § (1) A jelen rendeletben valamint a Szoc. tv. 48. §-ban meghatározott hatásköröket első fokon Tataháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben – a Szociális Bizottság (továbbiakban: Bizottság) gyakorolja. A támogatások megállapításáról a bizottság dönt, meghatározza a támogatás formáját, összegét és a folyósítás módját.
(2) A Bizottság döntésével szemben benyújtott fellebbezésről Tataháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete határoz.
(3) A Bizottság az átruházott hatáskörben végzett tevékenységéről negyedévente köteles a Képviselő-testületnek beszámolni.
(4) Az Szt. 17. § (5) bekezdésében foglalt megtérítési eljárások lefolytatásával kapcsolatos feladat-és hatáskört a képviselő-testület a jegyzőre ruházza át.
5. Eljárási rendelkezések
5. § (1) A szociális és gyermekvédelmi ellátások iránti kérelmeket a Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal Tataházi Kirendeltségéhez (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani.
(2) A kérelemhez csatolni kell az e rendeletben meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat és egyéb iratokat.
(3) Jövedelemigazolásra elfogadható okmány vagy annak hiteles másolata különösen a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás, a fizetési jegyzék, a postai feladóvevény, a nyugdíjszelvény és a nyugdíjösszesítő, a pénzintézeti igazolás, az ellátást folyósító szerv határozata, az ellátást folyósító szerv által kiállított igazolás, tartásdíj esetén a felvett összeget igazoló postai szelvény, a bankszámlakivonat, ezek hiányában a tartásdíj jogosultjának nyilatkozata, ösztöndíj esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolás, a bankszámlakivonat, valamint az utalást igazoló elektronikus nyilvántartásból kinyomtatott adattartalom, egyéb nyilatkozat.
(4) Jövedelemmel nem rendelkező személy esetében szükséges a járási hivatal által az együttműködés tényéről, vagy annak hiányáról kiállított hatósági bizonyítvány.
(5) Alkalmi vagy idénymunkából származó jövedelem esetén az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerinti egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munkából származó jövedelem igazolása szükséges.
(6) Ha nem forintban megszerzett jövedelmet is figyelembe kell venni a jövedelemszámításnál, akkor az átszámítás a kérelem benyújtásának napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.
(7) Kiadások igazolására elfogadható okmány vagy annak hiteles másolata különösen a közüzemi díj igazolására a szolgáltató által kiállított számla, a közüzemi számla befizetését igazoló csekkszelvény vagy az átutalásról szóló pénzintézeti igazolás, bérleti díj igazolására a bérleti szerződés vagy a bérbeadó írásbeli nyilatkozata, tartásdíj esetén a tartásdíj megfizetését igazoló csekkszelvény vagy az átutalásról szóló pénzintézeti igazolás, átvételi elismervény, ezek hiányában a tartásdíj jogosultjának a nyilatkozata, gyógyszerköltség bizonyítására a gyógyszertár által a gyógyszerköltségről kiállított igazolás.
(8) Ha a szükséges okmányok vagy igazolások nem állnak rendelkezésre, illetőleg beszerzésük nehézségekbe ütközik vagy hosszabb időt vesz igénybe, és sürgős intézkedés szükségessége áll fenn, mert a késedelem emberi életet, egészséget vagy testi épséget veszélyeztetne, akkor a kérelmező írásban tett nyilatkozata is elfogadható.
(9) Ha a kérelem elbírálásakor kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, az állami adóhatóságtól igazolás kérhető a kérelmező személyi jövedelemadójának alapja, valamint –írásbeli felhatalmazás alapján –az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításánál figyelembe veendő személyek személyi jövedelemadójának alapja vonatkozásában. A kérelmező által közölt adatokat, tényeket, lakáskörülményeit, vagyoni és szociális helyzetét a jegyző helyszíni szemle tartásával, környezettanulmány felvétele során ellenőrizheti, továbbá a kérelmezőt kötelezheti arra, hogy a család vagyoni viszonyaira vonatkozó nyilatkozatát az erre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított nyolc napon belül okirattal igazolja.
(10) Az irányadó időszakra vonatkozóan a kérelmező forrásonként és személyenként köteles a nyilatkozatot megtenni.
6. A szociális ellátások folyósítása
6. § (1) A pénzbeli ellátásokat a jogosult részére a támogatást kérő személy nyilatkozata alapján az önkormányzat házipénztárában, vagy folyószámlára utalás útján kell folyósítani.
(2) A támogatás kifizetésének, folyósításának módjáról a határozatban rendelkezni kell.
(3) Természetben nyújtott szociális ellátás pénzbeli ellenértékét a Hivatal közvetlenül az ellátást, szolgáltatást nyújtó szervnek utalja át.
(4) A lakhatáshoz nyújtott települési támogatást az önkormányzat utólag, minden hónap 5-éig folyósítja.
7. A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése
7. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendeletben foglaltak megsértésével nyújtott szociális ellátást –ha e rendelet eltérően nem rendelkezik– meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére; természetben nyújtott szociális ellátás esetén pedig a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére (a továbbiakban együtt: megtérítés).
(2) A (1) bekezdés szerinti megtérítést az elrendelése napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell teljesíteni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel.
(3) A jegyző a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén, ha az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.
(4) Ha a képviselő-testület a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenérték és a kamat összegét méltányosságból elengedheti, csökkentheti, vagy részletekben fizettetheti meg, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg.
(5) Részletfizetés engedélyezése esetén a részletfizetés időtartama nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.
(6) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására, illetve a különös méltánylást érdemlő személyes élethelyzetére figyelemmel pénzbeli szociális ellátás nyújtható.
Pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások
8. Települési támogatás
8. § Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére települési támogatást nyújt:
a) lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás
b) rendkívüli települési támogatás
formájában.
9. Lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás
9. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez (a villanyáram-, gáz-, a víz- csatornahasználat díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, illetve a tüzelőanyag költségeihez) támogatást nyújt.
(2) A támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. A támogatás természetbeni nyújtása a szolgáltató részére történő folyósítással történik.
(3) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő esetében pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.
(4) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege: 2.000 Ft/hó
(5) Lakásfenntartási támogatást legfeljebb - egy évre lehet megállapítani. A kérelmezőt a támogatás, a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.
(6) A lakásfenntartáshoz kapcsolódó települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 1 sz.-ú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell
a) a kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi jövedelmet igazoló iratokat
b) a kérelmező háztartásában élő személyek által kitöltött, e rendelet 2. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatokat.
c) az Szt. 18. § la) pontja szerinti adat megállapítására szolgáló iratot (szerződés, számla)Lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni az albérletet, a társbérletet és a jogerős bírói végzéssel megosztott lakás lakrészeit.
(7) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit, amennyiben külön közmű mérőórával vannak felszerelve.
(8) A havi rendszerességgel nyújtott támogatás összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá, azt követően, hogy a jegyző a megállapított települési támogatás érvényesítésével kapcsolatos feladata teljesítése céljából eleget tesz az Szoc.tv. 19. § (4) bekezdésében foglaltaknak.
10. Lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatásra való jogosultság megállapításának további feltétele
10. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra való jogosultság megállapításának további feltétele, hogy a kérelmező, illetőleg az ellátás jogosultja az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy lakóház és annak udvara, kertje és –az ingatlan jellegétől és a hatályos jogszabályi előírásoktól függően –az ingatlannal közvetlenül határos terület, járdaszakasz rendben tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására vonatkozó együttes kötelezettségeket az alábbiak szerint teljesítse:
a) a lakás, lakóház, továbbá a lakóház udvara, kertje és az ingatlannal közvetlenül határos terület, járdaszakasz nem szemetes, a keletkező hulladékoknak a közszolgáltató vagy más, erre jogosult részére történő átadás előtti gyűjtése és tárolása megfelel a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, az ingatlan tiszta, van a közszolgáltató által rendszeresített szemétgyűjtő edényzet, hulladékgyűjtő zsák, vagy a hulladék jogszerű átadása más módon igazolt,
b) a szabadban tárolt, a) pont hatálya alá nem tartozó tárgyak, felszerelések és egyéb anyagok tárolása rendezett,
c) a lakóház udvara, kertje, az ingatlannal közvetlenül határos terület gyommentes, vagy láthatóak a rendszeres gyommentesítő tevékenység nyomai,
d) az ingatlanon vagy az ingatlannal közvetlenül határos területen lévő növényzet a járdán folyó, illetőleg a közúti közlekedést nem akadályozza,
e) az ingatlan előtti járda, kapubejáró, továbbá az ingatlanon lévő burkolt utak, gyalogutak tisztántartásáról, hó-és síkosság-mentesítéséről –ide értve a síkosság-mentesítésre felhasznált, visszamaradó anyagok eltakarítását is –megfelelően gondoskodnak,
f) állatok tartása esetén láthatóak a keletkező ürülék és trágya eltakarítására irányuló rendszeres tevékenység nyomai,
g) láthatóak az ingatlan épületeiről és építményeiről –ide értve a kerítést is –esetlegesen málló vakolat és egyéb törmelék eltakarítására irányuló rendszeres tevékenység nyomai,
h) a lakás, lakóház helyiségei, a helyiségek felületei és burkolatai, a bútorok, a használt lakástextíliák, berendezések tiszták, higiénikusak, láthatóak a rendszeres takarítás nyomai,
i) rendszeres vagy szükség szerinti rágcsáló-és rovarirtást végeznek,
j) a különleges szakértelmet vagy speciális munkaeszközöket nem igénylő, jelentősebb kiadással nem járó állagmegóvó, rendeltetésszerű használhatóságot biztosító kisebb munkák elvégzéséről gondoskodnak.
(2) A jegyző megállapított feltételek teljesítését a kérelem elbírálásának eljárásában, továbbá a jogerősen megállapított lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás folyósításának ideje alatt, bejelentés alapján vagy hivatalból, helyszíni hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja.
(3) Ha a jegyző a eljárása során a megállapított feltételek teljesítésének megsértését észleli, a kérelmezőt, illetőleg a jogosultat legalább nyolcnapos határidő tűzésével, az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével, felhívja az előírt feltételek teljesítésére.
(4) A jegyző a megállapított teljesítési határidőt annak letelte előtt –a kérelmező, illetőleg a jogosult indokolt kérelmére –legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb további nyolc nappal meghosszabbíthatja.
(5) A jegyző bekezdésben megállapított feltételek teljesítését a határidő, póthatáridő leteltét követően utóellenőrzés keretében ismételten vizsgálja. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult az előírt feltételeknek felhívás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, a megállapított települési támogatást –a megszüntető határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával –meg kell szüntetni.
(6) Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a kérelmező vagy a jogosult a kérelemmel érintett lakást részben vagy egészben nem lakás céljára használja, vagy a lakás használatát másnak átengedi, továbbá, ha a lakásban nem él életvitelszerűen, a kérelmet el kell utasítani, a megállapított települési támogatást –a megszüntető határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával –meg kell szüntetni.
(7) A 9. §-ban foglaltakon túl a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra való jogosultságot a Bizottság megszünteti
a) a jogosult kérelmére, a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napjával,
b) a jogosult lakcímváltozása esetén, a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával,
c) ha a támogatásra jogosult személy a jogosultsági feltételeiben bekövetkezett változást a változás bekövetkezésének napjától számított tizenöt napon belül a jegyzőnek nem jelenti be, a változás bekövetkezte hónapjának utolsó napjával,
d) a jogosult halála esetén, az elhalálozás hónapjának utolsó napjával.
(8) Amennyiben a támogatásra való jogosultság az (7) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján került megszüntetésre, a jogosulatlanul felvett támogatást vissza kell fizetni.
(9) Amennyiben a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelmet a jegyző a 7. § (4)-(5) bekezdés szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra való jogosultságot az (6) bekezdés c) pontjában vagy a 7. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott okból szünteti meg, a döntés véglegessé válásától számított kilencven napon belül, ugyanazon lakásra vonatkozóan a háztartás egy tagja sem nyújthat be lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelmet.
(10) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér –e sorrendben –a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig felveheti.
(11) Nem jogosult a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra, aki a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. § 13. pontja szerinti jogcím nélküli használónak minősül.
11. Temetési támogatás
11. § (1) A temetési költségekre tekintettel temetési támogatásra jogosult az a személy, akinek a temetési költségek viselése a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem.
(2) Az (1) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmez létfenntartását akkor veszélyezteti, ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő esetében pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át,
(3) A temetési támogatást a temetési költségek utólagos megtérítésére lehet kérelmezni.
(4) A támogatás összege 15.000 Ft.
(5) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számla eredeti példányát, a kérelmező és családja jövedelemigazolását, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot másolatát.
(6) A megállapított támogatás összegét, vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.
(7) A kérelmet a halálesetet követő vagy a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított hatvan napon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.
12. Rendkívüli települési támogatás
12. § (1) Rendkívüli települési támogatásra az a személy jogosult, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, és ezáltal önmaga illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul.
(2) Létfenntartási gond különösen:
a) a gyermek hátrányos helyzete miatt a család anyagi segítségre szorul,
b) a megélhetést érintő előre nem tervezhető többletkiadás,
c) a családot ért elemi kár, egyéb családi tragédia, egyéb, a család létfenntartását veszélyeztető ok bekövetkezése,
d) a lakhatás elvesztésének veszélye,
e) a váratlan betegség, baleset, orvosi kezelés miatti jelentős jövedelem kiesés,
f) a temetési költség viselése,
g) a közüzemi szolgáltatás kikapcsolásának veszélye,
h) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,
i) a gyermek beiskoláztatása, élelmezése, ruházkodása,
j) a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése,
k) a születendő gyermek fogadásának előkészítése,
l) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának biztosítása,
m) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,
n) sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett és ezzel összefüggésben létfenntartása veszélybe került,
o) nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik,
p) rendkívüli élethelyzete miatt legfeljebb kéthavi közüzemi díjhátraléka halmozódott fel, melyet önerőből nem tud kiegyenlíteni, kivételesen, így különösen, ha a hátralék összege (többféle hátralék esetén a hátralékok együttes összege) meghaladja az ötvenezer forintot, de nem haladja meg a kétszázezer forintot, és a meghatározott hátralékok valamelyikénél fennálló tartozása legalább négyhavi, illetve a közüzemi díjhátraléka miatt a szolgáltatást kikapcsolták,
q) büntetés-végrehajtási intézetből szabadul, ha szabaduláskori keresménye a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el,
r) hajléktalan,
s) kritikus élethelyzetben lévő jövedelem nélküli.
(3) Rendkívüli települési támogatás a (4) és az (5) bekezdés kivételével annak a szociálisan rászorult személynek nyújtható, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén annak 300 %-át.
(4) A (3) bekezdésben előírt jövedelmi feltételtől a (2) bekezdés a) pontjában foglalt élethelyzet esetén, különös méltánylást érdemlő esetben el lehet tekinteni.
(5) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt élethelyzet esetén a települési támogatás annak a szociálisan rászorult személynek nyújtható, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén annak 400 %-át.
(6) A rendkívüli települési támogatás készpénzben, természetben, vagy egyszerre mindkét formában is biztosítható. Természetben nyújtott rendkívüli településit támogatás különösen:
a) élelmiszer-utalvány biztosítása
b) ruházat és élelmiszervásárlás
c) háztartási tüzelőanyag biztosítása
d) intézményi étkezési térítési díj átvállalása
e) tandíj
f) közüzemi díjak
g) gyermekintézmények térítési díjának kifizetése
h) családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás
i) mezőgazdasági termény
j) gyógyszertámogatás, gyógyászati termék, segédeszköz, ha a rendelet 8 §-a szerint az nem állapítható meg
k) saját és/vagy legfeljebb egy felnőtt kísérő egészségügyi, szociális célú utazás költségeinek fedezése.
(7) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a rendkívüli települési támogatás egyszeri összege legfeljebb 80.000 Ft. A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben különös méltánylást érdemlő esetben ettől magasabb összeg is megállapítható.
(8) A rendkívüli települési támogatás készpénzben, természetben vagy egyszerre mindkét formában is biztosítható.
(9) A rendkívüli települési támogatás pénzbeli szociális ellátásként történő megállapítása esetén a támogatásban részesülő személy részére a támogatás felhasználásáról elszámolási kötelezettség írható elő.
(10) A rendkívüli települési támogatás adható eseti jelleggel, valamint havi rendszerességgel oly módon, hogy a támogatás összege nem haladhatja meg a 21.375 Ft-ot, évente a 256.500 Ft-ot. A havi rendszerességgel megállapított támogatás időtartama legfeljebb 12 hónap.
(11) A települési létfenntartási támogatási kérelmet egy naptári évben legfeljebb hat alkalommal lehet benyújtani.
(12) Nem állapítható meg a rendkívüli települési támogatás a (7) bekezdésben meghatározott esetben az elszámolási kötelezettség elmulasztása esetén a rendkívüli települési támogatás megállapításáról szóló döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a támogatásban részesülő személy és családja részére.
(13) A rendkívüli települési támogatást a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
(14) A rendkívüli települési támogatásra való jogosultság elbírálásához csatolni kell
a) a rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot a jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokkal együtt,
b) létfenntartási gond esetén a létfenntartási gond igazolására szolgáló számlákat, iratokat, vagy ezek hiányában a kérelmező nyilatkozatát a többletkiadásokról és azok becsült összegéről,
c) a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az elemei csapás igazolására a kár tényét tartalmazó okmányt, különösen biztosító, katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvéleményt, jegyzőkönyvet,
d) a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben igazolást a kórházi ellátásról.
13. Kelengye támogatás
13. §2 (1) A kelengyetámogatás az itt élő (Tataházán állandó lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező) gyermek édesanyjának jár, amennyiben a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 700 %-át. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a közös háztartásban élők utolsó havi nettó jövedelméről szóló igazolást, vagyonnyilatkozatot és a személyes okmányok fénymásolatait. A támogatás mértéke gyermekenként 20.000.- Ft. értékű természetbeni ajándékutalvány.
14. Évkezdési támogatás
14. § (1)3 Évkezdési támogatás az óvodai neveléshez és az iskolai oktatáshoz kapcsolódó támogatás. Az évkezdési támogatás évente egyszer az itt élő (Tataházán állandó lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező) azon óvodai nevelésben, alapfokú oktatásban résztvevő, tataházi nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott kiskorú és középfokú nappali, valamint speciális oktatásban résztvevő gyermek törvényes képviselője részére jár, amennyiben a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 700 %-át.
(2) A támogatás mértéke: óvodai nevelésben résztvevő gyermek esetén: 5.000 ft/fő, alapfokú oktatásban résztvevő és középfokú oktatásban résztvevő gyermek esetén: 10.000 Ft/fő.
(3) A támogatás igénybevételéhez a kérelmet minden év augusztus 1-15. között lehet a hivatalhoz benyújtani.
(4) A kérelemhez csatolni kell a közös háztartásban élők utolsó havi nettó jövedelméről szóló igazolást,vagyonnyilatkozatát és a gyermekek iskolalátogatási igazolását.
(5) A támogatás folyósítása a kérelmező nyilatkozata alapján készpénzben, vagy folyószámlára történő utalással valósul meg, legkésőbb a kérelmet elbíráló döntést követő 5. napig.
15. Szociális célú tüzelőanyag támogatás
15. § (1) Eseti jelleggel szociális tüzelőanyag támogatásban lehet részesíteni kérelmére azt a személyt, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, és az általa életvitelszerűen lakott lakás fűtését fa vagy szén tüzelésre alkalmas tüzelőberendezéssel biztosítja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő kérelmezők közül előnyt élvez az a kérelmező aki:
a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint aktív korúak ellátására, időskorúak járadékára, vagy - tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – települési támogatásra jogosult:
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevel,
c) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.
(3) Szociális célú tüzelőanyag támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(4) A (2) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit, amennyiben azok fűtését külön tüzelőberendezés biztosítja.
(5) Egy naptári éven belül háztartásonként legfeljebb 5 erdei m3 szociális célú tűzifa vagy 10 q szén támogatás nyújtható.
(6) Nem állapítható meg a szociális célú tüzelőanyag támogatás, ha a család az Szoc.tv. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonnal rendelkezik.
(7) A szociális célú tüzelőanyag támogatás megállapításáról a bizottság dönt.
(8) A szociális célú tüzelőanyag támogatásra való jogosultság elbírálásához csatolni kell a rendelet melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot a jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokkal együtt, valamint a vagyonnyilatkozatot.
(9) A szociális tüzelőanyag más részére át nem adható, el nem idegeníthető. E feltétel tudomásul vételéről a támogatott személy a kérelem benyújtásakor, azzal egyidejűleg köteles írásban nyilatkozni.
(10) A kérelemben feltüntetett adatok valódiságának és a jogosultság feltételeinek ellenőrzése céljából környezettanulmány készíthető a kérelmező életkörülményeiről, háztartásáról. A környezettanulmányt, a kérelmet elbíráló Szociális Bizottság megkeresésére a Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal Tataházi Kirendeltsége készíti el.
(11) Nem jogosult szociális célú tüzelőanyag támogatásra – függetlenül a 4. §-ban meghatározott feltétel teljesülésétől – az a személy, család: aki erődgazdálkodó, erdőtulajdonos és az elmúlt 2 évben engedéllyel fakitermelést végzett, azon lakó ingatlanban élő kérelmező, mely lakóingatlan tűzifával vagy szénnel egyáltalán nem fűthető, helyi adótartozása van a Tataháza Községi Önkormányzat felé.
(12) Az üresen álló, nem lakott ingatlanra, amelyben életvitelszerűen senki sem él, a támogatás nem kérhető.
(13) A tüzelőanyag rászorulókhoz való eljuttatásáról is az önkormányzat gondoskodik, azért ellenszolgáltatást nem kér.
(14) A kiosztási és pénzügyi felhasználás határidejei mindenkori pályázati kiírásban kerül meghatározásra.
16. Köztemetés
16. § (1) Az Szoc.tv. 48. § (1) bekezdés szerinti köztemetés esetében a helyben szokásos legolcsóbb temetkezési módot kell választani.
(2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét az önkormányzat tárgyévi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.
(3) Amennyiben a közköltségen eltemetett után vagyon maradt, amelyből a temetés költsége fedezhető lett volna, akkor a költségeket hagyatéki teherként a polgármester a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti.
(4) A köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett személy kérelmére a Szociális Bizottság a köztemetés költségeinek megtérítését méltányosságból
a) elengedheti vagy
b) csökkentheti.
(5) Méltánylást érdemlő körülmény különösen, amennyiben a köztemetésre kötelezett legalább hat hónapja igazoltan jövedelemmel és vagyonnal nem rendelkezik.
Szociális szolgáltatások
17. Étkeztetés
17. § (1) Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatás keretén belül az Önkormányzat étkeztetést biztosít a szociálisan rászorultnak.
(2) Szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki
a) életkora alapján a 62. életévét betöltötte
b) egészségi állapota miatt mozgásában korlátozott, krónikus vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni,
c) fogyatékossága miatt, aki fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékéban, magasabb összegű családi pótlékban részesül,
d) pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége szakorvosi szakvéleménnyel igazolt.
18. Az étkeztetést nyújtó szociális ellátás térítési díja
18. § (1) A személyi térítési díj alapjául szolgáló térítési díjat a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
(2) A személyi térítési díjat az Szoc.tv. 114. § (2) bekezdésében meghatározott személyek kötelesek megfizetni.
(3) A személyi térítési díj összegének elengedéséről az intézményvezető javaslatával ellátott kérelemre a polgármester határozattal dönt.
(4) Ingyenes ellátásban az Szoc.tv. 114. § (3) bekezdése szerinti esetben részesülhet az ellátott, ha nincs az Szoc.tv. 114. § (2) bekezdés c)-e) pontja szerint az ellátást igénybe vevő jogosult tartására köteles és képes személy.”
19. Személyes gondoskodást gyújtó alapszolgáltatások biztosítása ellátási szerződés alapján
19. § (1) Az önkormányzat a 3. § (2) bekezdés b)-e) pontjában meghatározot személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásokat biztosítja a szociálisan rászorultak részére.
(2) Az Önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásokat a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye által fenntartott Felsőszentiváni Szociális Szolgáltató Intézménnyel (továbbiakban: Intézmény, 6447 Felsőszentiván, Rákóczi F. u. 81.) kötött ellátási szerződés útján biztosítja. A személyes gondoskodás igénybevételére irányuló kérelmet az ellátást biztosító intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt az ellátás biztosításáról.
(3) Az ellátási szerződés útján biztosított ellátások intézményi térítési díját az ellátást biztosító fenntartó állapítja meg.
Záró rendelkezések
20. § (1) E rendelet 2020. október 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés után benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.
(2) A rendelet kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tataháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi szociális ellátások szabályairól szóló 1/2015. (III. 2.) Önk. sz. rendelete (a továbbiakban: R.) és a R. módosításáról szóló 5/2017. (VIII. 23.) Önk. sz. rendelete;
(4) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Szoc.tv., a Gyvt., valamint az ezek végrehajtására kiadott rendeletek az irányadóak.
A bevezető a Tataháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2021. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § a Tataháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2021. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdése a Tataháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2021. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.